Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-28 / 8. szám
2 N FPU » S iS C, DISZ ÉLET * Kijavítottuk a hibát. . A NÉPÚJSÁG 1955 novem-1 bér 19-i számában bírálta a j DISZ bizottságunk munkáját j a Petőfi iskolák szervezésével j és segítésével kapcsolatban. Az újságcikk hibaként veti fel felénk, hogy nem segítettük eléggé az alapszervezeteket a Petőfi iskolák megszervezésében és megindításában — különösen azokon a helyeken, j ahol függetlenített párttitkár van. Szó szerint: bizottságunk a pártszervezetektől várta a Petőfi iskolák megszervezését. Többek között ez is oka volt annak, hogy több Petőfi iskola nem kezdte meg határidőre munkáját. A Népújságban megjelent bírálat igaz és így a bírálat t.ényeivel bizottságunk és én magam Is egyetértek. Ez a válasz egy kissé későn született meg. Azonban a bírálat óta eltelt időre szükségünk volt, hogy a feltárt hiányosságokat megfelelően, a lehetőségekhez mérten megszűntessük. Ez a pártszervezetek segítségével sikerült is. Az azóta eltelt idő alatt új 1 Petőfi iskolák kezdték meg munkájukat. Makiár, Noszvaj, Felsötárkány, Bekölce, Egeresein bányaüzem, Verpelét, Demjén és több más községben. Jelenleg járásunk DISZ szervezeteiben 30 Petőfi iskolán több mint 650 fiatal ismerkedik a marxizmus-leniniz- nius alapjaival, népünk történetével és pártunk szocializmust építő politikájával. KIVÁLÓAN dolgozó propagandistáink munkája erdmé- nyeként ma már fiataljaink szívesen járnak el a Petőfi iskola oktatásaira. Több helyen, az elmúlt esztendők tapasztalataival ellentétben, az oktatási év végéhez közeledve, a hallgatók száma nem csökken, hanem állandóan emelkedik. Ezek közé a Petőfi iskolák közé tartozik Kimecz Istvánné és Busák László elvtársak iskolái is, ahol a 15—18 hallgatóról 30—35-re emelkedett a létszám. Ezt úgy tudták elérni, hogy majd minden foglalkozás után a fiatalokkal szórakoznak, társasjátékot, énekszámokat tanítottak be. Gyakran volt szó arról is, hogy egy diszistának hogyan kell viselkednie idősekkel és a nőkkel szemben, de arról sem feledkeztek meg hogy egy diszista hogyan vegye ki részét a termelő munkából. Járásunk DISZ szervezeteiben a Petőfi iskolákon kívül a fiatalok érdeklődési körének megfelelően szerveztünk megyénk és járásunk közelebbről való megismerése érdekében ,,szülőföld ismereti köröket“. Szerveztünk olvasóköröket is. ahol fiataljaink megismerkednek a mártírhalált halt hős kommunista ifjak életével és harcával, Lőwi Sándorral, Ságvári Endrével, Kilián Györggyel és a többi hős magyar ifjúval, akik életüket áldozták fel azért, hogy a magyar nép, a magyar ifjúság megszabaduljon az évszázados rabságtól és elnyomatástól. Jelenleg hat helyen kezdődik „szülőföld ismereti kör“ és olvasókör. Azonban a fiatalok érdeklődésének kielégítésére további tíz helyen fogjuk beindítani DISZ szervezeteinknél A KÖVETKÉZO időben bizottságunknak és minden DISZ alapszervezetnek, minden DISZ vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy segítve propagandistáink munkáját, elérjük, hogy minden diszista Petőfi iskola hallgató eredményesen tegye le a Petőfi iskola már nem is olyan messze levő vizsgáit. A Petőfi iskola vizsgáinak eredményessége elsősorban abban mutatkozzon meg, hogy a fiatalok a termelésben még odaadóbban harcoljanak pártunk határozatainak végrehajtásáért, a második ötéves terv elsőéves célkitűzéseinek eléréséért. Pelyhe Szilárd, járási DISZ titkár, Eger A VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS HÍREI A Mátravidéki Erőmű mind részvételével a reszortelosztáa hat alapszervezetében lezajlottak a vezetőségválasztó taggyűlések. A taggyűlések után egy-két nappal az új vezetőségek megtartották az