Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-11 / 12. szám

Ïfl66. február 11. szombat 9 NÉPÚJSÁG A hatodik ötéves terv nyomán Mii jelent a 990 milliard ráki építőipari beruházás A Szovjetunió hatodik öt­éves tervének irányelvei alap­ján a szovjet állam mintegy S9Ü milliard rubelt irányzott elő az építőipari vonatkozású beruházásokra. Hogy milyen hataimas összeg ez. készítsünk egy kis számítást hazai vonat­kozásban Feltételezzük, hogy az ösz- szeg leiéből ipari létesítmé­nyeket, gyárakat, üzemeket építenénk, úgy az előirányzott összeg tele elegendő lenne 20 ezer nagy gyári (gyáranként három darab 30x50 méteres alapterületű, s 20 méter ma­gas) csarnok építésére. Ha az összeg második leiéből laká­sokat, kultúrépületeket, isko­lákat építenénk úgy ebből 7 millió 500 ezer lakás (lakáson­ként 200 légköbméter íigye- lembevételével) és körülbelül €5 kultúrépület (50 méter hosszú 15 méter széles és 20 méter magas) telne. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a Szovjetunió az új ötéves tervben milyen hatalmas ösz- szegeket biztosít az építőipar fejlesztésére. Saját kereteink között is fejleszthetjük az építkezést, többek között úgy hogy meg­levő építőipari gépeink kapa­citását jobban kihasználjuk. Erre megyénkben is sok he­lyen van lehetőség. A Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat a petőfibányai 32 lakás, ugyanitt a nyolc tantermes is­kola, a gyöngyösi 54 lakás, az egri gépállomás hangár és traktorszín, az egri borkombi­nát és az egri Dohánygyár építkezésein lehetséges a gé­pek jobb kihasználása Minden egyes építkezésnél az alaptömb kiemelés gépesítése, az előre­gyártott elemek gépi úton tör­ténő elhelyezése, valamint a gépi vakolások alkalmazása le­hetséges. Ezek az építkezések a földkitermelésnél, a habarcs szállításánál gépláncokat al­kalmazhatnak Továbbá gépe­síteni lehet az állomásoknál az anyagok kirakását is. A do­hánygyári építkezésnél a ter­vező által organizált törpe- gyaiu helyett a vállalat javas­latára NCK szovjet típusú daru beállítását tervezi ugyan­is törpe gyalu négyhónapi üze­meltetésének fel- és levonulá­si költsége 72 ezer forintba kerülne, viszont a daru költsé­ge mindössze 44.800 forint. Te­hát így komoly megtakarítást érhetnek el. Ha a felsorolt építkezéseken és kirakodó ál­lomásokon ésszerűen kihasz­nálják a gépeket, az évi meg­takarítás körülbelül 92 ezer forintot tesz ki Erdélyi András, 63/5-ös Építő Vállalat főmérnöke 0 MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL JELENTI A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint a következő begyűjtési eredmé­nyek születtek az élőállat és állati termékekben az 1956 el­ső negyedévi tervhez viszo­nyítva,' január 31-ig. Sertésbegyűjtésben a járá­sok között a gyöngyösi vezet 103 százalékkal. A többi járás még nem tudta a 100 százalé­kot "elérni : legjobb eredményt az egri (87 7), és a hatvani (82.6) százalékkal érte el. A pétervásári járás sertésebadása januárban 73 4 a füzesabonyié 51.7, és a hevesi járásé 33.1 százalék. A szarvasmarhabeadásban egyik járás sem tudta megkö­zelíteni a 100 százalékot. A pé­tervásári és a gyöngyösi jártis marhabeadása is csak az 50 százalék körül mozog. Tejbegyűjtésben az egri, to­jásban szintén az egri, barom­fiban az egri és a hatvani já­rás került az élre. Aki mindenért felelősnek ér si magát SOK DOLGA van egy tsz agrcnómusnak, kiváltképp ak­kor, ha igazán komolyan ve­szi a munkáját. Tóth Péter, a komlói Szabadság Tsz agro- nómusa pedig komolyan veszi. Wem ismer hideget, nem is­mer íorróságot, ha arról van szó, hogy a szövetkezetnek segíteni kell. És nemcsak a sa­ját szövetkezetével törődik, hanem a többivel is Ö tartja az egész községben a téli ezüstkalászos tanfolyamokat. Filmeket szerez, vitákat szer­vez. ‘ előadásokat tart. szemi­náriumot vezet — s emellett még arra is van ideje, hogy tanuljon Most végzi a mező- gazdasági technikum II. osztá­lyát, mert nőnek a követel­mények, velük kell nőni az agronómusoknak is. s a régi kétéves szakiskolán szerzett tudomány lassan kevésnek bi­zonyul. így szemre szinte nem is hinné az ember hogy mindazt, amit elsoroltam, ez a csendes, alacsony ember végzi Szótlan, szinte harapófogóval kell ki­húzni mindent, de amit tőle ■és róla hallottam attól meg­nőtt a szememben Igyekszik háttérbe maradni, akármilyen munkát végez, s talán ez is ■oka hogy nem emlegetik me- gyeszerte a legjobbak között, pedig megérdemelné. Az olyan agronómusok közé tartozik akikből — sajnos — még nincs elég sok Nem arról van szó, hogy a többiek nem jók. Ott van a hiba, hogy többségük esak a búzatáblákat, a kuko­ricát. meg a cukorrépát látja, egyszóval a növénytermelésen túl nem igen látnak mást, nem érzik az egészért a fele­lősséget Tóth Péter pedig mindenért felelősnek érzi magát ESZTENDEJE lesz, hogy a komlói Szabadságban arról kezdtek beszélni eladják a te­heneket, — összesen hét volt —, mert csak ráfizetnek. Tej nincs, haszon sincs — mond­ták. Nagyon nehéz dolog ilyen terveknek gátat szabni, hiszen a puszta szó nem elég súlyos érv a tejet nem adó, hasznot nem hozó tehenészet megvé­désére Mi sem természetesebb hogy az ember ilyenkor hala­dékot kér, hadd bizonyítsa be, nem is olyan haszontalan do­log a tehéntartás Egy kis idő kell hozzá, jó állattenyészté­si brigádvezető, hiszen az ag- ronómus nem lehet mindig ott meg olyan tehenészek, akik igazán szívvel végzik a mun­kát. Okos józan emberek a Sza­badság Tsz tagjai így hát ki­mondták: hadd lássuk a pró­bát Oj brigádvezetőt válasz­tottak: ifj. Kasza Joachimot, aztán várták, mit. tudnak ten­ni, hogy haszna is legyen a te­henészetnek Tóth Péterék nem okoztak csalódást. Bebizonyították, ér­demes volt várni egy kicsit az eladással Tavaly ötliteres volt a fejési átlag, most egy deci híján 11 liter. Egyetlen nö­vendékbikájuk közel 10 ezer forintot hozott. Lám, mégis csak lehet a tehenészettel is csinálni valamit Mikor aztán arra került a sor, hogy kicse­réljenek két-három öreg kevés tejet adó tehenet, rajta volt az egész tagság Az idén már ott tartanak, hogy megyei törzs­könyvi állományba került a tehenészetük. HOGY MIT tett mindezért Tóth Péter, az agronómus? Sokszor hallott dolgokat lehet­ne felsorolni Kidolgozta a pontos takarmánynormát, az egyedi etetés a fejés rendjét, — de ha csak ezt mondjuk ez még nem minden. Hiszen sem­milyen új rendszabály nem elegendő