Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-04 / 10. szám

1956. február 4. szombat NÉPÚJSÁG 5 fi József Attila olvasó mozgalom helyzete megyénkben A JÓZSEF Attila jelvény' szerző olvasómozgalmat a DISZ szervezetek indították a fiatalok olvasásának fejleszté­se érdekében, a DISZ Közpon­ti Vezetősége és a Népművelé­si Minisztérium 1955 június 9-i határozata alapján. A mozgalomnak az a célja, hogy rendszeres, elmélyült ol­vasásra szoktassa a fiatalo­kat, gyarapítsa műveltségüket, szakmai és politikai tudásu­kat és fejlessze ifjúságunk kö­zösségi életét. A mozgalmat a könyvtárak tőlük telhetőén támogatják, igyekeznek bizto­sítani a mozgalomhoz szüksé­ges könyvanyagot, segítenek a szervezésben. Könyvismerteté­seket, ankétokat rendeznek. Megyénk legtöbb járásában folyik már a mozgalom szerve­zése, de még igen sok tenni­való van hátra. A füzesabonyi járásban a járási DISZ bizott­ság, a járási könyvtár és a népművelési csoport felosztot­ta munkatársai között a járás községeit és a központi útmu­tatókon kívül egy saját készí­tésű útmutatót is küldött a DISZ szervezeteknek és a könyvtáraknak. A járás szék­helyén eddig mintegy 745 fiatal nevezett be az olvasómozga­lomba. A füzesabonyi DISZ alapszervezet taggyűlésén a DISZ tagság határozatilag el­fogadta, hogy a 270 tagú szer­vezet valamennyi fiatalja be­nevez az olvasómozgalomba. A DISZ taggyűlés kérésére a já­rási könyvtár februárban an­kétet rendez Osztrovszkij : Az acélt megedzik — című művé­ből. Február végén pedig a pe­dagógusok segítségével sza­val ó-versenyt tartanak a járá­si kultúrházban. A MOZGALMAT kiterjesz­tették a füzesabonyi gépállo­másra, a dormándi és a bese­nyőtelki állami gazdaságra is. A gyöngyösi járásban eddig Adácson, Markazon és Viszne- ken indult meg a mozgalom. I Mindhárom helyen a könyvtá­rosok a mozgalom szervezői. •Eddig községenkint 15—20 DISZ-tag jelentkezett, hogy részt vegyen az olvasómozga­lomban. Adácson kevés vplt a mozgalomhoz szükséges könyv­anyag, a könyvtáros kérésére a járási könyvtár azonnal kül­dött 20 darab könyvet. Gyöngyös város területén fő­leg a • középiskolások között mutatkozik érdeklődés a moz­galom iránt. A hatvani járás négy közsé­gében: Lőrincin, Heréden, Bol­dogon és Ecséden neveztek be fiatalok a mozgalomba. Lőrin­cin esti tanfolyamot rendez­nek olvasómozgalmi felelősök­nek. A boldogi népkönyvtár részére a járási könyvtár ki­küldte a szükséges könyv­anyagot A város DISZ alapszervei­nek egy részében már válasz­tottak olvasómozgalmi felelőst. Ezeknek a járási könyvtár tanfolyamot akar rendezni. (Sajnos, a tanfolyam rendezé­séhez szükséges központi út­mutató még nem áll rendelke­zésünkre,) A hatvani járási könyvtár az olvasómozgalom könyveiből állandó kiállítási tárlót rendeztt be. Az olvasó­mozgalom irodalom jegyzékén szereplő könyveket külön pol­con raktározzák, ez megköny- nyíti az ajánlást. A DISZ fia­talokkal alapszervi gyűléseken ismertették az olvasQmozga- lom kérdéseit. A hevesi járásban Tamaör- sön, Tarnazsadányoh, Tenken, Atányban, Hevesvezekényen, Zaránkon és Tiszanánón in­dult meg az olvasómozgalom. A szervezést a népkönyvtáro­sok végzik a DISZ segítségé­vel. Tiszanánán 30 fiatal ne­vezett be, részükre hetenkint, megbeszélést tart a könyvtá­ros az olvasott művekről. Tar- nazsadányban