Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-25 / 77. szám

2

nípujsXg

1953. szeptember SS, vamAttan

Készüljünk a pártoktatási évre

Egy évtized eredményei

Pártunk Központi Vezetőségének határozata értelmében a párt és a DISZ propagandistái 3—4, illetve 2 napos tanfolyamon vitatják meg a pártoktatási anyag legfontosabb kérdéseit.

Pártunk nagy jelentőséget tulajdonit e tanfolyamnak. A propagandista tanfolyamok csak úgy lesznek sikeresek, ha a propagandisták a tanfolyamon felkészülten jelennek meg, lelkiismeretesen feldolgozzák az anyagot, jegyzeteket készítenek a kötelező és javasolt irodalomból.

Ebben az időszakban a pártoktatásra való felkészülés mellett sok más fontos feladat is áll a párt, a DISZ és a tömegszervezetek előtt. Az erre az időszakra eső nagy és fontos feladatok mellett azonban nem szoríthatjuk háttérbe az oktatás előkészítését.

A párt- és DISZ-oktatás legfontosabb és legsürgősebb feladata most a propagandisták felkészülése. Erre a megyében több helyen vannak jó tapasztalataink. Egyes propagandisták a KV határozatának szellemében fogtak hozzá a tanfolyamokra való felkészüléshez, lelkiismeretesen dolgozzák fel az anyagot. Ilyen Petőfibányán Tóth Ernő és Vá- lóczi elytárs és Muzsik elvtárs a Mátra vidéki Erőműnél, vagy Poroszló község propagandistái.

Azok a propagandisták, akik lelkiismeretesen készülnek fel a tanfolyamokra, többségük részben, vagy egészben már beszélgetett a hallgatókkal is. A biztató eredmények mellett nagyfokú hanyagság, nemtörődömség mutatkozik az oktatás előkészítésében.

Több propagandista még mindég csak olvasgatja az anyagot, nem fogott hozzá a felkészüléshez. Ez vonatkozik egyes járási, városi párt VB-on dolgozó propagandistákra is. Egyes pártszervezeteink még a hallgatók névsorát sem adták át a propagandistáknak, ezért nem is tudnak foglalkozni a hozzájuk beosztott hallgatókkal.

Elhanyagolták több alapszervezetben a hallgatói anyagok megrendelését, legnagyobb a lemorzsolódás ezen a téren az egri járásban. Az előkészítésben legnagyobb lemaradás a DISZ-oktatás terén van. A propagandisták még csak a napokban kaptak irodalom jegyzéket, az útmutatót még mindig nem kapták meg annak ellenére, hogy több DISZ-pro- pagandista figyelmeztette ennek szükségességére a DISZ- bizottságokat.

Egyes járásokban a DISZ Petőfi iskolákhoz még mindig nem biztosították a propagandistákat, a hevesi járásban például nyolc propagandista hiányzik.

Az oktatás előkészítésében meglévő fogyatékosságok gyors felszámolása érdekében a következőkre hívjuk fel az elvtársak figyelmét:

A tanfolyamok beindításától egy hét, illetve másfél hét választ el bennünket. Ezért nagyon fontos, hogy minden propagandista lelkiismereti kérdésnek tekintse a hátralévő idő legjobb kihasználását a felkészülés érdekében. Párt- és DISZ-bizottságaink magyarázzák meg. hogy a tanfolyam csak akkor lesz sikeres, ha a propagandisták felkészülve mennek a tanfolyamokra, ezért harcoljanak az olyan nézetek ellen, hogy nem fontos felkészülni, a tanfolyamon úgyis megtanulják majd az anyagot. Nagyon fontos, hogy a hallgatókkal, ahol még nem beszélgettek el a propagandisták — ott a hét folyamán a pártszervezetek a hallgatók névsorát adják át a propagandista elv- társaknak és azok keressék fel hallgatóikat, beszélgessenek el velük a pártoktatás jelentőségéről. ismerkedjenek meg velük. Az oktatási anyagok megrendelését párt- és DlSZ-szer- vezeteink haladéktalanul szerezzék be.

