Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-14 / 97. szám

195S december 14. seerdu NÍPUJSÁG 3 Tudósítónk jelenti a selypi medencéből: A. Selypi Cukorgyár jelentős segítséget ad az Apcl Béke tsz-nek A Selypi Cukorgyár dolgo­zói nagy munkájuk közepette a kampány időszakában sem feledkeztek meg patronáltjuk, az apci Béke Tsz. segítéséről. Az üzem dolgozói közül töb­ben néhány napon át segítet­tek a vetésben. Fáber Lipót fő­könyvelő a zárszámadások el­készítéséhez adott értékes szaktanácsokat. A politikai tá­mogatás mellett jelentős a gazdasági segítségnyújtás is. Az üzem gazdaságából kö­rülbelül 40 mázsa csalamádét s mohart adtak silótakarmány­ként a tsz-nek. Több mázsát tesz ki az a száraz hulladék repaszelet is, melyet már az apciak kaptak az üzemből. — Krezsolek József a gépműhely vezetője, s munkatársai a gépjavításokhoz adnak kellő segítséget. Jelenleg négy ko­csikerék talpalása és vasalása, valamint egy eltörött kocsiten­gely hegesztése, s szabályozá­sa van folyamatban A tel fo­lyamán előreláthatólag még igen sok kijavított kocsialkat­rész, vető- és egyéb gép ta­núskodik majd a cukorgyári munkásság segítőkészsége mellett. Eredményes volt a Málravidéki Tröszt és ezen belül a Petőfi aítáró frontbrigádjának novemberi versenye A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt frontbrigádjai si­keresen harcolnak éves ter­vük teljesítéséért. A novem­ber havi termelés eredményei­! nek értékelése szerint az el­múlt hónapban a tröszt há­rom legjobb frontfejtése a kö­vetkező volt: X. Petőfi altáró 26-os frontja 142 százalékkal. 2. Rózsa IX-es akna 14-es DISZ frontja 113 százalékkal. 3. A Szűcsi Xl-es akna ,9-es frontja 110 százalékkal. Az elővájási csapatok verse- ! a következőképpen alakult: nyében a három első helyezés I 1. A Gyöngyösi XIX-es aknánál Hulitka I. csapata 178 2. Petőfi altárón Vízi János csapata 161 3. Petőfi altárón Csordás Gyula csapata 148 százalék. Petőfi altárón hét front egy­mással versengve dolgozott az elmúlt hónapban is. A fron­tok havi versenyében a követ­kező eredmények születtek. 1. A 26-os front 141.8% 2. A 48-as front 100.5% 3. A 36-os front északi szárnya 84.9% 4. A 37-es front 84.6% 5. "A 29-es front 82.3% 6. A 36-os front déli szárnya 78.6% 7. A 24-es front 74.5% Az altáró frontjainak verse­nye az éves tervteljesítésben december 1-ig a következő volt. 1. A 26-os front éves tervé­nek esedékes részét 114.8 szá­zalékra teljesítette, s már a jövő év január 18-i tervének teljesítésénél tart. 2. Az északi 36-os front, I mely éves tervének esedékes részét 109 százalékra teljesí­tette és a jövő év első hó első napi tervének teljesítésénél tart. 3. A 37-es front 107 6 száza­lékra teljesítette éves tervét, s e hó december 25-i tervét is teljesítette már. 4. A 29-es front 104.1 száza­lékra teljesítette éves tervét, és december hónap utolsó napjainak tervét teljesíti je­lenleg. Az üzem többi három front­ja már közel áll a 100 száza­lékos teljesítményhez. STB Hasznos újítás — pontosabb munka A Selypi Cukorgyár gépmű­helyében találjuk meg Varga Jenő mérlegszerelőt, aki az el­múlt hónapban a leghaszno­sabb újítási javaslatot nyúj-, tóttá be. Munkapadján mér­legkarok és alkatrészek hever­nek, most is újítása elkészíté­sén fáradozik. Megkérjük őt, mondja el újítása lényegét, s történetét. — Üzemünkben két, úgyne­vezett Chronos mérleg hiva­tott arra, hogy a feldolgozás­ra kerülő mosott répát mindig pontosan lemérje. Nekem azonban mindig bántotta a szememet, hogy ez a pontos­ság sohasem volt meg. A mér­leg berendezése szalagrend­szer alapján volt felépítve, s éppen ebből adódott a pontat­lanság. Az acélszalag ugyanis mindjárt kinyúlott, gyakran elszakadt és az önműködő jelzőszerkezet sohasem mutat­ta meg pontosan a feldolgo­zásra kerülő répamennyisé­get. A két gép 24 óránként közel 4000 mérést végzett, s e pon­tatlanság miatt mindig hibás adatokat kaptak a laborató­rium és a műszak dolgo­zói. Most a szalagrendszer he­lyett kisméretű, egyenlőtlen karú mérleget szereltem be, s a jelzőberendezés minden mé­rés után pontosan mutatja a mérések eredményét. Az egyik mérleg már egy hónapja mű­ködik és amint azt a gyakor­lat is bizonyítja, 100 százalé­kos pontossággal. Néhány nap múlva a másik mérleget is el­látjuk az új mérőberendezés­sel. Röviden és szerényen csak ennyit mondott Varga elv­társ és hozzátette, mindez a mérleges brigád közös újítá­sa. Mi azonban jól tudjuk, hogy az ötletért őt illeti az el­ismerés és a pénzjutalom Igen helyes kezdeményezés volt az is, hogy az újítás leírását és műszaki rajzát Szántó Miklós főmérnök elküldte az ország összes cukorgyáraihoz, hogy ők is sikerrel alkalmazzák. Jól halad a József Atíila olvasó mozgalom a hevesi járásban A DISZ megyei bizottság és a megyei könyvtár által indí­tott József Attila jelvény- szerző olvasómozgalmat a he­vesi járásban indították meg legelőször A csoportokat Tari Erzsébet, a járási könyvtárve­zető és Tóth József, a járási tanács DISZ alapszervezeté­nek titkára vezeti. A csopor­tok hetenként tartanak majd foglalkozóét. A foglalkozáso­kon megbeszélik a már elol­vasott, feldolgozott anyagot. Áprilisban szavaló versenyt tartanak a versenyzők részé­re. Megindítják az olvasó­mozgalmat Tiszanánán, Tar- naőrsön, Tarnazsadányban és a kiskörei Dózsa Tsz-ben. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján pedig majd Pélyen, Boconád-Csárda-tanyán, to­vábbá Átányban és a tama- szentmiklósi gépállomáson is beindítják az olvasómozgal­mat. Ehhez igen nagy segítsé­get nyújt a járási DISZ. Az én szülőföldemen élet- ^ nek hívják a búzát. Szép, régi elnevezés, és igen találó, mert ha elegendő búza volt a szűk kis cselédkamrák­ban, a kisparasztok apró ház- pallásain, az az életet jelen­tette. Ha kevés volt a búza, erőtlenebb volt az ember, sor­vadt az asszony, s megszapo­rodtak a faluvégi temetőben a parányi sírok. Élet. Ez járt az eszembe az egész úton, ahogy Kompolt felé repített az autó. Ismerek sok dolgozó parasz­tot, aki egy életen át hadako­zott a földdel, hogy több bú­zája legyen, sétáltam már de­rűskedvű termelőszövetkeze­ti tagokkal, többszázholdas búzatáblák szélén, tanultam arról, melyik búzafajta terem bőségesebben, s most elindul­tam, hogy megismerjek egy olyan embert, aki élete értel­mét, hivatását találta abban, hogy bővebb termő, jobb búzával ajándékozza meg az embereket. Olvastam, hallot­tam már Lelley Jánosról, a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatójáról, de személyesen most találkoztam vele először. Azt hiszem érthető, hogy el- fogúltan léptem be dolgozó­szobája ajtaján. De ahogy kö­rülnéztem, beszélgetni kezd­tünk, fokról-fokra eltűnt belő­lem a zavar, úgy éreztem, mintha régi jó ismerőssel ül­nék szembe. Szerény ember Lelley János, még külön meg is kért, hogy ne nagyon dí- csérgessem szép jelzőkkel, mert hiszen ... Jó. Elhatároz­tam, nem írók róla semmi „különöset“, csak éppen meg­1 A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN 1 A búza szerelmese próbálom elmondani, mit csi­nál. tj ét esztendővel ezelőtt új 11 ember került a Kompol­ti Kíséneti gazdaságba, Lel­ley Janos. Ide küldték, hogy átvegye a