Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-06 / 78. szám
1955. október 6. csütörtök NÉPÚJSÁG Ami téglagyárainktól ** fü ÉVENKÉNT EGYRE több azoknak a családoknak a száma, akik az államtól kölcsönvett pénzen, vagy több éves szorgos munkával gyűjtött bérükből lakást építenek. Az építkezések sok helyen elhúzódták, a lakások félig készültek el, hátra van még a tetőzés, a vakolás. Ezek a családok is saját házukban akarják tölteni már az idei telet. A sok befejezetlen építkezés, építő vállalataink mellett, komoly feladatokat állít a téglagyárak dolgozói elé is. Az ő munkájuktól is sokban függ az építkezések befejezésének ideje. Az egri téglagyárak jól felkészültek az őszi munkára, az utolsó negyedév teljesítése mellett a nyári hónapók adósságaiból is törleszteni akarnak. Több téglagyár tartozik az ^Egyesüléshez, tervüket nézve legnagyobb a putnoki. A júniusi nagy esőzések idején a bányába és a gyár területére is betört a víz, az elkészített téglák nagyrészét tönkretette, a további gyártást is megnehezítette. Körülbelül kétmillió tégla és sok cserépkiesést okozott, innen a téglagyáriak adóssága. A vizet még mindig szivattyúzzák, az iszap kihordása is hátra van. Ezért szükséges, hogy az Egyesülés minden téglagyára pótoljon valamit a lemaradásból. A téglagyártás virágkora nyáron van, a jó meleg idő gyorsan szárítja az agyagot, legjobb segítője a több és íjobb tégla-, cseréptermelésnek. De az építkezők joggal elvárják, hogy ősszel is kifogástalan anyagot kapjanak. Ezért okozott most a szárítás meggyorsítása, az elkészített termékek esőtől való megvédése komoly fejtörést a téglagyárak vezetőinek és dolgozóinak. Rövid, poros kis út torkollik az egri I. számú, másként a Homok úti téglagyárba. Az udvaron új, csinos szárítószín vonja magára a figyelmet. Gergely Ferenc igazgatóhelyet tessel — alig három hónapja került ide a Mályi téglagyárból — járjuk végig az üzemet, miközben büszkén mondja, hogy a terv'eljesítés- ben itt nincs lemaradás és a minőség is a legjobbak közé tartozik. Bizonyítékul két égetett téglát ver össze s tiszta csengő hangjukat hallatja. A cserépszárító — mutat az új színre — majdnem teljesen belső erőből épült. Ezzel akarjuk a szárítás ideje alatt esőtől, víztől megóvni, a fa- kalitkákra rakva segíteni a tökéletes kiszáradását. Számításom szerint 120—120 ezer cseréptöbbtermelést jelent, ami 30 családi ház tetejére elegendő. AT. I. SZÁMTJ téglagyárban ezenkívül a bányánál is nyitottak szabadszárítót, mert a helyszűke többször zavarta már a folyamatos termelést. Itt 120 ezer téglát helyezhetnek el. S ha a szükség úgy kívánja, a cserépszín faállványai között és a kemencék tetején is berendezkednek a szárításra, mert a minőségnek, a repedés nélküli égetésnek elengedhetetlen feltétele a tökéletes száradás. A gyár kiváló minősége elsősorban a jó alapanyagnak köszönhető. Az itt található, 20 százalékban homoktartalmú agyag a legmegfelelőbb a téglagyártásra. De ahhoz, hogy a tégla túlsúlyban nagy- szilárdságú és elsőosztályú, döntően hozzájárult az is, hogy még a múlt ősszel kibányásztak mintegy ötezer köbméter agyagot, szaknyelven regáloztak, így a téli fagy átgyúrta, átdolgozhatta, köny- nyen formálhatóvá, simítha- tóvá tette. A regálozásról most sem feledkeznek el, sőt tapasztalataikat az egyesülés többi részlegeinél is alkalmazzák. A jó munka végül az égetők figyelmességére, lelkiismeretességére is épült. Hónapok óta alkalmazzák a selejtbérezést, amelynek főként most az utolsó negyedévben lesz nagy jelentősége. Mert, ha a száradást nem ellenőriznék kellően, könnyen elégethetnék, vagy nyersen hagyhatnák a téglát, amely komoly értékek elvesztését eredményezné. Erre főként Domboróczki Lajosnak kell vigyázni, akinél többször is előfordul túlégetés. Az Eger I-es téglagyár a gyenge minőségű alapanyag s a kis kapacitású égető kemence miatt az év utolsó három hónapjában csak téglagyártással foglalkozik. A több termelés késztette őket arra, hogy a téglagyárakban már ismert és jól bevált Duvanov égetési módszert bevezessék. A kemencébe lakott téglák között újjnyi távolságot hagynak, így a forró légáram könnyebben előrejuthat és a tégla rövidebb idő alatt, jobban kiég. Ezáltal, amíg régen 30 darabot égettek ki, ugyanannyi idő alatt most 50—55 darabot is kiégetnek. A szárítást itt úgy oldják meg, hogy a készlet egy részét a kemencébe pakolják, amelyeknek a padlásra feljutó melege majd csak egyenlő a nyári napok melegével. Kísérleteztek a sós téglagyártással is, mert a só miatt kisebb lehetőség van a vizés tégla szétfagyására, de ez a lassú száradás miatt nem vált be. AZ EGRI TÉGLAGYÁRAK után hallgassuk meg Bodnár Péter, a TÜZÉP igazgatójának véleményét a téglák minőségéről, aki eladáskor gyakran beszélget a dolgozókkal. — Az egri téglagyárak készítményeinek minőségével az építkezők meg vannak elégedve. Még az árak ellen sincs különösebb kifogás, hiszen két évvel ezelőtt a cserép több mint az ár egynegyedével és a tégla is majdnem az árak felével olcsóbb lett. Csupán azt hiányolják, hogy a nagymennyiségű téglagyártás mellett sokkal kevesebb cserepet készítenek, mint amennyire az építkezéseknél szükség lenne. A tarnaszentmiklósi gépállomás vezet a gépállomások megyei versenyében Megyénk gépállomásai mindenhol hozzákezdtek az őszi nagy feladatukhoz: a szántáshoz és vetéshez. Az eddigi tapasztalatok alapján az a helyzet, hogy a késői betakarítás és annak lassú menete késlelteti az őszi talajmunkákat is. Gépállomásaink a tavasziak alá való szántásban 29.8 százalékra teljesítették tervüket. A tarnaszentmiklósi gépállomás 1895, a füzesabonyi pedig 1507 hold földet forgatott a tavasziak alá. Az őszi vetések alá való szántásban a lőrinci és az egri gépállomás vezet 1119, illetve 550 holdnyi teljesítménnyel. A gépállomások vetési átlageredménye 27.6 százalék. Legtöbbet a sarudi és a tarnaszentmiklósi gépállomások traktorosai vetettek el eddig. Lassan halad a munka az atkári és a detki gépállomásokon és itt a legsúlyosabb a lemaradás. lobi! szervize munkává! keti segíteni az egri járás termetöszöveiitszetl aazgaimásak fejiidésát — À járási tanács végrehajtábizattságának ü.'ése — Dohai Margit Október elején boltjainkba kérőinek a* idei konzerynjdonságok Vetitargnnya cserévei segítsük éti jivä évi jé burgonyatermésünkéi Kormányzatunk újabb segi- íőkészsége nyilvánul meg abban, hogy a Heves megyei Magtermeltető Vállalat ez év őszén 25 vagon vetőnurgonyát ad cserébe termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztságunknak. Több szempontból is indokolt az, hogy termelőink jó fajta vetőburgonyát biztosítsanak saját részükre. A megyénkben termelt burgonyafajták a különböző betegségek által már eléggé leromlottak. A burgonya vetőmagot 3—4 évenként cserélni kell. Ezért igen fontos, hogy termelőink éljenek ezekkel a lehetőségekkel. A burgonyát a községi tanácsoknál október 10-ig lehet igényelni. A vető- burgonyáért cserébe ugyanannyi étkezési burgonyát kell •adni. Az elmúlt évek cseréi bebizonyították, hogy érdemes szert tenni ve' óburgonyára. Mátraballa, Bélapátfalva, Hevesaranyos