Heves megyei párt VB agit. prop, osztálya

Ülést tartott az MSZT hatvani járási választmánya

A választmányi ülés a járási elnökség beszámolója alapján megvitatta a járás MSZT-szer- vezeteinek munkáját és a szervezetek előtt álló soronkövet- kező feladatokat. A választmányi ülésen részt vett Bittner János elvtárs, az MSZT megyei titkára is. Felszólalásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezetek nem eléggé az MSZT sajátos módszereivel harcolnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Elhanyagolják például a jelen időszakban a Szovjetunió kolhozait és kolhozparasztságát ismertető propagandát. Jobban kell felhasználni az elkövetkezendő időben a Szovjetunió mezőgazdaságáról szóló képkiállításokat és előadásanyagokat is a községekben. A választmányi ülés a vita alapján határozatot fogadott el.

HÍREK

— MEZŐTÁRHÁNYBÓL JELENTIK címmel dokumentumfilmet vetítenek hétfőn,

26-án este 7 óraikor a mező- tárkányi kultúrotthonban. A vetítést ankét kíséri.

— SZOMBATON délelőtt tartották meg az egri II. számú megyei kórház kultúrtermében a Heves-Nógrád megyei TBC szakcsoport előadásait. Az előadás keretében dr. Pon- gor Ferenc debreceni, dr. Halász Imre szolnoki, dr. Baki Béla Heves megyei főorvosok tartottak előadást. Az előadáshoz többen szóltak hozzá.

— A NOVEMBERBEN országosan megrendezendő ukrán hétre a gyöngyösi járási kuliúrház minta színjátszó csoportja is felkészül Kornyej- csuk „Bodzaliget“ című darabjának előadására.

Egy évtizedet hagytak hátú.a mögött Gyöngyös város dolgozói a felszabadulás óta. Ez az eredményekben gazdag 10 év megváltoztatta a város képét, fejlődésének ütemét, de a benne dolgozók életét is. A felszabadulás előtt Gyöngyös mező- gazdasági jellegű város volt, bár volt néhány idényjellegű faipari üzeme, két malma, és egy csekély létszámú, idényjellegű bányája is. Ebből adódott aztán, hogy a város néhány- száz kulákjának és egvéb tőkés elemeinek volt miből válogatni a kizsákmányo'ás módjaiban. A város de a járás községeinek munkanélküliéi,

mintegy két-háromezren árulták munkaerejüket a város két emberpiacán: a köpködőn. A munkanélküliség. az éhség szörnyű rapíai a téli idővel oá. rosulva köszöntött a várakozásban, az ácsorgásban és az éhségben elfáradt családok százaira. Az emberek reménykedtek. hogy ha nem is mindig, de legalább néha jutna egy falat a gyermekeiknek az úgynevezett szegénvkonvha híg leveséből és soványan habart főzelékéből. Mert akinek a ku’áknál nem jutott munka, az csak ilyen reményt táolálha- tott. vagv esetleg a hátán hordott fából tengethette családja é'etét. Itt aztán rőzseszedégetés közben láthatta távolról az erdőben henyélő, a kizsákmányolás fáradalmait „pihenő“ tőkések ezreit, amint a Mátra legszebb üdülőiben dorbézol- tak.

Innen indult el a város, s hol tart most?

Városunk azok közé tartozik. amely igen sokat kapott az ötéves tervtől. Országosan, sőt külföldön is ismert három nagy üzem létesült, s emellett még 13 kisebb ipari üzem is. Ezek az üzemek jó munkájukkal, kiváló terme'.vényeikkel büszkeségeik ma már a városnak. Kevés olyan család van Gyöngyösön, akiknek valamelyik tagja ne dolgozna egyik vagy másik üzemben, különböző beosztásban. Dolgozó parasztságunk között is szép számma! vannak, akik az őszi betakarítástól, a tavaszi munka megkezdéséig munkát vállalnak valamelyik üzemben. A város iparosodása természetesen nemcsak a város jellegére, hanem a városban lévő dolgozókra is kihatott.

Hogy mennyi változás állott be dolgozóink életkörülményeibe. több olyan tény mutatja, mint amire a felszabadulás előtt még gondolni sem lehetett. A bányásznap alkalmával osztották ki például a 12-es akna dolgozói között az ez évi hűségjutalmat, amely mintegy 800 000 forintot tett ki. Vagy: ma 4523 dolgozó lakásában szól a rádió és munka után otthon is szórakozhat. A felszabadulás előtt a dolgozó szülőanyák legtöbbször otthon, orvos nélkül adtak életet gyermeküknek. ma városunkban a szülések 98 százaléka a kórházban. gondos orvosi felügyelet mellett történik. Ez évben még további 15 ággyal bővül a szülészeti osztály. Ezidáig Gyöngyösön mintegy 1200 szülőanya részesült ingyenes babakelengyében. amelynek értéke megközelíti a félmillió forintot.

Kulturális téren is számottevő az eredmény városunkban. Alig néhány napja adták át a város dolgozóinak az egyelőre 650 ülőhellyel ellátott modern szabadtéri színpadot. A további terv szerint legalább másfélezer személyt befogadó, mozivetítésre is alkalmas szabadtéri színházzá bővítik. Ennek építéséhez használták fel az ötödik Békekölcsönből városunkban maradó 25 százalékot is.

Csak az elmúlt két év alatt 1250 házhoz vezették be a villanyt, amely legtöbb helyen maga után hozta a rádiót, a villany vasalót.., A város

Gyöngyösön

parkosítására és annak gondos zására évente száztízezer forintot fordít a város. Ezek azonban csak egy részét teszik a tíz év gazdasági és kulturális eredményeinek a város területén. Hosszan lehetne még sorolni a beállott változást, a város dolgozóinak megváltozott, s egyre javuló életét bizonyító példákat. A háziasszony büszkesége a modern asztalitűzhely már nem ritkaság a dolgozók lakásaiban, az elmúlt évben 1000 darab tűzhelyet vásároltak a város dolgozói. Ahhoz, hogy a város képe dolgozóinak életszínvonala így megváltozott, hozzájárultak dolgozóinak kölcsönadott forintjai is. A város valamennyi dolgozója, aki békekölcsönt jegyzett. . hozzájárult az üzemek építéséhez, azok korszerű gépekkel való felszereléséhez s egyben tanúbizonyságot tett arról, hogy anyagi támogatásával is kész elősegíteni és támogatni a szocializmus építését. Ez a támogatás a kölcsönadott forintok, mint ahogy a példák is bizonyítják közvetve, és közvetlenül is megtérültél? a dolgozóknak. Megtérül akkor, mikor az üzemek bármelyikében dolgozik, vagy mikor a létrehozott kulturális, vagy szociális létesítményeket igénybe veszi. Jóleső érzés arra gondolni, hogy ezek az üzemek az ő javát is szolgálják, az ő életét is szebbé teszik.

A szocializmus építése a saját erőforrásainkra van alapozva. és ehhez nekünk nemcsak munkánkkal, hanem kölcsönadott forintjainkkal is hozzá kell járulni.

Marosán Lajos

városi PVB titkára

MNDSZ-asszonyainkon is múlik a szövetkezeti mozgalom fejlesztése

SOKAT SEGÍT A TECHNIKA FEJ LESZTÉSE A TERV TELJESÍTÉSÉBEN

Szovjet vendégek látogatása a Bélapátfalvi Cementgyárban

A szeptember 16-a óta

hazánkban tartózkodó szovjet delegáció két tagja, Fedor Fe- dorovics Nyikolajev Sztálin^ díjas, a Novorosszijszki „Október“ Cementgyár forgókemencéjének gépésze, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja és Szergej Andrejevics Kondratyjev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa munkabérosztályának főmérnöke, a tatabányai és a lábatlani cementgyár megtekintése után, szeptember 21-én ellátogatott megyénk nagy üzemébe, a Bélapátfalvi Cementgyárba is. Az üzem dolgozói a rádióból s újságokból értesültek a kiváló újítók hazánkba érkezéséről, s nagy érdeklődéssel, számtalan kérdéssel várták a kedves vendégeket,

A vendégek kocsija a délelőtti órákban érkezett meg. A két szovjet ember elsőként a cementgyár párt- és műszaki vezetőivel rövid megbeszélést tartott a termelés jelenlegi állásáról, a termékek minőségéről és az újítások sorsáról. Majd a dolgozók kultúr- élete iránt érdeklődtek: van-e mód. lehetőség arra, hogy szabadidejüket kellemesen, a maguk és a közösség javára hasznosan töltsék. Azután megtekintették a korszerűen gépesített kőbányát és közel három órát töltöttek az üzemben, ahol végigkísérték a gyártás útját. Nyikolajev elvtárs, a cementgyártása munkák kiváló ismerője, a dolgozókkal is elbeszélgetett — a tolmács segítségével. (Erre a szerepre aiz „igazi“ tolmácsot felváltva, Kovács elvtárs, a cementgyár vegyi laboratóriumának vezetője vállalkozott, aki alig két hónapja tért haza a Szovjetunióból, ötéves egyetemi tanulmányait befejezve, s aki többi között a Novorosszijszki „Október“ Cementgyárban is volt tanulmányi látogatáson.) Munkájuk-1 ról, az üzemben töltött évek-1 ről érdeklődtek, s kisebb-na-1

gyobb hibákra már ott a helyszínen felhívták a cementgyár dolgozóinak a figyelmét. Meglátásaikat, észrevételeiket véglegesen a délután tartott megbeszélésen mondották el a művezetők, a tömegszervezeti vezetők és néhány kiváló dolgozó jelenlétében.

Az első, ami szembetűnt — mondotta Nyikolajev elvtárs — a gyár kollektívájának összeforrott munkája. Bármerre mentem, azt tapasztaltam, hogy a dolgozók münden erejükkel a sikeres tervteljesítéere törekednek.

Majd rátért a berendezéssel kapcsolatos megfigyelésekre. Éppen azért, mivel az üzem legtöbb gépe régi, az újításokra. a technika állandó fejlesztésére hívta fel figyelmű„ két. Náluk is nagy gondot fordítanak erre, bár a régi cementgyár helyén 1949-ben új cementgyárat építettek, és ezt a legkorszerűbb berendezéssel láttáik el. Például a 40 méteres kemencéket kicserélték 150 méteres kemencékre.

Hogy az újításokat mennyire fontosnak tartják, annak néhány bizonyítékát soaxtlta el. Külön ésszerűsítő bizottságot alakítottak az t)B felügyelete alatt, munkájukért az üzemi bizottság egyik tagja személy szerint is felelős. A bizottság időközönkint kikéri, s a vezetőség felé továbbítja a dolgozók munkafolyamatának módosítására vonatkozó javaslatait. Gyakran tartanak olyan termelési értekezleteket, amelyeken főként az újítással, a technika fejlesztésével foglalkoznak. A termelési értekezletekre rendszerint „idegeneket’* is meghívnak a város többi cementgyáraiból és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy „idegen szemek“ jobban észreveszik a termelés akadályozóit, amelyekre esetleg ők nem figyeltek fel.

Az elvtársaknál is az legyen a főcél — erősítette meg szavait —. hogy a gépegységekből necsak a tervben elő- t

írt mennyiséget, hanem jóval a tervezett felett hozzanak ki. Ennek azonban sok előfeltétele van. Kezdve a dolgozók igyekezetétől és munkaszorgalmától, amelyről itt gyakran meggyőződhettem. Feltétele a tanulás, az állandó önképzés, a fiatalokkal való foglalkozás. A mi egyetemeink sok tanulót küldenek üzemi gyakorlatra, akik a gyakorlat elsajátítása mellett a mi munkásainkat is segítik elméletileg a magasabb technikájú gépek helyes kezelésének elsajátításában. Evenként több továbbképző tanfolyamot tartunk, ez évben már a negyediket szervezzük, ahová dolgozóinkat időközönkint beosszuk, s emellett a cement- molnárokat. klinkerégetőket hosszabb-rövidebb időre elküldjük más cementgyárba, vagy iskolára.

A munkamozgalmak, újítások sokat segíthetnek a terv- teljesítésben. De ne elégedjünk meg azzal, hacsak mi ismerjük ezeket, arra kell törekedni, hogy az üzem minden dolgozója, sőt más üzemek is átvegyék a nálunk alkalmazott jó módszereket. A hibák é-marasztalása, a 'kimagasló eredmények megdicsérése mellett az üzemi faliújságot, a villámhiradókat állítsuk ennek a célnak a szolgálatába is. S ha a szakszervezet és a párt, a termelés ellenőrzése közben mindenre felfigyel, a jó kezdeményezések gyorsan terjedhetnek.

Nyikolajev elvtárs azt is elmondotta, hogy magas kormánykitüntetését, a Szlálin- díjat, a forgó kemencék vízzel való hűtéséért kapta. Ennek az eljárásnak legfőbb előnye az, hogy a kemencék tűzálló bélésének élettartamát — ami náluk legtöbbször egy év —, meghosszabbítja. Módszereit, egész munkafolyamatát könyvben dolgozta fel, amelyből egy példánnyal megajándékozta a gyárat is. Ezután értékes javaslatát ismertette: a Szovjetunióban évek óta figyelembe veszik az égetőknél a kemencefalazás idejét. Helyes lenne itt is bevezetni azt, hogy az égetőket a tűzállóanyag éaésj ideje szerint premizálják. Például: egy év eltelte után a megtakarított és be nem falazott bélésanyag meny- nyi6ége szerint részesüljenek jutalomban. Fizetésük megállapításánál pedig legyen döntő a kli n-ker lit ersúly a ; és a nagyobb litersúly kedvezően befolyásolja fizetésüket, ezáltal érdekeltté teszik őket a jó kli nkert ermelésben.

Néhány sürgősen javításra szoruló hibát is felemlített. Sigló Imre. idős munkás- négy kemence gépkenoie. így nem szabad takarékoskodni, mert eev emberre négy kemence rendbentartás-a nagy megterhelés. A Szovjetunióban a cementgyáraknál minden kemence kao egy kenőt, főként nők végzik ezt a munkát, de ott nem is Piszkosak a csapágyak. Legalább még egy dolgozót kell mellé állítani: Javasolta. ho-gy minden munkás a munkahelyén kívül vállalja el eev olyan részleg ren-bentartását is, amely valójában senkihez nem tartozik. Főként a fiatalokat mozgósítsák ezekre a feladatokra. Alak-ítsa-n-ak itt is olyan brigádokat. mint a Novorossftii- szki ,. Kom. szom ol brigád". amelynek tagjai a termelésből. a közösségi munkából egv- aránt példamutatóan veszik ki részüket,

A szovjet újítók értékes iavaslatai, a Szovietu-oió cementgyáraiban már régen alkalmazott eljárások bevezetése hasznosítása o lövőben mé” jobb tervteFerttést eredményezhet a BélaDátfalvi Ce- ment°várnál. Az üzem vezetősége búcsúzáéul ar>’a kérte a szovjet elvtársakat, ho«v a lövőben is minél gyakrabban iöiienek el. s adiák át é’em- iáró módeze-.ri'-'eiDobai Margit

Termelőszövetkezeteink

legjobb asszonyai jöttek össze a napokban értekezletre. Az elhangzott beszámoló és a hozzászólások egyaránt asszonyaink nagy fejlődéséről tanúskodtak, arról, hogy magukénak érzik a termelőszövetkezeti gazdaságot. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet asszonyai például este végzik a háztáji földön a munkát, hogy egyetlen napot se kelljen ezért mulasztani. A tarnaszent- miklósi tsz-asszonyok a rizsgát építésénél és az aratásnál ott voltak a férfiakkal egy vonalban. Máskor, ha kellett, a ve- tőgépnél, ha úgy hozta a sor, a fogatoknál dolgoztak. Radies Sándorné, a hatvani Dózsa TSZ sertésgondozója ebben az évben már 412 munkaegységet szerzett, harmadmagával 250 sertést gondoz. özvegy Ga- rancz Jánosné, a kömlöi Kossuth TSZ fejőnője 60 esztendős, de már több mint 200 munkaegységet szerzett.

