Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-04 / 1. szám

4 NÉPÚJSÁG 1866. január i. Mterdn AZ EGRI járási kultúrház Bródy Sándor színjátszó stú­diója örvendetes sikerrel ját- sza megyénk községeiben Mo­lière „Scapin furfangjai“ cí­mű háromfelvonásos vígjáté­kát. Lapunkban többször nap­világot látott ez a hír, mely sokakat elgondolkoztatott. Mo- lieret játszani ugyanis nem könnyű feladat, és nehezen elképzelhető, hogy színjátszók az író elgondolásának megfe­lelően mutassák be a vígjáté­kot, úgy. hogy az ma is szóra­koztató, és ami legalább olyan f0nin« — tanulságos is legyen. KiLo.ii ■>n ha számításba vesz- szük hc.'y a Scapin furfang- j?.‘. nem aiijozik a legsikerül- ere vígjátékok közé a röviden annyi, nogy kér gazdag kereskedő külföldre távozva, két szolgá­jának (Scapin és Sylvestre) gondjaira bízza két fiát. Amíg az öregek úton vannak, az SCAPIN FURFANGJAI-- Az egri Bródy Sándor színjátszó stúdió előadásáról — replőit, elmondják a szerep- j lók társadalmi helyzetét, alap- j vető jellemvonásait. A proló- ! got Hargitai Eta mondta el igen kedves csevegő modor- j ban, hangulatos kezdést adva a cselekménynek, A vígjáté­kot végignézve, az első, amit megállapíthatunk, hogy áz eg­ri színjátszók ezúttal is meg- állták a helyüket. Az ügyes rendezés, amely Árva Sándor és Vargha Dénes érdeme, mértéktartóan, de mindvégig ötletesen használta ki a szö­vegből adódó helyzeti motívu­mokat A SZEREPEK eljátszása ne­héz feladat elé állította a színjátszókat. Moliere vígjáté­Jeienet a darabból egyik fiú megnősül, a másik. végzetesen beleszeret egy ci- j gánylányba. Hazatér a két; öreg és a kétségbeesett fiata- I lók a csavaros eszű Scapinre j bízzák’ a nehéz helyzet meg- j oldását. Scapin ügyes, nevet­tető csínyjei egymást követik és a szellemes fordulatokon keresztül Moliere kigúnyolja a gazdag kereskedők korlátolt­ságát és fukarságát, megmu­tatja a nép egyszerű fiának, Scapinnak éles eszét, ötletes­ségét. A végén persze minden, jóra fordul. A fiatalok egy­másé lesznek, egy kicsit eről­tetett fordulat révén. Kiderül ugyanis, hogy a fiúk szerel­me nem más, mint az, akit apjuk is kiszemelt számukra. Szellemes, de nem nagy hord­erejű történet. Szabályos, ki­csit .giccsbe hajló vígjátéki bonyodalom és csattanó, — ez a „Scapin furfangjai“. Az egri színjátszók ügyes ötlettel gazdagították a dara­bot. Félő volt ugyanis, hogy a túlzott bonyodalom érthe­tetlenné tenné a vígjáték amúgy is erőltetett csattanó­ját, — ezért a darab elé prológot írattak, melyben be­mutatják a cselekmény sze­Egy történetet mesélnék el, amit — ne vegyék felvágás­nak — érdemes elolvasni, mert tanulságos. Persze, a ta­nulságát nem mondom el, vonjon le mindenki olyan kö­vetkeztetéseket, amilyeneket jónak lát. A történet úgy kezdődik, hogy egy fiatal házaspár va­lamilyen csekélységen vésze­sen összekapott. A vita végén — régi aranyszabály szerint — már sz'ó sem volt arról, amin összekülönböztek, mind­két félnek egy célja volt, hogy minél jobban megsértse a másikat. És ez sikerült is. A férj megtudta, hogy szere­tett élete párjának, egyetlen kis mókuskájának az a véle­ménye róla, hogy ő egy csir­kefogó, szoknyavadász szatír, aki csak a véletlen szerencsé­jének köszönheti, hogy egy ilyen csinos, becsületes, ren­des asszonykát kapott. A vi­haros értekezlet hevében per­sze az asszonyka is értesült arról, hogy aranyos kis kati­cabogara csak sajnálatból vet­te el feleségül, de már azt is százszorosán megbánta s csak a szánalom és a férfias lova­giasság tartotta vissza attól, hogy nem hagyta faképnél, mint Szent Pál az oláhokat. — Te zsákbamacska! — kiaballa kidülledt szemekkel a férfi. — Te szélhámos — visított tússzá az asszony. És a kis patak egyre duz­zadt, hatalmas folyam lett be­lőle a szomszédok őszinte örö­mére, akik régen hallottak ilyen remek cirkuszt. A bar­kái éles társadalmi szatírák, melynek korhű életrekeitésé- hez elmélyült kor és társada­lomismeret kell, rendezőnek és színjátszónak egyaránt. Hogy is tudna a színjátszó megfelelően megformálni egy molierei alakot, ha nincs tisz­tában a kor társadalmi rend­jével, szellemével, szokásai­val, az eljátszott figura helyé­vel ebben a polgáriasodó hű­béri társadalomban. A felme­rült hibák éppen a történelmi ismeretek hiányát mutatják. Nehéz lenne kiemelni a leg­jobb szereplőt, hisz a csopor­ton belül nincsenek kiugró különbségek. A főbb szerepe­ket tehetséges és rutinos szín­játszók alakították. A legsike­rültebb mégis — és ezt a si­kert talán a szövegkönyv is elősegítette, — az Árva Sán­dor által megformált Scapin. Mozdulatai, hanghordozása, köpés modora mindig megne­vettette a közönséget. Különö­sen dicsérhető a harmadik fel­vonás verekedő jelenete, ami­kor több figurát utánozva, megveri a _zsákban húzódó A rgantot. Alakítása színes, élő és túlzásmentes. A két öreget ronte) Husvéthy György és Vargha Dénes alakították. Mindketten eredeti ötletekkel gazdagították a szövegkönyv itt-ott szegényes figuráit. Kü­lönösen jól sikerültek Hus­véthy György szellemes ötle­tei, öreges mozgása és nevet­tető rögtönzései. (Bár a rög­tönzés nem helyeselhető tény, de ha a rendező ezeket a da­rab közben felvetődött jó öt­leteket a vígjátékba beleépíti, sokkal élőbbé és vidámabbá teszi a darabot,) Vargha Dénes alakításában különösen a második felvonás Scapinnal lezajló kettős jele­nete tetszett, ahol igen hihe- tően erős, szatirikus éllel ját- sza a pénzért reszkető fukar kereskedőt. Scapin cimboráját, a máso­dik szolgát (Sylvestre) Hamza Nándor alakítja igen szelle­mesen Nehéz túlzásokat kínáló szerepében mindvégig mérték­tartó volt, s ügyesen játszott akkor is. amikor szöveges sze­repe nem volt. (Kár, hogy az iskolában már nem szerepel ilyen jól és rossz tanulmányi eredménye miatt ki kellett zárni a csoportból.) SOKKAE gyengébben sike­rültek a darabban szereplő fia­tal szerelmesek alakjai. Kö­zülük csak a Hyacinte-t ala­kító Sasvári Klárát és Urba- novics Gábort, Leandre alakí­tóját lehet dicsérni, ők ketten elég élőén és színesen alakí­tották a fiatal szerelmeseket, bár a korismeret hiánya külö­nösen Urbancvics Gábornál erősen érezhető volt. A má­sik pár alakítása már sokkal színtelenebb. Mindketten fia­tal színjátszók és ez talán a rendezés hibája, hogy ilyen nehéz feladattal bízták meg őket, melyet — gondolunk itt különösen Zerbinette nehéz monológjaira, — csak rutinos, nagy gyakorlattal rendelkező színjátszó tudott volna sike­resen megoldani. Mindketten (Kiss Gizella és Friedrich Já­nos) lelkesek és tehetségesek. De tanulniok kell még ahhoz, hogy ilyen nehéz szerepeket játszhassanak. A Carlot ala­kító Pál Béla játéka túlzott, s ezért elsősorban nem ő, ha­nem a rendező a felelős. A darab díszletei és kosz­tümjei jók voltak. Itt kíván­juk megjegyezni, hogy egy öntevékeny színjátszó csoport­nál a kiválasztandó műsorok megbeszélésénél mindig szem előtt kell tartani, hogy az. elő­adandó darab ■ ne terhelje meg túlzottan a csoport, illet­ve jelen esetben a járási kul­túrház amúgy is gyenge pénz­tárát, A Scapin előadása pe­dig 8000 forintba került, en­nek behozásához a legszeren­csésebb esetben is 10 előadás szükséges. MINDENT összevetve, a Bródy Sándor studio színját­szói sikerrel oldották meg a nehéz feladatot, az említett hibák ellenére is. A vígjáté­kot megtekintő közönség jól szórakozik, megelégedéssel tá­vozik a kultúrotthonból. Vár­tuk a stúdió következő da­rabját és reméljük, hogy ez végre hosszú idő után új, mai tárgyú dráma, vígjáték, vagy operett lesz, hisz egy öntevé­keny csoportnak a közönség igényes szórakoztatása mel- lett elsőrendű feladata segí­teni a falu és a város dolgo­zóinak problémái megoldásá­ban, az úi életért vívott har­cukban. Bízva hisszük, hogy a következő új, magyar, vagy szovjet darab is meghozza a várt sikert. «W5 HIRER — A GYÖNGYÖSI városi tanács egyholdas gyümölcs- faiskolát létesített. A faisko­lából látják el vadalanyok­kal az egész várost. — A MEGYE két cukorgyá­rának jövő évi szerződtetési versenyében a legutóbbi érté­kelés szerint országos viszony­latban Hatvan szerezte meg az első helyet 104.5 százalékkal, második a Selypi Cukorgyár, melynek eredménye 104 száza­lék. — A DETKI Szabadság Tsz tagjai gyümölcsös telepí­tését határozták el. Már meg­kezdték a 25 holdas barackos telepítési munkáit. — A NAPOKBAN indult el ; Balatonfüredre üdülni a megye három legidősebb tsz-elnöke. (Argant, Ge- Virágh Gergely az atkári Mi­FILM: Egy millió fontos bankjegy Az „Egymillió fontos bank­jegy“ c. színes angol film Mark Twain, kitűnő amerikai író novellája alapján készült, amely nagyszerű szatírája a pénz előtti hajbókolásnak. A filmben egy nagyon szegény amerikai fiatalember véletle­nül Londonba vetődik, ahol fogadás révén egy millió fon­tos kölcsönt kap. A film a to­vábbiakban azt mutatja .be, hogy az egy millió fontos bankjegy puszta felmutatása milyen fényűző, és pompás életet tudott biztosítani a fia­talembernek anélkül, hogy a bankjegyet fel kellett volna váltania. A rendkívül szórakoztató filmet a gyön­gyösi Puskin filmszínház ja­nuár 6—11-ig játsza. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Január 4: Egy pikoló világos (magyar). Január 5—11: Vihar Itália felett (szovjet). Egri Bródy Sándor Filmszínház: Január 4: Uj partok felé (szovjet). Január 6—7: Eladó kisértet (ang.). Egri Béke Filmszínház: Január 7—9: Tigrisszelídítö (szovjet). Egri Szabadság Filmszínház: Január 7—8: Uj partok felé (szov­jet). Gyöngyösi Szabadság Filmszínház: Január 4: Tiltott szerelem (francia). TANULSÁGOS TÖRTÉNET madik házba már így rohant át az egyik öregasszony: — Lujza! Gyere az isten szerelmére, mert a Lakatosék- nál oly "il családirtás lesz, amilyet még a Friss,Újságban sem olvashattál. Közben La­katosék kifogytak a mondani­valóból és kifáradtan liheg­tek egymásra és mint ez len­ni szokott, megállapodtak ab­ban, hogy azon nyomban el­válnak, mert egy ilyen em­berrel (asszonnyal — a nem kívánt rész törlendő) egt) pil­lanatig sem lehet tovább együtt élni. Ez lenne az első felvonás. Most, mielőtt a másodikba kezdenénk, szükség van .egy rövidke kitérőre, amely a tör­ténet megértéséhez feltétlehül szükséges. Volt a Lakatosaknak egy régi öreg jó barátjuk, a Mó­ric bácsi, egy mincfig vidám tréfacsináló idős tanító. A férj első felháborodásában ide ro­hant és egy lélegzetre elmond­ta sérelmeit és visszavonha­tatlan válási szándékát. Az öreg végighallgatta Lakatos siralmait, nagyokat bólogatott rá és azt tette, amit ilyen esetben a leghelyesebb — hallgatott. Az elkeseredett férj drámai monológját így fejezte be: — Édes Móric bácsi! Én ab­ba a lakásba soha nem me­gyek vissza. Engedje meg, hogy itt aludjak magánál a másik szobában. Móric bácsi