Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-07 / 95. szám
mAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EK. ÉVFOLYAM 95. SZÁM I HmaaxmËÊÊBamm ARA 50 FILLER 1955. DECEMBER 7. SZERDA A tiszanánai Vörös Csillag Isz példáján Ezekben a napokban megyéik termelőszövetkezeteiben ünnepélyes keretek között tartják meg a zárszámadó közgyűléseket, amelyek nem egyszerűen csak a jövedelem végleges elosztásának napjai, banem mérleg is, az évi munka hű mérlege, tükörképe. Elkészült a zárszámadás a tiszanánai Vörös Csillag termelőszövetkezetben is. A Vörös Csillag Tsz egyike legrégibb szövetkezeteinknek, még 1949 szeptember 13-án alakult meg 94 taggal. Az azóta eltelt jó hat esztendő nagy változások, a fejlődésért vívott harc, az eredmények és botladozások évei voltak. A Vörös Csillag termelőszövetkezet mintegy megtestesíti a mi megyénkben szövetkezeti mozgalmunk fejlődését, e mozgalomban tapasztalt hibákat, de azt is, hogyan lehet ezeket a hibákat kijavítani, hogyan lehet gyümölcsözővé, gazdaggá változtatni egy termelőszövetkezetet. A Vörös Csillag Tsz zárszámadása sok mindent elárul az elmúlt esztendőről. A tagság, a vezetőség olvasni is tudott a sorok között s a száraz számok tükrében felmérte azt is, mit kell tennie a jövő esztendőben, milyennek kell lenni a jövő évi tervnek. Az összvagyon meghaladja a két és félmillió forintot, majd háromszorosan milliomos tsz a Vörös Csillag, melynek feloszthatatlan alapja 290 ezer forinttal növekedett egy esztendő alatt. Becsületes, jó életet tud biztosítani ma már tagjai számára, hisz az egy munkaegységre jutó 35 forint Katona János esetében — aki 719 munkaegységet teljesített, — több mint negyed százezer forint évi jövedelmet jelent a háztáji gazdaságon túL Nem feledkeztek meg — mint az előbbi számadat is igazolja — a közös vagyon gyarapításáról sem, hizlaldát, baromfi ólat építettek, növelték a jószágállományt, általában gyarapították a szövetkezet oszthatatlan alapját. A zárszámadás a növénytermelésben elért eredményekről is beszél. A kukorica, búza, a rizs, burgonya, — egyszóval a növénytermesztés 363 ezer forint jövedelmet hozott a tsz-nek az állattenyésztés pedig 260 ezer forintot. S mindezt a jövedelmet úgy érték el, hogy a tervezett 36 ezer munkaegység helyett csak 34 ezret használtak fel — emelkedett tehát az egy munkaegység értéke. Sokat segített a szövetkezetnek a gépek munkája, hisz ezen a nyáron először minden külső segítség nélkül, a gépállomás gépeivel maga végezte el az aratást. De ott dolgoz'- tak a traktorok a kapások földjein is, tehermentesítve ezzel a tagságot a nehéz munkától, ugyanakkor emelve a növények átlagtermését De a zárszámadás azt Ls megmutatta, hogy több. sokkal több lehetett volna a szövetkezet jövedelme, hogy számos olyan terület van, amelyen nem alkalmazták a szövetkezeti gazdálkodás adta lehetőségeket. Az aratáshoz, bár lényegesen jobban gépesítették, mint tavalyelőtt, mégis 800 munkaegységet kellett felhasználni, mert az aratni való 40 százalékát még mindig kézzel végezték. A tavaszi növények egy jelentős részét, mintegy 300 holdat nem őszi szántásba, hanem tavaszi szántásba vetették, s ezzel hozzávetőlegesen mintegy 300 mázsa termény, pénzben átszámítva mintegy 60 ezer forint veszteség érte a szövetkezetek Csak ezt figyelembe véve, két forinttal magasabb lett volna minden egyes munkaegység értéke. Későn láttak, — s ez a növényvédő gépállomás hibája is — a cukorrépa megvédéséhez is az állati kártevők ellen, az itt ért veszteség munkaegységenként újabb 3 forinttal csökkentette a tagság, a szövetkezet jövedelmét. Tavaly viszonylag kis területen végeztek még keresztsoros vetést, pedig bebizonyosodott előttük már. hogy a 11 mázsás átlaggal szemben 3—1 mázsával több termést hozott az új agrotechnikával vetett kenyémekvaló. Erről és mág sok másról beszél a zárszámadás, ezt és még sok mást vettek figyelembe, amikor most hozzákezdtek a jövő évi tervkészítéshez. Az állattenyésztés például komoly jövedelmet hozott, csak a gyapjú 25 ezer forintért kelt el. Növelni akarják tehát az állatállományt, többek között 50 tehénnel s a tejhozamot 2200 literre akarják emelni. Gyarapítani akarják a sertésállományt, s a juhok számát is. Mindehhez azonban takarmány kell, — szemes- és szálastakarmány. A terv szerint a múltévi 43 hold helyett 68 holdon termelnek lucernát és 105 holdon vörösherét. A kukorica már mind mélyszántásba és 50 százalékban négyzetesen kerül a földbe, s a tavalyi 68 hold helyett 170-et ültetnek. Megfelelő mennyiségű őszi és tavaszi árpát, valamint egyéb takarmánynövényt is vetnek, hogy biztosítsák a jószágállomány takarmány- szükségletét. A növénytermelésben a korai és megfelelő magágyba történt vetés mellett, a munkák további gépesítésével kívánják fokozni az átlagtermést. A kapálást teljesen gépesítik a terv szerint, az aratni való 80 százalékát kombájn, aratógép takarítja majd be. A 497 hold búzából a tavalyi 56 hold helyett most 200 holdat vetettek ke- resztsorosan, így aztán átlagosan 10 mázsás terméshozamot terveznek a szövetkezet tagjai. Sok más terv is van a szövetkezeti vagyon gyarapítására. Bővítik a gyümölcsöst, erdősávot telepítenek. Kivétel nélkül minden holdon elvégzik a rizs alá való mélyszántást, — igyekeznek tanulni az idei zárszámadás tapasztalataiból. A tiszanánai Vörös Csillag termelőszövetkezet különösen a mostani gazdasági évben, jelentős fejlődésen ment keresztül. A tagság fegyelmezett munkájában, összetartásában, s elszántságában, hogy virágzóvá teszi termelőszövetkezetét, — példa lehet megyénk többi termelőszövetkezete előtt. De példa lehet abban is, hogyan kell tanulni a zárszámadások tapasztalataiból, hogyan kell jó, alapos tervet készíteni a jövőre, a tagság életszínvonala emelésére. GYURKÔ GÉZA MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Tartalmasabb ellenőrzést a hatvani járási tanácson. — Kommunisták az éves tervért Egercsehi-bányán. — Bírósági hírek. — Látogatás egy Gazdaasszonykörben. — Totó tanácsadó. Nagy a forgalom a földműves- szövetkezeti boltokban. A nagy forgalom is azt igazolja: jól sikerültek a termelőszövetkezetekben az idei zárszámadások. b->ZÁRSZÁMADÁS UTÁN — TERVKÉSZÍTÉS ELŐTT Vasárnap a megye kilenc községében találkoztak a tsz-ek DISZ fiataljai Szabó Zsigmond, a komlói Kossuth Tsz tagja, a legjobbak közé tartozik a tsz-ben. A zár számadás hírei TÖBB MINT százan vettek részt az ivádi Dózsa Termelő- szövetkezet taggyűlésén. Itt a tagok átlagrészesedése eléri a 25—30 ezer forintot. Érthető volt tehát az a jókedv, ami a közgyűlést kísérte. Hatfogásos vacsora, — éjfélutánig tartó táncmulatság zárta le a szövetkezet ünnepét. AZ EGERBOCSI Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai közé — itt 40 fr intőt ér egy munkaegység — 7 új tagot vettek fel a gyűlésen résztvevő egyénileg dolgozó parasztok közül. A zöld lódenkabátos fiatalember úgy forgatta kezében a micisapkát, mintha zavarban lenne, vagy a szavakat éppen most puhítaná, amelyeket nyomban ki kell monda" nia. Mert ha már egyszer az asszonnyal együtt így kicsípe- kedett és eljöttek ide, a tsz irodába, csak meg kell valamivel magyarázni ezt a váratlan látogatást. Ebben az esetben csalt a látszat. Antal József egy cseppet sem volt zavarban. Az ő szokott egyszerűségével, természetes, kicsit dallamos hangján mondta: — Belépnénk, Andró. — S hogy az elnök arcáról még a válasz előtt leolvashassa a hatást. nyílt tekintetét ráemelte. Felesége szótlanul állt mellette. Lopva körül pillantott, aztán szeme itt-ott elidőzött az irodában ebédelő tagokon, mintha ebédjükből, a villára tűzött falatból, vagy az ölükben heverő kenyér fehérségéből akarná eldönteni, igazuk volt-e azoknak, akik a tagok, a csoport gazdagságáról olyan sokat beszéltek. Az elnök nem várakoztatott sokáig, arcán nyoma sem volt a meglepetésnek. Gyakori eset ez, ha nem is éppen az Antal-család tagjaitól. De itt ők is megtalálhatják számításukat. Fiókjából elővett egy belépési nyilatkozatot, majd egy kéktáblás könyvecskét és a vendég elé csúsztatta: — Az ívet töltsd ki és hozd be hamarosan, ha lehet, a közA DISZ Heves megyei bizottságának korábbi határozata alapján megyénkben december 4-én tartották meg a Tsz fiatalok első találkozóját. A találkozóra lelkesen készültek a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok, de már napokkal előbb sok egyéni fiatal is bejelentette a járási DISZ bizottságoknak, hogy szeretnének ők Is részt venni. Ezek a fiatalok vasárnap kilenc községben: Kiskörén, Tiszanánán, Kerekha- raszton. Boconádon, Viszne- ken, Atkáron, Gyöngyöshalászon, Poroszlón, s Mezőtár- kányban találkoztak. E találkozók célja több más mellett az volt, hogy a különböző tsz-ekben dolgozó fiatalok megismerjék egymást, baráti beszélgetések közben egymás munkamódszerét, kultúrmun- káját, de az is, hogy e találkozókon minél több egyéni fiatallal is megismertessék életüket, termelőszövetkezetüket. Az első találkozó után megállapíthatjuk, hogy azok nagyrészt megfeleltek a várakozásnak, s bebizonyosodott, hogy a megyei DISZ bizottság kezdeményezése helyes volt. A találkozások áltálában jól sikerültek. Kiskörén mintegy 300-an jöttek össze. A . tsz fiatalok mellett sok egyéni fiatal és felnőtt is eljött, hogy részt vegyenek a találkozón. A megnyitó ünnepi beszédet Szabó István elvtárs, altábornagy tartotta. Az ünnepi beszéd után a kiskörei tsz-ek vezetői a termelőszövetkezetükben legjobban dolgozó fiatalokat jutalmazták meg. A jutalmazások után közösen megnézték a „Tűzkeresztség“ című filmet, majd a különböző DISZ szervezetek kultúrcso- portjai szórakoztatták a vendégeket. A találkozóra meghívták a tamaszentmiklósi gépállomás 12 ifjú traktorosát is. E fiatalok azonban az ünnepségen való részvétel helyett vállalták, hogy a tsz ifjúsági nap tiszteletére egész nap ünnepi műszakot tartanak. Kerekharaszton a szórak'> zás mellett a vendéglátó fiatalok" elvitték magukhoz a találkozó részvevőit, s‘ megmutatták, hogy mit kerestek egész évben a termelőszövetZÁRSZÁMADÁS gyűlés előtt. Ez meg az alapszabály, olvasgasd át. Az Antal-pár mögött becsukódott az ajtó. Bocsi Marika, Hallainé, Zsiga Józsi, Mészáros Piroska és a többiek után a zárszámadás napjaiban nyolcadiknak ők keresték fel a füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet irodáját. Hogy az embereket, főként a fiatalokat mi vonzza ebbe a termelőszövetkezetbe, azt nem nehéz kikutatni, főként ilyenkor ősszel. Csak fel kell nyitni1 a keménytáblás „min- denttudó“ kis füzetet, a zárszámadás jegyzékét, amely fényt vet az elmúlt év eseményeire, jövedelmükre és a tsz terveire. A számok közül csak néhány fontosabbat, sokatmondót nézzünk meg. A tsz a megalakulása utáni első zárszámadást az államtól kölcsön kapott pénzből rendezte meg. Sok fáradozás után 1954-re már eljutottak odáig, hogy a sajátjukból kiosztott termények és készpénz értéke munkaegységenként 40 forint volt. Az idén egy munkaegységre mindent felszámolva, 57.25 forint jut. Részletezve: 5 kiló búza, 40 deka zab, 2 kiló árpa, 2 és fél kiló kukorica, 4 kiló széna, 3 kiló burgonj a, 63 deka cukor, 17.83 Ft stb. Kár lenne még csak véletlenül is azt gondolni, hogy ezek a számok teljes képét adnak az éves munkáról. Korántsem így van. Az eddig említett néhány adat csak a kiosztásra került terményt és pénzt jelenti, tehát a gazdasági év jövedelmének egy bizonyos százaléka. A többit különféle célokra fordítják. Az elmúlt öt év sok mindenre figyelmeztette, megtanította őket, főként arra, hogy soha ne engedjék kiürülni a .kamrát’“. Jaj már annak a tsz-nek, ahol az előre nem számított hirtelen kiadások fedezésére nincs mihez nyúlni, nincs miből pénzt csinálni. Bármi legyen is, ezt a szövetkezetei nem éri váratlanul. Termelési alapra — vetőmag, műtrágya stb. — 201.443, külön takarmányalapra 137.036 forintot fordítanak. Az államtól kapott hitelből visszafizetnek 7545 forintot, az ehhez csatolt 2515 Ft az esedékes rész és a kamat együttvéve. A gépállomás szántását, vetését és a többi munkáját 31.107 forint értékben állapították meg. S emellett a múlt évről megmaradt 553 forint szociális alapot 8203 forintra egészítették ki. Ebből az alapból kapott Mészáros György akit tavaly megoperáltak és betegsége miatt három hónapig nem dolgozhatott, Antal Imre és még néhányan, akiknek a csoport 100 forintot havonta megszavazott. Most is kezeiben. Érdekessége volt a találkozónak, hogy a környező községekből igen sok egyéni fiatal is eljött. Nagy Dezső ecsédi fiatal például a találkozón jelentette ki, hogy ő is belép az ecsédi Alkotmány Tsz-be. Elhatározása nemi maradt egyedüli. Tari Ilonka és Nagy Mária, szintén ecsédi fiatalok is kijelentették, hogy ők is,a tsz fiatalok útját választják. 1 Jól sikerült a Mezőtár- kányban megrendezett találkozó is, itt mintegy 200-an vettek részt. A fiatalok az ünnepi beszédet követő kultúrműsor után meglátogatták a Szabadság és a Győzelem Tsz-ek et is. A többi találkozók is hasonló baráti beszélgetések és szórakozások között zajlottak le. Szinte mindenütt azt határozták el a termelőszövetkezetben -dolgozó fiatalok, hogy a jövő decemberben megtartandó második tsz ifjúsági napig még több egyéni fiatalt győznek meg, s hívnak maguk közé. Viszontlátásra, elvtársak, 1956 december első vasárnapján! számításba jöhet a 74 éves Kalló György, Czeglédi András bácsi, akik bármennyire is akarják, koruk miatt nem sokáig végezhetik a nehéz munkát. Legkevesebbet az a szám mutat, amely az építkezés, a gépek és szerszámvásárlás mellé kerül. Nagy hiba volna ez, ha nem vennénk figyelembe, hogy ennek a termelő- szövetkezetnek a földjéhez viszonyítva, most elegendő a jószágállománya, s a szaporítás is megfelelő lesz, ha növendékállataikat fölnevelik. Mindnek meg van az új, kényelmes férőhely. Nyáron sok szerszámot vettek, darálót, villanymotort, kaszálógépet stb. Pár ezer forintot mégis eltettek a te- hénistálló s a baromfiól rendbehozására és egy tej ház* építésére. Jövő ősszel, ha több lesz a jószágállomány és az istálló kicsinek bizonyul, a fiaztato vagy éppen a szerszámhiány miatt nem boldogulnak, a terv alapján több pénzt tartalékolnak erre a célra is. Ezután nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a belépni kívánkozók nagy része fiatal. Felismerték végre, megértették, hogy a közös gazdálkodás nagyszerű jövőt biztosít az ifjúság számára. Mind az övék maradt, amit szüleik, az idősebbek hosszú évek alatt összegyűjtöttek, megtízszereztek, DÓBA! MARGIT
