Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-14 / 65. szám

1955. augusztus 14. vasárnap. NÉPÚJSÁG A hevesi járásból jelentjük: Kulákspekulacióból: rekordtermés Nem kulák az már! Nincs neki egy hold földje sem, mit tud az ártani? — nem egyszer hangzik el ilyen kijelentés egyes tanács, de néha még pártfunkcionáriusaink szájá­ból is. Úgy gondolják ezek az emberek, hogy a kulák, mikcr valamilyen úton-módon leadja 30—40 holdját, akkor azzal együtt „leadja“ spekulá­ló, kizsákmányoló természe­tét is. Hogy ez mennyire nem így van. arra szolgáljon bi­zonyságul az alábbi történet. * 24 mázsa búza! Ennyit még nem takarítottak be Hevesen egy holdról. Híre is szállt ha­mar a rekord-termésnek. Kérdezgették, ki termelte, milyen módszerekkel. Ki is derült egy-kettő, hogy Ben- csik Pál haszonbérelt földjén született a rekord-termés. És itt kezdődik a történet érde­kes része. A hivatalos iratok szerint Bencsik Pál, Arany utca 38. szám alatti lakos már 1953 óta béreli ezt a földet. De ho­gyan művelte meg, mikor csak igen ritkán volt Hevesen, hi­szen a Budapesti Mélyépítő­ipari Vállalatnál segédmunkás már évek óta? Erre voltak kiváncsiak sokan. Természe­tesen segítségül hívták a rend­őrséget is és egy-kettőre fény derült a magas termésátlag „titkára“. Jól ismerik Mezei József ku- lákot Hevesen. Jónéhány hold szántója, szőleje mellett még bérelt is földet, s 2—3 cseléd­jével müveltette, meg jóné­hány időszaki munkással. Jól jövedelmezett a föld, de a fel- szabadulás után egyszerre te­her lett a nagy vagyon. Igye­kezett is megszabadulni tőle — és sikerrel. Néhány eszten­dővel a felszabadulás után, már földnélküli parasztként beállt az állami gazdaságba dolgozni. Ott dolgozgatott és várta, mikor jön el az „ő órá­ja”, amikor másnak a bőrén egy kis haszonhoz juthat. Az alkalom nem is váratott magá­ra sokáig. 1953-ban, mikor egy kicsit éledni kezdtek a kulá- kok, úgy gondolta, az ő szá­mára is eljött a hegyen-völ­gyön lakodalom ideje. Beballa­gott a tanácsházára és kért másfél hold földet az állami tartalékból, volt cselédje Ben­csik Pál nevére. Mivel hami­sítani egy világért sem akart, csak egy keresztet tett Ben­csik nevében a szerződésre. És azóta dolgozgat zavartalanul a másfél holdon. Hozzá tartozik még az is, hogy Bencsik egy szót sem tudott arról, hogy haszonbérelt földje van, és még ma sem tudná, ha .. ; de ne vágjunk még az esemé­nyek elé. Közben Mezei szétnézett másfelé is, hogyan lehetne egy kis földhöz jutni. így akadt rá özv. Lájer Jánosnéra. Öreg­asszony már Lájer néni, nem győzi egymaga az öt hold mun­káját. Mezeinek „megesett a szíve’“ rajta. Két holdat fe­lesbe elvállalt, — no, nem hi­vatalosan. csak úgy, szóbeli megegyezésre. Be is vetett egy holdat árpával, egy holdat búzával aztán várta nyugodtan az aratást. Ennek is eljött az ideje. Mikor levágta a két hold gabonát, kétfelé osztotta a ke­reszteket, s a maga részét még jóval a cséplés előtt áthordta a bérelt másfél holdra. Lájer- né a megmaradt 10 mázsányi termésből rendezte az 5 hold utáni beadást és még örült is, hogy olyan jószívűen megmű­vélte a kulák a földjét. Mezei aztán elkezdett szá­molni. Kifizette az 53 kiló bú­zát, a haszonbért. Hogy szó ne érje a ház elejét, százharminc kilónyit bevitt szabadfelvá­sárlásra. A többivel meg úgy gondolta, szabadon spekulál. Két zsák lisztet már át is vitt a „kántor úrnak”. Úgy gon­dolta, senki sem kéri számon tőle, hová teszi a 20 mázsá- nyi búzát. De egy kicsit el­számította magát. A feltűnően nagy termésátlagnak megke­resték a termelési módszerét, és kiderült, hogy kulákspeku- lációról van szó. Negyven évig volt Mezei kulák cselédje Bencsik Pál, negyven évig növelte a vagyo­nát, s még most is az ő nevé­ben akart spekulálni. Becsap­ta. törvénysértésre vitte Láje- rékat is az a kulák, akihez hasonlókra azt mondják nem egy helyen, nem tud az már ártani, mert nincs földje. Lám csak elvtársak, azért érdemes mégis néha a körmükre nézni! Deák Rózsi Készülünk az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Hajnal az idén ismét a mezőgazdasági kiállításra kerül A tavalyi országos mezőgaz­dasági kiállításon sokan meg­csodáltak egy fehér tarkafol­tos tehenet, a Hajnalt. A tehén elismerő oklevelet is kapott, büszke is volt rá Hídvégi Péter, a füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezet tehenésze, no meg persze az egész termelőszövet­kezet. A Hajnal az idén is ott lesz a mezőgazdasági kiállítá­son, ahogy a szövetkezetbeliek mondják, most „jobb formá­ban“ van, mint tavaly volt, egész biztos magasabb díjba is részesül majd, s egyúttal ma­gasabb elismerésben a szövet­kezet. A tehén 1950-ben került a Petőfi Termelőszövetkezet­hez. még mint üsző. Azóta már öt borjút hozott a világra, a legutóbbit, szép bikaborjút, éppen három nappal eze’őtt. Egy tavalyi bikaborját most neveli a termelőszövetkezet, s mivel olyan jó anyától való, mint a Hajnal, előreláthatólag A dolgozók ügyeit gyorsan és eredményesen elintézi a BM megyei főosztályának fogadóirodája Nem sok idő, alig több, mint egy év telt el azóta hogy a hivatalos lapban megjelent az 1954. évi I-es számú tör­vény mely a dolgozók pana­szainak, bejelentéseinek elin­tézéséről, a panaszirodák fel­állításáról intézkedik. Ez az egy év sok bizonyítékát adta, mennyire szükséges, hasznos volt e törvényhozatal. Sokszáz, sokezer ember fordul me­gyénkben is a különböző pa­naszirodákhoz, hogy segítsé­get kérjen jogosnak vélt ügye, elintézéséhez, vagy bejelentése elnitézést nyerjen. Egy kis tábla húzódik meg Egerben, a Vörös Hadsereg út 6 számú ház falán. A BM Heves megyei Főosztályának fogadóirodáját hirdeti ez a tábla, s tudatja, hogy minden nap reggeltől estig rendelke­zésére áll a panaszosoknak. Többszázezer ember kereste már fel ezt az irodát az el­múlt egy év alatt. Sok intéz­kedés történt az itt felvett panaszok ügyében, azok pedig, akik innen kérték bajuk or­voslását, csak dicsérhetik a gyors és eredményes munkát. özv. Szabó Antalné szociális segély ügyében fordult a Vö­rös Hadsereg úti fogadó iro­dához. ElpanaszoUg,..... Jjogy nincs, aki eltartsa, dolgozni pedig öreg kora miatt már nem tud. Tóth hadnagy elv- társ gondosan eljárt az ügy­ben, jól megvizsgálta Szabó néni életkörülményeit, s az özvegy asszony már rövid idő után azt tapasztalta, hogy ér­demes volt a panaszirodához fordulni. A postás pénzt ho­zott neki, melyet a városi ta­nács szociális osztálya utalt ki részére. Hadobás János, Ver- pelétről bejelentést tett, hogy a kórházba bevitt ruhája el­veszett. Gyorsan elintéződött az ügy. A kórház kifizette a ruha árát. Morvái Imre, Ró- zsaszentmártonból bora ello­pásával kapcsolatban tett pa­naszt. Az elintézés itt sem ké­sett. De lehetne még sorolni a neveket, a panaszokat, beje­lentéseket, hisz fordulnak ide útlevélügytől kezdve, a rend­őri szervek munkájával kap­csolatos bejelentésig, minden­fajta problémával az élet minden területéről. S az irat­tárban fekvő „elintézett” jel­zésű iratok nagy tömege bi­zonyítja: nem hiába. A pana­szok, bejelentések elintézése azonban csak egy részét képezi az iroda munkájának. Napon­ta sokan járnak ide olyanok, akiknek nincs panaszuk, de igénylik az okos tanácsot, a felvilágosító szót. Ezek a kí­vánságok sem lebecsülendők. A BM Hevesmegyei Főosz­tályának fogadóirodája betol­Egyénl termelők: Tszcg-tagok! Termelőszövetkezetek! Kössetek sertéshizlalási és bacon-nerelési szerződést Jó átvételi árak. — 400,— Ft előleg — takarmánybeadási kedvezmény a december 31-ig átadandó hízottsertésekre. Mennyiségi prémium 5—20 db-ig 80 fillér, 21 db-tól 1 Ft kg-ként, melyet társulással is megkaphatnak a szerződők. Hizlalás! idő legalább 2 hónap. Bővebb felvilágosítást: az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei és körzeti felvásárlói adnak ti feladatát. Gyorsan intézke­dik, s határozatait minden ügyben körültekintően hozza meg. Joggal érdemli ki a dol­gozók elismerését, megbecsü­lését s mi ehhez a munkához további sikereket kívánunk a fogadóirodának. Jó begyűjtéssel készüluek augusztus 2ű-rw az egri dolgozó parasztok Augusztus 20-a tiszteletére 337 egyéni gazda és két tsz lé' pett párosversenyre egymás­sal. Versenyük a behordáfcnál kezdődött: valamennyi foga­tot mozgósítottak és még az esős idő beállta előtt a gabo­na több, mint 65 százalékát ,M;r: fc ilÉ Dinnyeszüret. Érdemes a; állattenyésztést fejleszteni - ezt bizonyítja a hatvani Dózsa TSZ példája is Érdemes az állattenyésztést fejleszteni. Bizonyítja ezt az is, hogy szövetkezetünk ez évi 556 000 forintos jövedelmének több mint felét az állattenyész­tés biztosította. Megyénk egyik legjobb ál­lattenyésztő tsz-ében, a hatvani Dózsa Termelőszövetkezetben egyik fő jövedelmi forrás az állattenyésztés. Az állattenyész­tés fejlesztésének terveiről Ju­hász Sándor agronómus a kö­vetkezőket mondotta: „A szö­vetkezetünkben évente több ezer forint jövedelmet biztosít az állattenyésztés. Ezért elha­tároztuk, hogy az idén is jelen­tős mértékben növeljük állat- állományunk létszámát. A 24 fejőstehén számát már ebben az évben 40-re szaporítottuk és még az év végéig újabb 10 fe­jőstehenet állítunk be. A múlt évi 35 darab anyasertéssel szemben az idén már 50 anya­sertést vásároltunk. A fejlődő jószágállomány részére korsze­rű, egészséges férőhelyekről is gondoskodunk. Rövidesen be­fejezzük a 60 férőhelyes ba­romfiól, az 50 férőhelyes ser- tésfiaztató építését, azonkívül a nemrég létesült tehénistálló­ba rövidesen elkészül az ön­itató berendezés is. Tervsze­rűen biztosítjuk a jószágállo- mány bőséges takarmányellátá­sát. Száz hold kukoricát négy­zetesen vetettünk, elvégeztük a pótbeporzást, így holdanként 30—35 mázsás termésre számí­tunk. A bőséges kukoricater­mésből terven felül legalább 15—20 sertést hizlalhatunk meg, mely közel százezer forint jövedelmet jelent. Az aratás után nyomban elvégeztük a másod vetést is. A tervezett 19 hold helyett 70 holdat vetet­tünk be kölessel, napraforgó­val, csalamádéval és rövid te­nyészidejű kukoricával. A 22 hold másodvetésű kukorica gépi kapálását már el is végez_ tűk. A másodvetésű takar­mányból — kukorica kivételé­vel — silótakarmányt készí- ... ... , , , , ... , Szabad felvásárlásra eddig tunk. A tervezett 1000 kobme- összesen 15 ezer mázsa búzá: ter silóval 150 számos állat téli adtak megyénk dolgozói A leg- takarmányeUátását biztosítjuk, több gabonát eddig a hevesi és behordták a közös szérűkre. Úgy rakták a kazlakat, hogy ne ázzon be, így az esős na­pokban is szinte zavartalanul csépelhettek. Egy-egy gép naponta 90—100 mázsa gabo­nát csépelt el, a négy cséplő- munkacsapat eddig több, mint 55 vagonnal. Szabó József cséplőmunka­csapata kivá ó eredménnyel dolgozik az utóbbi négy és fél nap alatt nyolc vagon gabonát csépeltek el. Kövesdi László csapata — versenytársa — hét vagon gabonát csépelt el ugyanennyi idő alatt. A dolgozó parasztok és a cséplő munkacsapatok áldo­zatos munkájának eredménye­ként a gabona 70 százalékát már elcsépelték a városban. A tsz-ek és egyéniek nagyrésze példamutatóan teljesíti kötele­zettségét. A Nagy József és a Balázs Ignác TSZ példáját kö­vetve, közel 400 dolgozó telje­sítette gabonabeadását. Szere- di Miklós, a beadási kötele­zettségén felül 9 mázsa 70 ki­ló búzát adott át szabadfel­vásárlás címén az államnak. meg is 'kapják a S—10 ezer fo- rintot érte. De hát miben is olyan ki­váló ez a tehén? Mint mondot­tuk három nappal ezelőtt el­lett, s már most 20 liter tejet ad háromszori fejésre. A mező- gazdasági kiállítás idejére eléri majd a „legjobb formáját“, a 25 literes napi tejhozamot. Ha utána számolunk, akkor jön rá az ember, hogy ez a 6 mázsás tehén, négy és fél ezer fiter tejet ad évente 3,9 zsírtartalommal. öt éve mikor a csoport hozzákezdett a tehenészet meg­szervezéséhez, 10 tehenük volt átlagosan 2300 literes évi tej­hozammal. ma 18 a fejőstehe­nek száma, ebből 15 a törzs­könyvezett, s az évi tej hoza­muk átlagosan 3000 liter. Az állomány ilyen nagymér­vű javulásában nagy érdeme van Hídvégi Péternek, a „bro- súrás” tehéngondozónak, aki­nek azért jutott ez a jelző, mert idős ember létére sem rest elolvasni mindent, ami a tehéntartással, tejhozam eme­léssel, általában az állatte- nyészésztés szakkérdéseivel összefügg, ö gondozza a Haj­nalt is. nagy körültekintéssel, hozzáértéssel, szinte grammra mérve a takarmány mennyisé­get. Sem többet, sem keveseb­bet ez a jelszó, mindig any- nyit, amennyit a tehén kondí­ciója. tejhozama megkíván. Hajnal most például, mint fris­sen ellős 30 kilós vörösherét, meg négy és fél kiló abrak ke­veréket kap naponta, s az ab­rakmennyiséget a tejhozam emelkedésével párhuzamosan növelik majd egészen a hat ki­lóig. Szorgalmasan gondozza a fiatal borjút, még szorgalma­sabban és jó étvággyal eszik, s háromszori fejésre 20 liter habos, illatos, magas zsírtar­talmú tejet ad. Jövedelmező a cukorrépa term elése Az 1955-ös gazdasági év­ben szép jövedelemmel biz­tat a répatermelés. Megyénk­ben sokan vesznek részt a 200 mázsás mozgalomban, s határszemléimk során meg­állapítottuk, hogy például Nagyúton, Kiss István egyéni termelő földjén mintegy 300 mázsa répa várható egy hol­don. Kiss István, a termelte­tési szakemberek előadásait meghallgatva, munkájában felhasználta az agrotechnikát, Az Atkári Gépállomás az első a csépi ési versenyben A teljesítmények értékelé­se szerint megyénk gépállo­másainak versenyében az At­kári Gépállomás vezet, amely 35,1 százalékra teljesítette cséplési tervét, s eddig 4024 tonna gabona került ki cséplő­gépei alól. Második a Lőrinci Gépállomás tervének 33,1, har­madik a Hevesi Gépállomás cséplési tervének 27,3 száza­lékos teljesítésével. A cséplőcsapatok versenyé­ben a Hevesi Gépállomáson dolgozó Tuza András cséplő­csapata a legjobb. Eddig 30 — 1 — i vagon gabonát csépelt el. Az Egri Gépállomáson Szabó Jó­zsef cséplőcsapata jár az élen. amely 11 nap alatt 18 vagon gabonát csépelt. Napi teljesít­ménye 163 mázsa. Dobó Gábor csapata — mely a Sarudi Gép­állomáshoz tartozik, 142 má­zsás napi teljesítmény után 17 vagonnal csépelt el. A Füzes­abonyi Gépállomáshoz tartozó Mlinkó János csapata Bese­nyőtelken 1200-as gépével egy nap alatt 238 mázsás teljesít­ményt ért el. A gabonabegyíijtésben a gyöngyösi járás vezet Megyénkben is folyik már teljes lendülettel a cséplés és ezzel egyidőben a gabo­nabeadási tervek teljesítése. Ügyelni kell arra minden köz­ségünkben, hogy egyenest a géptől teljesítse minden terme­lő beadási kötelezettségét, ne legyen egyetlen hátralékos sem. Aki pedig nem teljesíti a törvény előírásait, azzal szem­ben alkalmazni kell késedelem nélkül a törvény szigorát. Ha most nem vigyáznak arra köz­ségeinkben, hogy mindenki a géptő] teljesítse kötelezettsé­gét, később már nehezebb lesz a tervek teljesítése. Járásaink sorrendje az őszi gabona begyűjtésében a leg­utóbbi értékelés szerint: Járás 1. Gyöngyösi járás százalék 23,3 Járási VB-elnök Géczi József Begyűjt, hiv. vez. Polgári István 2. Hevesi »» 19,2 (elnök h.) Orosz Miklós Papp Sándor 3. Hatvan i9 18,5 Molnár Dezső Világosi Tibor 4. Füzesabonyi »» 16 Kelemen János Péterfalvi Tibor 5. Pétervásárai 6,8 Kelemen Ferenc Maruzs Vilmos 6. Egri 3,9 Csirmaz árpád Paparó József a füzesabonyi járások termelő- szövetkezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai adták szabad- felvásárlásra. ezért ért el szép eredményt; Ugyanígy van Hatvanban Nagy Albert egyéni termelő­nél is. Termelőszövetkezeteink ré­paföldjét is megnéztük. A kerekharaszti Béke TSZ 15 katasztrális holdas répája, becslés alapján legalább 240 mázsát ígér holdanként. A boconádi Petőfi TSZ 12 hol­das tábláján is meglesz a 210—220 mázsás átlag. Vagy a füzesabonyi Petőfinél ha­sonlóan 220 mázsára tehető. Sorolhatnánk még a tsz-eket, állami gazdaságokat, s mind­azokat a termelőket, akik időben végezték az egyelést, kapálást, mind magas ered­ményre számíthatnak. Nézzük meg, mit jelent ez pénzben az 1956-os évben. A Minisztertanács rendelete megállapította a cukorrépa- termelési feltételeket. A répa árát a következőképpen álla­pította meg: egy mázsa répa ára két kiló cukor, 9 forint készpénz. Az egyéni termelő­nél 200 mázsás termés ese­tén 4 mázsa cukrot, s 1800 forintot jelent. Ehhez jön a prémium, 2000 forint, tehát összesen 4 mázsa cukor, s 3800 forint. Pénzbe átszámít­va holdanként 7040 forintot jelent. Hozzászámítjuk azt is* hogy a cukorrépatermelés a répát termelő földterületre mentesíti a termelőt a be­adási kötelezettség alól. Megyénkben megindult a cukorrépa szerződtetésj mun­ka. Az 1956-os évben közel 7000 hold répát akarunk ter­melni. A tsz-ek és egyéni ter­melők augusztus és szeptem- . berben kötik meg a szerződé- I süket a gyárral. Erre azért van szükség, hogy minden szerződéstkötő, már az őszi vetés talajelőkészítésénél ter­vezni tudjon területén, hogy hová vet répát, s az őszi mélyszántást, trágyázást en­nek megfelelően tudja elvé­gezni. Polcnyi Szűcs András Hatvani Cukorgyár igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents