Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-11 / 73. szám
1 2 NÉPÚJSÁG 1955. szeptember 11, raeämafl AZ ŐSZI MUNKÁK FELADATAIT VITATTÁK MEG AZ AGRONÓMUSOK MEGYEI TANÁCSKOZÁSÁN A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata Több mint 150 mezőgazdasági szakember, termelőszövetkezetek, gépállomások és községi tanácsok agronómusai vettek részt a megyei agronómus tanácskozáson. Az értekezletet Strumpf László elvtárs, a megyei tanács föagronómusa nyitotta meg, majd Vajda László elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője tartott beszámolót. A beszámolóban értékelte a nagy nyári mezőgazdasági munkák eredményét, és megszabta a feladatokat az őszi mezőgazdasági munkára való felkészüléshez. A nagy nyári mezőgazdasági munkákat értékelve, az elmúlt évhez viszonyítva komoly előrehaladás van — mondta a beszámolójában Vajda elvtárs. A kedvezőtlen időjárás ellenére is két nappal hamarább fejeztük be az aratást, a tarlóhán- tast és a másodvetési munkákat, mint tavaly, 100 000 mázsával több gabonát csépeltünk el, mint a múlt évben. Ugyanakkor kétszer annyi tarlót bántottunk fel és 50 százalékkal több másodvetést vetettünk. Termelőszövetkezeteink megyei átlagtermése két mázsával nagyobb, mint az egyéni termelőké, Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy agronómusaink megértették a párt és a kormány határozatait és eredményesen harcoltak annak megvalósításáért. Beszámolója második részében az őszi mezőgazdasági munkák nagy feladatára hívta fel az agronómusok figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a nagyobb feladatot, rövidebb idő alatt kell végrehajtanunk, mint tavaly: több kapás terményt kell betakarítanunk és gyorsabban, nagyobb területen kell elvetnünk. Ebből adódik tehát, bogy jobb felkészülésre és komolyabb szervező munkára van szükségünk. Komolyan megnehezíti munkánkat, hogy a kapások a sok esőzés miatt később érnek be, tehát a betakarítás is igen elhúzódik. Ezen nagy munkában biztosan számíthatunk a gépállomások segítségére, melyek a nyári munkákba is bebizonyították, hogy képesek a feladatok megoldására. A beszámolóhoz több mint 25 agronómus szólt hozzá és tett értékes javaslatokat az őszi munkák meggyorsítására. Katona Béla elvtárs, a tarna- zsadányi Táncsics TSZ agronó- musa hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a tsz gabonaterületét az idén csaknem teljes egészében kombájnnal aratták, mely igen nagy segítséget adott a tsz-nek. Az őszi betakarítási munkák dandárját szintén a gépállomással fogják végeztetni, és így biztosítva lesz, hogy időben végeznek. Javasolta, hogy a kukorica érésének meggyorsítása érdekében mindenütt végezzék el a lecimerezést, a napraforgónál pedig a lombtalanítást. Nagy Katalin, a vámosgyörki községi agronómus az őszi kenyérgabona tervfelbontásról és a vetés biztosításáról szólt. Javasolta, hogy tekintettel a nyári sok esőzésre, feltétlen végezzék el mindenütt a próba csíráztatást. Szigeti Gábor, a Tarnaszent- míklósi Gépállomás főmezőgazdásza a jó talajelőkészítésre hívta fel a figyelmet. Már most gondolni kell arra. hogy a jövő évben a termelőszövetkezetekben csaknem teljes egészében kombájnnal akarjuk learatni a gabonát, tehát a talajelőkészítő munkálatokat már most ennek megfelelően kell végezni és a tsz-ek már most megköthetik a szerződést a kombájnaratásra a gépállomással. Készülnek az új oktatási évre a petőfibányai propagandisták Áz új pártoktatási évben a politikai iskolák és a marxizmus—leninizmus első, második évfolyamának propagandistái *— eltérően az előző években alkalmazott propagandista oktatástól — nem konferenciákon, hanem az anyagnak megfelelően a járások székhelyén két-négy napos bentlakó'.*® tanfolyamokon témakörönként beszélik meg az anyagokat Természetesen a hat-nyolc hétig tartó anyagot néhány napig tartó tanfolyamon alaposan áttanulmányozni nem lehet. Ahhoz tehát, hogy megadhassák a szükséges segítséget a politikai iskolák helyes vezetéséhez, az szükséges, hogy a propagandisták a tanfolyamokra már felkészülve, az anyagot ismerve menjenek el. A propagandisták felkészülésénél már vannak jó tapasztalatok: Tóth Ernő és Válóczi József elvtárs Petőfibányán dolgoznak. Mindketten vájárok. A pártbizottság kérésére örömmel vállalták, hogy a napi nehéz földalatti munka után tanítsák, neveljék bányásztársaikat, elvtársaikat. Mindketten tudják, hogy jó propagandisták csak akkor lehetnek, ha többet tudnak, ha jobban ismerik az anyagot, mint hallgatóik. Ezért határoztak úgy, három héttel ezelőtt, hogy most megkezdik az anyag tanulmányozását és közösen készülnek fel a propagandista tanfolyamra. A marxizmus—leninizmus alapjai első évfolyamának anyagát egyszer átolvasták, sőt az első két heti anyag feldolgozását be is fejezték. A jegyzeteléshez természetesen felhasználták a javasolt klasszikus irodalmat is : Tóth és Válóczi elvtársak becsülettel akarnak helytállni és megfelelni a pártmegbiza- tásnak. Tudják, hogy a propagandistamunka nehéz, de szép, s emellett nagy felelősséggel járó munka. Hiszen emberek neveléséről, formálásáról van szó. Gondos, lelkiismeretes felkészülésük mellett felelősség- érzetüket legjobban bizonyítja, hogy minden hallgatójukkal beszélgettek, megismerkedtek. Sőt öntevékenyen, a pártbizottság által megadott névsorban nem szereplő becsületes, jól dolgozó néhány pártonkí- vüli dolgozóival is beszélgettek a pártról, a pártoktatásról és hogy nem volna-e kedvük résztvenni a pártoktatásban, így mintegy hat pártonkívüli dolgozót szerveztek be a politikai oktatásba. Ezekkel az elvtársakkaí az oktatás mellett úgy is foglalkoznak majd, hogy idővel kérhessék tagjelöltfelvételüket és meg is feleljenek a párttagsággal járó követelményeknek. Gondoskodtak arról is, hogy a hallgatók az első találkozáskor megkedveljék a pártoktatást. Úgy tervezik, hogy az első foglalkozáson ünnepélyesen nyitják meg a pártoktatási évet, ezért egy-egy hallgató elvtársat megkértek, hogy tanuljanak be verset, amelyet a megnyitón szavalnak majd el. így készül két lelkiismeretes propagandista Petőfibányán az új oktatási évre. Odaadó felelősségérzettel teli jó munkájukról pé’dát vehet megyénk sok propagandistája. Sárközi Miklós Javasolta, hogy az összes tarlókat még most, az őszi betakarítás előtt szántsák fel, hogy ne hátráltassa majd azt a munkát. Végül Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese értékelte a mezőgazdasági szakemberek munkáját a tsz-mozgalom fejlesztésében. Hangsúlyozta, hogy azok az eredmények, melyeket e téren elértünk, nem függetlenek az agronómusok és mezőgazdászok munkájától. Különösen akkor nem, amikor már arról beszélünk, hogy tsz-eink két mázsával többet termelnék holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Értékelve a tanácskozást megállapította, hogy mező- gazdasági szakembereink nagy többsége helytállt a maga frontján és igyekszik végrehajtani a párt által elénk tűzött feladatokat — mint ez kitűnik a tanácskozásból is. A vita után a jutalmazásra került sor. 42 mezőgazdász és agronómus kapott oklevelet, illetve pénzjutalmat a nyári mezőgazdasági munkák jó megszervezéséért és elvégzéséért. Dobi Antal megyei tanács Olvasd, terjeszd a Népújságot ! Beszteri Bertalan, a Finomsze- relvénygyár dolgozója 15 új előfizetőt gyűjtött. Beszámoló a magyar pártdelegáció Szovjetunióbeli tapasztalatairól Értekezletre jöttek össze Egerben Heves megye párt- és állami szerveinek vezető funkcionáriusai. A megyei pártbizottság székházában megtartott értekezlet előadója Matusek Tivadar elvtárs, a Központi Vezetőség, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának tagja volt, aki beszámolt a Szovjetunióban járt magyar pártdelegáció tapasztalatairól. a fegyveres erők csökkentéséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, figyelembe véve a nemzetközi helyzetnek a genfi négyhatalmi értekezlet után bekövetkezett enyhülését, valamint abból a célból, hogy a maga részéről is hatékonyan hozzájáruljon a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez és az államok közötti bizalom helyreállításához, határozatot hozott, hogy 1955. december 31-ig 20 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erők csökkentése következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népgazdaság