egymagáoan, hasz­not csak akkor hoz, ha meg is értetik annak jelentőségét. Nem elégedett hát meg ő sem a papírmunkával, hanem össze­hívta a tsz tagokat és ötletes összehasonlítás, meg film se­gítségével előre is bebiaonyí- totta, hogy így jobb lesz. A nö­vekedő fejési átlag szavainak igazságát bizonyította idővel. Hasonlóan érte el azt is, hogy állandóan ott van a fertőtle­nítő láda az istállóajtó előtt, az előírt vöröskeresztes láda az istállóban. Mikor arról volt szó, hogy törzsállománnyá nyilvánítják a tehenészetet, mesterségesen nevetik a borjakat, már jó­val kevesebb volt az ellenke­zés. S ha voit, hát Tóth Péter nem restelte a fáradságot, papíron ceruzával kiszámítot­ta, mit jelentenek ezek az „új­donságok*’ pénzben. Most arra ösztökéli a csoporttagokat vegyenek szeparátort, mert pocséklás tisztán teljes tejet szoptatni a borjakkal Egy esztendeje még azon tanakodtak, hogy eladják a te­heneket. Most úgy határoztak a tervkészítésnél, hogy húszra növelik a létszámot, s a nö­vekedő állatállománnyal lé­pést tart a takarmánytermesz­tés is. A szántóterület 17 szá­zalékán pillangós terem, ösz- szes kukoricájukat négyzete­sen vetik... ÉS MINDENBEN komoly ré­sze van Tóth Péternek, aki csendben dolgozik, napestig járja a tsz földjét, gyakori vendég az állattenyésztő bri­gádnál. Tóth Péternek, aki hétköznapi, csöndes katonája a mezőgazdasági harcnak, egy azok közül akik nélkül elkép­zelhetetlen itt a győzelem. Deák Rózsi Két új tsz és hat előkészítő bizottság alakult az elmúlt hetekben Megyénk területén január­ban 405 család, 510 taggal, 1133 katasztrális hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Február első hat napjá­ban 46 család, 51 hóiddal lé­pett a meglevő termelőszövet­kezetekbe. Nemcsak a meg­levő termelőszövetkezetekben jelentkeztek felvételre, hanem az elmúlt napokban két új termelőszövetkezet is alakult. Nagyrédén, a Győzelem után megalakult az Új élet termelő­szövetkezet is, 16 családdal, 29 I taggal. Gyöngyöspatán Rákosi Tsz néven 20 család 33 taggal alakított szövetkezetei,. Ezzel egyidőben több előkészítő bi­zottság is alakult. Halmajug- rán hat család Nagyfügeden négy család. Abasáron 47 csa­lád. Viszneken öt család, Vi- sontán 15 család. Adácson nyolc család részvételével ala­kult előkészítő bizottság. m Boconád példát mutat a begyűjtésben Községeink lelkes begyűjtési versennyel készülődnek ápri­lis 4-re, felszabadulásunk nagy ünnepére. Boconád községben január havi tervüket, globáli­san 181 százalékra teljesítet­ték. Vágómarhabeadási tervü­ket már négy hónapra előre teljesítették s 152 százalékra állnak az első negyedévi ser­tésbeadással .is Baromfiból az előirányzott 400 kilogramm he­lyett 577 kilogrammot adtak be. Elmaradás van a tej- és tojás­beadásnál, de erős az elhatá­rozás a község dolgozóiban, hogy ebben a hónapban meg­szűntetik a lemaradást e két cikknél is. Készül a tavaszra az egri Nagy Jázsef Tsz Az egri Nagy József Tsz-ben az elmúlt hetekben vitatták meg a termelési tervet. A ta­gok módosították a tervet, s új tagokat is vettek fel ezen a közgyűlésen. A régi tagok szeretettel fogadták az új be­lépőket. Harmincötén vannak most már a Nagy József tsz-ben s szorgalmasan készülnek a ta­vaszi munkák megkezdésére Végzik a trágyázást, készítik a melegágyakat, jól halad a gyümölcsfák tisztítása. A Do­bó utca 9. szám alatt megkezd­ték egy borkóstoló helyiség rendbehozását Itt mérik majd a saját borukat a tsz tagok, ez is növeli majd a csoport jövedelmét. HÍR Az amerikai délsarki expe­díció egyik felderítő repülőgé­pe szombat reggel óta nem tért vissza kiindulási pontjára. A New York Times szerint .Hz expedíció központi táborhe­lyén „felfogták az eltűnt repü­lőgép SOS-jelzéseit. Munka közben segítsék pártbizottságaink az új vezetőségeket Megyénk. területén a pártszervezeteink kilencven szá­zalékában már befejeződött a vezetőségek újjává’asztása. Több alapszervezet vezetősége megkezdte munkáját. Ez elsősorban azokban a pártszervezetekben tapasztalható, ahol a régi vezetőség tagjait, vagy azok egyrészét ismét megválasztották. A munkához még főleg azok az alapszer­vezetek nem fogtak hozzá, ahol a vezetőségi tagok nagy­része új és nine , kellő tapaszta atuk a pártmunkában. De bármelyik csoportba tartozzon is — e kettő közül az új vezetőség mindenképpen joggal elvárja, hogy a já­rási. vár si és üzemi pértbizott ágok segítsenek nekik. Igaz hogy a pártb zottságok egyes tagjai, munkatársai résztvettek az első aiapszervi vezetőségi üléseken, ahol a reszort elosztások vo tak. Röviden ismertettek a vezetőség eg y-egy tagjainak feladatait sőt a pé.ervásári járásban és Hatvan városban az alapszervi titkárok kioktatása is meg­történt. A segí.ségadúsnak e mindkét része jó és szükséges is. Azonban ez csak nagy vonalakban, csak elvileg adott segítséget a munka megkezdéséhez. Ezzel a segítséggel még nem tesznek eleget pártbizottságaink a KV azon utasításá­nak. hogy új módon, operatívan kell vezetni. A legtöbb seg tséget helysz nen az üzem köm, a falvakban munka közben tudjuk adni a vezetőségnek. Segítsük konkrétan a gyakorlati é'etben hogy egy-cgy kérdés megoldásában, hogyan fogjanak hozzá. A pártbizottságok közösen állapod­janak meg a megválasztott elvtársakkal hogy mi a legfon­tosabb feladat, mivel kill kezdeni a munkát, s mit jelölt meg legsürgősebb tennivalóként a vezetőségválasztó tag- gyű és s hogyan kell az ott megszületett határozatokat, javaslatokat végrehajtani. Egeresehi bánya pártszervezetei tervet dolgoztak ki például a kommunisták üzemrészekbe való elosztására. Másreszt a KV november 9—12-i határozatának szellemé­ben munkatervet csináltak a terme.és megjavítása érdeké­ben. Bo.dogon a községi a ap zervezet vezetősége megtár- gya.ta a termelő zöve.nézeti mozgalom fejlesztésének kér­dését. Tehát konkrétan megállapodtak hogy a vezetőség­nek most elsősorban ezzel ke 1 fog a.kozni. Ezeket megálla- pí.ani és az ezze. kapcsolatos politikai feladatokat megbe­szélni, semmiféle összevont titkári értekezleten nem .ehe­tett volna. A KV novemberi határozatában említett felada­tok minden pártszervezetre vonatkoznak. De sajátos fel­adatokat megszabni cs.k úgy lehet, ha erről külön is ta­náé .koznak a vezetőséggel a pártbizottság do gozói. Az bizonyos, hogy nem könnyű feladat ez a pártbizottságok számára. Tanúsuk meg az új vezetőséget (főleg ahol új titkárok vannak) a vezetőségi ülések legfontosabb napi­rendi pontjainak kiválasztására a pártbizottságok munka­társai rendszeresen v .gyenek részt huzamosabb időn át vezetőségi üléseken, hozzászólásaikkal, javaslataikkal te­gyék ezeket színvonalasabbá hadd lássák a vezetőségi te- gok azt, hogyan kell levezetni egy-egy vezetőségi ülést. Mint mindennek a pártvezetésnek is alapját képezi a tervszerű munka, ehhez pedig e engedhetetlen hogy az alapszervezetek munkarervet készítsenek. Ezzel elérjük, hogr az alap z rvezetek vezetői már kezdetben megtanul­nak térv szerint dolgozni, így munkájuk n m ’esz a vé­tet enre bízva. De a pártbizottságok munkatársai ne fe­ledkezzenek el az e ső taggyűlés előkészítésében való se- gí ségadásról sem. A segítségadásnál a pártbizottságok műnk társai és aktívái tartsák szem előtt hogy olyan vezetőségi tagokkal állnak szemben, akiknek még a párt­vezetésbe kevés jártasságuk van. A megválasztott vezetőség munkájának e’ső hetei kü­lönösen fontosak, hisz ez a munka megkezdése egybeesik az 1958. évi tervünk végrehajtásáért m.gindult harc első szakaszával. Ezért nem mindegy, hogy az új vezetőség mi­kor és hogyan kezdi el munkáját. A vezetőségi tagok akti­vitását nagyban növeli hl időben hozzáfoghatnak mun­kájukhoz, s ha ehhez megkapják a szükséges segítséget. Ha a pártbizottságok most s.gítenek jól megalapozni az alapszervezetek vezetőségeinek munkáját, ennek gyümöl­csét maguk is é.vezik majd, kevesebb gondjuk-bajuk lesz velük később. Az alapszervezetek új vezetőségei sok segítséget, tá­mogatást várnak a páríb zottságoktól. hisz érzik a felelős­séget a rájuk bí ott fe adatok végrehajtásáért. Sok alap­szervezet már önál óan munkához is látott. Az ő munkájuk és sok év tapasztalatai tanúsítják, hogy a vezetőségek he­lyett enki sem tud do’gozni. Helyettük senki nem gondol­kozhat. Az ő törekvésük, a tagság aktivizálása és a párt- bizottság támogatása — együttesen — hozza meg a kívánt eredményt. GULYÁS SÁNDOR MB pol. munkatárs. Még most is nagy érdeklő­déssel olvassuk a vita cikkso­rozatokat arról, hogy „Do.goz- zon-e az anya, a feleség?” Az én szerény véleményem, de ve­lem együtt nagyon sok asz- szonytársam véleménye is az, hogy dolgozzon add g, amíg csak feleség, vagy anya ugyan, de csak egy gyermek van, aki­re hajlandó a velük egy ház­tartásban élő nagymama vi­gyázni. Azért írom, hogy csak egy gyermeke van mert több gyermek gondozását a nagy­mamák sem szívesen vállalják. De ez érthető is, hisz ők már kifáradtak a mi nevelésünk­ben és bizony már nem fiata­lok. ök már pihenni szeretné­nek — és jogosan — nem pe­dig gyermekneveléssel foglal­kozni. Magam négy gyermekes dol­gozó anya vagyok ' A legidő­sebb fiúnak ugyan az iskolai év alatt csak az anyagi gondia a mienk, mert más városban tanul, de van itthon egy 8 éves fiam és két 15 hónapos lá- nvom. Kipróbáltam a bölcső­dét is Kisebb megszakítással egy évig hordtam őket minden reggel oda s minden este visz­VITA * 7 Dalgosxon-e a% anya, a feleség? Nehéz négy gyermek nevelése mellett dolgozni sza. Reggel, amikor még a leg­jobban aludtak, fel kellett kel­teni a gyerekeket, mosdatni, öltöztetni és rohanni velük a bölcsödéig. Ott két egyforma, kicsi tehetetlen gyereket újra levetkeztetni, megvárni, míg beadhatom, sor kerül rám, utána újra szaladni bevásárol­ni, hogy 8 órára be tudjak menni szolgálatba Dolgoztam 12 óra helyett negyed egyig, mert este 6 óra előtt el kellett mennem a bölcsődébe. Délben 12—14 közötti ebédidőmben nagyjából rendbe raktam a la- j kást. kiszeliőztettem. Este há- ■' romnegyed hatkor szaladtam a kis.ányokért. Mise felöltöztet­tem .őket és hazaértünk, este 7 óra volt Akkor újrá átöltöz­tetni, tisztába, tenni, etetni, stb. Mire elaludtak, este 10-fél . 11 volt Azután kezdtem érr vacsorázni mosogatni, pelehkát mosni, feltenni, kifőzni és reg­gel ötkor kelni, kiöblögetni á pe.enkát, ellenőrizni a kisfiú leckéjét, elkészíteni az uzson­náját, férjemnek és a gyere­keknek a reggelit és azután minden kezdődött élőiről Min­den mosást, vasalást, stoppo- lást, varrást csak az utolsó pillanatban tudtam elkészíteni, amiért bizony néha volt egy kis összezördülés a párommal. Sokszor már úgy éreztem, hogy nem bírom tovább ezt a roha­nást és mégis mindennap újult erővel élőiről kezdtem De a kisleányaim egyáltalán nem gyarapodtak, mert hidegben, esőben, ha virradt, ha nem reggel 7 órakor vinni kehett őket. Viszont a többi gyerek­től ott nem nagyon tudtak aludni. Érthető tehát, hogy es­te amíg a bölcsődétől hazáig értünk, elaludtak. De újra fel kellett költeni őket, átoltöztet- ni és etetni. Tehát az én roha­násomnak nem sok értelme volt. így határoztuk el hogy mivel egy épületben van a la­kásunk a munkahelyünkkel, itthon tartjuk őket. A kisfiú délután jár iskolába, így dél­előtt ő vigyáz a kislányokra. Délután pedig az egyik lány- szaktársnő, — aki mindig dél­előtt dolgozik — elvállalta, hogy segítségemre lesz és vi­gyáz a lányaimra. így egy idő­re megnyugodtam, de sajnos, újra fejem fölött lebeg a de- moklesi kard. Ugyanis a szak­társnő menyasszony lett és férjhezmenetele után elmegy városunkból. Amikor erre gon­dolok, felsóhajtok: miért is nem lehetek itthon én ma­gam? „Miért kell menni anyu­kának dolgozni” — így kérdez­te a fiam is sírva amíg kisebb volt Akkor neki is próbáltam megmagyarázni, hogy kevés az a pénz. amit apiA-a keres és anyukának is segíteni kell a pénzkeresésben, hogy rende­sen tudjatok, illetve tudjunk élni. Azóta már több lett a férjem” fizetése, de a gyerme­kek száma is megduplázódott. Nekem továbbra is pénzt kell keresnem. Szeretem a munká­mat. Már 16 éve dolgozom, de azért ott hagynék mindent a gyermekeimért a családomért* ha az ilyen többgyerekes csa­ládnak nagyobb családi pótlé­kot adnának. Most kapunk 260 forintot és csak a két kislány bölcsődei ellátásáért 208 forin­tot fizettem havonta. Gondolom, az államnak is fontos az, hogy megelégedett, jókedvű, boldog dolgozói legye­nek, mert úgy megkétszerező­dik a munkakedv, a munka­bírás és így a termelés is Eh­hez pedig nagyon fontos a nyugodt, békés családi élet, ahol az anya nagyobb nyuga­lomban. nehezebb anyagi gon­dok nélkül nevelhesse a jövő nemzedékét a hazának Re­méljük, nem olyan soká el­érjük ezt és addig ez a remény ad erőt a dolgozó anyának ket­tős, nehéz munkája elvégzésé­hez, Andrási Istvánné, Hatvan, I. posta.

Next

/
Thumbnails
Contents