Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-11 / 64. szám

2

NÉPÚJSÁG

1955. augusztus 11. csütörtök.

(Az 1. oldal folytatása)

mutasson és egészséges, szilárd alapja legyen a népjólét további növekedésének.

— A szocialista ipar 1955 első félévében mintegy másfél milliárd forinttal, a minisztériumi ipar pedig körülbelül egymilliárd kétszázmillió forinttal teljesítette túl a tervét. Mindjárt hozzá kell tennem. hogy most a nyár folyamán a felfutás üteme az év első hónapjaihoz képest lelassult. Különösen nem kielégítő a júliusi termelés menete. Ezért tehát további, állandó erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy fokozzuk a termelés ütemét és így biztosítsuk az ez évi terv egészének teljesítését, sőt lehetőleg jelentős túlteljesítését.

— Tovább nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom: A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 22 százalékkal, vajból 6 százalékkal, sajtból 38 százalékkal, cukorból 8 százalékkal, csokoládé és csokoládés árukból 8 százalékkal nagyobb volt az eladás, mint 1954 azonos időszakában. Húsból és egyes hentesárukból azonban, mint az elvtársak tudják, az ellátás nem volt megfelelő. Az első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül tűzhelyből 27 ezer darabbal, kerékpárból 12 ezer darabbal, edényáruból 41 millió forinttal, bútorból több mint 100 millió forinttal növelte a kereskedelem az eladást a múlt év első félévéhez képest. Cementből több mint kétszer annyit, téglából és cserépből több mint másfélszer annyit, mészből körülbelül 40 százalékkal többet adott el a kereskedelem a lakosság részére, mint tavaly.

— Ezeket az eredményeket a munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el. melyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséhez. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a termelés a javulás dacára sem volt ebben az évben minden területen eléggé tervszerű és az ipar p—<>s fontosabb termék-fajtákból 0 tervezettnél kevesebbet termelt.

— Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az 1953 júniusi Központi Vezetőségi ülés helyes határozatainak eltorzítása és rossz végrehajtása következtében megmutatkoztak, egyik napról a másikra nem küszöbölhetők ki. A csepeli elvtársak előtt, akik az ország legnagyobb üzemében, az RM Művekben dolgoznak. újra alá kell húznunk, hogy tovább fejlődésünk döntő biztosítékai változatlanul azok a tényezők, amelyeket Központi Vezetőségünk márciusi határozatai megjelöltek: a termelékenység fokozása, az ön. költség csökkentése, a minőség javítása. anyagtakarékosság, munkafegyelem, technológiai fegyelem és hasonlók,

— A magyar dolgozó nép és benne különösen a magyar munkásosztály örömmel fogadta a márciusi határozatokat, amelyek a szocialista ipar és benne külön a nehézipar jelentőségét újra előtérbe állították. Különösen az ipari munkásság helyeselte ezeket a határozatokat és a termelés emelésével válaszolt rájuk. Ennek megfelelően a munkások nagy többsége helyesléssel fogadta, hogy azokat a lazaságokat, amelyek a norma, a bérezés, az anyagfelhasználás, a munlca- és technológiai fegyelem, a takarékosság stb. területén az utolsó két évben elburjánzottak, fokozatosan felszámoljuk. Természetesen akadnak olyanok is, akik nem nagyon örülnek ezeknek a rendszabályoknak, de a proletariátus túlnyomó nagy többsége, dolgozó népünk, egészséges továbbfejlődésünk érdekében szükségesnek tartja, helyesli őket és mint az eddigi tapasztalatok mutatják, fegyelmezetten és megértőén munkálkodik végrehajtásukon. (Taps.)

— Pártunk a szocialista ipar erőteljesebb, gyorsabb növelése és teljesítőképességének fokozása céljából a műszaki fejlesztés problémáit is napirendre tűzte. Azt tapasztaltuk, hogy e kérdés felvetését úgy a mun. kásság, mint a műszaki értelmiség a legnagyobb érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. Az ipar műszaki fejlesztésére az utolsó esztendőkben nem fektettünk elég súlyt, és emiatt elmaradtunk. Most. hogy napirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgozók — köztük a műszaki értelmiség — a legnagyobb megértéssel támogatják ás segítik ennek a fontos kérdésnek megoldására irányuló törekvéseinket.

— összefoglalva: az ipar a múlt évi visszaesés után kezd újra felfutni. Nekünk most minden erőnket arra kell összpontosítani. hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a népjólét és a dolgozók életszínvonalának emelése csak abban az esetben valósítható meg, ha évről évre állandóan emelkedik a munka termelékenysége, csökken a termékek önköltsége, javul a minőség, javul a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem. Ezek azok a tényezők amelyek változatlanul szocialista építésünk alapját képezik és amelyek segítségével valósítjuk meg népünk életszínvonalának állandó emelését. Az év első fele a múlt évhez képest jól indult, és ebben jelentékeny része volt az ittlévő elvtársaknak, az RM Művek dolgozóinak is. A kezdet biztató, fontos, hogy még ne álljunk, és az elért eredményeket erőteljesen fejlesszük tovább. (Nagy taps.)

— Rátérek most a mezőgazdaság kérdésére. Megmondom elvtársak, hogy május végén mór attól tartottunk, hogy az idén újra rossz lesz a termés. Áprilisban és májusban, mint az elvtársak emlékeznek rá, szárazság volt. Sok helyen a normális csapadéknak még a fele sem esett le. és ez hátrányosan befolyásolta a növényzet fejlődését. Júniusban azonban megkezdődtek az esőzések, és a vetések állása országszerte megjavult. Megjavultak a kenyérgabona terméseredményei, és bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre. meg lehet állapítani, hogy a kalászosok kivétel nélkül lényegesen jobb termést adnak. mint a múlt esztendő folyamán. A kapások, a kukorica, burgonÿa, cukorrépa minden jel szerint az idén jó termést adnak. Meg kell említeni, hogy kukoricát 150 ezer kát. holddal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt. és 15 ezer kát. holddal növekedett a rizs vetésterülete is. A zöldség- és főzelékfélék vetésterülete is nagyobb, mint tavaly. A múlt évinél hasonlíthatatlanul jobb a gyümölcstermés és a tavalyinál sokkal kedvezőbbek a szőlő terméskilátásai is.

— A mezőgazdaságban is megmutatkozott a Központi Vezetőség márciusi határozatainak hatása. Jobb lett a fegyelem, megnőtt a rend. Egy fejjel megnőttünk — mondták a termelőszövetkezeti tagok a határozat után, és lelkesen álltak munkába.

— Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereket, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kukorica vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30 ezer kát. holdon hibrid kukoricát vetettek. A kalászosok aratása — kisebb, zabbal bevetett területektől eltekintve — lényegében országszerte befejeződött. Az állami gazdaságok gabonavetésük 33 százalékát kombájnnal. 51 százalékát aratógéppel végezték. A gépi aratás e gazdaságokban az összes gabonavetésnek 84 százaléka volt, az elmúlt évi 67,2 százalékkal szemben.

— A kombájnok teljesítménye úgy az állami gazdaságokban. mint a termelőszövetkezetekben nem érte el a kitűzött tervet. Ennek elsősorban az újtól való félelem, a mara- diság, a régihez való ragaszkodás volt az oka. Nem egy helyen maguk az állami gazdaságok igazgatói vagy pártfunkcionáriusaink akadályozták a kombájnok munkáját, attól félve, hogy ha nem eresztik rá a kaszásokat vagy az arató- gépet a földekre, a kombájn későn érkezik és nagy lesz a ! kipergés miatt a szemveszte*

ség. Ennek a helytelen álláspontnak az lett a következménye, hogy száz és százezer métermázsa kenyérgabona ázik most kint a földeken, amelyet a kombájn idejekorán learatott és kicsépelt volna. A kár, ami így a nemzetgazdaságot éri, össze sem hasonlítható azzal, amely az esetleges, csak feltételezett kipergés*öbbletből keletkezett volna. Az állami gazdaságok minisztere ezért helyesen cselekedett, amikor kemény fegyelmi büntetéssel, egyes esetekben elbocsátással sújtotta' azokat az állami gazdasági igazgatókat, akik a kombájn használatát helytelenül mellőzték. Hasonlóképpen járunk el azokkal a pártfunkcionárius elvtársakkal szemben, akik a párt utasítása dacára nem segítették elő, hanem hátráltatták a kombájnok használatát.

—A tavalyinál jobb gyümölcsös főzeléktermés már éreztet; hatását a közellátásban is. Bár a beérés az idén a tavalyihoz képest körülbelül két hetet késett, július végére a zöldség, a gyümölcs együttes árszínvonala az előző év július végéhez viszonyítva a döntő cikkek figyelembevételével igen jelentős mértékben csökkent, és számítani lehet rá, hogy ez a csökkenés augusztusban és az ősszel még tovább folytatódik.

— A megjavult gabonatermésre való tekintettel a kormány elhatározta, hogy a szabadpiacra kerülő gabona egy részét a termelőktől közvetlenül a cséplőgépnél szabadpiaci áron felvásárolja. Ez az ár a búzánál készpénzben métermázsánként 240 forint és különböző kedvezményekkel 280 forintot tesz ki. Dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége helyesléssel és megértéssel fogadta ezt a rendszabályt és szívesen adja el ilymódon az államnak felesleges gabonája egy részét. Az ellenség megkísérelte ezt a helyes rendszabályt a falun úgy beállítani, hogy mi az egész felesleges gabonamennyiséget ilyen módon akarjuk felvásárolni. Az elvtársak, miután az első napokban látták, hogy a parasztok e rendszabályt jól fogadják. elmulasztották sokhelyütt a további rendszeres felvilágosító munkát. Ezt most pótolni kell és gondoskodni

— A termelőszövetkezeti mozgalom, a szocialista mező- gazdasági termelés formája, részben a márciusi helyes határozatok hatására, újra erőteljes fejlődésnek indult. Augusztus 1-ig több mint 30 ezer új tag lépett be a termelőszövetkezeteikbe, ami annyit jelent, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom újra felfelé ível. szemben a tavalyi és tavalyelőtti állapottal, amikor a termelőszövetkezetek száma és tagsága csökkent. Ezt a folyamatot elősegítette az a körülmény, hogy az idén a termelő- szövetkezetekben. és hozzátehetjük, az állami gazdaságok, ban is, a jobb mezőgazdasági technológia, a több gép, műtrágya használata következtében, a megjavult munkafegyelem eredményeképpen a termésátlagok szinte kivétel nélkül mindenütt az országban jobbak az egyéni gazdaságok átlagánál. Elmondhatjuk, hogy az idén a termelőszövetkezetek fölénye az egyéni parasztok előtt a nagyobb terméseredmények nyomában országszerte világosan és meggyőzően jelentkezett. Elsősorban ez az oka annak, hogy az egyéni parasztok újra megindultak a termelőszövetkezetek felé.

— Ezt a fejlődést teljes erővel elő kell segítenünk és arra kell törekedni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok minél számosabban önként, saját meggyőződésükből lépjenek be a szövetkezetbe, vagy alakítsanak új termelőszövetkezeteket. Az elvtársak azonban ne felejtsék el az 1953-as év tanulságait, amikor a termelőszövetkezetek olyan tagjai, akik nem meggyőződés- bői, hanem erőltetés, vagy éppen adminisztratív rendszabályok hatása alatt léptek be, rosszul, kelletlenül dolgoztak, és a végén kiléptek. Vigyázni kell, nehogy hasonló jelenkell arról, hogy e rendszabály segítségével és a kötelező beadási terv maradéktalan teljesítésével begyűjtsük azt a kenyérgabona mennyiséget, amelyre népünk ellátása céljából szükségünk van. Ismétlem, ezt lehetővé teszi a ga- bonaneműek megjavult terméseredménye. de a megvalósításhoz az eddiginél sokkal határozottabb, elevenebb agitáció és meggyőzés szükséges.

Már említettem, hogy egy területen még nem tudtunk komoly javulást elérni, ez a hús-, pontosabban a disznóhús ellátás. A jó kukoricatermés és általában a kapások jó terméskilátása lehetővé teszi, hogy e téren is javulás álljon be, lehetővé teszi az is, hogy a sertésállomány hétmillió darab fölé emelkedett. De mindjárt hozzáteszem, ebben a kérdésben mutatkozik meg annak a sztálini megállapításnak helyessége, hogy hosszú ideig nem állhatunk egyik lábunkkal a szocialista ipar talaján, a másikkal a nem szocialista mezőgazdaság talaján.

Jelenleg az a helyzet, hogy Magyarországon még soha nem volt ilyen nagy a sertés- állomány és ugyanakkor nincs elég disznóhús a megnövekedett kereslet kielégítésére, mert az ennyire szétszórt kis- árutermelő gazdálkodás mellett nagyon nehéz megoldani a kielégítő begyűjtést és közellátást. Az elvtársaknak tud- niok kell, hogy a kis Magyar- országon a Begyűjtési Minisztériumnak több mint másfél- millió termelővel van dolga. Ez a szám a paraszti gazdaságok elaprózódása és a szétírás következtében évről évre növekszik. összehasonlításul elég megmondanom, hogy a Szovjetunióban a begyűjtési szervek körülbelül 120 ezer kolhozzal és állami gazdasággal dolgoznak. A kisparaszti szétszórt gazdaságok nemcsak a modern mezőgazdasági termelést, a kombájn és egyéb nagv gépek kihasználását gátolják, de rendkívül nehézzé teszik a begyűjtés munkáját is. Minél gyorsabban tér át a parasztság a felemelkedését és boldogulását egyedül biztosító kollektív, nagyüzemi mezőgazdasági formára, annál inkább fog megnőni jövedelme, anyagi jóléte és termelésénék növekedésével javulni fog az ország közellátása is.

ség a mostani szövetkezetfejlesztésnél újra előforduljon.

— Gyakran tapasztaljuk, hogy a jó szövetkezetek — és ezeknek a száma folyton növekszik — nem akarnak új tagokat felvenni, mondván, hogy „ezek már a készre jönnek , jöttek volna akkor, amikor nehéz volt" és a többi. Nem egy helyen különösen az olyan tagokat nem akarják felvenni, akik 1953-ban vagy 1954-ben kiléptek a szövetkezetekből. de azóta belátták, hogy helytelenül cselekedtek, belátták saját tapasztalatuk alapján, hogy a szövetkezet mégis csak jobb és vissza akarnak térni.

— Az elvtársaink ilyen esetekben igyekezzenek meggyőzni a termelőszövetkezetek tagságát és vezetőit arról, hogy eljárásuk helytelen és ha egyéb kifogásuk a jelentkező új tagokkal szemben nincs, akkor nyugodtan vegyék fel őket.

— Nagy súlyt kell helyezni arra is, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztéséért folyó agitációt elsősorban maguk a jó szövetkezetek tagjai végezzék. Azoknak a példája és érvelése, akik már szövetkezeti tagok, sokkal hatásosabb és meggyőzőbb eredményesebb, mint a kívülállóké. Ezért —ismétlem — elsősorban a helyi szövetkezeti tagokat kell mozgósítani az agitációra.

— A legközelebbi hetekben, amikor az aratás bevégződött (és a cséplés is előreláthatólag e hó végéig befejeződik), az elvtársak támogassák a legnagyobb erőve^ és gondossággal a szövetkezesek növekedését úgy. hogy lehetőleg az őszi munkákat már a megerősödött, számban és tagságban megnövekedett termelőszövetkezetek végezhessék el.

— Külön fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy sok helyen az elvtársak könnyen veszik a termelőszövetkezetek

30 ezer új isz-íag

fejlesztésének kérdését. Azt hiszik, hogy azért, mert több mint 30 000 új tag jelentkezett már az idén, a fejlesztés magától is, különösebb erőfeszítés nélkül megvalósul. Pedig tapasztalaiból tudjuk, hogy ez nem így van, hogy szívós, jól átgondolt munkára van szükség, ha e téren a kitűzött célokat el akarjuk érni.

— Az utolsó hetek nagy esőzései hátráltatták a behordást és a cséplést. Elvtársaink, hatóságaink, elsősorban a tanácsok, de a népfront bizottságok, a DISZ. a MEDOSZ tegyenek meg mindent, hogy a jó termés betakarítása fennakadást ne szenvedjen. Az esős idő viszont lehetővé teszi, hogy a takarmányhelyzet megjavítására az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb területen alkalmazzunk másodvetést.

— Az elmúlt félesztendő megmutatta, hogy pártunk márciusi határozatát és a benne lefektetett szempontokat minden rosszindulatú jövendölés ellenére, az egyénileg dolgozó parasztság is jól fogadta. Beigazolódott a márciusi határozatnak az a megállapítása: „Pártunk politikája, amely a munkás-paraszt szövetség megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul, olyan politika.

amely megfelel az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti tagok, mini az egyénileg dolgozó parasztok érdekeinek. A jobboldali nézetek ellenben, melyek vártunk

parasztpolitikájának alapvető

kérdéseiben az utóbbi időben elterjedtek, nemcsak munkásellenesek, hanem dolgozó paraszt-ellenesek is, mert a ku- lákok és egyéb falusi kizsákmányolok megerősödését szolgálják a dolgozó parasztság rovására, hátráltatják a mező- gazdasági termelés fellendítését és a falu jobb életének ki-* alakulását.“

— Az egyénileg dolgozó pa- rasztság megértette ezt a politikát és e megértésnek egyik mutatója, hogy újra megindult a termelőszövetkezetek felé. De ezt tanúsítja szorgalmas terme, lése, jól. gondosan megművelt földje, növekvő állatállománya és a begyűjtés rendes menete is.

Mindazok az eredmények; amelyekről gazdasági téren, beszámoltam, nem jöhettek volna létre, ha nem erősítettük volna meg és nem bizton sítottuk volna a márciusi határozatnak megfelelően pártunknak. a Magyar Dolgozók Pártjának, a munkásosztály forradalmi pártjának irányító. vezető szerepét. (Lelkes, ütemes nagy taps és felkiáltások: Éljen a párt!)

Megerősödött pártunk vezető szerepe

— Ha a márciusi határozatok óta a népi demokrácia minden területén frissebb, elevenebb a levegő, ennek elsősorban az az oka, hogy megerősödött pártunk vezető szerepe, hogy erőteljesebben érvényesül a munkásosztály forradalmi pártjának az egész társadalmat vezető, irányító és lelkesítő munkája. Nem mintha ezen a téren már minden rendbejött volna. De kétségkívül van komoly haladás, javult a pártfegyelem, ezzel együtt a munkásosztály, az egész dolgozó nép fegyelme, szilárd, egységes lett a pártvezetés és mindenki érzi, hogy ingadozás nélkül, határozottan haladunk a szocializmus építésének útján. (Nagy taps.)

— Helyreállt pártunk aka- rateovsége, és a pártvezetés határozatai kötelezőek a párt valamennyi szervezetére. A mi harcedzett pártunk, a munkás- osztály forradalmi pártja újra visszanyerte élcsapat, szervezett csapat jellegét. Most minden erővel azon kell munkálkodnunk, hogy pártunk eszmei és szervezeti egységét, fegyelmét, harckészségét még tovább fokozzuk. Pártmunkánk megjavításának legfontosabb feltétele a bátor, pártszerű nevelő bírálat és önbírálat, különösen pedig munkánk hiányosságainak alulról jövő bírálata. Az alapszervektől kezdve a Központi Vezetőségig csak az ilyen nártszerű bírálat emeli a párt és a párt vezető szerveinek tekintélyét, és még jobban erősíti a párt egységét.

— Rendkívül font minden téren a kommunista példamutatás. 1953 júniusa után, amikor komoly kísérletek történtek arra, hogy pártunk vezető szerepét elhomályosítsák, nem egyszer baj volt a kommunista példamutatással, a bátor kommunista kiállással. A márciusi határozatok óta ezen a téren is van komoly javulás, de még mindig elég gyakori az olyan eset. amikor párttagok, sőt pártmunkások sem lépnek fel azonnal az ellenséges megnyilvánulással, a kulák, vagy klerikális agitációval, az imperialisták álhírterjesztőivel szemben. Előfordul, hogy egyes kommunisták az üzemekben, néhol a munkásosztály elmaradt, kevésbé öntudatos részeinek hatása alá kerülnek. Az ilyen jelenségeket fel kell számolni és mindenütt érvényre kell juttatni azt a bátor, harcos, példamutató, önfeláldozó szellemet, amelynek « magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja annyi sikerüket köszönhettéík a múltban, s amely jövő eredményeinknek és győzelmeinknek is legbiztosabb záloga! (Nagy taps.)

Kedves elvtársak!

Az elkövetkezendő hónapok-» ban kell tovább gondoskodnunk arról, hogy második ötéves tervünk, mely a jövő évben kezdődik, az ez évi eredmények alapján jól induljon; Ezért a párt, az állami és gazdasági szerveknek minden erőt meg kell mozgatniok az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére. Erre mozgósítanunk kell a majdnem kétmillió főt számláló szakszervezet hatalmas tömegeit is. a DISZ áldozatkész, lelkes fiataljait, a Hazafias Népfront fejlődő erőit, az MNDSZ-t és minden tömegszervezetet.

E munkában mindenütt a kommunisták járjanak elől, tanúsítsanak mindenütt példamutató magatartást. Fordítsanak külön nagy figyelmet a DISZ-re, mely ez év júniusában tartotta meg harcos kongresszusát és most a varsói Világifjúsági Találkozón tesz tanúságot amellett, hogy hazájának hő szeretete egészségesen és szervesen összefonódik az emberi haladás, a proletár nemzetköziség esz- méivel. Pártunk márciusi határozatainak helyessége mutatkozik meg a DISZ fellendülésében és abban is, hogy a Hazafias Népfront megtalálta helyét a népi demokrácia rendszerében és erőit most gátlás nélkül állíthatja népünk szolgálatába.

összefoglalva: a nemzetközi viszonyok megjavultak, hátraszorították a hidegháború, a militarizmus erőit és tért hódít a béke, a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés gondolata. Hazánk

I gazdasági és politikai fejlődése is újra felfelé ível. A mi feladatunk, hogy a béketábor hű tagjaként, a proletárinternacionalizmus szellemében, vállvetve a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Nép- köztársasággal, a többi népi demokráciákkal, folytassuk munkánkat a szocializmushoz vezető úton. Ezen az úton értük el eddigi eredményeinket és vívmányainkat és ez az az út, amely biztosan győzelemhez vezet! (Lelkes, ütemes taps és felkiáltások: Éljen a párt.)