Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-04 / 71. szám
2 1955. szeptember 4, vasárnap NÉPÚJSÁG FELHÍVÁS! Heves, Nógrád és Borsod megye termelőszövetkezeti parasztjai! 1949 a fordulat éve volt a ml községünkben is. A leg- fintudatosabbak, a kommunisták kezdeményezésére összefogtak, s megalakították az első termelőszövetkezetet Szabadság TSZ néven. Az új gazdálkodási forma magára vonta a dolgozó parasztok figyelmét és az első eredményeket látva, egyre többen kérték felvételüket a csoportba. A dolgozó parasztok növekvő rokonszenvét látva, az ellenséges elemek egyre dühösebben kezdték támadni a szövetkezetét, de a kommunisták és a szövetkezeti gondolathoz hű pártonkívüliek visszaverték a támadásokat. 1951 tavaszán az első csoport példáját követve, újabb termelőcsoport alakult Győzelem néven, egyes típus szerint. A meglévő csoportok eredményei egyre több egyénileg dolgozó parasztot győztek meg a közös gazdálkodás előnyeiről, 1952 nyarán a második pártkongresszus útmutatása nyomán újabb termelőcsoportok alakultak, s községünk szövetkezeti község lett. A szövetkezetek megszilárdításához nem vezetett köny- nyű út. 1953-ban, Nagy Imre elvtárs beszéde után a mi községünkben is megpróbálta az ellenség szétugrasztani a csoportokat. Tervük nem sikerült. Igaz ugyan, hogy a termelő- szövetkezetek taglétszáma csökkent, s a sok kilépő miatt nem maradtunk termelőszövetkezeti község, mégis megerősödve kerültek ki csoportjaink ebből a harcból. Sőt ezekben a napokban új termelőcsoport is alakult, az I-es típusú Üj barázda TSZCS. 1954-ben tovább erősödtek a termelőcsoportok, szövetkezetek. Az Ezüst kalász TSZ-ben 50, a Győzelem TSZ-ben 49, a Szabadság TSZ-ben 46 forintot osztottak munkaegységen- kint. A tagok jövedelme minden termelőszövetkezetben meghaladta a kívülálló középparasztok jövedelmét. Ezeknek az eredményeknek láttán az idén tavasszal ismét újabb jelentkezők kérték felvételüket a csoportokban. A Győzelem TSZ-be például 40-en léptek be, köztük sok középparaszt. Felszabadulásunk 10. évfordulójára készülve pedig újabb termelőcsoport is alakult „Április 4“ néven, 14 taggal. Hibát követtünk el tavasszal, amikor nem vettük be szívesen a jelentkező egyénileg dolgozó parasztokat. A Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozata után azonban mi is megláttuk, milyen hiba ez, s megvitattuk, mit kell tennünk, hogy községünk ismét szövetkezeti község legyen. Sorra felkerestük a miég egyénileg dolgozó parasztokat, ismertettük velük az eredményeket, hogyan növeltük állandóan terméseredményeinket a gépek és az agrotechnikai módszerek alkalmazásával, s ennek nyomán hogyan szépült meg életünk. Geliei Illés, a Győzelem TSZ juhásza például 45 ezer forintos házat vásárolt évi jövedelméből. A felvilágosító munkában nálunk — mint mindig, ha a termelőszövetkezet megerősítéséről volt szó — a kommunisták jártak az élen. A felvilágosító szó nyomán egyre több egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Augusztus 20-ra a község dolgozó parasztjainak 75 százaléka, a földterület 80 százalékán már közösen dolgozott. Ismét szövetkezeti község lett Mezőtárkány! Ennél az eredménynél nem állunk meg. Elhatároztuk, hogy községünket szocialista községgé fejlesztjük. Termelőszövetkezeti csoportjaink tagjai közül számosán léptek már a szövetkezeti gazdálkodás fejlettebb fokára, például az Üj élet TSZCS tagjai ma már mindnyájan mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgoznak. A felvilágosító munkát folytatjuk, hogy a tszcs-tagok és a ma még kívülállók mindannyian a fejlettebb szövetkezeti gazdálkodást