Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-31 / 61. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955. július 31. vasárnap. ÖRÖMÖK, APRÓ BOSSZÚSÁGOK KÖVESSÉK KULTŰROTTHONAINK A BALATONIAK PÉLDÁJÁT Qlekéz az élet»., Széchenyi utcán zajlik az egyszerű hétköznapok színes forgataga. A szűk járdán lassan hömpölyög a tömeg, az udva­riasabbak igyekeztek kikerülni a szembe­jövőt, a többség elvárja, hogy kikerüljék. A nap teljes erővel süt, olyan az utca, mint egy gőzfürdő. Aztán egyszerre elsötétedik, haragos sötét felhők takarják be a Napot, s perceken belül hatalmas cseppekben hull a kellemes, hűsítő nyári zápor. Az utca képe olyan, mint egy megbolygatott méhkas, mindenki fedél alá igyekszik. A Keravill napellenző ponyvája alatt sok járó-kelő ta­lál védelemre a természetes zuhany elől. Itt szorongunk vagy húszán, akik ha csak 10 percig is, de sorstársak lettünk. Egy ti­szavirág életű kollektívába tömörültünk, ahol eltűnik minden különbség és egységes nehezteléssel szorítunk helyet az újonnan érkezőknek, akik mint a vizes kutya, úgy rázzák le magukról az esőcseppeket. Lassan megindul a társalgás, vannak, akik a kira­katot nézik és azon töprengenek, hogy va­jon ki fogja megvenni a kirakatba elhelye­zett csónakmotort. Később a figyelem közép­pontjába, nem is érdektelenül, egy fiatal lány kerül, aki futva közeledik a biztos me­nedékhely felé. Kollektívánk férfi tagjai készségesen adnak helyet, a lány körülnéz, úgylátszik azon gondolkozik, hogy köszön­jön-e, miután úgy illendő, ha valahová be­megy. Csakhamar talál magának elfoglaltsá­got: szépen berakott Maximka-frizuráját próbálja menteni, melyet az eső ugyancsak szétzilált. Mellettem két férfi vitatkozik. — Nehéz ma az élet, az embernek meg kell gondolni, mielőtt egy fillért kiadna, ezen kéne már segíteni — mondja az egyik, a csizmanadrágos. — Hiszen épp azt csináljuk — feleli a másik, kék overáljából verve ki a vizet —, persze nem megy könnyen. — Nem megy könnyen, ez engem nem túlzottan elégít ki, én nem a holnapnak élek, elhiszem, hogy 10 év múlva már sok­kal könnyebb lesz, unokáink pedig már azt a szót sem ismerik, hogy „nincs“, A másik érvelni próbál: — Azért most 6em nyomorog senki. Néz­zen szét, senki sem rongyos, senki sem éhes. Persze ma még nem lehet mindenkinek autója, háza, hisz emlékezzen vissza, 10 éve örültünk volna egy jó í-uhának is. — Az igaz, de akkor kapitalizmus volt, akkor az ember nem is várt semmit, csak melóztunk reggeltől estig, mint az állat — vallja a csizmanadrágos. így vitatkoznak tovább, egyszercsak egy hang szakítja félbe párbeszédüket: Mind­járt eláll az eső... És a bátrabbak már indulnak is. A levegő kellemesen friss, az emberek megkönnyebbülten szívják a jó, hűsebb, esőízű levegőt. Oszlik kis kollektí­vánk, a csizmanadrágos is befejezi a vitát: — Hiába, nehéz az élet — mondja letar- gikusan. — De szép — mosolyog vissza a másik — és elindulnak a járda széle felé. A munkás nagyokat szippant a friss leve­gőből, mosolygó arccal lassan elindul, vita­társa pedig komor ábrázattal felül csillogó Pannónia motorkerékpárjára és azon