nagy tudós, Fleisch­mann Rudolf örökét, megis­merje egy élet munkáját. Ne­héz feladatra vállalkozott Ezekben az esztendőkben a az F-481-es búzafajta felújí­tásán dolgoztak. A háború, mely megsemmisített városo­kat, gyárakat, hidakat, tönk­retette a búzanemesítési mun­ka eredményeit is. Míg mun­kásaink s mérnökeink téglát- téglára rakva, építették a ro­mokat. a kompolti kutatók szinte szemenként szedték össze az ország különböző ré­széről a fajtatiszta F-búzát, hogy mielőbb elegendő mçny- nyiségű vetőmag legyen újra a szikes területek és a mos­tohábban termő északi vidék búzájából. Ebbe a munkába „csöppent“ bele. Itt kezdődik tulajdonképpeni kutató mun­kája. 1931 óta, mióta kikerült az iskolából, szünet nélkül ta­nult. Dolgozott Csehszlovákiá­ban, aztán a felszabadulás után Martonvásáron. Ezek az évek a felkészülés évei vol­tak. Éjszakákat görnyedt szó­tárral a kezében idegen nyel­vű szakkönyvek felett, készült a nagy munkára, töviról-he­gyire megismerte a búza élet­tartamát, termelését. ^ itt, Komyoiton először se­gített Fleischmannak, de ezzel párhuzamosan megkezdte az első ónálló nemesitési mun­kát. Évek kemény, megfeszí­tett harcából született meg a kompolti szálkás tavaszbúza, az északi megyek tavaszbúzá­ja. Hosszadalmas elkedvetlc- nedést, fáradságot nem isme­rő munka ez, hiszen szálan­ként kell kiválasztani a leg­megfelelőbb töveket, amelyek­nél úgy látják, érvényesülnek az új fajtával szemben tá­masztott követelmények. 1950 nyarán, amikor először vágta kombájn a magyar bú­zát, új feladatot kaptaK a ku­tatók: olyan búzát kell neme­síteni, amelyik rövid, szilárd szalmájával kombájnaratásra alkalmas. Akkor már kezdeti stádiumban volt ilyen irányú kísérelt Kompolton, s az el­telt öt esztendő meghozta az R-23-as búzafajtát a kompolti kombájnbúzát. Még van mun­ka vele, mert érzékeny a rozs­dával szemben, de ami meg vari belőle, az ígéretet jelent arra, hogy lesz kombájnara­tásra megfelelő búzája az északi vidéknek és a sziknek. 1/ őzben kísérletezik más ,v fajták előállításával, s ebben a munkában lelkes se­gítője Sarkadi Zsigmond fiatal kutató, akit ő nevel. A GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCELŐKÉSZÍTŐ DOLGOZÓI A TECHNIKA FEJLESZTÉSÉÉRT Pártunk Központi Vezető­sége az éves terv sikeres tel­jesítéséért azt a nemes fel­adatot tűzte ipari dolgozóink elé, hogy a következő időkben még jobban emeljék az ipar technikai színvonalát, tökéle­tesítsék a technológiai eljárá­sokat, növeljék a termelékeny­séget. Az Ércelőkészítő műszaki és fizikai dolgozói is ezt a célt tűzték maguk elé. Nálunk az új üzemben -különösen nagy 'ehetőség van a technika fej­lesztésére, hiszen gépeink nagy része új, s a termelés menete, a minőség iavítására és egyes gépek módosítására, vagy kicserélésére bőven, adó­dik alkalom. Üzemünk októ­ber havi tervét teljesítette, azonban ahogy a termelési ér­tekezlet vitája is mutatta, van még sok javítani való A tech­nika tökéletesítéséért az Érc­előkészítőmű dolgozói az aláb­biakat tették. A száraz érctörő henger kö- oenyét, mely mangánacélból van, hosszabb ideig köszörül­jék hogy az érc álfa' okozott kopásokat mgszűntessék. Ez az eljárás egyrészt lassúnak másrészt költségesnek bizo­nyult. A köszörülés a baleseti veszélyt is növelte különösen ha üzemeltetés közben végez­nék azt. A köszörülés helvett most bevezették a hengerkö- r>eny esztergályozását, amely Gazdaságosabb is mivel a tö- "őhenger üzemóra kiesése, va- ' amint a baleseti veszély csökken. A cinkszínpor előállításához oltott mész szükséges. A me- szet eddig egy tartályban, hi­deg vízben oltották, így az ol- 'As nem volt töké’etes. a mész nem tudta a kellő hatást ki­Helvesbítés Lapunk december 7-i szá­mában „Látogatás a titkár­képző tanfolyamon*’ című cikkben a cikk írója téves információk alapján helytelen adatokat közölt a tanfolyam hallgatóinak díjazásáról. A dí­jazás a tanfolyam ideje alatt helyesen az alábbi: A tsz-ből jött hallgatók, ha termelőszövetkezetük nem biz­tosít a tanulás ideje alatt szá­mukra munkaegységjóváírást, a tanfolyamon 300 forintot és minden eltartott családtag után 100—100 forintot, ha a tsz a hallgatónak 50 százalék munkaegységjóváírást bizto­sít, akkor a hallgatók a tan­folyamon kiegészítésül 150 és minden eltartott után 50—50 forintot kapnak a tanfolyam ideje alatt. Egy új búzafajta kinemesí­tése, tökéletesítése egy élet munkája. 10—15 esztendő kell hozzá, míg a kutató elér odáig, hogy ismert, az egész ország­ban temetésre kerülő búzaíaj- tát állít elő. Ez a 10—15 esz­tendő állandó tanulást jelent, mert a kutatók „kíváncsi“ em­berek. Minden érdekli őket, mindennek meg akarják fej­teni a miértjét, s ez ösztönzi őket fáradhatatlan munkára Lelley János is ezek köze tar tozik. Tehetsége itt bontako­zott ki teljesen, s hogy vi­szonylag rövid idő alatt ért el kiváló eredményeket, azt elő­segítette, hogy az elmúlt évek­ben többször járt külföldön v Szovjetunióban, Csehszlová­kiában. a Német Demokrati­kus Köztársaságbán új mód­szerekkel ismerkedett meg, s ezek alkalmazása itthon rövi­dítette a laboratóriumi mun­kák idejét. JTlgondolkozva hallgattam szavait, ahogy a neme­sítés néhány mozzanatát ma­gyarázta. Megbecsült ember az országban, eddigi munká­jának, tudásának elismeré­séül kapta meg a kandidátusi címet. Most az R 30-as kom­bájnbúza mellett még két má­sik fajta előállításával kísérle­tezik és heterózis búzával is Emellett mint az intézet igaz­gatója, biztosítja a többi ku­tatók munkájához a feltétele­ket. Tervei: a kísérletezések befejezése s a doktori disz- szertáció megírása. A disszer­táció témája: a búza. DEÁK RÖZS1 fejteni. Az új eljárás szerint a mészkövet eg> eddig üze­men kívül helyezett őrlőma­lomban meleg vízzel keverve őrlik meg, ezt szivattyúval a flottáló gépekre nyomatják, így a mész tökéletesen felol­dódik, nagyobb hatásfoka lesz. A mész adagolását és keveré­sét pedig gépesítettük. Ezzel az eljárással munkaidőt is ta­karítunk meg Egy másik változtatás a minőség javítását segíti. Ed­dig a cink színpor előállításá­hoz szükséges rézszulfátot és oltott meszet egy helyen ada­golták a flottálókra, így kö­zömbösítették egymást és a cink színpor fémtartalma rossz volt. Az új eljárás szerint a rézszulfátot is, az oltott me­szet is külön adagolják a flot­tálókra. Ezzel a cinkszínpor minőségét csaknem kétszeres sen megjavították. Az ércből nyert ólom és cinkszínporból a vizet szűrők és vacuumszivattyú segítségé­vel távolítják el. Az eddig be­épített lamellás vacuum szi­vattyúk hamar meghibásod- tak, ezáltal a szűrésnél komoly kiesést okoztak. A műszaki ve­zetők javaslatára ezeket a szivattyúkat vízgyűrűs va­cuum szivattyúkkal cserélték ki, melyek üzembiztosabbak és kezelésük is könnyebb A felsoroltakon túl a dolgo­zók jelentős mennyiségű újí­tással, ésszerűsítéssel is segí­tik a technika fejlődését. Cseh Pál 200 SZÁZALÉK FELETT Miskolci Lászlót az egri ÁVESZ egyik legjobb dolgo­zójának tekin­tik. Miskolci László tervét átlagosan 200 százalék felett teljesíti. A har­madik negyed­évben végzett munkájáért sztahanovista oklevelet ka­pott. A negyedik negyedévben | szárnyalja teljesítménye. (Si- a sztahanovista szintet is túl- I mon Antal.) „Terveim az új ötéves tervben“ pályázat Az olvasók számát 25 százalékkal növeljük 1955 november 16-ától dol­gozom a füzesabonyi járási könyvtárban. A könyvtár 2890 kötete egy négyszer négy mé­teres helyiségben van bezsú­folva. a község dolgozói közül naponta mintegy 35—40 fel­nőtt és gyermek keresi fel hogy szóraKoztató könyvet vagy politikai, szakirodalmat kölcsönözzön. A könyvállomány nemcsak rendezetlenségével, de tartal­mi összetételében sem elégíti ki az eddigi méa spontán igé­nyeket sem. Folyóirat alig van, pedig rövid itt-tartózko- dásom aiatt is meggyőződ­tem róla. hegy nemcsak a ta­nulóifjúság, de az állami gaz­daság kutatója éppen úgy, mint a tsz-ek egyszerű tagjai is érdeklődnek a technika ál- andó" fejlődését népszerűsítő folyóiratok iránt. Nincs sem ilvasóterme, sem katalógusa a cönyvtárnak, amely jelenlegi í’lapotával nem felel meg a negnövekedett igényeknek nem felel meg az új ötéves ervben előirányzott anyagi és ulturális színvonal megvaló­sításának. Az a tervem, hogy a járási ■ nártbizottság, a járási tanács ’s a DISZ bizottság segítségé­vel olyan elhelyezést biztosí­tok a könyvtárnak, amely már minden igényt kielégít­het (olvasóterem, kölcsönző­helyiség, külön raktárhelyi­ség stb.) A rendezetlen könyv- anyagot nemcsak rendszere­sem, s feldolgozom, hanem olyan kiváló művekkel bőví­teni. amellyel a dolgozók mar- vis*a világnézetét lehet fej­leszteni, amelyek segítik a munkásokat a fejlett technika megismerésében, a dolgozó parasztságot a modern agro­technika, a nagyüzemi gaz­dálkodás alkalmazásában.---­A könyvállomány tervszerű 'ejlesztése mellett külön gon- 'ot fordítok, hogy a könyvtár­ban mindaz a folyóirat és új­ság meg legyen, amelyek vá- aszt adnak a lakosság napi problémáira, kérdéseire. Mi- »el a járás mezőgazdasági jel- ’egű, biztosítani kívánom, hogy minden falusi könyvtárban ott legyen a „Magyar mező- tazdaság“ és a .Szabad. Föld”, valamint a „Népújság'*. Az if- 'úság kommunista nevelését úgy kívánom segíteni, hogy a járás valamennyi munkás- és parasztfiatalja részt vegyen a DISZ bizottság által szer­vezett „József Attila jelvény- szerző*’-mozga!omban. A mezőgazdasági irodalom népszerűsítésére a tél folya­mán szakirodalmi ankétokat rendezünk a községekben. A füzesabonyi Petőfi Tsz-ben, a iormándi. s a besenyőtelki ál- 'ami gazdaságban pedig 1956 íanuár végéig 200—250 kötetes könyvtárat rendezünk be. A 'árási könyvtár helyi könyv- állományát a második ötéves 'ervben a jelenlegi 2800-ról "000 kötetre, a községi könyv- "árak átlagos kötetszámát pe­dig 400 kötetre emeljük. To­vábbi tervünk, hogv az olva­sók számát 25 százalékkal, a könyvforgalmat pedig 30 szá­zalékkal növeljük. Ezeket a komoly célkitűzé­seket csak úgy tudjuk meg­valósítani. ha könyvtárosaink emelik politikai, szakmai kép­zettségüket. Ezért gondosko­dok arról hogy a téli politi­kai oktatásban valamennyi könyvtáros részt vegyen, ugyanakkor negyedévenkint egy-kétnapos szaktanfolyamot tartsunk számukra. Hegedűs András járási könyvtárvezető. 42 forintot ér átlagosan egy munkaegység a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben Tennelőszövetkezeteink jó jövedelmet biztosítottak a szorgalmasan dolgozó tagok­nak. A füzesabonyi járás ter­melőszövetkezeteiben egy mun­kaegység átlagos értéke meg­haladja a 40 forintot. A fü­zesabonyi Petőfi Tsz-ben 63, a Szabad Nép 60, a mezőszeme- rei Nincs akadály Tsz-ben 61, a mezőtárkányi Ezüstkalász Tsz-ben 56 forintot ér egy- egy munkaegység.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents