Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-10 / 96. szám
I „35 december 10. szombat NfPUJSÄG 3 A jól bevált módszerek és mozgalmak bátor alkalmazásával növelhetik termelékenységüket a felnémeti Fínomszerelvénygyár dóig LENIN XANITÄSA szerint az új társadalmi rend fölénye, magasabbrendűsége azon múlik, hogy termelékenysége mennyivel szárnyalja túl a régi társadalmi rend termelékenységét. Talán mondanunk sem kell, hogy napjainkban ipari termelésünk egyik döntő láncszeme a termelékenység. Ennek emelkedésén, vagy csökkenésén mérhető le reálisan a szocialista termelőmunkánk színvonala, gazdaságossága és egész fejlődése. A felnémeti Fínomszerelvénygyár termelékenységi mutatószámaí is hasonlóképpen híven tükrözik az üzem kollektívájának munkáját. Az utóbbi hónapok mutatószámai alapján bizony nem Valami kedvező kép tárul elénk. Az üzem termelékenysége nem viseli magán az egyenletesen emelkedő és egy- ré gyarapodó tendenciát. Igaz. hogy az alacsony átlagok, s à nagy hullámzások részben objektív okokkal magyarázhatók. Az objektív ok azonban nem minden, s ez egyáltalán nem mentheti az üzem dolgozóit attól, hogy tevékenységükkel, szorgalmukkal a gyakorlatban bevált jó módszereikkel ne segítsék a termelékenység állandó javítását. Dénes elvtárs. az üzem igazgatója elmondja, hogy a szerszámüzemben és a TMK részlegnél, ahol erre számtalan lehetőség volna, eddig alig alkalmazták a KolesZov-féle gyorsvágást, mely a termelékenység egyik lendítő ereje A szakszervezet október havi kimutatása elárúlja, hogy az üzemben október hónapban 51 fő volt párosversenyben, 60-an vesznek részt munkamódszerátadásban. A Loy-mozgalom- ban résztvevők létszáma 91, a Deák-mozgalomban 18, a Na- zarova-mozgalomban pedig 77 dolgozó. Meglepő dolog, hogy ebben a nagylétszámú üzemben ilyen kevés pártfogója, illetve résztvevője van e hasznos mozgalmaknak. AZ ÜZEM ÉLETÉBEN igen sok körülmény teszi szükségessé e jó módszerek s hasz nos mozgalmak létjogosultságát. Egyik ilyen tényező az, hogy az üzem főleg fiatal mezőgazdasági dolgozókból pótolja, gyarapítja munkáslét számát. Az új dolgozók nevelése, állandó támogatása, mely nem más, mint a Rőder- mozgalom, igen csak elkelne a Fínomszerelvénygyárban Igen sok géptörést, s rongálást akadályozhatna meg ~ Nazarova, s a Vorosin-moz- galom szélesebbkörű elterjesztése. Különösen a fiatalok nem fordítanak gondot a gépek szocialista megőrzésére s állandó tisztántartására. Nemrég Nagy Lajos, Bóta Árpád és még két társuk egy-egy idomszert törtek el gondatlanságból. A kár jóval meghaladta az 1000 forintot A Gazda-mozgalom széleskörű elterjesztése nagyban segítené az értékes importanyagokkal és színesfémekkel való takarékos bánásmódot. Számtalan esetben előfordult mar, hogy a piszkos, gondozatlan gépek forgó alkatrészei eltömődtek, s nemsokára el is törtek. Sok eset ben a művezetők gyengesége s határozatlansága is hozzájárult a dolgozók felületes munkájához, és a hanyagságokhoz Az ifjúsági üzemben Mogyoró Gyula művezető tanúsít ilyen rossz példát engedékeny magatartásával. Természetes, hogy nemcsak rossz, hanem jó példa is akad azért bőven. Novemner hónap tapasztalatai alapján egyes üzemrészeknél már több érté kés kezdeményezés látott napvilágot. Melyek ezek a jó és biztató előjelek? Az ifjúsági üzemben, mely eddig még minden hónapban teljesítette tervét, három pat ronáló csoport működik. Kak- nics Sándor lakatos Bajzát Józsefet, Ferencz Miklóst Farkas Tivadart neveli ered ményesen. A TMK részlegnél Berecz László régi és tapasztalt szakmunkás, Visontai Antal és Domboróczki Bernât nevelését vállalta. Segítő munkája eredményességét bizonyítja az, hogy 54 százalékról már 70 százalék fölé emelkedett a fiatalok teljesítménye. Biró Lajos fiatal esztergályos, aki szintén most tanul, már a 100 százalékos teljesítményt is túlhaladta. A műszaki osztály dolgozói újításaikkal, a fejlett technikai eljárások alkalmazásával segítik a többtermelést. Kontos Gábor újítási javaslata évi kétszázezer forintos megtakarítást eredményez, hogy hatorsós automata gépén csökkenti a menetfúrások idejét. Sohajda Gyula a külföldi importanyagok takarékos fel- használását segíti elő. Az értékes sárgaréz helyett műanyagot alkalmaz a kerékpár- szeleptűk elkészítésénél. Füzesi János pedig a dolgozók szakmai tudását növeli azzal, hogy a rajzolókat megtanítja a simadongás és villás idomszerek számításának módjaira. Szendrei Ferenc idomszerész OZO! jelenleg nyolc embert tanít az idomszerek helyes beállítására, bevésésére és a segédszerszámok szakszerű használatára. A MŰSZAKI DOLGOZÓK tízhónapos tanfolyam előadásain ismerkednek meg többek között a különböző automata gépek szerkezeti rajzaival, s a gyorsforgácsolás módszereivel. A munkamódszerátadás tevékeny embere Gazella László esztergályos, aki a budapesti Ganz Vagongyárból került ide és Muszka Imrének volt egyik tanítványa. Most az üzem esztergályosai és MTH tanulói részére mutatja be a több bekezdésű menetek vágásának, s a több munkadarabok egyszerű le- szúrásának módszereit. A szerszámüzemben Révfalvi László, Vigh Ernő és Schél László esztergályosok kísérleteznek a Koleszov-féle gyorsvágással. Most már két, esetleg három fogás helyett egy fogással készítik el a tengelyek, s egyéb alkatrészek nagyolását. A termelékenységet, az export minőség .kialakítását segítik Nógrádi Vendel művezető elgondolásai is. Ö az injekciós tű fejlapjainak marásánál végzett nagy módosításokat. Van tehát jó példa, mely ékesszólóan bizonyítja, hogy a Fínomszerelvénygyárban lehet és kell is támogatni az élenjáró módszereket, a • hasznos kezdeményezéseket. Az üzemi párt- és szakszervezet, valamint a műszaki vezetőség közös feladata, hogy ezentúl még nagyobb támogatást adjanak a most kibontakozó, s fejlődés előtt álló mozgalmaknak. A fiatalok nevelésében a helyes munkarend és fegyelem kialakításában pedig a DISZ szervezetre vár a nagy feladat. Az üzem politikai és műszaki vezetői ,a fizikai dolgozókkal együtt így válhatnak csak a termelékenység emelésének igazi harcosaivá. CSÁSZÁR ISTVÁN VITA Dolgoxson-e az anya, a feleség ? Iparunk technikai színvonalának fejlesztése, a szovjet ipar műszaki haladásának néhány tanulsága alapján Az új eljárások bevezetésével, kidolgozásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az üzemek műszaki fejlesztési terveibe kell rögzíteni. A műszaki fejlesztési tervnek az üzem szükségleteinek és a technika új irányának megfelelő kidolgozása és megvalósítása a tervteljesítés alapját képezi. Általánosságban el lehet mondani, hogy nem fordítottak eddig elég figyelmet az egyes gyárak, üzemek műszaki fejlesztési terveink és műszaki szervezési intézkedési terveink kidolgozására. Ez a hiba azt a káros gyakorlatot tükrözi vissza, hogy gazdasági vezetőink egyrésze gyakran csak a napi termelési terv kérdéseivel foglalkozik és nem ismerték fel eddig, hogy az üzem tervszerű műszaki fejlesztése az az emelő, amellyel ma megteremthetik azokat a körülményeket, amelyek holnap biztosítják a terv teljesítését, illetve túlteljesítését. A műszaki fejlesztési tervekben megadott feladatok megvalósításának ütemét egyrészt a műszaki szervezési intézkedési tervek tartalmazni. A műszaki fejlesztés tervezése zák, másrészt a műszaki szervezési intézkedési tervbe veszik fel a dolgozóknak a terv megvalósításával kapcsolatos ésszerűsítő javaslatait. Tehát a műszín-tervek azok, melyek biztosítják a dolgozók széleskörű bekapcsolását az üzem tervének elkészítésében. A műszín-tervet több üzemünkben még ma is úgy tekintik, mint valami új adatszolgáltatást, vagy új adminisztratív feladatot, holott a műszín-terv a szocialista ipar módszere, mely a dolgozók javaslatainak és az üzem különböző műszaki osztálya feladatainak együttes tervszerű megvalósításával biztosítja az üzemi terv teljesítését. Nehéz túlbecsülni annak a jelentőségét, hogy milyen erő rejlik abban, ha műszaki tervek kidolgozásába a dolgozók javaslatai megfelelő helyet kapnak, ha a műszín-tervbe előre mutató javaslatok, kísérletek szerepelnek. A Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt tervében számos ilyen kísérlet ' kerül be. Például a X-es aknánál bevezetik a fejtőka-, , , „ . , lapács jövesztést, kísérletet | 'aJmas Szovjetunió, végeznek a Szemán-féle, vagy más lánctalpas réselő géppel. Ugyancsak szerepel a tervben, hogy a kutatóintézet segítségével meg akarják oldani a víznívó, az úszóhomok lencsék alatti művelést. Másik helyen a 2.5 méter vasgtagsá- gú szeneknél az acélpajzsos- fejtést vezetik be. Ezek és hasonló természetű kísérleteket. elősegítő célkitűzések serkentőleg hatnak a nagyobb helyi eredmények elérésére, a műszaki haladás fejlesztésére. Az új technika, az új szovjet eljárások széleskörű bevezetése, a gépesítés fokozása elsősorban műszaki vezetőink, mérnökeink kitartásától, odaadásától függ. Örvendetes, hogy ma már egyre nagyobb azoknak a műszakiaknak a száma, akik harcosai üzemeink műszaki haladásának. Feladatunk tudatosítani mérnökeink között, hogy nem állnak egyedül az új technika bevezetéséért vívott harcban, mellettük állnak a dolgozók, mellettük áll pártunk és kimeríthetetlen gazdasági és tapasztalati fegyvertárával ahaA második világháború után a felszabadulás, az alkotmány biztosította a nők egyenjogúságát. Évszázados, sőt évezredes előítélet — szokásjog vastag falát döntötte ez le. A magyar nők egyre nagyobb arányban vettek részt, előbb az ország újjáépítő, majd a szocializmust építő munkában. Kevés olyan munkaterület van ma már, ahol ne dolgoznának nők. A bányákban, az üzemekben, és a tanácsok élén, a tudományos kutatás szolgálatában, a városok építkezéseinél, mint mérnök, vagy mint gyorsfalazó állták meg helyüket. Egyre több nő érte el a kiváló munkás szintet és egyre több nő mellét díszíti kitüntetés. Segítsége is van a munkához. A kormányrendeletek védik az anyát, bölcsődék, iskolák és a modern technika vívmányai könnyítik munkáját. Mégis foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel: dolgozzon-e az anya, a feleség? Meg tud- ja-e állni a munka területén és otthonában is egyaránt a helyét. Nem billen-e a mérleg tányérja jobban az otthon, vagy erősebben a munkahely felé? Meg tudja-e osztani ere jét otthona és családja között? Számtalan példa bizonyítja, hogy igen. Kiss Lászlóné dohánygyári munkásnő hét gyermek anyja. Emellett is kitűnő munkaerő. Palla Ferencné hidasi tanítónő négy gyermek mellett jó gazdaasszonyokat nevel a ludasi lányokból is. Pékár Gyuláné öt gyereket nevelt fel és emellett ápolónői munkájában is derekasan helytáll. De sok olyan jelenség mutatkozott, sok olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, amely ellenkezőjéről is tanúskodik. A levelek szerint egyes helyeken a dolgozó feleség megbontja a családi otthon szokott nyugalmát. Kevesebbet van otthon, rosszul tanulnak a gyerekek, rendetlen a háztartás, elhanyagolt az asz- szony, a férj. Korán reggel kell felkölteni a jóízűen alvó csecsemőt, akinek pedig az alvás egyik legfontosabb fejlődési tényezője Sok helyen a férj fáradt, gyakran panaszkodó, siránkozó feleségét nem érti meg, nem szeret hazajárni ,nem érzi otthonnak az otthonát és máshol keres vigasztalást. Az egyik levél írója arról panaszkodik, ' mikor munkából hazatér, fáradt, ideges, gyerekeire kiabál, férjének ellentmond, még akkor is, ha úgy érzi, hogy igaza van. Tűrhetetlenné vált családi életük. Tanácsot kért, mit tegyen. Egy másik .évéiben K. M.-né arról ír, hogy gyerekei gyakran betegesek, ezért sokat hiányzik munkahelyéről. A betegség nem olyan súlyos, hogy kórházi ápolásra szorulnának, viszont az üzemben a sok kimaradás miatt nem tudja munkáját úgy végezni, ahogy kellene. K. M.-né is tanácstalan. A harmadik levél szomorúbb hangú. „...Úgy érzem, elmaradtam a férjemtől" — írja L. György né levelező. Nem végeztem iskolát, tanulnom kellene, a munka is jobban menne. De este, mikor hazatérek munkámból, el kell látnom a háztartásom, a gyermekeimet és már nincs időm a tanulásra L. Gyöngyné is tanácstalan, s hozzánk fordul panaszával. És mi vitára bocsájtjuk a levelekben foglalt problémákat. Válaszoljanak rá olvasóink, hegy látják, hogy érzik. Dolgozzon-e az anya, a feleség? Írjanak azok az asz- szonyok, akik mindkét poszton megállják a helyüket, hogyan sikerült elérniök ezt. írjanak a férjek, olyan üzemeknek vezetői ahol sok nő dolgozik és felvetődnek ilyen problémák. Adjanak segítséget leveleikkel a dolgozó nőnek. - ■ HORVÁTH NÁNDOR új gépek, új módszerek és termelési eljárások segítik a Hatvani Cukorgyár munkáját A cukorgyárak között folyó I országos versenyben már jó- ídeje a Hatvani Cukorgyár jár az élen. Szorgalmas, lelkes munka és igyekezet jellemzi az üzem dolgozóinak tevékenységét. Exportterv teljesítésük 168 százalék volt. A termelés nagy méreteire jellemző, hogy naponkint több mint egymillió forint értékű finom, exportminőségű cukor hagyja el az üzemet, A gyár üzletében és munkájában igen sok olyan tényező van, mely kedvezően hat a termelékenységre, - s a cukorveszteség csökkentésére. A kazánházban ötletes eljárás a kazánelőgy új tó-dob alkalmazása, segíti a hatásfok növelését. A kazán első részére épített dobszerkezetben pakura előgyújtás segítségével kap lángra a bekerült szén, s ez a mozgó rostélyon végigég- vo, hasznosítani tudja teljes hőenergiáját. így az óránként hét tonnás kazán teljesítménye 12—13 tonnára szaporodik és mindemellett 20 százalékos széntakarékosságot eredményez. Jelenleg még csak egy, de jövőre már az üzem összes kazánjánál alkalmazzák ezt a módszert. Napi 230—240 vagon répa feldolgozására növekedik az üzem kapacitása jövőre két j új felső-meghajtású répavágó gép beállításával. A modern konstrukciójú szeletelő gép egyenletes és apró csíkokra vágja a répát, s ezáltal a lúgozásnál több cukor- tartalmat nyernek majd belőle. A gépszerkezet összeállítását, s beszerelését a kampány végeztével kezdik meg az üzém karbantartó műhelyének dolgozói. Jelentős nagyarányú beruházás megvalósítását kezdték el az üzem dolgozói. A régi konzervüzem helyett mintegy 10—12 miliő forintos beruházással, a modern technika követelményeinek megfelelő új konzervgyár épül. Az új üzem munkája azt jelenti, hogy borsókonzervből például 30 százalékkal többet tudnak majd termelni, s ezenkívül számtalan más, eddig nem gyártott készítményeket is előállítanak. A második ötéves tervben már igen sok finom főzelékfélét, karfiolt, savanyú uborkát, karotint stb. gyártanak export és hazai célokra. Az építkezés munkálatai már megkezdődtek. Elkészült az új gyár betonalapzata, előreláthatólag 1957-ben áll majd az új üzem a termelés szolgálatába. Az űztem megengedett cukorvesztesége 1.18, s ezzel ellentétben a jelenlegi veszteség csak 1.12 százalék. E szép eredményt segíti az, hogy a cukorgyáriak átvették, s alkalmazzák a kaposvári testvérüzemük egyik hasznos tapasztalatát. Ennek nyomán két darab Kilbi-rendszerű hű tó keverőt készítettek el az üzem karbantartói. Egy ilyen keverőgépben 300 mázsa cukor fér egyszerre. A jövő évben már négy ilyen keverő dolgozik majd és segíti a cukorveszteség csökkentését. A műszakiak életrevaló öt- 'ettél segítették elő a színesfémtakarékosságot. A fűtő, s egyéb berendezések réz csővezetékeinek használhatatlan ré szeit levagdosták, s a használható részeket egybehegesztve, újra beszerelték azokat. A rézműves üzemrész dolgozói becsületesen, s szakszerűen végezték el ezeket a munkákat, így nem kellett újból rézcsőszállítmányt igényelniök. Számtalan más ötlet, s javaslat van még az üzemben, amely a több, és olcsóbb termelést segíti. A jó munka, többtermelés nagyszerű harcosa itt minden dolgozó, a sok névtelen hős, aki a maga munkaterületén helytállással segíti elő az üzem első helyezését, a szép eredményeket. SZERETTÉK AZ ÉLETET (Ifjúsági könyvkiadó) 1942 őszén indultak útnak egy börtöncellából a kö- vetkező sorok: „Kedves fiam, amikor e sorokat kézhez kapod, én már nem leszek. Épp azon a napon halok meg, — amikor téged édesanyád kínban megszült. Születésnapodon halok meg. A természet, az élet törvénye z. Minden, ami keletkezik elmúlik. Én meghalok, de benned új erő keletkezik, amely tovább viszi az életet..." „Búcsúzok tőled és Gyuritól Visszaemlékezések sok szép dologra, ami közös volt. Prá- ga-Slezska, brünni látogatás. Prága VII., Pilsen, Kassa stb. ■•tb. Levelem végén azonban nem érzékenyülök el szenti-, mentálisan Kívánom neked hogy helyes úton haladj és még sok boldogság érjen az -leiben Én magam töretlenül illők itt, mint egész életemben.“ A levél írója Schönherz Zoltán, szerette az életet. Szerette az életet az osztrák Rudolf Fischer és felesége, Maria Hanfova lidicei kislány, a francia Pierre Grelot, a lengyel Zlata Brÿsz, a szovjet Irina Malozson. aki utolsó ’eveiében így búcsúzott bátyjától: „Nem félek a haláltól, csak azt sajnálom, hogy keveset éltem, keveset tettem a hazáért... Bácsikám, már megszoktam a börtönt, nem vagyok magam, sokan vagyunk. :..Bácsikám, azért még sem félek a haláltól. Mondja meg édesanyámnak, hogy ne sírjon. Ügy se sokáig éltünk volna együtt. Én a magam útját jártam. Anyám, rejtse el a gabonát, mert elviszik a németek.“ Szerették az életet, mégis feláldozták a magukért, az emberiségért, haladásért s a szabadságért. És éppen azért áldozták fel. Az emberiség szebb életébe vetett bizakodással haltak meg s búcsúsoraikban törhetetlen hitről tanúskodnak. A fasizmus áldozatainak szebbnél-szebb — közel száz — levelét tartalmazza a könyv, a Szerették az életet..., A gyűjtemény előszavában Thomas Mann méltán írja: „Ki hiszi, hogv hiába küzdöttek a szabadságért Spanyolországban s aztán Európa mindazon országaiban, ahonnét ezek a levelek származnak. A jövő felveszi majd és tovább viszi magával ezeket a feláldozott életeket. „Növekedni és érlelődni“ fognak benne. Ennek a könyvnek, ennek az emlékműnek homlokára pedig jelige gyanánt oda lehetne venni azokat a sorokat, amelyeket egy fiatal francia munkás írt 1944 februárjában, pár órával kivégzése előtt: „Remélem, hogy bajtársaim emléke és az enyém nem merül feledésbe, mert ez emlékezetre méltó.“ — A BUDAPESTI Kamara Va- rieté december 12-én, hétfőn este fél 6 és fél 9 órai kezdettel Ferrari Violetta, Pataki Jenő és Kabos László felléptével vidám varieté műsort mutat be ..özön- vicc előtt“ címmel, Egerben á Gárdonyi Géza Színházban. A Park Szálló értesíti kedves vendégeit, hogy minden csütörtökön, szombaton és vasárnap délután tánccal egybekötött ÖTÓRÁI TEÁT rendez, belépődíj nélkül.