el- száguld. Hiába, na, nehéz az élet. Herbst Ferenc cáf láp (árnya pja tanár ember volt, nagyapja vendég­lős. övéké volt az Úri Klub. Az apja ko­rán elhalt, s ő nagyapáéknál, illetve a kávéházban nőtt fel. Ma is, ha valaki meg­sérti jártasságát a kártyában, büszkén kéri ki magának. — Kérem, én még iskolába se jártam, mikor már ismertem a romit, Ezüst evőeszközök, jégbehűtött tejeská­vé, mézes-vajas kenyérrel, otthonos moz­gás a konyhában, ahol féldisznókat, tíz ki­lós pontyokat trancsírozott a szakács. Tisz­telettudó köszönés a kisváros úri vendégei­nek, kiktől viszonzásképp barackot kapott a fejére. Lopni a kasszából, vendégül látni a paptanárokat egy-egy zsíros, böfögős va­csorára, mert rosszul állunk matematikából, vagy latinból. Hallgatni lefekvéskor nagy­apa ima utáni mormogását, hogy jó volna a kerthelyiséget is megszerezni, hiszen ez az év jól sikerült, s nagymama válaszát; hogy „ ... mindennapi kenyerünket add meg ne­künk ma..de hát akkor új embereket kell felvennünk, és ezek is annyit esznek, lopnak, — ebben a légkörben nőtt fel. Soha sem játszott, illetve nem úgy, mint a többi gyermek. Vasalt matrózruhájáért, lakkcipő­jéért, damasztszalvétába csomagolt tízórai­jáért sokszor megverték a gyerekek. Ha valamely tanár Lalinak szólította, azért is kijárt hazafelé egy-két pofon, — A Nílus Amerikában folyik — Lalikám?, hülye úrfi­kám, s földrajzból egyest kaptunk? Püff, paff. Nesze, ez a pofon meg itt terem Eger­ben; Hazaszaladt, elbújt, majd megtörölte köny- nyektől nedves szemüvegét, kiment a kony­hába, belerúgott a konyhalányba. S belül úgy érezte, ezzel visszaszerezte megtépázott becsületét. Egész délután nem tanult, csak nem bolond? De a grundokra sem mert ki­menni játszani, pedig oda sokszor nagyon vágyott. Behúzódott a sötét kávéházba, fi­gyelte a biliárdozókat, meg a kártyásokat. Később maga is próbálkozott. De közbe Laliból Lajos lett, egyforintosok helyett 10 forintosokat lopott, s a konyha­lányokba sem rúgott már bele — sőt! Aztán — mit tesz isten — a kávéház volt, nincs. S vele együtt elpattant minden, mint a szappanbuborék. S ma? Lali, bocsánat Lajos 20 év körüli, egy kicsit göthös fiatalember. Szemüvege mögül ravasz, koravén szemével vizsgálja a neki sehogyan sem tetsző világot. Nem dolgozik. Most akar elhelyezkedni, egykori kávéházukba jár kártyázgatni. Érdekes, de ma sincs egy barátja sem. Egy-két lecsúszott, derékbatört egzisztenciá- jú nővel pletykázgat, közvetít, kerít, ahogy annakidején tanulta. Politikával, isten ments, nem foglalkozik. Csak a kommunisták, meg az oroszok — no, de ne szólj szám, nem fáj fejem. Mindössze húsz éves, de ebből 17-et mo­csárban töltött. Sehol egy kis mosoly, sehol egy kis fény, egy kis egészség. Most itt él a többi húszéves között, mint a láp virága. Ha átültetnénk, ha kalapácsot, vagy csá­kányt adnánk a kezébe, vajon lenne belőle valami? Nehéz kérdés. Suba Andor Alig egy hete alakult meg a balatoni kultúragitációs pro­pagandacsoport. Alakuló gyű­lésükön komoly tervet dolgoz­tak ki, hogyan segítsék a nyá­ri mezőgazdasági munkákat és a tsz fejlesztését. Először