Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-11 / 73. szám

1 2 NÉPÚJSÁG 1955. szeptember 11, raeämafl AZ ŐSZI MUNKÁK FELADATAIT VITATTÁK MEG AZ AGRONÓMUSOK MEGYEI TANÁCSKOZÁSÁN A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata Több mint 150 mezőgazdasá­gi szakember, termelőszövetke­zetek, gépállomások és községi tanácsok agronómusai vettek részt a megyei agronómus ta­nácskozáson. Az értekezletet Strumpf László elvtárs, a megyei tanács föagronómusa nyitotta meg, majd Vajda László elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság ve­zetője tartott beszámolót. A beszámolóban értékelte a nagy nyári mezőgazdasági munkák eredményét, és meg­szabta a feladatokat az őszi me­zőgazdasági munkára való fel­készüléshez. A nagy nyári mezőgazdasági munkákat értékelve, az elmúlt évhez viszonyítva komoly elő­rehaladás van — mondta a be­számolójában Vajda elvtárs. A kedvezőtlen időjárás ellenére is két nappal hamarább fejez­tük be az aratást, a tarlóhán- tast és a másodvetési munká­kat, mint tavaly, 100 000 má­zsával több gabonát csépeltünk el, mint a múlt évben. Ugyan­akkor kétszer annyi tarlót bán­tottunk fel és 50 százalékkal több másodvetést vetettünk. Termelőszövetkezeteink megyei átlagtermése két mázsával na­gyobb, mint az egyéni terme­lőké, Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy agronómusaink megértették a párt és a kor­mány határozatait és eredmé­nyesen harcoltak annak meg­valósításáért. Beszámolója második részé­ben az őszi mezőgazdasági munkák nagy feladatára hívta fel az agronómusok figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a nagyobb feladatot, rövidebb idő alatt kell végrehajtanunk, mint ta­valy: több kapás terményt kell betakarítanunk és gyorsabban, nagyobb területen kell elvet­nünk. Ebből adódik tehát, bogy jobb felkészülésre és komo­lyabb szervező munkára van szükségünk. Komolyan megnehezíti mun­kánkat, hogy a kapások a sok esőzés miatt később érnek be, tehát a betakarítás is igen el­húzódik. Ezen nagy munkában biztosan számíthatunk a gép­állomások segítségére, melyek a nyári munkákba is bebizo­nyították, hogy képesek a fel­adatok megoldására. A beszámolóhoz több mint 25 agronómus szólt hozzá és tett értékes javaslatokat az őszi munkák meggyorsítására. Katona Béla elvtárs, a tarna- zsadányi Táncsics TSZ agronó- musa hozzászólásában hangsú­lyozta, hogy a tsz gabonaterü­letét az idén csaknem teljes egészében kombájnnal arat­ták, mely igen nagy segítséget adott a tsz-nek. Az őszi beta­karítási munkák dandárját szintén a gépállomással fogják végeztetni, és így biztosítva lesz, hogy időben végeznek. Javasolta, hogy a kukorica érésének meggyorsítása érde­kében mindenütt végezzék el a lecimerezést, a napraforgónál pedig a lombtalanítást. Nagy Katalin, a vámosgyörki községi agronómus az őszi ke­nyérgabona tervfelbontásról és a vetés biztosításáról szólt. Ja­vasolta, hogy tekintettel a nyá­ri sok esőzésre, feltétlen vé­gezzék el mindenütt a próba csíráztatást. Szigeti Gábor, a Tarnaszent- míklósi Gépállomás főmező­gazdásza a jó talajelőkészítés­re hívta fel a figyelmet. Már most gondolni kell arra. hogy a jövő évben a termelőszövet­kezetekben csaknem teljes egé­szében kombájnnal akarjuk le­aratni a gabonát, tehát a talaj­előkészítő munkálatokat már most ennek megfelelően kell végezni és a tsz-ek már most megköthetik a szerződést a kombájnaratásra a gépállomás­sal. Készülnek az új oktatási évre a petőfibányai propagandisták Áz új pártoktatási évben a politikai iskolák és a marxiz­mus—leninizmus első, második évfolyamának propagandistái *— eltérően az előző években alkalmazott propagandista ok­tatástól — nem konferenciá­kon, hanem az anyagnak meg­felelően a járások székhelyén két-négy napos bentlakó'.*® tanfolyamokon témakörönként beszélik meg az anyagokat Természetesen a hat-nyolc hétig tartó anyagot néhány napig tartó tanfolyamon alapo­san áttanulmányozni nem le­het. Ahhoz tehát, hogy meg­adhassák a szükséges segítsé­get a politikai iskolák helyes vezetéséhez, az szükséges, hogy a propagandisták a tanfolya­mokra már felkészülve, az anyagot ismerve menjenek el. A propagandisták felkészülé­sénél már vannak jó tapaszta­latok: Tóth Ernő és Válóczi József elvtárs Petőfibányán dolgoz­nak. Mindketten vájárok. A pártbizottság kérésére öröm­mel vállalták, hogy a napi nehéz földalatti munka után tanítsák, neveljék bányásztár­saikat, elvtársaikat. Mindket­ten tudják, hogy jó propagan­disták csak akkor lehetnek, ha többet tudnak, ha jobban is­merik az anyagot, mint hallga­tóik. Ezért határoztak úgy, há­rom héttel ezelőtt, hogy most megkezdik az anyag tanulmá­nyozását és közösen készül­nek fel a propagandista tan­folyamra. A marxizmus—leninizmus alapjai első évfolyamának anyagát egyszer átolvasták, sőt az első két heti anyag feldol­gozását be is fejezték. A jegy­zeteléshez természetesen fel­használták a javasolt klasszi­kus irodalmat is : Tóth és Válóczi elvtársak becsülettel akarnak helytállni és megfelelni a pártmegbiza- tásnak. Tudják, hogy a propa­gandistamunka nehéz, de szép, s emellett nagy felelősséggel járó munka. Hiszen emberek neveléséről, formálásáról van szó. Gondos, lelkiismeretes fel­készülésük mellett felelősség- érzetüket legjobban bizonyítja, hogy minden hallgatójukkal beszélgettek, megismerkedtek. Sőt öntevékenyen, a pártbi­zottság által megadott névsor­ban nem szereplő becsületes, jól dolgozó néhány pártonkí- vüli dolgozóival is beszélget­tek a pártról, a pártoktatásról és hogy nem volna-e kedvük résztvenni a pártoktatásban, így mintegy hat pártonkívüli dolgozót szerveztek be a poli­tikai oktatásba. Ezekkel az elvtársakkaí az oktatás mellett úgy is foglalkoznak majd, hogy idővel kérhessék tag­jelöltfelvételüket és meg is fe­leljenek a párttagsággal járó követelményeknek. Gondoskodtak arról is, hogy a hallgatók az első találkozás­kor megkedveljék a pártokta­tást. Úgy tervezik, hogy az első foglalkozáson ünnepélyesen nyitják meg a pártoktatási évet, ezért egy-egy hallgató elvtársat megkértek, hogy ta­nuljanak be verset, amelyet a megnyitón szavalnak majd el. így készül két lelkiismeretes propagandista Petőfibányán az új oktatási évre. Odaadó fele­lősségérzettel teli jó munká­jukról pé’dát vehet megyénk sok propagandistája. Sárközi Miklós Javasolta, hogy az összes tar­lókat még most, az őszi beta­karítás előtt szántsák fel, hogy ne hátráltassa majd azt a mun­kát. Végül Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyet­tese értékelte a mezőgazdasági szakemberek munkáját a tsz-mozgalom fejlesztésében. Hangsúlyozta, hogy azok az eredmények, melyeket e téren elértünk, nem függetlenek az agronómusok és mezőgazdá­szok munkájától. Különösen akkor nem, amikor már arról beszélünk, hogy tsz-eink két mázsával többet termelnék holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Értékelve a tanácskozást megállapította, hogy mező- gazdasági szakembereink nagy többsége helytállt a maga frontján és igyekszik végre­hajtani a párt által elénk tű­zött feladatokat — mint ez ki­tűnik a tanácskozásból is. A vita után a jutalmazásra került sor. 42 mezőgazdász és agronómus kapott oklevelet, illetve pénzjutalmat a nyári mezőgazdasági munkák jó megszervezéséért és elvégzé­séért. Dobi Antal megyei tanács Olvasd, terjeszd a Népújságot ! Beszteri Bertalan, a Finomsze- relvénygyár dolgozója 15 új elő­fizetőt gyűjtött. Beszámoló a magyar pártdelegáció Szovjetunióbeli tapasztalatairól Értekezletre jöttek össze Egerben Heves megye párt- és állami szerveinek vezető funkcionáriusai. A megyei pártbizottság székházában megtartott értekezlet előadó­ja Matusek Tivadar elvtárs, a Központi Vezetőség, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának tagja volt, aki beszámolt a Szovjetunióban járt magyar pártdelegáció tapasztalatairól. a fegyveres erők csökkentéséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, figyelem­be véve a nemzetközi hely­zetnek a genfi négyhatalmi értekezlet után bekövetke­zett enyhülését, valamint abból a célból, hogy a ma­ga részéről is hatékonyan hozzájáruljon a nemzetközi helyzet további enyhülésé­hez és az államok közötti bi­zalom helyreállításához, ha­tározatot hozott, hogy 1955. december 31-ig 20 000 fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A fegyveres erők csökkentése következtében felszabaduló anyagi eszkö­zöket a népgazdaság további fejlesztésére és szociális jut­tatásokra fordítják. A lesze­relt katonákat és tiszteket a mezőgazdaság és ipar, to­vábbá a népgazdaság más te­rületein és a különböző in­tézményeknél helyezik el. i — Megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlesztéséért — Tsz elnökök és gépállomási párttitkárok tanácskozása Egerben A megyei párt-végrehajtóbi­zottság és a megyei tanács közös rendezésében szeptem­ber 9-én értekezletet tartottak Egerben megyénk termelőszö­vetkezeteinek elnökei és gép­állomásainak párttitkárai. A több mint 200 főnyi részvevő előtt Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese tartott beszámolót, a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének időszerű feladatairól. Ismertette a megye termelő­szövetkezeti mozgalmának fejlődését, termelőszövetkeze­teink erősödését, majd részle­tesen elemezte azokat a gát­ló tényezőket, melyek terme­lőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését még ma is akadá­lyozzák. A beszámolót vita követte, melyen a megjelentek elmon­dották véleményeiket és ja­vaslataikkal járultak hozzá a megye szocialista nagyüzemi mezőgazdaságának további megszilárdításához. Az érte­kezlet ismertetésére visszaté­rünk. Az ifjúsági béke találkozó hírei — A Heves megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat DISZ-fiataljai 7-én a DISZ- gyűlésen elhatározták, hogy három ifjúsági brigádot ala­kítanak, amelyek egymással versenyeznek a megyei béke­találkozó tiszteletére. Azt is elhatározták, hogy a béketalál­kozó fiataljainak ajándékkép­pen egy miniatűr traktorekét készítenek. Ezzel is jelképezni akarják a mezőgazdaság gépe­sítésének