Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-04 / 62. szám

1955. augusztus 4, csütörtök nepujsXg 5 A laczik-brigád 12 óra alatt 318 mázsa árpát csépelt el A nagygarnbo6i tangazdaság­ban július második felében öt cséplőgép indult, amelyek ver­senyben vannak egymással. Újvári Vencel cséplő-brigádja július 21-én 1300-as cséplő­géppel már az első nap meg­szerezte a gazdaság vándor­zászlaját. Tíz óra alatt 222 mázsa őszi árpát csépelt el, a normája 154 mázsa volt. Ezt a versenylendületet július 27-ig tartotta. Ezen a napon azonban Laczik István brigád­ja magasan túlszárnyalta ezt az eredményt. Tavaszi árpá­ból 12 óra alatt 1200-as csép lőve! 318 mázsát csépeltek el, a 158 mázsás normával szem­ben. Tehát tervüket 201 szá­zalékra teljesítették. Másnap reggel Laczik brigádja kapta meg a gazdaság vándorzászla­ját, Bányai József MDP-titkár Gyűjtsük a mákgubót és az anyarozsot Földművesszövetkezetein-k a múlt évben jelentő® mennyi­ségű mákgubót vásároltak dol­gozó parasztságunktól, amely- lyel nagyban hozzájárultak az ország gyógyszer ellátásához. Most is fontos, hogy azok, akik az idén is termeinek mákot, szemétmentesen, zúzva, darál­va, vagy egészben, de átadják a mákgubót a szövetkezetek­nek. A földművesszövetkezetek felkészültek a mákgubó vá­sárlására. A gubó átadásával nemcsak a termelő jár jól, hanem a népgazdaságot is se­gítjük e fontos gyógyszeranyag biztosításával. Minden kiló mákgubóért 90 fillért fizetnek a termelőknek, de fontos az, hogy a gubó tiszta legyen, nem szennyezett, szeméttel, vagy gazzal kevert, mert ez megne­hezíti a kitakarítását. A mákgubó gyűjtése mellett éppen most, amikor az aratás és cséplés tart, földmű vessző- vetkezeteinknek nem szabad megfeledkezniük az anyarozs gyűjtéséről. Ebből megyénk­ben kevés van. A gyűjtésbe be kell vonni az úttörőket, akik mindig szívesen végezték az ilyen munkát. Áz anyarozsot kilónként 100 forintért veszik át a termelőktől, illetve a gyűj­tőktől. Az ebből készült gyógy­szer nagy szerepet játszik a nőgyógyászatban, mindenki­nek kötelessége tehát, hogy a gabonájában lévő anyarozsot összegyűjtse és hasznosítsa. Szalai Ferenc Egyre emelkedik a felhozatal az egri piacon A tavalyi évtől eltérően, az Idén igen bőséges, jó a felhozatal az egri piacon, úgy zöldségfélé­ben. mint gyümölcsben. Hiá­nyosság azonban az, hogy a bur­gonyából a felhozatal ezen a hé­ten igen gyenge volt. amit a vál­lalatok fúvarhiánnyal indokol­nak. Ezért a piaci árusok a bur­gonya árát igen magasra szab­ták. Hár’om-négy forintos áron mérik, míg a vállalatnál 1.60—2 forint a burgonya. Dolgozóink jo­gosan elvárják, hogy gyorsítsák meg a bnrgonya szállítását, fel­hozatalát. A piaci árak kedden a következők voltak: Feleskáposzta 1 forint, kelkáposzta 1 forint, tök 60 fillér (egv vagonnal érke­zett a piacra), zöldség csomója 1 forint, hagyma 2,60 kilója, para­dicsom 2 forint, zöldpaprika 4,60—6 forintig, uborka 50 fil­lértől 1,50-ig. karfiol 3,50, csirke­gomba 12 kilója, kukorica 1,20 csövenként. Gyümölcsárak: Ró­zsabarack 2 forint, kajszibarack 3—4 forint-ig, ringló 2 forint, körte 2,80, borízű alma 2,80. mál­na 12 forint, sárgadinnye 4.80, őszibarack, duráncai 4 forint, magbaváló 5—6 forint között. A hevesi járás termelőszövetkezetei legfontosabb feladatuknak a beadás teljesítését tekintik Kisköre termelőszövetkeze­tei, tszcs i és egyénileg dolgo­zó parasztjai befejezték a búza aratását. A Dózsa TSZ a gép­állomás segítségével végezte a betakarítást. Az Uj Élet TSZ tagjai még az I. típusú tszcs alapszabálya szerint dolgoz­nak. csak ősszel térnek át a III. típusra, de azért közösen aratnak, közösen csépelnek és közösen teljesítik árpa beadá­si kötelezettségüket is. A Rá­kosi és a Szabadság TSZ tag­jai is közösen teljesítették az árpa beadási kötelezettségü­ket. sőt a Szabadság TSZ már a búza beadásának is eleget tett. 1 HA LÚD, HÁT LEGYEN KÖVÉR... (Tudósítónktól) Szoó István, 39 holdas gyön­gyösi kulák eleinte olyan ter­mészetesen ült a járási pénz­ügyi osztályon, mintha ven­dégségbe hívták volna. Dagadt arcán meg sem rezdült. a bőr. Néha kajánul mosolygott, de aztán hol kékült, hol zöldült a dühtől. A pénzügyi tisztvise­lő szorgalmasan számolt. Végre is elkészült és a körülötte ülők izgatottan várták a végered­ményt. — 73 000 forint kamattal együtt — jelentette ki végre. A kulák egy ideig hallgatott, hol az egyikre, hol a másikra nézett, segítségkérőén, aztán csak annyit mondott: lehetet­len. Történetünkkel egyidőben a járási begyűjtési hivatalban is nagyban folyt a számolás. A hivatalvezető kétszer is kiszá­molta, aztán közölte a munka­társakkal: Szqó István kulák 150 hektóliter borral károsítot­ta meg az államot. ; : Közben Szoó kulák dühe egyre nagyobbra nőtt odaát a pénzügyi osztályon. Felugrott a székről és kiabálni kezdett olyan hangon, mintha még mindig ő volna a mindenható szőlőtulajdonos a falujában.-— Vegyék tudomásul, hogy nem értek egyet! — kiabálta magából kikelve. — Sok az irigyem, maguk meg hisznek nekik, de nem győződtek meg semmiről. Értik?!! S ezzel ki- viharzott a szobából. Mindez azonban mit sem változtat a helyzeten. A pénz­ügyi és begyűjtési szervek előtt a napnál is világosabban áll, hogy Szoó István gyöngyö­si és egyben nagyrédei kulák nem kevesebb, mint 73 000 fo­rint adóval és kerek 150 hektó borral károsította meg az álla­mot. Mindez pénzértékre át­számítva 265 ezer forintot je­lent, amiből négy kétszobás családi házat lehetne építeni. Hogyan gyülemlett fel eny- nyire a tartozás? — kérdez­hetné valaki, talán évek óta nem rendezte az adóját? Vagy semmibe vette a begyűjtési kö­telezettséget? Erről szó sincs. Ellenkezőleg állampolgári kö­telezettségét mindig időben és pontosan teljesítette. Földjeit gondosan művelte, illetve mű­veltette a felesekkel. De, hát a kulák nem azért kulák, hogy ne találná meg, milyen módon bújhat ki a kötelezettségek alól. 50 ezer forintos házat vá­sárolt Gyöngyösön, a Sas út 2 szám alatt, pedig volt Nagy- rédén is olyan nagy háza, akár egy kaszárnya. Évekkel ez­előtt, amikor beköltözött Gyöngyösre, első dolga az volt, hogy 25 hold szántóját és 14 hold szőlőjét szétírassa. így megszűnt a mezőgazdasági fej­lesztési járulék, mivel a terü­let két birtok lett. De nem elé­gedett meg ennyivel, azt gon­dolta. ha már lúd, legyen kö­vér. Amikor a két nyilvántar­tólap elkészült, hat és fél hold szőlőt letagadott. Ezután a le­tagadott terület után sem adót nem fizetett, sem borbe­adást nem teljesített. Hogy a feleseknek ne jusson eszébe megnézni, hogy áll a beadás­sal, kikötötte velük, hogy évenként tartoznak neki hcl- dankint 280 kiló szőlőt lead­ni, mert kell a beadáshoz. Ez volt ám az igazi üzlet a kulák számára. Szétírta a vagyont, de to­vábbra is úgy gazdálkodott, mint addig. Közben, ha Nagy- rédén érzett valami veszélyt, mindent bevitt Gyöngyösre. Ha Gyöngyösön fenyegette va­lami, akkor „kiszállt“ Nagyré- dére. A sertésvágáshoz ő