első vezetőségi ülésüket, ahol a csúcsvezetőség egy-egy tagjának sok után megbeszélték a feladatokat. A pártszervezetek kommunistái most már a február másodikán tartandó üzemi pártbizottsági választásokra készülnek Vajon ex milyen kereskedelem ? A Heves megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség két levelet is kapott Mátraszentimréről, amelyben a fogyasztók a Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 19. számú, mátraszentimrei vegyes boltjára panaszkodnak. Például nem mérik meg a kenyeret, hanem azt darab- számra két kilóba adják, egyes árukat a megszabott árnál magasabban számolnak el, kevesebbet mérnek, mint amennyit a vevő kér és egyes személyekkel kivételt tesznek a kiszolgálásnál. A boltot Szabad Béla, illetve jelenleg felesége vezeti Gyermekkoruk óta kereskedelemben élnek, ismerik a helyi szokásokat, az embereket, azok is őket. Jól esik, ha bizalommal fordulnak a vevők hozzájuk, de azoknak is, ha a boltvezető jó tanáccsal látja el és megszerzi azokat az áruféleségeket, amelyekre nekik szükségük van. Különösen fontos »ez most a jutalékos bérrendszer bevezetésénél, hiszen minél nagyobb forgalmat tudnak elérni, annál magasabb a kereset. És azok a holtvezetők, akik a vásárlókhoz gorombák, munkájukat csak tessék-lássák módra végzik, saját keresetükön érzik majd meg hanyag munkájukat. Mátraszentimrén a falu egyik része előnyben részesül a vásárlásnál, főként áruféleségeknél, a másik résznek, a „különleges dolgokból“' csak nagy ritkán, vagy egyáltalán nem is jut. Nem jól van ez így. Ezen sürgősen változtatni kell. Megengedhetetlen, hogy magasabb árakat kérjenek, például a legutóbbi vizsgálat szerint két kiló konyhasóért 3 60 forint helyett 3.80 forintot, 10 db levélborítékért 70 fillér hclvett egy forintot, 10 db raszter papírért 160 forint helyett két forintot számoltak. Minden kereskedelmi dolgozónak tudnia kell, hogy a vásárlók bizalmával nem lehet visszaélni, mert ha azt egyszer elveszti, nagyon nehéz visz- szaszerezni. Mátraszentimréről többen már most Gyöngyösre járnak vásárolni, például az igazgató-tanító is. pedig más munkája is akadna. Reméljük a bírálat használni fog és Szabad Béla a jövőben úgy vezeti az üzletet, ahogyan azt tőle mindenkor elvárják. Majoros Bernât, felügyelő INDIA NAGYHATALOM Az Indiai ncp ma ünnepli a köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulóját. Ebből az alkalomból részleteket közlünk V. Zsurkmnak az Oj Idő S. számában megjelenő cikkéből. Ma hat éve, hogy Indiát szuv’enén köztársasággá kiáltották ki. Az India életében hat év során történt nevezetes események közül is kiválnak az ország nemzetközi helyzetében történt kü.önösen nagy változások. 1947 előtt, azaz a függetlenség kivívása előtt Indiának nem volt sem saját külpolitikája, sem külföldi dip omáciai képviselete. A függetlenség kivívása után India kormánya olyan külpolitikai irányvonalat dolgozott ki. —amely elősegítette nemzetközi tekintélyének és befolyásának gyors növekedését. Indiának a nemzetközi porondon kivívott sikerei nemcsak azzal magyarázhatók, hogy India a világ egyik legnagyobb állama. A fő ok az, hogy az Indiai Köztársaság tevékenyen részt vesz a békeszerető államoknak a nemzetközi helyzet megjavításáért és az államok közti együttműködés fejlesztéséért folyó harcában India síkraszáll a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államoknak a béke és a népek haladása érdekeit • szolgáló egymás mellett éléséért. Indiának a nemzetközi porondon aratott sikere, békeszerető külpolitikája örömet szerez. Feltétlenül látni kell azonban, hogy vannak olyan1 erők, amelyek akadályozni próbálják ezt a politikát. Min- . denekelőtt az amerikai diplo-1 máciáról van szó amely min- j denképpen igyekszik távoltar- J tani Indiát a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásától. Arról van szó, hogy a nyugati hatalmak Indiát függetlenségének kikiáltása óta ag- i resszív ázsiai politikájuk eszközének szeretnék látni. Az imperialistáknak Indiával kapcsolatos egymásra licitálása különösen a Kínai Népköztársa- ; ság megalakulása óta fokozó- | dott. A nyugati, különösen az amerikai diplomaták szembe akarták állítani a népi Kíná- | val, hogy ilyenmódon éket verjenek Ázsia legnagyobb népei közé. A nyugati hatalmak e tervei ! azonban súlyos kudarcba fulladtak. A független India határozottan elutasított minden olyan próbálkozást, amely a Kínai Népköztársasággal ellenséges politika útjára akarja taszítani. India a Népi Kínában, helyesen, nem ellenségét,, hanem természetes szövetségesét látta meg a békéért a gyarmati rend helyreállítása ellen folyó harcban. India függetlenségének évei alatt kifejlődött és megszilárdult a szovjet és az indiai nép barátsága. A szovjet—indiai viszonyok történetének nevezetes eseményei voltak India és a Szovjetunió vezetőinek az elmúlt évben tett kölcsönös látogatásai. Dzsavaharlal Neh- runak a Szovjetunióban valé tartózkodása. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai látogatása a szovjet—indiai barátság szembeötlő bizonysága volt. % A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság barátsága e három nagy nép történelmi jelentőségű vívmánya. Ez a barátság szembetűnően bizonyítja a világon és ezen belül Ázsiában történt gyökeres változásokat. Bizonyos nyugati körök azonban semmiképpen sem akarnak belenyugodni ezekbe a változásokba. Ezek a körök továbbra is igyekszenek ösz- »zeveszíteni a nagyhatalmakat A reakciós erők támadásai nem tudják megakadályozni Indiát abban, hogy választott útján haladjon. Az Indiai Köztársaság szilárdan folytatja nemzeti érdekeinek megfelel* független palitikáját. Az Indiai Köztársaság életerejének ás alkotó energiáiénak teljébe* lép fennállása hetedik esztendejébe. Nemzetközi tekintélye növekszik. Sikereinek örvend az egész haladó emberiség, — mert az Indiai Köztársaság a békéért küzdő harcosok élvonalában halad. Hazádnak rendületlenül . . " A „Művelt Nép“ Tudományos és Ismeretterjsztő Kiadó hatalmas, 350 oldalas albumot jelentetett meg a Hazafias Népfront gondozásában, amelynek címlapján Vörösmarty Mihály drága hitvallása olvasható: „Hazádnak rendületlenül’’ (Irta és összeállította Békés István.) Ez a mű — „A magyar nép aranykönyve", — megpróbálja — Szabó Pál, a Hazafias Népfront országos elnökének bevezető szavai szerint — „régi nagy- jainkat, tetteiket, életüket mindörökre belevésni a mai nemzedék tudatába úgy, amilyenek azok valójában voltak. Megpróbálja mutat.ii azt is a magyar dolgozóknak, hogy a felszabadulásunknak, s a fel- szabadulás utáni időknek, tehát új országunk és új társadalmunk építésének is meg vannak a magyar milliók szivébe kívánkozó hősei De ezek az emberek életüket szemünk láttán tetteikkel írják’“, Mit is tartalmaz ez az 500 kép-, festmény-, rajz- és metszet-reprodukcióval gazdagon ellátott könyv? Közel ezeresztendős történelmünk kiemelkedő egyéniségeiről és a történelmet formáló nagy tömegmozgalmakról ad színes, eleven képet. Tartalmazza régi nagyjaink, igazi hőseink. Íróink, tudósaink, művészeink életművét, tetteit, a magyar nép nagy sorsfordulóit a maguk igazában és valóságában, amelyekre büszkén tekinthetünk vissza, mint drága örökségüknek mai letéteményesei és továbbfolytatól. Hosszasan időzhetnénk e széles történelnii arcképcsarnokban. Mi csak néhány ké pet ragadunk ki belőle. Elvonulnak előttünk a honfoglaló ősök, az államalapítás és az osztályrend megszilárdítói. az országot romjaiból újraépítő IV. Béla, a parasztháborúk hősei, a török elleni harcok, a Habsburg gyarmatosítók elleni küzdelem vitéz katonái, * Rákóczi-szabadságharc, ar 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a Tanácsköztársaság felemelő jelenetei, szereplői. De szerepelnek a könyvben a magyar munkás- osztály és parasztság nagy küzdelmei is, a párt, a kommunista vértanúk, a szabadságért harcoló nők, a halhatatlan ifjúság, továbbá szabadságunk zászlóvivői, a szovjet katonák, akik 1945-be* meghozták számunkra a fel- szabadulást. Mi, Heves megyeiek, egriek szintén megtalálhatjuk a könyvben szőkébb pátriánk haladó történelmi örökségének kiemelkedő eseményeit és alakjait: Eger vár védőit. Dobó Istvánt, Mekcsel Istvánt, Bornemissza Gergelyt. az Egerben diákoskodá Borbás Vincét, az , Egri csillagok“ íróját, Gárdonyit, a kom- polti születésű Hámán Katót Dr. Szántó Imre, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának elnöke A MARXIZMUS-] ENINIZMUS TANÍTÁSA AZ ÁLLAM KIALAKULÁSÁRÓL ÉS AZ ÁLLAM JELLEMZŐIRŐL A marxizmus-leninizmus tanfolyamain elvtársaink az állam elmélet kérdéseivel foglalkoznak. E kérdéssel való foglalkozás sok nehézséget okoz, mert a hallgatók többsége most találkozik először az állam-elmélet kérdéseivel. Az állam-elmélet egy részkérdésének megértéséhez kívánunk segítséget adni jelen cikkünkkel is. Itt korántsem lépünk fel a teljesség igényével, csupán néhány gondolatban kívánunk foglalkozni az állam kialakulásának és jellemzőinek kérdései veL C. HZ flLLBM HELEÎHSZÉSE Az állam keletkezésére vonatkozóan különféle nézetek vannak. A marxizmus-leniniz- mus azt tanítja, hogy az állam nem volt mindig, hanem meghatározott történelmi körülmények között keletkezett. Ez a megállapítás cáfolata azoknak a polgári felfogásoknak, amelyek szerint az állam öröktől fogva létezik, hogy a/ állam a „megvalósult erkölcsi eszme valósága’’, vagy az állam „isten országa a földön.“ Az államra vonatkozó polgári állítások mind azt célozzák, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét az állam lényegéről, a szocialista forradalom szükségességéről, a pno- letáriátus diktatúrájáról. Ezekre az állításokra a marx- izmus-leninizmus klasszikusai a legélesebb cáfolatokat adják. Többek között Engels „A család, a magántulajdon és az állam eredete” című munkájában kifejti, hogy volt időszak az emberiség történetében, amikor államról nem beszélhetünk. Ez az időszak az ősközösségi társadalom időszaka. Mint ismeretes, ebben a társadalomban a termelési eszközök fejletlenek voltak, nem volt magántulajdon, következésképpen nem voltak osztályok sem. Az emberek vér-rokonságon alapuló közösségekben — törzsekben, nemzetségekben — éltek. A nemzetségek maguk választották vezetőiket. Ekkor még nem volt elkülönült hatalom, amely a közösség többségével szemben állt volna. A közösség tagjai öntevékenyen közreműködtek közös problémáik megoldásában és önmagukat felíegyver- ző közösségeket alkottak. A törzs, a nemzetség tagjai egyenjogúak voltak. A közös munka, az azonos életkörülmény kifejlesztette bennük a közösségi érzést. Az ősközösségi társadalom termelési viszonyainak az ilyen szervezet teljesen megfelelt, de ezt nem lehet államnak nevezni. Milyen körülmények között keletkezett az állam? Az ősközösségi társadalom felbomlásával a magántulajdon megjelenésével az előbb említett vérrokonságon alapuló közösségek már nem feleltek meg. A vagyoni különbségek, amelyek a társadalomban végbemenő munkamegosztás eredményeiként jöttek létre, osztálytagozódáshoz vezettek. Az ilyen viszonyok azt követelték, hogy a társadalomnak legyen