és még több község dolgozó parasztsága elismeréssel beszél a kaDott ve- toburgonyáról. Holdankint 100—120 mázsás burgonyatermésük lesz. Állami gazdaságaink is megkezdték a vetőburgonya ásását. A pusztaszikszói Gülbabából 90, a hevesi 80, az Elit Aranyalma burgonyából pedig 150 mázsás holdankénti átlagtermést takarít be. A jó burgonyatermésnek nemcsak a jó talaj, az időjárás és a növényápolás az alapja, hanem elsőserban a jó vetőburgonya. Az általunk kiadott burgon’afajta tiszta, egészséges és újonnan nemesített. Egyrészo állami gazdaságainkból, másrésze pedig közvetlenül a nyíregyházi Teichman s világhírű bugronyanemesitő áltól vezetett kísérleti telepről származik. Indokolttá tes/i a vetőmagcserét az is, hogy az idei esős időjárás miatt a burgonyák nagyrésze alkalmatlan vetési célokra. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink a> elmúlt évek folyamán már meggyőződtek a vetőmagcsere helyességéről. Ezért ne idegenkedjenek most sem a cserétől és éljenek ezzel a lehetőséggel. Nagy Is'vón agronómus A konzervgyárak idei készítményeit október elejétől árusítják. A választék tavaly óta igen sok cikkel bővült. Például újdonság lesz a citrommal ízesített olajos hal és a paradicsommal, vagy a spanyol módra konzervált halfélék. Újabb készítmények közé tartozik a rétesalma konzerv, a rétesmeggy s a vörös káposztával töltött paprika. A befőttből 40 százalékkal, zöldborsóból mintegy 15 százalékkal, savanyúságból csaknem 15 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben. Ezenkívül igen sok konzervet hozunk be külföldről is. XSMhcütSl öt napot» előnyt szereztek a Mátravi<*éki Erőmíí dolgozói A Mátravidéki Erőmű dolgozói nagy szorgalommal készülnek a tél zavartalan energiaszolgáltatásra. Versenyben állnak az ország összes erőműveivel, s elhatározták, hegy az évi nagyjavítást öt nappal a határidő előtt befejezik. Ezt az ötnapos előnyt lelkes, odaadó munkával, a békekölcsönjegyzés ideje alatt máris ,megszerezték. Már csak az I. számú generátor beszerelése van hátra, amelyhez hétfőn kezdtek hozzá. A generátor beszerelését négy nap alatt elvégzik s azt követően a 4. számú turbina revíziójával elkészülnek az ! évi nagyjavítással. ^j-MelóizwdkezetgiNk^ Öt termelőszövetkezeti község alakult már Heves megy ében Az egri járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalt a járás termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődéséről. Megállapítást nyert, hogy eredmények mutatkoznak a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítésében, valamint a taglétszám növelésében. Párt- szervezeteket hoztak létre az andornaktályai Lenin, a nagyvisnyói Uj élet és más termelőszövetkezeteknél, amely elősegítette a csoportok munkáját és szilárdította a tagság egységét. A termelő- szövetkezetek többségében a tagság munkacsapatokban és brigádokban szervezve, végezte munkáját. A családtagok is részt vettek a munkában. A nyár folyamán több mint 110 családtag végzett rendszeresen közös munkát. Szaporodott az új belépők száma is. Az utóbbi időkben 182 család közei 100 taggal lé- I pelt a közös gazdálkodás útjára. Mindezek nyomán az idén igen szép termésátlagokat, értek el a szövetkezetek. Őszi búzából 9.6, őszi árpából 10.9, tavaszárpából 9.9 mázsa volt a ho'dankénti átlag. A dem- jéni December 21 Tsz őszi árpájának 21.7. a felnémeti Petőfi Tsz búzájának 17.6 mázsás átlagtermése kiemelkedő eredménynek számít. A végrehajtó bizottság ülése megszabta azokat a feladatokat is, melyeket a jövőben tennünk kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséért. Nagyobb gondot kell fordítani a szövetkezetek állami vezetésére, a szövetkezeti demokrácia betartására, az alapszabály szerinti működésre. Több helyen elhanyagolják ezeket és emiatt történik meg, hogy pazarolják a közös vagyont, s a megengedettnél nagyobb háztáji földet és több állatot tartanak a tagok. Felelős a végrehajtó bizottság azért is, hogy az utóbbi időben megszűnt a szervező munka. A községi végrehajtó bizottságok szintén rosszul végzik ezt a fontos munkát. Több községi vb. vezető idegenkedik a Tsz fejlesztéstől és nem minden esetben ért azzal egyet. Végrehajtó bizottságaink fontos feladata a szervező munka megjavítása és a káderek nevelése. Mindamellett fokozott gondot kell fordítaniok a meglévő termelőszövetkezetek belső politikai és gazdasági életének megszilárdítására. Dobi Antal, megyei tanács iVem emelkedik még megfelelően Tsz-eink tehénállomány; Termelőszövetkezeteink többsége eredményesen küzd állattenyésztési tervének megvalósításáért. A szeptember havi állapotoknak megfelelően szövetkezeteink száz százalék felett állanak szarvas- marha-, sertés- és juhállományuk gyarapításában. Lemaradás még mindig a tehénállománynál van, melynek mera gyei átlaga 95.8 százalék. A tejtermelés legjobb eredményei a hatvani és az egri, a legrosszabb pedig a péter- vásárai járásban mutatkoznak. Egyre több a hizlalásra került sertések száma. Szövetkezeteinkben az utóbbi hónap alatt 450 süldővel többet állítottak be hízásra, mint az előző hónapban. Vontatottan halad az őszi munka — Atányban még a vetéstervet sem - bontották lel Megyeszerte lassú ütemben folynak az őszi mezőgazdasági munkák. Az általános lemaradás oka az, hogy sok helyen még a késői betakarítás után sem kezdenek hozzá azonnal a szántás-vetéshez. Az egri és a gyöngyösi járásban mindössze néhány hold az őszi búzavetés, a pétervá- •sárai járás még ennyi eredményt sem tud felmutatni. A megye összbúzavetése még Igen kevés, mindössze 2171 hold. Rozsból 1018, őszi árpából pedig 2367 holdat vetettek el idáig. Jó példát lehet találni a megyében. Csupán a füzesabonyi járás néhány termelő- szövetkezete, ezek között is a mezőszemerei Nincs akadály Tsz végezte el kevés híján a vetést. Legszembetűnőbb a •lemaradás Atány községben, ahol még a vetés tervfelbon- »tósát sem végezték el. Az idő minden termelőszövetkezetet és egyénileg dolgozó parasztot egyaránt sürget az őszi szántás és vetés meggyorsítására, jövő évi kenyerünk biztosítására. Értesítés Heves megye tanácsa vb. értesíti a megye lakosságát, hogy a megyei tanács vb. egészségügyi osztályánál (Eger, Egészségház út 2. hsz. alatt) működő szociálpolitikai csoport vezetője minden héten pénteken 8—12 óráig fogadó napot tart azon egyének hozzátartozói részére, akik a 11. számú törvényerejű rendelet értelmében kérik külföldön élő magyar állampolgár hozzátartozóik hazatérését otthonukba. Hajnal Mihály né csoportvezető. Megyénk termelőszövetkezetei az idén is eredményesen gazdálkodtak. Bizonyítja ezt, hogy az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődése megnövekedett a közös gazdálkodás iránt. Ebben az évben csaknem két és félezer dolgozó paraszt 6592 katasztrális hold földdel lépett be a megye termelőszövetkezeteibe. A jól működő termelőszövetkezetek példájára egyre-másra alakulnak az új termelőszövetkezetek. Az idén 22 új mezőgazdasági termelőszövetkezet kapta meg a működési engedélyét. Az új belépők száma különösen megnövekedett szeptemberben, amikor a tsz-ek már kézzelfoghatóan is be tudták bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Csupán ebben a hónapban 409 parasztcsalád 1771 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Ez idő alatt négy új termelőszövetkezet kezdte meg működését, három pedig fejlettebb gazdálkodási formára tért át. Azokban a községekben, ahol a korábban alakult tsz-ek már virágzó gazdaságokká fejlődtek, különösen nagy az érdeklődés. Kiskörén az utóbbi két hónap alatt több mint száz dolgozó paraszt írt^ alá belépési nyilatkozatát. Megalakult a község hetedik termelőszövetkezete, a Rákosi tsz is. Ezzel az eredménnyel Kisköre is a szövetkezeti községek sorába lépett. A kisköreiek példájára megmozdult a föld Pélyen, Atkáron és Kerekharaszton is, melyeket szeptemberben ugyancsak szövetkezeti községgé nyílvánítottak. Ezzel együtt a megyében már öt község büszkélkedik a szövetkezeti község címmel. Akiknek tapsolni fogunk GON DA GYÖRGY hevesi járásban szeptemberbe.« 143 esaSád lépett a termelőszövetkezetekbe Szeptemberben is sok dolgozó parasztcsalád kérte felvételét a hevesi járás termelőszövetkezeteiben, csoportjaiba. Többek között a kiskörei Dózsa Tsz-be 37, a boco- nádi Petőfi Tsz-be 11, a tisza- nánai Petőfi Tsz-be 19, a Vörös Csillag Tsz-be 17 család kérte felvételét. Az új hevesi Tsz-be, az Alkotmányba 13 család lépett be. Október első napjaiban is vettek fel új tagokat a közgyűléseken. A hevesi Alkotmány Tsz-be hét, a kiskörei Dózsa Tsz-be 15 család kérte felvételét. A fiatal egri társulat egyik legrégibb művészi múlttal rendelkező tagja Gonda György. Életének 53 évéből 37-et töltött a színpadon. 1918 május 1-én, 16 éves korában, Nyíregyházán lépett először u színpadra, s azóta élete lett a színház, a művészet. A múlt színházpolitikája az volt, hogy a jó színészeket vidékről felvitték a fővárosba. így került Gonda 1932- ben a budapesti Belvárosi Színházhoz, majd 1939-ben a színészvilág legnagyobb művészeivel játszott együtt. A felszabadulás után továbbra is a pesti színházak, a Belvárosi, a Víg, majd a Vidám Színpad tagja volt, innen szerződött az egri Gárdonyi Színházhoz. Régi, megsárgult újságok kritikái úgy beszélnek róla, mint a legkiválóbb jellemszínészről. Közreműködött több mint száz magyar filmben. Gonda Györgyöt kedves epizód szerepeiben a felszabadulás utáni magyar filmekből is ismerjük. Szer-epeit a „Valahol Európában“, a „Ludas Matyi”, „Rákóczi hadnagya”, „Fel a fejjel” „Én és a nagyapám“ című filmekben és mielőtt Egerbe iött, fejezre be a „Gábor diák“ című új magyar filmoperett felvételeit. Nevét ismerjük a rádióból, a szinkronról. Változott a világ, más lett a szinházpolitika is. Míg régen a jó színészeket vidékről Pestre vitték, addig ma a tehetséges fiatalok mellett több idős, művészi múlttal rendelkező színészt szerződtettek a vidéki társulatokhoz, így a Gárdonyi Színházhoz is. Genoa György családjával együtt Égerbe költözött. Felesége a színház művészeti titkára, fia az egyik egri általános iskola tanulója, aki már nem egy magyar filmben szerepelt. Szereti Egert és az egri társulatot. Úgy érzi, hogy minden lehetőség meg van arra, hogy az egri Gárdonyi Színházról rövid idő múlva úgy beszéljenek, mint az egyik legjobb vidéki színházról. Régi újságkritikáját olvassuk. A kritika az Egri Ujáág 1925-ös számában jelent meg. Gonda György akkor a kaposvári színházzal játszott Egerben. Az akkori kritika nagyon dicséri Gonda György művészetét. Reméljük, hogy a következő szerepeiről, az Annuska „barátjáról“, „A kétévi mát- kaság“ Molnár Györgyéről is hasonló jó kritikát írhatunk.
