Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-21 / 6. szám

( •1 NÉPÚJSÁG 1956. január 21. szombat PÁRTÉLET * Az utolsó napon készült el a beszámoló A besenyőtelki MDP vezető­ségválasztó taggyűlését 18-án esté tartották meg A taggyű­lés azonban nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, s ennek elsősorban a beszámoló volt az oka. A beszámoló helyesen ér­tékelte, különösen az 1955. évi gazdasági eredményeket, többé- kévésbé a pártélet fejlődését, a pártmunkát is, ez az értékelés azonban egyoldalú volt Dön­tően csak az eredményeket is­mertette. Csak néhány célzás­sal utalt arra, hogy azért hi­bák is vannak. Általánosság­ba nban fel is sorolt néhányat, mint például: befelé fordulás van a termelőszövetkezetek­ben, gyenge a bírálat és az önbírálat a község alapszerve­zeteiben, csökkent a szarvas­marhaállomány (1954—55-ben 113 darabbal), sok a hiányzás a pártoktatáson kevés párttag van a tsz-ekhen stb A hibák ilyen általános fel­sorolásával a beszámoló véset is ért. Hogvan kell ezeket ki­javítani. milyen feladatok áll­nak a pártszervezetek, a falu kommunistái előtt, erről — mintha nem is lenne a Köz­ponti Vezetőség júniusi, no­vemberi határozata, vagy mint­ha a faluban minden a leg­nagyobb rendben lenne, — a beszámolóban egy szó sem esett. Természetesen nem lehetett csodálkozni, ha ilyen beszá­moló után a hozzászólásokat is szinte úgy kellett „kihúzni“ az elvtársakból. És éppen a beszámoló alapján ezek is ál­talánosak voltak és nagyrészt a múlt év eredményeivel fog­lalkoztak. Egyszóval a beszámolóból éppen a legfontosabb hiányzott az új, az előttünk álló felada­tokra való mozgósítás. Ezt nem tudta pótolni a válaszokra adott összefoglalóban említett feladatok általános felsorolása sem, de nem tudta pótolni a párttagság mozgósítását a ha­tározati javaslat sem, amely egyébként sok helyes célkitű­zést tartalmaz. Ez a beszámoló fényes bizo­nyítéka annak a sokat hangoz­tatott -igazságnak, hogy az utolsó napon készült beszá­moló nem éri el célját. S. M. Hazánkban ezerben is megrendezik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját Március 4-től április 4-ig a Magyar-Szovjet Társaság szo­kásához híven ismét megren­dezi a Magyar-Szovjet Barát­ság hónapját. A barátsági hónap előtt feb­ruárban különböző ismeretter­jesztő eőadásokat tartanak a Szovjetunió népeinek életéről és fejlődéséről. Február 22-től 28-ig diákhe­tet tartanak. Ennek a hétnek műsorán szovjet ifjúsági fil­mek vetítése, különböző elő­adások tartása szerepel. így Hatvanban és Gyöngyösön „Fiatalok a békeharcban” cím­mel tartanak előadást. Ugyan­ebben az időben tartják meg az egyetemi napokat is. Feb­ruár 28-tól március 3-ig szov­jet mezőgazdasági hetet ren­deznek Ez teljesen újszerű a Barátsági hónapok életében. Ez időszakban ismertetik a szovjet kolhozok kiváló ered­ményeit; a Szovjetunióban járt mezőgazdasági szakemberek beszámolnak tapasztalataikról. A Barátsági hónap előtt ezen­kívül számos kultúrmegmoz- dulás lesz. 9 vezetőséguálasztás híréi — A HEVESI járási pártbi­zottság VB ülésen értékelte a vezetőségválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatait. A végre­hajtó bizottság megállapította, hogy az eredmények mellett komoly hibák is tapasztalha­tók. így péi. ául az utóbbi na­pokban csökkent a járás terü­letén a taggyűlések politikai előkészítését segítő kisgyűlé- sek, röpgyűlések száma, csök­kent a népnevelők aktivitása, a pártot népszerűsítő egyéni és csoportos beszélgetések. A VB helyes határozatokat hozott e hibák kijavítására, s arra is, hogy a hátralevő időben a já­rási pártbizottság dolgozóinak több időt töltve a területen, még fokozottabb mértékben kell segíteniök az alapszerve­zeteket. — A EGRI járási pártbizott­ság a legutóbbi VB ülés hatá­rozata alapján a járás minden községében népnevelő értekez­leteket szervez, amelyek­nek előadói a járási pártbi­zottság munkatársai, a járási tanács felelős vezetői. A ' nép­nevelő értekezletek tárgya a vezetőségválasztások politikai előkészítése, a Központi Ve­zetőség novemberi határozatá­nak ismertetése és a mezőgaz­daság legfontosabb feladatai. — A HEVESI járásban e hó 16-ig 10 alapszervezetben tar­tották meg a vezetőségválasztó taggyűléseket. A taggyűléseken összesen 46 vezetőségi tagot választottak meg, melyből 25 elvtárs új a vezetőségekben. A járási pártbizottság gondot fordít arra, hogy a megválasz­tott új vezetőségek már más­nap megtartsák az első vezető­ségi ülést és megkezdjék mun­kájukat. Szerkesztői üzenetek : h Közel 70 százaléknál tart a sertésbegyűjtés Mezoszemerén Régen haladt olyan jól Me- zőszemerén az éveleji begyűj­tés, mint ebben a hónapban. A múlt évet is tiszta lappal zár­ták. Globálisan 108 százalékra teljesítették a begyűjtési ter­vet, de külön-külön a termé­nyekből is 100 százalék felett. Még most kezdtük január har­madik dekádját, de már az el­ső negyedév sertésbeadása kö­rülbelül 70, baromfibeadása több mint 50 százaléknál tart. Bukta Miklós nyolcholdas, Ja­kab Imre, Kelemen József, Nagy Lászióné és még sokan már most teljesítették egész évi sertésbeadásukat. Valami­vel lassabban halad a tojás­beadás, de ezzel is majdnem a negyedévi kötelezettség 50 szá­zalékánál tartanak. Fodor János, bányász, Gyön­gyös. Panaszát csak úgy tudjuk kivizsgálni, ha pontos címét közli. Sajnos, enélkül nem áll módunkban kivizsgálásokat eszközölni. Ezért kérjük, kö­zölje címét szerkesztőségünk­kel. „Fekete gyémánt" dolgozói, Egercsehi bányatelep. Hozzánk írott levelükkel nem értünk teljesen egyet. Elsősorban szeretnénk közölni, ; hogy a karikatúrához a témát ! nem a kártyázó társaság írta bosszúból, hanem egyik mun­katársunk hozta, aki a bánya­telepen járt. Az újság igazát misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a karikatúra megje­lenése után állítottak be egy takarítónőt, aki a ■ vendégek után megtörli az asztalokat. A kártyázó társaságnak pedig azt üzenjük: igyekezzenek ember­hez és bányászhoz méltóan vi­selkedni és ne botránkoztassák meg a többi bányász dolgozót! Hozzászólás az „Együtt az ifjúság neveléséért" uszéniShliez Örömmel olvastam a Nép­újság január 18-i vezércikkét, úgy gondolom, velem együtt örül minden pedagógus annak, hogy a megyei pártbizottság j lapja felhívja a társadalom fi- 1 gyeimét a szülők és a pedagó­gusok együttes munkájára. I A cikk olvasása közben fi­gyeltem fel arra, hogy Sipos Gyula VIII. osztályos tanu­lónkkal is foglalkozik. Sipos Gyula nem az osztály legrosz- szabb magatartású tanulója, igaz ugyan, hogy igen mozgé­kony, élénk, de szolgálatkész, tisztelettudó, akire az iskola mindig számíthat. Azt hiszem itt tévedés, névcsere történhe­tett. A cikk hivatkozik, hogy az iskola pedagógusai azt