Gyöngyösön kért engedélyt, a lánya Nagyrédén. Most azután leleplezték a spekuláló kulákot. Túljártak csavaros eszén, nem maradt ideje arra, hogy átmentse a holmiját Gyöngyösre. így az­tán lefoglalták 47 hektó fehér bort, 150 mázsa hereszénát, há­rom hízót, egy szarvasmarhát, 8 mázsa morzsolt kukoricát, nagymennyiségű lisztet, fát és sok más egyebet, köztük egy világvevő rádiót is, amin nap, mint nap „Amerika hangját" hallgatta. Még csak annyit a történet­hez, hogy nemcsak egy Szoó István van a megyénkben, ha­nem több, éppen ezért arra int bennünket ez a példa, hogy sohasem feledkezzünk meg az éberségről. Erki János A karúcsondi kultúrotthon az élenjáró dolgozókért Karácsond községben a kul­túrotthon szinte második ott­honává vált a dolgozóknak. Az olvasni és tanulni vágyók, a könyv barátainak száma az idén is sokkal szaporodott. A könyvtárban bányászok, pa­rasztok, tanulók, és értelmisé­gi dolgozók válogathatnak a szakmunkák és a népi iroda- lom között. A könyvtár mellett fejlődés tapasztalható a szín­játszásban is, A szerény mére­tű színpadon k ’moly, értékes darabok kerülnek bemutatás-' ra. A kultúrotthon állandó színjátszó gárdája szép siker­rel mutatta be Jókai „Az aranyember“-ét, s nemcsak helyben, hanem a megye több községében is. Az előadások bevételéből új színfalak ké­szültek, s a kultúrotthon régi villanyvilágítását is sikerült szebb, modernebb formára át­alakítani. A komoly dráma mellett a könnyebb fajsúlyú vidám szórakozást szolgált a Csárdáskirálynő előadása. Ezt az operettet a községben ti­zenegyszer adták elő. A kultúrmunka azonban tá­volról sem merült ki a szín­játszásban. Igen látogatottak az ismeretterjesztő előadások is. Január óta havonta három­négy előadást tartottak, me; lyekbe a pedagógusok, orvo­sok. védőnők, s a mozi vezető­je kapcsolódott be. A termé­szettudományos, egészségügyi és mezőgazdasági tárgyú elő­adásokat gyakran kíséri dia-, vagy filmvetítés. A szakkörök közül a színjátszó, mezőgazda- sági, fotó és kézimunka szak­kör működik. Igen dicséretes a fotó szakkör munkája, mely szépen kidolgozott felvételei­vel segítséget nyújt a kultúr- otthonnak az agitációs mun­kában. Felvételeket készítenek a begyűjtésben élen járó dol­gozókról és fényképeiket elhe­lyezik a község legforgalma­sabb helyein. Ehhez a népsze­rűsítéshez a kultúrotthon stu diója is hozzájárul a „Jó mun­káért szép muzsikát“ ajándék­lemezeivel. A kultúrotthon parkja Igen látogatott. A dús virágágyak között vörös salakkal borított utak kanyarodnak, melyet a pázsit és díszbokrok szegé­lyeznek. A park padjain az egésznapi munka után pihen­ni vágyó dolgozókat látni. A parknak játszótere is van, ahol a gyerekek vidám zsivaj- jel kergetőznek. hintáznak. A férfiak ping-pong teremben, s a társalgóban tartózkodnak, ahol ping-pongoznak. sakkoz­nak, vagy olvasgatnak. A napi lázas munkát, amely a határban folyik, kitűnően se­gíti a kultúrotthon. A könyv­tár vállalta, hogy a cséplőgé péknél dolgozókat ellátja a friss sajtóval és abból felolva­sást tart számukra. A legjobb cséplőbrigádokat kultúrcso- portok köszöntik. A termény- beadásban élenjárókat a kul- túrrendezvényekre _ hívják meg. De megszervezték a moz­gó stúdiót is, amely a cséplő­gépeknél dolgozókat zenével szórakoztatja. „Ki mit szeret“ estet rendeznek, szintén az élenjárók részére. A lakosság -maga is szívesen segíti a karácsondi kultúrott- hont a kultúrmunkában. Bá­nyászok, pedagógusok, vasuta­sok, termelőszövetkezeti tagok, dolgozó parasztokat láthatunk a kultúrotthon aktív, segítőtár- I sai közt. A szép eredmények­ről a külföldi küldöttségek is meggyőződhettek, hisz a köz­ségben járt csehszlovák, ro­mán, lengyel kulturális kül­döttség elismeréssel nyilatko­zott az itt szerzett tapasztala­taikról. Az eddigi jó munka eredmé­nyeként a lakosság kultúrigé- nye állandóan nő. s ezt a nö­vekvő igényt még szebb és jobb munkával kell a népmű­velési szerveknek kielégíteni. Többet kell foglalkozni a dol­gozó parasztsággal, még széle­sebb réteget kell a kulturális munkába bevonni. Törődjenek jobban a dolgozók munkavédelmével a Horti Gépállomáson A Központi Vezetőség mező- gazdaság fejlesztési határozata új távlatok és feladatok elé állította mezőgazdaságunkat. E nagy feladatok fokozott kö­telezettséget rónak ránk, töb­bek között a dolgozókról való gondoskodásban is. A gép­állomások gépparkjainak nö­vekedése fokozottabban meg­követeli a balesetvédelmi in­tézkedése biztosítását és a dolgozókról való gondoskodást. Gondoskodni kell arról, hogy dolgozóink egészséges munka- körülmények között, testi ép­ségüket megóva dolgozzanak, s védve legyenek a munkával járó ártalmaktól, a balesetek- tőL A balesetek eEeni védekezés alapvető feltétele, hogy a vezetők és a dolgozók alaposan megismerjék a ve­szély forrásait és a védekezés módjait. A balesetek elleni küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha minden dolgo­zó és vezető megismeri és al­kalmazza a július elsején meg­jelent általános balesetelhárí- tó és egészségvédő, óvó rend­szabályokat. Terveink végre­hajtását, a szocializmus építé­sét hátráltatja az, aki az óvó rendszabályok semmibevételé­vel a maga, vagy a dolgozó­társai egészségét, testi épsé­gét veszélynek teszi ki. Néhány hónappal ezelőtt a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ellenőrizte a Horti Gép­állomás munkavédelmi hely­zetét és több hiányosságot ál­lapított meg. Ezért Paukó Sándor mérnök a felelős, mert nem gondoskodott eléggé a biztonságos munkakörülmé­nyek megteremtéséről és el­ítélendő, hogy Paukó elvtárs a felelősséget igyekszik másokra, a dolgozókra áthárítani. A vizsgálat alkalmával megálla­pítást'nyert, hogy a villamos- hálózat rendbehozásán kívül eiemmilyen külön beruházást nem kellett volna kérni a Gépállomás Megyei Igazgató­ságától. Mindezt helyileg is megoldhatták volna — ez Paukó elvtársinak másfél hó­nap óta elkerülte a figyelmét. Nem tett eleget a felhívásnak sem, úgyhogy ezek a hiányos­ságok még továbbra is fenn­állottak. Pedig erre a MEDOSZ területi bizottságtól kint lévő elvtársak is felhívták a figyel­mét. Paukó elvtárs azonban úgy könnyített a lelkiismeretén, hogy határidő leteltével írás­ban jelentette a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának, hogy a felhívásnak eleget tett, s megszüntették a fennálló hi­bákat. Később természetesen kitűnt, hogy ezek a hibák to­vábbra is fennállnak. Ta’án arra gondolt, hogy a jelentés- tétel után úgysem ellenőrzik az üzemet? Paukó elvtárs arra sem hivatkozhat, hogy abban az időben nem volt munka­erő, amivel a munkavédelmi berendezéseket megcsináltat­hatta volna, hisz éppen ebben az időben rendelkezésre állt a megfe’elő munkaerő. Lett vol­na mód tehát arra, hogy a hibákat kijavítsák és a dolgo­zóknak biztonságos munka- körülményeket teremtsenek. Paukó elvtárs a gépállomás egyik dolgozójára hivatkozik, hogy ő nem végezte el a mun­káját. Ez nem más, mint a felelősség elhárítása. Ha Pau­kó elvtárs ellenőrizte volna, akkor ez az eset nem történt volna meg. így a büntetés­képpen kiszabott 150 forintos pénzbírságot sem lehet meg- fe'ezni, s a felelősseget egy­általán nem lehet átruházni a dolgozóra. Ehelyett a jövőben többet kell törődni a dolgozók egészséges munkakörülmé­nyeinek megteremtésével. Le­gyen ez az eset minden beosz­tásban lévő vezető előtt példa és gondoljunk arra, hogy a szocializmus építésében leg­főbb érték az ember, védjük egészségét és testi épségét. Ne igyekezzünk a felelősséget másra hárítani, hanem ehe­lyett keressük meg a baleset­csökkentés lehetőségeit, s szüntessük meg a fennálló hiányosságokat. Rozsnaki István SZMT munkavédelmi felügyelője MIÉRT CSÖKKENTEK AZ ÁRAK A GYÖNGYÖSI PIACON ? (Tudósítónktól.) Gyöngyös város arról volt híres, hogy leégett és, hogy itt a piaci árak épp olyan maga­sak, mint Budapesten. A tűz nyomai már eltűntek, de az utóbbi hírességünkkel nem is olyan rég még „dicsekedhet­tünk’’: Egyszer csak megtört a jég, s Gyöngyös elvesztette ezt a hírnevét is, reméljük örökre. Mi történt? Hogy megtudjam, felkeres­tem a városi tanács keres­kedelmi csoportvezetőjét, Kiss Zsigmond elvtársat. Ener­gikus ember, határozott és nem ismer semmiben meg­alkuvást. Elmondja, hogy fejébe vette, hogy rendet te­remt a piacon. Azzal kezdte, hogy megindította a spekulán­sok, kupecek eltávolítását és felszámolását. Az első „áldo­zat” Fehér László burgonya- üzér, aki „csak” 15 000 forin­tot keresett két hónap alatt az üzérkedésből. Majd utána jött a kofák rendszabályozása. A kofák ezentúl csak de. 9 óra és du. 15 óra között folytathat­nak felvásárlást. így először a dolgozók vásárolhatnak az ős­termelőktől. Az árak letörésé­hez ez még magában véve ke­vésnek bizonyult. Biztosítani kell a továbbiakban azt, hogy megállapított fogyasztói áron nemcsak a piacon, hanem az árudákban is lehessen kapni egész napon át zöldféléket, gyümölcsöt. Ezért a ZÖLD- SZÖV (MEZŐKER) megkezdte a posta és a piactér sarkán lévő üzlethelyiségében az áru­sítást. Hiba volt azonban, hogy a bolt eléggé kiesett a vásárlók útvonalából és előfordult, hogy ami az üzletben olcsóbb áron volt kapható, mint a piacon, mégis az üz’etben eladatlan maradt, mert a vásárlók nem ismerték a boltot és valljuk be, sokan abban a hí szemben vannak, még ma is, fiogy piacon olcsóbb az áru, mint az üzlet­ben. Előfordul, hogy a kereske­delem kevésbé tud olyan ru­galmas lenni, mint a piaci árus, hogy egyik óráról a má­sikra leszállíthassa az árat. Ha a piacon a nagyobb felhozatal miatt leesik valamilyen áru­nak az ára, az üzlet, míg le nem értékelik hivatalosan az árát, addig nem változtathat rajta. Lassan, főleg a hangoshír­adó segítségével, kezdik már bizalommal felkeresni az áru­dát is. Sőt ezen az árudán kí­vül a régi tejáruda helyén szintén egy gyümölcs-zöldség bolt nyílt. Ezenkívül tervbe vették a piactéren egy repre­zentatív szaküzlet megnyitását is. Megoldódott Mátrafüred el­látása. Sok panasz volt a fü­redi lakosság és sok esetben a nyaralók részéről is, hogy Mát­rafüred mostoha gyerek a gyü­mölcs- és zöldségellátás terén. Egy-két batyuzó, vagy kofa látogatta meg csak Füredet és hol a földről, hol laposkocsiről történt a gyümölcs- és a zöldségféleségek kimérése, s még így is egy-kettőre szét­kapkodták. A közeli napokban már megnyílik Mátrafüreden a központi fekvésű szaküzlet. A kereskedelmi csoportnak jó a kapcsolata a kereskedel­mi vállalatokkal. A csoport és annak vezetője, nemcsak a he­lyi kereskedelmi szervekre tá­maszkodik, hanem ami talán az eredmény elérésében a leg­döntőbb, hogy felvette a kao- csolatot a termelőszövetkeze­tekkel is. A helyi Dózsa és Petőfi, to­vábbá az atkári Micsurin Ter­melőszövetkezetek rendszere­sen felhozzák piacra áruikat az árak csökkentésében je­lentős szerepet játszanak, másrészt a választékot és a minőséget is növelik. Szintén szerepet játszik az, hogy sok bolgár termelő hozza be az áruját és még más megyéből, többek között Jászberényből is hoznak árut a piacra. Ne fe­ledkezzünk meg a társadalmi ellenőrök munkájáról sem. Ál­landóan 20 főből álló, kikép­zett társadalmi ellenőr nyújt nagy segítséget. Ezeket az el­lenőröket a helyi MNDSZ vá­logatja ki tagjai sorából és az ellenőrök lelkiismeretes mun­kája nyomán egyre kisebb mértékben fordul elő súly- • csonkítás és árdrágítás, vagy | pult alól történő árusítás; Ilyen társadalmi ellenőrzés folytán fedték fel azt is, hogy a Piac térj 101-es Italboltban, nem szódavízzel árusítják a málnát, hanem a sör gázpa­lackját engedik rá és sörhöz hasonlóan csapolják a málna­szörpöt. Mindezek együttvéve adták meg annak a lehetőségét, hogy feledésbe merülhessen Gyöngyös ezen „hírneve”. Bognár Pál Biztatóak a kukorica terméskilátásai A Mezőgazdasági Igazgatóság nyilatkozata A megye termelőszövetke­zeteiben és az egyéni paraszt- gazdaságokban szépen fejlő dik a kukoricavetés. Az idei terméskilátásokról Vajda Ist­ván, a megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságának ve­zetője az alábbiakat mondja: „Heves megyében az idén a tavalyinál több mint 10 000 holddal nagyobb területen ter­melnek kukoricát. A terméski­látások igen biztatóak. A ta­valyi holdanként! kukorica termés átlag mintegy kétsze­rese várható az idén. Ez an­nak eredménye, hogy a kuko­ricavetés nagy része őszi mély­szántásba került és a termelő« szövetkezetek és egyéni gaz­dák gondosan elvégezték az időszerű növényápolási mun­kákat. Tavasszal, amikor ke­vés csapadék volt, többszöri kapálással pótolták az esőt, így a növények nem marad­tak vissza a fejlődésben. Az utóbbi hetek kedvező időjárá­sának hatására rohamos fejlő­désnek indultak a növények. Ma már a megyében — bele­értve az északi járásokat is — szépen csöveinek a kuko­ricák. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák földjén ja­vában folyik a gabona betaka­rítása, a kukorica növény- ápolásáról azonban ez idő alatt sem feledkeztek meg. Az első gazoló kapálást már csaknem teljesen befejezték, sőt szá­mos helyen már a másodszori gazolókapálást végzik. Jelen­tős segítséget nyújtanak a ku­korica növényápolásához a gépállomások is, melyek gépi kapálási tervüket eddig 105,7 százalékra teljesítették. A megyében a termelőszö­vetkezetek többsége és az egyéni gazdák mintegy egy- harmada csatlakozott a har­mincmázsás kukoricatermesz­tési mozgalomhoz. Az eddi­giek szerint ezt az eredményt igen sokan túl fogják szárnyal­ni. A ten-ki Béke TSZ, az at­kári Micsurin TSZ kukorica vetése holdanként jóval har­minc mázsán felüli termést ígér. A jó terméseredményt azzal is biztosítani akarják, hogy a termelőszövetkezetek nagy részében elvégzik a ku­korica pótbeporzását is. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a szakszerű nö­vényápolás következtében az idén mintegy 50 ezerrel több sertést hizlalhatnak meg majd a bőséges kukoricatermésből!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents