Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-02 / 77. szám (79. szám)
1955. október Z. vasárnap. nepűjsXg 7 HÍREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL \ Béke-Világtanács Irodája októberben tartja ülését A Béke-Világtanács titkárságának közlése szerint a BVT Irodája október 12-én és 13-án tartja ülésszakát Bécsben. Pietro Kenni Pekingbe érkezett A Kínai Békebizottság meghívására szeptember 29-én Pekingbe érkezett Pietró Kenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, A repülőtéren Kuo-Mo- zso és a Kínai Békebizottság más képviselői fogadták. Hatvan éves a CGI, a francia munkásosztály szakszervezete A CGT szerdán ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját. Ebből az alkalomból a Chaillot palotában ünnepi ülést rendeztek. Az ülésen a hozzászólók kiemelték, hogy a Szakszervezeti Világszövetség megalakulásakor 54 millió taggal rendelkezett, s ma már 85 milliónál is több tagja van. \ kínai népi önkéntesek bat hadosztályát kivonják Koreából A kínai népi önkéntesék parancsnokságának szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy a kínai népi önkéntesek hat hadosztályát a jövő hónapban kivonják Koreából, s vissza- vezénylik Kínába. Általános sztrájk Cipruson Ciprus görög lakossága 24 órás általános sztrájkba lépett tiltakozásul az ellen, hogy az ENSZ főbizottságában egyes hatalmak megakadályozták a ciprusi nép önrendelkezési követelésének napirendre tűzését. A sztrájk napján több helyen angolcllenes tüntetésekre is *or került. Görögország nem vesz részt a KATÓ hadgyakorlatain Hivatalosan bejelentették, hogy Görögország nem vesz részt a NATO (Északatlanti tömb) hadgyaSkorlafaiban, amelyek az „ezüst-folyó*’ nevet kapták. Görögország azért utasította vissza az említett hadgyakorlaton való részvételt, mert Törökországban nemrégiben görögellenes megmozdulások zajlottak le. Indonéziában megkezdődtek a parlamenti választások Indonéziában szeptember 29- én megkezdődtek a parlamenti választások. A választások nyugodt légkörben folynak. A Dar Ul Iszlam-bandák várható provokációi miatt Dzsakartá- ban és más városokban a rendőrségein kívül katonai őrjáratokat szerveztek. Dzsakartában az elsők között szavazott Szukarnó elnök és Háttá alelnök. A; Egyesült Államok külügyminiszter helyettese Egyiptomba utazik White, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője' szeptember 28-án közölte a sajtó képviselőivel: Allen, az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese, Washingtonból Egyiptomba, Görögországba és Libanonba utazik, hogy „megvitassa a jelenlegi problémáikat Eisenhower elnök egészségi állapota javul Mint az Associated Press hírügynökség jelenti. Eisenhower elnök egészségi állapota tovább javult, úgy. hogy egykét nap múlva már hivatalos okmányokat ír alá. Megkötötték a cseh-magyar hajózási egyezményt Budapesten. 1953-ban tartották meg a dunamenti államok hajózási konferenciáját, amelyen az egyes országok hajózásának képviselői megkötötték az úgynevezett budapesti hajózási egyezményt. Az egyezmény magában foglalja a vontatás, az árufuvarozás és a díjszabás feltételeit. A dunamenti államok most Bratislavában tartották hajózási konferenciájukat és a kétesztendős tapasztalatok alapján, az egyes országok különleges, vagy fontos hajózási érdekeinek megfelelően módosították a budapesti egyezményt. Egy a sok közül... Csendes, halikszavú emberek, a társadalom valódi értékei, akik a munkapadok, íróasztalok, szántóföldek rengetegében belesimulnak az alkotók szürke tömegébe. A dolgozó társadalom névtelen hősei!... Nem várnak és nem vágynak egyebet, csak becsületes munkát és ahhoz való időt, meg egészséget. Ezek között él a mi öreg Lemle Rezső bácsink. Ezelőtt negyven éve kezdte el hivatását a pedagógus pályán. Negyven esztendőt gyűrt le a lé- lekformálás műhelyében. Negyven^ generációt küldött az iskola me egágyából az életbe. Ebből harminchetet a Dobó Gimnéziumban munkálkodott. Nem hiába Gárdonyi az eszményképe. Épp oly csendes, befelészemlélődésisel végezte kötelességét, mint az „egri remete’* a magáét. Ö az „utolsó mohikán“ egyébként, aki személyesen ismerte Gárdonyit. Többször járt nála, beszélgetett vele. Élete legdöntőbb órái voltak ezek a találkozók. Mint fiatal, kezdő tanár, róla mintázta életnézetét: A közösségért csendben dolgozók szerény világszemléletét, valamint örök- tevékeny erkölcsét. Nagy tisztelettel emlékezik vissza mesterére, valahányszor a személyes találkozások után érdeklődünk. De csak, ha kérdezzük. — Mi hatott rád, Rezső bácsi, Gárdonyi egyéniségéből leginkább? . ; ; — Hogy került minden nyilvános ünnepeltetést.. ; — Miért, hiszen minden ok megvolt rá, hogy dicsőítsék már életében? ... — Az volt az elve, hogy az embert munkája dicséri leginkább, nem a nyilvánosság. Mikor ezeket mondja, egész megszínesedik ábrázata. Érzik, hogy saját elvének is, nemcsak a „remete” különcködéseként hangzik. És hát nemcsak mondja. így éli világát a Dobó Gimnázium öreg falai között. Úgy hozzánőtt, mint azokhoz a kopottság. Kora reggeltől késő délutánig leginkább csak „egy legény*’ van a tanári szobában. Halom könyv és dolgozat között, kék füst árnyékában Rezső bácsi tolla serceg az éra lingálása mellé. Ilyenkor készíti a másnapi Fegyelme, pontossága példaszerű. — Hányszor késtél el életedben Rezső bácsi? .. ; — Hát pajtás ilyen is elő— Akkor miért nem jösz be, mikor saját érdekedről van szó? — Hát csak dolgozgatom itthon . ; s fordult tavaly márciusban , ;. — Hogy-hogy? . ; : — Előre igazították az órát, én meg elfelejtettem ... Félki- lencre érkeztem .. — És a magyaróra Rezső nélkül maradt ugye? .. ; — Nem pajtás, csak kilenckor kezdődött az órám ... Csodás derűvel, pompás zamattal mondja. Nem feltűnő, mert amióta él, senki nem látta szomorúnak a Dobóban. Augusztus végefelé jött a rendelet, hogy a fizetésemeléssel kapcsolatban be kell nyújtani minden okmányt. Kinevezési okiratot, rendkívüli előléptetést stb.-t. Mindenki behozta, csak Rezső bácsi nem. Rám várt a feladat, hogy lakására menjek. — Ilyenkor bezzeg nincs itt, amikor kellene — duzzogok magamban. Lehet, hogy elutazott, akkor hiába keresem lakásán. Becsengetek, bemegyek. Ugyanabban a helyzetben, mint a Dobéban szokott, ül és ír. Papírcsomók, könyvek mte- denütt.. 1 :—Mit éslnálsz te ilyenkor? .. dörrenek rá. Tán nemcsak a régi dolgozatokat javítod újra? ...- Nem pajtás. nem!... vázlatokat, ( mondja szelíden, ' de mintha konferencia jegyzeteket, dolgo- kis neheztelés is volna vála- zatjavításokat. I szában. — Ilyenkor?... Majd ráérsz egy hét múlva, ha megkezdődik! — Nem dolog ez, inkább szórakozás nekem... — mondja. — Nézzem már, mivel szórakozol!? ... Egy szekrényre való kézirat. Szakdidaktikai tanulmányok tömkelegé. Egy hatalmas köteg kéziratos mű, nyomtatásra készen. Címe: „A beszédkészség elsajátítása” . 3 . — Mi az, te könyvet írsz?... — Negyvenéves tapasztalataimat rendezgetem ... Majd ha nyugdíjba megyek, átdolgozom újra, a legmodernebb tapasztalatok figyelembevételével. Huszonhárom éve gyűjtöm az anyagot hozzá, de az ember soha nem mondhatja, hogy kész. Mindig van valami újabb ráeszmélés, ami felborítja a befejezettnek vélt gondolatmenetét. Évközben gyűjtök, ilyenkor összerendezem. Ez a szórakozásom.. ; — Szórakozás? . ; ; Ahelyett, hogy a strandon ülnél és pihennél ... — Nem áll ez már jól nekem. öreg ember otthon pihen legjobbat és akkor, ha kedvenc témáival foglalkozhat. Egy könyvet veszek fel, csak úgy mellékesen. Belelapozok, a címét nézem: „A stílusépítés módszere ; : .* Irta: Lemle Rezső. — Hát te már könyvet is adtál ki? ... — kérdezem csodálkozva. — Igen!. ; ; No és mi van abban? ... — Semmi, csak soha nem beszéltél róla ... — Minek arról beszélni? . : < — mondja megütközve. — Az ember vagy ír. vagy csak beszél ... Egyszerre mindkettőt nem lehet... — Igazad van?.;s De azért mégis szólhattál volna, legalább nekem. Vagy ideadtad volna, hogy megtanuljak valamit építeni. Legalább a stílusom számára hadd építenék valami módszeres hajlékot. — Gyakorold magad, én is tíz évig gyakorlatoztam, míg ez a könyv megszületett. Tíz esztendeig dolgoztam rajta. Ha nyugdíjba megyek csak ezeknek élek. — Kívánkozol már nyugdíjba? ... — Ez pajtás, nem az én dolgom. Szívesen tanítok, ameddig a köz kívánja. Ha nem lesz szüksége rám, nyugdíjba megyek. Akkor minden energiámat ezeknek szentelem. Kartársai és volt diákjai ehhez kívánnak erőt és sok, munkában teljes esztendőt., « Farkas László tanár A Hevesi Gépállomás dolgozói az őszi munka jó elvégzéséért Pislogó szemű áttetsző porcelánarcú emberke támaszkodik a vasvillára. A kalapját iiátratolja ritkás, ősz hajjal borított fejéről, aztán ismét marokra fogja a villát, s valamiféle tavalyi gezemicét kezd cl böködni innen-odáig. Az egésznek ugyan semmi célja, mert a giz-gaz jó helyen volt itt a kerítés mellett, vagy legalább is éppen olyan jó helyen, mint ahová kotorássza a kicsi öregember — delhát.. ; Ha valaki a 90. évét tapossa, süt a nap, jó az idő, s egész életében dolgozott, mint Csi- haj János bácsi, az nem bírja ki, hogy ne csináljon valamit. Kát csinál. Az elvékonyodott, fényesnyelű vasvilla sok évtizedes munkatársa, engedelmesen turkálgatja odébb a falevelet, gallytöredéket, miegymást. A ház ahol lakik olyan, mint ahogy elképzeljük a nagyapó házát. Kicsi, takaros, befuttatva vadszőlővel, előtte tenyérnyi kertecskében virágok, s a virágok mellett téglalábakra fordítva egy teknő. Nagyszerű ülés esik a hátán, évek óta itt tűnődik az elmúlt élet iramlá- sán. Csihaj János tenki lakos, a falu második legöregebb embere. Mert van nála idősebb is, a 92 éves Juli néni. Ök a falu élő múltjai, emlékeztetői, hogy ne feledjetek, soha ne feledjetek, mert mi tudjuk, kilenc évtizeden, majd egy évszázadon keresztül kitanultuk: mi is volt a múlt, a szegény ember fiának. A vasvilla megpihen, az öreg meg leereszkedett, ide mellém a teknő hátára. Faggatom, hogy is volt, mint volt, s először csak úgy akadozva, később' egyre folyékonyabban buggyannak elő az emlékezés szavai Csihaj János bácsi száján. Történelemben soha meg nem írt események, rég meghalt emberek kelnek életre, s a tenki kis ház udvarára visszakavarog egy kis időre, amit mi úgy hívunk, hogy múlt, Csihaj bácsi meg hogy „rég vét az”. — . i. Pozsonyi Elek Jánosnál dolgoztam én,... hogy az isten nyugosztalja..., de nagy gazember volt... Nagyon nagy. Ha füttyentett, a fene sem tudta, hogy nekünk szól-e, vagy a kutyájának ... mert kutyái azok voltak ... nagyon szépek. Mi úgy laktunk, hogy középen a konyha, aztán jobbra, balra egy-egy kamora. Voltak egy ilyen házban még húszán is. Volt aztán civódás, annyi, mint a légy. Szegényember mindig dühös valamiért, mert hogy a nyomor az olyan, mint a csalán. Mindig vaka- ródzni kell tőle. — Húsz évig voltam én ott cselédember... már hogy csak cseléd. Aztán megnősültem, az a‘iszony még 25-ben meghalt. Nagyon rendes asszony volt.. ; hozott három holdat, s a magam ura lettem. Csak félig ugyan, mert kevés az a föld egy családnak. Részeskedtem tovább. S 18-ban me génit ettem ezt a házat. Egy... kettő .. ; lukács az három, Berényi Jós- ’rn az négy, aztán meg az öreg ->erge... hét saját ház volt c-nk itt abban az időben. Az egyik az enyém volt. A többi mint cse’édlakás, istálló, raktár, mind Papszász Tamásé, vagy a másik három úré. — Elhallgat. Némán üldögélünk egymás mellett, én várakozóan, Csihaj bácsi meg gondolkozva azokon a régi dolgokon, ame- Ijek a mesével ellentétben, nemcsak régen voltak, de igazak is voltak. Egyszercsak számolni kezd az ujján. Megint aztán kiböki: — Tizenhét dédunokám van, a Matild hároméves. Öregebb- jei, meg a gyermekeim, meg a/ unokáim is cselédek voltak. Mindnyájan cselédek voltunk. Az egész falu az volt... Mindig... csak most nem az. Ez a „most” kerek 10 esztendőt jelent. Hiába, ebben a korban már furcsa valami az idő, hisz 1945-ben már nyolc- vanadlkat taposta Csihaj János tenki háztulajdonos. Későbbiekben azonban kiderült, hogy sok minden belefér azért az öregember „mo®t”-jába, s az is, hogy bár eldugott porta ez, de az életfolyam habjai ide is felcsobogják útjuk történetét. A nehéz, görcsös juhászibo- tot utánzó, kis mogyorófabot magasba lendül. — Ezek itt ám mind új házak ... kő alappal. Úgy megy ezeknél a házépítés, hogy akarom és lesz. Az én időmben a magamfajta fél életet éhezett, rágta a papsajtot, míg meglett a ház. Aztán meg jött a szamárbőr ... a végrehajtó a kopott dobbal... s mehetett visz- sza a cselédházba. Úgy bizony. Elmondom neki, hogy nagyon megváltozott az élet itt Tenken is, s a tanácselnöktől hallottam, mielőtt idejöttem volna, hogy néhány év alatt majd 200 ház épül, meg, hogy voltam a Juli néninél — bólint: ismeri, az nála is öregebb — a fia, meg unokái tsz-tagok, s azok is házépítést terveznek. — Annyj itt az új ember — motyogja maga elé látszólag összefüggéstelenül — régen menekültek innen, most meg máshonnan is ideköltöznek, ideházasodnak .. ; Ezért is a sok új ház. Cigarettával kínálom; Köszöni, nem kéri. Dohányzott ő is valamikor, de házat kellett építeni. Vagy dohány, vagy ház — a kettő együtt sehogy- sem ment. A boltos adott volna hitelt, de a hitelt megadni, ahogy a boltos számolt —, ahhoz kellett volna nagy erő. Bort is mért. egy liter 50 fillér volt. Hitelbe 1,50. A kraj- cáros dohányt is négyszeresért számította hitelbe. Hát ezért szokott le az öreg a dohányzásról. Majd kétszáz ház épült itt Tenken. A szövetkezeti bolt forgalma havonta eléri a 120 ezer forintot. Úgy látszik a tenkiekmek ma már nem kél! leszokni sem a dohányzásról, se a ruháról, hogy házat építhessenek. — Hiába . : ; más világ van, na — bólogat az öreg. Sokszor arra gondolok, kár, hogy nem vagyok fiatalabb ... De aztán azt mondom magamnak: ide figyelj öreg .. ; örülj, hogy megérted, te még szerencsés vagy — közben furcsa ákom- bákomokat rajzol a megfogyott bottal a porban. Elbúcsúzom. Az öreg kezet nyújt, s aztán üldögél tovább a felfordított teknőn, a saját háza előtt, amelyért még a dohányzásról is leszokott. ! :4-' Gyurisé Géza Széles, fekete barázda hasad az eke nyomán. Végére ér a gép a földnek, hátranyúl a fcraktoa-ista kiemeli az ekét, Fordul. Vigyázva, keskeny ívben, hogy a szépen kelő árpavetésben ne tegyen kárt. Jó a szántás, senki sem találhat benn<, kifogást. Elégedettek is a fcsz-tagok a munkával. De nemcsak itt az átányi Petőfi TSZ-nél dicsérik a hevesi traktoristák munkáját, hanem mindenütt, amerre dolgoznak. A boconádi Petőfi TSZ-ben épp úgy, mint Tarnaőrsön Nyúl k. János középparaszt, Keresztesi Dezső tarnamérai dolgozó paraszt is nem egy helyen elmondta a faluban, hogy még sohsem volt ilyen szépen megmunkálva a földje. Olyan egyenesre húzta a traktorista a mesgye szélén a barázdát, hogy kis ekével sem lehetne különb. Meglátszik a traktoristák munkáján, hogy ebben az évben a tervek teljesítése mellett a jobbminőséget is célul tűzték maguk elé. S hogy ezt elérték, azt a dolgozó parasztok megelégedése bizonyítja a legjobban. Nem volt könnyű az út ed- div Még az esztendő első taggyűlésén hoztak olyan határozatot a gépállomás kommunistái. hogy év végére megszerzik az élüzem címet. Eleinte még akadt hiba sűrűn, a tavaszi munkáknál teljesítették ugyan a tervet, de nem merültek a legjobb gépállomások közé. A cséplési versenyben már a három legjobb között volt a hevesi gépállomás, most az őszi versenyben pedig íz első helyen állnak. Jó eredményük titka az alapos felkészülésben rejlik. Az erőgépeket a cséplés elvégzése után folyamatosan vitték be a brigádszállásokra. hogy elvégezzék rajtuk a III. számú karbantartást. így egyszerre tsak négv-öt gépet vontak ki a munkából A karbantartást gondosan tivégezték, s ennek is köszönhető, hogy erőgép hiba •matt egyik traktorista sem állt huzamosabb ideig. A gélek előkészítése azonban csak ^eyik része a dolognak. A gépállomás pártszervezete nagy gondot fordított az emberek megérted, te még szerencsés * vagy — közben furcsa ákom- îâ bákomokat rajzol a megfogyott « A karbantartást gondosan bottal a porban. 5 üvegezték, s ennek is köBlbúcsúzom. Az öreg kezet !'zönbetó* hogy erőgép hiba nyújt, s aztán üldögél tovább ™att„ egyik ‘rakt.orl?ta. sern a felfordított teknőn, a saját S ^ hazamo*abb idel* A gt , . , , .... , i ’ők elokeszitese azonban csak haza előtt amelyért meg a do- Î rés7e a d0iognak. A géphanyzásrol is leszokott. juiomás pártszervezete nagy ! Gyurkó Géza igondot fordított az emberek felkészítésére. Az őszi munka megkezdése előtt taggyűlésen vitatták meg a feladatokat, g határozatot is hoztak arra, hogy a kommunisták élenjárói lesznek az őszi munkának, elsők között készülnek tervük túlteljesítésével, a világ dől« gozóinak nagy ünnepére, no« vember 7-re. Minden brigádban van pártcsoport, s ezek tagjai beszélgettek vállalásukról a párton- kívüliekkel. Azok is egyetértettek a vállalással, s így a kommunisták javaslatára az egész gépállomás szívügyévé vált az őszi terv mielőbhi teljesítése. Arra is gondoltak, hogy olcsóbban dolgozzanak. Jelenleg 11,71 forinttal kevesebbe kerül egy hold megmunkálása az előirányzatnál. Az önköltség további csökkentését elősegíti az is, hogy a pártszervezet javaslatára bevezették az üzemanyag-jegyet. amely könnyebbé, pontosabbá teszi az üzemanyag elszámolást. A minőség javítására vezették be azt is, hogy az olyan agronómus, aki rœsz munkát vesz át, maga fizeti meg az újraszántást. Erre azonban még egyszer sem került sor. A Hevesi Gépállomás körzetéhez tartozó 12 község termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai több mint nyolcezer hold felszántását, közel másfél ezer hold bevetését várják a gépállomástól. Igyekeznek is ennek eleget tenni. Szeptember 26-ig 2135 holdon végeztek vető- és mélyszántást és 225 holdon vetették el a kora őszieket. Többségében már zöldül az új vetés. Segítenek a silózásba, a másodvetés betakarításában is. Az átányi Petőfi TSZ-nél például fűkaszával vágják a másodvetésű kukoricát és kölest. A répaszedésnél két répakiemelő j ük segít. A gépálomás traktoristái közül öten — négy kommunista és e,gy diszista — már teljesítették éves tervüket. De azon igyekeznek a többiek is, hogy mielőbb teljesítsék az őszi és ezzel együtt éves tervüket, hogy elvégezzék időben, mindazt a munkát, amit várnak tőlük a dolgozó parasztok — hogy megszerezzék az élüzem címet.