állapí­tották meg. hogy a tanulót ott­hon üűk, fenyítik. Erről tan­testületünknek tudomása nincs. Ez arra vall, hogy itt valami sajnálatos tévedés, név­csere történt. Prókai Gyula, gyakorló iskolai igazgató. A szerkesztőbizottság megjegy­zése: A cikkben szereplő Sípos Gyula neve téves információk alapján került a vezércikkbe. As 1956. évi népgazdasági tervről (Részlet a Társadalmi Szemle 1955. december havi számából) 1956. ÉVI népgazdasági ter­vünk nagy súlyt helyez a me­zőgazdasági termelés növelé­sére és a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésére. 1956-ban a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növelé­sét, a legfontosabb növények termésátlagainak és az állat- tenyésztés hozatnának jelen­tős emelkedését és a növény- termelés és állattenyésztés belső arányainak bizonyos megváltoztatását irányozzuk elő. A növénytermelés ará­nyait viszonylag gyorsan meg tudjuk változtatni. Az állat- tenyésztés arányainak megr változtatása nehezebb, hosz- szabb időt követel, de már az 1956. évi tervben is jelentős előrehaladást kell elérnünk. Mezőgazdasági termelésünk belső arányainak megváltoz­tatásánál az a cél, hogy a ter­melés jobban kielégítse a la­kosság szükségleteit, a legfon­tosabb élelmezési cikkekben ne szoruljunk behozatalra és jelentősen növelni tudjuk ki­vitelünket. Ezért 1956-ban 150.000 hold­dal növeljük a kenyérgabona vetésterületét, a húsellátás megjavítása érdekében pedig 160 ezer holddal bővítjük a szálastakarmány vetésterületét. Ugyanakkor fenntartjuk az ez évi magas kukorica vetésterü­letet is. Az állatállományon be­lül a szarvasmarha- és juhál­lomány növelése mellett csök­kentjük a sertés- és lóállo­mányt. A sertésállomány csökkentése nincs ellentétben a hús- és zsírellátás megjaví­tásával. A csökkentés ugyan­is lehetővé teszi, hogy a ren­delkezésre álló takarmány­mennyiséget gazdaságosabban használjuk fel, ne kelljen fé­lig hízott sertéseket és mala­cokat levágni. A szarvasmar­haállomány, különösen a te­hénállomány egyidejű jelentős növelése lehetővé teszi a ta­karmány gazdaságosabb ki­használását, mivel a szarvas- marha sokoldalú hasznot nyújt (tejet, vajat, túrót, bőrt, trágyát). Á takarmánytermelés növe­lése és az állattenyésztés bel­ső arányainak megváltoztatása útján kell biztosítani az állat- állomány és a takarmán/aiap közötti helyes arány kialaku­lását. A MEZŐGAZDASÁGI ter­melés növelését és szerkezeti arányainak megváltoztatását úgy kell elvégeznünk, hogy közben tovább folytatjuk a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. Termelőszövetke­zeteink 1955-ben elért ered­ményei, az állam fokozódó, gazdasági támogatással, megte­remtik az alapot arra, hogy a jövő évben tovább haladjunk ezen az úton. 1956-ban az állami beruhá­zások 18 százalékát fordítjuk a mezőgazdaság fejlesztésére. Ugyanakkor a termelőszövet­kezetek saját eszközökből meg­valósított beruházásai jelen­tősen, 26 százalékkal nőnek. Az állam 50 százalékkal több közép- és • rövidlejáratú hitelt biztosít a termelőszövetkeze­tek számára, mint az elmúlt évben. A legnagyobb segítséget a mezőgazdaság a gépipartól kapja. 1956-ban jelentősen fejlődik a mezőgazdasági gép­gyártás és ugrásszerűen emel­kedik a műtrágyagyártás is. Sok új gépet, új típusú trak­tort kap mezőgazdaságunk többek között 3759 traktort (ennek fele univerzális trak­tor), 1500 kultivátort, 304 ara­tó-cséplőgépet, sok egyéb mun­kagépet, 160 teherautót és 100 speciális 'műhelygépkocsit Emelkedik a gépgyártás szín­vonala, javul a gépek kihasz­nálása. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a mélyszántás és tarlóhántás 95 százalékát, a termelőszövetke­zetek a kapálás 51 százalékát géppel végzik. Növeljük a betakarítási munka gépesítését is. A ter­melőszövetkezetek az aratás 65 százalékát géppel végzik. Az állami gazdaságok a gabo­na 47 százalékát kombájnnal aratják. A gépesítés teszi le­hetővé, hogy az állami gazda­ságok a kukorica négyzetes vetését 55 százalékban géppel végezzék. A talajerő pótlására 34 százalékkal több műtrágyát használhat fel a mezőgazda­ság, mint 1955-ben. Mezőgazdasági termelésünk döntő részét jelenleg még a kisárutermelők adják. Igen fontos tehát, hogy a' termelés növelésére kihasználjuk a kis- árutermelésben rejlő’ tartalé­kokat. Államunk továbbra is jelentős segítséget nyújt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Szélesebb mér­tékben vehetik igénybe a gép­állomások munkáját, felhasz­nálhatják az agronómusok se­gítségét a magasabb termés­átlagok elérésére. Az ipar to­vábbra is kielégíti termelési eszköz szükségletüket, elegen­dő kisgépet, növényvédőszert, műtrágyát bocsát rendelkezé­sükre. A szerződéses termelés kiszélesítése és az állami fel­vásárlás kibővítése is sok előnyt juttat dolgozó paraszt­ságunknak. De nagy feladat hárul a tanácsok munkatársai­ra és a mezőgazdaság szocalis- ta szektorainak, nem utolsó sorban a szövetkezeteknek a dolgozóira is, akiknek nem szabad megfeledkezniök az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokról, hanem a lehető­ségekhez mérten segíteniük kell őket a magasabb termés- eredmények elérésében. A LAKOSSÁG élelmiszer­szükségletét csak akkor tud­juk biztosítani, ha a mezőgaz­daság össztermelésén belül emelkedik a mezőgazdaság árutermelése, ha megjavítjuk a begyűjtés munkáját, s bizo­nyos változtatásokat eszköz­lünk az egyes cikkek begyűj­tési arányában. Ahhoz, hogy az élelmiszeripar termelését több mint 10 százalékkal emel­hessük, 7.5 százalékkal több terméket kell begyűjtenünk, mint az elmúlt évben. A be­gyűjtés növelését kizárólag a parasztságnak előnyös szer­ződéses termeltetés és a sza­badfelvásárlás fokozása révén kívánjuk elérni. A mezőgazdaságban látszó­lag szerények az előirányza­tok. Megvalósításuk azonban igen nehéz, mert az 1955. év jó termést hozott és a 3 szá­zalékos növekedési előirány­zat az 1954. évihez viszonyítva 10 százalék emelkedést jelent. De a mezőgazdasági termelés fokozása és az előirányzat tel­jesítése főként azért nehéz, mert mezőgazdaságunknak csak körülbelül egyharmada a szocialista gazdaság és a kisgazdaságok termelése nem emelkedik gyorsan. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése a jövő évben újabb ered­ményeket hoz. De az újon­nan létrejött termelőszövetke­zeteknek bizonyos időre, egy­két évre van szükségük ahhoz, hogy gazdaságukat megszer­vezzék és a kisárul ermelés- ben elért eredményeket túl­szárnyalják. EZÉRT a mezőgazdaság előtt álló feladatokat csak úgy tud­juk sikeresen megoldani, ha helyi szerveink az eddiginél jobb munkát végeznek, ha minden eszközzel támogatják az újonnan alakult termelő- szövetkezeteket, ha sikerül to­vább erősítenünk az állam- polgári fegyelmet, ha egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a falu fejlesztése nemcsak gazdasági hanem központi jelentőségű ' politikai feladat is. Emlékezünk és előre nézünk Ezen a napon szerte a vilá­gon egy pillanatra Moszkva felé száll a dolgozók milliói­nak gondolata, szíve. Ezen a napon lélekben elzarándokol az olasz, a francia, a német, a magyar munkás, a népek százmilliói a Lenin-mauzó- leumhoz, ahol üveg koporsó­ban ott fekszik az, aki győze­lemre vezette az orosz prole- táriátust, aki utolérhetetlen zsenialitással kidolgozta a szocialista társadalom felépí­tésének nagyszerű tervét. Ezen a napon Leninre gon­dol a világ. Harminckét esz­tendeje hall meg Vlagyimir Iljics Lenin, az újtípusú párt megteremtője, századunk két­ségkívül egyik legnagyobb alakja és egyénisége. • Három évtized telt el ha­lála óta, ott fekszik mellette már ügyének nagy folytatója, a lenini eszmék továbbfej­lesztője, Sztádn is. A Szovjet­unióban a hatodik ötéves tervre, a kommunista társa­dalom felépítésére készülnek. A népi demokráciák a szo­cializmust építik, felszabadult és nagyszerű eredményeket ér el a népi Kína. India kivívta nemzeti függetlenségét, baráti kapcsolatokat épített ki « szovjet állammal. Recsegf- ropog a kapitalizmus korhadó épülete. Harminckét év telt el. Az emberiség sok évezredes tör­ténetében 'alighogy egy pil­lanat. S így valósultak meg és valósulnak meg Lenin nagyszerű eszméi, így valósít­juk meg sorban mindazt, amit Lenin elvtárs örökbe hagyott ránk. Emlékezünk cs előre né­zünk ... Harmincötödik évforduló 1921 január 21-én alakult meg az Olasz Kommunista Párt. Harmincöt kemény esztendő áll a párt és tagjai mögött Olyan évek. amelyek nemcsak alapos próbára tették, de meg is edzették az olasz kom­munistákat. Harmincöt éves szakadatlan küzdelem a fasiz­mussal és most a saragatok- kal, scelbákkal, akik csak név­ben, de nem céljaikban kü­lönböznek a vesszőnyaláb fe­keteruhás hordozóitól. S eb­ben a küzdelemben nap, mint nap, szinte óráról-órára új harcosokkal, új párttagokkal gyarapodott és gyarapszik az Olasz Kommunista Párt. Nem véletlenül. A párt ve­zette a szicíliai földfoglaló parasztokat, a bányák sztráj­koló munkásait, a párt volt és az ma is, amely következete­sen kiáll a nemzeti független­ség. a béke, a Kelettel való együttműködés józan gondola­ta mellett. Harmincötödik évfordulóján meleg szeretettel köszöntjük az Olasz Kommunista Pártot, olasz elvtársainkat és sok si­kert kívánunk a nagymultú olasz nép érdekében végzett hősies munkájukhoz. A külpolitikai helyzet A Szovjetunió új ötéves tervénél* nyugati sajtó visszhangja A világsajtó behatóan fog­lalkozik a Szovjetunió népgaz­daságának fejlesztését célzó hatodik ötéves terv irányelve­ivel. A párizsi lapok megjegy­zéseket fűznek az irányelvek­hez. A LE FIGARO elismeri, hogy ez a terv a Szovjetunió szakadatlan előrehaladását bi­zonyítja és többek között így ír. „Elmúltak azok az idők, amikor a szovjet ötéves terve­ket Oroszország határain túl ironikusan, bizonyos fölényes­séggel fogadták. Ha a Szovjet­unió megvalósítja újabb ötéves tervét, közelebb jut ahhoz az időponthoz, amikor a gazdasá­gilag legfejlettebb kapitalista országokat is megelőzheti“. A LES ' ÉCHOS hangsúlyozza, hogy a Nyugat leginkább ami­att nyugtalankodik, hogy a szovjet ipar gyorsabb ütemben fejlődik, mint a kapitalista or­szágok ipara. A L'HUMANITÉ megállapítja, hogy az irányel­vek tervezete nagy hatást gya­korol a Nyugat politikai és gazdasági köreire és e körök képviseletének túlnyomó több­sége nem kételkedik abban, hogy a Szovjetunió teljesíteni fogja *a népgazdaság fejleszté­sét célzó újabb ötéves tervet. A svájci sajtó szembetűnő helyen, részletesen beszámol a hatodik ötéves terv irányelvei­nek tervezetéről. LA VOIX OUVRIÈRE közleményének ezt a címet adja: A békés fej­lődés gigantikus programja 1960-ig egyharmadával nőve-, kednek a reálbérek“. Az olasz lapok továbbra is élénken foglalkoznak a hatodik ötéves terv irányelveivel. A 1‘UNITÁ részletesen ismerteti a tervezetet és közleményét a szovjet népgazdaság hatalmas fejlődését szemléltető számada­tokkal és diagrammokkal il­lusztrálja. A lap különösen a szovjet ipar és villamosítás fejlődésé­nek. valamint a szovjet mező­gazdaság előtt álló perspektí­váknak szentel nagy figyelmet. Az olasz burzsoá sajtó is be­hatóan foglalkozik az irányel­vek tervezetével. A félhivatalos IL MESSAGGERO szerint „a hatodik ötéves térv irányelve­inek tervezete azt célozza, hogy a nehézipar fejlesztésének el­sődlegessége alapján biztosítsa a technikai haladást, a munka termelékenységének növekedé­sét és a népgazdaság vala­mennyi ágának általános fej­lődését...“ „Az új tervben ki­tűzött feladatok '— írja a lap — meghaladják azokat, ame­lyeket 1946-ban, a háború be­fejezése után állítottak a szov­jet nép elé... Figyelmet kelt az az irányzat, hogy elérjék az atomenergia békés célokra való felhasználásának maximális le­hetőségeit“. Az indiai lapok vezércik­kekben és egyéb írásokban foglalkoznak a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezeté­vel. A THE HINDUSTAN TI­MES hangsúlyozza, hogy az atomerő békés felhasználásá­ra vonatkozó irányelveknek hatalmas nemzetközi jelentő­ségük van. „A békés célokat szolgáló atomok a háborútól elvont atomok — jelenti, ki a lap. — A Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy az atom­energiát az emberiség javára, ne pedig pusztítására használ­ják fel, más országok is oszt­ják“. A holland TROUW a többi között ezeket írja: „Az új orosz ötéves terv komolyan fe­nyegeti a Nyugat ipari fölé­nyét. Különösen az a szán­dék kelt nyugtalanságot, hogy a legközelebbi ötéves terv alatt növelik a technikai sze­mélyzet létszámát. Ebben a vonatkozásban — mint már az angol lapok is rámutattak, — a Nyugat reménytelenül le­maradhat ..­A gyermekért. . . Múlt év júniusában kisfiúnk született a hatvani szülőott­honban. Mivel két hónappal előbb született a várt időnél, így nagyobb orvosi felügyelet­re volt szüksége, s csakhamar az egri kórházba szállították. A kórház szülészeti osztályán két hétig fáradságot nem is­merve ápolták, nevelték a kis koraszülöttet. Háromhetes ko­rában visszakerült a kisbaba az édesanyjához, de akkor sem hagyták magára. Az újhatvani egészségügyi tanácsadóban dr. Heinsch Valéria gyermekorvos­nő, s Solymosi Lászlóné védő­nő, fáradságot nem kímélve, áldozatkészséggel segítették, hogy a kisbaba minél hama­rább megerősödjön, s a rendes időben születettek súlyába jus­son. Ezért szeretnénk a lapon keresztül megköszönni az or­vosok, védőnők munkáját. A kis koraszülött ma már hat és félhónapos, s vidáman gőgicsél, ha föléhajlunk. Nagy Imre és felesége . Hatvan.

Next

/
Thumbnails
Contents