Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-13 / 88. szám

1955. november 13. Vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Díszünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóján a Gárdonyi Géza Színházban A Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei Bizottsága, a Heves megyei Tanács és a Magyar-Szovjet Társaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója al­kalmából vasárnap este dísz­zsőné, Suha Andor, Müller Gyula, Szabó Imre. Az elnökségben foglaltak helyet: Tamás László, a városi pártbizottság első titkára, Dr. Boócz Sándor, a megyei kór­ház igazgatója, Kocsmár Jáe­nyászati Tröszt igazgatója, Nagy Istvánná, az egri Do­hánygyár sztahanovistája, Dr. Szántó Imre, a megyei Nép­front-bizottság elnöke, Kormos Antal, a Nagy József Tsz tag­ja, Körmöczi András rendőr­alezredes, Német Sándor, a A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Lendvzá Vilmos, a megyei tanács elnö­ke nyitotta meg az ülést. Ez­után Erdélyi Ferenc, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Heves megyei bizottságának másod- titkára mondott beszédet. A díszünnepség elnöksége ünnepséget rendezett a Gár­donyi Géza Színházban. A díszünnepség elnökségé­ben foglaltak helyet a párt és a tanács megyei vezetői: Ko­mócsin Mihály, Erdélyi Fe­renc, Such János, Lendvai Vil­mos, Furucz János, Árvái De­mos, a városi tanács elnöke, Pá- Pedagógiai Főiskola igazgató­ja, Bittner János, a Magyar- Szovjet Társaság megyei tit­kára, Bérezés Emil alezredes, Ruttkay Ottó, a Gárdonyi Színház igazgatója, Baják Ist­ván, a Mátravidéki Szénbá­Bútorgyár dolgozója. A színház nézőterét zsúfolá­sig megtöltötték a meghívot­tak, a politikai, gazdasági és kulturális élet, a termelő munka megyei kiváló képvi­selői, valamint jó pártmunká­sok. (Erdélyi Ferenc elvtárs ünnepi beszéde „Tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak.! Ma ünnepli a szovjet nép, s vele együtt az egész haladó emberiség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mének, a Szovjetunió fennál­lásának 38. évfordulóját. Ünnepük a világtörténelem legkiemelkedőbb, legnagysze­rűbb eseményét, a szocialista állam megteremtését, Orosz­ország munkásainak és pa­rasztjainak mindennemű el­nyomás alól való felszabadí­tását. Forrón ünnepük szerte a világon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicső hőseit, a nagyszerű orosz mun­kásosztályt, a Szovjetunió hős kommunista pártját, a halha­tatlan Lenint. 1917 októberé­ben kezdődött el az emberi­ség igazi történelme. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világtör­ténelmi jelentősége éppen abban áll, hogy új korsza­kot nyitott az emberiség történetében, olyan kor­szakot, amelyben megszű­nik az embernek ember által való kizsákmányolá­sa, egyik nemzetnek a má­sik által való elnyomása. nép sikereiben, eredményeiben az egész haladó emberiség saját boldog jövőjét látja. Ezért folytatnak a kapita­lista országok uralkodó körei oly féktelen harcot a Szovjet­unió ellen. Ezért kényszerítet­ték arra, hogy 38. éves fenn­állásából 10 évet háborúban töltsön. De hiábavaló volt minden támadásuk, a haladás elleni vak gyűlöletük, az in­tervenció, s a második világ­háború, zsoldos csapatai véres fejjel menekültek a felszaba­dult szovjet nép fegyverei elől. S nem kétséges, hogy hasonló sors várna minden jö­vőbeni támadóra is. Erdélyi elvtárs hangsúlyoz­ta hogy a Szovjetunió népei milyen nagy munkahőstettek­kel ünnepük a diadalmas ok­tóber 38. évfordulóját. Szovjet ipar fejlődésének évi üteme öt-hatszorosa az Egyesült Államok ipari fejlődése átlagos évi üte­mének. A szovjet ipar ötéves tei-vét már 1955 május 1-re, vagyis négy év és négy hónap alatt teljesítette. Az ipar színvona­la 1940-hez képest több mint háromszorosára emelkedett. Ez évben 33 millió tonna va­sat, 45 miliő tonna acélt, több mint 390 miUió tonna fémet, és 70 miüió tonna kőolajat termelt a szovjet ipar. Hatal­mas vízierőművek épülnek, termővé teszik a szűz- és par­lagföldeket, új gyárak, szov- hozok, kolhozok és városok épülnek. Hatalmas mértékben emelkedik a nép kulturális színvonala is, évente több mint 600 ezer fiatal fejezi be tanulmányait az egyetemeken és a főiskolákon. Ez több mint Európa összes kapitalis­ta országainak végzett főisko­lásai. A Szovjetunióban a vi­lágon elsőnek épült fel az 5000 kilowattos atomerőmű, melynek fénye az emberiség jövő útját ragyogja be. a Nagv Októberi Szocialista Forradalom nemcsak az elnyomott és kizsákmányolt dolgozók forradalma volt, hanem a béke forradalma is Tanácsköztársaság elbukott, de a forradalom szelleme to­vábbra is élt a magyar prole­tariátus szívében, az 1930 szeptember 1-e nagy tüntetés­ben Korvin, Sallai, Schön- hercz, Rózsa, Fürst és Ságvári elvtársak harcaiban. Megyénkben is felcsapott a forradalmi tűz Egerben 1919 március 22-én jelentette be Kolacskovszky Lajos a proletárdiktatúrát. Egerszalókon a munkástanács a káptalan 280 hold földjét 158 földnélküli proletár között szétosztotta. A megye számos községében. termelőszövetke­zetek alakultak. Erdélyi elv­társ beszélt arról, hogy az el­lenforradalom éveiben sem tudták elhomályosítani Heves megye dolgozóinak szívében a forradalom emlékét. A Mátra erdőiben a Tanácsköztársaság bukása után hónapok múlva is kommunista szervezkedés folyt, a hatvani Palagyár mun­kásai már 1920 elején sztrájk­ba léptek. Az egri Dohány­gyárban és megyénk más üze­meiben is kommunista szer­vezkedések folytak. 1930 szep­tember 1-én Egerben és Gyön­gyösön tüntetések zajlottak le. 1931 május 10-én az Uj-hat- vani templom, s a környező házak falain az októberi for­radalmat. s a proletárdiktatú­rát éltető plakátokat találtak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megyénk dolgozóiban táplált remény és sóvárgás a jobb életre, a fel- szabadulásra nem volt hiába­való. Ezelőtt 11 évvel a szov­jet hadsereg hős katonái, ok­Erdélyi Ferenc elvtárs beszédét mondja. tóberi fiai elhozták a mi né­pünk számára is a várva-várt szabadságot. Erdélyi elvtárs visszaemlé­kezett a felszabadulás utáni idők nagy küzdelmeire. Me­gyénkben mindenfelé rom és pusztulás volt. A kétkedők azt mondták, hogy ezt nem heverjük ki ötven év múlva sem. A Kommunista Párt azonban élére állt az újjáépí­tési harcnak. Megyénk na­gyobb üzemei a felszabadulás után egy hónappal már dol­goztak. A munkásosztály volt az, aki elsőnek verte le a ka­rót a bárók, a hercegek és egyházi uradalmak földjén, s átadta a földet jogos tulajdo­nosának. a dolgozó paraszt­ságnak. Iparunk soha nem látott fejlődést ért el a 11 év alatt. Megyénk munkásainak száma a felszabadulás előtti­hez viszonyítva négyszeresé­re, az ipari vállalatok száma az első ötéves tervben három és félszeresére emelkedett. A régi Pernyepuszta he­lyén ma Közép - Európa egyik legkorszerűbben gé­pesített bányája, Petőfi- bánya működik. A nyo­mortanyák helyett korsze­rű, modern lakások épültek. Olyan kis falvakban, mint Lőrinci, Apc, Sírok, Félné" met, Gyöngyösoroszi és még sorolhatnánk tovább, i új, modern nagyüzemek épültek. Ma már alig van olyan család Niváinkban, ahonnan ne ke­rült volna ki bányász, üzemi munkás, vagy közép- és főis­kolás fiatal. A munkásosztály életszínvonalának emelkedé­se szorosan egybekapcsoló- iott a dolgozó parasztság jó­létének emelkedésével. Kor­mányunk a tsz-ek elsősorbani segítése mellett továbbra is megad minden segítséget "'gyénileg dolgozó parasztjaink életszínvonalának emelésé­hez. Ma már megyénk föld­kerületének több mint 20 szá- alékán gazdálkodnak a ter­melőszövetkezetek. Ebben az ívben több mint 2500 dolgozó carasztcsalád választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Több milliomos termelőszövet­kezetünk van, mint például a kiskörei Dózsa, az atkári Mi­csurin, a füzesabonyi Petőfi, a hatvani Dózsa és még sorol­hatnánk tovább. A termelő­szövetkezeti parasztjaink többségének 'jövedelme már meghaladja az egyénileg dol­gozó középparasztok jöve­delmét. Az első ötéves tervben me­gyénk az ország legjobban villamosított megyéje lett. Vil­lanyfény világít ma már min­den községünkben. A hatal­mas felemelkedést mutatja az (Folytatása a 4-ik oldalon) ©lyan korszakot, amelyben a dolgozó ember először kerül valóban emberi feltételek kö­zé, amelyben a természet és társadalom erői a dolgozó ember érdekét, jobblétét bol­dogulását, anyagi, szellemi és kulturális szükségleteinek ki­elégítését szolgálják. Az emberiség legjobbjai küz­döttek évszázadok óta népeik sorsának jobbrafordulásáért, az ember méltóságának, s becsületének védelméért, de vágyaikat, álmaikat csak az Októberi Forradalom váltotta valóra: az emberhez méltó szabad életet, a fokozódó jó­lét és műveltség biztosítását minden dolgozó számára. En­nek a magasztos célnak van alárendelve a társadalom min­den tevéke.nyséae. E ragyogó cél megvalósulásának minta- kéve a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunió. Erdélyi elvtárs ezután el­mondta, hogy a világ még el­nyomás alatt élő dolgozói ezért tekintenek ma olyan hálával és szeretettel a Szov­jetunió felé, mert a szovjet Először az emberiség törté­netében olyan társadalom jött létre, amelynek lényegéből fa­kadt a békéhez való ragasz­kodás. A szocializmus építé­se és ezzel együtt a dolgozók jólétének fokozása csak bé­kében történhet. Ez az oka annak, hogy a szovjet nép 1917 októbere óta a béke kö­vetkezetes harcosa, a béke ügyének, a békés együttélés­nek szószólója. Napjainkban is a Szovjetunió népe a bé­kéért folyó harc zászlóvivőié. Ezt bizonyítják legutóbbi lépé­seik a nemzetközi küzdőtéren ahol példát mutat a többi államnak a nemzetközi fe­szültség megszüntetéséért foly­tatott harcban. Ilyen lépés volt az osztrák államszerződés előkészíté­se és megkötése, a Jugo­szláviával fennálló kapcso­latok normalizálása, a dip­lomáciai kapcsolatok fel­vétele a Német Szövetsé­ges Köztársasággal, a szovjet fegyveres erők 640 eaerrel való csökkentése, a haditámaszpontok felszá­molása Port-Artúrban és Finnországban. A genfi értekezleten tett ja­vaslataik szintén azt mutatják, igazi hű harcosa a népek bé­kéjének. Ezt a következetes békeharcot folytatják a népi demokráciák, ezt a békeharcot folytatja a mi népünk is. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy hatással volt a magyar dolgo­zó népre, örök dicsősége a magyar munkásosztálynak, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom által terem­tett lehetőségeket maximálisan felhasználta. Elsőnek lépett a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyom­dokaiba, elsőnek követte az oroszországi tanácsköztársa­ság példáját. A magyar mun kásosztály a falvak és ura­dalmak zsellérei, béresei a dicső Magyar Tanácsköztársa­ság megteremtésével hazánkat kommunisták vezetésével, a a történelmi haladás élvona­lába állították. Erdélyi elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy bár a A Megyei Pártbizottság koszorúját Komócsin Mihály és Erdélyi Ferenc elvtársak helyezik el.

Next

/
Thumbnails
Contents