eddig 19-en ne­veztek be. Problémájuk, hogy l nincs meg minden szükséges könyv a könyvtárban — ezen különben a járási könyvtár igyekszik segíteni. Azt kérik még, hogy az ajánlott filmek közül legalább néhányat küld­jenek a községbe, hogy a ver­senyfeltételeket teljesíthes­sék. HEVESEN a járási könyvtár hetenkint egyszer tart össze­jövetelt, itt a fiatalok beszá­molnak az olvasottakról, s a vita során újabb könyvekkel ismerkednek meg. Az olvasó­kör tagjai közül eddig három fiatal szerzett 60—60 pontot. Az egri jáfásban Novajon, Szilvásváradon, Nagyvisnyón és Szarvaskőn neveztek be fia­talok a mozgalomba. Szarvas­kőn eddig 21-en. Eger város­ban a Tanítóképzőben a leg­jobb az olvasómozgalom. Már december elején iskolagyűlést tartottak, ahol számos tanuló hozzászólt a József Attila ol­vasómozgalom ismertetésé­hez. Falitáblát helyeztek el az intézetben „A József Attila olvasómozgalom híradója” címmel. Itt közölték osztályon- kint és névszerint, hogy kik neveztek be az olvasómozga­lomba. Minden osztályba olva­sómozgalmi felelős van, aki meghatározott időnként össze­számolja a pontokat, s közli az intézeti olvasómozgalmi fele­lőssel, hogy az a híradóban közzétehesse az eredményeket. A pétervásári járás teljesen elmaradt az olvasómozgalom szervezésével. Járási könyvtár itt nincs, az olvasómozgalom csak a járási DISZ bizottság szervezésével indulhat meg. ÖSSZEGEZÉSÜL megálla­píthatjuk, hogy a mozgalom nagyrészt már megindult a megyében, de ennél sokkal szélesebbkörűen kell elterjesz­teni, hogy feladatát betöltse. A könyvtárosoknak és különö­sen a DISZ szervezeteknek sokkal nagyobb gonddal kell foglalkozniok a József Attila olvasómozgalommal. Godó Ferencné, Megyei Könyvtár. A könyvbarát mozgalom Mindenkinek, aki szereti a könyvet, az a vágya, hogy sa­ját könyvtára léhessen. Ehhez kíván segítséget nyújtani . a könyvbarát-mozgalom, amiktor lehetővé teszi, hogy csekély anyagi erőfeszítéssel bárki könyvtárat gyűjthessen. A könyvbarátok számára az Állami Könyvterjesztő Válla­lat jelentős kedvezményt biz­tosít. A mozgalom résztvevői kétféle könyvsorozat között választhatnak. Az egyik a mű­velt ember könyvtára, mely­nek havi előfizetési díja 15 Ft. Ennek ellenében hét váloga­tott illetménykötetet, többek közt Anatole France: a ping-, vinek szigete, Gergely Sándor: Rögös út-ját kapják meg a ta­gok kedvezményes áron. Szép könyvek barátai sorozat előfi­zetői havi 25 forint előfizetési díj ellenében nyolc bibliofil műhöz juthatnak. Többek kö­zött Csokonay Vitéz Mihály Kultúrájához, Solohov: Új ba­rázdát szánt az eke — regé­nyéhez. Ezenkívül jelentős könyvvásárlási engedményhez jutnak, csere jogot nyernek, számos irodalmi rendezvényt ingyenesen látogathatnak. A könyvbarát mozgalomban való részvételre február 10-től kezd­ve az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban le­het jelentkezni. A külpolitikai helyzet flz Egyesült államokban gyártott léggömböket tettek ártalmatlanná az NDK területe felett Mint az ÁDN hírügynökség jelentette, a Német De­mokratikus Köztársaság Miniszterelnöksége mellett műkö­dő sajtóhivatal közölte, hogy a napokban a Német Demok­ratikus Köztársaság területe felett léggömböket tettek ár­talmatlanná. A léggömbök nagyméretűek voltak, s bonyo­lult készülékeket szállítottak. A készülékek nagy magasság­ból történő légi fényképezések, valamint rádióösszeköttetés biztosítására szolgáltak. A léggömböket az Bgyesült Álla­mokban állították elő, Nyugat-Németország, valamint a Skandináv államok területéről bocsájtották fel. E léggömbök útnak indítása komolyan veszélyezteti a Német Demokratikus Köztársaság területe feletti légi for­galmat, beleértve a Nyugat Németországból Berlinbe irá­nyuló légi közlekedést is. Ny. P. Dudorov a Szovjetunió belügyminisztere A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Nyiko- laj Pavlovics Dudorov elvtársat a Szovjetunió belügymi­niszterévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Szergej Nyikiforovics Krugov elvtársat felmentette a Szovjetunió belügyminiszteri tisztsége alól. A francia nemzetgyűlés megszavazta a MoJlet-kormány beiktatását A francia nemzetgyűlés szerdán virradóra megszavazta a Mollet-kormány beiktatását. Guy Mollet szerda délelőtt már bemutatta kormánya tagjait a köztársasági elnöknek. Az aktus során a miniszterelnök nem titkolta, hogy kormá­nyára nehéz feladatok várnak, s kijelentette: „még nehéz problémákat kell megoldania” Az új kormány első minisztertanácsa pénteken ül össze, s ezen a miniszterelnök közeli algiriai utazását vitatják meg. A minisztertanács ülése állapítja majd meg az utazás végleges időpontját is. A Politikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszakának befejezése után sem lanyhult az érdeklődés az értekezlet eredményei iránt. A népi demlokratikus országok sajtója továbbra is foglalkozik a prágai határozatokkal. A Bashki- ni — című albán lap arról ír, hogy az albán nép egész szí­véből üdvözli az értekezlet történelmi jelentőségű dekla­rációját, mert az megfelel érdekeinek épp úgy, mint min­den más békeszerető nép érdekeinek. Élénken kommentálja a berlini demokratikus sajtó is a prágai ülés deklarációját.' A Neues Deutschland így ír: „Ezt a deklarációt Genf szel­leme hatja át. Prágában ismét számos olyan javaslat hang­zott el, amely a kölcsönösség elvére épül, amely a békét és minden nép érdekét szolgálja. MARX a tudományos szocia­lizmus megalapítója „A tőke“ című művében feltárta a kapi­talista társadalom gazdasági, mozgási töavényét. A Tőke sarkalatos tételét a tőke kép­ződésének, illetve a kizsákmá­nyolás különböző módozatai­nak tudományps magyarázata adja. „Mióta tőkések és mun­kások vannak a világon — ír­ja Engels — nem jelent meg könyv, amely annyira fontos volna a munkásokra nézve, mint ez a könyv. A tőke és a munka viszonya az a tengely, mely körül egész mai (kapi­talista) társadalmi rendszerünk forog, először kap itt tudomá­nyos megvilágítást.” A Marx előtti, főleg a klasz- szikus angol politikai gazda­ságtan a szükségszerű tudomá­nyos korlátoltság ellenére is jelentős megállapításokat tett a kapitalista társadalom gaz­dasági anatómiájának egyes részeire Vonatkozóan, de a leg­alapvetőbb a tőkés termelés velejét érintő kérdésekre vá­laszt adni nem tudott. Például: hogyan lehetséges az, hogy a munkások, akik szinte teljes szellemi és fizikai megsemmi­sülésükig dolgoznak, hosszú esztendők múltán sem képe­sek megélhetési lehetőségeik­nek csak minimális megjaví­tására sem — ellenkezőleg, életviszonyaik egyre rosszab­bodnak, s ugyanakkor azok­nak az [oldalán pedig, akik nem dolgoznak (a tőkések) a gazdagságnak mesés tömegei halmozódnak fel? Marx volt az, aki ennek az óriási gazdagságnak, illetve az óriási szegénységnek a kelet­kezési folyamatát „egészen szülőhelyéig nyomon "követte és ezzel mindent kiderített“ — írja Engels. A fenti és a hozzá hasonló kérdésekre alapjaiban a tőke, illetve az értéktöbblet elmélet adja meg a tudomá­nyos választ. Vizsgáljuk meg ezt a két fogalmat. I. ML IS tulajdonképpen a tő­ke? Mielőtt erre válaszolnánk, röviden vázolni kell a tőke ke­letkezésének történelmi útját, amely alapjaiban két döntői egymástól el nem választható folyamatot foglal magában. Ez a két folyamat, amely kölcsö­nös módon megy végbe, a kö­vetkező: a) A pénz bizonyos mennyiségének viszonylag ke­Tőke és értéktöbblet vés személy kezében való fel- halmozódása „az árutermelés­nek aránylag magas fejlődési fokán”; b) Hatalmas munkás­tömegek kialakulása, akik meg vannak fosztva termelési eszközeiktől, de akik szabadon adhatják el munkaerejüket megélhetésük feltételeként. A főké tehát mindenekelőtt meghatározott pénzösszeg for­májában jelentkezik. De alap­vető tévedés lenne azt mon­dani, hogy a tőke egyenlő a pénzzel. Először is már a pénz léteztt a tőkés termelési mód kialakulása előtt (rabszolga­tartó és feudális társadalom), másodszor pedig nem voltak meg azok a feltételek, ame­lyek a pénzt tőkévé változtat­ták volna. Ahhoz, hogy a pénz tőkévé válhasson, történelmi­leg meghatározott társadalmi feltételekre, az árutermelés ésv, csere magas fejlődési fokára volt szükség, arra a fokra, amikor a pénzt „idegen mun­ka kizsákmányolására tudják felhasználni“. Hogy a pénz önmagában véve még nem tő­ke, azt mutatja az áruforga­lomban betöltő közvetítő sze­rep, amik|or az árut pénzre cserélik el, majd a pénzt is­mét áru váltja fel. A pénz áru­forgalomban betöltött közve­títő szerepének magyarázatát a következő képlet adja: A— P—A (áru—pénz—áru). Ez a képlet tulajdonképpen egy olyan körforgást fejez ki, amelynek végső és közvetlen célja a szükségletek kielégíté­se, Például az asztalos az el­készített asztalt, vagy szek­rényt kivitte a piacra. Miért? Azért, hogy ezt az árut pénzzé változtasa, hogy így a pénzért létfenntartási cikkeket, továb­bá deszkát, szeget, enyvet, fes­téket stb-t vásároljon, hogy ezt a folyamatot újból meg tudja ismételni, ami viszont az asz­talosnak (mert asztalos) lét­feltétele. EGÉSZEN más szerepet ját­szik a pénz a tőkés áruforga­lomban. Itt már nem közvetí­tőként szerepel. A tőkés a pia­con nem úgy jelenik meg, mint az asztalos, hanem pénzzel a zsebében, azért, hogy azon árut vásároljon, hogy azt újból el­adhassa pénzért. A pénznek ezt a körforgását a P—A—P (pénz-áru-pénz) képlettel fe­jezhetjük ki. Ennek a képlet­nek az alapján, amely a tő­késnek a piacon betöltött aktív szerepét mutatja, azt mondhat­nék, hogy oktalan kerge az a tőkés, mert mi értelme van annak, hogy kimegy a piacra és vesz 100 dollárért például fakanalakat, s azokat ugyan­annyiért ismét eladja? Ez a körforgás így teljesen öncélú­vá, gyakorlatilag-haszontalan­ná válik. Világos, hogy a pénz ilyen körforgásának semmi ér­telme nincs, s ilyen alapon a pénz nem is szerepelhet úgy, mint tőke. A pénznek, tehát a tőkés áruforgalomban betöl­tött szerepe egészen más kell, hogy legyen. Még pedig az, hogy a fent említett folyamat­ból (P—A—P) ne ugyanolyan mennyiségben, hanem megnö- vekdve térjen vissza tőkés ura zsebébe. Tehát például a piac­ra bocsájtott 100 dollár 110 dollárra növekedjék, amikor újra tulajdonosához kerül. A pénznek ilyen alapon betöl­tött piaci szerepét ez a képlet mutatja: (P—A—P’ (pénz—áru —megnövekedett pénz). A tő­kés árut vásárol, amit azután több pénzért ad el, mint amennyiért vette, de természe­tesen ez egy állandó folyamat, amely ha leállna, nem hozna értéktöbbletet. Itt eljutottunk a tőkének a meghatározásához. Mi tehát a tőke? „A tőke olyan érték, amely — bérmunkások kizsákmányolása révén — ér­téktöbbletet hoz.“ Azonban „...a körforgásnak az a formá­ja — mondja Marx — amely­ben a pénz tőkévé vedlik (P— A—P’) ellentmond az áru, az érték, a pénz és a forgalom természetéről az előzőek során kifejtett valamennyi törvény­nek.“ Mert valóban az Á-P-Á képletnél is és a P-Á-P képlet­nél is olyan körforgással volt dolgunk, amelyben egyenlő értékek vettek részt A P-Á-P’ képlet viszont „aránytalansá­got“ mutat. Hol van hát a do­log nyitja? Ott van. hogy ami­kor a tőkés árut vásárol, olyan áruba fekteti be tőkéjét, ame­lyik — miközben elhasználja — értéknövekedést idéz elő. Ez az áru pedig nem lehet más, mint a munkaerő, amely új érték termelésére képes. Azt kell látnunk, hogy amikor a pénz a körforgásból megnö­vekedve tér vissza, ebben a tő­késnek nem valami csalafinta­sága rejlik, mert az árut ugyanúgy értékén adja el is­mét, mint ahogy előzőleg árut értékén vett, csak maga a .vá­sárolt áru (munkaerő) olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy új érték létrehozására képes. A munkaerő tehát nem más, mint az ember azon „fi­zikai és szellemi képességeinek összessége..., amelyeket az anyagi javak termelése során felhasznál.“ A munka, illetve a munkaerő az, ami az embert az állattól megkülönbözteti. A munkaerő, tehát amiótá ember létezik, minden társadalmi for­mában meg volt és meg is lesz, de mint áru, csupán a kapita­lista társadalom sajátos jelen­sége. MINT minden árunak, a munkaerőnek is megvan hasz­nálati értéke és értékei Hasz­nálati értékét az adja, hogy árut, értéket, s ezzel együtt értéktöbbletet képes előállíta­ni. A munkaerő értékét pedig az határozza meg, hogy a) a munkaerő tulajdonosának munkaereje fenntartása érde­kében bizíonyos mennyiségű létfenntartási eszközökre van szüksége; b) a munkaerő tu­lajdonosának biztosítania kell családja fenntartását is, amely az utánpótlást adja és végül c) fenn kell tartani szakkép­zettségét, illetve azt állandóan növelnie kell. Ilyen alapon áll a munkaerőre is, mint árura az a meghatározás, hogy érté­két az előállításához társadal­milag szükséges munkaidő ad­ja. Ez pedig közvetlen formá­ban abban nyer kifejezést, hogy a maga és családja lét- fenntartásához a munkás mennyi értékű létfenntartási eszközt (élelem, ruha, cipő stb.) használ el. Ez az elhasználás állandó jellegű folyamat, mely a munkaerő újratermelését, a család fenntartását stb. adja. Persze a körülményektől füg­gően a munkaerő értéjçe is változik. Szokodi József (Folytatjuk.) A kínai lapok közül a Kuangmingzsipao vezércikkben foglalkozik a prágai ülés eredményeivel; s hangoztatja, hogy a kínai nép mindig támogatta az európai népek béke­harcát, s így most is teljes mértékben támogatja a prágai határozatokat. Hogyan segítjük a terméseredmények fokozását A Gépállomások Főigazgató­sága megyénk területén 5 ta­laj és vetőmagvizsgáló labora­tóriumot létesített. A laborató­riumok feladata, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat a magasabb terméshozamok el­érésében. Késő ősszel és a tél elején körzetünkben sok ter­melőszövetkezetben telepítettek gyümölcsöst. A laboratóriumok feladata volt a telepítendő gyü­mölcsös talajának fizikai és ké­miai vizsgálata, annak megál­lapítása, hogy a különböző faj­táknak, fejlődésük szempont­jából melyik a legkedvezőbb talaj. A termelőszövetkezetek sok esetben kijelölték a látszó­lag megfelelő helyet, de nem vehették figyelembe az altalaj szerkezetét. Ennek megállapí­tása a laboratóriumra várt. Több helyen hozott konkrét eredményt a vizsgálat. A bese­nyőtelki Honfoglalás Tsz-ben például pótolni akarták a gyü­mölcsöst. A talajvizsgálat során kiderült, hogy a fák zöme azért pusztult ki, mert az altalaj szódatartalma meghaladta az érzékenyebb gyümölcsfák szik­tűrő képességét. Dormándon, Mezőtárkányban és Füzesa­bonyban is végeztünk gyü­mölcstelepítéssel kapcsolatos vizsgálatokat. A vizsgálatok segítségével elértük, hogy a tájegységnek és a talajnak leg- megfelefőbb fajták kerülnek mindenütt telepítésre. A szihalmi Dózsa Tsz-ben a rizsföldekkel volt baj, ala­csony volt a termésátlag, s az elmúlt évben a bruzone tünetei rríutatkoztak. A helyszíni és la.- boratóriumi vizsgálatok alap­ján bebizonyosodott, hogy a talaj — bár alkalmas rizster­melésre, — de mivel a tápa­nyagmérleg kiegyenlítetlen, így várható a bruzone megjelené­se. Nagy segítséget jelent ter­melőszövetkezeteinknek és az egyéni gazdáknak a vetőmag vizsgálat. Az elmúlt ősszel szá­mos vetőmag vizsgálatot vé­geztünk és arra törekszünk, hogy senki ne vessen vizsgá- latlan vetőmagot. Az eredmények alapján ter­melőszövetkezeteink és egyéni­leg dolgozó parasztjaink látják, mennyire fontos a laboratóri­um munkája a mezőgazdaság termelésében, s egyre ( többen kérik segítségünket dinnye, do­hány, öntözéses kertészet, trá- gyázási, műtrágyázási és talaj­javítási kérdésekben. A labo­ratórium segítségével elértük, hogy nem kell magunkat a vé­letlenre bízni, hanem tudomá­nyos alapon dolgozhatjuk ki a helyes, a tájegységnek megfe­lelő termelési módszereket. Szőke Károly, Füzesabony. — A SZIHALMI általános iskola úttörő csapata lelkesen, készül a tavaszra megrende­zendő Hámán Kató kultúr- versenyre. Az énekkar és a tánccsoport után most alakult meg a zenekar, amely Bartók, Kodály és Bárdos népdal fel­dolgozásokat tanul. (Búzás Sándor) — Az Egri (gárdonyi Géza Színház színészei február 5- től kezdve, minden vasárnap bábelőadásokat tartanak. — Délelőtt 10-kor a Hófehérkét, délután 3-kor a Toldit adják elő. A bábelőadásokat Inczé- di Kálmán rendezi és a szín­ház számos tagja közreműkö­dik. Többek között Bőd Te­réz, Vámos Sári, Sebestyén Éva, Balázs Andor, Juhász János, Sárközi Zoltán, Szir­mai György és mások. POSTA I RÁDIÓ ! JAVÍTÓ I ' ÜZEME í „Rável“ Eger, Zalár u. 7. | mindenféle rádiót, erősítőt. stb. javít garanciával, ma- ; gánfélnek is. \ <ul oív&e'tkÍQr/. La\»«Av, I _________________________________________________ï—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents