Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-18 / 14. szám

1956. február 18. szombat NÉPÚJSÁG 5 Tervszerűbb munkát, egyenletes termelést várunk Petőfi oltárától A RÁDIÓBAN, a sajtóban, ipari üzemeinkben, s általá­ban a közéletben mind gyak­rabban halljuk s olvassuk ezt a kifejezést: egyenletes ter­melés. Lényege abban áll, hogy az illető üzem, bánya, vagy vállalat havonként, de­kádonként, sőt naponként mindig egyenletesen, hullám­zások és zökkenők nélkül emeli terve teljesítését. Nép­gazdaságunk munkájának összhangja, egészséges vérke­ringése és ipari termelésünk tervszerű jellege is megköve­teli, hogy üzemeink a terv­élőírásoknak megfelelően egyenletesen dolgozzanak. Különös jelentősége van most ennek a szénbányászat­ban, ahol ipari termelésünk egyik fontos alapanyagát termelik. A Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt napi telje­sítményeit vizsgálva, az el­múlt hónap egyenletes ter­melésről tanúskodik, egészen az utolsó napokig. A január 28-i eredmények szerint 100 3 százalék volt a tröszt átlaga, de az utána következő két nap lemaradása miatt mégis 1600 tonna adóssággal zárta a januári hónapot. Kevésbé biztatóak a februári eredmé­nyek, amikor is jóformán a 90 százalékot sem éri el a tröszt átlaga A termelés egyenetlenségé­nek illusztrálására pillant­sunk bele a tröszt legna­gyobb üzemének, Petőfi altá- rónak napi tervmutatóiba. Február 4-én Február 6-án Február 7-én Február 9-én 80.7 százalék, 101.4 százalék. 78.5 százalék. 68.9 százalék. Próbáljunk néhány gondo­latot felsorakoztatni arról, hogy milyen hatással, s gaz­dasági károkkal jár az egyen­letes termelés követelményei­nek megsértése. Hátrányait először is az Erőmű érzi meg, mivel szén híján nem tud elég áramot termelni. Ez viszont több üzem energiaellátásában okoz zavarokat. Ilyenkor az Erő­mű a borsodi, vagy a nógrádi bányák szenével pótolja a ki­esést, s ez a váratlan szén­igénylés az említett bánya­üzemek szenének tervszerű elosztását zavarja meg. AZ EGYENLŐTLEN, kap­kodó termelés mindig hóvégi hajrához vezet. A lemaradás idején nincs biztosítva a gé­pek egyenletes kihasználása. A hajrá idején viszont a sok túlterhelés miatt gyakori a szalagszakadás, motorégés stb. A káros hóvégi hajrá szerve­zetlenséget, kapkodó munkát idéz elő a vezetésben, túlzot­tan igénybe veszi a bányászok erejét, feléli a tartalékokat, s a gyorsított munkaütem szá­mos balesetnek lehet előidé­zője. Ilyen esetekben megfe­ledkeznek a technológiai uta­sítások betartásáról, hanyagul végzik el az ácsolásokat, mel­lőzik a robbanóanyag gazda­ságos felhasználását. A meny- nyiségi termelés, az adósság törlesztés jelszava alatt kevés gondot fordítanak a minőség­re, s mindez károsan bosszul­ja meg magát. Az egyenletes termelés, a tervteljesítés folytán nő a dol­gozók munkakedve, kereseti lehetősége, biztonsági érzete hiszen nincs gondjuk arra hogy törlesztenivaló adósság van a hátuk mögött Mi okozta a tröszt legna­gyobb üzemében, Petőfi altá- rón ezt a nagyfokú és szé­gyenteljes lemaradást? AZ ÉV KEZDETE óta számtalan objektív nehézség játszott közre. Tény az, hogy a széntelep javát, melyek szárazak, s könnyen biztosít­hatóak voltak, már lefejtet­ték, s most vizes, s geológiai- lag is nehezebb fejtési viszo­nyok között vívják harcukat a szénért az altáró bányászai Vízbetörés gátolja a 37-es munkáját, a 36-os front észa­ki szárnya pedig a nagy nyo­más következtében, bányász­nyelven szólva, teljesen össze­ment. Ez a két súlyos zavar teljesen felemésztette az ösz- szes tartalékfrontot. S a baj nem járt egyedül. Feb­ruár 2-án váratlan vízbetö­rés öntötte el a 36-os front déli szárnyát. Percenkint 100 liternyi beömlő víz áztatta a talajt és a nyomás következ­tében az ácsolatúk süllyedni kezdtek. Több mint egy hé­tig' tartó szívós munkával si­került csak ismét termelőké­pessé tenni a frontot. Baj van a 45-ös fronton is, ahol a vetők sorozatai hátráltatják a haladás sebességét. Kétségtelenül fennállnak a nehézségek, s az is igaz, hogy a dolgozók minden elisme- résreméltóan hősiesen küzde­nek a pusztító vízbetörés el­len, ‘ s a beomlott frontszár­nyak helyreállításáért. De joggal kérdezhetnénk, vajon kezdetben megtettek-e min­dent? Idézzünk erre vonatko­zólag néhány sort Barna Ist­ván petőfibányai levelezőnk írásából. ,,A vízbetörés ellen nincs mentségünk, erről nem tehet senki sem. De annál többet tehetett volna a 36-os front északi szárnyának s a 45-ös frontmesterétől kezdve egé­szen a fabeadókig minden dolgozó a bajok megelőzésé­ért, a front megmentéséért. A két front összemenetele a frontmesterek vezetésének s a dolgozók bányaművelési hi­báinak, nemtörődömségének tudható be. Még a legjobb frontunk is így járhat, ha a biztosításokat az utolsó pilla­natra hagyjuk. Több dolgozó ugyanis tudomást szerzett a nagy tetőnyomásról, mégis el­mulasztotta az idejében való oiztosítást. így Szőllősi Ist­ván is, akinek a figyelmét Langa Sándor frontmester fel­hívta a sürgős biztosításra, de ő ehelyett inkább kiment a favágatra, s leült, mondván: hogy itt már úgy seip lehet segíteni.’1 SOKKAL NAGYOBB fele­lősségérzettel, tervszerűbb és előrelátóbb műszaki vezetés­sel kell tehát az ilyen hibá­kat megelőzni. Ezután nagyobb gondot kell fordítani a tarta­lékfrontok elkészítésére, hisz hasonló meglepetésekre ez­után is lehet számítani. Az adósságtörlesztés, a 7000 ton­nás terven felüli éves válla­lás elég pótolni való felada­tot ró az altáró bányászaira, s műszaki gárdájára. Nagy se­gítséget adhat ehhez az újon­nan . megalakult s megerősö­dött pártbizottság, melynek tagjai igen tekintélyes embe­rek, a termelés és a műszaki vezetés élharcosai. Hatható­sabb termelés-ellenőrzéssel, a pártértekezlet határozatainak végrehajtásával, a műszaki vezetőkkel való szorosabb kapcsolat kiépítésével sokat tud tenni a , pártbizottság az egyenletes és lemaradás nél­küli termelésért. PETŐFI altáró terve reális, s a lemaradás ellenére is tel­jesíthető. Ismét levelezőnk soraival élve: „minden lehető­ség megvan arra, hogy ne adóssággal, hanem a felaján­láshoz híven tervtúlteljesí­téssel köszöntsük felszabadu­lásunk napját, április 4-ét.“ Ez lesz a bányászbecsület igazi fokmérője. CSÁSZÁR ISTVÁN Nemrég kerültem Gyöngyös- solymosra, mint orosz-szakos tanár. Bevallom, féltem a kez­deti nehézségektől, de lassan- lassan sikerült legyőzni a kez­deti érdektelenséget és meg­kedvelteim az orosz nyelvet a gyöngyössolymosi iskolásokkal is. Ma már iskolánkban orosz szakkör működik, melyben egyre többen kérik felvételü­ket. A szakkör jól dolgozik. Eddig két rajgyűlést végig orosz nyelven tartottunk. Az előadásokat a Nagy Honvédő Háború, Az ifjú hősök, Az út­törő mindig segít címmel jelöl­tük meg. Létrehoztuk a szovjet pionírok életével foglalkozó orosz nyelvű faliújságot. A szakkör minden tagja megkap­ja az úttörő és a „Pionyersz- kaja Pravda’* című lapokat. A szakkör valamennyi tagja levelezést folytat a szovjet út­törőkkel. Terveink egy orosz nyelvű előadás, melynek cí­me Lenin és Rákosi találkozá­sa és egy képsorozat összeállí­tása és kifüggesztése, mely a szovjet iskolákról szól. A fiatalokon kívül az idő­sebbek is bekapcsolódtak az orosz nyelvtanfolyamokba. A gyöngyössolymosi tanács VB minden tagja jelentkezett. — Mindnyájan szeretnénk jobban megismerni a Szovjetunió éle­tét és annak nyelvét. Bardot Gaston, tanár A tej, tojás és baromfibegyűjtésben az^egri járás vezet A községi és járási begyűj­tési szervek munkáját dicséri, hogy ebben az évben jól ha­lad a sertés- és marhabe­gyűjtés. Általában jónak mondható a többi cikkek be­gyűjtése is. Az állat és állati termékek értékelése a ne­gyedéves tervhez viszonyítva február 10-i állapot szerint a következőképpen alakult: Sertésbegyűjtésben a gyön­gyösi járás 30 2 százalékkal haladta túl a 100 százalékot. Igen 'jó az egri járás 104.6 százalékos sertés tervteljesí­tése is. A többi járás sorrend­je: harmadik a pétervásári 97.1, negyedik a hatvani 94.3, ötödik v a füzesabonyi 62.6 és hatodik a hevesi járás 43.8 százalékkal. Marhabegyűjtésben a péter­vásári járás került az élre 94.2 százalékkal, utána a-hat­vani járás következik 83 6 százalékkal. Tejbegyűjtésben, tojás és baromfi begyűjtés­ben egyaránt az egri járás eredménye mondható a leg­jobbnak. Megyei értékelés 1 szerint sertésből 79 6, marhából 63 6. tejből 46 9, tojásból 13.8 és baromfiból 70.1 százaléknál tartunk. Az utolsó forduló megfejtése a következő: 1. Alpok; 2. Pár­ma; 3. Padova; 4. Etna; 5. Ná­poly; 6. Ischia; 7. Nuoro; 9. Ig­lesias; 9. Firenze; 10. Észak- Olaszország; 11. Lipari szige­tek; 12. Szicília; 13. Ivrea; 14. Genova; 15. Egadi; 16. Ticino, összeolvasva: Appenini-félszi­get. (Tekintve, hogy néhány pontban több megfejtés is he­lyes lehetett, ezeknél az elté­rést nem számítottuk hibának — pl. Genova helyett Gaeta, vagy Ticino helyett Tanaro, Taro). A verseny végeredménye: 1—3. Baráz Imre Eger; Bes­senyei Mária és Fekete Imre Eger; Böjthe Éva Eger 77 pont. 4. Bóta Mária Eger 76.5 pont, 5—6. Deák János Hatvan, Si­mon Ferenc és Juhász József Eger 75.5 pont. 7—9. Balogh Ferenc és Kovács Tibor Hat­van, Fenyvesi Tibor Füzes­abony, Szokola József Selyp, Zsófia-malom 74.5 pont. 10. Illyés István Eger 74 pont. 11— 12. Gál Mária Füzesabony, ifj. Gál Gyula Szilvásvárad 73.5 pont. 13. Geml József Eger 73 pont. 14. VI. sz. ált. isk rajz szakköre 72.5 pont. 15. Váradi Sándor Dormánd 72 pont. 16— 18. Bóta György Eger, Bakos Istvánná és Barta József Eger­esein, ifj. Szepessy János Gyön­gyös 71.5 pont. 19. Fábián László Eger 71 pont. 20—21. Hágen Margit Maklártálya, Hegedűs Judit Hatvan 70.5 pont, 22. Farkas Péter Sziha- lom 70 pont. 23. Koncz Béla Gyöngyös 67.5 pont. 24—25. Cseh Zoltán és Németh Attila UTAZZ VELÜNK Eger 66.5 pont. 26. Tedrigó Ir­ma Füzesabony 65.5 pont. Könyvjutalmat az első 12 he­lyezett kapott, 19 darab értékes könyvet osztottunk szét köztük. A mezőny igen szoros volt, hi­szen az első helyezettet csak 7 pont választja el a 22.-től. Akiknek most nem sikerült az élre kerülniök, kíséreljék meg ismét a következő rejt­vényversenyünkön. Csak arra kell vigyázni, hogy egy forduló megfejtése se maradjon el és a megfejtések határidőre meg­érkezzenek szerkesztőségünkbe. Következő ötfoidulós rejt­vényversenyünk címe: BARANGOLAS AZ IRODALOMBAN Az első fordulóban a Petőfi előtti magyar irodalomból vet­tük rejtvényünk anyagát. 1. XVIII. századi forradal­már költő. 2. Vörösmarty költeménye, így kezdődik: „Elzengte dalát a késő kor fia...“ 3. Magyaros költő, a „Falusi nótárius“ szerzője. 4. XVI. századi költő, „Fed- dőének“-e maradt ránk. 5. Történelmi regények író­ja a múlt század e„ső felében. 6. Vörösmarty utolsó nagy verse. 7. A legnagyobb magyar drá­ma szerzője. 8. XVIII. századi költő, fő­leg szerelmes verseket írt. 9. A reformáció írója. Sop­hokles Elektrájának első ma­gyar fordítója. 10. Csokonai vidám farsangi énekének első sora. 11. A rejtvényben már sze­replő költő „A franciaországi változásokra’“ című versének első sora. 12. Realista író, a „Magyar- ország 1514-ben“ című regény szerzője. 13. „A kesergő szerelem“’ és „A boldog szerelem“ szerzője. 14. A kuruc költészet legnép­szerűbb hőse. összeolvasva megkapjátok egy ismert kuruc dal címét. Megfejtési határidő: február 23. A megfejtést (lehetőleg nyílt levelezőlapon) a határidő lejárta előtt két-három nappal adjátok postára, hogy biztosan I megérkezzék, mert az elkésett ! megfejtéseket ezentúl ' nem vesszük figyelembe. A feladott rejtvényekben időnként egy-egy hiba, pontat­lanság lesz, aki ezeket észreve­szi és csatolja a megfejtéshez, külön pontot kap. Új termelőszövetkezet alakult Karácsondon Karácsondon a Dózsa ter­melőszövetkezet évek óta jó eredményeket ér el. A dol­gozó parasztok ezért érdek­lődéssel vannak a termelőszö­vetkezet iránt. Ezt az érdek­lődést igazolja, hogy az el­múlt vasárnap 107 holdon 10 családdal Haladás néven új termelőszövetkezet alakult. Az új termelőszövetkezetnek hét középparaszt is tagja. sai Csépány László, Csépány József, Csépány István és Cserta György gyöngyösi ku- lákok Budapesten termelői borkimérésben több mint 50 hektoliter direkttermő bort olt­ványborként mértek ki a fo­gyasztóknak. Ezért a gyön­gyösi járásbíróság csalás, va­lamint a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt Csépány Lászlót egy évi és hat hónapi börtönre, 1000 fo­rint pénzbüntetésre, valamint 3000 forint vagyon elkobzásra és négy évre egyes jogoktól való eltiltásra, Csépány Jó­zsefet egy évi és 8 hónapi börtönre, 1200 forint pénz- büntetésre, 3500 forint vagyon elkobzásra és négy évre egyes jogoktól való eltiltásra. Csé­pány Istvánt egy évi és 8 hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 3500 forint vagyon elkobzásra és négy évre egyes jogoktól való eltil­tásra, Cserta Györgyöt két évi börtönbüntetésre, 1500 fo­rint pénzbüntetésre, 4000 fo­rint vagyonelkobzásra és öt évre egyes jogoktól való el­tiltásra ítélte. — SZECSKÖ ANDRÄS 65 éves gyöngy östarjáni lakos 4400 forint borforgalmi adó tartozásában lefoglalt 300 li­ter borát figyelmeztetés elle­nére is eladta, abból tartozá­sát nem törlesztette. A gyön­gyösi járásbíróság ezért Szecskó Andrást három hóna­pi felfüggfesztett börtönre és 300 forint pénzbüntetésre Ítél­te. A nép bizalma nem arra való Múlt évben hatóság elleni erőszak alkalmazása miatt börtönre ítélték Csépány Fe­renc gyöngyösi kulákot. Azó­ta felesége sok fondorlattal, mindent e követ, hogy a jogos bUnte„ésből kimentse férjét. Terjengős „életrajzot“ irt férje munkásságáról, „elnyomatá­sáról“’, melyben csak 29 kh szőlőt tudott szerezni. Persze az úgynevezett életrajzban — melyet ku ákmentés céljából a gyöngyösi ügyészséghez cí­meztek, — már csupán 10 hold szőlő áll. Hisz mit is kell ar­ról tudni az ügyészségnek, — hogy 19 holdon már túladott a kulák. Ha az ügyészség nem is tudhatta, de azok a tanács­tagok akik aláírásukkal meg­tisztelték çzt a kulákmentő, okmánybélyeggcl el átott ké­relmet, tudhatták volna, vagy talán tudták is, hogy milyen hamisításról van szó. Bizony Maticsek Ferenc. Csépány Alajos, Kis b).Ferenc?, Munka-* esi János, és Jjubász István a do.gozok biza.mát nem ezért kapták. Nem azért, hogy Csé­pány kulák mentése érdeké­ben hamis igazolványt küld­jenek az ügyészségre, hanem Ulan fordítva, azért, hogy a szabotáló Csépány-féle kulá- kokat le éplezzék és biztosít­sák velük szemben az állam- hatalom szigorát. Az ügyészség ébersége ke­resztülhúzta a kulák mcster- k eues cl de nem art. ha egyes gyöngyösi tanácstagok is job­ban meggondolják, mire hasz­nálják fel tekmté.yüket, me- * lyel attól a dolgozó néptől kaptak, melynek elege volt és van az összes Csepány-féle kizsákmányoiókból. (Bódi) Ankét az irodalombun mutatkozó jobboldali cl Hajlasról A Népújság szerkesztősége ankéton vitatta meg az iroda­lomban egy idő óta felbuk­kant jobboldali jelenségeket. Az ankéton az újság szer­kesztőbizottságán és munka­társain kívül részt vett Föl­des Mihály író, — akinek színdarabját rövidesen be­mutatja az egri Gárdonyi Gé­za Színház —, továbbá a DISZ MB, a megye kul- túrális életének vezetői és irodalomszakos pedagógusok. A vitaindító előadás után, amelyben Gács András, a Népújság munkatársa ismer­tette pártunk Központi Veze­tőségének az irodalomra vo­natkozó határozatát és e ha­tározat előzményeit, — szá­mos hozzászólás következett. Földes Mihály személyes él­ményein keresztül beszámolt arról a küzdelemről, amelyet a párthoz következetesen hű írók vívtak az írószövetség­ben r szenvedélyes szavakkal mutatott rá az irodalomban mutatkozó jobboldali elhajlás helytelen és káros voltára. ÜZüilősi Gyula, a megyei Nép­művelési Osztály vezetője a jobboldali elhajlásnak a tő- megkuiturális munkában való megnyilvánulásairól beszélt, Némedi Lajosné, gimnáziumi tanár az elhajló írók irodalmi értékelésének problémáját ve­tette fel. Gyurkó Géza, a Népújság szerkesztő bizottsá­gának tagja a jobboldali el­hajlás tanulságain keresztül az ideológiai képzés fontos­ságát hangsúlyozta. Felszó­lalt még dr. Pataky László, a Pedagógiai Főiskola irodalmi tanszékének vezetője és Sza­bó Imre, a DISZ MB titkára, aki a megye ifjúságának kér­déseivel foglalkozott Suha Andor, a Népújság szerkesz­tő bizottságának vezetője megvilágította a jobboldali el­hajlás eszmei és személyi gyö­kereit, beszélt a feladatokról, a megye kulturális életének néhány fontosabb kérdéséről.: ... a» ifjúság életéről Hatvani gimnazisták segítsége a hóakadályok eltávolításában Vasárnap délután a hatvani általános gimnázium fiú diák­otthonának tanulói az erős hidegben a vasutas dolgozók segítségére siettek, hogy a hó­akadályokat a közlekedés út- jából eltávolítsák. Feladatuk a váltók megtisztítása volt, amely igen nehéz és felelősségteljes munka, hiszen ha a váltósinen jegesedés marad, akkor abból könnyen .vasúti szerencsétlen­ség lehet. ' ' A munka vidáman folyt. Szürkületre már be is fejez­ték, utána jól esett a forró tea. amellyel a vasutasok megven­dégelték a gimnazistákat Váradi Vilmos, Hatvan Tanítóképsősiih Kereesenden Farsang vasárnapján az egri Tanítóképző népművelési szakköre előadta Kereesenden a „Képzelt beteg“ című Mo- liere-vígjátékot. Rossz idő ellenére is nagyszámú közönség gyűlt össze a moziteremben, hogy megtekintsék a jövő pe­dagógusainak ‘játékát. A közönség nem csalódott. A tapsot méltán érdemel­ték' meg a szereplők és a rendező tanárok egyaránt, Ki­emelkedett jó játékával Baro.s Veronika, Villangó István, Mező Éva. De o többiek játéka is igen jól sikerült. Szentgyörgyi László, tanár, Kerecsend hkoliiKiííiiely Egeresehiüi Egeresein KTSZ közgyűlése örömmel fogadta az iskola által* beterjesztett iskola patronálási mozgalmat. A patro- nálás szükségessé teszi egy iskolaműhely létesítését, segíti a tanuló ifjúságot a fokozott politechnikai képzésben. A köz­gyűlés után nem sokára megérkeztek a szerszámok, melyeket a patronáló KTSZ küldött az iskola részére. A tanulók most már szívesen járnak szakköri foglalkozásra*. Kerecsendi András, ig. tanító Jelentés a begyűjtési tervfelbontásokról Hetek óta tart megyénk­ben a begyűjtési tervek fel­bontása. A várpsok,. községek begyűjtési megbízottai a dol­gozókkal külön megbeszélik, melyik cikkből kívánják be­gyűjtésüket teljesíteni s mikor volna a legjobb idő erre. Az egyéni tervfelbontás napi ütemtervének kiértékeléséről február 4-ig a következő ér­tékelést adta a megyei be­gyűjtési hivatal: járásaink közül első a gyöngyösi 101, 2. füzesabonyi 99. 3. pétervásári 74, 4 hatvani 62, 5. egri 56.7, és utolsó a hevesi járás 41.3 százai élek ai. POSTA RÁDIÓ JAVÍTÓ ÜZEME „Kávéi“ Eger, Zalár u. 7. mindenféle rádiót, erősítőt, stb. javít garanciával, ma- gánfélnck is. Orosz szakkör Gyöngyössolymosoá

Next

/
Thumbnails
Contents