is a Borsodnádasdi Lemezgyár­hoz fordultak segítségért. Az üzemi kultúrotthon igazgatója ígéretet tett a balatoniaknak, hogy a legmesszebbmenő támo­gatást megadja. Ennek szelle­mében a nyár folyamán több műsort tartanak a községben. A gyár fúvószenekara vasárna­ponként térzenét, este pedig jutalomműsort ad az élenjáró dolgozó parasztok tiszteletére. Kiküldik a gyár han-gszóros kocsiját és rigmusbrigádját, mely köszönti az első ter­ménybeadókat. Az üzemi és községi kultúrotthon közös ta­lálkozót szervez. A községi kultúrotthon és zenekara is készül a kiválóak kö­szöntésére saját otthonukban, valamint az augusztusban meg­A nyári hónapok filmújdansáyai Hazánkban már évekkel ez­előtt megszüntették az úgyne­vezett uborkaszezon fogalmat, s mint már esztendők óta, így az idén is arra törekszik a filmforgalmazás, hogy a nyári hónapokban is értékes, s ú, filmek kerüljenek bemutatásra így láthatjuk meg a nyár fo­lyamán a Romeo és Julia című új színes szovjet filmet, amely a cannesi nemzetközi film- fesztiválon a zenésfilmek nagy­díját nyerte el. Ugyancsak si­keres cannesi szereplés után érkezik hazánkba a csehszlo­vákok színes történelmi filmje a Kutyafejűek. Augusztusban láthatjuk a színes, német me­sefilmet. a Mühlenbergi ördö­gök. Ki a legjobb ember? erre a kérdésre a legújabb cseh­szlovák filmszatíra felel. De bemutatják az Özönvíz előtt című nagy francia filmalkotást is, amely a francia fiatalok életéről szól. Ugyancsak fran­cia—olasz közös produkciót láthatunk a Félelem bére cím­mel. Augusztus 1-ig legjobb filmvígjáték lesz a Valahol már találkoztunk című szovjet film. Láthatjuk továbbá az Ed Martin, a pincérfiú és a Ten­gerparti találkozás című né­met filmeket, a Gróf Monte Christo, a Dumas regényből készült francia—olasz közös produkciót, a Scott kapitány angol és a Titokzatos Afrika című csehszlovák filmeket is. Magyar filmek közül a Gázo­lás magyar társadalmi drámát mutatják be augusztusban. Tudod-e pajtás, hogy... ? A tömegek zenei nevelésének lehetőségei és módszere Egerben július 24-i számunkban levő rejtvény megfejtése a követ­kező: Mátravidéki Erőmű. 1. Medve. 2. Ánizs. Tódebrő, Recsk, Alagút, Vár, Imókő, Dobó István, Égerfa. Konzerv­gyár, Istenmezeje, Eged, Riz- ling, Őzike, Minaret. Üveggyár. A pajtások most nem voltak ügyesek, csak két pajtás köze­lítette meg a rejtvényben levő kérdéseket. Szeretnénk, ha a pajtások véleményt mondaná­nak rejtvényeinkről és megír­nák, hogy mi nem jó és mi jó benne. Következő rejtvényünk az úttörők nagy nyári felada­táról szól, remélem, ezt már könnyebben fogják megfejteni. 1. Rostjából vásznat szőnek. 2. Cirkuszban szerepel. 3. Régi hangszer. 4. Tavaly pusztított az or­szágban. 5. Kína a hazája. 6. Afrikában élő nép. 7. Tolvaj állat. 8. Félsziget Közép-Ameriká­ban. 9. Mezei rágcsáló. 10. Jókai könyvében gyak­ran szerepelnek. 11. Üttörők nyári öröme. 12. Fizikai folyamat. 13. Homoktenger. A megfejtést kérjük augusz­tus 5-ig küldjétek be. Eladó beköltözhető családi ház a Csákóban. Eger. Nagyrét u. 10. Elcserélném egri belvárosi há­romszobás. összkomfortos laká­somat misko'ci hasonlóért, eset­leg 2 szoba-összkomfortos la­kásért Cím: Textilnagykereske­ilelmi, Eger. IV. A szélesebb tömegek zenei nevelésére kitűnő alkalom nyí­lik az egyes szórakozóhelyeken is. Hogy mást ne említsünk, itt van pl. a Táncsics Szálló nagyterme. Itt minden este, a rádióból is jólismert Suha— Csernitzki kisegyüttes muzsi­kál. Műsorukon Mozart, Bee­thoven, Verdi és Schubert, Csajkovszkij és Hacsaturján stb. művek egyaránt szerepel­nek. Milyen jó lenne, ha egy- egy szám eljátszása előtt a kü­lönben zenetanán képesítéssel is rendelkező Csernitzki Dénes odaállna a mikrofon elé és tíz­tizenöt mondattal bevezetné az egyes műveket. — Csak úgy mellesleg említem, de az előb­biek illusztrálására: sokan nem is gondolják, hogy a legutóbbi időben pl. a mozielőadásra váró tömegben jó néhányszor felfigyelhettünk a Trubadúr egy-két dallamára. Mindany- nyiszor 20—24 éves fiatalembe­rek dúdolták. Ez pedig egyes- egyedül a Suha—Csermtzki- zenekar érdeme, hiszen nekik ez állandó műsorszámuk és az előbb említett fiatalemberek is gyakori vendégük. Milyen jó lenne, ha ezek a fogékony, fia­tal dolgozók a szombati szóra­kozásuk alkalmával meghalla­nák Csernitzki Dénestől, hogy a Trubadúr szerzője, Verdi, milyen szerepet töltött be népe szabadságharcában s egyáltalá­ban miért is írta meg a Truba­dúrt stb. Vagy egy másik le­hetőség: ha a zenekar pihenőt tart, akkor Csernitzki Dénes eljátszhat mondjuk egy tételt valamelyik Beethoven vagy Mozart szonátából (az egész szonáta kezdetben még sok lenne a közönségnek, vagy Suha Pál egy klasszikus he­gedűszólót, mondjuk: Beetho­ven F-dur románcát), termé­szetesen szintén magyarázatos bevezetés után. Az éttermek mellett a neve­lésre bő lehetőség nyílik egy másik fajta szórakozóhelyen, a moz ban is. A filmkeltette ked­vező lélektani hatást a mozi vezetői úgy tudnák a közönség­ben elmélyíttetni, hogy c ze­nésfilmet 'követő heteikben az illető filmből származó leg­szebb részletéket játszanak az előadás előtti vagy közötti szü­netekben. Ezen a területen további le­hetőségként kínálkozik még a strandf ürdő. Minthogy itt a kö­zönség elég változó, nem lehet az anyag összeállításában a fo­kozatosság elvét (a skálától a szimfóniáig) követnünk, hanem a „zenei naptár“-nak megfe­lelő számokat vehetjük sorra. A Rádió Újságban közölt ze­neszerzői évfordulóknak meg­felelően naponta vagy másna1 ponta szólhatunk egy-egy zene­szerzőről és néhány darabjáról. És végül e területen szóljunk a sporttelepeken kínálkozó le­hetőségekről. Mit hallunk itt általában? Néhány sportindu­lót, és semmi mást. Pedig na­gyon sok szép indulója van a klasszikus zeneirodalomnak is. (így pl. Verdi: Aida bevonulási induló, Gounod: Faust-induló, Suppe: Könnyűlovasság, Liszt, Erkel, Sosztakovics stb.) Nem is stílszerű talán minden sport- rendezvény alkalmával a klasz- szikus művek felhasználása, hiszen sok labdarúgó-mérkőzés elég zaklatott hangulatú, de az egészségesen lüktető, ritmusos atlétikai, tornász- és úszóvia­dalokra feltétlenül ajánljuk az előbbi zeneszámokat. Befejezésül szóljunk a sajtó­nak zenei nevelésbeli szerepé­ről is. Ez a szerep kettős funk­ciót jelent. Jelenti egyrészt azt, hogy a zenei rendezvényekre felhívja a figyelmet, akár a kulturális hetinaptár (ahol az irodalmi és egyéb művészi ren­dezvények mellett a zenei ese­mények is ott szerepelnek) közlésével, vagy pedig az ese­dékes zenekari est műsoranya­gáról szóló rövid tájékoztató közzétételével. A sajtó másik szerepe az lenne, hogy a zenei események minőségi értékelé­sével fokozhatná a zenei élet fejlődését és megjelölhetné a további haladás irányát. Ezt a fejtegetést legnagyobb élő zeneszerzőnk legújabb könyvének címadó megállapí­tásával zárjuk: „A zene min­denkié.“ (Kodály.) Azonban, hogy ez a művelődésbeli de­mokrácia gondolatkörébe tar­tozó kifejezés valósággá váljon, nagyon sok nevelőmunkára van szükség. Dr. Almásy György a TTIT tagja (Vége.) rendezendő „Ki mit szeret" estre. Erre meghívják a falu dolgozóit és a legjobbak kí­vánsága alapján állítják össze a műsort. Tervük jó és külö­nösen helyes, hogy egy közeli ipari üzemhez fordultak se­gítségért. Példájukat követheti sok község, amely közelében nagyobb ipari üzem van. A hatvani vasutas kultúr­otthon színjátszói biztos szíve­sen elfogadják a herédiek, a boldogialk, vagy a nagygom­bosiak meghívását. A Gyön­gyösi Váltógyár kiváló színját­szó csoportja sok szép estét tudna szerezni az adácsi, szű­csi, gyöngyössolymosi dolgozó parasztoknak. Sorolhatnánk még a bélapátfalviakat, eger- csehieket, recskieket — hívják meg őket és biztos eljönnek. Később természetesen vissza­adják a látogatást, s a köz­ség művészeti csoportjai szó­rakoztatják az üzem dolgo­zóit Hasznos és szórakoztató lesz a balatoniak találkozása ——1 a borsodnádasdi munkásokkal. A vidám találkozón közelebb kerülnek egymáshoz, megis­merik, megszeretik egymást, — erősödik a muhkás-paraszt szövetség. A balatoniak színjátszó cso­portja feladatul tűzte maga elé, hogy a kultúrmunkával is segítik a tsz-ek fejlesztését és megerősítését. Betanulják Ur- bán Ernő „Tűzkeresztség“ és „Gál Anna diadala" című drá­máját. Előadást tartanak Ve­res Péter „Próbatétel° című könyvéről és erre meghívják az írót is. Veres Péter elfo­gadta a meghívást. A balatoni kultúrotthon igazgatója. Kormos Imre és a bizottság tagjai, Kerek Emil, Lestál Sándor és Kormos Zsigmond, jó tervet készítet­tek. Ha mindezeket meg is va­lósítják, elmondhatják, hogy hasznos, szép munkát végez­tek. „ Akiknek majd tapsolni fogunk Dobi írisz: Debrecenben szü­letett. már középiskolában ki­tűnt gyönyörű hangjával, s akkor határozta el, hogy vagy énekesnő, vagy színésznő lesz. Terve sikerült. 1953-ban elvé­gezte a Színiakadémiát és éne­kes színésznőnek szerződtették a kecskeméti Katona József színházba. Itt játszotta töb­bek között János vitéz: Ilus- káját. Luxemburg grófjában Angélát, a Leányvásárban 127-szer Bettit, de játszott pró­zát is. — s erre igen büszke, — az Aranyemberben ő volt Tímea. A kecskeméti színház­ban lehetősége volt vígoperák­ban is énekelni, így Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél és a Fortunió dalában, amelyet a rádióban közvetítettek is a kecskeméti színházból. Na­gyon