Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-09 / 79. szám
3955. október 9. Vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 Orjárat gépállomásainkon A jövő évi munka alapja lesz a téli na Nem én vagyok az első, aki megcsodáltam a pusztaszikszói gépállomás újonnan épített nagy gépműhelyét és munkásszállását. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy év alatt mi mindent megváltoztattak, megszépítettek itt. Az ■egész gépállomást közelebb „tolták“ a községhez, s korszerűen berendezett gépekkel, jól felszerelt javítóműhellyel látták el. A műhely felől kalapácsütések hallatszanak, nyomukban tüzes szikrák pattannak az izzó vasból. A darabokra szedett traktort többen is körül állják, segédkeznek a munkában. A négy fiatal, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola hallgatója, egyhónapos tanulmányi időt töltenek itt. A két idősebb, Gergely István és Bodor István pedig budapesti üzemi munkások, hosszabb ideje itt tartózkodnak tapasztalatcserén. A szakemberekre, a gyakorlott gépjavítókra nagy szükség van most, mert a kisebb javítások megkezdődtek, novemberben pedig elejét veszi a téli nagyjavítás is. Már csak .az őszi munkák befejezését várják, s ha a gépvezetők mind bent lesznek, hozzá is kezdenek. A terv szerint először azok a munkagépek kerülnek javításra, amelyekre «lőbb szükség lesz: traktor, ■eke, borona. Igyekeztek a dolgokat úgy beosztani, hogy mindenki a saját gépénél végezhesse a javítást, mert hisz a legjobban is ismeri és a jó javításnak, de a felületes munkának is egyaránt ő ve- •szi hasznát. Összeadva, talán négy nap sem telne ki abból az időből, amit a pusztaszikszóiak ez •évben géphiba miatt álltak. 'Ezt bizonyítja, hogy tavaly ■nemcsak szétszedték, s kicsit ■megolajozva, összerakták a gépeket, hanem azt is megnézték, „hol véres a torkuk“. (Újításokat vezettek be, egész JÖHET Nem nehéz eltalálni a saruéi gépállomásra. Az elágazónál irányt mutat a jellegzetes gépállomási tábla, s mindjárt az út elején feltűnik a nagy, tágas udvar, a sorbanálló, őszi „esőköpenyben“ bújtatott cséplőkkel, az elevátorokkal. (Kicsi a szin, a gépeknek va-í lószínű a szabadban kell át- telelniök.) javítás kis géptömböket építettek házilag előállított alkatrészekből. Most azonban erről teljesen elfeledkeztek. Mivel a gépállomás új műhelyt kapott s államunk szinte valameny- nyi szükséges berendezéssel ellátta őket, senki nem gondolt arra, hogy az újításokra most is szükség van. A hengerfúrást s a főtengely köszörülést, esetleg más részmunkákat is el lehetett volna itt végezni, lehetett volna megoldást találni. Most viszont Miskolcra kell küldeni és a szállítás miatt heteket is várhatnak. De addig nem is lesz újítás, amíg a traktoristák szakmai oktatására nem fordítanak nagvobb gondot, amíg megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a vezetőség a dolgozóknak még a negyedét sem osztotta be téli oktatásra. A Mezőgazdasági Gépész- mérnöki Főiskola nemcsak tanulmányi időre küldte el fiait, hanem több végzett szakembert adott a gépállomásnak. Új, tanult ember a munkagép mechanikus, a műszaki ellenőr, akik az évek alatt gyűjtött tudásukat most hasznosíthatják. Rájuk vár a feladat a téli gépjavítások ió előkészítésében, s elvégzésében. Majd három hét van még az előkészületekre. Ez idő alatt legyenek ott az előzetes hibafelvételeknél, készítsenek alapos tervet a téli tanulásról és a fiatalokkal való foglalkozásról. A 30—40 segédvezető, akik még első évben vesznek részt javításokban, csak akkor értik meg miért nem szabad a gépalkatrészeket, vagv gépeket privát munkára igénybe venni, motort munkaidő1 alatt javítani, ha brigádban foglalkoznak velük. Tgv tanul iák meg — amire itt nagy szükség van — tisztelni a jót akaró idősebbeket. A téli nagyjavítás a jövő évi munkájuk alapja. (D. M.) A TÉL! Alig látni egy-két járókelőt az utcákban, de annál zajosabb a határ. Kukoricatörők, szárat vágók, napraforgót fejelők mindenütt. A répát errefelé is többnyire gépek szedik. A legfrisebb gazdáknál már fe- ketélik a föld, tart a vetés, a szántás. A traktor után vékony szalagban fordul a száradó, satnya fű és a jól ismert friss, kellemes földszag szétárad. Most még jól esik a langyos őszi napokon kint dolgozni. De a hűvös éjjeli szelek, a csípős éjszakai hideg már figyelmeztet: közel az ! idő, amikor majd nyakhoz I simul a most kigombolt ing, i a kormányon megdermed, érzéketlen lesz a kéz, meleg vattaruha szorul a traktorüléshez. A sarudiak visszaüzenhetik, hogy a hideg nem várja őket készületlenül, mert a vezetőség idejében gondoskodott a dolgozók téli ellátásáról, felszereléséről. Itt elsősorban azokról van szó, akik legtovább lesznek a földeken, vagy brigádszállásokon élnek. Étkezésüket tavaly ősszel konzervekkel és kész ételekkel segítették. Most megbeszélik a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal, hogy legalább naponta egyszer meleg ételt is biztosítsanak részükre. A csizmákat és a pufíajkákat a napokban nézték át, néhányat kiselejteztek és helyükbe úja-* kát rendeltek. Körülnéztek a brigádszállásokon, megvan-e mindenütt a kályha, hány ablakszem hiányzik, mert bizony télen nem kellemes, ha a szél befújdogál, vagy a havas eső bever az ablakszemen. Még azt a néhány hálókocsit is rendbeszedik, amelyik a határban van. — Úgy osztjuk be a traktoristákat — mondja Bardó- czy György műhelyvezető, — hogy mindenki a faluja környékén dolgozzon, legalább könnyebben étkezhetnek, s az éjjelt is melegben tölthetik. Akik pedig „agglegények“ mint én is, itt, távol egri családomtól, azoknak fűtünk a legényszállóban, s dupla takarót adunk, nehogy megfázzanak. Gépállomásaink felkészültek, jöhet az őszi gabonát, a természetet elaltató tél. Példát matatnak az ííszi Biankákban a borii gépállomás iijá trafctarasai A horti gépállomás traktoristáinak egyharmada ifjú traktoros DISZ tag. Nagymértékben rajtuk is múlik, hogy a termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok földjében idejében kerüljön a mag, hogy a mintegy 10 ezer holdon mielőbb kifogástalanul elvégezzék az őszi talajmunkát. A fiatal traktorosok jó része példásan, DISZ taghoz méltóan dolgozik. Sisa Mihály fiatal, tagjelölt október 1-ig 205 százalékra teljesítette éves tervét, ugyaneddig 201 normálholdon végezte el az őszi talajmunkát. — őszi tervét 72 százalékra teljesítette ezidáig. Pécsi István a hatvani Dózsa, Kossuth, Petőfi Tsz földjén dolgozik gépével. Jó minőségű munkával eddig 62 százalékra teljesítette őszi tervét. Rajtuk kívül több olyan fiatal van még — mint Rohács Sándor, Nagy Imre és Rigó István — akik példás munkájukkal kivívták az idősebb traktorosok elismerését. Akad azonban olyan fiatal traktoros is, akinek bár tehetsége van a munkához, a feltételek is adva vannak, mégis elmaradtak az őszi terv teljesítésében. Gál Ferenc még csak 13 százalékra teljesítette őszi tervét, mert reggel nyolckor kezdi a munkát és délután négykor már befelé húzat a gépével. Petrezselyem László és Sisa Mihály egyforma géppel, egyfajta földön dolgozik Hatvanban. Mégis Petrezselyem László csak 26 százalékra teljesítette eddig őszi tervét. A különbség oka az, hogy Sisa Mihály szinte éjjel-nappal dolgozik, Petrezselyem László pedig Lanz-Buldog-ján Hatvanból naponként hazajár Hortra. > A pártszervezet és a DISZ feladata: úgy nevelni a fiatal trakotrosokat, hogy azok Sisa Mihályhoz hasonlóan harcoljanak a munka, a terv sít- kere érdekében. Az idei jó termés eredménye: ZÖLDSZÖV MCiÓ BURGONYÁBÓL, RIMÁBÓL Vásárlási akció indult a ZÖLDSZÖV és az üzemek között egyes termékekre. A ZÖLDSZÖV a megrendelés után korlátlan mennyiséget szállít kiváló minőségű almából, burgonyából, vöröshagymából és káposztából a vállalatokhoz, ezzel is segíteni kívánja a dolgozók jobb téli ellátását. Az egri Rendőrparancsnokság már jelezte, hogy nagyobb tételű almára tart_igényt. „ÁLARC NÉLKÜL44 — A Gárdonyi Színház előadásáról — Hetek óta járja a megye városait, falvait a Gárdonyi Színház. Pénteken este Mezőtár- ■kányban vendégszerepeit az ■együttes Lilian Hellmann „Álarc nélkül“ című társadalmi drámájával. A 280— ‘300 férőhelyes kultúrtermet teljesen megtöltötték a község lakosai. Szétnyílik a függöny és a tárkányiak előtt megelevene- •dik egy gazdag amerikai család élete. A három Hubbard — Benjamin, Charles és Olivia — tökéletesen megérti egymást, közös istenük a pénz, létük egyetlen célja és ■értelme. Ez a hasonlóság és a sűrűn emlegetett „családi érzés“ egy cseppet sem zavarja őket abban, hogy amikor csak tehetik, becsapják egymást. Az első felvonás örömúj jongáson éri a Hubbardo- kat, zsíros üzletet kötöttek, a valóság kapui megnyílnak a korlátlan álmok birodalmába. Benjamin versenyistállóról álmodik, Olivia már látja magát Chicago „királynőjének“, — de azért arról sem ’ feledkezik meg álmodozás közben, hogy nagyobb részesedést csikarjon ki bátyjaiból. De az üzlethez pénz is kell és Olivia harmadrésze még hiányzik. Hazacsalja nagybeteg férjét a szanatóriumból, hogy megszerezze tőle a szükséges 75 ezer dollárt. Horace Giddens haza is tér, de pénzt nem ad. Napjai meg vannak számlálva, nem csábítja többé -a haszon és a koporsó árnyékában kiábrándul pénzsó- vár, lelketlen rokonságából. Olivia gyűlöletében ocsmá- nyabbnál ocsmányabb dolgokat vág férje arcába és a szó szoros értelmében meggyilkolja — egy szívroham végez a beteggel. Holtteste felett ismét összecsapnak a Hubbar- dok és Oliviának sikerül alaposan megzsarolnia bátyjait — szabad az út Chikágóba, a nagyvilági élethez. Örömét talán csak az zavarja meg, hogy leánya, Elizabeth, aki apját rajongásig szerette, könnyes szemrehányások közepette szakít anyjaval. Hogyasa siker isit az előadás? Nem szabad elfelejteni, hogy új színtársulatról van szó, amelynek tagjai között szép számmal vannak ugyan érett, kitűnő színészek, tehetséges fiatalok, de az ország legkülönbözőbb színházaiból gyűlvén össze Egerben, még kevés idejük volt ahhoz, hogy összeszokjanak. Az „Álarc nélkül“ mondanivalója, felépítése egyértelmű, mégis sok veszélyt rejt magában, rendezőre, színészekre nézve egyaránt. Az egyik veszély az, hogy a Hubbardok közös, alapvető jellemvonásait (féktelen önzésük, pénzsóvársá- guk) a kelleténél élesebben hangsúlyozzák egyéni jellegzetességeik rovására. Az ilyen felfogás az előadás és az alakok elszürkítését hozta volna magával, végső soron éppen a tipikus vonásokat gyöngítette volna, amelyek az egyéni modor, egyéni temperamentum különbözősége mögül amúgy is kiütköznek. Ugyancsak ártott volna az előadás hitelének, ha egyik-másik rokonszenvesebb alakot — Eli- zabethet például — a Hubbardok méltó ellenfelének próbálja beállítani a rendező. Erre a szerepre egyikük sem alkalmas, ezek az emberibb emberek inkább csak egy-egy melegebb színfoltot hoznak a darabba, s szenvedéseikkel, ellenkezésükkel még kirívóbbá teszik „Dél urainak“ ocsmányságát. A darab főszereplői a „földet és embereket zabáié sáskák“, a tőke, amely a „családi körben“ is gátlástalanul mutatja meg visszataszító arcát. Kalmár András rendező jó érzékkel elkerülte a csapdákat és a ' darabot a szerző mondanivalójához híven vitte színre. Az együttesen pedig nem lehetett észrevenni, hogy első közös darabját játssza. Ha volt is egv kis bizonytalanság, az csak néhány szö- vegelvétésben mutatkozott, de az előadás egészét nem érintette. Éppen a jó közös munka az, amely a legnagyobb dicséretet érdemli. Voltak kiemelkedő alakítások, de ennél is fontosabb, hogy mind a tíz szereplő megállta a helyét. A legsikerültebb alakítás Károlyi Istváné Ben Hubbard szerepében. Kedélyes és erőszakos, nyájas és ravasz, kitűnően uralkodik magán, ha kell, de mihelyt nyeregben érzi magát, zavartalanul kimutatja a foga fehérét, — a legnagyobb gyalázatosságokat is olyan magától értetődően teszi, mintha a világ legtermészetesebb dolgát művelné. Mindez együtt mesteri, eleven ábrázolása annak az embernek, aki egyetlen komoly dolgot ismer a világon: a pénzt és ezenkívül játéknak, eszköznek tart minden egyebet: törvényt, erkölcsöt, eszmét, szeretetet. Károlyi István érdeme, hogy mindezt szavak nélkül, kis mozdulatokkal, arckifejezéssel, hangja színezetével mondja el. Ben öccsé, Charles (Juhász János) hibátlan alakítás. Charles ész dolgában jóval alatta áll Bennek, alakoskod- ni nem igen tud, durvasága, kapzsisága lépten-nyomon kiütközik. A színpadon csak feleségével, Birdie-vel való zsamokoskodását láthatjuk, nem nehéz elképzelni, hogyan bánik a kiszolgáltatott négerekkel. A harmadik Hubbar- dot, Oliviát, Cseresznyés Rózsa játssza, nem hibátlanul ugyan, de egészében mégis meggyőzően. Ragyogni, hódítani vágyó negyvenéves asz- szony, démonian szenvedélyes, ha céljai eléréséről van szó, de minden másban hideg és érzéketlen. Cseresznyés Rózsa játéka megrázó a Horace halálát megelőző jelenetben, de néha úgy éreztük, nem élte bele magát eléggé szerepébe. ! Színlelése mögött nem érezni J olyan Világosan Olivia igazi ! lényét, mint Ben Hubbardét a kedélyesség álarca mögött) Kenderest Tibor (Horace Giddens) mindvégig érzékeltetni tudta a halálosan fáradt ember fáradtságát, kiábrándult-, Qé- yzüj'dil — Beérett a szőlő az egri szőlődombokon, Gyöngyösön a Sárrét oldalán, Verpeléten és Visontán, a debroi borvidéken, egész Heves megyében. Harmadik „aratásra“ készül most a megye. A búza, s új növényünk, a rizs után betakarítjuk világhírű íermelvé- nyünket, a hevés megyei szőlőt, amelyből a készülő bor ismertté tette mind az öt világrészben dolgos népünk nevét. Huszonhétezer hold termése várja a szüretelő lányok kezét, huszonhétezer hold termése kerül a puttonyokba, a kádba és a zúzókba, hogy a tavalyinál nemcsak több, de jobb minőségű bort is szűrjünk. Különös varázsa van a ! szüretnek. Vidám, dalos I „édes“ munka ez, száz lehetősége van az évődésnek, a víg- I ságnak, amely mind a inan- I kát, a gyors szüretelést segí- I ti elő. Az idei szüretnek az ] ad még különös örömet, hogy I bőven lesz részük a munká- j ban a sziiretelőknek, hisz a tavalyi termés majd kétszeresét keil leszedni és feldolgozni. Egész esztendőn termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink megfeszített munkával, nagy lelkesedéssel, és bizalommal gondozták, ápolták Heves megye, a hegyoldalak kincsét, s jó munkájuk nyomán sikerült a földből a szőlőszemekbe „varázsolni“ a hegyek aranyát, a kialudt vulkánok tüzét — nincs okunk panaszra, jó termés, bő szüret lesz az idén. Az idei gazdag terméshez felbecsülhetetlen segítséget adott államunk. Egész esztendőben nem volt panasz kötö- zőszerre, permetező anyagra és sok más olyan védekezőszerre, felszerelésre, amely nélkülözhetetlen a szőlészet- jó imátkát! munkájában. Az elmúlt évhez képest az idén jobb volt a karóellátás is, s mindez együttvéve azt jelentette, hogy jobb kedve volt a szőlőtermeléshez dolgozó parasztjainknak is. A kedvet pedig azzal lehet talán legjobban lemérni, hogy csak ebben az esztendőben 515 hold új szőlőt telepítettek, több mint félezer holddal növekedett a megye szőlőállománya, s néhány év múlva ennyivel nagyobb területről lehet majd a visontai pecsenyét, a deb- rői hárslevelűi, az egri bikavért vagy leánykát szűrni. Be államunk segítsége nem merült ki csak a szőlő megtermelése megkönnyítésében. Segít a feldolgozásban, a jóminőségű bor előállításában is. Gyöngyösön és Egerben — különösen az Utóbbi helyen — korszerű kombinát segíti azokat a kisparasztokat, akiknek nincs megfelelő felszerelésük a borkészítéshez, s azon túl mindkét „kombinát“ felvásárláson, saját célgazdasága termésének feldolgozásán keresztül, maga is hozzájárul a világhírű borfajták hírnevének öregbítéséhez. Ezekben a napokban lázas készülődés, izgatott várakozás jellemzi szőlőtermelő vidékeinket. Izelgetik, kóstolgatják a határban a szemeket, elég édes-e már. lehet-e kezdeni a szüretet, indulhatnak-e a káddal megpakolt szekerek a határba, hogy hazaszállítsák az egy esztendő megfeszített munkájának gyümölcsét. S ma Gyöngyösön, holnap Egerben, holnapután Nagyrétén felharsan a szüretelő lányok dala, forrni kezd a must, majd új bor kerül a pohárba, hogy a jó egészséghez jó bort is igyon megyénk dolgozó r.épe. Jó szüretet, jó munkát kívánunk hát az 1955-ös esztendőben. Befejezéshez közeledik a rizsarafás a hevesi Befej ezéshez közeledik a rizsaratás a hevesi járásban. A vetésterületnek mintegy 90 százalékán le íratták a rizst, s megkezdték i nindenütt a cséplést. Az eddigi cséplési eredmények alapján 14—15 mázsás átlagtermés várható a járásban. A kiskörei Dózsa tsz-ben a próbacséplések IP - 20 mázsás átlagtermést ígérnek. A pélyi Rákosi tsz tábláin kombájn dolgozott, naponta 5—6 holdról vágta le a rizst. A gondos munka eredményeként a rendkívül könnyen ságát, alakítása hiteles és emberi. Elizabeth Giddens (Lóránd Hanna) alapjában jószívű kislány, de élettapasztalat híján nem ismeri a körülötte levő embereket, el van ragadtatva a jómodorú Mr. Marshalltól és csak apja halála döbbenti rá arra a sok ocsmányságra, amely körülveszi. Elizabeth egyrétűbb szerepét Lóránd Hanna jól alakította. Bőd Teréz igen tehetséges Birdie, de a szerep szemlátomást nem neki való. így is Birdie volt, az örömre, vágyó, férje durvaságaitól i szenvedő Birdie, aki lelkileg' teljesen tönkremegy a Hub-] bardok rideg világában, de aj finomabb árnyalatokat nem ■ mindig sikerültek visszaadnia I — például amikor egy-egy < pillanatra íellélegzik. nem érzi j magán Charles nyomasztó te- [ kintetét, túlságosan határozott ( és nem elég repeső. Ki kell ] emelni Kiszely Tibort (a fiatal Kéri Hubbard), aki bete- ; gen is vállalta a fellépést és < egy pillanatra sem esett ki a j pimasz és gyáva, nagyszájú ] és üresfejű amerikai arany- : ifjú szerepéből. Rövid alaki-1 fásában nagyon jó volt Ba- j lázs Andor (Mr. Marshall), S nagyjából jól játszott Vámos 1 Sári. (Addie) és Hajnal Róbert j (Cal) is, habár az utóbbi 1 fiatal volt a szerepéhez. A mezőíárkánji közönség lelkes tapsai megérdemelt í sikert hozott a Gárdonyi ; Színháznak, amely már mun-i kája kezdetén sem maradt I alatta a kiforrott, jó színhá-? zak színvonalának. t Gács András 1 járásban pergő rizsnél csupán 4 százalékos szemveszteséggel dolgoztak. Ilit kell tudni a uvusdíjtürvényrcl ? A foglalkozási betegség következtében munkaképességcsökkenést szenvedő dolgozót úgy kell kártalanítani, mint azt, aki üzemi balesetet szenvedett. Mint az üzemi balesetből eredő munkaképességcsökkenés esetén, éppen úgy a foglalkozási betegségből származó munkaképességcsökkenés esetén is baleseti járadékot állapít meg az SZTK éspedig: 1 Ha a munkaképességcsökkenés 116—25 százalék között van, az átlagkereset 3 százalékát, ha 2G—35 százalék, 10 százalékát, ha 36—49 százalék, akkor 15 százalékát, ha 50—66 százalék, akkor 30 százalékát. Ha a foglalkozási betegségből eredő munkaképességcsökkenés 66 százaléknál Is nagyobb és az állapot végleges, akkor már nem baleseti járadék, hanem rokkantsági nyugdíj jár, éspedig, ha 67 százalékos a rokkantság, akkor az átlagos kereset 60 százalékát, ha teljesen munkaképtelen a dolgozó, akkor az átlagos kereset 70 százalékát, ha tehetetlen, akkor az átlagos kereset 30 százaléka. Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmét dolgozóinknak, hogy igen sokan abban a tévedésben annak, hogy foglalkozási betegségnek tekintenek minden olyan betegséget, amit foglalkozásuk közben szereznek és foglalkozási betegségre hivatkozva, kérnek ma- ! gasabb rokkantsági nyugdíjat. — vagy erre hivatkozva próbálnak , hosszabb munkaviszony nélkül nyugdíj at igényelni, tudván azt, hogy az üzemi balesetből és a foglalkozási betegségből támasztható Kártalanítási igényhez nem kell 10 évi munkaviszonyt igazolni. A foglalkozási betegségét úgy határozza meg a törvény, hogy az a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett betegség. A Nyugdíjtörvény végrehajtási rendeleté fel is sorolia a kártalanításra idényt adó foglalkozási betegségeket. Ilyenek azok a mérgezések, amelyeket ólom, higany, foszfor, arzén, benzol, a zsírsorozat szénhidrogén j ai, műtrágya és növényvédő szerek o- kozhatnak az azzal, foglalkozóknak, továbbá a tüdőgümpkórral járó, szilikózis, a bőr egyszerű rákos megbetegedései, a rádium és röntgensugarak által okozott károsodások. az. azokkal foglalkozóknál, a mezőgazdaságban a lép- fene, a takonykor, a ragadós száj- és körömfájás, a veszettség, a sertésorbánc, a tehénhimlő, a rühesség, a hullámzó láz (Bang- kór). tetanusz által öltözött merevgörcs, tarlósömör. Csak ezekből a betegségekből kifolyólag lehet .a baleseti kártalanítóshaz hasonló kártalanítást igényelni. Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ Heves Megyei Alközpontja.