egy olyan szerve, amely a magántulajdont védi a tulajdonnal nem rendelkezőkkel szemben. Ilyen viszonyok között — a magántulajdon és az osztályok megjelenésének viszonyai között — keletkezett az állam. „Az állam tehát semmiesetre sem olyan hatalom, amelyet kívülről kényszerítettek rá a társadalomra’* Az állam tehát nem öröktől fogva létezik, hanem a magántulajdon és az osztályellentétck kialakulásával keletkezett és a társadalom terméke. Az állam jellegét és szerepét tekintve, gyökeresen különbözik az előbb említett nemzetiségi szervezettől II. HIELTET! B OSZTBLYTŐRSSDBIOÜ tiLLflIPHflH rt/rnizö'? Az államot először az jellemzi, hogy a vérrokonsági közösségek helyett területi közösségekbe fogja össze tagjait. Ez azt jelenti, hogy kialakulnak az országhatárok, amelyeken belül most már nemcsak az apai, vagy anyai ágon rokon személyek alkotják csupán a közösséget, hanem másokat is, ,.a nem rokonokat is“’ magukba foglalják. Az osztálykülönbségek megjelenésével megjelennek az érdekkülönbségek is. Az osztálykülönbségek, amelyek egyre inkább kibékíthetetlenné válnak a tulajdonnal rendelkezők és nem rendelkezők között, lehetetlenné teszik, hogy fennmaradjanak az önmagukat fel- fegyverző közösségek. Helyükbe az állam lép,' mint közhatalom, amely már nemcsak hogy nem foglalja magában a közösség összes tagjait, hanem többségükkel szemben áll. Tehát az osztály- társadalom állama a társadalom többségének bevonása nélkül, velük szemben, külön felfegyverzett emberekből, — rendőrökből, csendőrökből — és különféle intézményekből — börtönökből, hivatalokból — áll. Ez az állam második jellemzője. Itf még szükséges megemlíteni, hogy az államnak a külön felfegyverzett emberek és intézmények fenntartására kiadásai, adósságai vannak, amelyek fedezését a társadalom tagjaitól adó for- májában biztosítja. Az állam törvényeket hoz és az állam adóbehajtást és végrehajtást végző hivatalnokok, akiknek tevékenységét törvényesen biztosítják, látszólag társadalom feletti szervekké válnak. Ezt az elkülönült közhatalmat a polgári tudósok igyekeznek úgy feltűntetni, mintha ez nem az osztályérdekeket, hanem az állam minden tagját képviselő szerv volna. Az ilyenfajta felfogások, amelyek a jogrendről, hangzatos kérdésekről szólnak, nem egyebek polgári ködösítésnél Lényegében az állam a mindenkori uralkodó osztály elnyomó szerve, amely szervet felhasználja az elnyomott osztályok kizsákmányolására, féken tartására és elnyomására. Az állam egyben az uralkodó osztály kezében a kizsákmányolás eszköze is. Ezek a kizsákmányoló osztálytársadalom államainak jellemzői. Az állam ugyanakkor a vagyonos osztály érdekvédelmi szerve is. Engels rámutatott, hogy „A legtöbb történelmi államban az állampolgárok vagyonuk arányába* részesednek a jogokból.” Ez azt jelenti, hogy még a bur- zsoá köztársaságban is, ahol alkotmányosan — papíron — biztosítják a különféle polgári jogokat, a jog gyakorlását lényegében a vagyoni helyzet határozza meg. Például: hiáb* biztosítja a „művelőd ésher való egyforma jogot”, a munkások és dolgozók nem tudják ezt gyakorolni, mert anyagi helyzetük ennek gyakorlását nem engedi meg A kapitalizmusban lényegében csak any- nyi iskolát végezhet a munkás- és parasztgyerk, ameny- nyit anyagi helyzetük és a burzsoázia érdeke megenged. Ezért mondja Engels: „hogy a vagyon közvetve, de annál biztosabban gyakorolja a- hatalmat.“ A szocialista államról annak jellemzőiről és keletkezéséről e cikk keretében nincs módunk összehasonlítást tenni. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy ez az állam gyökeresen különbözik a kizsákmányoló osztálytársadalmak államaitól Kocsis Sándor MDP MB politikai munkatárs.
