Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-30 / 85. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. október 30. Vasárnap.' haladó tudomány iránti kötelességünk és egyben örömmel teljesített feladatunk ebben az esztendőben Micsurin 100 éves születési évfordulójáról megemlékezni. Október 27-én volt az a nevezetes évforduló, de ugyancsak 1955-re esik Micsurin halálának 20 éves évfordulója is. A megemlékezés alkalmából elevenítsük fel a „kertek varázslójának“, Micsurinnak igaz emberi vonásokban, a tudomány igazságaiért folytatott küzdelmekben és magas szárnyaló eredményekben gazdag életének főbb mozzanatait, munkásságának jellegzetességeit és ismerkedjünk meg legalább részben azokkal a módszerekkel is, amelyekkel kiemelkedőbb eredményeit elérte. 1855 októberében született Micsurin a rjazani kormányzóság kis jobbágy falujában Dolgoje-Micsurovkán. Szülei egyszerű emberek voltak. Ö volt a hetedik gyermek. Középiskolai tanulmányait a család nehéz anyagi helyzete miatt nem tudta befejezni. Kora ifjúságától kezdve nagy érdeklődést tanúsított a növények iránt. Nyolcéves korában már biztos kézzel oltotta, szemezte a gyümölcsfákat Tizenhét éves korában a vasút szolgálatába állott. Ott különböző berendezési tárgyak javításával foglalkozott. Fiatalon, 19 éves korában nősült. Feleségében, majd leányában hűséges segítőtársat talált. A háza mögött lévő kis kertjében állandóan kísérletezett. Közben szüntelenül képezte magát. 1877-ben Kozlovba került. Figyelemmel kísérte országa gyümölcstermelésének állapotát. Megállapította, hogy az nagyon alacsony színvonalon áll. Ezért Micsurin legfőbb céljául tűzte ki az orosz föld gyümölcstermelésének magasabb színvonalra emelését. Kozlovban kis „zöld laboratóriumában“ folytonosan kísérletezett. A hajszolt munka egészségét megtámadta. Ennek ellenére tovább fejleszti tudását. Sokat foglalkozott a változékonyság kérdésével. A virág felépítésének részletes megismerése keresztezési kiI. V. MICSURIN sérleteit alapozták meg. 1830 körül születtek meg az első micsurini gyümölcsfajták, a- melyek fajta közötti kereszteződésekből és magoncok kiválogatásából jöttek létre. 1888- ban sikerült nagyobb területet megvennie. Megvált a vasúttól. icsurin munkásságának kezdetén a moszkvai Grell növénynemesítő által propagált ún. akklimatizálási módszert használta. Ennek az volt a lényege, hogyha például meleg- kedvelő, nemesebb, déli gyümölcsfajtát északibb hidegtűrő alanyra oltunk, hidegtűrő, és egyben nemesebb gyümölcsű fát kapunk. Néhány kemény tél megmutatta, hogy ez a módszer nem hoz jól használható eredményeket. Ezután sokáig a tömegkiválogatás módszerét alkalmazta. Ennél a módszernél a nemesítő egy-egy növény nagy számban nevelt utódai között végez sok nemzedéken keresztül kiválogatást. Végül is rájött, hogy ez a módszer eredményes ugyan, de nagyon hosszadalmas folyamat. Csalódásai nyomán egyre inkább a keresztezés módszere felé fordult. Megállapította, hogy a keresztezés alkalmával a növények megrögzített (konzervatív) sajátságai fellazulnak és így a környezethez köny- nyebben, gyorsabban alkalmazkodnak. Rájött arra is, hogy a megszilárdult sajátosságokat nemcsak ivaros, hanem ivartalan keresztezéssel (vegetatív hibridizációval) is fel lehet lazítani. Ezen tudományos alapon történt megállapításai újak lettek a biológiában, illetve az örökléstan tudományban (genetikában). Ezzel megvetette az átöröklés micsurini elméletét. Elmélete a gyakorlatban termékenynek bizonyult és beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Oroszországban főleg német kertészek külföldi gyümölcs- faitákat termeltek. Micsurin hangsúlyozta elsőnek, hogy jó hazai fajtákat kell létrehozni. 1905-ben, 50 éves korában egész sor kitűnő, az orosz földi viszonyokhoz alakított gyümölcsfajtával rendelkezett. A „külföldi fajta tisztelete“ ellenére nehezen bár, de terjednek kiváló gyümölcsfajtái. A cári Oroszország nem értékelte tevékenységét, hanem külföldön, különösen USA- ban figyeltek rá. Meg akarták venni faiskoláját, őt pedig ki akarták vinni Amerikába. A cári nemtörődömség ellenére sem adja el gyümölcsfáit és nem hagyta el hazáját. A hatalmas profit lehetősége fölött győzött benne a nép szeretete és hazája iránt érzett hűsége. Az 1910-es években megjelent cikkei elvileg új tételekkel gazdagították a növénynemesítést. Az „előzetes vegetatív közelítés“, a „közvetítő”, a „virágporkeverék’' alkalmazásának módszerei, mint a távoli fajok keresztezésének elvileg új, m'icsurini módszerei, a „mentor“ alkalmazásának módszere, amelyeket akkor már kidolgozott, ismételten kipróbált és tanulmányok alakjában közreadott, nemcsak a növénynemesítés számára mutattak merőben új utakat, hanem az örökléstannak, sőt az egész biológiának új, minőségileg magasabb fejlődési szakasza kibontakozásához adták meg a későbbiekben a lehetőségeket. Az első világháború egyre nehezebb évei pusztúlással fenyegették Micsurin művét, de munkájában vetett hite nem rendült meg. Hitében nem csalódott, mert a forradalom számára is meghozta eszméinek győzelemre jutását. Űj időszak kezdődött Micsurin életében. Az új Szovjetállamtól teljes erkölcsi és pénzbeli segítséget kapott. Telepe 1918- ban állami tulajdonba ment át. 1922-ben Lenin megállapította Micsurin kísérleteiről, hogy „óriási állami jelentőségük van!“ A következő években a legnagyobb állami kitüntetéseket kapta meg. Kulinyin személyesen meglátogatja 1929-ben megvalósult régi álma: megnyílt telepe mellett a róla elnevezett gyümölcstermelő és nemesítő technikum. 1931-ben pedig már főiskolai rangú intézmény is működik Kozlovban. Magát Kozlovot 1932-ben Micsu- rinszknak nevezték el. Micsurin szinte újjászületik. A kormány által felvett termesztési tervekre egyes kultúrnövények, mint például pa- ratölgy, rizs, tea stb. termesztési területének kiszélesítése — fiatalos hévvel reagál. A fiatalabb biológus kutatónemzedék eredményeit is figyelemmel kíséri. Így 1932-ben egy cikken keresztül felfigyelt Liszenkóra és jarovizációs kísérleteire. Felhívja Liszenkót, hogy ebben az irányban dolgozzék tovább. 1934-ben, munkásságának 60 éves jubileuma alkalmával méltán mondhatta Micsurin: „A mű, amelyen 60 esztendő óta dolgozom, kiszakíthat atla- nul egybekapcsolódik a tömegekkel és a tömegek ügye lett.“ A jubileumon az egész szovjet sajtó ünnepli Micsurint. 3 régi, Weismann-mor- gani biológiai és az új, a micsurini biológia harca akkor még nem dőlt el, de Micsurin érdemei elméleti vonalon is annyira nyilvánvalókká váltak, hogy azt a legmagasabb tudományos fórumoknak is el kellett ismemiök. Ez történt meg azzal az aktussal, amellyel Micsurint a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. Ezt az értesítést Micsurin már nagybetegen kapta meg. Micsurin 1935. június 7-én halt meg, óriási elméleti és gyakorlati értékű hagyatékot hagyva szeretett szocialista hazájára és az emberiségre. Micsurinban végtelen szorgalmú, fáradhatatlan embert, kiváló tudóst, népéhez és hazájához sírig hűséges férfiút ismertünk meg. Szerénységénél csak munkaszeretete volt nagyobb. Vonzó alakja, dicső munkássága legyen előttünk példa. Elismeréssel és szeretettel áldozzunk emlékének! Juhász Lajos, főiskolai adjunktus. A TTIT biológiai szakosztályának tagja Közlekedési és balesetelhárítási kiállítás Gyöngyösön A Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autófelügyelete rendezésében tanulságos közlekedési, balesetelhárítási kiállítás nyílt Gyöngyösön. A kiállítást az ország különböző városaiban már több mint egymillió ember tekintette meg. Szegeden például 105.000, Debrecenben százezren, Győrben pedig 45 ezren nézték végig a tablók, fényképek és közúti járművek modelljeinek segítségével bemutatott oktató jellegű kiállítást. A kiállítás anyaga szemléltetően ismerteti a látogatókkal a helyes közúti közlekedést és bemutatja azokat a szabálytalanságokat is, melyek következményeképpen nem egyszer emberáldozatókat követelő, súlyos anyagi károkkal járó balesetek történnek. A kiállítással egybekötve oktató, szórakoztató kisfilme- ket is bemutatnak a látogatóknak. A művészileg is kifogástalan kiállítás megnyitásával egyidőben hirdették ki Heves megye két autóközlekedési vállalatának, az egri 32-es és a gyöngyösi 34-esnek a „Vezess baleset nélkül“ mozgalom harmadik negyedéves eredményét. A második negyedévben a gyöngyösi 34-es autóközlekedési vállalat őrizte a BM. Heves megyei Főosztályának vándorzászlaját. A harmadik negyedévben azonban az egriek hódították el az elsőséget. Ebben az időszakban a gyöngyösi vállalatnál 895 ezér kilométerre esett egy baleset, az egri Autóközlekedési Vállalatnál pedig 2 millió kilométerre esett egy baleset. A tanulságos és oktató balesetelhárítási kiállítást már az első napokban többezren látogatták meg. Az „Ukrán-hét“ előkészületei a füzesabonyi járásban Az MSZT füzesabonyi járási elnöksége készül az Ukránhét megrendezésére. Két kiállítást rendez, a járási kultúr- ház előcsarnokában, s előadásokat szervez az ukrán nép életének megismertetésére. November 7-én a járási elnökség öreg bajtársi találkozót rendez Füzesabonyban, melyre meghívja a járás területén lévő orosz hadifoglyokat, akik 1917-ben részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. A szövetkezeti mozgalom lelkes agitátora A jól dolgozó mezőtárkányi Szabadság termelőszövetkezet tagja özvegy Székely Istvánná. Ö az egyik leglelkesebb agitátora a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének. Elsősorban saját példájával agitál, elmondja, hogy özvegy asz- szony létére a tavalyról megmaradt három mázsa búza mellé most csak előlegben újabb 17 mázsát kapott, és a sok más mellett 35 mázsa kukoricát. Székelyné a kétkedőket elviszi a lakására is, ahol megmutatja kamráját, új bútorait, a három hízót, amelyből kettőt távol lakó fiai esküvőjére hizlal. Meggyőző agitá- ciójának eredménye, hogy egymaga 14 új tagot szervezett be a Szabadság Termelő- szövetkezetbe. Esti műszaki szabadegyetem nyílik Egerben az építőipari dolgozók számára Iparunk jelenlegi legfontosabb feladata az új technika vívmányainak széleskörű alkalmazása. Az új technika bevezetésében az építőiparra is nagy feladatok hárulnak. A? építkezések gyors befejezésére, olcsóbb elkészítésére feltétlenül szükséges a korszerű technika alkalmazása. Természetes, hogy ez csak úgy valósítható meg, ha dolgozóink állandóan fejlesztik szakmai képzettségüket. Ezért az Építők Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága Egerben, esti műszaki szabadegyetemet kíván kezdeni november 10-től, melyre jelentkezhetnek építőipari szak- és segédmunkások az építőipar minden ágából egyaránt. Az első csoportban résztvevők 12 előadás-sorozatban ismerik meg a legfontosabb munkamódszerek alkalmazását. Előadók az építőipar legjobb mérnökei lesznek. Az előadások hallgatói ellenőrzőkönyveket kapnak, melyeket rendszeresen láttamoz- nak. az egyetem elvégzéséről pedig igazolványt adunk ki. Jelentkezni lehet a Heves" megyei Építőipari Vállalat és a Tatarozó Vállalat üzemi bizottságánál és vállalat vezetőségénél, valamint az Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottságánál. Az Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottsága felkér minden építőipari dolgozót, művezetőt, jelentkezzen a szabadegyetemre, hogy ezáltal is fejlessze szakképzettségét és még.jobb, sikeresebb munkát tudjon végezni. Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottsága Fiatalok az őszi munkák sikeréért Negyvenöt egri Disz fiatal a Dobó gimnáziumból, s a helybeli honvédség DISZ szervezetének tagjai az elmúlt vasárnap segítségére siettek a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetnek. Állandó eső ellenére megfeszített munkával egy nap alatt hét hold kukoricát törtek le, s 150 mázsa burgonyát szedtek fel a fiatalok. A betakarított földeken hozzá is kezdhettek a megkésett őszi szántás-vetésnek a szövetkezet tagjai. TÚLTEUESiTETTE IIMK NEGYEDÉVES TERVÉT a Hevesmegyei Tatarozó és Építő Vállalat öt éve dolgozik megyénkben a Tatarozó és Építő Vállalat, de ez idő alatt tervteljesítésében kevés eredményt tudott felmutatni. Ez év augusztusában vállalatunk új igazgatót kapott. Azóta javulás állott be a vállalat vezetésében, s a tervek teljesítésében is. Harmadik negyedéves tervünket 113 százalékra teljesítettük. A szeptember havi tervteljesítés eredménye 126.6 százalék. A III. negyedévben 14.400 forintos nyereséggel zárt a vállalatunk. Az önköltségcsökkentésben négy százalékos eredményt értünk el. Mindezekhez nagyban hozzájárult az egri, hatvani, gyöngyösi és a füzesabonyi építésvezetőségek munkájának javulása is. Ezután sem fogunk megnyugodni babérainkon. November 7-e tiszteletére szocialista munkaversenyt indítottunk, melyet a párt és szak- szervezet támogat. Az éves terv hátralevő időszakában fokozódó jobb munkánkkal bizonyítjuk be, hogy képesek leszünk a második ötéves terv még nagyobb feladatainak megoldására. Nagy József Heves megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozója Szeretettel üdvözöljük a megyénkbe érkezett pártmunkásokat A párt hívó szavára szerte az országban egyre több és több kommunista jelentkezik falusi pártmunkára, hogy a már régen ott küzdőkkel együtt elősegítsék falun is a szocializmus építését. Ebben is, mint egész építésünkben munkásosztályunk derék hada, a budapesti munkások járnak elől jó példával. Már eddig is több százan jelentkeztek és mentek vidékre és azóta bebizonyították, hogy helyt tudnak állni a legnehezebb munkákban is. S ez természetes. Eddig is az alkotó munka volt a részük, csak most más munkahelyen dolgoznak népünk felemelkedéséért. Nem meglepő hát, ha a párt, a munkásosztály neveltjei a harc helyett a még nagyobb harcot választják, hogy a kényelmesebb fővárosi életmódot felcserélik a ma még kényelmesnek sem mondható harcban teli, de mégis szép falusi élettel. Nem! A párt neveltjei ők, a nép harcosai, kommunisták, akik egyéni érdeküket alá tudják helyezni a közösség érdekének, és jelenleg valamennyiünk érdeke: meggyorsítani a szocializmus építését falun is. Ilyen emberek érkeztek szerdán délelőtt Egerbe is, hogy majd megyénk különböző helyein munkájukkal elősegítsék nagy célkitűzéseink mielőbbi megvalósítását. Tízen jöttek, közülök heten: Csuti István, Trieb János, Beák István, Molnár György, Ambrus László, Gonda Béla, Hubai László elvtársak Budapestről, és három elvtárs: Kardos János, Bandur János, Bordi Kálmán pedig megyénk területéről jelentkeztek falusi pártmunkára. Az elvtársak a megyei pártbizottság tájékoztató megbeszélése után délután már el is indultak, hogy megismerkedjenek megyénkkel, új munkájukkal. S néhány nap múlva a legfontosabb helyi ismeretek birtokában megkezdik munkájukat a termelőszövetkezetekben, vagy a gépállomásokon. Megyénk dolgozói nevében szeretettel üdvözöljük a megyénkbe érkező pártmunkásokat. Az elvtársak ideérkezésükkor elmondták, hogy szeretettel jöttek megyénkbe, hogy örömmel választották a falusi pártmunkát. Hadd mondjuk el mi is, hogy szeretettel vártuk őket. Tőlünk telhetőén igyekeztünk, hogy régi otthonaikat is pótolni tudjuk. Barátokban sem lesz hiány, bár új környezetbe kerülnek, egy egész megye dolgozói várták baráti szeretettel őket. De hadd mondjuk el azt is, hogy megyénkben vannak még nehézségek, hibák. Nagymérvű a maradiság, a régihez való görcsös ragaszkodás, s bár számuk állandóan csökken, még mindig sokan nem értik a szocializmus gyors felépítésének jelentőségét. Ezeknek hatása fékként jelentkezik munkájuk közben. Komoly harcot kíván majd a kulákok, dolgozó népűn osztályellenségei elleni küzdelem is. Ezek megpróbálnak majd akadályt gördíteni munkájuk elé. De van-e olyan erő. amely képes volna bennünket a szebb, boldogabb élet felé vezető út felén megállítani? Nincs ilyen erő. Pártunk vezetésével dolgozó népünk tántoríthatatlanul halad az egyedüli helyes úton a szocializmus felé és ezek az elvtársak munkájukkal ezt a haladást gyorsítják meg. ELŐLEGEZETT BIZALOM A Központi Vezetőség márciusi határozata alapvető feladatként tűzte tanácsaink elé tömegkapcsolatunk növelését. E kapcsolatot erősítik akkor is tanácsaink, mikor közvetlenül foglalkoznak a lakosság bejelentésével, panaszaival az 1954. évi I. törvényben foglaltak alapján. A lakosság már megszokta, hogy gondjával, bajával, egyéni és közügyekkel a tanácshoz forduljon. Bizonyítja ezt a levelek érkezéséről készített statisztika: 1953-ban a megyei tanácshoz érkezett levelek 90 százaléka különböző hatóságoktól, szervektől jött, míg az 1955 okt. 1-ig beérkezett levelek 62 százalékát közvetlenül a dolgozók írták. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan női a bizalom a tanácsok munkája iránt, főleg a hozzájuk előzőleg érkezett problémák, panaszok kielégítő elintézése révén. A bizalom, amellyel dolgozó népünk a tanácsok felé fordul, előlegezett bizalom, amelvet az ügy elintézésével kell kiérdemelni. E téren pedig még sok a tennivaló, bár a helyi tanácsok munkájában bizonyos eredmények tapasztalhatók, a lakosság bejelentéseinek elintézésénél. Megalakultak, s több helyen az egri, hatvani, gyöngyösi járási tanácsoknál jól működnek a panaszirodák. — Azonban a tanácsok végrehajtó bizottságai még nem aknázzák ki eléggé azt a segítséget, melyet a bejelentések munkájukhoz nyújthatnának. A gyöngyösi városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén például úgy tárgyalta meg a lakosság bejelentéseinek napirendjét, mintha a feladatok elvégzése csak a panaszügyi előadó feladata lenne, s a meglévő hibákért a végrehajtó bizottságot nem terhelné felelősség. A lakosság bejelentéseinek, panaszainak helyes intézésével a tanácsok maguk köré tömörítik a lakosság legszélesebb rétegeit. Szükséges tehát, hogy a tanácsok dolgozói magukénak tekintsék a lakosság gondjait, panaszait, úgy törődjenek vele és intézzék, mint a sajátjukét. Horváth Lívia megyei tanács panaszügyi csoport Vezetője. Versenykihívás — sajtóterjesztésre Az MDP verpeléti szervezete és vezetősége, valamint a postahivatal vezetője és dolgozói versenyre hívjuk ki megyénk valamennyi községi és üzemi pártszervezetét, valamint postahivatalát, és dolgozóit a sajtóterjesztéssel kapcsolatosan. Vállaljuk, hogy községünk sajtószámát ez év végéig 30 százalékkal növeljük, főleg a Gergely Ferenc hivatalvezető Karócki István, vezető kézbesítő Szabad Föld és a Heves megyei Népújságot. Tudatában vagyunk annak és hisszük azt, hogy a sajtóterjesztéssel is előbbre visszük a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Kérésünk, hogy október 1-tői a Népújság kéthetenként értékelje, melyik község jár élen a sa j tóter j esztésben. Szecskó János, községi párttitkár MICSURIN ÜNNEPSÉGEK a gyöngyösi járásban I. V. Micsurin születésének 100. évfordulója alkalmából a gyöngyösi járásban az MSZT é? a Micsurin Agrártudományi Egyesület ünnepségeket rendez. Az iskolákban kiállítások mutatják be Micsurin életét és munkásságát. Szom- oaton. a középiskolák ünnepélyes szakköri foglalkozásokat tartanak. Vasárnap délelőtt 11 órakor a járási kultúrház kistermében ünnepi megemlékezést rendeznek Micsurinról, filmvetítéssel és kiállítással egybekötve. Micsurin születésének 100. évfordulójáról meg emlékeznek Atkáron a Micsurinról elnevezett termelő- szövetkezetben és a Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában is.