válasszák s felhívjuk Heves, Borsod és Nógrád megye termelőszövetkezeti dolgozóit, kövessék példánkat Harcoljanak azért minden erővel, hogy szövetkezetük virágzóvá vállon. s dolgozó parasztjaink mindannvian a közös gazdálkodás útjára tórvc dolgozzanak a szocialista m^á^’zdaráor fehrig™ g«-»*atásáért. NY község TERMELŐSZÖVETKEZETI DOLGOZÓI V issza kapott forintok... Készülünk a megyei béketalólkozóra Híre k NAPTÁR SZEPTEMBER 4: 1942-ben, 13 évvel ezelőtt halt meg Móricz Zsigmond, a nagy magyar realista tró. Bányásznap. Ezen a napon emlékezünk meg országszerte hős bányászai nkról. SZEPTEMBER 5: Román repülők napja. SZEPTEMBER 6: 36 éve dördült el a tatabányai csendőr sortűz. SZEPTEMBER 7: A csehszlovák légierők napja. — Egerfarmos községben augusztus végére 60 százaléknál tart a cséplés. a szabadfelvásárlási tervet pedig 75 százalékra teljesítették. Barna János 12, Tóth Ignác 10. és Tóth Albert 11 mázsa gabonát adott az államnak szabadfelvásárlás címén. (Somogyi Zoltán) Ludányi János Gyöngyöstar- ján-i dolgozó paraszt kukoricájával vesz részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Az elmúlt évben is 45 mázsa kukoricát termelt egy holdon. Az idén 60 mázsa termést vár egy holdról, ötször kapálta a kukoricát, jól trágyázott földbe vetette. Ludányi János méltán kiérdemelte azt a megtiszteltetést. hogy résztvegyen terményével a kiállításon. — Augusztus 25-én indult az Országos Mezőgazdasági Kiállításra a felnémeti Petőfi TSZ •két tehene: Szedres és Galamb, Farkas Bemáth állatgondozó kíséretével. Szedres a múlt évben is fent volt. s 5800 literes évi tejhozamáért oklevelet kapott. Pásztor István hevesi három és fél holdas dolgozó paraszt 14 mázsa búzát termelt egy holdon. Becsülettel teljesítette belőle beadási kötelezettségét, s szabadon hat mázsa gabonát adott el államunknak. — A Gyöngyösi Növényvédő Állomás műszaki dolgozóinak kollektívája kialakította a kötött talajú sző1 ők, gépesített porozására szolgaló új géptípust. A gép. mint újítás, mar az országos értekezleten is bemutatásra került és a mezőgazdasági kiállításon is lá'ha* tó lesz. (Kerekes Gyula) — A recski dolgozók is példamutatóan teljesítik beadási kötelezettségüket. Ebben a község élenjárói közé tartozik Borsos Ferenc, Vincze Péter, Fábián Sándor és Pócs s. MiI hály gazda, akik már egész érd beadásukat teljesítették. (Nagypál Benedek) Nincs olyan esztendő, amelyik ne hozna Gyöngyösoro- szi községnek is valami „ajándékot”. S ezek mind azt bizonyítják, hogy érdemes dolgozni a mi országunkban. Tudják ezt a gyöngyösoro- sziak is, ezért teljesítik mindig az elsők között beadásukat, ha épp arról volt szó, akkor sem maradtak el, ha államunk kölcsönért fordult a dolgozókhoz. Vissza is kapták sokszorosan a pénzüket. És nemcsak úgy, hogy nyertek a kölcsönhúzásokon. Vegyük sorra csak az elmúlt két esztendőt, mit kapott a község ezalatt. A legna- gyobbról, a legjelentősebbről és tegyük hozzá a legszebbről, az Ércelőkészítőről, amit most avatnak, ne is beszéljünk. Csak azokról, amik látszólag aprók, de sokat jelentenek a község lakói életében. Kezdjük talán azzal, amire a gyöngyösorosziaknak — úgy mondják — a legnagyobb szükségük volt. Két esztendő alatt hat híd épült a Toka patakon. Ebből a pénzből épült, amit a begyűjtési verseny jutalmaként kaptak. A többire, három kocsiihídra és két gyalogjáróra 50 ezer forintot kapott a község. Most már nem kell kerülni a terménnyel és nem is kell a sokszor borulással fenyegető gázlókon járni. Sokat jelent ez a nyári, őszi nagy munkák idején. A kultúrház rendbehozására 10 ezer forintot kaptak, s 29 ezer forintért készült a két szivaty- tyús kút, ami a község vízellátását javítja. Másik hat kutat meg rendbehoztak. A gyerekek, szülők egyaránt örülnek az új, modern két tantermes iskolának. Erre 245 ezer forintot adott államunk. A két régi iskola helyrehozására 30 ezer forintot költöttek. 2500 forintért terményraktárrá alakítottak egy épületet, itt tárolják az apaállatok takarmányát. Csak e néhány beruházásra 336 500 forintot kapott a község. a két esztendő alatt, — s ők 32 ezer forint kölcsönt jegyeztek. Visszatérült tehát bőven, — s ez még nem is minden. Hiszen nem kis dolog az sem, hogy két esztendő alatt 46 ház épült a faluban, s a villanyhálózat bővítése folytán 70 családnál helyezték „nyugalomba” a petróleum lámpát. Nagy a különbség a kettő között. A számok mindennél jobban bizonyítják, ma a dolgozókért történik minden, s ha saját államunk kölcsönért fordul hozzánk, egy-két esztendő alatt is sokszorosan visszatéríti. Hetek óta készülünk a nagy ifjúsági béketalálkozóra. Akik Erőművünkből résztvettek a múlt évben rendezett találkozón, még mindig emlékeznek a két vidám napra. Sok tapasztalatot szereztünk ott, amelyeket azóta munkánkban, szervezeti életünkben már hasznosítottunk. És most, szeptember 26-án újból összegyűltünk, hogy Eger várának hős védelmezőiről megemlékezzünk, nevüket még mélyebben szívünkbe zárjuk. Üzemünk fiataljai a béketalálkozóra készülve, új munkaversenyt indítottak el. A béketalálkozó tiszteletére elhatároztuk, hogy megyénk ifjúságát munkaversenyre szólítjuk. Fiataljaink a termelékenység növelését, az üzem harmadik negyedéves tervének mielőbbi teljesítését, a minőség növelését vállalták. A munka- fegyelmet tovább szilárdítjuk, keményen fellépünk azok ellen, akik fegyelmezetlenek. Végezetül, törekszünk az önköltség csökkentésére, a Gazda-mozgalom keretén belül, ahol lehet, használt anyagot is feldolgozunk. Gólya Mihály, Mátravidéki Erőmű DISZ-titkára. — A GYÖNGYÖSI GÉPJAVÍTÓ Szerelő Vas- és Fémipari KTSZ dolgozói alkotmányunk ünnepének tiszteletére ünnepi műszakot tartottak. Ez idő alatt 121,3 százalékos tervteljesítést értek el. A verseny érékelése után 11 dolgozót részesítettek pénzjutalomban. (Pádár János) — AZ EGRI BÜTORÉRTÉ- KESÍTÖ Vállalat augusztus hónapban közel egymillió forint értékű bútort adott el. A vállalat ilyen forgalmat egy hónap alatt még soha nem bonyolított le. Eladtak 32 hálószobabútort. 60 konyhabútort, több csőgarnitúrát és egyéb lakberendezési tárgyakat. Cf-llm Angol filmdrámát mutat be az egri Dózsa filmszínház szeptember 5—7-ig és a gyöngyösi Puskin filmszínház 12— 14-ig, Scott kapitány címmel. A film egy felfedező életéről szól, aki néhány emberrel expedíciót szervezett a déli sark meghódítására. Az út előtt sok akadály áll, De legfájóbb, hogy Scottnak el kell válnia fiatal feleségétől. Már áthajózzák a hatalmas óceánt, nehéz terepen, hómezőkön kísérlik meg az átkelést a déli sark irányában. Élelmiszerük fogyóban van és egy dühöngő hóvihar véget vet életüknek. Scott kapitányra és társaira az emberiség mindig szeretettel emlékezik vissza, példaképe lehet mindazoknak, akik nagy célok eléréséért keményen küzdenek. AZ ÚJ OKTATÁSI ÉV PROPAGANDISTÁJA in—n«—— ■■■■—■■ — HIROSIMA GYERMEKEI Vasárnap az egri Dózsa filmszínházban, egy régen várt filmet mutatnak be, a film címe: Hirosima gyermekei. Japánban e film elkészítésére a haladó fiiművészek szövetkezetét alakítottak és a kormány állandó gáncsosko- dása ellenére is elkészült a legjobb realista művészek közreműködésével, a világtörténelem legnagyobb merényletéről, a hirosimai atomtámadásról szóló filmtragédia. A film bemutatását és kivitelét a japán hatóságok nem tudták megakadályozni és ma magyar nézők Is láthatják, milyen sorsot készítenek elő a népek számára azok, akik ma is háborúra spekulálnak. Egy fiatal tanítónő hét évvel az atombomba támadás után hazamegy szülővárosába, Hirosimába. Amikor házuk romjaihoz ér képzeletében lejátszódnak a szörnyű nap emlékei. A gyermekek iskolába mennek. A felnőttek gyárakban, hivatalokban dolgoznak. Az óra reggel 8.10 órát mutat. A város felett egy repülőgép jelenik meg. Nyolc óra 13. Az óvodában boldogan játszásiak a kisgyermekek. 8.14, a város forgalmas utcáin zajlik az élet. 1945. augusztus 6-a. reggel 8.15 óra. Az élő város lángtengerré változik. Az égő romok között halottak ezrei. Kétszázötvenezer ember pusztult el egy perc alatt. A tanítónő a szörnyű emlékek hatása alatt sétál az épülő városon keresztül. Keresi régi ismerőseit, de bárhová megy még most is a szörnyű nap után hét évvel, az atombomba szedi áldozatait. Találkozik régi szolgájukkal, aki a bombázás után vak és nyomorék lett, arca összeégett, valóságos élő halott. Megkeresi barátnőjét, aki az atomfertőzés miatt soha nem lehet anya. Egyik kis tanítványát egy kolostorban találja, aki utolsó napjait éli. A halál oka: rádióaktív fertőzés. A film a művészet realista eszközeivel mutatja be Hirosima népének átélt szenvedéseit, egy hibája azonban van. Nem mutatja, de nem is mutathatja be azt a harcot, melyet a sokat szenvedett japán nép folytat azok ellen, akik újra háborúba akarják sodorni a világot. A fiim szereplői látszólag beletörődtek a szörnyű tragédiába és nem vonták le az ebből önként adódó következtetéseket. A film felvételeinél több száz hirosimai lakos is részt- vett, akik közül sokan tanúi voltak az atombomba robbanásának. Nem tudjuk elfelejteni azt az asszonyt, aki az anya szerepében a romok és a lángok között keresi gyermekét. Ez a szerencsétlen anya 1945. augusztus 6-án át is élte ezeket az eseményeket, Párttagságunk többségének az iskolán kívüli pártoktatásban kell megismerni, alkotó módon elsajátítani a marxizmus—leninizmus alapvető tanításait. Ezért Igen fontos, hogy a pártbizottságok irányító munkája mellett az alapszervezetek 'hogyan készítik elő az új oktatási évet, még a hátralévő időben. Pártunk Központi Vezetőségének az 1955—56. évi pártoktatásról szóló határozata nagy segítséget nyújtott ehhez a munkához. A határozat többek között felhívja a pártszervek-- és pártszervezetek figyelmét a propagandisták alapos és nagy gonddal történő kiválasztására, s mintegy irányelvként meghatározza, hogy lehetőleg — az új propagandisták beállítása mellett — zömében régi, sok tapasztalattal bíró propagandistákra bízzuk párttagságunk oktatását. Nem szükséges bizonygatni, hogy hiába van a legjobb szervező munka, a legjobb előkészítés, ha nem megfelelő bármilyen oknál fogva is a propagandista. Végső soron tehát a helyes előkészítésen túl, az oktatás sikere a propagandistákon múlik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy párt- szervezeteink többsége szem előtt tartotta a Központi Vezetőség határozatát, s bár — helyesen — számos új propagandistát ütemeztek be az új oktatási évben, zömében régi tapasztalt. sok jó módszert ismerő elvtársak lettek kiválogatva propagandistáknak. Ilyen régi, tapasztalt propagandista Vitányi Imre elvtárs, a Bélapátfalvai Cementgyár üzemi bizottságának elnöke is. aki a most beinduló oktatási évben már hatodik éve oktat. Fehér József elvtárs. a javítóműhely dolgozója, aki tavaly Vitányi elvtárs iskoláján tanult, elmondta, hogy nemcsak ő, de a többi hallgatók is szívesen jártak az oktatásra — bár a hármas műszak miatt nem mindig tudtak elmenni — mert az anyagot könnyen érthető, egyszerű szavakkal magyarázta, úgy, hogy mindenki meg tudta érteni. Vitányi elvtársnak éppen a hosszú idők óta folytatott propagandista munkája következtében sok jó módszere van és beszélgetésünk közben elmondott néhánvat. A propagandistának legfontosabb feladata — mondotta — hogy elsősorban maga legyen tisztában az anyaggal. Ezt pedig csak az útmutató használatával nem lehet elérni. Feltétlenül szükséges a javasolt klasszikus- és szép- irodalom felhasználása is. A klasszikus irodalom nagyobb elvi szilárdságot. a szépirodalom pedig könnyen érthető példákat nyúit a propagan- dista munkához. Előfordult, hogy a kérdések feltevése után nem tudott megindulni a vita. de eev-egy. az anyaghoz kapcsolódó szépirodalomból. vagy éppen üzemünk életéből vett példáról megkérdeznem. hogy mi a véleményük. s a vita megindult. A helyi konkrétumok felhasználása is igen fontos a propaganda munkában. Egyrészt színesebbé teszi az előadást, és a foglalkozást, másrészt neveli a hallgatókat a konkrét tényekkel való érvelésre. A hallgatók tanításánál sok múlik a következő anyag ismertetésén. Nemcsak helytelen, de káros is. mikor a propagandista az útmutatóból olvassa fel a ismertetést. Ez hanyagságra, felületességre neveli a hallgatókat. A saját szóval elmondott és helyi példákkal bizonyított tájékoztató viszont fejleszti a hallgatók érdeklődését, felkelti kíváncsiságukat az anyag iránt. Természetesen, a jó felkészülés. a helyi példák, konkrétumok összeszedése időben telik a propagandistának, de azt tapasztaltam, hogy megéri, mert a hallgatók könnyebben tudják elsajátítani az anyagot, színvonalasabbak a foglalkozások, a viták. Annak, hogy a propagandista eredményes munkát végezhessen, fontos feltétele, hogy ismerje a hallgatóit. Ha megismeri hallgatóinak képzettségét. munkakö ü'menyeit, tanulási lehetőségeit, akkor helyesebben tudia megállapítani a követelményeket az egész iskolával szemben, de eayénenkint is. Ez feltétlen fontos, mert ha helyes követelményekkel lépünk fel a hallgatókkal szemben és nem túlzottan, de nem is lazán állanítjuk meg a feladatokat, akkor ez elősegíti a hallgatók fejlődését, — mondotta Vitányi elvtárs, Jó módszerek ezek, melyek lelkiismeretes munkára vallanak. És ez biztosítéka annak, hogy Vitányi elvtárshoz az idén is szívesen járnak majd a hallgatók. Vitányi elvtárs az idei oktatási évben a marxizmus— leninizmus első évfolyamát oktatja. Az anyagot már megkapta és szorgalmasan ismerkedik is vele. De. ahogy mondta Vitányi elvtárs, már most szeretné megkezdeni a beszélgetéseket hallgatóival. Az üzemi pártbizottság azonban még nem adta ki a propagandistáknak, hogy kik tartoznak hozzájuk. Sőt, nemcsak a hallgatók névsorát nem kapták meg, de kijelölésük óta a pártbizottság hozzájuk sem szólt. Mikó elvtárs. a pártbizottság titkárhelyettese erről úgv vélekedik, hogy ők csak nyilvántartják a Pror pagandistákat, a velük való foglalkozást a járási pártbizottság végzi. Mindezek azt is bizonyítják, hogy van még hiányosság, javítanivaló a Bélapátfalvai Cementgvá ban. a pártoktatás előkészítésében. Ezeket a hátralévő időkben ki lehet javítani. Ennek érdekében helyes, ha az üzemi párt- bizottság megbeszéli a feladatokat a propagandistákkal és bevonia őket is a hátralévő munkákba. Erre szükség van azért is. mert hisz a hallgatókkal való beszélgetések is folynak még és hasznos, mert a propagandisták már most, az oktatási év mes kezdése előtt megismerkedhetnek hal1- gatóikkal. Sárközi Miklós