természetesen megengedte, adott neki egy kapukulcsot és Lakatos el­ment — nem nehéz kitalálni, hogy hová — egy kis helyi érzéstelenítőt beszedni az egyik ilyen célokra fenntar­tott intézetbe, amit a köznyelv egyszerűen kocsmának nevez. Alig tette ki azonban a lá­bát az ajtón, újra kopogás zavarta meg Móric bácsi dél­utáni pihenőjét. Eltalálták! Az asszonyka állított be kisírt szemekkel és az öreg az ő pa­naszait is végigbólogatta úgy, mintha most hallotta volna először az esetet. Közben megszületett a nagy terv. — Ide figyelj, lányom! Én csak azt mondom neked, hogy ne maradj éjjelre abban a lakásban. Gyere ide hozzám, van itt c.gy üres szobám, aludj abban. Nem érdemes este to­vább folytatni a veszekedést. Az asszonyka természetesen ráállt a tervre és nemsokára újra megjelent, karján nagy csomagokkal és birtokba vet­te a kis szobát. Amíg azonban a csomagjaiért ment, Móric bácsi a szobában elrontotta a villanyt és sajnálkozva jelen­tette ki: — Ne haragudj, de a villany már nagyon régen nem jó, amióta ugyanis a fiam kato­na, nem használjuk ezt a szo­bát. Na, de te úgyis korán le­fekszel. — Persze — válaszolta az csurinból, Csombok József a viszneki Békéből ás Kovács Fe­renc a gyöngyöstarjáni Petőfi­ből. A három tsz-elnök nem csak mint c'nök, hanem kor­ban is a legidősebbek a megye tsz-elnökei között. — A SELYPI♦ Cukorgyár termeltetési osztálya ebben az évben öt és félmillió pré­miumot. 30.400 mázsa cuk­rot, 9,120.000 forint készpénzt, 50 ezer tonna jriss és 2500 tonna száraz szeletet, vala­mint 60 tonna melaszt jutta­tott a termelőknek az átvett répamennyiség ellenértéké­ként. — A RÓZSAI IX-es akna bá­nyászai jan. 10—20-ig válasz­tási dekáddal köszöntik párt- szervezetük vezetőségének új- jáválasztását. NAGYOKNAK asszony —, legalább a sötét­ben jobban egyedül maradok a gondolataimmal —•, mondot­ta drámaian. Aztán bement a szobába. Ez volt a dráma második felvonása. A férj ezalatt, mint mond­tam, a poharak fenekén a szekszárdi vörösben kereste a vigasztalást és egészen érthe­tő módon nem is sikertelenül. Vegyük hozzá, hogy a hely­ségben lebzselő ügyeletes nép­zenész rögtön rájött a szo­morú vendég bajára és neki­kezdett a módszeres vígaszta­láénak. Végignézett Lakato­son és rögtön látta, hogy mi­ről van szó és sorba kezdte a fülébe húzni a ,,csalódott sze­relem“ címszó alatt nyilván­tartott nótákat, hogy „Gomb­ház, sej ha leszakad“, meg azt, hogy: „Hejde gyere Bodri kutyám megleszünk egymás­sal.“ (Pedig ez Kern egy meg­adás!) Ügy éjfél felé eldanol- ta, hogy „Elmegyek az életed- ből“-t és elindult hazafelé. Csak a kapujuk előtt jutott eszébe nagy elhatározása, mi­szerint ő ma este Móric bá- csiéknál alszik. — Nem is megyek haza! Azért se! Majd jössz te még utánam... Majd fogsz te még utánam sírni — morogta a sötét abla­kok felé és sírva fakadt, majd ingadozó léptekkel elindult öreg barátjának háza felé. Történt vala az 1955-ös év december 21-én, hogy egy MÁVAÜT-egyenruhás ember leállított az egri Gárdonyi .Színház környékén egy Gyön­gyös felé haladó MÁV AUT teherkocsit, amely a gyöngyö­siek élelmezésére szánt vágott baromfival sietett hazafelé, hogy a délutáni üzletnyitásra megérkezzék. Megkérte a ko­csiban ülőket, hogy szállítsák el a körülbelül 300 (három­száz) egész méterre fekvő ga­rázshoz. Továbbá felszólította a bent ülő két felvásárlót, hogy adják át helyüket neki és másszanak fel hátra a te­herkocsira. Miután ezek nem álltak kötélnek, következett a bosszú. Utasból ellenőrré vál­tozott. habár sem szolgálati karszalagja, sem más egyéb nem jelezte, hogy