Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-07 / 2. szám

4 * nIpujsäg 195«. január 7. szambát SZÍNHÁZI SZÁMVETÉS «* hírek Ilyenkor, az új év küszö­bén mindenki számot vet az­zal, hogy mit is végzett az el­múlt esztendőben. Már akinek legalább egyéves múltja van. A mi színházunk, a Gárdo­nyi Géza Színház pedig még csak négyhónapos. Az ország legfiatalabb létesítményei kö­zé tartozik. Mi is történt ez alatt a négy hónap alatt? Szeptember 2: Ezen a napon mutatkozott be társulatunk Mezőtárkányban a megye kö­zönségének a „Nászutazás“ c. szovjet zenés vígjáték előadá­sával. Mennyi kedves szeretet fogadott minket már akkor is. A termelőszövetkezetek dolgo­zói friss kenyérrel, kis bá­ránnyal, földjeik gyümölcse legjavával ajándékozták meg a szereplőket. Amíg az egri színpad át nem épült, csak tájelőadásokat tar­tottunk. Megindult az autó­busz és a színészek esőben, hóban, hideg őszi estéken jár­ták a hevesi falvakat, városo­kat. Nem könnyű munka ez, Délelőtt 4 órányi próba után az autóbusz sokszor kora dél­után 3—4 óra felé elindul, 6 órára Lőrincibe, vagy Kiskö­rére ér, megkezdődik az elő­adás és ha minden jól megy, karambol nélkül Egerben va­gyunk éjjel 1 és 2 óra között. De mindezért kárpótol minket ha sikere van az előadásnak. Hány kedves emlék, hány em­lékezetes előadás forró sikere fűződik a színház dolgozóinak fáradságos munkájához. Hadd említsük meg, hogy ezalatt a 4 hórfap alatt 160 előadást tar­tottunk a megyében, s ez bi­zony 40 előadást jelent ha-' vonta. Hogy a megye kulturá­lis ellátottsága mit nyert az állandó színházzal, talán elég, ha azt említjük, hogy a kü­lönböző színházak vendégjá­tékai egy év alatt tudtak csak mintegy 160 előadást produ­kálni. Azért tartjuk ezt szük­ségesnek elmondani, mert máris tapasztaljuk, hogy ha még egyszer eipyi előadást teljesítenénk, az is kevés len­ne. Örvendetes ez a tény, ez a kultúréhség, de fájó szívvel be kell vallanunk, hogy ennél nagyobb erőfeszítésre nem va­gyunk képesek. Október 21. Ezt a napot so­ha nem fogják elfelejteni szín­házunk tagjai. Az „Annuska“ bemutatójának, az első egri előadásnak napja ez, olyan fiorró sikerű emlék, amely mindannyiunkat elkísér pá­lyánkon. A „színháztudósok“ azt mondták útravalónak, mi­kor Egerbe jöttünk, örüljetek, ha prózát négyszer, ötször, operettet pedig maximum tíz­szer, tizenötször el tudtok ját­szani. Hát bizony féltünk is, vajon megszeret-e bennünket a közönség, vajon nem üres házak tátongó feketesége előtt kell majd játszani, mert ez a legrosszabb a színésznek. Ma már kissé mosolygunk ezen a »jiriM rmmamat mi szorongásunkon, hiszen az „Annuská“-t és a „Nászuta- zás”-t 14-szér játszottuk, a „Jánps vitéz“ pedig éppen 30. előadását fogjá' ünnepelni e héten Egerben. Nem volt könnyű az idáig vezető út. A heves megyei dolgozóknak soha nem szabad elfelejteniük, hogy a dolgozó nép állama milyen nagy anya­gi áldozattal hozta létre állan­dó színházunkat. Kevesen tud­ják, hogy a színhez fenntar­tása is komoly ráfizetés. Egy- egy belépő jeggyel mondhatni felét fizeti csak a néző. Költ­ségvetésünkben kimutatható, hogy például egy 10 forintos jegy az államnak is majdnem 10 forintjába kerül. Mi, az eg­ri színház dolgozói soha nem feledjük azt a nagy szerete- tet és elvtársi segítőkészséget, amelyet a megye pártbizottsá­gától- és a megyei tanácstól kaptunk a színház ideérkezte- kor és amely nap mint nap érezteti hatását próbáink meg­oldásánál az állandó segítség­ben. Ugyanez a szeretet és megbecsülés érezhető a kö­zönség részéről is. Amikor mi arról beszélünk, hogy mi a színház legnagyobb eredménye, mire vagyunk mi a legbüszkébbek, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a hevesi dolgozók, az egri emberek ma már nem azt mondják: a szín ház, a színészek, hanem azi mondják: a mi színházunk, a mi színészeink... Ruttkay Ottó, igazgató Tízezer ember az MSzT rendezvényein A párt Központi Vezetősé­gének határozata értelmében hazánban múlt év november 27 és december 4-e között tartottuk meg az első Szovjet Ukrajna Hetet. Városunk te­rületén a Szovjet Ukrajna He­tének előkészítésében a vá­rosi pártbizottság irányítása mellett részt vettek a tömeg­szervezetek is. Előadásainkon és rendezvényeinken keresztül a város minden rétegeihez el­jutottunk. Üzemeink és hiva­talaink 60 helyen tartották meg az Ukrajna Héf megnyitó ünnepségét. Ezenfelül 30 elő­adást tartottunk „Virágzó Uk­rajna“. „Utazás az SzSz Uk­rán Köztársaság területén“ címmel, valamint Ukrajna iro­dalmáról, művészetéről, ipará­ról és mezőgazdaságáról. Az Ukrán Hét alatt 12 központi rendezvényt is tartottunk, amiben szerepelt Ukrán est. Magvar Szovjet Barátsági Est. kulturális bemutató, irodalmi est. ukrán filmhét megnyitó és élménybeszám oló. Szovjet Ukrajna Hetének sikerét alapszervezeteink ak­tív munkájának, s nem utolsó sorban a többi tömegszerveze- teknek, iskoláknak köszönhet­jük. Például a tanítóképző, az MSZT által biztosított Lenin kolhoz című ukrán filmvetí­téssel egybekötött előadást tartott-. De legszebb munkát az iskolák között a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium, illet­ve a leánykollégium végezte. Magyar-szovjet baráti estet tartottak, ahova a szülőket is meghívták és közel 400-an vettek részt ezen a rendezvé­nyükön. Az iskolák munkái­ban nagy szerepe volt az isko­lai DISZ alapszervezeteknek is. A Heves megyei Népi Együttes énekkarának és a fő­iskola énekkarának közremű­ködésével a járási kultúrház- ban ukrán zeneest volt. „Le­nin kolhoz“ című ukrán film­vetítéssel egybekötött előadást tartottunk a VI. körzetben, ahol 60 dolgozó jelent meg, s nagyobbrészben dolgozó pa­rasztok vettek készt az elő­adáson. Az Ukrán Hét előadásain és rendezvényein körülbelül 8000­10.000 ember vett részt. Az MSZT városi elnöksége mind- azoknek, akik az U.krán Hét alatt a magyar-szovjet barátság elmélyítése terüle­tén lelkiismeretes munkájuk­kal hozzájárultak, köszönetét mond és kéri, hogy az 1956. évben megtartandó magyar­szovjet barátsági hónap mun­káját is ennek szellemében, a magyar—szovjet barátsághoz híven végezzék. Mészáros Józsej. MSZT városi titkár Szerkesztői üzenetek :n Daragó István Novaj. A legújabb híreidet megkaptuk és nagy szeretettel olvastuk. Bő­vebb választ levélben küldünk. — Várjuk leveleidet. „Szemfüles Pista“. Amíg nevét és címét meg nem írja, addig nem tudjuk felülvizs­gálni a levelében írottakat. Kér­jük, írja meg nevét és pontos cí­mét. Kovács f. Gábor Mikófalva. Panaszának kivizsgálása befeje­zéshez közeledik az illetékes szer­veknél. — Amennyiben valamilyen újabb panasza van. írja meg. A kivizsgálásra a választ rövid időn belül megkapja. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Január 7—11: Vihar Itália felett (szovjet). Január 8-án, délelőtt matiné: Utazás a mesék birodalmában (szovjet). Egri Bródy Sándor Mozi: Január 7: Eladó kisértet (angol). Január 10—11: Kutyafejűek (cseh­szlovák). Gyöngyösi Szabadság Filmszínház: Január 7—11: Egy pikoló világos (magyar). Január 7-én, délelőtt matiné: 13-as számú ügynök. Január 8-án, délelőtt matiné: Örs a hegyekben (szovjet). Gyöngyösi Puskin Filmszínház: Január 7—11: Egy millió fontos bankjegy (angol). Január 8-án, délelőtt matiné: 15 éves kapitány (szovjet). Hatvani Vörös Csillag Filmszínház: Január 7—9: A félelem bére (francia—olasz). Január 10—11-ig: Scott kapitány, (angol). Január 8-án délelőtt matiné: Hó- ' pelyhecske (szovjet). Í Füzesabony: Január 7—9-ig: Világbajnok (szov­jet). Január 10—11-ig: öten a Barska utcából (lengyel). NAPTÁR Január 7. ötven évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg a Földmunkás Szö­vetség. Jaunár 8. Hatvan éve halt meg Paul Ver­laine francia költő. — AZ EGRI járási kultúr- ház január 9-én fél 8 órai kez­dettel Téli szerenád — címmel magyar nóta. népdal és tánc- dal-estet rendez, melyen fel- lénnek: luyés Ilona, Nádori Marsit, Ruttkai Ottó és Szil/ János, a Gárdonyi Géza Szín­ház művészei, Bodor Blanka népdalénekes, Farkas Vera táncdaléhekes, Suha B. Jó­zsef facimbalom-művész és a Suha—Csernyiczky zenekar. — A JÁRÁSI KULTŰRHÁZ emeleti csarnokában a fotó­szakkör „Pártunk vezetése nyo­mán“ címmel fénykép kiállítást rendezett, me’yen bemutatják megyénk elért eredményeit. — JANUÁR 10-EN, kedden délután fél 5-kor a Pedagógiai Főiskola fizika eíőadó-terméf- ben dr. Puskás József, Gyön­gyös város főorvosa előadást tart: „Az izotópok felhasználá­sa az orvostudományban és a gyógyászatban“ címmel. — Ugyancsak 10-én este 8-kor, a TTIT rendezésében, a TTIT klubban bemutatásra kerül dr. Löbloviqs Imre (Boót Imre) „Nem tartozik sehová ...“ című tragédiája. Mindkét rendez­vényre szeretettel várja az ér­deklődőket a Társulat. — A KERECSENDI MOZI­BAN a múlt évben 81 filmet játszottak, amelyet összesen 18.800 néző tekintett meg. A mozi bevételi tervét 102 száza­lékra, látogatottsági tervét pe­dig 105 százalékra teljesítette. — A VÉCSI KULTÚROTT­HON színjátszó csoportja de­cember 25-én bemutatkozott a község lakosságának Gárdonyi Géza: „Fehér Anna“ című színművével. Karácsony dél­utánján a kultúrház zsúfolásig megteét, jegyet már a déli órákban sem lehetett kapni. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel az e.őadást 26-án meg kellett ismételni. Kardos Rezső tanító, a csoport vezetője úgy tervezi, hogy a környező köz­ségeket is meglátogatják és be­nevezett a Hámán Kató kultu­rális seregszemlére. — A TARNALELESZ1 álta­lános iskola irodalmi szakköre szavaló versenyt rendezett. A jól sikerült versenyt mintegy 250-en hallgatták meg. A ver­senyt Simon István Vili. osztá­lyos tanuló nyerte, a második Kovács t. Edit. a harmadik Kovács a. Mária lett. — JANUÁR 19-én este hat órai kezdettel a járási kultúr­ház nagytermében Dr. Udvar­helyi Károly főiskolai tanár tart előadást „Utazás a világ- egyetemben“ címmel. Az elő­adás után két tudományos dokumentfilmet vetítenek le. PÉLDAMUTATÓ FIATALOK SRAMKÖ JÁNOS MTH növendék, esztergályos tanuló HORVÁTH MARGIT a feldebrői községi tanács dolgozója Ismered-e Múltheti rejtvényünk helyes megiejtése a ko.euiezu: 1. Buto- náü. 3. orbok Józset, 3. Dr. Lel- tey, 4. Dada. 5. otelló, 6. Galya­tető, 7. Ujiórinclalva, 8. János vi­téz, 9. Egy pikoló világos, 1U. Dr. Szántó, H. Inja, 12. Ecséd, 13. Dr. ISováK, 11. Dienes József, 15. Őszi búza, 16. Tiltott szereiem. Összeol­vasva: Boldog új esztendőt! A verseny állása a harmadik forduló után: 1. Aoncz Btia Gyön­gyös 50.5; 2. Kecskés Mihály Eger 48.5; 3. Szikora Éva Hatvan 45.5; 4. Bagó Áron Besenyőtelek 45; 5. Karácsony József Hatvan 44; 6. cseh zónán Eger 41.5; 7. Dra­bos Mária Hatvan 40.5; 8. Petrán Katalin és Valéria Eger 38; 9. Mi- csonai Dezső Ludas 37.5; 10. Nagy Katalin és Hegedűs Judit Hatvan 36.5; 11. Borosi Mária Gyöngyös 34 ponttal. Hegyi Jánosnak Novajra üzen­jük: Nem elég, ha az összeolva­sott betűket beküldőd, az egész megfejtést keli. A következő rejt­vénypályázatunkon ennek megfe­lelően indulj. Rejtvénypályázatunk negyedik, utolsó fordulója: 1. Az egriek kedvenc kiránduló- helye. 2. Az egri Dohánygyár főmér­nöke. megyédet? 3. Angol film, a Gyöngyösi Pus­kinban játsszák. 4. Heves megyei képzőművész, fényképe nemrégiben jelent meg a Népújságban. 5. Heves,- Borsod- és Nógrád megye közös neve. 6. Pusztaszikszói termelőszövet­kezet, jó dohánytermése volt az idén. 7. Kiváló hevesvezekényl be­gyűjtési dolgozó, fényképe nem­régiben jelent meg az újságban 8. A Népújság népszerű rajzos rovata. 9. Község a hevesi járásban, ősszel alakult első tsz-e. 10. A „Scapin furfangjai" sze­replője, Jácintot játssza. 11. Nemes fafajta a Bükk-ben. 12. A horti Petőfi Tsz juhte- nyésztője (december 31-i számunk­ban írtunk róla.) 13. Milyen gyár van Parádsas- váron? 14. Megyénk egyik legfiatalabb, a bányászattal kapcsolatos üzeme. 15. Recski vaudat. Ha a megfejtés kezdőbetűit ösz- szeolvassátok, megkapjátok a Nép­újság egyik idei számában megje­lent cikk címét. A megfejtés határideje: január hó 13. ■■ ■(•«——— A HÁROM KISKABÁT Az andomaktá- lyai Dudás ikrek: Zsuzsi, Ági és Mar­gitka növekedését ma is nagy figye­lemmel kíséri a me­gye. A megyei Vö­röskereszt kará­csonyra három sö­tétkék, fehér gyöngyházgombbal díszített télikabátot ajándékozott az ik­reknek. Az édesapát a szövetkezet boltjá­ban pillantottuk meg, a kicsikkel csak a szobában ta­lálkoztunk. Nagy kíváncsian tipeg­tek elő, mindhár­man sötétkék nad­rágban, fehér blúz­ban szőkén, nagy szemüket ,az idege­nekre függesztették, meglepetésnek nyo­ma sem volt arcu­kon. A szobában: az ablak mellett három habfehér- párnás ágyacska — az egri Faipari Vál­lalat ajándéka —, szemben a járási pártbizottságtól ka­pott asztalka három székkel. Pólyás ko­rukra emlékeztet az egyik falon függő kép. Az asztalon három gumilövas, az ágy mellett há­rom pár ökölnyi cipő, mindenütt, mindenből három egyforma. Következett a ka­bátok felpróbálása. Zsuzsinál kezdték volna, de már rég a szekrény mögé bújt, Margitká el- pityeredett, végül is Ági lett a próba­baba. A kis kabát éppen jó volt, olyan mintha rájuk szab­ták volna. Nagyne- hezen mindhármat felöltöztették. Fe­jükre húzták a kö­tött sapkákat és ki­siettek az udvarra, hogy néhány felvé­telben megörökít­sék a kedves pilla­natokat. <P6>ő(f wen/änf? j'iÍHjgp.ztu ? EGERBEN vasárnap este a já­rási kultúrházban * táncmulatságot rendeznek. — GYÖNGYÖSÖN a hatvani MSZT vasárnap este fél 8- kor a Puskin moziban bemutatja Kálmán Imre: Csárdáskirálynő c. nagyoperettjét. A gyöngyösi járár si kultúrházban vasárnap este táncmulatság lesz. A SZÍNHÁZ MŰSORA: Január 7. szombat. Eger, este 7-kor: János vitéz. Január 8. vasárnap: Eger, este 7-kor: János vitéz. Kisköre, este 7-kor: Annuska. — Szabó László nemzetközi sakknagymester pénteken, január 6-án Kékestetőn járt és harminc I táblás szimultánt játszott a szana- I tórium betegeivel. AZ ÚJ ÉLETÉRT. .. Görcsösen belekapaszkodott á vaságy támlájába. Kezének minden apró csontját meg le­hetett volna számolni, az eről­ködésben, a vascső szorításá­ban annyira kifeszültek. A májfoltos arcot még tarkábbá tették a szenvedésben előtola­kodott verejtékcseppek, haja csapzottan hullott a szemébe. Alsó szájszélét beharapta, mellkasát nekifeszítette és fájdalmasan felkiáltott: de na­gyon hasít! Az orvos ott várt az asz- szonyka mellett. Minden pilla­natban bekövetkezhet a szü­lés, szükség lehet rá. Kompli­kációtól ugyan nem kellett tartani, a gyermek fekvése normális, de a széles, lapos csípő legtöbbször nehéz, hosz- szas szülést jelent. Amíg ci­garettáját szívta, eszébe ju­tott az éjszaka két koraszü­löttje, az anyák gyöngesége. Ha itt rendben lesz minden, átmegy hozzájuk, nincs-e az­óta valami baj. Félóra múlva véget ért a szülőszobában a sóhajtozás Az asszony megkönnyebbülten szürcsölte a keserű teát, ma­gához kérte a bepólyált csöpp­séget. Nézegette arcán a ha­sonlatosságot, ökölbe szorított kis kezét, megtapintotta ar­cocskáját, alig akarta elhinni, hogy igazán az ő fia. Az övé. Dr Novak Pál, az orvos ak­kor már a koraszülő édes­anyákkal beszélgetett, bátorí­totta őket: túl vannak a ve­szélyen, a kicsik is megma­radnak, hiszen korukhoz ké­pest szépen fejlettek, csak nyugodjanak meg. Egy-két vi­gasztaló szava volt a szülés előtt állókhoz, segítő tanácsa az osztály fiatal orvosaihoz. Hadd legyen nekik könnyebb a kezdet, mint az övé volt, 15 évvel ezelőtt... Gyermekkori álma teljesült, amikor Budapesten orvostan­hallgató lehetett. Szünidejét a kecskeméti kórházban töltötte. Eleinte több osztály munkájá­ba is bekapcsolódott, részt vett a különféle műtéteken, mohón itta az orvosok szavait. A dip­loma megszerzése után a szü­lészetet választotta. Meg volt az avatás, letették az esküt, elhangzott a sok „orvossá fo­gadom“, csupán azt nem tud­ták, hogy melyik kórházban jkad számukra is egy fehér köppeny. Dr. Novák Pál Pes­ten maradt a II. számú női klinikán, nehéz tanult évei után, mint díjtalan klinikai gyakornok. Ebben az időben kialakult szülészettel még csak a klinikákon találkozhattak, melyek tancélú intézmény lé­vén, nem voltak kötelesek minden beteget felvenni. Itt külön szülészeti osztály volt, a szülészetben jártas orvosok­kal, szülésznőkkel. Bármilyen szülési rendellenességnél ide­jében módjukban állt azonnal segíteni. A konzerv-vért akkor még nem ismerték, de a klini­ka vért adói állandóan hely­ben voltak. A közkórházakban nem ez volt a helyzet. Orvosaik nem borravalóért, hanem havi fi­zetésért gyógyítottak, de ha kellett, belgyógyászok, - ha a szükség úgy kívánta, gyer­mek-, vagy szülészorvosok voltak. Az egyetlen szakorvost a főorvos képviselte. így aztán a szülészet, amelyet éppen eléggé megnehezített a vér­adók, az önálló műtő hiánya s a gyenge felszerelés, megsíny- letté a másodorvosi kar mun­káját. Ilyen állapotok közepette ke rült aztán a kecskeméti köz­kórházba Dr. Novák Pál. Első harcosa lett e tarthatatlan ál­lapotok megszűntetésének. Tudta, mennyi betegséget, ha­lált jelent az otthoni, nem hozzáértőkkel levezetett szülés, de azt is belátta, hogy ha min­den orvos mindenhol segéd­kezik, ez sem jelent sokkal jobbat. Mit lehetne hát tenni? A kórháznak állandó, megfe­lelő létszámú orvost kell fel­vennie, ezeket csak a saját osztályukon belül szerepelte­tik. Szükség van műtőre, ru­hákra, szülőszobára, véradók­ra és a betegápolásra megta­nított nővérekre. S ami ebben az időben szin­tén ismeretlen volt: az osztá­lyokon be kell vezetni az éj­jeli inspekciót. Javaslata hozzájárult a lá­togatási idő hetenként három­szori korlátozásához. Nem tesz jót a betegnek, ha naponta többen is körül ülik az ágyat, beszélgetéssel és sajnálkozá­sukkal fárasztják. Mindezeket idővel a többi közkórházakban is megtaláljuk, de a kecske­méti kórház kivételével szinte mindenütt csak az erre vonat­kozó rendelet megjelenése után. Alig néhány éve él Gyön­gyösön. összehasonlíthatatla­nul más a helyzete, mint az előző tíz évben volt. Nem azon töprengtek, hogy milyen mó­dot találjanak a szülőanyák kórházba szoktatására. Az okoz komoly gondot, hogy ho­vá helyezzék őket. Kevés az ágy. A gazdasági vezetők se­gítenek, nemrég kaptak 15 ágyat, új pólyázót és a ki­csiknek, amíg bent vannak, a kórház biztosít „felszerelést“. Szép hivatás az orvosi, fő­ként a szülészeten, de ami­lyen szép, legalább olyan ne­héz is. Nem betegek érkeznek idç, egészséges anyák, akik olyan sokat várnak életük kö­vetkező egy-két órájától. Két emberről van szó: segíteni a gyermeket, hogy könnyen szü­lessen, megmaradjon és vi­gyázni az édesanyára, hogy semmi baja ne legyen. Ha nappal kell, nappal, ha a mentő éjszaka dudál, akadályt nem ismerve, éjjel kell ro­hanni bemosakodni, köpenyt kapni, elő a műszereket, pil­lanatok alatt felismerni, mi a teendő. Szolgálatkészsége, embersze- retete mellett Novák Pálnak a gyors döntéséért, határo­zottságáért adóznak társai a legnagyobb elismeréssel. Olyan orvos ő, amilyennek egy igazi szülészorvosnak len­nie kell, — így vélekedik ró­la a kórház igazgató főorvo­sa és Dr. Karikás László, az osztály vezető főorvosa. Egyi­ke a fiatalokat legjobban ta­nítóknak. Szülés közben gyen­gül a szívhang és a szülést vezető orvos kevés tapaszta­lattal rendelkezik, Dr. Novák Pálért szaladnak, nagy biza­lommal vannak hozzá. Komp­likáció mutatkozott — rángó­görcs, vesegörcs lép fel, rosz- szul fekszik a gyerek — me­gint csak a házban lakó No­vák Pálnak kell jönnie. És ő jön szó nélkül, még ha éjje­lenként tízszer felköltik, vagy egy 24 órás kimerítő szolgálat után hívják is. Mindenütt készséggel ott van, ahol 15 éves gyakorlatára, tudására azonnali felismerésére szükség van. Legalább ilyen fáradhatat­lan, jó orVos a felesége is, aki a gyermekgyógyászaton van. A kedves fiatalasszony maga is három gyermek édesanyja. És ki foglalkozhatna jobban a kicsikkel, ki érezhetne legin­kább a gyermekét féltő, aggó­dó édesanyával, ha nem éppen ő, aki maga is virrasztóit már összeszoruló szívvel, hallgatva minden szusszanását a kis be­tegágy felett. Dr. Novák Pál 15 éve van a szülészeten, felesége közei 10 éve a gyermekosztályon. Ered­ményekben gazdag évek, em­beréletek megmentése, új éle­tek világra segítése áll mögöt­tük. Egyetlen vágyuk van: a Hatvanban épülő kórházban szeretne a férj orvos lenni. A sok levezetett szülésért, a leg­kevesebb 3000 új életért, jó munkájukért megérdemelnék. Dobai Margit \

Next

/
Thumbnails
Contents