további fejlesztésére és szociális juttatásokra fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket a mezőgazdaság és ipar, továbbá a népgazdaság más területein és a különböző intézményeknél helyezik el. i — Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlesztéséért — Tsz elnökök és gépállomási párttitkárok tanácskozása Egerben A megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács közös rendezésében szeptember 9-én értekezletet tartottak Egerben megyénk termelőszövetkezeteinek elnökei és gépállomásainak párttitkárai. A több mint 200 főnyi részvevő előtt Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese tartott beszámolót, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének időszerű feladatairól. Ismertette a megye termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődését, termelőszövetkezeteink erősödését, majd részletesen elemezte azokat a gátló tényezőket, melyek termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését még ma is akadályozzák. A beszámolót vita követte, melyen a megjelentek elmondották véleményeiket és javaslataikkal járultak hozzá a megye szocialista nagyüzemi mezőgazdaságának további megszilárdításához. Az értekezlet ismertetésére visszatérünk. Az ifjúsági béke találkozó hírei — A Heves megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat DISZ-fiataljai 7-én a DISZ- gyűlésen elhatározták, hogy három ifjúsági brigádot alakítanak, amelyek egymással versenyeznek a megyei béketalálkozó tiszteletére. Azt is elhatározták, hogy a béketalálkozó fiataljainak ajándékképpen egy miniatűr traktorekét készítenek. Ezzel is jelképezni akarják a mezőgazdaság gépesítésének nagy fontosságát» (Somogyi János) Díjat nyertek a hevesi Detóii és a péiyi ESák&si TSZ juhai Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra felhozott juhok között a napokban osztották ki a különféle díjakat, elismerő okleveleket és a nagydíjat. A kiállításra felhozott anyajuhok közül harmadik díjat kaptak a hevesi Petőfi TSZ, és a péiyi Rákosi TSZ juhai. t Megtakarítás a hűségjutalomból A múlt évi hűségjutalmakból megyénkben is számos bányász váltott takarékbetétkönyvet. amelybe jutalma egy részét félretette. Most is sok bányász kérte, hogy a bányásznapon kiosztásra kerülő hűség- jutalma egy részét takarékbetétkönyvben adják ki számára. Eddig mintegy 450 000 forintot takarítottak meg ilyen módon a bányászok. Ez a szám még valószínűleg növekedni fog, mert a hűségjutalmak kifizetése után minden bizonnyal még sokan helyezik el jutalmuk egy részét takarékbetétbe a postahivataloknáL LÁTOGATÁS LEGFIATALABB ÜZEMÜNKBEN, A GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCELŐKÉSZÍTŐ MŰBEN FUTÓTŰZKÉNT terjedt el a hír: szeptember 4-én avatják fel megyénk új nagy Ipari létesítményét, a Gyöngyösoro- szi Ércelőkészítőművet. A környező községek lakói, az ércelőkészítő dolgozói hetekkel előtte nagy izgalommal készültek az üzemavatás méltó megünneplésére. De talán még többeket, egész megyénk népét foglalkoztatta az a gondolat, hogy az évek óta készülő üzem, hogyan állja meg helyét az alkotó munkában, mit hoznak üzemeltetésének első napjai. Hogy valamennyien megismerjük munkájukat, s az új üzem belső életét, elmondom mit tapasztaltam szeptember 7-i látogatásomkor. Most sem tudnám megmondani, hogy negyed, vagy félóráig álltam ott a hegyoldalban, ahonnan már jól látható az Ércelőkészítő. A korareggeli őszi, langyos napfényben olyan csodálatos szépnek tűnt az egész épülettömb. Egy éve láttam utoljára. Azóta ... a maltert ’hordó nagybajuszú bácsi ki tudja hová^ került, a falat bekockázó állványok eltűntek. a szomszédban félig felrakott kőfalakból csinos, ikerablakos házak lettek. A •környéket már nem tarkítja embermagasságú kóró, dudvanövény, helyén a truppokban piros virág díszeleg — később tudtam meg, hogy a DISZ munkája. S a legnagyobb változás az, hogy a nagy hallgató hegyek csendjét felváltotta a gépek csattogása. HARAGOS pöfögésű kis mozdony kúszott a hegytetőn 10—15 csillés uszályával. Ez szállítja a bányaterméket. A púposhátú csillék kődarabjainak keskeny csíkjaiban lila ametiszt fénylik, a másik darabban kékesszürke galenit, vagy elmosódva, alig észrevehetően sárgásbarna szfalenit. Mindezek csak kis pontokban, szétszóródva. Ez adja az ércelőkészítő dolgozóinak a feladatát, hogy az apró értékeket különválasszák a meddőtől, s „egybetereljék“. A munkafolyamat nagyon szép és érdekes. A bányakő a buktatókon át a tárolóba kerül, innen a törőműbe, ahol kis darabokra törik, azután az őrlőbe, itt 0,2 milliméter nagyságúra zúzzák. A következő állomás az adagolás, ahol víz és különféle vegyszerek segítségével rétegenként felületére hozzák a cinket, az ólmot stb. Majd a vízből kipréselik, s amit a dombtetőn csak tűhegynyi villanásokban láttunk, már előttünk is van a nagy halom fekete-szürke por. Ügy csillog, fénylik, mintha aranyporral szórták volna be. Ezt az egész munkafolyamatot a transzformátorház irányítja, vagy, ahogy itt nevezik, az kalauzolt végig „üzemükben“. Hiába, először járok bent, s ha eltévedésről nem is beszélhetünk, mert hiszen nem olyan nagy, de reggeltől-estig tartó nézgelődésről annál inkább. üzem szíve. Mindez persze csak látszólag egyszerű; valójában bonyolult, számtalan gép, alkatrész játszik szerepet. S hogy egyszerűnek látjuk, az az automatizálásnak, az emberi gondolkodás, a technika fejlődése ily magasfokú megnyilvánulásának köszönhető. Pantó Dénes bányamérnök Annyi minden új, a belső berendezés annyira leköti az ember figyelmét. Az óriáskígyó futószalagok, helyenként a meredek, csúszós utak, a nagy vibrátorok, s a láncos adagolók — nem mindennapi látványt nyújtanak Emberrel alig találkoztunk, mindenütt automataberendezések. A tö- römüben hatan az elszakadt szalag „összekötésén“ fáradoztak, ilyesmi új üzemben is előfordul néha. Ismerőssel is találkoztunk: Cseh Pállal, akit eddig a Recski Ércbánya dolgozójaként ismertünk. — Segíteni jöttem ide május elején. Mert hisz az automataberendezés szép dolog, de annak a néhány vele dolgozónak jól kell értenie a szakmát. Sokat kell tanulni ahhoz, hogy a gépeket hibamentesen üzemeltethessük. Az ő és a körénk csoportosult néhány brigád tag elbeszéléséből tudtam meg, milyen volt a felavatás utáni első két nap. Olyan nagy lelkesedéssel beszéltek róla, mintha még most történne. Tudták, hogy ezekben a napokban minden szem rajtuk függ, hogy ezrek várják kíváncsian az eredményt. Nem ígértek az első hétre tervtúlteljesítést, de ami erejükből tellett, azt megtették. Teljesítményük most még 100 százalék alatt van, de hamarosan felette lesz. A minőség és a takarékosság már most nagyszerű. A bányakőből a cinket világviszonylatban is elfogadott arányban tudják kivonni. ALIG INDULT meg a teljes üzemeltetés, ők máris terveznek. A tervteljesítésnek, ahogy a vezetők látják, nem az anyag gyenge minősége, vagy a kisebb géphiba az oka, hanem a kellő szakképzettség hiánya, és az, hogy egyesekben még nem él a felelősség tudata, Az éjjeli műszakban például három ember elaludt a gépek mellett. A szaktudás növelésére a dolgozóknak szakmai oktatást indítanak. Hathónapos gépkezelő tanfolyamok kezdődnek mérnökök vezetésével. Ezeken az előadásokon aztán az újítási javaslataikat is megbeszélhetik. Mert van ám bőven» A figyelmes, körültekintő munkások úgy látják, hogy a szűrésen lehetne tökéletesíteni és a vegyszeradagolást is lehetne majd automatizálni. A vegyszeradagolástól függ az, hogy a „zagyból” — vízzel kevert őrölt kőből — hány százalékig tudják kiválasztani az ércet. A napokban tartott termelési értekezleten negyven értékes javaslatot mondottak, legtöbbet Cseh Pál. De ha körülnéznek még jobban, Sánta Antal, Ra- pidol-gépén Dudás Béla flot- táló cella-kezelő munkájában is lehet ésszerűsíteni. A Gyöngyösoroszi Ércelőkészítő diszistái, a környékről bekerült eddig földdel foglalkozó dolgozói nevét még sokan nem ismerik. De egy év múlva talán többek mellén ott csiliog majd a sztahanovista jelvény, a kü önböző kitüntetés. Megyénk népe legalább olyan szeretettel, együttérzéssel kiséri napjaikat, mint amilyen szeretettel ők dolgoznak, és sikereiknek velük együtt mi is örülünk. Csak továbbra is ilyen lelkesedéssel dolgozzanak. Dohai Margit
