Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-06 / 87. szám
1955. november 6. Vasárnap. NÉPÚJSÁG AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Kombájngyár épül a szűzfőidekea Észak-Kazahsztán sztyeppéi alaposan megváltoznak. A szűzföldeken új települések, vasútvonalak és műntak, hatalmas magtárak épülnek. Az új földek meghódítása fellendíti a köztársaság egész gazdasági és kulturális életét. Rövidesen új üzemek épülnek, amelyek ezerszámra ontják majd a gépelhet a mezőgazdaságnak. Pavlodar városban, ahol a vasútvonal átszeli a bővizű Irtis folyót, már megkezdődött egy hatalmas kombájngyár építése. A gyár gabonabetakarító, silózó és egyéb mezőgazda- sági gépeket készít majd. Ezenkívül a mezőgazdaság sok kombájn-motort és tartalékalkatrészt kap a gyártól. Az új üzemet előregyártott épületelemekből építik. Az ■építkezés színhelyén már lefektettek 16 kilométer vasútvonalat, épülnek az autóutak, szerelik a vízvezetéket. Az építők vállalták, hogy számos segédüzemet határidő előtt átadnak rendeletésének. A szűzföldek kellős közepén kombájngyárat építő fiatalok megfogadták, hogy a gyárat a párt és a kormány által megállapított határidő előtt átadják rendeltetésének. A szűzföldek megművelésére indított hatalmas arányú akció kezdete óta az önkéntes brigádok 17,460.000 hektár szűzföldet és parlagon heverő földet szántottak fel Kazahsztánban. A Kazah SzSzK-ban 337 új gabonaszovhoz alakult. A kazahsztáni kolhozok és szovhozok dolgozói már július 10-ére teljesítették ez évi előirányzatukat és vállalták, hogy év végéig további kétmillió hektár szűzföldet törnek fel. Harmincnyolc esztendeje eldördült egy hajóágyú messzi északon, Petrográdon és rohamra indultak az orosz munkások, parasztok, katonák százezrei, hogy ledöntsék a gyűlölt elnyomást, és új államot teremtsenek, a dolgozó nép államát. Harmincnyolc esztendő nagy idő egy ember életében. Azok a gyerekek, akik akkor tátott szájjal bámulták a rohamozó vörösgárdistákat, ma már érett, javakorbeli férfiak. De a történelem katlanában egy pillanat csak az a néhány évtized. Hiszen voltak az emberiségnek egész századai, amikor látszólag alig történt változás. Ez a 38 év azonban másféle időszak volt, — gyökeresen megváltoztatta egy hatalmas ország képét, folyókat vájt a sivatagba, gyümölcsöző kerteket ültetett északon, városokat emelt a vad tajgában, s ami még ennél is több: megváltoztatta egy egész nemzedék életét, gondolkozását. Ami valamit is ér az emberek életében, ahhoz csak nehezen, küzdelmesen juthatnak hozzá. Hát még ilyen felmérhetetlen változásokhoz. A szovjet hatalom 38 esztendeje tele volt harccal, erőfeszítés-? sei, áldozattal. Még békés hétköznapjai is küzdelmek forró pilanataiból tevődnek össze. De nem hiába küzdenek a szovjet emberek. Feladataikat vaskövetkezetességgel véghez viszik s napról-napra köze-j lebb érnek céljukhoz: egy ■ nagyszerű, minden eddiginél; tökéletesebb társadalom, a kommunizmus megteremtésé- ' hez. í Az alábbiakban megkísé-j reljük néhány vázlatos képpel,) mozaikkal érzékeltetni a Szov- j jetunióban végbement váltó- ) zásokat, a Szovjetunió mai J életét. 'i A tábornok és a kertész Irta: IVAN JEGOROV A sztálingrádi csata napjaiban a hadseregparancsnoktól fontos állami ügyben“ kihallgatást kért egy öreg dubovkai kolhozparaszt, Fjodor Vaszilje- vics Kulikov. A következőket jelentette: — Dubovkában van egy kis kert, amelyben újfajta almafákat, szilvafákat és szőlőt termesztenek. Viktor Andrejevics Kornyejev micsurmista kertész mielőtt kiment a frontra, rámbízta a kertet. Most már egészen közel van a front, csapataink Dubovkában állnak, ott vonulnak keresztül a menekülők sorai. Valamennyien benéznek a kertbe. Legjobban a 608-as számú fiatal hibrid al- mafát féltem. Az idén hozza az első termést™ A tábornok megígérte az öreg koihozparasztnak, hogy megkíméli a micsurinista Kornyejev kiskertjét. A kert bejáratánál nyomban megjelent a felirat: .Tilos övezet“, a kertajtónál fegyveres őr állt: — Tilos a bemenet. Itt kin sérleti almafák és szilvafák vannak! Addig őrizték a kertet míg a gyümölcs teljesen megérett. A sztálingrái csata füstje ott go- molygott Dubovka felett, a Volga fölött lövedékek robbantak, de Kornyejev alma- és szilvafái beértek a szovjet hadsereg őrizete alatt. A tábornok és a kertész megindító története mind a mai napig szájrói-szájra jár az alsó Volga vidék kertészei között. Nem hiába őrizték a harcosok Kornyejev kertecskéjét! Újfajta gyümölcsfái rendkívül népszerűek lettek, a kornyejev- féle szilvafák, a Volga alsó folyása mentén csaknem minden kertben megtalálhatók. Sőt mi több a gyümölcsfákat fajtakörzetekbe osztó állami bizottság kiválasztott és a Szovjetunió egész területén elterjesztésre javasolt két kornyejev fajta sziivafát. I szovjet nép legfontosabb vívmánya Irta: A. KUZNYECOV Az elmúlt esztendők alatt nagyon megváltozott a Baltirumtól a Csendes-Óceánig és a réggel borított Északi Sarktól a szubtrópikus vidékekig húzódó hatalmas ország képe. A : munkásoszt ály élcsapata egy gazdaságilag elmaradott, háborúban legyengült, gazdasági és nemzeti katasztrófa küszöbén áflló országban vette át a hatalmat. Nehéz örökséget hagyott a cári Oroszország a Szovjethatailomnak. — A forradalom előtti Oroszország elmaradt a fejlettebb kapitalista országoktól az ipar, különösen a nehézipar fejlesztése terén. A cári Oroszország műszál« és gazdasági elmaradottsága miatt a fejlett kapitalista országoktól függő helyzetben volt. A termelési eszközöket és a gépi berendezések legnagyobb részét külfüldről kellett importálnia. A nehézipar legfontosabb ágait külföldi kapitalisták tartották kezükben. Sem a földbirtokosok, sema kapitalisták nem voltak képesek felszámolni Oroszország gazdasági elmaradottságát. Ezt a feladatot csak a munkásosztály oldhatta meg, szövetségben a dolgozó parasztsággal, az ország szocialista iparosításának útján. Az első ötéves terv fcilyamán (1928—1932) az ipari beruházások összege 25 milliárd rubelt tett ki, ebből a nehéziparra 21 milliárd rubel jutott. A második ötéves tervben (1933—1937) a beruházások összege 65.8 milliárt rubelre emelkedett, ebbőtl a nehéziparra 54.6 milliárd rubel esett. A harmadik ötéves terv (1938—1941) három és fél esztendeje alatt 130 milliárd rubelt fordítottak a népgazdaság fejlesztésére, s ennek nagy részét az iparban, különösen a nehéziparban használták fel. Sok ezer új gyár, üzem, bánya és erőmű épült. A Szovjetunió * elmaradott agrárországból hatalmas, szocialista iparral rendelkező állam lett. A Nagy Honvédő Háború az ország műszaki, gazdasági erejének szigorú próbája volt, s ezt a próbát becsülettel kiállta. A szocialista ipar fejlesztése napjainkban is folytatódik. Az ipar, elsősorban a nehézipar, és ennek szíve, a gépgyártás, a szovjet állam hatalmának szilárd alapja, a dolgozók állandóan növekvő anyagi jólétének forrása. A szakadatlanul fejlődő termelőerők alapján folyik napjainkban a Szovjetunióban a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba. A Szovjetunió ipari termelése 1955-ben az 1940. évihez hasonlítva, több mint háromszorosára emelkedett. Az ásványolaj termelés már ebben az esztendőben eléri a 70 millió tonnát, a vastermelés pedig több mint 33 millió az acél- termelés körülbelül 45 millió, a széntermelés pedig több mint 390 millió tonnára emelkedik. A nyersvas- és acéltermelésben, sőt a széntermelésben is, a Szovjetunió világviszonylatban a második helyen álL Az elektromos energia termelés 1955-ben eléri a 166 milliárd kilowatt órát, ami 85- szöröse a forradalom előtti Oroszországban termelt villanyenergiának. Hatalmas erőművek épülnek jelenleg az ország különböző részeiben: a Volgán a kujbisevi, a sztálingrádi és a gorkiji, a Dnyeperen a kahovkai, az angarai és még számos más erőmű. Villanyenergia termelésben is második helyen áll a Szovjetunió a világ országai között. Ma, az ünnep napján, a Szovjetunió barátai örömmel üd~ vözlik a szovjet szocialista ipar vitathatatlan eredményeit. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már nem kell beszélnünk új feladatokról. Az egyik ilyen fontos feladat a további technikai haladás az iparban. A tudomány és technika nem áll egy helyben, szüntelenül fejlődik. A szocialista ipar sem állhat meg a technikai fejlődés elért színvonalán, fel kell használnia a technikai haladást, a világtudomány és a technika minden eredményét. A szovjet hatalom fennállásának 38 esztendeje alatt bebizonyította, hogy a munkások és parasztok jobban, az emberiség számára hasznosabban tudják megszervezni és előrelendíteni a termelést, a szocialista társadalmi tulajdon alapján. A felszabadult kollektív munka anyagi, termelési alapja elsősorban a nehézipar, amelyet nem egyes monopóliumok hanem a nép tart a kezében. Ez a Nagy Októberi Forradalom egyik legfontosabb vívmánya. A szovjet kormány egyre nagyobb összegeket fordít a A szovjet iskola az új tanévben Irta: L. DUBROVINA közoktatás céljaira: 1953-ban az állami költségvetés 63 milliárd rubelt, 1955-ben pedig már 68.4 milliárd rubelt irányzott elő. Jelenleg az általános alapfokú oktatásról áttérnek az általános középfokú oktatásra. Az országban számos középiskola nyílik. Az ötödik ötéves terv alatt a középiskolák száma több mint hatezerrel emelkedett. A középiskolát végzett fiúk és lányok ma már nemcsak közép- és felsőfokú szakiskolákba mennek, hanem közvetlenül termelőmunkára is. N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottsága júliusi teljes ülésén kiemelte, müyen nagyjelentőségű a munkások műszaki előképzettségének, kultúrájának és műveltségének színvonala a magas munkatermelékenység elérésében. Rámutatott arra, hogy a szovjet munkásosztály ma középfokú végzettséggel rendelkező szakemberekkel bővül és ezek a káderek nagy értéket jelentenek az ipar számárat Messze a szárazföldtől, túl a Sarkkör határán fekszik a No va ja Zemlja (Uj föld)_ sziget, amelynek partjait az Északi Jeges-tenger és a Barentai- tenger és a Karai-tengcr hullámai mossák. Az utóbbi években a szigeten is akárcsak a messzi északi vidékeken mindenütt, nagy változások mentek végbe. Különösen látható ez a szigetlakó nyenyecek életében. — Nemrégiben ismét sokan szép, új házakba költöztek, — mondja Novaja Zemlja szovjetjének elnöke, Vilka elvtárs. — Nem egy halászcsalád kapott kényelmes lakást, benne rádióval és villanyvilágítással. Ma már minden harmadik szigetlakénak van rádiója, előfizet valamilyen újságra, folyóiratra, minden második nyenyec állandó könyvtárlátogató. A felismerhetetlenségig megváltozott Lagernij falu, amely még az idén a sziget közigaz" gatási központja lesz. Nagy ütemben folyik a lakóházak és kulturális létesítmények építése. Serényen dolgoznak a szovjet épületén, az iskolákon, klu-; bokon és üzleteken. A tengeri hajók új, előregyártott épület- lemezeket szállítottak a szigetre, s ezekből házakat szerelnek össze, hogy újabb 27 nyenyec család még az idén beköltözhessen. Számos tanyán és halászfaluban építettek üzleteket orvosi segélyhelyeket, fürdőket. Novaja Zemlja hatalmas területén nem akadunk ma már egyetlen sátorra sem — mondja a szovjet elnöke. — Majdnem valamennyi nyenyec tud már írni és olvasni. Sokan tanulnak új szakmát, nem egy szigetlakó elvégezte a leningrádi e- gyetem Északi Főiskoláját. Hja Vilko már több mint 30 éve a sziget szovjetjének elnöke. Hetven éves kora meg sem látszik rajta, fürge és energikus, az országos földrajzi társaság tevékeny tagja. Tucatnyi különböző tudományos és földrajzi munkát írt a sziget történetéről. Nemcsak mint földrajztudóst ismerik, hanem mint utazót is: V. A. Ruszanov ismert északsarki kutató kísérője volt 1910—11-es expedíciói lkaiméval. Az idei tanévet a Szovjetunióban a politechnikai oktatás további fejlődése jellemzi. Ez év szeptember elsejétől a szovjet iskolások új tanterv és új programok szerint kezdték meg a tanulást. A középiskolák új tantervében és új programjaiban kiemelkedő helyet foglal el a tanulók munkára nevelése. Az 1—4 osztályokban bevezették a kézimunkát, az 5—7 osztályokban a kísérleti parcellákon és a tanműhelyekben végzett gyakorlati munkát, a 8-10 osztályokban pedig a mező- gazdasági, a gépkezelési és az elektrotechnikai gyakorlati munkát. Az új tanterv nem tekinthető a tökéletes politechnikai iskola tervének. De ebben az irányban határozza meg az iskola fejlődését, legalább is a legközelebbi öt esztendőre és feltétlenül szükséges az iskolák tömegméretű politechni- zálásának megvalósítása szempont jábóL Az új programok nagy figyelmet szentelnek a hazai és a külföldi tudomány, kultúra eredményeinek. A szovjet iskolások az első osztálytól kezdve nemcsak a hazai irodalom kiváló alkotásaival, de a világirodalom legjobb műveivel is megismerkednek. A történelem programban visz- szatükröződik Európa, Amerika és Ázsia haladó társadalmi tényezőinek kiemelkedő szerepe, a forradalmi demokratikus mozgalmak és az élenjáró társadalmi eszme fejlődésében. A földrajzórákon a tanulók ismereteket szereznek mind az orosz, mind a kiváló külföldi kutatók és utazók felfedezéseiről: Livingstone angol utazóról, Vasco de Gamma portugál tengerészről, Marco Polo olasz utazóról. A fizika tanmenetében kiemelkedő helyet foglalnak el Pascal francia tudós, Galilei olasz tudós és tanítványa, Torricelli tudományos felfedezései, Archimedes az ókori kultúra és Newton nagy angol fizikus és korunk legnagyobb tudósai, köztük Frederic Jo- liot Curie tanításai. Az új programok kidolgozásánál a közoktatásügyi minisztérium különös gondot fordított az eszmei-elméleti színvonal emelésére. A program tartalmában figyelem oe vette a politechnikai oktatás követelményeit és feladatait. Az elméleti anyagon kívül az új programban a laboratórium-munkák, az üzemi látogatások felsorolása is szerepek Az új programok alapján összesen 91 tankönyvet dolgoznak át, illetve helyettesítenek újakkal. A szovjet középiskolákban az új tanév, az ifjú nemzedék nevelése és oktatása terén elért újabb sikerek éve lesz. Jó szakembereket képeznek a népgazdaság számára — a kommunista társadalom tevékeny építőit. Egy város születése Irta: V. TICSINYIN 1917 októben 24-én (november 6-án) éjjel, a felkelés előestéjén V. I. Lenin a Szmolnijba ment és közvetlenül kézbevette a felkelés irányítását. A képen: J. V. Sztálin 1917 október 24-én éjjel fogadja a Szmolnijba érkező Lenint (F. J. Kibrik rajza). Irkutszk-terület déli részén, az őserdő szívében, ott, ahol a Kitoj folyó az Angarába öm- gi lik, 1948-ban építkezni kezd- '' tek. A következő évben az egyemeletes kőházakba beköltöztek az első lakók. A lelkes építők egyre nagyobb területeket hódítottak el a tajgától. Az épülő város körül munkástelepek nőttek ki a földből. Ezeket ma már autóbusz és villamos vonalak kötik ösz- sze. A várossal egyidejűleg felépültek a könnyű és élelmi- szeripari Vállalatok — a konfekció, és a bútorgyár, a kenyérgyár, a húskombinát, a 2500 tonna élelmiszert befogadó fűtőház. Angarszk építéséhez hatalmas mennyiségű építőanyagra volt szükség. A város szélén egymásután nyíltak meg a különböző építőipari üzemek. A hatalmas exkavátorok egyre mélyebben hatolnak be a kőbányákba, az önkiürítő autók végeláthatatlan sora hordja a homokot és a kavicsot. Az előregyártott épületelemeket, a téglát és a salaktömböket is helyi üzemek állítják elő. Angarszkot aszfaltozott sugárutak és utcák osztják egy-, két- háromemeletes kőházakkal beépített negyedekre. A házakban központi fűtés, me* legvíz, fürdőszoba, rádió szolgálja a lakók kényelmét. A házak földszintjén sok boltot nyitottak, csupán tavaly 22 új bolthelyiséget adtak át rendeltetésének. Most kezdték meg a nagyáruház építését. Angarszk északi része már kiépült, déli részén előregyártóit épületelemekből összeállított lakóházakat húznak. Angarszk Kelet-Szibériában, a 40 fokos fagyok övezetében fekszik. Éghajlata mégis kellemes. A tél egyenletes, ritkán havazik, a nyár forró, júniusban, júliusban a Kitoj strandján barnára sült fürdő- zők élvezik a napot. Itt talán a kristálytiszta ősz a legszebb évszak, csak az a baj, hogy ilyenkor rövidebbek a napok. Általában Angarszkban többet süt a nap, mint Svájcban, a híres Davosban. Változások a Novaja Zemljan