nagy fontosságát» (Somogyi János) Díjat nyertek a hevesi Detóii és a péiyi ESák&si TSZ juhai Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra felhozott juhok kö­zött a napokban osztották ki a különféle díjakat, elismerő ok­leveleket és a nagydíjat. A kiállításra felhozott anyajuhok közül harmadik díjat kaptak a hevesi Petőfi TSZ, és a péiyi Rákosi TSZ juhai. t Megtakarítás a hűségjutalomból A múlt évi hűségjutalmak­ból megyénkben is számos bá­nyász váltott takarékbetét­könyvet. amelybe jutalma egy részét félretette. Most is sok bányász kérte, hogy a bányász­napon kiosztásra kerülő hűség- jutalma egy részét takarékbe­tétkönyvben adják ki számá­ra. Eddig mintegy 450 000 fo­rintot takarítottak meg ilyen módon a bányászok. Ez a szám még valószínűleg növekedni fog, mert a hűségjutalmak ki­fizetése után minden bizonnyal még sokan helyezik el jutal­muk egy részét takarékbetétbe a postahivataloknáL LÁTOGATÁS LEGFIATALABB ÜZEMÜNKBEN, A GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCELŐKÉSZÍTŐ MŰBEN FUTÓTŰZKÉNT terjedt el a hír: szeptember 4-én avatják fel megyénk új nagy Ipari létesítményét, a Gyöngyösoro- szi Ércelőkészítőművet. A kör­nyező községek lakói, az érc­előkészítő dolgozói hetekkel előtte nagy izgalommal készül­tek az üzemavatás méltó meg­ünneplésére. De talán még többeket, egész megyénk né­pét foglalkoztatta az a gon­dolat, hogy az évek óta készülő üzem, hogyan állja meg he­lyét az alkotó munkában, mit hoznak üzemeltetésének első napjai. Hogy valamennyien megismerjük munkájukat, s az új üzem belső életét, elmondom mit tapasztaltam szeptember 7-i látogatásomkor. Most sem tudnám megmon­dani, hogy negyed, vagy fél­óráig álltam ott a hegyol­dalban, ahonnan már jól lát­ható az Ércelőkészítő. A kora­reggeli őszi, langyos napfény­ben olyan csodálatos szépnek tűnt az egész épülettömb. Egy éve láttam utoljára. Azóta ... a maltert ’hordó nagybajuszú bácsi ki tudja hová^ került, a falat bekockázó állványok el­tűntek. a szomszédban félig felrakott kőfalakból csinos, ikerablakos házak lettek. A •környéket már nem tarkítja embermagasságú kóró, dudva­növény, helyén a truppokban piros virág díszeleg — később tudtam meg, hogy a DISZ munkája. S a legnagyobb vál­tozás az, hogy a nagy hallgató hegyek csendjét felváltotta a gépek csattogása. HARAGOS pöfögésű kis mozdony kúszott a hegytetőn 10—15 csillés uszályával. Ez szállítja a bányaterméket. A púposhátú csillék kődarabjai­nak keskeny csíkjaiban lila ametiszt fénylik, a másik da­rabban kékesszürke galenit, vagy elmosódva, alig észreve­hetően sárgásbarna szfalenit. Mindezek csak kis pontokban, szétszóródva. Ez adja az érc­előkészítő dolgozóinak a fel­adatát, hogy az apró értékeket különválasszák a meddőtől, s „egybetereljék“. A munkafolyamat nagyon szép és érdekes. A bányakő a buktatókon át a tárolóba ke­rül, innen a törőműbe, ahol kis darabokra törik, azután az őrlőbe, itt 0,2 milliméter nagy­ságúra zúzzák. A következő ál­lomás az adagolás, ahol víz és különféle vegyszerek segítségé­vel rétegenként felületére hoz­zák a cinket, az ólmot stb. Majd a vízből kipréselik, s amit a dombtetőn csak tű­hegynyi villanásokban láttunk, már előttünk is van a nagy halom fekete-szürke por. Ügy csillog, fénylik, mintha arany­porral szórták volna be. Ezt az egész munkafolyamatot a transzformátorház irányítja, vagy, ahogy itt nevezik, az kalauzolt végig „üzemükben“. Hiába, először járok bent, s ha eltévedésről nem is beszélhe­tünk, mert hiszen nem olyan nagy, de reggeltől-estig tartó nézgelődésről annál inkább. üzem szíve. Mindez persze csak látszólag egyszerű; való­jában bonyolult, számtalan gép, alkatrész játszik szerepet. S hogy egyszerűnek látjuk, az az automatizálásnak, az embe­ri gondolkodás, a technika fej­lődése ily magasfokú megnyil­vánulásának köszönhető. Pantó Dénes bányamérnök Annyi minden új, a belső be­rendezés annyira leköti az em­ber figyelmét. Az óriáskígyó futószalagok, helyenként a me­redek, csúszós utak, a nagy vibrátorok, s a láncos adago­lók — nem mindennapi lát­ványt nyújtanak Emberrel alig találkoztunk, mindenütt automataberendezések. A tö- römüben hatan az elszakadt szalag „összekötésén“ fáradoz­tak, ilyesmi új üzemben is elő­fordul néha. Ismerőssel is ta­lálkoztunk: Cseh Pállal, akit eddig a Recski Ércbánya dol­gozójaként ismertünk. — Segíteni jöttem ide május elején. Mert hisz az automata­berendezés szép dolog, de an­nak a néhány vele dolgozónak jól kell értenie a szakmát. So­kat kell tanulni ahhoz, hogy a gépeket hibamentesen üze­meltethessük. Az ő és a körénk csoporto­sult néhány brigád tag elbeszé­léséből tudtam meg, milyen volt a felavatás utáni első két nap. Olyan nagy lelkesedés­sel beszéltek róla, mintha még most történne. Tudták, hogy ezekben a napokban minden szem rajtuk függ, hogy ezrek várják kíváncsian az ered­ményt. Nem ígértek az első hétre tervtúlteljesítést, de ami erejükből tellett, azt megtették. Teljesítményük most még 100 százalék alatt van, de hamaro­san felette lesz. A minőség és a takarékosság már most nagy­szerű. A bányakőből a cinket világviszonylatban is elfogadott arányban tudják kivonni. ALIG INDULT meg a tel­jes üzemeltetés, ők máris ter­veznek. A tervteljesítésnek, ahogy a vezetők látják, nem az anyag gyenge minősége, vagy a kisebb géphiba az oka, ha­nem a kellő szakképzettség hiánya, és az, hogy egyesek­ben még nem él a felelősség tudata, Az éjjeli műszakban például három ember elaludt a gépek mellett. A szaktudás növelésére a dolgozóknak szakmai oktatást indítanak. Hathónapos gép­kezelő tanfolyamok kezdődnek mérnökök vezetésével. Ezeken az előadásokon aztán az újí­tási javaslataikat is megbe­szélhetik. Mert van ám bőven» A figyelmes, körültekintő mun­kások úgy látják, hogy a szűré­sen lehetne tökéletesíteni és a vegyszeradagolást is lehetne majd automatizálni. A vegy­szeradagolástól függ az, hogy a „zagyból” — vízzel kevert őrölt kőből — hány százalékig tudják kiválasztani az ércet. A napokban tartott termelési ér­tekezleten negyven értékes ja­vaslatot mondottak, legtöbbet Cseh Pál. De ha körülnéznek még jobban, Sánta Antal, Ra- pidol-gépén Dudás Béla flot- táló cella-kezelő munkájában is lehet ésszerűsíteni. A Gyöngyösoroszi Ércelőké­szítő diszistái, a környékről be­került eddig földdel foglalkozó dolgozói nevét még sokan nem ismerik. De egy év múlva ta­lán többek mellén ott csiliog majd a sztahanovista jelvény, a kü önböző kitüntetés. Me­gyénk népe legalább olyan szeretettel, együttérzéssel ki­séri napjaikat, mint amilyen szeretettel ők dolgoznak, és si­kereiknek velük együtt mi is örülünk. Csak továbbra is ilyen lelkesedéssel dolgozza­nak. Dohai Margit

Next

/
Thumbnails
Contents