Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-23 / 91. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. November 23, szerda A Magyar Dolgosok Pártja Kosponti Vesetőségének határosain az alapszervezeti párt vezet őségek és a pártbizottságok, valamint a ’ revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjá választásáról 1956. január 1 és április 23 között A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlé sek, illetve pártértekezletek előtt. , Január 1-től február 20-ig az alápszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási párt- bizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23. között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat. 1. Az alapszervezetekben a be-1 új jáválasztása a következőszámoló és a pártvezetőségekI képpen történjék: A) A taggyűlés és a beszámoló nek elmaradva a tagsági járulék fizetésével, b) A felsőbt( pártszervek megbízólevéllel’ ellátott képviselőinek. 6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali v vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) Pártiértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva. 7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról- és a további feladatokról: a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javas lat elfogadása, b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalj a meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti. 1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik. 2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményűt összesíteni kell. 3. A beszámoló-vezetőség- választó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Arnenynyiben a beszámoló-vezetőség- válásztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell ismételni. 4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvénves párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosz- szabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével. 5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nineseB) A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén . 1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja: a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tízen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére; b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölő- bizottságot választani). d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot. ' Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölő- bizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot, 2. A taggyűlés titkosan megválasztja: a) Az alapszervezet vezetőségét; b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre. A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak. 5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be. 6. A jelölés módja: a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizott, ság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, maid átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlevő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. A jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket. b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűlés-' sel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlevő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket. c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani. 7. A jelöltek névsorának ösz- szcállítása; A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni: a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését. Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni. Egy-egy* jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani: A szavazólapra először a jelölőbizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni. Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólápra felvenni. Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetekben, ahol nem választanak jelölő- bizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani. 6. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával oáfhúzámosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén résztvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása, után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sökszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. 9. A szavazás módja: A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni^ hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt, vagyT jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, saját- kezüleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen. 10. A szavazatok összeszám- lálásának idejére az elnök a taggyűlést felfügeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásá- hoz. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A vártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták. 11. A szavazatok megszám- lása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke'* rövid zárszót tart s a taggyűlést bezárja. 12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ. 13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja, úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, másod- példányát pedig, mint bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi. 14. A megválasztott pártvezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki. 15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 10C- nál kevesebb, és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először külön-külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit, majd utána ösz- szevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket. II. A) A pártértekezlet és a beszámoló 1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a háromszázat, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at. 2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak akiket alapszervezeti taggyűlésekén, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak s azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek. 3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nál, a megyei párt- értekezléten részvevő küldöttek száma 200—600-nál a budapesti pártértekezleten 600— 900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételével kell meghatározni. a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen félsőbb pártszerv határozza meg. 4. A beszámoló és a vezetőségválasztó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirendi pontja legyen. a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai; b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról; c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.) 5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen: a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai; b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre. 6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági ülésen kifejtett álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartjá, azt a pártértekezleten kifejtheti. B) A jelölés és a szavazás a pártértekezleten 1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják: a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt. b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre választandó küldöttek jelölésére; c) Az 5—3 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására. d) - Az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok össze számlálására. 2. A pártértekezleten titkos szavazással választják: a) A pártbizottság tagjait, póttagjait’, és a revíziós bizottság tagjait. b) A felsőbb pártértekezletre a szavázati joggal és a ta-< nácskozási joggal bíró küldötteket. 3. , A jelölés és a. szavazás előtt a pártértekezlet elnöké bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártbizottságba hány tagot, póttagot és a revíziós bizottságba hány tagot, továbbá a, felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak. 4. A lelépő pártbizottság és revíziós bizottság jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet be. A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez, vagj^ a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésre tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja. Külön-külön kell szavazásra bocsátani a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre küldötteknek javasolt elvtársak névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.) A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet, vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezleten részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendjében történik; miután a jelölőbizottság által beterjesztett jelöltek szavazólapra való felvétele megtörtént. A revíziós bizottság tagjainak, illetve a felsőbb pártértekezleteken részvevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik. 5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány küldöttet kell a pártér- tekezletnek megválasztania. 6. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja és szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon1 fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet választhat. 7. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb párt- szervek megbízottai lehetnek jelen. .8. A szavazás megkezdése, előtt a szavázatszedő bízott-, ság . elnöke ismerteti a szavazás módiát. A szavazás úgy törtéhiki hogy minden szavazati joggal bíró küldött a: szavazólapon annyi jelölt névét hagyja meg, ahány pártbizottsági tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttét választhat meg a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a, párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A szavazólapot. a küldöttek sajátke- zűleg dobják a zárt, urnába. 9. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít, A pártbizottság megválasztott tagjainak, póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttnek azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták. 10. A szavazatok megszámlálása után a . szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A iegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv' egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg másik példányát pedig megküldi a felsőbb pártszervnek. 11. A megválasztott pártbizottság és revíziós bizottság a Dártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését. A pártbizottság nyílt szavazással megválasztja a párt-vég- rehajtóbizottságot és a párt- bizottság titkárait — külön az első titkárt —, valamint megválasztja a fegyelmi bizottságot. A revíziós bizottság nyílt szavazással megválasztja a revíziós bizottság elnökét. A megválasztott pártbizottságot és párt-végrehajtóbi- zottságot, továbbá a revíziós bizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg.
