Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-30 / 93. szám

•> NÉPÚJSÁG \ 1055. november 30. szerda A DISZ TAGÖSSZEÍRÁS ELÉ Tanácstagi beszámolók Köszöntjak a tízéves Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget A DOLGOZÓ Ifjúság Szö­vetsége valamennyi alapszer­vezetében a mai nappal nagy és felelősségteljes munka vette kezdetét. A DISZ Központi Vezetősége határozata alapján ez év végén lejár a DISZ je­lenlegi tagsági könyve és új tagkönyvvel kell ellátni vala­mennyi diszistát. A tagkönyv- csere jó előkészítését szolgál­ja a DISZ tagság összeírása. Nem könnyű, de szép feladat ez. Hiszen e munka végzése során aktivizálni kell és lehet az alapszervezetek minden tagját és rajtuk keresztül el­jutni minden városi, falusi, üzemi, termelőszövetkezeti és iskolai, 26 évét be nem töltött fiatalhoz. Velük beszélgetve — a munkájukról, tanulásuk­ról, a DISZ-ről és annyi min­den másról, amely a fiatalo­kat érdekli és foglalkoztatja — kell összeírni az érvényes DISZ tagkönyvvel rendelkező fiatalokat, illetve azokat, akik két tanúval igazolni tudják, hogy valamely DISZ szerve­zet tagjai. Nemcsak nehéz és emellett szép feladat megoldásáról van szó, hanem igen felelősségtel­jes DISZ munkáról. Szükséges ezt hangsúlyozni azért is, mi­vel elég gyakran találkozunk különböző helytelen irányza­tokkal, szektáns nézetekkel. Olyanokkal, hogy a , minőségi DISZ tagságot“ érve alatt ki akarják zárni a DISZ tagok soraiból azokat a fiatalokat, akik nem látogatják rendsze­resen a szervezetet, vagy néha magukról megfeledkezve, il­letlenül viselkednek, vagy ép­pen nem érték még el tapasz­talatlanságuknál fogva a ter­melésben a 100 százalékot. A- helyett, hogy a DISZ sorain belül nevelnék, győznék meg viselkedésük helytelenségéről, — tanítanák meg jól dolgozni a fiatalokat, — úgy vélik — és ez a könnyebb — hogy ha kizárják a DISZ-ből, majd „felébred és magától megjár vul“. Nagyon téves illúziók ezek és károsak szövetségünk további erősítése szempontjá­ból, bármikor és bárhol vetőd­nek is fel. De különösen káros ez most, amikor a párt májusi határozata azt a célt tűzi ki ifjúsági szövetségünk elé, hogy jelentősen növelje tömegbefo­lyását, tagjainak számát első­sorban a munkás, dolgozó pa­raszt ifjúság soraiból. A tagösszeírással egyidőben — ekkor lesz igazán eredményes munkánk — mozgósítsuk a fiatalokat a bányában az éves terv túlteljesítésére, az üze­mekben az új technika meg­ismerésére, elsajátítására, a normák túlteljesítésére, az ön­költség csökkentésére. A me­zőgazdaságban az őszi mun­kák gyors befejezésére, az ál­latok jó átteleltetése érdeké­ben a silózási terv haladékta­lan teljesítésére s nem utolsó sorban az egyénileg gazdálko­dó parasztfiatalokat a szövet­kezeti mozgalom megismeré­sére, a termelőszövetkezetek­be való belépésre kell lelke­síteni. Az iskolákban a félévi vizsgák, beszámolók, kollok­viumok eredményesebbé téte­lére. A párt, a DISZ szavának eljuttatása az ifjúság legszéle­sebb rétegéhez megyénkben is azt eredményezi, hogy meg­nő ifjúságunk aktivitása az élet különböző területén, fel­lendül a termelés, a kultúr- munka, a szakmai, politikai tanulás és újabb százakkal, ezrekkel erősödik szövetsé­günk. — Ennek érdekében tehát arra van most szükség, hogy a tagösszeírást komoly politikai harcnak tekintsük s ne legyen egyetlen diszista sem, aki ne mutatna példát a munkában, aki nemtörődöm­ségből ne lenne összeírva. Kövessenek hát el a DISZ vezetőink, lelkes aktivistáink mindent a munka jó elvégzé­séért, mint ahogy azt tették a II. megyei ifjúsági béketalál­kozó előkészítésekor és ak­kor a siker nem marad el. Az eddig elért eredmények alap­ján joggal számítunk további sikerekre. MINT AHOGY más munkát, így a tagösszeírást sem tud­nánk eredményesen elvégezni, ha nem támaszkodnánk min­denütt a pártszervezetek se­gítségére. Éljenek a pártszer­vezetek segítségével DISZ szervezeteink, s akkor mun­kájuk könnyebb, gyorsabb és eredményesebb lesz. Jó munkát kívánunk vala-i mennyi alapszervezetünknek, diszistánknak a tagösszeírás­ban és bizton számítunk ar­ra, hogy a megyénk diszistái, DISZ szervezetei méltán áll­ják meg helyüket ezen újabb nagy feladat sikeres megoldá­sában SZABÓ IMRE DISZ megyei titkár Az egri Városi Tanács tag­jai az alábbi napokon tarta­nak tanácstagi beszámolót, s kérik választókerületük la­kosságát, minél nagyobb számban vegyen részt ezeken a beszámolókon és forduljon bizalommal tanácstagjához minden problémájával. Sáli Gyula december 1-én délután 6 órákor a Gárdo­nyi utca 31. szám alatt a 71. választókerület részére. Fekete László december 1-én délután 6 órakor a Gár­donyi utca 31. szám alatt a 70. választókerület részére. Nagy Márton december 1-én 6 órakor a Cifra-téri iskolá­ban a 75. választókerület ré­szére. Pogonyi Józsefné november 30-án délután 6 órakor a Wes­selényi utca 8. szám alatt az 59. választókerület részére. Mácsai Lászlóné december 4-én délután 4 órakor az V. pártkörzet helyiségében a 72. választókerület részére. Tóth P. Bertalan december 3- án délután 5 órakor a III. sz. iskolában a 67. választó- kerület részére. Tóth Ferenc december 3-án délután 5 órakor a III. sz. is­kolában a 62. választókerület részére. Tóth Cs. Ferenc december 4- én délután 4 órakor a Bak- tai úti iskolában az 56. vá­lasztókerület részére. Bálint István december 2-án délután 5 órakor a Szepesi A. u. 16. szám alatt a 64. vá­lasztókerület részére. A PÁRTOKTATÁS HÍREI * December 5—10 között tartják meg a politika iskolák propagandistái részére A politikai iskolák és a marxizmus-leninizmus tanfo­lyamok hallgatói néhány nap múlva befejezik az első téma­kör feldolgozását és megkez­dik a következő anyag tanul­mányozását. Ezt megelőzően a propagandisták ismét három napos járási konferenciákon vesznek majd részt, ahol a so- ronkövetkező téma legfonto­sabb elvi kérdéseit tisztázzák. A múlt — egyben az első pro­pagandista konferenciák ta­pasztalata az volt, hogy ahol a propagandisták előre felké­szültek az anyagból, ott nagy segítséget kaptak a foglalko­zások vezetéséhez. Voltak azonban olyan propagandis­ták, akik úgy gondolták, hogy majd a konferencián „átve­szik", megtanulják az anya­got- Ezek csalódtak, mert a propagandista konferenciákon nem tudták megtanulni az anyagot, mivel ott nagyrészt módszertani és elvi kérdések­kel foglalkoztak. A politikai a járási konferenciákat iskolák propagandistáinak né­hány nap múlva, december 5 és 10 között lesznek ismét a járási konferenciák, a marx­izmus-leninizmus alapjai pro­pagandistáinak pedig néhány nappal később. Nem sok idő van tehát a konferencikáig, de helyes időbeosztással, jól ki­használhatják az időt, s így a járási konferenciákra már fel- készülten mehetnek majd el. Megjeleni ti Pártépítés novemberi száma. Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Németh Károly: Konkrétan, ope­ratívan Vezessük a pártszervezete­ket! Lankadatlanul javítsuk az ifjú­ság nevelését! Lőrincz József: Fejlesszük élen­járó mezőgazdasági nagyüzemek­ké az állami gazdaságokat. Vándor Béla: Emeljük a verseny színvonalát a budapesti üzemek­ben Horváth János: Nagy erő a pártszervezet új termelőszövetke­zeteinkben. Steiner Tibor: A pártoktatási év megkezdése Komárom megyé­ben. Jól sikerült az esztendő Elgondolkozva mentem az iskola felé. Kocsizörgésre let­tem figyelmes. Két embert láttam büszkén ülni az ülé­sen. Közelebbérve, megismer­tem őket: Varró Mihály és Korponyi János, a Petőfi Tsz tagjai. — Jónapot, tanító elvtárs! — üdvözöltek mind a ketten.' — Hol jártak? -r érdeklőd­tem kíváncsian. — Krumplit vittünk az egyik tagnak — újságolták — Hogy fizetett az eszten­dő? — Hát nem vártuk volna... és már sorolta is Mihály bá­csi: — Kaptam 10 mázsa búzát, 15 mázsa krumplit, 50 kiló mákot, jut még 10 mázsa ku­korica, meg a pénz és a háztáji is hozott. János bácsi is elso­rolta, mit kapott: 14 mázsa búzát, 18 mázsa krumplit, 65 kiló mákot...., meg lehetünk elégedve — mondták mind a ketten. — Most már tanulni is sze­retnénk — tért át másra Mi­hály bácsi. Iskolát a tanyán — tette hozzá. Korponyi. — Mind a ketten családosak vagyunk, meg ott vannak a többiek is, s nagyon nehéz ilyen sárban járni télben a gyerekeknek. Meg azután mi ránk is ránk fér egy kis tanulás a téli es­téken. — Nem jönne ki a tanyára tanítani? — kérdezte Korpo­nyi. — Szívesen — feleltem —, ilyen boldog emberek között, mint maguk, jól érezném ma­gam. Majd megsürgetjük azt az iskolát — mondták erre mind a ketten. — Mikor kérték? — Eddig csak gondolkoz­tunk, töprengtünk rajta, de olyan jól sikerült az esztendő, hogy most már akarjuk. Horváth Mihály Gyöngyöstarján Tíz esztendővel ezelőtt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség életrehívásával új nagy erő lépett a történe­lem színpadára A háborútól oly sokat szenvedett nők ne­mes célt írtak zászlajukra: megakadályozzák, hogy a há­ború, a pusztulás megismét­lődjék, kivívják jogaikat, igazságukat, biztosítják gyer­mekeik jövőjét. Az elmúlt tíz év alatt a NDNSZ munkájával, erőfe­szítésével kivívta a haladó emberiség elismerését. A szö­vetségbe tartozó 67 ország 140 millió asszonya nagy mérték­ben kivette részét a béke meg­őrzéséért. a nemzetközi prob­lémák megoldásáért folyó harcból. Követelték a fegy­verek csökkentését, az atom­fegyverek betiltását, nagy eréllyel és határozottsággal léptek fel a nők politikai és gazdasági jogfosztottsága el­len. Szocializmust építő hazánk asszonyai egy sorban Küzde­nek a világ asszonyaival a bé­kéért, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség célkitű­zéseiért. A mi lányaink és asszonyaink az elmúlt 10 év­ben szabadon, egyenlő jogú­ként vesznek részt építő mun­kánkban, támogatják kormá­nyunk béke politikáját. Or­szágunk asszonyaival együtt megyénk asszonyai is ott van­nak mindenhol, ahol a béké­ért, a jobb életért harcolnak. Munkájukkal, szavukkal nap mint nap hitet tesznek a szo­cializmus, a béke ügye mel­lett. A Heves megyei nők nevé­ben szeretettel köszöntjük a tízesztendős NDNSZ-t. Továb­bi sikereket, eredményeket kívánunk áldozatos munká­jukhoz, melyet az emberiség szebb holnapjáért végeznek. Martin Niemöller, az egyik nyugatnémet tartomány evangélikus egyházának vezetője kijelentette, hogy a nyu­gatnémet hadseregbe most behívottak 83 százaléka volt ná­citiszt és olyan, aki a régi Wehrmachtban kapott kiképzést. — Példátlanul gyors ütemben fejlődik a szovjet ipar. Ha a kapitalista világ 1929. évi ipari termelésének mutató­számául a 100-at tekintjük, akkor a tőkés ipari termelés mutatószáma 1954-ben 176 volt. Ezzel szemben a Szovjet­unió termelési mutatószáma ugyanezen idő alatt 100-ról 1785-re növekedett, vagyis csaknem 18-szorosára az 1929. évinek. — Az amerikai hadügyminisztérium közzétett adatai szerint is 49 országban 950 amerikai támaszpont van. Ezeken a támaszpontokon közel hárommillió amerikai katona állo­másozik- Ezzel szemben a Szovjetunió nemrégiben vissza­adta Finnországnak Porkkala Uddot, egyetlen külföldön lévő katonai támaszpontját. — A csehszlovákiai Mlada Boleslav gépkocsimüvek fu­tószalagjáról a második ötéves terv során tizpercenkint ke­rül le egy-egy kész gépkocsi. — „A levágott Jrezek gyárának“ nevezik a torinói alumí­niumgyár dolgozói üzemüket, mert a rossz munkaviszonyok következtében a gyárban napirenden vannak a balesetek. A gyár példája nem egyedülálló Olaszországban. A nagyon hiá­nyos hivatalos statisztikai adatok szerint egy év alatt egy­millió baleset történik Olaszországban. — Az Egyesült Államokban csillagászati számokat ér el a nagytőkések profitja. A General Motors, a legnagyobb amerikai cég a minap jelentette, hogy tiszta nyeresége 1955 első három negyedében 913 millió dolláros rekordösszeget ért el. A cég idei tiszta nyeresége minden bizonnyal meg­haladja az egymilliárd dollárt. A General Motors elnöke Wilson, az Egyesült Államok jelenlegi hadügyminisztere. — Nemrégiben szovjet ujságíróküldöttség járt az Egyesült Államokban. Amerre csak megfordultak, az egyszerű ameri­kaiak mindenütt örömmel és szeretettel fogadták a szovjet embereket. Egy alkalommal, amikor ebédnél ültek, egy ma­gas, ősz asszony lépett a szovjet újságírókhoz, kezében nagy­csokor tarka őszi virággal. — Ezt maguknak hoztam, mert a béke országából jöttek. Mi, amerikaiak is békét akarunk. ír­ják ezt meg, uraim, — mondotta az asszony. A DISZ és az ifjúság — Szerszámgyári tapasztala tok — NEM ÉN lehettem az első, aki azt kérdezte tőle, hogy minek szánták a szülei, mert gondolkozás nélkül válaszolt: — Gyermekkoromtól a mezőre jártam, válogatás nélkül dol­goztam. Ha kapálni kellett, kapáltam, ha a gyomlálás jött sorra, testvéreimmel én is gyomláltam. A távolabbi terv? — varrni tanultam vol­na. A szerszámgép finom acél­csíkokat metélt a formálódó alkatrészből. Gondolatban Ady jutott eszembe, „Varrólá­nyok“ című műve. Mi lett volna ebből a bogárszemű lányból az elmúlt tíz év nagy változásai nélkül. Egy abból az olcsószoknyás, szegény, szá­nalmas leányseregből, amely hr ;naltól éjszakáig a varró­gép mellett görnyedt. S akik egy hasonló nincstelen alkal­mi munkás oldalán, féltjeit gyermekkel kínlódva, lesová­nyodva, lerongyolódva, állan­dó veszekedésben élték az éle­tet. Nem ez lett Sipos Erzsiké élete. Mint ahogy a többi sí- poserzsikéé sem. A Gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár erős, egészséges eszter­gályost nevelt belőle. S ha férje még nincs is, biztos akad számára is abból a sok egész­séges fiúból, akik körülötte dolgoznak. A raktár szőke, kis irodai al­kalmazottja sem remélte, hogy az ifjúkori libát terelgető nyír­favessző, a bevásárló kosár és a mosogató ruha után valaha még ceruza kerül munkától eldurvúlt kezébe, soha nem gondolta Kácsor Erzsiké, hogy a cselédkönyvből munkakönyv lesz, amelyben nem takarí­tói, hanem könyvelői állás lesz bejegyezve. És már több mint egy éve ebben a munka­körben dolgozik. Minden fiatalról sokat le­hetne mesélni, sok olyat, amit szinte észre sem vesznek. Ma már a világ legtermésze­tesebb dolgának tekintik, hogy a 20—21 éves lányok selyem- harisnyában. szövetszoknyá- bán és kardigánban, csinosan járnak el munkahelyükre; azt, hogy a drága gépeken egyedül dolgoznak és a tanulásukban, nehézségeikben az idősebbek készséggel segítik őket. öreg szakmunkásoknak is megtisz­teltetést jelentő feladatokat adnak nekik, mert bíznak bennük, egy egész üzem terv­teljesítését építik rájuk. Régen az üzembe került fia­tal úgy elveszett a többi kö­zött, mint a tengerbe dobott kavics. A kutya sem törődött az esztergályos tanulókkal, megvolt a műhelyben min­denkinek a maga baja, amely éjjel-nappal foglalkoztatta. Észre sem vették a fiatalt. Ünnepnek számított az az egy-két óra, amelyet leendő szakmájuk elsajátításában tölthettek. EMLÉKSZÜNK-E valaha is olyan szervezetre, amely ösz- szegyűjtve a fiatalokat, úgy egyengette, simítgatta életút­jukat, nyesegette róluk a vad­hajtásokat, mint ma teszi ezt a DISZ? Nem volt ilyen. De most van, még hozzá jól dolgozó DISZ szervezet a Szerszámgyárban. Az ifjú munkások alig két éve alakí­tották meg a DISZ-t. Néhány emberből lett a mai, közel 200 tag. S hogy a szervezet mennyire törődik velük, azt nem nehéz bebizonyítani. Leg­többjük az iskolapadtól, vagy a földekről került az üzembe. A metszőollón, ásón kapán és a permetezőgépen kívül talán nem is ismertek más szerszá­mot. El sem tudták képzelni, mire jó az első látásra olyan bonyolúltnak tűnő gép, amely parancsszóra, engedelmesen végzi munkáját. Eltelt egy év, két év és a DISZ fiatalok ál­landó segítségnyújtásával, ta­pasztalataik átadása révén megtanultak a gépekkel bán­ni, egyre többet termelni. A versenytábla már arról adott hírt, hogy Kiss József és II- csik Ferenc esztergályos, Bogáti Ottó, Szekrényest Já­nos és nagyon sok fiatal már a legjobb dolgozók közé ke­rült, győztese lett a november 7-i versenynek Vagy az éves tervet értékelve, Szilva Gyula 150 százalékkal a Pobjeda óra, az Ilcsik brigád a néprádió, Vőfény László 170 százalékkal Szmatola Lajos TMK lakatos pedig jó munkájával a kitű­zött jutalomtárgyak közül egy-egy kardigán elnyerésére esélyes. És mindebben a patronáló mozgalom, az elv­társi támogatás segítette őket. Ezzel is megelégedhetne a DISZ. Az első lépéseket, a szárnypróbálgatást óvón, fi­gyelemmel kísérte. Most, hogy megerősödtek, a maguk útjá­ra engedhetné t őket, hiszen mindig vannak újak, akikkel foglalkozni kell. De nem ezt teszi. Azt akarja, hogy min­denki, aki hozzátartozik, egy­re képezze magát. Petőfi is­kolát indított, hogy a magyar népnek a szabadság és a jobb életért folytatott évszázados küzdelmével megismertesse őket s ma élő klasszikusok so­raiból megtanítsa a fiatalokat épülő hazánk vívmányainak megbecsülésére, a mindent je­lentő párt szeretetére. A leg­jobbakat pártoktatásra és po­litikai gazdaságtanra jegyez­tette elő. S nagy gonddal ügyel a DISZ a szakmai to­vábbképzésre is, ennek ered­ménye a tervbe vett több TMK céltanfolyam, a techno­lógiai tanfolyam, az esztergá­lyosok, forgácsolók, köszörű­sök tanítása. S NEM IS nevezhetnénk a fiatalok szervezetének, ha a kultúráiéiról, a sport fejlesz­téséről megfeledkezne. ■ A Gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyárbari tánc- és szín­játszó csoportok teszik ked­vessé, hangulatossá a nagyobb ünnepeket. Zenekaruk még csak háromtagú, de a szak- szervezeti alap 22 ezer forint­jából többek között á zenekar kibővítésére is jut. s ha több lesz a hangszer, biztosan na­gyobb lesz a taglétszám is. Több mint 4000 F-t költöt­tek a könyvtár felújítására, amelyben bármikor megtalál­hatja ki-ki a kedvére valót, a magyar és külföldi írók leg­szebb, legértékesebb munkáit. Gyakran rendeznek filmvetí­tést, hallgatják a szebbnél- szebb hanglemezeket, magyar nótákat és indulókat. A sport most kezd fellendülni, még in­kább csak szórakozásból ping­pongoznak, ülnek a sakktáblák mellé, vagy szaladnak a töb­biek lelkes biztatása közt a futballabda után De nemcsak ezáltal igyekez­nek belőlük szocialista em­bert formálni. A szervezet ve­zetőinek erejéből többre is telik. Üzembejöttük első per­cétől figyelik, hogyan beszél­nek az idősebbekkel, meg­adják-e szüleiknek, a lányok­nak az illő tiszteletet. Saj­nos gyakran előfordul, hogy az önálló keresettel rendel­kező fiatalok megfeledkeznek az otthonról, a szülőktől ka­pott sok jóról, a tisztelet- adásról. A gyár fiataljaira, Benei Annuskára, Kácsor Er­zsébetre, Horváth Marikára és a többiekre nem ez jellemző. Fizetésük nagy ré­szét hazaadják, segítik testvé­reiket, könnyítenek az örege­ken és azokról, akik sok fára­dozással nevelték fel őket, a legpéldásabb gyermeki szere­tettel beszélnek. Így aztán a szülők is nyugodtan engedik őket a DISZ-be, mert a ta­pasztalat azt mutatja, hogy ott csak jót tanulhatnak. Az idősebb dolgozók .iránti tiszteletadással itt-ott még baj van. Rosszul értelmezett vi­ták, okoskodások néha a szemtelenség határát súrol­ják. De korántsem olyannyira, mint régen. Jobban megszív­lelik már a hasznos tanácsot, nagyobb nyomot hagy bennük a párttagok, a vezetők, vagy akár csak szomszédos társuk nevelő szava is. S a lányokkal szemben .... ebben Kácsor Er­z siké véleményén osztozha­tunk: ki milyen lány, hogyan beszél a fiúkkal és hogyan viselkedik, mindig olyanok a fiúk is. Szerencsére általáno­sítva mondhatjuk, hogy itt többnyire rendesen viselked­nek . RAJTUK, a diszistákon és a jövőben szervezetbe lépőkön múlik, sikerül-e a DISZ-t eb­ben a gyárban tovább erősí­teni. Minden tag járuljon hozzá, értékelje és munkájá­val, példás magatartásával vi­szonozza ezt a segítséget. Csak jó származik belőle kü­lön is, együttesen is a fiata- I lóknak. Dobai Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents