Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-06 / 78. szám

1956. október 6. csütörtök

NÉPÚJSÁG

3

Meleg lesx-e télen a szobánk?

Hűvösek már a reggelek, esténként bizony csíp az októberi hideg. Előkerültek a szekrényből a ballonok, lódén- és átmeneti kabátok. Az üzletekben már vásárolják a téli holmikat és egyre több szó esik a közeledő télről, a téli gondokról. A piacon, az üzletekben ha két háziasszony találkozik, gyakori az a kérdés: megvan-e már a téli tüzelője? Mi is megkérdeztük Pa- láncz Sándorné háziasszonyt.

*

Paláncz Sándorné a kérdésünkre a következőket válaszolta: — Az elmúlt években nehéz volt a tüzelő-beszerzés. Három gyermekem van. Ezeknek feltétlenül szükséges a meleg. Bizony a múlt évben sokszor nem volt szén a TÜZÉP lerakatánál, ha pedig megérkezett a szén, hosszú sor várta és bizony többször előfordult, sorszámmal a kezemben ott álltam, szén nélkül, dideregve a hidegben, mert mire rám került volna a sor, már elfogyok Az idén a férjem munkahelyén kapott egy 400 forintos utalványt szénre. Ez a készlet decemberig elfogy, s félő, hogy ismét sorba kell állnunk a hidegben, s nehezen jutunk majd tüzelőhöz. Nagyon szeretnénk, ha a tüzelőellátás a tavalyihoz képest megjavulna.

*

Paláncz Sándorné tehát, a tavalyi tapasztalatok alapján nyugtalan. Felkerestük Jekkel Jánost, az egri TÜZÉP Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjét, s egyenesen nekiszegeztük a kérdést:

Lesz-e sorbanállás a tüzelőért?

munkája, a további akadálytalan tüzelőellátás elsősorban a bányáktól és az erdőgazdaságoktól függ — fejezte be nyilatkozatát Jekkel elvtárs.

*

Cseng a telefon.

— Halló Népújság... hívásukra

Hogyan biztosítja akna a lakosság szé

— Az előző hónapokban is terven felüli szállításokat végeztünk, így több vágón szenet ad- adtunk át értékesítésre a TÜZÉP telepeknek. Az idei évben 15 százalékkal magasabb a háztartási szén szállítái tervünk, mint tavaly, s minden biztosíték megvan arra, hogy ezt a tervet makapcsolom a Gyöngyösi XII-es akna üzemvezetőjét.

— Halló! Jó szerencsét! Itt Zwjilinger Zoltán, a XII-es akna üzemvezetője beszél.

— Jó szerencsét! Itt Népújság. Egy kérdésünk lenne Zwi- 1 inger elvtárs.

a gyöngyösi XII-es miéi való ellátását?

radéktalanul teljesítjük, sőt túlteljesítjük.

— Köszönjük. Jó szerencsét!

*

Felkerestük Bíró Lajost, az Egri Állami Erdőgazdaság főmérnökét is és megkérdeztük tőle:

— Nem! Határozottan merem állítani, hogy nem. Elsősorban azért, mert a lakosság már a nyáron beszerezte téli tüzelőjét. 40,000 négyszáz forintos utalványra adtunk ki szenet, s körülbelül ugyanennyien vásároltak készpénzért. A megye összes TÜZÉP telepén bő készleteket tárolunk, mely minőségileg is jobb, mint a tavalyi. Az idén kevesebb salakos dél-nógrádi és több magaskalória értékű oroszlányi, borsodi, egercsehi szenet, jóminőségű gyöngyösi lignitet kapnak a fogyasztók. Az egri TLIZÊP telepen állandóan 30-40 vágón tartalék szén áll, de még ennél is több a gyöngyösi és hatvani TÜZÉP telepen.

A falu tüzelőellátása is lényegesen jobb, mint tavaly. A tüzelőértékesítést itt a földművesszövetkezetek végzik. A hiba az, hogy a MÉSZÖV- a nyáron jóval kevesebb mennyiséget vállalt, mint a szükséglet, de a TÜZEP többlet-szállításait is eladták. Fennakadás az idén csak a tüzelő-kiszállításnál volt, s ennek oka elsősorban az, hogy a Városgazdálkodási Vállalat nem tudott elég fogatot biztosítani, így a vásárlók a magánfuvarosokra voltak utalva, akik vállalati mázsánként 2.80 árával szemben 5 forintért végzik el a hazaszállítást.

A TÜZÉP kereskedelmi szerv;

Lesz-e elegendő

Bíró Lajos a következőket válaszolta:

— Az Egri Erdőgazdaság felkészült a lakosság tuzelóigénye- inek kielégítésére. Gazdaságunk ebben az évben 2000 tonnával több fát szállít a lakosságnak, — mint az elmúlt évben. Ezidáig 1612 tonna fát adtak át terven felül a kereskedelemnek. Minden; lehetőt megtettünk a lakosság tüzelőellátásának érdekében.

Sajnos, a Recski Erdőgazdaság lemaradt a tervteljesítesben, mert nem állt elegendő szállító- eszköz rendelkezésére. Azonban Recsken már megindult a gépesített termelés, s most már a

tűzifa a télesí?

szükséges fogatkapacitás is rendelkezésükre gll. Minden remény megvan tehát arra, hogy a lemaradásukat rövid időn belül behozzák.

*

így tehát a bánya; az erdő- gazdaság és a TÜZÉP vezetőinek nyilatkozatai alapján biztosnak látjuk: nem lesz fennakadás a lakosság téli tüzelőelláj^- sában. A megye dolgozói nyugodtan nézhetnek a tél elé, bányászaink, erdőgazdasági dolgozóink biztosítják, hogy lesz elég tüzelő, meleg lesz télen a szobánk.

Varró Barnabás Herbst Ferenc

INTŐ P

A hatvani járásbíróság Berkes Illést, a hatvani MÁV kultúrotthon volt igazgatóját egy év és négyhónapi börtön- büntetésre és a közügyektől három évi eltiltásra ítélte. A vád, amely Berkes ellen szólt, egyréndbeli okirathamisítás és szocialista tulajdont képező 1784 forint elsikkasztása. Az ügy látszólag nem nagy —< hasonló eseteket, sajnos, több esetben is tárgyaltak bíróságaink, — a mögötte rejlő tanulság azonban megérdemli, hogy ellenőrző szerveink okuljanak belőle.

Általában, ha sikkasztásról hallanak az emberek, valami ravasz, körmönfont manipulációra, összekúszált könyvelésre gondolnak. Pedig nem mindig van így. Nem volt így Berkes esetében sem. Berkes egyszerűbben — bár nem kevésbé körmönfontan — előre elkészített nyugtákat íratott

alá pénzkifizetéskor, amelyre azonban sem a dátumot, sem a felvett összeget nem írta be. Az így aláírt nyugtákat magánál tartotta és természetesen tetszése szerint használhatta fel. (Ezek alapján feltételezhető, hogy az eltulajdonított összeg jóval nagyobb, ha a pénztárkönyv szerint el is van könyvelve.) Más esetekben különböző rendezvények bevételét magáncéljaira használta fel és egyszerűen nem könyveltette el.

Nem szükséges tovább sorolni, hogy Berkes hogyan károsította meg államunkat, a dolgozó népet. A fenti példák eléggé szemléltetően bizonyítják — ahogy a tárgyalás is igazolta — a vádlott bűnösr sége mellett az ellenőrzés hiányát is. Nem kétséges, hogy rendszeres ellenőrzés mellett nem maradhatott volna hetekig, nem ritkán egész hónapon át könyveletlen kiadás,

vagy bevétel. Az ellenőrzés azonban hiányzott. A kultúrotthon felsőbb szerveinek ellenőrzésére, — például az üzemi bizottság ellenőrzésére — jellemző volt, hogy mikor az állomás dolgozóinak is feltűnt, hogy Berkes reggel és este 100 forintosokkal fizet az Utasellátóban, és mikor egyes 'dolgozók ismerve Berkes anyagi helyzetét, kérték az ÜB-től az ügy kivizsgálását, Berkes leváltását, mikor az állomás dolgozói a nyilvánvaló sikkasztásra hívták fel a figyelmet, az üzemi bizottság nem intézkedett, sőt védelmébe vette Berkest. De ezt tette a MÁV miskolci igazgatósága is. A városi pártvégrehajtó bizottság, hallgatva a dolgozók véleményére és a beérkezett feljelentő levelek alapján lehívatta a miskolci igazgatóság ez ügyben illetékes

osztályát. A kiküldött, a tények meghallgatása utáni intézkedések helyett azonban azzal válaszolt a pártbizottság titkárának, hogy tudnak az ügyről, — amely véleményük szerint nem felel meg a valóságnak — és a pártbizottság is a tömegek uszályába esett.

Mi a tanulság tehát ebből a bírósági ügyből? Az, hogy a kultúrotthon felsőbb szervei, ha rendszeresen és alaposabban ellenőrizték volna a hozzájuk tartozó intézményt, ez az eset nem fordulhatott volna elő, vagy legalább is korábban került volna felszínre. A felületes, hanyag ellenőrzés, — mivel talajt teremt a visszaélésekre — akarva, akaratlanul, az ellenőrzést hanyagul végző szervet is bűntárssá teszi államunk, a dolgozó nép megkárosítására.

— RENDKIXÜLI VB ülésen adták át a gabonabegyűjtési versenyben harmadik helyezést elért községnek, Kiskörének a Megyei Tanács begyűjtési vándorzászlóját és az ezzel járó 5000 forint jutalmat. A pénzjutalmat a község fejlesztésére használják fel.

— TARNAÖRSÖN szőlőoltvány gyökereztctő szakcsoportot alakított 16 földművesszövetkezeti tag 32 hold földön. Munkájukkal nagyban hozzájárulnak, hogy a Tarna-menti homokos vidéken minél nagyobb területen telepíthessenek szőlőt.

— AZ EGRI Mezőgazdasági \Technikum Kőjuktetöi Tangazdaságának fiataljai fel- ♦ajánlották, hogy a gazdaság ♦200 köbméter silóját három Znap alatt elkészítik.

J — A HATVANI Bajza ♦ József általános gimnáziumI

ban minden reggel háromnegyed 8-kor megszólal a hangos híradó. Ezen keresztül közölnek a tanulókkal ♦ hirdetéseket, utasításokat, ♦ de közlik a tanulmányi I eredményeket is. Minden t hétfőn sajtóbeszámolót tar- ♦ tanak, hogy ezzel is segítsék t a tanulók politikai tudását.

t — A LŐRINCI általános

(

iskola tanulói nagy sikerrel mutatták be Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig

I

című színművét. A darabot d/r. Pórnai Gyula tanár tanította be. A bevételt az iskolai felszerelés bővítésére használok Dl

Tolijegyzetek

Önzés

Legkedvesebb szórakozó helye a cukrászda, ahol életúnt arccal reszelgeíi körmeit. Nemrégen érettségizett, s jó állást kapott. Fizetése 900 forint. A cukrászdában beszélgettem vele. Megkérdeztem, meg van-e elégedve az állásával, s mit csinál a pénzével. Felbiggyesztette szépen ívelt ajkait, — Arra a kis vacak fizetésre gondolsz — s öntudatosan visszategezett. Ezt a kis vacak kardigánt (mert a vacak volt kedvenc szavajárása) mutatott az „ausztrálgyapjú remekre“, ezt a rongy cipőt, rúgta magasra formás lábait, meg egy pár ócska blúzt tudtam csak venni, pedig minden álmom egy panofix-bunda. Mélyet sóhajtott.

— És édesanyád? — kérdeztem —, mert magam előtt láttam, mikor pár éve még kislánya holmiját varrogatta, hogy csinosabban járjon iskolába, láttam a mosóteknő felett görnyedni irodai munkája után, hajnalba kirohanni a piacra, hogy legszebb gyümölcsöt vehesse meg lányának, de láttam vörösre dagadt szemmel sírni, mikor leérettségizett lánya rávágta az ajtót, mert nem tudott neki divatos triplatalpú cipőt csináltatni.

— Az öregasszony ? — biggyedt le megint a formás száj — ő azt szeretné, ha ócska vacakokba járnék, s persze, hazaadnám a fizetést. Hát csak nem vagyok hülye, keres ő is.

— De a testvéreid, — vetettem közbe — hiszen édesanyád özvegy.... Nem hagyta befejezni a mondatot, rögtön közbevágott: csak nem képzeled, hogy abból a kis fizetésből még haza is adok, s vékonyra szedett szemöldökeit kérdően felhúzta.

De bizony én elképzeltem. Mert érthetetlen volt, hogy valakinek 900 forint az vacak fizetés, érthetetlen volt, hogy egy érettségizett lánynak minden célja az önimádat, & az öltözködés legyei. Be legfájdaltnasabháh az

a szó ütött meg, mikor édesanyját megvető hangon öregasszonynak nevezte. Mivel felháborodásomban otthagytam, illatos cigarettájának füstfelhői között, most szeretném megírni véleményemet.

— Ne vond fel a válladat ezekre a sorokra, hiszen összegyűrődik finom puplin- blúzod s nézz körül jobban az életben. A! többi érettségizett társad örül az életnek. Ismerek olyan lányt, s fiút, s nem is kevés a számuk, akik vagy a fele fizetésüket, vagy az egészet hazaadják, hiszen továbbra is otthon élnek, mint te. Nézz csak ki az essz- pressó ablakán esténkint, édesanyád ott cipeli a vacsorára szánt kenyeret, csomagokat, vájjon nem-e attól lett öregasszony idő előtt, hogy három gyermeket nevelt fel özvegyen, otthon is dolgozott és a hivatalban is a legjobbak közé tartozott. Talán megkönnyíte- néd a sorsát, ha esténkjnt segítenél neki. Lehet, hogy körmeiden megrepedezne a lakk, lehet, hogy nem lenne eredeti börberi kosztümöd, de kis öcsédnek meg tudnád venni a téli cipőt. Ne vond fel haragosan ívelt szemöldökeidet, mert azt hiszed, hogy ez erkölcsi prédikáció. Hidd el, nagyon örülünk neki, hogy szépen, divatosan, tisztán és rendesen öltözködtök, hiszen az a célunk, hogy az embereknek a legjobbat, legszebbet nyújthassuk, de semmiesetre sem azt, hogy önző, szívtelen és érzéketlen fiatalokat neveljünk. Látom, összehúzod sima homlokodat s arra gondolsz, hogy mi közöm nekem hozzád. Igazad van, talán semmi, de mégis úgy örülnék, ha te is azok közé a fiatalok közé tartoznál, akik tisztelik és megbecsülik szüleiket, munkahelyeiket, akik örülnek az életnek, hiszen van miért s nem sajnálni kellene téged üres, léha, semmitmondó életedéit!

Töröd Károltmé

Tanítónéni lettem . . .

Még élénken él emlékezetemben az a nap, amikor utoljára voltunk együtt osztálytársaimmal. A csillogó szemekből azt olvashatta ki az ember, hogy nagy örömmel, lelkesedéssel indulnak ki az életbe, a tudomány íák- lyavivői — az új pedagógusok.

De egy kis fájdalom is rejtőzött ott a csillogó szemek mélyén. Nehéz volt elválni az iskola megszokott padjaitól, s elindulni külön-külön, ki-ki a maga falujába. Üj életet kezdeni, nevelni.

— Vámosgyörkre kerültem. Az alakuló értekezleten meleg szeretettel fogadott a tantestület. Második otthonomra találtam közöttük. Segítettek mindenben. Bizony, szükség is volt az együttérzésükre, különösen az első napokban. Furcsa volt megszokni város után a falut. Megrettentem először a nagy csendtől, a nyugalmas, egyszerű napoktól. De aztán elkezdődött a tanítás. Csak akkor láttam, hogy milyen nagy dolog taÍVTegyénk területén fekszik az ország egyetlen ipagaslati klimatikus gyógyintézete. Már maga ez a tény is büszkeséggel tölthet el oárkit, hiszen a Kékestetői Állami Gyógyintézet évente ötezer dolgozót gyógyít. A légzési megbetegedések, az asthmá- sok ezrei nyerik vissza évente egészségüket az 1014 m. magasságban lévő tágas, világos, ragyogó tiszta betegszobákban. A nemrégiben lezajlott „Golyva kongresszus“ résztvevői a helyszínen beszélték meg a legújabb gyógymódokat, a Pavlov- módszer további alkalmazását, az „megfelelő gyógymóddal, a megfelelő helyen“ elméletet. A korszerű laboratóriumokban, melyekhez hasonló alig egy-kettő van az országban, a legkorszerűbb speciális műszerek segítségével, kitűnő szakemberek, egészség- ügyi dolgozók teszik lehetővé, hogy az ú. n. „népbetegségekből“ minél hamarább gyógyultan térhessenek vissza dolgozóink munkapadjuk, íróasztaluk, vagy szerszámukhoz.

A Kékestetői Gyógyintézetben lépten-nyomon szinte kézzelfoghatóvá válik, hogy a „legfőbb érték az ember“ nemcsak szállóige, hanem valóság. Különösen az utóbbi napokban érezhető, hogy valami újabb dolog történt az intézet életében. Az ápolónők a szokottnál élénkebben sietnek a folyosókon, az orvosok mintha még derűsebben, még barátságosabban nyúlnának a stetoszkópért, az ínjekcióstű- ért. Mintha mindenki valami meglepetésre készülne. A Kékestetői Állami Gyógyintézetben ezekben a napokban mindenki egyszeribe szülővé vált, gondoskodó, gyermekét féltő, szerető szülővé. Megnyílt a szanatórium gyermek- osztálya. Ezért sürög-forog mindenki, ezért akar mindenki, ha csak egy kis ágy ar- rébtolásában is részt venni abban a munkában, melynek nyomán újabb csapást mér.....——— ■ I

n

ulóból tanítónak lenni.

A vámosgyörki szép emeletes iskola benépesült, barnára sült, kipihent gyermekekkel. A III. osztályt kaptam. Megteltek a padok ragyogó arcú gyermekekkel. Mindegyik rám, az új tanítónőmre figyelt, s titkon azon tanakodtak, hogy vájjon szigorú leszek-e, avagy kedves?

Aztán lassan . teltek a napok. Úttörő vezető lettem. Tervet készítek most az egész évi úttörő munkáról. Buzgón dolgoznak az idősebb kartársak is. Ilyenkor, év elején ezerféle a tennivaló.

Most, ha elnézem az iskola ligetjében íutkározó apróságokat, boldogság tölt el. A nap búcsúsugarai bearanyozzák szöszke hajukat. Ők vidáman integetnek s hívnak „tanítónéni, tessék jönni játszani.“ Űk hívnak s megyek. Csak most érzem, milyen felemelő dolog pedagógusnak lenni.

Ruttkay Judit tanítónő, Vámosgyörk

hetünk a betegségre. A Kékestetői Állami Gyógyintézet most megnyílt gyermekosztályán a gyógyító magaslati levegőn a „szülők“-é előlépett orvosok, egészségügyi dolgozók és szerető gondoskodású ápolónők segítségével hamarosan visszanyerik beteg gyermekeink egészségüket.

A gyógyításhoz szorosan hozzátartozik a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás, nevelés is. Délelőtti séták, délutáni mesefélórák, az ebédutáni — az elfogyasztott ebédhez mérten — kiérdemelt cukorka adagok, a vasárnap délelőtti bábszínházelőadások, az egyéni foglalkozás mind-mind egy új kialakulóban levő gyógymód eszköze. Közben pedig a legkitűnőbb gyógyszerek, a legkorszerűbb eszközök és nem utolsó sorban a „Magyar- Sveic“ levegője vidám, egészséges, testben és lélekben megerősödött, boldog gyermekeket küld vissza a városba, faluba, (anyákra és bérházakba, ahol a szülők tárt karjai fogadják a gyermekeket.

Ők már nem emlékezhetnek arra, amire mi jól emi lékezünk: amikor Kékestetó

csak a nehézpénzű grófok, bárók, földesurak szórakozóhelye volt, ahova csak azok az asthmások, golyvások kerülhettek, akiknek zsebei tömve voltak. Ezért hívták ezeket a betegségeket „úribetegségnek“, hiszen csak ők engedhették meg maguknak ezt a „luxust..."

Ők ezt nem ismerik. Új világban születtek, a magyar nép új világában. Abban a világban, amelyet 10 éve építünk. Ezért óvjuk félve gyermekeinket, ezért vigyázunk rájuk, hogy erősek, egészségesek legyenek, ezt a világot tovább építeni, és ha kell, megvédeni is tudják. És ezért köszönthetjük tiszta szívvel a Kékestetői Állami Gyógyintézet Gyermekszanatóriumát...

Kovács Tibor

Tájékoztató a vidéki hivatásos zenészek és énekesek vizsgakötelezettségéről

A hivatásos előadóművészi működési területnek a kontároktól va^ó .megtisztítása érdekében a népművelési miniszter 11-2-14/1954. Np. M. sz. utasítása kimondja, hogy a népművelési minisztérium a hivatásos előadóművészi (hangszeres, énekes, színész, táncos, stb.) működési engedélyt kérelemre, az előadóművész, vagy művészcsoport művészi teljesítményének előzetes meghallgatása alapján, a művészi teljesítmény színvonalától függően adja ki. — Ezért mindazoknak, akik ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek — az állandó működési engedély elnyerése végett — meghallgatáson kell résztvenniök. (Kivételesen azok is jelentkezhetnek, akiknek valamilyen oknál fogva eddig még ideiglenes engedélyük sincs, azonban a helyi tanács a MÜDOSZ helyi csoportjával egyetértésben indokoltnak és szükségesnek látja hivatásos előadóművészi működésüket és ezt írásban igazolja.)

Meghallgatásra jelentkezni lehet személyesen, vagy ajánlott levélben a jelentkező állandó, vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes megyei tanács népművelési osztályán, illetőleg a járási, városi tanács népművelési csoportjánál 1955 okt, 1-től 1955 okt. JO-tg, (A. megh&hgatárokat Mgywús nvs*

gyei és járási székhelyenként végzi az erre kijelölt művészeti szak- bizottság.) A jelentkezésnél a következő adatokat kell közölni: név (esetleges művésznév), lakás, anyja neve, milyen hangszeren,— (hangszereken) játszik, milyen művészeti ágban működött eddig, illetőleg milyenben kíván tevékenykedni (pl népizenekar vezető, népizenekari tag, tánczenekari tag, táncdalénekes, stb.)

A meghallgatások, illetőleg a működési engedélyek kiállítási díja fejében a népi- és tánczenészeknek, népdal és táncdaléneke- seknek 35 forintot, egyéb, az ún. komolyzene területén működni kívánó jelentkezőknek („opera-ope- rett-hangverseny énekművész“, ,,zongoraművész“, stb) 50 forintot kell előzetesen befizetni bianco csekk felhasználásával a 653-673-320 számú számlára. A befizetésnél fel kell tüntetni az összeg rendeltetését olymódon, hogy a számlaszám alá be kell írni a következő megjelölést: „Előadóművészi vizsgadíj“. A befizetésről szóló elis- mervényszelvényt csatolni kell a jelentkezéshez, mert enélkül a tanácsok nem veszik tudomásul a jelentkezést. A megjelölt határidőn túl nem fogadható el jelentkezés.

Oeibinger Sándor

M, T* népm, cyop. ve-?,

Gvomaekszaiiaiomsm iiékesteiiii