szolgálat­ban van. Az ellenőrzés rend­Móric bácsi az ágyban kun­cogva figyelte az eseménye­ket s azon gondolkozott, hogy vajon mit fog szólni Lakatos, ha észreveszi, hogy a részére kiadott szoba egyetlen ágyá­ban egy nő alszik. Lakatos mögött csendben bezáródott az ajtó és az öreg bármennyire is hegyezte a fü­lét, nem hallott semmit. Ad- dlg-addig fülelt, míg elnyom­ta a buzgóság. Ez lett volna a harmadik felvonás első képe. A második képről — sajnos — nem tudunk semmit, mert ez zárt ajtók mögött, villany nélkül zajlott le. De a fiatal pár reggel a legnagyobb egyetértésben karonfogva tá­vozott. Móric bácsi az ajtóban állt és vidáman mosolygott, mikor a férj boldogan odasúgta ne­ki: — Megtudta, hogy ide jö­vök aludni és itt várt meg. Hát lehet egy ilyen rendes kis asszonykára haragudni? Majd az asszony maradt le egy pillanatra: — Nem bírta otthon egye­dül. Szegény, bebolyongta a várost, képzelje, még ivott is, míg végre itt rámtalált. Hát, tudja, megbocsátottam neki — mondta boldogan és a férje után szaladt. Móric bácsi még hallotta, hogy: — Te kis mókuskám! — mondta ellágyúlt szemekkel a férfi. — Katicabogaram — lehel­te tússzá a boldog kis asszony. Herbst Ferenc Január 5—11: Egy pikoló világos (magyar). Gyöngyösi Puskin Filmszínház: Január 4: Volt egyszer egy király (cseh). Január 6—11: Egy millió fontos bankjegy (angol). Hatvani Vörös Csillag Filmszínház: Január 4: Viharban nőttek fel (szovjet). Január 5—9: Félelem bére (olasz­francia). Füzesabony: Január 4—6: Gázolás (magyar). Január 7—9: Világbajnok (szov­jet). „Tüzetes" ellenőrzés kívül tüzetes volt, az órami tató szépen haladt előre. P< tóm háromnegyed óráig ke lett állnia az autónak, enny késett a szállítással és enny kellett várniok a gyöngyösi fi gyasztóknak A titokzatos e lenőr saját magát nem vo hajlandó igazolni, sem a ki csival rendelkező vállala dolgozókkal együtt a MÁT AUT irodára menni — szemi lye mindörökre elmerült vo na a titokzatosság homályt ban, ha nem kellett volna ah írnia a menetlevelet. így azoi ban néven nevezhetjük az i letőt: teljes aláírása „Óvári 1 Vigyázzunk hát, aki i Autóközlekedési Vállalati megrendel egy teherkocsit < véletlenül Egerbe visz az útji okvetlenül vegye fel a kocs ba azt a személyt, aki i Autóközlekedési V. egyenn bájában erre kéri és szálljc inkább hátra az áruk köz mert nem tudhatja, hot, nem-e Óvári I-nek hívják az illetőt, amely esetben ú jába bizonyos akadályok gö dűlnek. Bognár Pt NAPTAR Január 4. 1896-ban Wilhelm Röntgen nyil­vánosságra hozza az X-sugarak felfedezését. Január 5. Egy éve Írták alá a szovjet—Jugo­szláv kereskedelmi szerződést. 1721. január 5-én Taivan szigetén kitört az első kínai népi felkelés. Január 6. 1766. január 6-án született Faze­kas Mihály, a Ludas Matyi Írója. A SZÍNHÁZ MŰSORA: Január 4. szerda: Eger, este 7 órakor: János vitéz. Párád, este 8 órakor: Annuska. Január 5, csütörtök: Eger. este 7 órakor: János vitéz. Mátrafüred. este 8 órakor: Annuska. Január 7. szombat. Eger, este 7 órakor: János vitéz. Karácsond, este 7-kor: Annuska. Színházi hírek — AZ EGRI Gárdpnyi Gé­za színház január 1-én tartot­ta Egerben a János vitéz 25-ik előadását. Az érdeklődés a 25-ik előadás után sem csök­kent. úgy, hogy a színház ve­zetősége újabb egy héttel meghosszabbította a János vitéz előadásait. — SHAKESPEARE Vízke­reszt című vigjátékának be­mutatóját január 13-án tart­ják. — JANUÁR hónapban még egy bemutató kerül sorra. A hónap végén bemutatják Le­hár Ferenc: Pacsirta című nagyoperettjét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents