Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-25 / 68. szám

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA — ÉVFOLYAM, 6S. SZÁM Ara i)ű tilíér 1955. AUGUSZTUS 25, CSÜTÖRTÖK A munkás-paraszt szövetség jegyében zajlottak le augusztus 20 ünnepi eseményei Ünnepelt a megye. A városokban és a falaikban, az üzemékben és a termelőszövetkezetekben, szerte a me­gyében két felejthetetlen ünnepi napon emlékezett meg dolgozó népünk az alkotmány születésnapjáról. Ünneplőbe öltöztek a házaik, az utcák, ünneplőbe az emberek, de ün­neplő kékbe, aranyló napfénybe az idő is. Ünnepeltük az alkotmányt: a most megszelt fehér kenyeret, a munkások és parasztok testvéri szövetségét, a jogot, a szabadságot, a vidám, boldog életet, — a megtett utat, az előttünk álló jövőt. A két nap minden apró és nagy eseménye, a munká­sok és parasztok találkozója, a munlca alkotmányt kö­szöntő győzelmei még egységesebbé, még erősebbé, még győzhetetlenebbé kovácsolta dolgozó népünket. Szép és nagyon sokáig feledhetetlen emléket adó volt ez az ünnep, mert mi tettük azzá, a mi munkánk, jókedvünk, mély hi­tünk és bizodalmunk ügyünk igazában. Hogyan ünnepelt a megye? Erről szólnak beszámolóink. EGER: ïnnrpi nagygyűlés a IVépkeríbfn Ragyogó reggelre ébredt szombaton Eger város dolgozó népe is. A zászlódíszbe öltö­zött ősi város utcáin zsongó, siető embertöimeg. mindenütt és mindenki az ünnepi láz­ban, a várható kedves esemé­nyek, szórakozási lehetőségek, a kétnapos ünnep lázában. El­jöttek és Eger város dolgozói­val együtt ünnepeltek a nie­gye kiváló termelőszövetkezeti tagjai, egyénileg dolgozó pa- raszt-jaií együtt ünnepeltek a dohánygyáriakkal, lakatosáru- gyáriakkal együtt az ipari munkásokkal, akik tíz eszten­dő alatt annyi és annyi segít­séget adtak számukra, hogy beszámoljanak: a falu sem maradt adósa a városnak, dol­gozó parasztságunk is megtet­te a maga kötelességét. Vidám dallal, zászlóerdők alatt vonul­tak a Népkertbe, ahol öreg fák alatt felállított díszemel­vény előtt sorakoztak fel az ünneplő dolgozók. Az emelvényen ott foglaltak helyet a megye párt és állami szerveinek vezetői, megyénk kiváló dolgozói. bányászok, dolgozó parasztok, és együtte­sen hallgatták meg Tamás László elvtárs, a városi párt­bizottság első titkárának meg­nyitó szavai után Kocsmár Já­nos elvtársnak, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága el­nökének, ünnepi beszédét. Az ünnepi beszéd méltatta a nap jelentőségét, rámutatott azokra az eredményekre, me­lyeket dolgozó népünk az el­múlt hat esztendő alatt kiví­vott maga számára. A hallga­tóság gondolatban végigkísér­te Kocsmár elvtárs szavait sa­ját egyéni életén is, a megye életének fejlődésén keresztül is. Maguk előtt látták az épülő­szépülő megyét, az új gyára­kat, házakat, visszaemlékez­tek a tanácsválasztásokra, az országgyűlési választásokra, amikor maguk közül választot­ták meg vezetőiket, képviselői­ket. Az ünnepi beszéd szavai emlékeztették a város dolgo­zóit mindarra a felbecsülhetet­len segítségre, melyet a szovjet nép nyújtott és nyújt a mi megyénk ipara, mező- gazdasága, kulturális élete szá­mára is. Az ünnepi beszéd elhangzása után Tamás László elvtárs megnyitotta a kétnapos egri ünnepi vásárt. A kétnapos ünnepi vásáron Város a városban: talán így lehetne legjobban jellemezni a kétnapos egri ünnepi vásárt. Volt itt minden, ahogy a me­sében is mondani szokás: ami szem, szájnak Ingere. Abasán bor és villam-os mosógép, káli dinnye, s modern bútor, laci- pecsenye és villamosdaráló, ke­rékpár és textil, játék és ... egyszóval minden, de minden, amit a magyar ipar, kereske­delem gyárt és árusít. S per­sze nagy jókedv, vidám han­gulat, amit ugyan sem gyár­tani. sem árusítani nem kell, de mégis ebből volt a legtöbb. A vásárnak mindig van va­lami különleges, érdekes, iz­gató. hogy úgy mondjuk. íny­csiklandozó íze A mostani vá­sároknak meg különösen, hisz a vevőknek nem kell attól fél­ni, hogy az a jó íz megkese­redik a szájukban otthon, ami­kor közelebbről is megnézik, mit vettek. Az egyik, majd félszáz méter hosszú pavilon homlokzatára ezt írták: Mi­nőségi áruk pavilonja. Ügy véljük, az