Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-07 / 2. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. január 1. szombat PÁRTÉLET ★ A karaván halad . . . ' A nagygombosi vezet-őségválasztó taggyűlés növelte a kommunisták aktivitását, felelősségérzetét Január 3-án országszerte, így megyénkben is megkez­dődtek a vezetőségválasztói taggyűlések. Hatvan városban az elsőt, a nagygombosi tan­gazdaságban tartották meg és ezt néztük meg mi is. Nem cé­lunk, hogy az alábbi cikkben részletesen beszámoljunk a taggyűlés lefolyásáról. Ezért csak néhány fontos tapasz- ! talatot ismertetünk: hogyan érvényesült a bírálat és ön­bírálat, hogyan mozgósított a í taggyűlés a legfontosabb fel­adatokra, s végül a párttag' ság felelőssége az új vezető­ségbe választottakért. Nézzük tehát sorjában. A bírálatról, önbírálatról azt tanítják nagy klasszikusaink, hogy gyakorlati alkalmazása nélkül nincs pártélet, nincs fejlődés, hogy a hibák takar- gatása, elkendőzése egyet je­lent a forradalmi párt számá­ra a pusztulással. A nagy­gombosi kommunisták szem előtt tartják e fontos tanítást. Bizonyítja ezt az. hogy mind a beszámoló, mind pedig a hozzászólások éltek e tanítás­sal. Persze, mi sem könnyebb, mint általánosságban „bírálok, de nem bántok senkit“ elv , alapján, vagy alaptalanul bí- j rálni. Bár a taggyűlésen szép | számban hangzott el bírálat, 1 ezek azonban nem mentek el a fülek mellett, mert konkré­tan egy-egy személyt, annak egy-egy helytelen cselekede­teit tartalmazták. Például Fé­nyes Lajos elvtársat azért bí­rálta a beszámoló, mert a pártoktatásról úgy n> ilatko- zott, hogy azért nem megy el, mert nem akar politizálni, meg nincs is rá szüksége El­végzi a munkáját becsülettel és ez elég Bírálta a beszámo­ló Bacsa Gusztáv elvtársat is, mert ittas állapotban párttag­hoz nem méltóan viselkedett. Persze a taggyűlés bírálta a pártonkívüli gazdaságvezető­ket is, de helyesen, minden­kor rámutattak ezzel kapcso­latban a pártszervezet, a leg­illetékesebb párttag felelőssé­gére is, még ha az a titkár is volt. Mit eredményezett, hogy a beszámoló a dicséret mellett konkrétan bírált? Azt, hogy a megbírált elvtársak megfogad­ták, kijavítják a hibákat, má­sok pedig, mint például Nagy István elvtárs, Pásztor József elvtárs látva a beszámoló nyílt és őszinte kritikáját, bátrab­ban álltak fel és bírálatukban újabb hiányosságokra hívták fel a pártszervezet figyelmét. Ez csak néhány példa a sok közül, de látni belőlük: ahol konkrét a bírálat, konkrét a válasz, A párttagság újabb hi­bákat tár fel és újabb javas­latok születnek a hibák kija­vítására. Sokszor beigazolódott tény már az, hogy a taggyűlés olyan, amilyen a beszámoló. Így volt ez Nagygomboson is. A beszámoló helyesen hatá­rozta meg a pártszervezet előtt- álló feladatokat. Szervezeti életben többek között például a Központi Vezetőség márciu­si határozatai alapján a párt- szervezet ideológiai egységé­nek megszilárdítását, ennek érdekében a pártoktatás meg­javítását tűzte ki céljául. A májusi KV határozata alapján a DISZ szervezet további erő­sítését jelölte meg feladatul. Természetesen a gazdasági fel­adatok sem maradtak ki. A gazdaság munkájának részle­tes ismertetéséből kitűnt, hogy bár szép eredményeket értek el a gabona terméshoza­mában, gyenge például a ta­karmánytermelés és még min­dig a tervezett fölött van a hízott sertés, hízott marha, a tej előállítási költsége. Ezért a beszámoló éppen a KV no­vemberi határozatának alap­ján az eredmények fokozása mellett az önköltségcsökken­tést, a takarékosságot, a ter­méshozam növelését, e felada­tokra való mozgósítást tűzte ki célul. Nyilvánvaló, hogy a határozat és konkrét célkitű­zések mozgósítani tudták a párttagságot. Igazolásul me­gint fel lehetne sorolni néhány hasznos javaslatot tartalmazó hozzászólást, de csak egyet említünk. Bacsa Gusztáv elv­társ hozzászólásában a gazda­ság egyik legégetőbb problé­májával, a takarmány kérdé­sével foglalkozott Elmondta, hogy nemcsak a vetésterv nö­velésével lehet megoldani ezt, hanem úgv is, hogyha gondo­san kezeljük a meglévő ta­karmányt és takarékoskodunk vele. De nemcsak Bacsa elvtárs, hanem a pártszervezet többi kommunistái is felelősséget éreznek a pártszervezetért, a gazdaság munkájáért. Érzik, hogy a párttagság felelősség­gel jár. Ezt bizonyítja, hogy a jelölő listánál nagy gonddal nézték meg azokat az elvtár­sakat, akiket a jelölő bizott­ság javasolt. Fehér László elvtársat is csak hosszú vita után vették fel a jelölő listá­ra, mert többen nem ismerték és a taggyűlésen sem volt je­len. Csak miután munkatársai ismertették jó munkáját és azt is, hogy a gazdaság érdeké­ben kellett Budapestre utaz­nia, hagyta jóvá a párttagság a jelölő bizottság javaslatát. Hasonló volt a hangulat Mol­nár Gusztáv elvtárssal is, aki a párt hívó szavára jött Bu­dapestről falusi pártmunkára a gazdaságba. Molnár elvtárs csak azon a napon érkezett, mikor délután már a vezető- ségválasztói taggyűlést tartot­ták. A dolgozók így természe­tesen nem ismerték, érthető volt tehát az olyan hangulat: „nem ismerjük, azt sem tud­juk, kicsoda“. Miután Csömör elvtárs, a Városi Pártbizott­ság titkára ismertette Molnár elvtárs munkáját és Molnár elvtárs is elmondta önélet­rajzát, a párttagság büszkén és örömmpl választotta meg és — mint Oravecz József elv­társ mondotta — nemcsak a vezetőség, hanem az egész párttagság segítségére számít­hat majd Molnár elvtárs. Nem kétséges, hogy ez a ve­zetőségválasztói taggyűlés nagyban növelte a nagygom­bosi kommunisták aktivitását, felelősségérzetét és ha a párt- szervezet új vezetősége meg­felelően támaszkodik majd a párttagok javaslataira, mun­kájára, a gazdaság területén sikerrel tudják megvalósítani a Központi Vezetőség határo­zataiból rájuk eső feladatokat. Sárközi Miklós Ölési tart ntt a megye! pártbizottság — Csütörtökön délelőtt ülést tartott a megyei pártbizottság. Az ülésen a pártbizottság 1956-os év e'ső negyedének munkatervét vitatták meg. A VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS HÍREI Petőfibánya belüzeménél tartott vezetőségválasztó tag­gyűlésen Tóth Ferenc elvtárs, a XIX-es frontmestere hozzá­szólásában Április 4 tiszteleté­re felajánlást tett Vállalta, hogy első "negyedévi tervét 103 százalékban teljesíti. Ez. alatt az idő alatt a front dolgozói között nem lesz igazolatlan hiányzás, a robbanóanyag fel- használását normán belül tartják és hét új bányászt ne­velnek, akik tervüket 100 szá­zalékon felül teljesítik majd. A mezőtárkányi Szabadság Tsz szerdán megtartott veze- tőségvalasztó taggyűlésen a beszámoló konkrétan értékelte a kommunisták munkáját a termelőszövetkezetben. A ter­melőszövetkezei kommunistái a 18 255 munkaegységből 5798 munkaegységet, azaz az össz­munkaegység egyharmadát tel­jesítették. A határozati javas­lat helyesen foglalkozott a pártszervezet munkájának a megjavítása mellett a termelő- szövetkezet 1956. évi tervei­nek teljesítésével is. >. * A Dormánd községi vezető­ségválasztói taggyűlésen, bár a beszámoló sok hasznos do­loggal foglalkozott gazdasági té­ren, elhanyagolta a szervezeti kérdéseket. Nem fog alkozott például az oktatás kérdésével, sem azzal, hogy a termelőszö­vetkezet pártszervezetét ho­gyan kívánjál^ megerősíteni. Ezért a párttagság a hozzászó­lásokban he'yesen egészítette ki a beszámolót, valam nt a határozati javaslatot azzal, hogy fokozott mértékben kell megjavítani a község pártok­tatását és lehetőleg még az év e ső felében becsületes, jól dol­gozó pártonkívü'i tsz-tagokkal ke'l megerősíteni a tsz párt- szervezetét. A tagosszeírás tapasztalatai megyénk DISZ szervezeteiben Egy hónapja folyik me­gyénk valamennyi DISZ szer­vezetében a tagkönyvcserét megelőző tagösszeírás. E fon­tos és felelősségteljes munka lehetőséget ad arra, hogy el­jussunk valamennyi DISZ korosztályhoz tartozó fiatal­hoz, beszélgessünk munkájuk­ról. a DISZ munkájának to­vábbi erősítéséről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hógy megyénk if­júságának érdeklődése meg­nőtt a DSZ szervezetek mun­kája iránt és növekedett ak­tivitásuk1 a különböző terme­lési mozgalmakban, valamint a Hámán Kató kulturális és sportseregszemlébe való felké­szülésben. Különösén eredmé­nyesen folyik a tagösszeírás az egri járásban, ahol 4 hét alatt 12 községben fejezték be az összeírást, úgy, hogy össze­írtak minden eddigi DISZ ta­got és 285 új taggal erősöd­tek a járás DISZ szervezetei. Aránylag kielégítő a munka Gyöngyösön, ahol 12 alapszer­vezet fejezte be az összeírást és 106 új tagot vettek fel. De nem mondható ez el a járások többségére, különösen nem a pétervásárai járásra és a hat­vani járásra, ahol mindössze csak négy alapszervezet fejez­te be január 1-ig a tagössze­írás munkáit. Több helyen a járási és vá­rosi bizottságok arra hivat­koznak, hogy az általuk dik­tált ütem kielégítő s január 15-ig sikeresen befejezik az összeírást. A jelek viszont ar­ra mutatnak, hogy ha a DISZ bizottságok munkájuk ütemét nem fokozzák, az összeírások határidőre való teljesítése akadályokba ütközik majd. Nemcsak egyszerűen össze­írásról van szó, hanem arról, hogy valamennyi fiatallal be­szélni kell s valamennyi olyan fiatalt, aki DISZ-tag, össze kell írni és .újabb százakkal és ezrekkel kell növelni me­gyénk DISZ szervezeteinek taglétszámát. Gyakori jelen­ség, hogy egyes alapszerveze- lek a pártalapszervezetek ve­zetőségeitől függetlenül végzik ezt a munkát s így csupán egy­két DISZ vezető ügye az ösz- szeírás. Másrészt nem keres­nek fel a területükön minden egyes fiatalt s így több he­lyen kimaradnak a fiatalok — különösen fiatalasszonyok — az összeírásból. — Kerekha- raszton a tagösszeírás előtt 22 nyilvántartott tag volt. összeírtak 18-at, de úgy, hogy felvettek 8 új tagot. Ha csak a számot néznénk, azt hinné az ember, hogy csak négy hiány van. A valóság azonban az, hogy 12 olyan fiatalt nem kerestek fel, aki korábban DISZ tag volt s ma is terüle­tükön tartózkodnak. Ilyen és ehhez hasonló példák igazol­ják, hogy nem minden köz­ségben — különösen a terü­leti DISZ szervezeteknél — nem értették meg a DISZ Központi Vezetőség tagössze­írásra vonatkozó határozatát és szűk adminisztratív fel­adatnak tekintik csupán, nem pedig a DISZ fejlődése szem­pontjából komoly politikai ak­ciónak. Ugyanis a tagössze­írás jó, vagy rossz munkájá­tól függ nagyban ifjúsági szö­vetségünk további szervezeti és politikai .erősödése, sőt a taglétszám alakulástól függ a DISZ további előrehaladása. Éppen ezért nagyobb felelős­séggel, körültekintéssel kell a tagösszeírás munkáját végez­ni. Nem lehet befejezettnek te­kinteni az összeírást olyan alapszervezetekbtn. ahol a ko­rábbi taglétszámnak megfe­lelően nem írtak össze minden fiatalt és az alapszervezetek nagyságától függően öt-tíz, vagy 50—100 taggal ne növe­kednék az alapszervezet. S ezzel párhúzamosan ne javul­na a munka az ifjúság helyt­állásában. a termelési tervek teljesítésében, a társadalmi, politikai életben egyaránt. Alig két hét van még hátra e munka befejezéséig, ami na­gyon rövid idő, de elégséges ahhoz, hogy valamennyi DISZ bizottság és alapszervezet le­vonja a- megfelelő tanulságot az eddig végzett munkából és megtegye a szükséges intéz­kedéseket a hibák kijavítása érdekében. Nem elégséges csupán szá­mot adni arról, hogy egyik, vagy másik alapszervezetből a hiányzó fiatalok elmentek-e vagy ott vannak, hanem azt is meg kell mondani, hogy az eltávozott és átjelentkezett fiatalok hova mentek, hogy az illetékes bizottságok és alap­szervezetek meg tudják keres­ni és biztosítsák, hogy az ösz- szeírásból ne maradjanak ki. Nem elégséges az sem, hogy örömmel várják a mi DISZ szervezeteink a leszerelt ka­tonákat, akik most érnek ha­za lakóhelyükre, munkahe­lyükre, hanem feltétlen szük­séges, hogy megkeressék őket, beszélgessenek velük, mert ezek tekintélyes része a had­seregben teljesített kiváló szolgálatáért kiérdemelte, hogy ha nem Volt DISZ tag a bevonuláskor, a honvédségi DISZ szervezetek felvegyék. Bűnös és megengedhetetlen lenne valamennyi DISZ veze­tőtől, ha ezekről a fiatalokról megfeledkezne, ha ezeket a fiatalokat nem venné számba, már csak azért is, mert olyan DISZ tagok ők, akik már ko­molyabb élettapasztalattal ren­delkeznek és a DISZ-ben vég­zett munkájuk nagyban előbb­re tudja vinni az egész szer­vezet életét. A jövőben a DISZ szerveze­teknek fokozottabban kell tá- moszkodni a pártbizottságok és pártszervezetek segítségére, de szükség van arra is, hogy az illetékes pártszervek is sű­rűbben számoltassák be a te­rületükön levő DISZ vezető­ket végzett munkájukról, mert csak ilyen módon tudjuk a fogyatékosságokat gyors ütem­ben kijavítani. Meggyőződésünk, hogy a kezdeti hibákból okulva, képesek vagyunk a tagössze­írás munkáját sikeresen befe­jezni úgy, hogy megyénk DISZ szervezetei újabb szá­zakkal, ezrekkel növelik so­raikat, a még DISZ-en kívüli fiatalok népes táborából. Csak arra van szükség, hogy na­gyobb felelősségérzettel, len­dületesebb munkával, fáradt­ságot nem kímélve végezzük. Szabó Imre, DISZ megyei bizottságának titkára Eisenhower és Dulles úr ka­rácsonyi üdvözletei küldött többek között Magyarország­nak is. S hogy az üdvözlet biz­tosan eljusson a rendeltetési helyére, a Fehér Ház legutóbbi hivatalos sajtónyilatkozata egyikében ismét visszatér erre az üdvözletre, vagy ha úgy tet­szik, üzenetre. Ezzel az „üd­vözlettel“ kapcsolatban volna nekünk, Heves megyeieknek is néhány „üzenetünk“, ha nem is megkésett karácsonyi ajándék­nak szánva. A Fehér Ház hivatalosai is üdvözletnek és üzenetnek neve­zik az Egyesült Államok két felelős vezetőjének nyilatkoza­tát. Mi sokkal világosabb és egyszerűbb megfoga'mazást ta­láltunk erre: durva beleavatko- zás más országok, többek kö­zött hazánk belügyeibe. Nem áltatjuk magunkat, tudjuk, — hogy még határainkon belül is, de különösen kívül sokaknak jelentene nemcsak karácsonyi üdvözletét, de bo'dog új évet is, ha például a 18 ezer holdas po­roszlói határban ismét Czakók, Csathók. a szatmári püspökök lennének az urak; ha a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt — miután már felépítettük —, va­lamiféle R. T-be bújt amerikai érdekeltség lenne; ha raccsoló grófok és bárók, vadászkutyás, korbácsos földesurak foglalnák el ismét helyeiket a parlament­ben Egyszóval: az volna bol­dog újév, ha a népi demokrati­kus Magyarországból Habsburg vadaskertet lehetne csinálni. Közölnünk kell a Fehér Ház hivatalosaival és népi demok­ráciánk csahosaival, hogy ilyen boldog új esztendőt nem rejt már a jövő történetének egyet­len naptára sem. Egyszerűen azért mert nemcsak a naptárt, de ezt a történetet is mi, a ma­gyar do gozó nép írja. Közöl­nünk kell azt is, hogy az elmúlt 10 év alatt igen sokat sikerült már helyrehoznunk abból az ezredéves pusztításból, amit a le kekben, s szerte a magyar hazában az eszterházyak, kori- nok, a weismannfrédok, hor- thyak és a többiek elkövettek. S a legtöbb, a legnagyobb, amit elértünk, — tévednek: nem Sztálinvárosra hivatkozunk most, pedig bízvást tehetnénk. —, hogy egységes, megbontha- tatlanul egységes dolgozó né­pünk a pártszabta nagyszerű feladatok megvalósításában. S még egy üzenetet: ......a k araván halad ..építünk, s van, s egyre inkább lesz erő népi demokráciák eredményeit megvédeni az effajta karácso­nyi üzenetektől, álmoktól, min­denféle durva beavatkozások­tól. A magyar dolgozó nép sze­reti hazáját, függetlenségét, szabadságát, s ezt tudomásul kell venni Washingtonban épp­úgy, mint Münchenben, — még ha ez nem is tetszik egyesek­nek. A külpolitikai helyzet B francia nép nagy győzelme Néhány napja csak, hogy új szám szerepel naptárain­kon, néhány napja csak, hogy búcsút vettünk az óévtől, mely szerte a világon a szocialista erők nagyszerű gyarapo­dását hozta, máris újabb nagy sikerek hírét jelentették az újságok, a távírók, a rádióállomások: Franciaország legerő­sebb pártja — a kommunista párt. A most lezajlott fran­ciaországi választásokon öt és félmillió francia adta le szavazatát hazája Kommunista Pártjára, s hiába volt min­denféle csaló választási törvény, ma 54-el több' a kommu­nista mandátum, mint 1951-ben volt. A francia nép a ja­nuári választásokon hatalmas csapást mért a reakcióra A francia kommunisták győzelme a haladó er k, a bé­ke híveinek ragyogó sikere. Minden szónál világi sabban kifejezi a francia nép döntő többségének vágyát és akara­tát állásfoglalását a genfi szellem, az erőpolitika, a I ;d- riogénbomba őrültjei, a háború kalandorai ellen. A válasz­tási hadjárat, maga a szavazás eredménye is azt bizonyítja, hogy a francia nép, ellenzi a háborús politikát, elutasítja azt a politikai vonalvezetést, amelyet eddig a levitézlett kormánytöbbség képviselt. Ennek a nagy sikernek jelentőségét csak, akkor lehet igazán megérteni, ha visszagondolunk a választási kam­pány lefolyására. Mendes-France-ék és a szocialisták min­den igyekezete arra irányúit, hogy a kommunista párttól kaparintsanak el szavazatokat. A jobboldal rágalmainak nehéz ütegeit csakis a kommunista pártra irányította, a re­akció a legkörmönfontabb módszereket alkalmazta, hogy elszigetelje a Francia Kommunista Pártot. Mindez azon­ban hiába volt. A 35 éve lankadatlanul harcoló párt, a hős francia munkásosztály pártja, a mai Franciaország leg­kiválóbb szellemének pártja diadalmaskodott a választá­sokon. A hidegháború kovácsolóinak körében érthető tehát, ha keserű szájízt keltett a szavazás eredménye. Lehet, sőt valószínű, hogy a francia reakció külső támogatástól ve­zérelve mindent megpróbál majd a választás által kinyil­vánított népakarat meghiúsítására. De bárhogy is alakul Franciaország belpolitikája, a nép döntésével számolni kell, a néppel szemben nem lehet tartósan kormányozni. A né­peknek nem kell a gazdasági csőd, s a háborús kalandok politikája, — erre figyelmeztet 1956 január 2-a is. D Magyar Népköztársaság elismerte a Szudán! Köztársaságot Hegedűs András elvtárs távirata a Szudán! Köztársaság miniszterelnökéhez A Magyar Népköztársaság kormánya nevében leg- szivélyesebb jókívánságaimat küldöm Excellenciádnak és a szudáni népnek Szudán függetlenségének kinyilvánítása alkalmából. A Magyar Népköztársaság mindenkor magáévá tette és következetesen tiszteletben tartja a népek önrendel­kezési jogának elvét és mély rokonszenwel viseltetik nemzeti törekvéseik iránt. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa ennek megfelelően a Szudáni Köztársaságot független és szuverén államnak ismeri el. Midőn erről Excellenciádat értesítem, kifejezem a Magyar Népköztár­saság kormányának azt a kívánságát, hogy diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen és diplomáciai kép­viselőt cseréljen a Szudáni Köztársasággal. A magyar kormány szilárd meggyőződése, hogy a független és szuverén szudáni állam létrejötte, az orszá­gaink közötti dipomáciai kapcsolatok megteremtése javára válik a nemzetközi együttműködés, a népek közeledésé, az egyetemes béke magasztos ügyének. A magyar nép kormánya szívből kívánja, hogy a szudán nép teljes sikerre vigye függetlenségének megszi­lárdítását, országának felvirágoztatását. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents