Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-25 / 77. szám

4

NÉPÚJSÁG

1955. szeptember 25, vasárnap

ÖRÖMÖK, APRÓ BOSSZÚSÁGOK

Cplím

KUTYA FEJŰEK

Épülő-szépülő szép hazánk egyik ékessége városunk, ahová nemcsak az ország minden tájáról, de külföldről is özöin- lik a kirándulók tömege. Ekkora forgalmat régen láttunk, mint ezen a nyáron. Üttörők és felnőttek fordultak lépten- nyomon érdeklődve a vár, a múzeum, a minaret után a já- rókelőikhöz, s nem egyszer háj rom-négy ember megkérdezése után kaptak csak választ, mivel a többi megkérdezett maga js kiránduló volt.

A napokban a messze Szabolcs megyéből jött vendégem, aki itt végezte a tanitó- képzőt. Hétköznap jött, ami. kor aránylag csendesebb a város, amikor nincs kirándulóvonat. Mégis, ami legjobban feltűnt — az építkezéseken és városrendezésen kívül — a nagy forgalom. Amikor megpróbáltam ecsetelni egy-egy vasárnap képét csodálkozva jegyezte meg:

— A mi időnkben legfeljebb a tanév alatt volt élén- kebb a város. Amikor azonban szétszéledt a diákság vakációzni, csendes, unalmais élet köszöntött be.

Pedig akkor is voltak kirándulók, de kik? Néhány nagypénzű úr, aki ha kimozdult a szállóból, gépkocsijával ment egy-egy nevezetesség megtekintésére, s néhány lelkes. de kevéspénzű turista, akiknek száma azonban el. enyésző volt.

Városunk lakói nagy szeretettel fogadják a léfogatókat. Nem egyszer látni, amint a kérdezősködő idegent személyesen vezetik el a kívánt helyre és idegenvezető módjára magyarázzák meg a nevezetességeket. Nagy segítséget jelentene, ha valamelyik szerv a város több pontján tájékoztatókat, térképeket helyezne el, mint azt Gyöngyösön láthatjuk. így sok kellemetlenségtől. kérdezősködéstöl óvhatnánk meg vendégeinket.

' Színház

Hászutazas:

szeptember 25., vasárnap 8 órakor: Pély,

szeptember 27, kedd 8 órakor: Borsodnádasd,

szeptember 28., szerda 8 órakor: Mátraháza, szeptember 30., péntek 8 órakor: Tarnalelesz, október 1., szombat 8 órakor: Bélapátfalva.

Álarc nélkül:

'szeptember 25., vasárnap 8 órakor; Füzesabony,

Különösen nagy tömeget vonzott ide a békekölcsön sorsolása. Özönlött a nép vonaton, autóbuszon, mintha valami országos vásár készült volna. Zi. zegett a sok papír, nyújtózkodott a sok nyalt, amikor egy- egy nyeremény számát kihúzták. S a húzás végeztével még sokáig hömpölygött a tömeg az utcákon, tereken. Amikor a mozik és a meccs közönsége is beletorkolt az áradatba, mozogni is alig lehetett a Széchenyi utcán.

Este az állomásra mentem a raktárak közti úton. A sötét és gödrös úton vidékiek sokasága sietett vonatjához, hogy a nap élményeivel otthonába térjen. Lelkes hangú beszélgetések zajlottak itt is, ott is, amit azonban néha bosszús hangú szidalom szakított meg. Hol egy kőbe botló, hol egy gödörbe zöttyenő ember emlegette nem éppen a legszelídebb hangon az illetékeseket, amiért ez a nagyíorgalmú útvonal teljes sötétségével a nyakak épségét veszélyezteti. Legalább a MÜNÖSZER elé kellene egy égő, ami némileg eloszlatná a homályt.

Egy papa is jött erre, fiacskáját kuli-kocsiban tolva. Kíváncsian figyeltem, vajon tisztában van-e azzal, hogy még sineken is át kell mennie? Ha igen — gondoltam — biztosan felkanyarodik a Sztálin útra. De nem! Oda ért a meredek parthoz, s tanácstalanul állt egy pillanatig. Ekkor azonban a háta mögött haladó fiatalember kifűzte karját a kislányéból, s odalépett — „Szabad ?” — máris felvette és átsegítette a kocsit.

Sok szép élményben volt részem ezen a vasárnapon, ezeknek talán a koronája volt a legutolsó, ami megmutatta azt, hogy milyen jó embernek lenni, — egymáson segíteni és bebizonyította azt is, hogy ifjúságunk udvariasságban nem marad el tőlünk.

műsora

szeptember 27, kedd 8 órakor: Párád,

szeptember 28, szerda 8 órakor: Gyöngyös,

szeptember 30, péntek 8 órakor: Pétervására, október 1, szombat 8 órakor: Heves.

Az ifjúsági béketalálkozó keretében rendezendő karneváli műsorban a színház művészei is fellépnek. A karnevál herceg Forgács Tibor, a hercegnő Lamár Éva lesz.

Még a nyáron találkoztam vele. A tanácsházára mentem, érdeklődni a mezőgazdasági munkák állása iránt.

— Aratás érdekli az elvtársat? Menjen Katókához! Hogy hogyan áll a tarlóhántás? Katóka majd megmondja!

De nemcsak én lettem Kató. kához utasítva, hanem a község dolgozó parasztjai is, akik hordási-cséplési engedélyért jöttek, vagy szerződést akartak kötni a gépállomással. Már nagyon kíváncsivá tett ez a nagy bizalom, amivel a tanács, apparátus dolgozói körül vették az általam még eddig ismeretlen Katókát, s mivel az idős paraszt bácsik és nénik is nyitogatták azt az ajtót, amelyre ez a szerény szó volt kiírva: Mezőgazdász. Ki lehet ez a Katóka, akit csak így, ilyen bizalmasan nevez mindenki?

Amikor végre én is átjutottam a titkokat rejtő ajtón, ott ült velem szemben Katóka. Az első pillantás bebizonyította, hogy ő valóban mindenki előtt Katóka, nem valami rideg íróasztalember, hanem valóban a nép és dolgozó társai bizalmát, megérdemlő, szerény, de nagytudású és érző szívű segítőtárs. Körülötte ekkor is ügyesApák

Nem tévedés, nem „anyák napja”, hanem kimondottan és ténylegesen „apák napja”. Hogy ilyen n'ncs a naptárban, ne zavarjon senkit. Jöjjön ki vasárnap délelőtt a Népkertbe és látni fogja, hogy minden alkalommal „apák napja” van.

Na igen, érthető ennek az oka. A sok szöszke-pöszke kis bábuéi egész héten át anyuka felügyelete alatt áll. Anyunak ilyenkor azonban fontos feladata van. Sürög- forog a konyhában, készíti az ünnepi ebédet. Az apróság szórakoztatása tehát apura marad, aki igyekszik is kellő méltósággal eleget tenni ez- irányú kötelezettségének.

A járási kultúrházban szeptember 26-án, hétfőn este hat és fél 9 órai kezdettel a budapesti Kamara Varieté vendégszerepei. Műsorának címe:

Humor a napirenden. A műsor keretében fellépnek Bilicsi Tivadar, Gena Pruss lengyel énekesnő, Tihanyi Magda, a két Dánielli bűvészek, a három Heyders zenehumoristák, a

Német Demokratikus Köztársaság vendégművészei, és több más akrobata. Jegyek a kul- túiházban kaphatók.

HÍRES MÁRKA

A magyar ember szereti a „márkát“. A híres svéd pengére úgy esküszik, mint az angol szövetre, vagy a cseh ipar valamely árujára. 'Lényegében mindegy honnan származik, csák „külföldi márka“ legyen.

A francia árunak is van márkája. És itt jegyezzük meg mindjárt, hogy két igen népszerű márka: a pezsgő és a nö. Most az utóbbiról lesz szó.

A múlt vasárnap a francia kiránduló csoport országjárása során Egerbe érkezett, hogy megtekintse a város ősi emlékeit. Délben vidám, derűs hangulatban vonultak a Parikba ebédelni. Mondani sem kell talán, hogy nagy feltűnés kísérte a kis társaságot. Összedugták fejüket az emberek. Nini... franciák ... minden szem a franciák asztalát leste, minden fül a franciák szavát figyelte (még a pincérek is).

Asztaloknál abbahagyták a TOTO esélyek latolgatását, egy

idősebb bácsi szája mellé tette a falatot és cigányútra tért a sör egy csinos barna magyar fiú torkán. Társa kedélyesen ütögette hátba: — A francia nők ... és sokat jelentőén kacsintott. Valóban. Egyik csinosabb volt mint a másik. Édesek, kedvesek voltak, élvezték a fiatalságot, búgva és csilingelve kacagtak és gyönyörködtek Suha Ba- loghék művészi játékában.

— Meg kéne ismerni egyet... szólt határozottan a fiatalember.

— Aha... bólint a másik. De Vei tud közöttünk franciául!? Azt mondják a francia nők szeretik a szellemes dolgokat... —*Én például mindjárt meg tudom kérdezni, hogy, hogy érzi magát asszonyom!? ajánlkozott egy cin- gár szőke fiú. Ez ugyan nem megy szellemesség számba, de mivel a többiek ennyit sem tudták, egyhangúan megbízták barátjukat, hogy az ö nevükben is ismerkedjen ... Ki is választották mindjárt

i legcsinosabb nőt. Az igazi francia „márkát“ egy fruf- rus mosolygó arcú, barna lányt, !ki valóban elragadó volt, Meg kell ismerkedni... megéri, csoda édes pofa ... esetleg fényiképet is lehetne kapni ... állapodtak meg a fiúk, és útnak indították a cingár szőkét, ki az első biztos és határozott léptek után. egyre határozatlanabbal közeledett a franciáik asztala felé. Végre odaért és rögtön feltette első izgalmas kérdését. A lány mosolyogva válaszolt, aztán kínos csend állt be. A fiú zavartan pislogott és a lány egyre mosolygott. (Egy ilyen mosoly még a saját édes anyanyelvét is elfelejteti az emberrel, hát még a franciát). A fiúnak isteni ötlet gyanánt eszébe jutott iskolai tanulmányai homályából egy. az időjárás milyenségére vonatkozó kérdés. Ezt is kijátszotta, mint utolsó adut. A lány válaszolt és mosolygott.

Micsoda nő ... gondolta a fiú ... és közben az asztalterítőt

babrálta idegesen. Atyai intelmek jutottak eszébe, hányszor intette az öreg, tamilján jobban... félrémlett előtte... hetedikben meg is bukott franciából... ha ö ükkor ezt tudja ... tessék ... Most itt áll jóformán tehetetlenül ... cte ha haza megy megkeresi a padláson az öreg francia nyelvtant és tanulni kezd... a té- pelődést és a kínos csendet a lány ízes magyar szavai törték meg: — Mondja, maga nem tud magyarul fiatalember!? Barátunk úgy nézett erre, mintha nem is magyarul, de hottentottául szóltak volna hozzá.

— De ... de ... hebegte ... ugyanis ... izé... (Rettenetes gondolta magában, már a magyart is elfelejtette).

— Ne csodálkozzék — folytatta mosolyogva a lány — magyar vagyok, én vagyok a tolmács.

A fiú nem tudta, hogy került vissza az asztalhoz. A lány valódi „márka“ volt.

Ágh Tihamér színművész.

bajos dolgukat intéző emberek sorakoztak.

— Katóka kedves, legyen szíves megcsinálni a szerződésem!

— Katóka, a Juhászék disznója ismét a kukoricásomban

járt!

Jöttek a kerülők leadni a jelentést. S a fürge ujjak egy pillanat alatt kitöltötték a szerződés-blankettát, megírták az idézést Juhászéknak, bevezették az adatokat a napi jelentésbe. Közben mindenkihez volt egy-két kedves szó, arca egy pillanatra sem komorodott el, hogy: — Már megint jönnek! — Csak dolgozott, adta a tanácsokat, s intézkedett.

Na, nem ezzel telt el a napja. Ebéd után kerékpárra kapva, maga is kiment megnézni a munkák állását, ahol kellett, a helyszínen adott szaktanácsot, hol itt, hol ott bukkant fel. S mindig jó helyen, hiszen mindenütt ismerték, mindenütt bizalom al fordultak hozzá.

Nem tudom, Vámosgyörkön van-e még, vagy onnan is tovább helyezték. De abban biztos vagyok, hogy bárhol is van, mindenütt jól végzi a munkáját, mindenütt becsületet szerez az ifjúságnak, az új értelmiségnek.

napja"

Persze az ilyesfajta szórakozás kicsit más, mintha anyu is itt lenne. Általában a papák liberálisabbak, s míg a legrakoncátlanabb gyermek is megelégszik egy hinta kipróbálásával édesanyja kíséretében, a papák több türelemmel rendelkezve, sorra viszik mind a hatan csemetéiket. Hogy miért? Erre a választ az egyik fekete hajú, huncut szemű kislánytól kaptam, aki befejezve szórakozását, így szólt apjához:

„Api, amiért ilyen jó voltál, megengedem, hogy megigyál egy pohár sört... De ugye, nekem is adsz belőle?”

Halasy László

Tudod-e pajtás, hogy...

Lapunk 18-i számában közölt rejtvény megfejtése a következő: Bartók Béla, Losonczy Anna, Anonymus, Hunyadi László, Arany János, Lotz Károly, Uray Tivadar, Jókai Mór, Zeus, Andersen, Blaha Lujza. Ezt a rejtvényünket igen sok pajtás megfejtette, így a könyvjutalmakat sorsolás útján adtuk 'ki. Könyvjutalmat nyert: Ballner Károly Eger,

Forgács Péter Gyöngyös, Tóth András Eger, Bakos Pál Eger, Popovics Júlia Füzesabony, Pásztor Ilona Hatvan.

Uj rejtvényünk a következő:

1. Francia császár.

2. Görögország partjait mossa.

3. Afrikai törpe népfaj.

4. Európai ország.

5. Erdélyi fejedelem.

6. Csajkovszkij balettje.

7. Ma is élő szovjet író.

8. Német folyó.

9. Mikes Kelemen innen írta leveleit.

10. Bánk bán-ban szereplő magyar király.

11. Északi félsziget.

12. Itt találták meg az ősember csontjait.

13. Festészeti műfaj.

14. Orosz fiziológus, aki a gyógyászatban játszott nagy szerepet.

15. Heltai Jenő vidám könyve.

16. Az élősarkok dísze.

Ha a szöveget helyesen ösz- szeolvassátok, akkor még e hónapban levő fontos eseményt kaptok, amely megemlékezik hazánk védőiről.

Megfejtési határidő: szeptember 30.

Harcsa hdjetí — vidra

Kozma Sándor, az egri sporthorgászok pénztárosa, aki a pisztrángfogási rekordot 2.80 kilós szivárványos pisztrángjával erősen tartja, az elmúlt napokban harcsa helyett egy szépen kifejlett vidrát fogott.

A gyöngyösi Puskin filmszínház szeptember 30-tól október 3-ig mutatja be az új színes csehszlovák történelmi filmet, a „Kutyafejűek“ - et. A filmet Alois Jirasej Kutyafejűek című regénye nyomán írták.

A történet az 1.680-as években játszódik le és a chodok- ról, kemény, edzett szálfatermetű hegyi népekről szól.

Széles kalapú, hosszúnyelű fokosra támaszk ;dó alakjaikat kutyájuk kíséretében mindig ott lehetett látni a hegyekben, ahogy a határt őrizték. Innen eredt a nevük, a kutyafejűek. A halárőrzés mentesítette őket a robottól, nem voltak alárendelve a földesuraknak. De egy kegyetlen várúr örök áron megvette őket, kényszerítve a robot, a munka elvégzésére. A chodok nem nyugodtak ebbe bele és fellázadtak a földesuruk ellen.

Mozik műsora

Egri Vörös Csillag:

Szeptember 25—28? Gróf

Monte Christo T. (francia—olasz).

De. 25-én: Vasöklű Bogdán

(szovjet).

Egri Dózsa:

Szeptember 25—27: Ma este minden véget ért (cseh).

De. 25-én matiné: Négy szív

(szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

Szeptember 25—28: Pármai

kolostor II. (francia).

Matiné de. 25-én: Kegyetlen

tenger <angol).

Gyöngyösi Puskin:

Szeptember 25—28: Mühlen■bergi ördög (német).

De. 25-én matiné: Északi kikötő (ezövjet.).

Hatvani VörtVs Csillag:

Szeptember 25—27: ’Papa, mama ő meg én (francia).

De. 25-én matiné: A titokzatos lelet (németi.

Füzesabonyi

.Szeptember 25W28; A három Lamberti (német).

Egri Béke:

Szeptember 25-én: Eladó kísértet (angol).

BARTÓK BÉLA

Szeptember 25-cn 10 éve annak, hogy Bartók Béla meghalt

D vszázadunk első felé- nek legnagyobb muzsikusai közül is kiemelkedik Bartók Béla, a magyar nemzeti kultúra kiváló képviselője. Zeneszerző, a folklór gyűjtője és kutatója, zongorista, zenei-társadalmi tényezőként vonult be a muzsika történetébe. Mellében a hazafi és demokrata forró szíve dobogott, a becsületes és elvhü művészé, népének odaadó fiáé. Elveit világosan kifejezi egyik levelében: „Az én vezéreszmém azonban, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvéré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem — amennyire erőm- bő telik — szolgálni zenémben.”

Bartók Béla a legjobb nemzeti hagyományok fejlesztésére törekedett, s ezér. törvényszerűen a népi zene tanulmányozása felé fordult. Bartók fáradhatatlan energiával gyűjtötte a népdalokat. Élénken érdeklődött a népi művészet alkotásai iránt: gyűjtött kézimunkákat, kerámiát, fafaragást.

Főként a magyar paraszti dalok feldolgozásával foglalkozott, de sok energiát és időt fordított más országok folklórjának felkutatására.

IT ülönösen jelentős a román népi muzsika tanulmányozásában végzett nagy munkája. A román társadalom is szeretettel őrzi a nagyszerű magyar muzsikus ragyogó emlékét. aki példát mutatott a népek közötti kulturális együttműködésre és barátságra. Bartók tevékenysége természetesen nagy elégedetlenséget váltott ki a magyar és román burzsoáziában. 1920-ban a budapesti reakciós újságok Bartóknak a román muzsika iránti érdeklődését beszámít- ha tatlanságnak minősítették, sőt a zeneszerzőt hazaárulással vádolták.

Bartók maiadén szimpátiájával az egyszerű emberek felé fordult és bármennyire is dühöngtek a „felsőbb körök” képviselői, folytatta nemes művét. Feljegyezte a román dalokon kívül a szlovák, bolgár, szerb, arab és török dalokat, A különböző népek zenei folklórjának tanulmányozása igen «agy jelentőségű volt, Bartók egész alkotó tevékenységére. A magyar népi dalokban ő kutatta — és meg is találta — a nemzeti művészet fejlesztésének szilárd alapját, amelynek felhasználásával a művészetet új, sokrétű kifejező eszközökkel gazdagíthatta. Azt követelte, hogy a zeneszerző tanulja meg a népi zenei nyelvet, olyan tökéletesen sajátítsa el, mint az anyanyelvét. Ehhez csak egy utat ismert Bartók: annak, alá valóban át akarja érezni ezt az élettől pezsgő muzsikát, annak... át kell ezt élnie és ezt csak úgy érheti el, hogy közvetlenül összeforr a néppel.

Őszinte demokrata, népét forrón szerető művész volt. Nem véletlen az. hogy 1919- ben a magyar Tanácsköztársaság emlékezetes hónapjaiban Bartók is ott volt a magyar értelmiség legjobbjai között, együttműködött a népi hatalommal. Aktív részt vett a budapesti Zeneakadémia újjászervezésében. A következő esztendőikben, amikor átmenetileg felülkerekedett a reakció, Bartók nem változtatta meg haladó meggyőződését. 194(1- ben azt követelte, hogy mindedig. amíg Budapesten vannak fasiszta főkolomposok nevét viselő terek, egyetlen ut- "át se nevezzenek e! róla.

A Békevilágtanács Bartók Bélát tiszteletbeli béke- díiial tüntette ki, mint azt a zeneszerzőt, aki műveivel jelentős mértékben járult hoz- a népek közötti barátsághoz.

Bartók Béla halálának Irt. évfordulóiát megünneolik az egész világon. Ez a tény tanúskodik művészetének ereiéről. amelyet áthat a néü iránti szeretet, ame’y a humanizmus, a barátság és a kölcsönös megértés eszméit felezi ki Az l'ven művészet mindig ifiű és tTíss marad az embert szívekből mindig a legmelegebb érméseket váltia ki. Az ilven művészetet mindig mélvsécro* sen tisztelik azok. akik előtt drága a béke és az emberiség boldogsága.

(Részletek Iván Martinon a Művelt Név szentember ?S-f számában megjelent cikkéből.}