Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-18 / 75. szám

VtlA6 PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK? NÉP UJ SA G AZ MOP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 75. SZÄM Ára 50 fillér 1955. SZEPTEMBER 18. VASÄRNAP Sok szerencsét — nagy nyereményt Ma délután a Pedagógiai Főiskola szabadtéri színpadán megperdülnek a sorsolási kerekek, megkez­dődik a Negyedik Békekölcsön harmadik sorsolása. Egyenruhába öltözött úttörők lépnek a szerencsekere­kekhez és egymásután húzzák ki a kötvények számait, melyeknek tulajdonosai kisebb, vagy nagyobb pénzösz- szeget nyernek. A mintegy két óra hosszat tartó sor­soláson 78 500 nyereményt húznak ki közel 25 millió íorint értékben. Ismét sokezerrel növekszik tehát országunkban az állam kölcsön nyerteseinek száma és remélhetőleg városunkban, valamint megyénkben is > szép számmal akadnak boldog nyertesek. A ma megtartásra kerülő sorsolást rendkívüli ér­deklődés előzte meg Egerben. Fiatalok és öregek már napokkal előbb elővették Negyedik Békekölcsön köt­vényeiket. Figyelmesen olvasgatták az újságokban, hogy mennyi lesz a kisorsolásra kerülő összeg és há­nyán nyernek a mai sorsoláson. Esténként sokhelyütt boldog tervezgetésbe merült a család — mire is köl­tik majd a nyereményt, ha éppen őket látogatja meg a szerencse. Ez az érdeklődés jól mutatja azt a bizalmat, szeretetet, amit népünk érez az államkölcsön iránt. Érdemes elgondolkozni, hogy mi mindent szolgál­tak azok a miiliárdok, amelyeket a dolgozók adtak kölcsön államunknak. Az Ötéves Tervkölcsön és béke­kölcsönök mindenekelőtt elősegítették az ötéves terv megvalósítását és hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk elmaradt iparral rendelkező agrárországból a szövet­kezeti fejlődés útján egyre gyorsabban előrehaladó ipari országgá változott. A kölcsönöknek nagyrészük van abban, hogy felépült Sztálinváros, Uj Komló, a Tiszalöki Vízierőmű, Kazincbarcika, a Gyöngyösoroszi Ércelőkészitőmű. A kölcsön hozzájárult ahhoz, is hogy a mezőgazdaság 13 ezer traktort. 2700 kombájt és sok­ezer egyéb fajta gépet kapott államunktól.  kölcsö­nök segítették elő, hogy az elmúlt években ország­szerte százezer új lakás épült, új iskolák, óvodák, böl­csődék, kultürházak és egészségügyi intézmények ezrei nyíltak meg és szolgálják A faiTöaság érdekét a mi megyénkben 5s. Mindezek a példák azt mutatják, hogy államunk ígéretéhez híven a dolgozó nép érdekében, hazánk felvirágoztatására használta fel a kölcsönkért össze­get. A kölcsön azonban még más, közvetlenebb módon is hozzájárult életünk szebbéválásához. A miniszter­tanács határozata értelmében a békekölcsönök kész­pénzbeli befizetett összegének 25 százalékát városi ta­nácsok, 50 százalékát pedig a községi tanácsok rendel­kezésére bocsátották. Megyénk tanácsai is hozzájutot­tak ehhez a részesedéshez és azt a lakosság érdeké­ben, helyi céiok megvalósítására fordították. Eger töb­bek között a bölcsőde és a gazdakör felszerelésének kiegészítésére. Gyöngyös szabadtéri színpad építésére, utca aszfaltozására, Recsk. a községi piac rendbehozá­sára, Besenyőtelek a helyi tűzoltószertár és a mozi- helyiség javítására fordította az Ötödik Békekölcsön