Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-07 / 95. szám
1855 december 7. szerda NÉPÚJSÁG R tartalmasabb ellenőrzés még [óbb eredményeket hozna a hatvani járási mezőgazdasági osztály munkájában A hatvani járás másodiknak jelentette a megyében a kenyérgabona vetés befejezését. Az eredményt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a járási tanács dolgozói, — elsősorban a járási mezőgazdasági osztály dolgozói — nagyobb segítséget nyújtottak a községeknek, termelőszövetkezeteknek. Ha arra került sor, napokra kiköltöztek egy-egy községbe, s ott a helyszínen segítettek. Az őszi szántásvetés heteiben az adminisztrátorokon kívül nem sok embert találhattak benn az osztályon. A tapasztalat tehát azt bizonyítja, ha kint a helyszínen személyesen segítik a mun kát, jóval nagyobb az eredmény, mint a futó kiszállásoknál, a papíros intézkedéseknél. Mégis közelebbről szemügyre véve a dolgot, kiderül, hogy jóformán alig tették általánossá ezt a munka- módszert. Egy esztendővel ezelőtt a hatvani járási tanács — s benne a mezőgazdasági osztály — arról volt híres, hogy az akták tömkelegével igyekszik irányítani a munkát. Itt gyökeres a fordulat, ezt bizonyítja, hogy november első napjában, nem számítva az osztályhoz érkezett levelekre adott választ, mindössze 15 aktát küldtek ki. De ez csak az egyik oldal. Megszüntették ugyan a papíron történő utasításokat, de nem váltották fel a konkrét segítségadással. A kiszállási tervekből kiderült például, hogy még mindig eléggé futtában, íélkézzel intézik az ügyeket s csak akkor mennek ki a községekbe hosszabb időre, amikor mára körmükre ég a dolog, mint például az őszi vetésnél. Ha kérdezzük, miért nem töltenek kint rendszeresen több időt egy-egy helyen, arra hivatkoznak, hogy így is kevesen vannak. És van is ebben igazság. Három hónapja nincs osztályvezetőjük, ezt a munkát a járási főállattenyésztő végzi s akárhogy igyekszik, nem láthat el tökéletesen két munkakört. Tervcsoportvezetőjük két hónapja nincs, s ugyanennyi idő óta beteg az egyik agronómu- suk is. Ráadásul a termelő- szövetkezetek fejlesztésének egyik igen fontos időszakában, a zárszámadáskor tsz szervező nélkül maradt a járás. Négy ember hiányzik tehát a 14-es létszámú osztályról és ez komoly nehézségeket okoz, hiszen épp a vezetőkről van szó. De az is igaz, hogy a káde~- hiányra való hivatkozás csak félig jogos, mert sok mindent meg lehetne oldani, ha az osztály előadói alaposabban, körültekintőbben végeznék a munkát kint a területen. Szabó Valéria, a járás tsz köny- velője, ha kimegy a zárszámadás készítését ellenőrizni, nemcsak a papírokkal törődik, hanem felfigyel arra is, hogyan biztosították a takarmányt ' az átteleltetéshez, vagy kell-e nagyobb segítség a tsz fejlesztéséhez. Ez a helyes munkamódszer nem jellemző azonban az osztály minden dolgozójára. Pedig így jobban segíthetnék egymást, és a kisebb problémák elintézésében feleslegessé válna az, hogy egy-egy községbe egyidejűleg a járási osztály 2-3 munkatársa is kilátogasson. Sok időt vesz el a munkaidőből — a rendszeres öt-tíz_- napos havi jelentések mellett — a különböző távmondatokra és körlevelekre küldendő adatok összegyűjtése. Megnehezíti ezt az is, hogy a Mezőgazdasági Igazgatóság rendszerint egy-kétnapos határidőket szab az adatok megszerzésére. Az ilyen adatgyűjtés ráadásul háromszorosára növeli a telefonszámlát hiszen az idő rövidsége miatt sem írásban, sem személyesen nem szedhetik össze a kért dolgokat. Sokat segítene tehát az osztály munkájában, ha a fölöt- tes szerv — ez esetben a Mezőgazdasági Igazgatóság — osztályvezetői és munkatársai alaposabban ellenőriznék a mezőgazdasági osztály munkáját nemcsak úgy, hogy az utasítások halmazát (húsz nap alatt 66 aktát) küldik hanem úgy is, hogy esetenkint magukkal vinnék az illetékes járási előadót s ott a helyszínen hívnák fel figyelmét a teendőkre. De legelsősorban azzal segíthetik az osztály munkáját, ha sürgősen megoldják a hónapok óta húzódó káderproblémákat. Mindez megnövelné az osztály dolgozóinak önállóságát és nem gátolná a munkát az, hogy a legkisebb ügyek elintézésében is a járási pártbizottságra várnak. összegezve a tapasztalatokat: az akták számának csökkentése után az osztály dolgozóira most már nagyobb feladat vár a munka tartalmának megjavításában. Rendszeresíteni kelíene a húzamosabb időre való kiszállásokat és elérni. hogy a kiszállások zöme ne korlátozódjék 4—5 községre. A tartalmasabb ellenőrzés azt is magával hozza, hogy a dolgozók megtanulnak önállóbban intézkedni, s ezzel a járási tanács tekintélyét is növelik a községekben. Természetesen mindehhez az kell, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága is felfigyeljen a már elért eredményekre és sokkal alaposabban segítse az új munkastílus kialakulását. DEÄK RÓZSI Klubszoba nyílt az egri járási kultúrházban. A klubhelyiséget szívesen keresik fel a fiatalok. lobv hízót, hogy több zsír legyen A tanácstagok segítsége nélkül nehéz lesz Kompolton a begyűjtési tervet teljesíteni A negyedik helyen állnak a kompoltiak a járási begyűjtési versenyben. A kukorica szabadpiaci jogát az elsők között nyerték el, s nem sok van már hátra az éves szarvas- marha-, sertés- és tej beadási terv teljesítéséhez. Nagyobb erőfeszítésre, a baromfi- és tojásbegyűjtési tervek teljesítésénél van szükség. Ezekből a cikkekből még alig haladták meg az 50, illetve a 60 százalékot, de azért erősen állítják, hogy hátralék nélkül kezdik meg az új esztendőt, mert minden évben úgy szokták . A községi begyűjtési megbízott Kovács elvtársnő s a tanácselnök elvtárs már napok óta sorra látogatják azokat, akik adósok s felhívják a figyelmüket, hogy a községben december 10-ig akarják teljesíteni az éves tervet, s most már csak rajtuk múlik. hogy ez sikerüljön. A beszélgetés majdnem mindenütt meghozza az eredményt azért, mert mindenhol megtalálják a kellő hangot. Sok ember lakik a községben, sokféle módon lehet közel férkőzni a szívükhöz. Az egyiknél az használ, ha a gyermekek jövőjéről beszélgetnek, másoknál a faluval szembeni becsületre hivatkoznak. Néha akad olyan is, aki nem ért a szóból, ott felemelik 10 százalékkal a kötelezettséget, hogy lássa meg: o tanács tiszteletben tartja minden ember jogát, de meg is követeli mindenkitől a törvények betartását. Hogy ilyen intézkedés sem ártott néha, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mikor két notórius hátralékost elszámoltattak, másnap háromszorosára nőtt a forgalom a begyű tőhelyen. Helyes is, eredményes is az a módszer, ahogy a kompolti tanácsnál a begyűjtéssel foglalkoznak, mégis kérdés, hogy teljesíti-e tervét a község december 10-re, a vállalt határidőre. Mert kát ember, az csak két ember, a hátralékos pedig van még jócskán. Az kellene, hogy necsak a tanácselnök, s a begyűjtési megbízott keresse fel a hátralékosokat, hanem a kommunisták, a tanácstagok is. Joggal beszélhetne mindegyikük: arról, hogy senki sem maradhat el, mert nincs senki sem közülök, aki egyetlen tojással is adósa volna még az államnak. A gabonabegyűjtés idején minden tanácstag felelt a saját körzetéért. Ezt most is meg kellene szerveznie a tanácsnak. Gondoljanak arra a kompolti elvtársak, hogy mennél több segítője lesz az éves terv teljesítésének. annál biztosabb, hogy tetté válik az Ígéret. Egy kiváló propagandista Bartos Zsigmond igazgató- tanító, Üjlőrincfalva. Takarékossági napok Megyénkben egyre növekszik azoknak a száma, akik megtakarított pénzüket takarékbetétbe helyezik el. A takarékosság helyes gondolatának szélesebb körben való megismertetésére az elmúlt évhez hasonlóan november 25- december 10-ig takarékossági napokat tartanak. Novemberben megyeszerte megkezdődtek a disznóvágások. Begyűjtési szerveink gyűjtőhelyeiken készítik az edényeket a beszolgáltatásra kerülő zsír számára. December, január az igazi disznótoros hónap. Ez idő alatt megyénkben a kis háztartások nagyrésze biztosítja saját híz- lalású, vagy vásárolt sertéssel az egész évi zsírszükségletét. De nemcsak a disznót ölök zsírellátása dől el ebben a két hónapban, hanem az ellátatlanok, a piacról, üzletből fogyasztók zsírszükségletének biztosítása is. Év végén és a következő év elején történik az új év hízóanyagának beszerzése is, ez az esemény döntő befolyással van az egész év zsírkészletei nek kialakítására. Ezért időszerű most beszélgetni a hízóanyag kiválasztásáról, a meglévő takarmányok felhasználásáról. A sertéshízlalás eredmé nyessége, a ,,zsírtermelés“ há rom tényezőtől függ: Milyen sertésanyagot állítunk hízóba; ki eteti, gondozza a hízókat; milyen takarmányokat tudunk biztosítani á hizlaláshoz Nem mindegy az, hogy milyen korú, ivarú és tulajdon ságú sertéseket fogunk a hizlalásba. Egészen más lesz a hizlalás menete, költsége és nem utolsó sorban az eredménye, ha fiatal süldőket vagy öreg mustrákat hizlalunk, ha heréit, vagy kocát állítunk be stb., vagy ha man galicát hizlalunk. De a sertés a vele született, vagy szerzett tulajdonságai rátermettsége, hízékonysága, takarmányértékesítő képessége is döntően befolyásolja eredményeinket. Szervezzünk madárvédelmi brigádokat Az egri Üttörőház biológiai szakköreinek tagjai felhívással fordulnak valamennyi pajtáshoz a madárvédelem megszervezése érdekében. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyította, hogy a fiatalok nem törődnek eléggé a madár- védelemmel és nagyon sok károsodás érte a madárállományt. Különösen télen, amikor a madarak nehezen találnak élelmet és beszorulnak a házak közelébe, az emberek iránt bizalmasabbá válnak, egyesek felhasználják ezt, légpuskával és gumipuskával irtják őket. Milyen nagy veszteséget szenved az ilyen durva lelkű gyerekektől — s nem egyszer felnőttektől, a természet. Milyen nagy károsodás éri népgazdaságunkat. Az olyan helyekről, ahonnan elüldözik őket, elvadulnak nem gyönyör- ! ködhetünk énekükben, nem ! folytatják hasznos rovarpusztí- I tó munkájukat. Évről-évre nő a kártevők száma, ami azt je-j lenti, hogy kevesebb ép, egész- , séges gyümölcs kerül asztalunkra. Ezt látva, az egri Üttö- rőház biológiai szakkörének tagjai felhívják a megye ősz-] szes pajtásait: szervezzenek madárvédelmi brigádokat, ennek tagjai helyezzenek el ma-, dáretetőket és madárodukat rendszeresen gondoskodjanak az etetésről. A madárirtókat próbáljuk meg felvilágosító munkával jó útra téríteni, de szükség esetén törvényes eszközökhöz is folyamodjunk. A szakkör tagjai nevében: Beköszöntött a hűvös ősz. Az emberek ilyenkor ritkábban mennek ki az utcára, szívesebben beszélgetnek egy-egy duruzsoló kályha mellett. Vámosgyörkre is. megérkezett a hideg. Egyik reggel arra ébredtünk, hogy a kert virágai megfagytak az ősz hűvös lehelletétől. Rövi- debbek lettek a nappalok, hosszabbak az esték, különösen falun. A szórakozást, tanulást kereső fiatalok nagy örömmel fogadták Palla Fe- rencné pedagógus kezdeményezését, aki „gazdasszonyképző - szakkört“ alakított a vámosgyörki fiatal lányokból, asszonyokból. Szinte meglepő volt az érdeklődés, amit a falu a szakkör iránt tanúsított. Minden csütörtök este összegyűlnek a leendő gazdasszonyok, hogy megismerkedjenek a főzés sokoldalú tudományával. Látogassunk el a szakkör egyik főzőnapjárt. Látogatús a Gasdasssony képző szakkörben személy részéHudák Lívia MVATÉKSZER (BIZSU) EZÜSTÁRU, HANGLEMEZ, LEMEZJÁTSZÓ KIÁLLÍTÁS VÁSÁRRAL EGYBEKÖTVE az Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat Központi helyiségében Bajcsy zs. u. 9., Autóbusz megállóval szemben A kiállítás és vásár december 10—14-ig tart A szövetkezet kis konyhája felől fény, vidám kacagás szűrődik ki. Néhány kíváncsi, fiatalabb ember leskelődik az ablaknál, úgy látszik, ők is szeretnének a szakkörben dolgozni. Vagy talán másra kíváncsiak? ....Bent, a kiskonyhában szinte alig lehet férni, a nagy asztalt fehérkötényes lányok fogják körül. Főtt burgonyát hámoznak, Mások tojást vágnak karikára. Tóth Éva barátnőjével a tűzhely körül forgolódik, amelyen már a kész paradicsomleves gőzölög. Jól ismert illata betölti a konyhát. Palláné mintha ismét 18 éves lenne, éppen úgy sürög-fo- rog a leendő gazda- asszonyok között. A főzés kezdetén elmondta, hogyan kell készíteni a paradicsomlevest és a rakott burgonyát, Mennyit kell főzni négy re. Magas, kékszemű lány tűnik ki a csoportból. Csongrádi Erzsiké, az ovoda vezetője. Minden vágya az, hogy jó gazdasz- szony legyen belőle. Igen buzgón szorgoskodik. Itt találjuk az agronómus nőt is, — csupa fiatal lány. De asszonyok is vannak. Mozsár néni, Fentor néni, a falu buzgó népnevelői is érdeklődve figyelik, si- kerül-e a rakott burgonya. Ök a tapasztaltabbak, tanácsot adnak a kezdőknek. A lányok füzetükbe is bejegyzik a főzés menetét. Bevallom, én is feljegyeztem, nem árt, ha az ember tanul. Én is szeretnék jó háziasz- szony lenni. Lassan el is készül az étel. Buzgó kezek terítenek. Palláné az asztalhoz tessékel. Nem nagyon kell kínálni a finom ételt. Az asztal melleit ülnek a szakkör tagjai is és vidáman kanalazzák főztjüket. A kis vacsora után megbeszélés következik. A szakkör vezető boldogan újságolja, hogy a szakkör húst is kap a főzéshez a tanácstól. Amint ezt a feketehajú asszonyt nézem, úgy érzem, Arad belőle a lelkesedés, az ügybuzgalom. Igazi pedagógus. Lelkiismeretesen végzi a munkáját, tanít, résztvesz a falu pártmunkájában, szakköröket vezet és emel-, lett négy gyermeké-, re, otthonára is jut ideje. Most buzgón tervez a lányokkal, hogy a következő főzések végén teaesteket rendeznek. A lányok szeme felcsillan, de jó is lesz. A szakköri óra letelt. Hazaindulnak a fiatalok. Búcsúzunk tőlük. Aki kíváncsi lett a szakkörre, jöjjön el egy estére, biztos nem marad éhes, mert a szakkör tagjai mindenkit szeretettel várnak. líuttkai Judit tanítónő Kis háztartású hizlalók részére főként fiatal, kifejlett, jó csontú, ismerős helyről, jó „szülőktől“ származó süldőket a legajánlatosabb beállítani. A fajta lehet többféle. Háztartás és beadás részére legjobb a keresztezett süldő, de jó a tisztavérű mangalica, vagy hússertés is, csak vegyük figyelembe a fajtára jellemző tulajdonságokat. igényességet. Tsz-eink pedig szakítsanak azzal az elterjedt rossz szolgással, hogy beállítanak 15—2t sertést hízni és ahány darab, annyiféle. A nagybani hizlalás döntő alapfeltétele, hogj’ mindig kiegyenlített falkát állítsunk össze, csak így hízik olcsón, gyorsan és eredményesen. A ki nem egyenlített- ben szép számmal akad kényszervágás, kényszereladás, ezek mind a falka takarmányértékesítő képességét rontják. Tsz-einknél nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy minél előbb gyors súlygyarapodást érjünk el. Döntő itt a „mibe kerülés“ is. Nem mindegy, hogy egy kiló súlygyarapodás két forintba, vagy 3:4* forintba kerül. A tagság jövedelme megköveteli a gazdá- ságos hizlalást. Ezért fontos a hizlalásra kerülő állatok jó összeválogatása. A sertéshízlalás másik fontos kérdése, hogy ki gondozza a jószágot, mert ez sem mindegy. Jól tudjuk, vannak, akik kezén szemlátomást gömbölyödik a malac, másoknál viszont a „mannától“ sem hízik. Az egyik helyen hozzáértéssel, pontosan etetik, a másik helyen szokásból hizlalnak és azt tartják, azért „disznó a disznó, hogy annak minden jó.“ Pedig á sertés megkívánja a helyes ápolást, az ól réndbetartását, az adag kimérését, és rendszeres, étvágyához szabott emelését, a keverék okszerű összeállítását és főleg a pontos etetési idő betartását. A hizlalás ne legyen mostohagyerek a termelőszövetkezetekben. Ne bízzák azt a legöregebb emberre azzal az elgondolással, hogy erre még ő is jó lesz. Jegyezzük meg, hogy a falkás nagyüzemi sertéshízlalás alapos elméleti tudást és gyakorlatot kíván. Csak hozzáértéssel rendelkező emberre bízzuk. A takarmányozásnál a kis háztartási hizlalók használjanak ki mindent, a ház körül megtalálható terményhulladékot, moslékot, gyümölcs- huladékot, vágott-, apró-, rágott burgonyát stb., a tsz-ek- nél pedig komoly hízlalási recepteket dolgozzanak ki, de a napi moslékot ott is használják fel. Ha így készülünk az 1956-os évre és a kisháztartások, a kötelező hízottsertést beadó gazdák, a korszerű nagyüzemi hizlalásra rátért nagyüzemek csak darabonként egy kilóval termelnek több zsírt, csak egy forinttal termelik olcsóbban a zsírt, ez is sokszáz mázsa többletet, sok ezer forint megtakarítást eredményez megyei viszonylatban. Bevárd Géza, agronómus, Lőrinci
