Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-03 / 86. szám

NÉPÚJSÁG

1955; november 3. CsütdrtA.

PÁRTELET

X

A PÁRTOKTATÁS ELSŐ TAPASZTALÁTAI

Az elmúlt napokban megyénk alapszervezeteiben is megkezdődött az új pártoktatási év. Bár még csak egy foglalkozás volt, ezen is csak a bevezető előadást tartották meg, mégis a tapasztalatok alapján sok mindenre lehet következtetni. A megindulás általános tapasztalata jó. Elsősorban a hallgatók megjelenése biztatóbb, mint a múlt év megnyitásánál volt. A hallgatók mintegy 85 százaléka jelent meg a politikai iskolákon, különösen a füzesabonyi járás az, ahol az iskolákon legkevesebb volt a hiányzás és a füzesabonyi járásban maradt el a legkevesebb politikai iskola megnyitása is. Leggyengébb volt a hallgatók megjelenése szempontjából a Gyöngyös város politikai iskolái, a „marxizmus-leninizmus alapjai“ tanfolyamok, ahol a hallgatók 60 százaléka, illetve 62 százaléka jelent meg.

Az előadások általában ki- elégítőek voltak. A propagandisták nagy többsége jól fel- készülten tartotta meg az előadást. Ez elsősorban a propagandisták lelkiismeretessége mellett a helyes kiválasztás s az új módszerű propagandista konferenciák eredményeinek köszönhető. Helyes az a módszer is, amit a pétervásári járásban több politikai iskola vezetője alkalmazott, hogy előadás után megvitatták az előadás módját, így a propagandista tájékozódni tudott, hogy a hallgatók megértet- ték-e előadását és hol kell még javítania.

Gyakori volt, hogy a politikai iskolán többen jelentek meg, illetve olyanok is részt vettek, akik az előkészítés során nem jelentkeztek politikai oktatásra. Ez különösen a hevesi járásban volt tapasztalható, például a tarnaszent- miklós községben megtartott politikai iskolán az eredetileg összeírt 12 hallgató helyett tizenöten vettek részt a megnyitón.

Az eredmények mellett azonban hibák is tapasztalhatók. A gyöngyösi járásban például kilenc helyen, főként termelőszövetkezetekben nem tudták megtartani a politikai iskolák megnyitóit, mert a hallgatók nem jelentek meg. Nyilvánvaló, hogy ezeken a helyeken az előkészítéssel volt a baj. Több helyen úgy gondolkozott az alapszervezet vezetősége, hogy a nyáron az előkészítés folyamán többször is beszélgettek a hallgatókkal és most nincs szükség rá. Ugyancsak több helyen előfordult az is, hogy a propagandisták a megnyitás előtt nem beszélgettek hallgatóikkal az oktatás év megkezdéséről, hanem a pártszervezetre vártak. Az eredmény: nem

tudták a megnyitót megtartani, vagy a hallgatóknak csak egy része jelent meg.

A pártoktatás első foglalkozásainak tapasztalatai tehát azt bizonyítják, hogy a megindulás ott volt eredményes, ahol nemcsak általában az oktatás előkészítésére, hanem az egyes politikai iskolák megszervezésére is gondot fordítottak.

Pártszervezeteinknek és a propagandistáknak most az a feladatuk, hogy még az oktatási év elején, tehát már a

második foglalkozásnál biztosítsák a hallgatók száz százalékos megjelenését. Helyes az a módszer, amit például Párádon alkalmaznak a hiányzások megszüntetése érdekében. Itt nemcsak a pártszervezet vezetősége és a propagandista beszélget a hiányzókkal, hanem két-két hallgatót is meg~ bíztak, hogy biztosítsák a hiányzók részvételét a második foglalkozáson.

Nagy gondot kell fordítani pártszervezeteinknek a mező- gazdaság szocialista szektoraiban különösen a termelőszövetkezetekben lérő páríisko- lák eredményes működésére. Kétségtelen, hogy termelőszövetkezeteinkben, különösen most az őszi munkák ideje alatt, nehezebben lehet biztosítani a hallgatók teljes létszámú megjelenését. Ez azonban csupán a jó szervezésen, előkészítésen múlik.

Nem szabad, hogy pártszervezeteink sajnálják az időt és erőt a politikai iskolák helyes előkészítésére, hisz az így befektetett munka a hallgatók politikai és gazdasági ered $ ményeiben sokszorosan meg-* térül.

Megyei békegyűlés Egerben

Október 29-én, szombaton délelőtt a városi tanács nagytermében békegyülés zajlott le. A békegyűlés előadója, Lazányi Andrásné, az Országos Béketanács küldötte részletesen ismertette a jelenlegi nemzetközi helyzetet, majd kitüntetéseket osztott ki a

megye legkiválóbb békeharcosainak. A gyűlés résztvevői hozzászóltak az előadáshoz, beszéltek a soron következő feladatokról. A közel jövőben a megye minden részében gyűléseket tartanak majd, ahol megbeszélik a soronlerő külpolitikai eseményeket.

RIPORT HELYETT

A bürokrácia tipikus esetéhez volt „szerencsém“ a héten. Elmondom hogyan történt.

Azt a feladatot kaptam, írjak egy gyöngyösi posta dolgozóról rövid kis riportot. A téma szép, nagy örömmel kerestem fel a gyöngyösi posta- hivatal vezetőjét, hogy kiválasszuk a riport alanyát. No, de ez nem megy olyan egyszerűen.

— Van-e az elvtársnak engedélye a postaügyi minisztériumtól? — szegezik nekem a kérdést.

— Nincs, — de minek az — kérdem.

— Mert anélkül nem lehet, ez a szabály! — hangzik a logikus felelet.

— De én nem postai titkokról, hanem egy kiváló dolgozóról akarok írni, életéről, családjáról, — az emberről.

Engedély nélkül azt sem lehet. A beszélgetést így mm engedélyezem — mondta ki a hivatal vezetője a drákói ítéletet.

Próbáljunk telefonon engedélyt kérni — javasolja.

Beleegyeztem.

Telefon Miskolcra, a főigaz gatóságra!

Ott nem engedélyezhetik.

Telefon Pestre, a minisztériumba!

Ott sem engedélyezik, csak egy feltétellel, ha az írást megjelenés előtt bemutatom.

Meg kellett ígérnem, sőt írásba adnom a hivatalvezetőnek, hogy felkiildöm a cikket a minisztériumba.

így aztán kellő felügyelet mellett beszélhettem Nagy Gé záné telefonközpontossal. Azt azonban, hogy miket tudtam meg tőle, nem írhatom le, mert a cikket még nem engedélyezte a minisztérium, így olvasóink előtt „éberségi“ szempontok miatt örökre titok marad, hogy Nagy elv- társnőnek hány gyereke van, mi a kedvenc könyve, szereti-e a munkáját, mi a véleménye azokról az emberekről, akik rázzák a telefont és gorombák.

Mindez, úgy-e titok, köt a szavam (és írásom) és akinek felcsigáztam a kíváncsiságát, kérjenek engedélyt a KPM. IV. főosztályától a Nagy elvtársnővel való beszélgetésre. Akiknek pedig nincs meg, sürgősen szerezzék be utólag, nehogy a gyöngyösi postahivatal vezetője betiltsa a további beszélgetést.

A gyöngyösi postahivatalvezetője éber és ez helyes. S bár írás ellenében engedélyezte a beszélgetést, — leigazoltatni elfelejtett.

Herbst Ferenc- HÍREK

NAPTAR

l

X ♦

:

NOVEMBER 2.

1950 november 2-án halt meg! George Bemard Shaw angol író * 1950 november 2-án kezdte meg* működését a dunavölgyi Tim-j íöldgyár üzeme.

NOVEMBER 3.

1825-ben ezen a napon alapítot-J ták a Magyar Tudományos Aka-J démiát. ;

NOVEMBER 4.

Tíz évvel ezelőtt, 1945 november* 4-én tartották az első demokra-, tikus országgyűlési választáso- • kát Magyarországon *

— OKTÓBER 31-én az egri

városi tanács ülést tartott melynek napirendjén az ifjúság nevelése és a város kulturális fejlődésének kérdése, va-I lamint a tanácsi vállalatok; munkája szerepelt. «

— Heves megyében az új* tanév első hónapjában 37 ezer» forint értékű takarékbélyeget • vásároltak az iskolai tanulók.! Különösen kiemelkedik egy-* két iskola, mint például Szűcs* bányatelepi, ahol a tanulók| szeptember végéig átlagban* 11.40 forint értékű takarékbé-l lyeggel rendelkeztek.

— A KARÄCSONDI kul-*

túrotthon színjátszó csoportja { Jókai: Aranyember című drá-Í májának bemutatását közkí-j vánatra megismétli. A csoport} jelenleg Schiller: Ármány ésl

Szerelem című drámáját ta* » nulja.

— AZ EGRI megyei könyvtár november első hetében Vörösmarty emlékkiállítást rendez. Vörösmarty kéziratainak reprodukciói, könyveinek régi kiadásai teszik érdekessé a kiállítást. Ebből az alkalomból Mezei Sándor, a könyvtár módszertani csoportjának vezetője összefoglaló bibliográfiát készített, amely tartalmazza az 1945 óta a sajtóban, a könyvkiadásban megjelent összes Vörösmartyval foglalkozó írásokat.

Heves megye ifjúságához!

A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a DISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága és a Megyei Tanács felhívással fordul Heves megye ifjúságához, úttörőihez, pedagógusaihoz, valamennyi művészeti együtteshez, a művészeti csoportok vezetőihez és a sportvezetőkhöz.

Meghirdeti a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sport- versenyek“-et, a megye ifjúságának nagy seregszemléjét.

íjasagunk szeret művelődni, szórakozni, sportolni. Megyénk több mint ötszáz kultúrcsoportjában, sportkörében okezer ifjú és leány művelődik, szórakozik, sportol. Az 1955. évi kulturális seregszemle és a II. Megyei Ifjúsági íéketalálkozó nagyszerű vizsgái voltak ifjúságunk kulturális és sportbani fejlődésének.

A Hámán Kató kulturális és sportseregszemle lehetőséget nyújt arra, hogy még töjjb fiatallal szerettessük meg a kultúra és sport érdekes, vonzó világát. Megsokszorozzuk azoknak a számát, akik alkotóan és rendszeresen merítenek a kultúra kincseiből, sportolnak, fejlesztik izmaikat, erősítik jellemüket.

A Hámán Kató kulturális és sportseregszemle megteremti a szereplés lehetőségeit az üzemek, falvak, iskolák fiataljai, művészeti csoportjai számára, összeforrasztja a DISZ és a szakszervezeti munkások, a kultúr- és sportvezetők erőfeszítéseit, munkáját, tevékenységét.

A Hámán Kató kulturális és sportversenyek elevenebbé, pezsgőbbé és vonzóbbá teszik a DISZ szervezetek, úttörő csapatok és művészegyüttesek életét. Ennek nyomán megyénk ifjúsága még nagyobb számban bekapcsolódik majd a DISZ szervezetek életébe, s tevékeny tagjai lesznek a DISZ szervezeteknek.

A seregszemle nyomán terebélyesedjen ki az öntevékenység a kultúrcsoportok, sportkörök munkájában. Oj fiatalok kapcsolódjanak be, fejlődjenek tánccsoportjaink, színjátszócsoportjaink, éneklő és zenélő ifjúságunk. Ifjúságunk még szélesebb rétegei vegyenek részt a sportkörök, az úszó, atlétika, kerékpár és tornaszakosztályok munkájában.

A Hámán Kató kulturális és sportseregszemle annál színesebb, érdekesebb, sokrétűbb lesz, minél inkább macáénak vallja ezt megyénk ifjúsága, valamennyi kulturális és sportszerve, intézménye.

Fogjon össze tehát minden kultúrvezető, sportot szedető oktató edző. Induljon nemes vetélkedés a művészeti csoportok és lelkes versenysportcsoportok között.

DÍSZ szervezetek! Törjetek élre, munkában, tanulásban, művelődésben, sportban, az élet minden területén, begyetek méltóak a magyar ifjú munkásmozgalom nagyszerű hagyományaihoz. Így szolgáljátok ifjúságunk szocialista nevelésének nagy ügyét, így erősödik, s lesz naggyá pártunk ifjúsági szervezete: a DISZ.

Úttörők! A Hámán Kató kulturális és sportseregszemlén való eredményes részvétellel készüljetek a jubileumi év megünneplésére.

Megyénk ifjúsága seregszemléjének zászlajára a magyar kommunista mozgalom hős harcosának, Hamán Katónak nevét írjuk. Hamán Kató a párt neveltje. Hazaszeretete, jelletnessége, erős akarata a dolgozó nép, a párt iránti szenvedélyes szeretete joggal szolgai példaként ifjúságunk

szamara.

Szakszervezetek Megyei Tanácsa.

DISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága. Megyei Tunacs.

Különösen kitűnt Birgenstok István és Szabó János.

— Levél a Mezőgazdasági Technikumból —

Az egri Mezőgazdasági Technikum diákjai szorgalmasan ismerkednek a korszerű agro- és zootechnika módszereivel. Tanulmányi idejük alatt megtanulják a szocialista mező- gazdaság nagyüzemi helyes tervezési, irányítási és szervezési munkálatait. Ha szükséges, a szövetkezeti mozgalom fejlesztése így kívánja, a munkákba is bekapcsolódnak.

A kulturált kereskedelemért

Számos panasz érkezik naponta szerkesztőségünkhöz és más szervekhez a kereskedelem hibáiról. Ezek a panaszok természetesen nem minden esetben helytállóak, de sokszor olyan tényekről is beszámolnak, melyeket nem lehet objektív körülményekkel magyarázni

Kereskedelmünk összekötő kapocsként működik a falu és az ipari dolgozók, mint termelők és fogyasztók között. Kézzelfogható tény, hogy az utóbbi években hatalmas mértékben fejlődött kereskedelmünk, s egyre inkább eleget tesz fontos feladatának. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata újra a helyes, normális vágányokra terelte politikai és gazdasági életünk menetét. Eredményeképpen emelkedett a lakosság életszínvonala, nőtt a vásárló ereje, s ezzel együtt a kereskedelem forgalma is. Főleg a közszükségleti és az ipari cikkek iránt mutatkozott meg fokozott érdeklődés. Az utóbbi hónapok alatt 40 százalékkal nőtt megyénkben az ipari cikkek forgalma.

A megnövekedett igények természetesen a kereskedelmi bolthálózat nagyarányú fejlesztését követelték meg. Megyénkben a felszabadulás után 250 új állami bolt létesült, de ezek a számok még nem jelzik a földművesszövetkezeti árudákat. Egerben nemrég új tej boltot nyitottak. Gyöngyösön gyümölcs és zöldségáruda, Mátrafüreden gyümölcsbolt, Hatvanban bútorüzlet létesült. Még ebben a hónapban Gyöngyösön mezőgazdasági gép- és növényvédőszer szaküzletet, Hatvanban illatszerboltot adnak át a rendeltetésének.

Különösen szembetűnő ez a fejlődés falvainkban, ahol a korszerűtlen, régi kis szatócsboltok helyett modem, tiszta árudák és szaküzletek létesültek. Nemrég Poroszló és Kisköre községekben nyíltak szaküzletek. Az áruellátásban, a vevők udvarias kiszolgálásában, a kulturált kereskedelemben egyaránt megmutatkoznak a minőségi fejlődés jelei.

1950-hez viszonyítva, 470 százalékkal magasabb a megye kereskedelmének forgalma. Egyrészt tehát a hatalmas arányú növekedéssel magyarázhatók azok a hibák, amelyek a kereskedelem munkájában előfordulnak. Ezek jórészt az áruellátásban, elosztásban, az eladóknak a vevőkkel való kapcsolatában, összegezve, a kereskedelem kulturáltságában mutatkoznak meg leginkább. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák?

A káros jobboldali nézetek kihatásaként a felsőbb szervek főleg a falu ellátását szorgalmazták, a városi lakosság, a murUcásosztáiy rovására. A falusi felvásárlás elhanyagolása szintén a munkásságot sújtotta, s a spekuláció megerősödéséhez vezetett. Káros jelenségként él még ma is az a kereskedelmi mechanizmus, mely az árúra-várás kényelmes álláspontját képviseli. Nem elég csak megnyugodni boltvezetőinknek abban, hogy megrendelték az árut, hanem felelősségérzettel, utána is kell járniuk, hogy azok valóban meg is érkezzenek. A Gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat például boroskannákat rendelt a helyi KTSZ-től. Ezen már hat hónapja elkészültek, a vásárlók is keresik, de o Kisker még mindig nem vette át, mivel nem érkezett meg számukra az árjóváhagyás. Helytelen gyakorlat az is, amikor a mindenáron való ésszerűtlen kereskedés a gazdaságosság rovására megy. Ilyen az igények felmérése nélkül történő túlzott arányú megrendelés és felhalmozás. Egyik példája a gyöngyösi divatbolt vezetőjének esete, aki tízezernél jóval több festett divatkendőt vásárolt. A kendők nagy része még ma is raktáron hever, s miután jövőre volószínű új minta lesz a divat, ez az áru örök elfekvő készlet marad. Egerben a Mezőszöv raktáraiban három évre elegendő ekevas, ekekormány, öt évi szükségletet fedező vetőgéptölcsér, kukoricadaráló, kaszafenő hever.

Hiba az is, hogy az igények növekedésének megfelelően nem nő a bolthálózat, illetőleg nem arányos a boltok elosztása. Legtöbb esetben — főleg Egerben és Gyöngyösön, — az üzletek igen kis kerületben helyezkednek el. Az egri Széchenyi utcán például öt élelmiszerüzlet van, de annál kevesebb van a város külső részeiben. Nincs elegendő szaküzlet sem. Hiányos az árukészlet is. Az egri Csemege Boltban nem mindig lehet hideg ételféléket kapni, nem beszélve a különböző ételkülönlegességről. Máshol hiányzanak azok a kézi és gépi eszközök, melyek megyénk zöldség kultúrájának fejlődését segítenék elő. A gyöngyösi Csemege Boltban már több és jobb áru kapható, mely bizonyítja azt, hogy nem ezekben az élelmiszerekben van hiány, hanem a vezetők szakképzettségében. Míg Gyöngyösön az ember mindig új, ízléses, szép kirakatokat lát, addig az egri kirakatok unalmasak, szürkék, néha két-három hónaposak.

Az áru tárolásának és felhalmozásának ellenkező és káros véglete az áruhiány. A káli népbolt vezetőie hat mázsa kenveret rendelt, a Sütőipari Váljalat nyolcat szállított, de még ez is kevésnek bizonyult. Hasonló volt a helyzet a petőfibányai népboltban is, ahol sokáig nem

lehetett tejet és tejterméket kapni, mert a boltvezető nem merte leadni a megrendelést, félve attól, hogy az árut nem tudja majd értékesíteni.

A tervszerűtlen vezetést, rossz szervezést sínylette meg a nyáron Petőfibánya és iparvidékeink gyümölcs- és zöldségellátása, holott megyénk bővelkedik ezekből az áruféleségekből. Sok helyen a raktározás rossz körülményei rontják az eladásra kerülő áruk minőségét, máshol pedig a bolthálózat növelése nincs arányban a fogyasztók számának szaporodásával.

A kifogások és panaszok másik csoportja a kereskedelmi alkalmazottak munkájára, az eladó és a vevő egymásközti viszonyára vonatkozik. Kevés a szakképzett kereskedő. Sokszor a kereskedelmi szakemberek munkájában még kapitalista szellemmel találkozhatunk. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség számtalan esetben leplezett már le súlycsonkításokat, szeszhamisításokat és árdrágításokat. A vezetés hibája, hogy nem tett meg mindent azért, hogy ezeket a többnyire jóindulatú szakembereket megtanítsák a helyes szocialista szellemű kereskedelemre. Nem foglalkoznak kellőképpen a fiatal kereskedő káderekkel sem. Kevés a kereskedő tanuló és sok esetben áruismeret és kereskedelmi gyakorlat nélkül állítanak be úi eladőVfít.

(Folytatjuk.)

A kőlyuk tetői tangazdaság termelési értekezletén iskolánk több fiatalja résztvett. A III. osztályos tanulók lelkesem vállalták, hogy a tangazdaság téli takarmánybázisának bix- tosításához 200 köbméter siló készítésével járulnak hozzá. Az ígéretet tett követte. Szaktanáruk irányítása mellett, brigádszervezetben elkészítették a silógödröt. Zetorós fűkaszával megvágták a siló- kukoricát, megszervezték a folyamatos fogatos hordást és a vállalt három nap határidő alatt elkészítették a silót. Kü Ionosén kitűnt Birgenstok István és Szabó János III. osztályos tanuló.

A fiatalok a silökészítés mellett november 7-i felajánlásuk alapján lelkesen és oda- adóan siettek az iskola által patronált Nagy József Tsz megsegítésére Takarmányrépájukat 2550 négyszögölről Szedték ki. Eredményesen vették ki részükét a kukoricatörésből is: egy nap alatt öt holdon letörték a kukoricát és három holdról a szárat is letakarították.

Domoszlai Annm . III. növ.

Új tagjelöltekkel erősödik a sarudi pártszervezet

Sarudon a pártvezetőség- minden tagja, valamennyi pártcso- portbizalrru és a párttagok jórésze törődik a párt számszerű erősítésével. Ennek eredménye, hogy az emúlt három hónap alatt tíz tagjelölttel erősödött a párt- szervezet. Az új tagjelöltek élenjáró dolgozó parasztok, pedagógusok. Fejes János, aki nemrég szerelt le a honvédségtől, Csontos János, 7—8 holdas dolgozó paraszt, Kóródi Miklós és a többiek valamennyien jó munkájukkal érdemelték ki a nagy megtiszteltetést.