részesedést. Természetesen minél jobban vette ki ré­szét egy-egy város, vagy község lakossága a békeköl­csön készpénzjegyzéséből, annál nagyobb volt a része­sedése, annál nagyobb összeg jutott a községeknek, a városoknak. Államunk azonban nemcsak abban tartotta meg szavát, hogy a kölcsön összegét népünk javára fordí­totta, hanem abban is, hogy azt teljes egészében, sőt nyereménnyel tetézve fizeti vissza a dolgozóknak. Az Ötéves Tervkölcsön kötvényeket például már teljes egészében visszaváltotta államunk, sőt mint köztudo­mású, a kölcsönkapott összegen felül még további 150 millió forintot fizetett ki a kölcsönjegyzőknek kamat­ként, nyeremény formájában. Az eddig megtartott harminc sorsoláson több mint egy milliárd 870 millió forintot kaptak vissza a köl- csönjegyzők. Ez év végéig a visszafize­tett összeg meghaladja a 2 milliárd forintot és 11 millió fölé emelkedik a kihúzott kötvények száma. Ezek a számok azt jelentik, hogy hazánkban ma már nincs olyan köl- csönjegyző család, amelynek egyik, vágj’ másik köt­vényét törlesztéssel, vagy nyereménnyel ne húzták volna ki, de egyre több azoknak a száma is, akiknek kötvényét 5, 10, 25, 50 ezer forintos nagynyereménnyel vagy éppen a fönj’ereménnyel húzták ki. Egyedül megyénkben ez év első felében 10 0000 forintot nyert Várkonyi Gyula, a Gyöngyösi Szabó KTSZ dolgozója, Ali János, az Egri Asztalos KTSZ dolgozója és Takács Mihály, az egri Borkereskedelmi Vállalat dolgozója 5000 forint nyereményhez jutott. Rajtuk kívül sok­ezer a megyei nyertesek száma. A mai sorsoláson ismét sokezer dolgozó kötvényét húzzák ki. Ismét boldog családok ezrei győződhetnek meg arról, hogy okos dolog volt annakidején kölcsönt jegyezni, mert államunk azt a nép érdekében használja fel és visszafizeti a dolgozóknak. Megperdiilnek a sze­rencsekerekek, s estére már szerteviszi a hírt a rádió, hogy 100 000 forintot nyert... Hogy ki? — ma megtudjuk. Eger, ahol ma délután 4 órakor megperdülnek a szerencsekerekek s eldől, ki lesz a 100 ezer forintos főnyeremény boldog tulaj­donosa Népünk erejéből - â békekölcsön forintjaiból Készül november 7-re legfiatalabb üzemünk, a gyöngyösoroszi Érceiök észító-in ü Szeptember 3-án, az ötödik magyar bányásznap alkalmá­val új, modem gyárral gazda­godott az ország. Ekkor ad­ták át rendeltetésének a gyöngyösoroszi új Ércelökészí- tó-míivet. Az ünnepé'yes fel­avatás óta teljes kapacitással dolgozik hazánk legmodernebb ércdúsítója és már jelentős mennyiségű dúsított ólom- és cinkport adott kohóink szá­mára. Az ércelőkészítő műszaki vezetői és dolgozói nagy szor­galommal fogtak hozzá a mennyiségi, valamint a minő­ségi tervek teljesítéséhez. Szerdán — fennállásuk óta első ízben — szocialista mun­kásokhoz méltóan megtették az első lépést a termelést fo­kozó munfcaverseny útján. No­vember 7-e tiszteletére jelen­tős munkavállalást tettek. Azt Ígérték, hogy a szeptemberi tervükhöz viszonyítva, októ­ber végére 18 tonna ólom- és 36 tonna cinkporral adnak többet népgazdaságunknak. Ezenkívül erre az időre a bá­nyában befejezik a 200 mé­teres függőakna teljes vízte­lenítését. A víztelenítés után novemberben a 200 méteres mélyszinten újabb kutatáso­kat kezdenek az ércek feltá­rásáért. A bánya dolgozói azt vállalták, hogy a következő hónapban november 7 tiszte­letére ezer tonna nyersérccel termelnek többet, mint szep­temberben. Az új, modern gyár és bánya dolgozói azt is megígérték, hogy a többter­melés mellett 0,5 százalékkal javítják a minőséget. Hiíszezer liter tejet dolgoz az új egri Megkezdte a próbaüzemeid tetését a korszerűen felsze­relt, hárommillió forintos be­ruházással épült új egri tej­üzem. Az üzem előrelátható­lag jövő héten kezdi meg tel­jes kapacitásával a munkát: A korszerű tejkombinátban naponta 20 ezer liter tejet dolgoznak fel. hat mázsa va­jat állítanak elő. emellett a szükségletnek megfelelően je­lentős mennyiségű tejfelt, tú­rót, sajtot és egyéb tejtermé­ket készítenek. A tejüzem termelvén yeit elsősorban Egernek és á fővárosnak szál­lítja. Megyénkben is ALLAMI KÉRÉSE­DÉ LEM. 5 EV ALATT 470X -AL £rt£Lk'£D£Tf AZ AUAM/ U£ß£SkEü£iEM FÔ&6AIMA kirnyvtárhiiloiaíiink fejlődése ölévss tervünk eredménye A felszabadulás előtt mind­össze 21 könyvtár volt egész Heves megyében, s ezeknek a könyvtáraknak könyvállomá­nya is szegényes, alacsony színvonalú, tartalmatlan volt. Az elmúlt öt esztendő alatt 32’4-re szaporodott a megye könyvtárainak a száma, ebből 180 az üzemekben van. Nem­csak a könyvtárak száma, de a könyvállomány is óriásit fejlődött, no ezer kötet könyvben válogathatnak a megye ipari munkásai, dol­gozó parasztjai. A könyvtá­rakban a világirodalom klasz- szikusai, a szovjet remekírók mellett megtalálhatók a mai magyar irodalom legkiválóbb­jainak művei és a haladó nyugati írók alkotásai. Hatalmasat fejlődött a füzesabonyi járás kulturális és szociális helyzete ' * * .n ■ ■ • -i- -. A füzesabonyi já­rásban is nagyot változott a világ az elmúlt tíz esztendő alatt. A felszaba­dulás előtt 15 ezer ember vándorolt ki külföldre a jobb megélhetés remé­nyében bízva, s több mint 3000 volt azoknak a száma, akik nem ismerték az írást, olvasást. A felszabadulás óta több mint kétmillió forintot fordított az állam új is­kolák építésére, ál­talános iskola épült többek között Tó­debrön, Kompoííoilj új középiskola Kai­ban és most folyik hárommilliós befek­tetéssel két isko­la építése Füzes­abonyban* Jelentősen meg­változott a járás egészségügyi ellá­tottsága is. A 240 ezer forintos költ­séggel felépített TBC gondozó inté­zet a gyógyításon túl évente 6000 munkanapot és 150 ezer forint útikölt­ség megtakarítást jelent a járás dol­gozóinak. Kétszózöfvennégymilfió egy év aloft Heves megyében, nem szá­molva a helyi erőforrásokat csak 1955-ben 254 millió fo­rintos beruházást eszközölt államunk. Az ipari beruházá­sok értéke meghaladja a 200 milliót, a mezőgazdaság fej­lesztésére 45 milliót, a lakás­építésre és felújításra 7.4 mil­lió forintot fordított államunk. Ebből az összegbe)1 egyedül Petőfibánya 21 millió forin­tos beruházási kapott, a ter­melés fokozására, valamint szociális és kulturális célok­ra. A bányász családi házak­ra 1 600 000 forintot fordított kormányzatunk. A mezőgazdaságban ebben az esztendőben a rizs- és ön­tözőtelepek építésére 1 200 000 forintot, gyümölcs- és szőlő- telepítésre majd másfél mil­lió forintot fordítottunk. A bányásznapi vásár forgalma meghaladta az egymillió forintot Petőfi bányán Több mint öt és félmillió forinttal jutalmazta legjobb dolgozóit a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt, az idei bá­nyásznapon. A hűségjutalmak kiosztása után Petőfibánya dolgozói is tele erszényekkel indultak el vásárolni, hogy bútorokkal. ruhaneműkkel, közszükségleti és háztartási cikkek tömkelegével gyarapít­sák magukat, tegyék köny- nyebbé, szebbé életüket. Megyénk kereskedelmi szer­vei jól felkészültek a bányász­napra és kétnapos kirakodó- vásáron bocsátották a bányá­szok rendelkezésére áruikat. A Gyöngyösi Állami Aruház mér az első napon 330 ezer forint értékű árut adott el. Az­) o ▼egyesbolt nyílik Tarnalclesz községben Új vegyesbolt nyilik Tar- nalelesz községben, mintegy 350 ezer forintos beruházás­sal. Az új vegyesbolt lesz a 250., amelyet 1950 óta nyit az állatni kereskedelem a megye területén. A kereskedelmi há­lózat fejlődése nyomán szá­mos olyan községben, illető- . leg tanyavilágban nyílt kor­szerű bolt, vagy áruház, ahol azelőtt még üzlet sem volt. Így például a Heves melletti Csárdapusztán is a közelmúlt­ban nyílt meg az első kor­szerű áruda. A kereskedelmi hálózat fejlődésével párhuza­mosan. 1950-hez képest 470 százalékkal nőtt a boltok for­galma. Üzemélelmezési Vállalat for­galma 109 ezer forint volt. Több mint egymillió forintra tehető az az összeg, mely a vásár tartama alatt a megje­lent kereskedelmi vállalatok­hoz befutott. A vásárló bányászok kö­zött nagy érdeklődés mutat­kozott a motorkerékpárok, a konyha- és szobabútorok, a téli ruhaneműk, lábbelik és a tangóharmonikák iránt. Mo­torkerékpárra tizenöten adtak rendelést. Tangóharmonikából több mint 200 talált gazdára. Igen sokan vettek bőrkabátot, s az ottani készlet nem is tud­ta kielégíteni a keresletet. Kétszer annyi is elfogyott vol­na. Mátra Ferenc, a Rózsai IX-es akna dolgozója 10 ezer forintos értékben vásárolt szobabútort. Bútort veitek György Józsefek is. akik fia­tal házasok. Szabalics Árpád, most építtet kislakást öttagú családja számára. Jól jött hát neki a hűségjutalom és így. újabb 7000 forintot tudott for­dítani az építkezés költségei­re. Godó Sándor fiatal, már a bányásznapon büszkén feszf- tett új ruhájában, melyet már jó előre kiszemelt magá­nak. Rácz Árpád — akinek hűségjutalmát még verseny­jutalom is tetézte — feleségét és két gyermekét látta el bő­ségesen meleg téli ruhane- műekkel és cipőkkel. Ursics József, akinek jutalma meg­haladta a 6000 forintot fiai­nak vett ruhát. Az összjutalom néhány szá­zaléka. mintegy 250 ezer Ft, ta­karékbetétkönyvbe került. Pe­tőfibánya több dolgozója sa­ját tapasztalataiból meggyő­ződve tudja azt, hogy milyen előnyökkel jár az ilyen taka­rékosság. Novak József Petőfi altáró ÜB-einöke 3000. Kato­na Mihály pedig 2700 forintot hagyott a takarékban. Igen sok árucikk cserélt gazdát a bányásznapi vásá­ron. Eddig még soha nem volt ilyen nagy kereslet. ilyen élénk és nagyforgalmú vásár Petőíibánván. Ezen a napon mindenfelé mosolygó, vidám embereket, boldog és megelé­gedett vásárlókat lehetett látni a bányatelepen. Az elé­gedetten mosolygó arcokról szinte le lehetett olvasni bá­nyászaink megváltozott életé­nek ezernyi örömeit:

Next

/
Thumbnails
Contents