egész vásár homlok­zatára bátran oda lehetett vol­na írni: A minőségi áruk vá­sára. Pedig nem kevés árut hal­moztak fel a pavilonokban: 30 millió forint értékű ipar­ünnepi nagygyűlés Egerben a Népkertben augusztus 20-án délelőtt cikk, s egyéb áru kínálta ma­gát a majd másfél kilométer hosszú pavilon- és sátorsorok­ban. Ember legyen a talpán, aki vásárlás nélkül megúszta ezt a lenyűgöző erejű árubő­Az arató ünnepség felvonulói, háttérben a felnémeti és felső- tarkanyi lovasbandérium Számottevő forgalmat bonyolított le a vásár könyvsátra is séget. Nem is hisszük, hogy akadt volna ilyen valaki, a vásár majd húszezer látogató­ja között. Legalább is nem áll­ták meg a felnémeti Petőfi TSZ asszonyai, akik az előleg­osztásból kapott pénzen ruhát, cipőt vásároltak, nem állta meg Jekkel János, a gyöngyösi kertészet dolgozója, aki mosó­gépet vásárolt s a többiek, a Hevesről, s Pétervásáráról, a szomszédos Borsod és Szolnok megyéből érkezettek. S hogy mennyire vásárol­tak, álljon arra itt egy-két száraznak nevezett szám. Már az első nap 251 ezer forint értékű bútor fogyott el a Bú- torértékesítő Vállalatnál, 80 tűzhely. 100 karóra, nagyszá­mú kerékpár, mezőgazdasági kisgép, száz méterszám a tex­tiláru, egy kis hadseregre való kész férfiöltöny, s női ruha fo­gyott el. S a másnapi forga­lom sem volt kisebb, ezt meg igazoljuk az elfogyott ételek­kel, s italokkal. Az Egri Föld­mű vesszővé tkezet. a Vendég- Iá tóipari Vállalat, a gyöngyösi ilalsátraknál több mint 100 hektó sör vándorolt a poha­rakba, s onnan tovább. * Érthető, ha csúszott a habos* hideg sörital, hisz 15 mázsa kolbászáru, majd négy mázsa hal, töméntelen lacipecsenye, pörkölt követelte a „nyoma- tékot“, Ugye, hogy nem is olyan „szárazak" ezek a számok, különösen ami a sört. meg a finom egri, abasári borokat illeti? Két napig állt a vásár* Mindenki jól érezte magát, s most már várjuk a következőt* Hiába, hamar megszoktuk eze­ket az ünnepi vásárokat, amelyek lassan, szinte észre­vétlenül már életünk szerves és nélkülözhetetlen részeivé váltak. Luvasbaitiériuin az araoó-ÍVlvaumSá*>on Mondani sem kell. hogy nemcsak a vásár volt az egyet­len szórakozási lehetőség, ahol együtt szórakozhattak a város dolgozói, együtt a munkások, a vendégül látott dolgozó pa­rasztokkal. Itt volt mindjárt a szombat esti látványos, szép aratófelvonulás, ahol a felné­meti, felsőtárkányi fiatalok, s lovasbandériumai ragadtatták tapsra az üt két oldalán fel­sorakozott nézőket, vagy az egésznapos kultúrműsor, a szabadtéri színpadokon, a sportesemények — volt miből válogatni, s válogattak is az egriek, meg kedve» vendég ük* Elröppent, hamar elröppent az egri két nap is, de emlé­kezni, sokáig visszaemlékezünk rája. Gyöngyös : Ezeroiszáz fiafal iVlvniusIiíva az iinnrpi menetben Szép és felejthetetlen ünnep, ségek színhelye volt megyénk második városa, a mátraaljai Gyöngyös is. Az Április 4-e tér­ről szombaton 10 órakor in­dult el a város dolgozóinak ün­nepi menete, élén a gyöngyösi méntelep lovasai, akik Rákó­czi és szabadságharc korabeli díszruhákban ülték meg a ta­valy az országos mezőgazdasági kiállításon is nagy sikert ara­tott gyönyörű lovaikat. A dísz­bandériumot a honvédség ala­kulatai, majd az ünnepség el­nöksége, a város 1500 főnyi ifjúsága, az élüzem Váltógyár és Borforgalmi Vállalat dolgo­zói, valamint a többi üzemek felvonulói követték. A Dimitrov-kertben népi zenekar üdvözölte a felvonu­lókat és az elnökséget. Ezután Molnár Nándor, a városi ta­nács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Fehér Lajos elvtárs, a párt Központi Ve­zetőségének képviseletében üdvözölte ünnepi beszédében a város dolgozóit, méltatva a nagy nap jelentőségét. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után avatták fel a 120 ezer forintos költséggel megépült új szabadtéri színpadot. A (Folytatása a 2. oldalon.) VUAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Jó az anyag, az ára sem drága, biztos vesznek belőle az asszonyok. Nagy sikere volt a szölöpréseknek is a vásárban A nagy melegben a sok járkálás után jólesik az étel-ital a vásár látogatóinak

Next

/
Thumbnails
Contents