Sorolhatnánk tovább az assz- szonyok példáját, akik a termelőszövetkezetben találták meg boldogulásukat, gondtalanabb életüket és nem utolsó sorban munkájuk igazi megbecsülését;

„A kolhoz a munkaegységgel felszabadította a nőt és önállóvá tette. Most már nem az apjának dolgozik amíg lány és nem a férjének, amikor asz- szony, hanem első sorban magának dolgozik. Éppen ez jelenti a paraszt nő felszabadítását, éppen ez jelenti a kolhoz- rendszert, amely a dolgozó nőt egyenlővé teszi minden dolgozó férfivel. Csak ezen az alapon, csak ilyen viszonyúk között tűnhettek fel ilyen nagyszerű nők." — mondotta Sztálin eivtárs az élenjáró kolhozmunkások második kongresz- szusán. Kell-e jobb példa e sztálini szavak igazolására, mint Melyhárt Józsefnénak, az atkári Micsurin TSZ tagjának példája. Mely'hártné 313 munkaegységet szerzett az idén és munkaegységeire 15 mázsa, 70 kiló búzát, 314 kg árpát és közel 3200 forint készpénzt kapott előlegként.

Termelőszövetkezeti asz- szonyaink fejlődéséről beszélnek a munkában elért eredmények, s erről tanúskodtak felszólalásaik is. Molnárné, a tiszanánai Petőfi TSZ tagja elmondotta például, hogy 1949 óta tagja a szövetkezetnek. Pontosan felsorolta, hogyan alakult a szövetkezetben az élet, milyen az állatállományuk, hogyan állnak az őszi munkával. Vajon ismernék-e az asszonyok a szövetkezeti életet ennyire, ha nem éreznének minden talpalatnyi földet a sajátjuknak?

Felelősséget éreznek a közös vagyon növeléséért, a munkák időbeni elvégzéséért, a termés- eredményekért. de azért is, hogy szövetkezetük megszilárduljon. hogy mind több egyénileg dolgozó paraszt válassza a szövetkezeti gazdálkodás útját. Hogy a mezőtárkányi Szabadság TSZ-ben közel negyven. a tiszanánai Petőfi TSZ- ben ötven, a viszneki Béke TSZ-ben hatvan család kérte már felvételét, ebben benne van az asszonyok munkája is. Az asszonyok felelősségérzetét tükrözte Bánkúiménak, » gyöngyösi Dózsa TSZ tagjának felszólalása is. Elmondta, hogy mint MNDSZ-asszony, részt vett a tsz fejlesztéséért folyó felvilágosító munkában, és amikor felismerte, hogy a legjobb agitáció a személyes példamutatás, maga is belépett a szövetkezetbe.

Hibája volt az értekezletnek, hogy nem esett elég szó arról, hogyan agitáljanak az asszonyok, hogyan próbálják okos szóval, saját életük példáján keresztül meggyőzni asszonytársaikat a tsz-be lépés előnyeiről.

Asszonyainknak követniük kell az eredményesebb munka érdekében a megyei pártbizottság részéről felszólaló elvtárs tanácsait. Azt, hogy éljenek a jogaikkal a tsz-ben, s ugyanakkor beszéljenek bátran a kívülállókkal életükről, arról, hogy mennyivel szebb és jobb a szövetkezetben, mennyivel könnyebb így a gyermekeket is felnevelni. És egyetlen pillanatra se felejtkezzenek meg arról, rajtuk is múlik, •hogy az egyénileg dolgozó parasztság többsége mielőbb ti szociaiista gazdálkodás útjára :ép-e.