Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-22 / 15. szám

USA. február *8. gserd»

NÉPÚJSÁG

(Folytatás a 2.oldalról)

bizottságtól az alapszervezetekig. A legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, hogy a központi bizottságban teljes mértékben érvényre juttatták a kollektív vezetés elvét. Minden fontos kérdés eldöntése a központi bizottság rendszeresen összeülő teljes üléseinek, a kommunista társadalom építése döntő szakaszaival legszorosabb kapcsolatban álló. széleskörű, kollektiven működő központi pártszerv kezébe ment át. A központi bizottságnak a marxizmus—le- ninizmusra támaszkodó kollektív tapasztalata biztosítja a párt és az ország helyes vezetését, sorainak megingathatatlan egységét. (Taps.)

A személyi kultusz káros

elméletét és gyakorlatát

teljes mértékben le kell

küzdeni és minden pártszerv munkájában szigorúan ragaszkodni kell a

kollektív vezetés elvéhez.

Minden pártfunkcionáriusnak teljesen meg kell értenie a kollektív vezetés elvének jelentőségét. mert ez az elv a párt egységének, a helyes politika kidolgozásénak és sikeres megvalósításának, a káderek helyes nevelésének és az egész pártmunka új fellendülésének legfontosabb feltétele.

A párt szilárdsága, szervezettsége, harcképessége sok tekintetben személyi állományától függ.

A párt nem vesz fel mindenkit, aki soraiba kíván lépni. A leghaladóbb és legaktívabb embereket veszi fel és azzal összhangban szabályozza a felvételt, hogy tevékenységének ezen, vagy azon a szakaszán milyen feladatokat kell megoldania. Az iparosításnak és a mezőgazdaság kollektivizálásának szakaszában a párt elsősorban munkásokat és parasztokat vett fel. A háború évei alatt a pártba való felvételnél azok voltak előnyben, akik a fnont első vonalában harcoltak. Aligha kell bizonygatni, hogy most, amikor az anyagi javak termelése nagyfokú növelésének feladatát oldjuk meg, ésszerű, ha a pártba való felvételnél mindenekelőtt azok kerülnek sorra, akik ezeket a javakat közvetlenül termelik: a munkások és a kolhozparasztok. (Taps.)

Mi a helyzet a pártba való felvétellel? Meg kell állapítani. hogy a legutóbbi két év alatt az előző évekhez képest a pártba felvettek között megnőtt a munkások és a kolhozparasztok arányai

Sok pártszervezetben azonban a pártba felvettek között igen alacsony a munkások és a parasztok aránya. Gyakran előfordul, hogy majdnem azonos feltételek mellett, egyes pártszervezetekben sokkal kevesebb munkást és parasztot vesznek fel a pártba, mint másokban. Mind a szverd- lovszki, mind a novoszibirszki terület majdnem egyenlő mértékben ipari jellegű. De míg a szverdlovszki pártszervezetben az 1955-ben felvettek között a munkások aránya 47.2 százalék, addig a novoszibirszki- ben 32,2 százalék. Az omszki területen a pártba felvettek 31,7 százaléka kolhozparaszt, a sztálingrádi területen mindössze 11.4 százaléka. Mi az oka annak hogy a novoszibirszki területen kevesebb munkást vettek fel a pártba, mint a szverdlovszki területen és a sztálingrádi területen kevesebb kolhozparasztot, mint az omszki területen? Nem más, mint az, hogy a novoszibirszki és a sztálingrádi terület pártszervezeteiben nincs meg a figyelem a pártba való felvétel kérdései iránt. Ez sajnos, sok más párt- szervezetre is vonatkozik.

Nem szabad elfelejteni, hogy a pártszervezetek személyi állományától jelentős mértékben függ az ügy sikere. A pártszervezeteknek növelniök kell az SZKP-ba való felvétel szabályozásánál a követelményeket és arra kell törekedniük, hogy határozottan növeljék a pártba felvett munkások és kolhozparasztok arányát

Tökéletesíteni kell a pártapparátus munkáját

Arról már nem is kell szólni. hogy a szervező munka jelentősége óriási, hogy elsősorban éppen ettől függ az ügy sikere, a hatodik ötéves terv hatalmas gazdasági feladatainak sikeres megoldása Ezért kell olyan élesen felvetni, főképp a kerületekben, a vezetési színvonal határozott emelésének kérdését.

Hruscsov elvtárs beszámolójában feltárta a helyi vezető pártszervek munkamódszerének komoly hibáit: megelégednek deklarációkkal, irodai módszerekkel dolgoznak, a gazdaság mélyreható tanulmányozása nélkül vezetnek, nem tudják az embereket a hibák kiküszöbölésére és a nehézségek leküzdésére, az élenjárók és újítók tapasztalatainak, a tudomány eredményeinek * széleskörű ipari és mező- gazdasági bevezetésére szervezni.

Miután a központi bizottság megkövetelte, hogy határozottan végezzenek az irodai bürokratikus vezetési módszerekkel, a területi bizottságok, a határterületi bizottságok, a városi bizottságok, a kerületi bizottságok kezdtek valamivel jobban dolgozni. Csökkent az ülések és az értekezletek száma. A pártmunkások kezdtek gyakrabban eljárni az üzemekbe, a kolhozokba, a gépállomásokra, a szovhozokba s a helyszínen igyekeztek többet segíteni a munka megszervezésében. De ebben az irányban még igen keveset tettünk. Sajnos, még most is sok olyan pártszerv van, ahol még mindig az ülésező szócséplés és a firkálás, nem pedig a tömegek körében végzett szervező munka foglalja le a funkcionáriusok idejének és ' erejének legnagyobb részét S hogy mi az ilyen munkastílus eredménye, azt nem nehéz kitalálni. Az emberek, üléseznek firkálnak és az ügy nem jut előre. Ignatyenko elvtárs, a .belorussziai vityebszki terület mehovszkojei kerületf bizottságának titkára, a területi pártértekezleten nemrég ezt mondotta: „Már tíz éve bírálnak bennünket és több más kerületet az üléseken és az értekezleteken azért, mert elmaradunk. Ez idő alatt a ke-, rületben 19 kerületi bizottsági titkár, 6 kerületi végrehajtó bizottsági elnök váltotta egymást. Kerületünkben 9 bizottság vizsgálta és tanulmányozta az állapotokat, de a kerület elmaradó volt és olyan is maradt. Gyakorlatilag sem a területi pártbizottság, sem a területi végrehajtó bizottság nem nyújt a kerületnek konkrét segítséget.”

A párt-alapszervezetekben is terjed az aktagyártás betegsége, méghozzá gyakran a kerületi pártbizottságok segítségével, mert ezek „bőséges" jegyzőkönyveket követelnek a gyűlésekről és az értekezletekről, mindenféle jelentéseket, kimutatásokat stb., aminek következtében a párt- alapszervezet titkárának legnagyobb gondja nem az emberek körében végzett munka lesz, hanem a papírosmunka, amely idejének legnagyobb részét elnyeli.

Nézzük meg például egy ilyen titkárnak — Rusztamov elvtársnak — az Azerbajdzsán SZSZK samhorí kerületében levő Kirov-kolhoz párt- szervezete titkárának — munkáját. Asztalán, polcán nagy halomban állnak az irodai dossziék és füzetek. Naplót vezet a pártcsoportok munkájáról, a nők körében végzett munkáról, az ifjú kommunisták körében végzett munkáról, a Komszomol-szervezetnek nyújtott segítségről, a bejelentésekről és a panaszokról, a kommunistáknak adott megbízatásokról, a pártoktatásról, a kultúrcsoportok munkájáról. Ilyen feliratú dossziéi vannak: „Faliúj Ságok", „Harci

röplapok”, „Állattenyésztési verseny”, „Szántóföldi verseny”, „Az erdőtelepítés barátai ‘. A népnevelők munkáját három füzetben tartja számon: „A népnevelők munkanaplója”, „A politikai tömeg- munka naplója”, „A népnevelők napi feladatai”. Képzeljék el, mennyi idő kell mindehhez az irodai kukackodáshoz, amely a titkárt feltétlenül elszakítja az eleven szervező munkától Közben a kolhozban a fejőnők és a pásztorok körében semmiféle nevelőmunkát nem végeznek. Az állattenyésztő telepeken nincs semmiféle gépesítés, nincs napi beosztás, takarmányadagolás. Az állattenyésztés hozama rendkívül alacsony: a tehenek évi fejési átlaga csupán -484 liter tej.

Nos, a titkári dossziék egy csepp tejet sem adtak, ebből a szempontból tökéletesen meddők voltak. (Derültség, taps.)

Tökéletesíteni kell a pártapparátus munkáját, teljesen ki kell irtani az irodai módszereket. A pártszervezeteknek elsősorban a tömegek körében végzett munkával kell törődniök, éles fordulatot kell végrehajtaniok a gazdasági építés konkrét, az ügyek alapos ismeretén nyugvó vezetése felé, jól meg kell szervezniük az . élenjáró tapasztalatoknak és a tudományos eredményeknek minden vállalat, kolhoz, gépállomás és szovhoz munkájába való bevezetését szolgáló propagandát.

Csökkenteni kell a pártapparátus státusainak számát is, hogy az apparátus kevés, de

A filozófiában is tapasztalható az elméleti gondolatnak életünktől, a kommunista építés időszerű feladataitól való elszakadása.

Mindenekelőtt a gyakorlattól való elszakadás következtében elterjedt közgazdászaink és filozófusaink egy részénél a betűrágás és a dogmatizmus.

Annak a súlyos betegségnek. amelyet betűrágásnak nevezünk, a lényege nem egyszerűen az, hogy a megfertőzötlek okkal, ok nélkül idézeteket ha'moz- nak, hanem az, hogy igazságuk fő kritériumának nem a gyakorlatot tartják, hanem a tekintélyek erre, vagy arra a kérdésre vonatkozó kijelentéseit.

Elvesztik a konkrét valóság tanulmányozása iránti érzéket. Mindent az idézetek kiválogatása és a velük való mesterkedés művészete pótol Az idézetektől való legkisebb eltérést az alapok reviziójá- nak tartják. A betűr ágóknak, ez a tevékenysége nemcsak terméketlen, de káros is. (Taps.)

Nem kétséges, hogy a dog- matizmus és a betűrágás elterjedését nagyon elősegítette a személyi kultusz. A személyi kultusz hívei a marxista elmélet fejlesztését csupán egyes személyiségeknek tulajdonították és teljesen rájuk bízták magukat. Minden más halandónak, szerintük, csak elsajátítania és népszerűsítenie kell azt, amit ezek az egyes személyiségek alkotnak Ily módon nem törődtek pártunk kollektív gondolkozásának és a testvérpártoknak a forradalmi elmélet fejlesztésében betöltött szerepével, a néptömegek kollektív tapasztalatának szerepével.

A párt sohasem alkudott meg a dogmatizmussal, de most különösen kiéleződött az ellene vívott harc.

A mi korunk a marxizmus alkotó fejlesztésének fela- tát a lehető legidőszerűbbé teszi. Országunkban a kommunizmus és a népi demokratikus országokban a szocializmus építésének minden napja egyre újabb és újabb kérdéseket vet fel, olyanokat, amelyekről az elméletnek nyi.atkoznia kell.

Az egész világon gigászi méretű változások történnek, sok kérdés most újszerűén vetődik fel. Mindez megköveteli, hogy ne maradjunk el az élettől, hogy az új problémákat tudományosan feldolgozzuk, megköveteli, hogy a marxizmust tovább gazdagítsuk és fejlesszük. V. I. Lenin a marx- I izmus alkotó jellegéről szól- I va hangsúlyozta, hogy ..Marx

szakképzett funkcionáriusból

álljon. A központi bizottság 25 százalékkal csökkentette apparátusát. Ügy gondolom, hogy es csak a kezdete a további csökkentésnek. Sorra kell kerülnie és meg kell valósulnia a csökkentésnek a határterületi bizottságok, a területi bizottságok, a Szövetséges Köztársaságok Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a városi és a kerületi pártbizottságok apparátusában is.-Munkájuk ennek következtében csak jobban mehet.

Ezzel kapcsolatban néhány szót kell szólnom a hivatalok politikai osztályairól. A politikai osztályok annak idején ott, ahol megalakultak, bizonyos pozitív szerepet töltöttek be, de most keveset szerepelnek és ugyanazt a munkát végzik, mint a területi pártszervek. Hruscsov elvtárs jogosan beszélt a vasúti közlekedés műszaki elmaradottságáról, Ezért az elmaradottságért természetesen a vasút- politikai osztályok munkatársai is felelősek. Kinek, ha nem nekik kellett volna fel- vetniök a vasúti közlekedés műszaki elmaradottságának kérdését. De hallatszott^ ezeknek ' az osztályoknak a hangja, síkraszálltak-e egy-, szer is a közlekedés technikai haladásáért. (Taps.) Nem. Mint látható, teljesen megértek a megszüntetésre. (Taps)

elméletét egyáltalán nem tekintjük befejezett és érinthetetlen valaminek; ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak minden irányban tovább kell fejleszteniök, ha nem akarnak elszakadni az élettől.”

Ez a feladat áll előttünk, elsősorban közgazdászaink és filozófusaink előtt. A párt azt várja tőlük, hogy a szocialista építésnek a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban gyűjtött gigászi tapasztalatait általánosítva és a modem kapitalizmusban végbemenő folyamatokat elmé- lyülten elemezve, alapvető tudományos műveket alkossa- I nak, olyanokat, amelyekkel elméleti segítséget tudnak nyújtani a szovjet, a gazdasági és a pártkádereknek Természetesen. amikor a marxisták arról beszélnek, hogy a forradalmi elméletet az új gyakorlat és az összes tudományos vívmányok általánosításának alapján előre kell vinni, úgy mindig arra gondolnak. hogy a marxizmus— leninizmus megingathatatlan elvei alapján ezeknek az elveknek a revíziójára irányuló minden kísérlet elleni kíméletlen harcban kell a marxizmus—leninizmust továbbfejleszteni és gazdagítani.

Ideológiai munkánk hiányosságai igen komolyak. A párt ezekbe nem törődhet bele.

Felülről lefelé minden párt- szervezet feladata, hogy megszüntesse ezeket a hiányosságokat és biztosítsa ideológiai munkánkban az éles fordulatot. az élet, a gyakorlat, a kommunista építés konkrét kérdései felé, azt. hogy az deológiai munkában létrejöj- ön a szoros kapcsolat, egyrészt a propaganda és az'agitáció, másrészt, az egyes vál- alatoknak és kolhozoknak az myagi javak termelése növe- ését szolgáló feladatai között Állandóan gondoskodni kell a dolgozók ' szocialista öntu- iatának növeléséről, válaszolni kell az időszerű és égető kérdésekre, nem szabad megengedni, hogy lanyhuljon a nare az emberek tudatában .evő kapitalista maradványok ellen, és élesen le kell leplezni az imperialista burzsoázia reakciós ideológiáját.

A nemzetközi feszültség további enyhülésére és a béke megszilárdítására törekedve, nemcsak, hogy nem szabad abbahagyni a bur- zsoá ideo ógia, az imperializmus és . a kolonializmus bírálatát, hanem ellenkezőleg, épp ebből a célból fokoznunk kell ezt,

! meggyőző tényekkel és példákkal kell lelepleznünk az imperializmus agresszív ideológiáját és politikáját, le kell

Korunk a marxizmus alkotó fejlesztését a legidőszerűbb feladattá teszi

lepleznünk a kapitalista rendszer kizsákmányoló lényegét és ezzel a kárhozatra ítélt rendszerrel szembe kell állítani a szocialista rendszert, megmutatva annak óriási fölényét, magasrendü, nemes elveit és céljait.

Ideológiai munkánknak visz- sza kell adnia a párt által évtizedek során kidolgozott harcos bolsevik szellemet és célirányosságot, alá kell rendelni ezt a munkát a kommunizmus győzelméért folyó harc feladatainak.

A párt továbbra is állandóan törődni fog a propagandával és á marxista-leninista elméletnek az új tapasztalatok alapján való alkotó fejlesztésével, mert ez az elmélet egész politikánk „és egész tevékenységünk tudományos alapja, a sikeres Kommunista építés szükséges vezérfonala.

*

Elvtársak! Nehéz túlbecsülni e kongresszus történelmi jelentőségét. A kongresszus pártunk, az ország és a szovjet nép előtt a kommunizmus építésének olyan nagyszabású távlatait nyitja meg, hogy a

boldogságtól és a büszkeségtől a lélegzetünk is eláll.

Milyen nagyszerű feladataink vannak, és milyen kl- meríthetetlenek a lehetőségeink sikeres, megoldásukhoz! Milyen nagyszerű élet tárul a szovjet emberek elé! Politikai, gazdasági és kulturális tekintetben mennyire hatalmasabbá, legendásabbá válik a közeljövőben szocialista hazánk! És vele együtt fognak fejlődni. erősödni és virágozni a többi testvéri szocialista országok, az egész hatalmas szocialista közösség! (Hosszantartó taps.)

Pártunk e nagyszerű távlatok előtt gránitszilárd egységet, hatalmas alkotó aktvitást és harckészséget tanúsít. A szovjet nép osztatlan szere- tetét 'és támogatását élvezi. Fegyvere a marxizmus—leninizmus bölcs, legyőzhetetlen tanítása.

Nem kétséges, hogy a párt XX. kongresszusa után a hazánk további felvirágzásáért, a népek közötti békéért, a kommunizmus országunkban való diadaláért vívott harcban új, nagy sikereket fog elérni. (Viharos, hosszantartó taps.)

A XX. kongresszus tanácskozásai a mi jövőnket vetíti elénk

Röpgyüléseken tárgyalják meg megyénk dolgozói a XX. kongresszus beszámolóit

Megyénk dolgozói nagy figyelemmel kisérik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanácskozásait. A dolgozók röpgyülése- ken és értekezleteken kísérik figyelemmel és beszélik meg a kongresszus beszámolóit és hozzászólásait.

Az Egri Dohánygyárban

üzemrészenkint beszélik meg a kongresszus eseményeit. A dolgozók vállalták, hogy februári tervüket a XX. kongresszus tiszteletére túlteljesítik. Az Egri Bútorgyárban is nagy lelkesedéssel üdvözölték a gyár dolgozói. a kongresz- szust. A fényezők vállalták, hogy februári tervüket egy százalékkal túlteljesítik. A csiszolók öt százalékkal szár-, nyalják túl tervüket.

A röpgyűléseken a legtöbb szó a Szovjetunió eddig elért eredményéről esett. Nagy tetszést váltdtt ki a Központi Bizottság beszámolójának az a része, amely bejelenti, hogy a Szovjetunióban a hatodik ötéves terv során áttérnek a 7, illetve a 6 órás munkaidőre. A Babakocsigyár röpgyűlésén elmondták a dolgozók, hogy ezt úgy érhették el a Szovjetunióban, hogy nagymértékben nőtt a munka termelékenysége és csökkent a gyártmányok önköltsége. Elmondták a dolgozók, hogy a Központi Vezetőség novemberi határozata alapján a mi feladatunk, a mi célunk is ez Ezért az SZKP XX. kongresszusa a mi jövőnkről is tárgyalt.

Röpgyűléseket tartottak üzemrészenként a Mátravidé- ki Erőműben Is, ahol a dolgozók vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére ünnepi műszakot tartanak. Az ünnepi műszakot nagy lelkesedéssel hétfőn tartották meg. Röp- gyűléseket tartottak még szombaton a Petőfi altáró dolgozói és a Selypi Cukorgyár dolgozói is.

Dz SZKP XX. kongresszusának sajtóvisszhangja

A világ minden tájáról ‘ ér- | kező sajtó-, hírügynökségi és rádiójelentések beszámolnak arról a , feszült figyelemről, mellyel a világ népei a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán elhangzott referátumot és felszólalásokat követik.

A TIMES azt írja, hogy „a külföldi diplomaták és újságírók folytatják N. Sz. Hruscsov beszámolójának tanulmányozását’1.

A FINANCIAL TIMES (az angol üzleti körök lapja) cikkében főként azt a részét tárgyalja a beszámolónak, amely a szovjet nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését célzó intézkedésekkel foglalkozik. A szemleíró kiemeli, hogy „ezek az intézkedések széles területre terjednek ki: magukban foglalják a könnyűipar gyors fejlesztését, a munkahét csökkentését, a munkabér- és nyugbérrendszer felülvizsgálását, az iskolásgyermekek ingyenes étkeztetését, modern parasztházak építését”.'

Olyan lápok, mint a NEW YORK TIMES és a NEW YORK HERALD TRIBUNE, amelyek nem is titkolják, hogy érdekük fűződik a nemzetközi feszültség fokozásához és a fegyverkezési hajszához, célzatos beállításban ismertetik a kongresszus munkáját.

Egyebek között azon buzgólkodnak, hogy torz megvilágításban ismertessék azt a tételt, amely szerint jelenleg nem fatálisán szükségszerűek ; a háborúk, a társadalmi át- j alakulások pedig nem előjel- '

j tételezik mindenképpen a : fegyveres harcot.

Ugyanakkor számos lap és folyóirat felismeri az SZKP XX. kongresszusának hatalmas jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak olyan külpolitikát kell kidolgoznia, amely megfelel a megváltozott nemzetközi helyzetnek.

A sajtó több helyen bírálja az Egyesült Államok külpolitikájának vezetőit, „dogmatizmussal”, „szűklátókörűséggel” vádolja, és felelőssé teszi őket az amerikai diplomáciának az utóbbi években elszenvedett kudarcaiért.

A St. Louis-ban megjelenő POST DISPATICH azt írja, hogy N. Sz. Hruscsov beszámolójának tanúsága szerint a Szovjetunióban „a közvélemény határozottan az aktív békepolitikára van hangolva“. A lap szerint a vitás problémákat „nem háborúval, hanem békés versengéssel” kell megoldani.

„Van egy mozzanat — mutat rá a lap —. amellyel mindkét világnak egyet kell értenie, mégpedig az, hogy versengésüknek békés jelleget kell viselnie. Erre az előfeltételre támaszkodva, annak ideién majd el lehet érni a diplomáciai rendezést”.

Az EL PAIS és a LA MANANA uruguayi lap rámutat, hogy a kongresszus a világ minden részéből kapott üdvözleteket é° kiemeli Kínt. j Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét, ' amelyet Mao Ce-tung írt alá