szeretné eljátszani Sha­kespeare: Szentivánéji álom­ból a Puckot. hiszen színiaka- démista korában nagy sikerrel játszott már Shakespeare sze­repet. Nagy örömmel készül az egri Gárdonyi színház, ré­szére fenntartott szerepkörei­re. Több mint valószínű, hogy ő játssza majd a János vitéz Iluskáját. Az egri közönség örömmel köszönti Dobi íriszt, s reméljük, hogy igen sokat tapsol majd neki. Egerben a Szpartakusz SE sportün­nepségei gaz­dag progra­mot ígérnek. Valamennyi sportlétesítmény egész nap üzem­ben' van. A stadionban 9 óra­kor az atlétikai döntő, 9.45 órakor a Heves és Borsod megyei férd és női egyéni tornaverseny, majd utána elso- osztályú gúla csapatverseny lesz. Délután 3 órakor meghívásos at­létikai versenyt tartanak a Bu­dapesti Szpartakusz—Eqri Bástya és Gyöngyösi Bástya közreműkö­désével. Fél öt órakor kerül sor a Budapesti Szpartakusz —Egri Bástya labdarúgó mérkőzésre. Az egri versenyuszoda is egész nap izgalmas küzdelmek színhelye lesz. Délelőtt fél 10 órakor kez­dődik az Egri Dózsa úszóverse­nye maid azt követi 11 órakor az Egri Dózsa —Csepeli Vasas ob. II. vízilabda mérkőzés. Egy óra­kor újabb úszóverseny lesz, me lyen részt vesznek a Budapesti Szpartakusz, a Bőripari Szpar­takusz, az Egri Bástya és az ózdi Vasas sportolói. Két órakor a Budapesti Szpartakusz és Egri Bástya tart serlegmérkőzést. Hat­vanban a városi futballpályá t négy órakor kezdődik a Hatvani Törekvés — Gyöngyösi Kinizsi ifi., maid azt követően a Hatvani Tö­rekvés— Gyöngyösi Kinizsi me­gyei elsöosztályú labdarúgó mér­kőzés. dr Az egri Dó­zsában mati­nén a Furfan­gos fejedelem című cseh fil­met. délután és este a Tigrisszelíditő című vidám szöv­et filmet, a Vörös Csillagban dél­előtt a Cirkusz című szovjet fil­met, délután a Hajnal a Nyeman 'elett című színes szovjet filmet vetítik. A gyöngyösi Szabadság matiné- műsora az Örs a hegyekben című szovjet, film. délután a Világbaj­nok című szovjet sportfilm. A Puskin moziban, délelőtt a Ve­szélyes őriárat című szovjet, dél­után az Amikor a mezők virá­goznak című svéd filmet mutaíj i be. A hatvani mozi a Hűség pró­bája című szovjet filmet játssza, míg matinén az Ezüstszínű por című szovjet filmet mutatja be. A fü-esabonyi mozi, a Simon Menyhért születése című magyar filmet vetíti. Egerben egy órakor a Szpartakusz- nap kereté­ben a Nép­kertben a He­ves megyei szövetkezetek kultúrcsopcrtjai ad­nak vidám brigádmüsort. Este fél 8 órakor kezdődik a Pe­dagógiai Főiskola udvarán a Kisipari Szövetkezetek ének-, zene- és táncegyüttesének hang­versenye. A Népkertben délután két előadásban mutatja be a Varsó Cirkusz, Lengyelország leg­nagyobb utazó cirkusza színes műsorát. Gyöngyösön a járási kultúrház szabadtéri színpadán este 8 óra­kor az Állami Operaház szólistái tartanak hangversenyt „Világhírű operák, világhírű operettek” cim­Vasárnap es­te az egri és a hatvani já­rási kultúr- házban ren­deznek nyil­vános tánc­mulatságot. NAPTÁR Augusztus 1: 1920-ban 35 évvel ezelőtt ala­kult meg az Angol Kommunista Párt. 1944- ben. 11 éve kezdődött meg a varsói felkelés. 1946-ban. 9 éve született meg a forint. Augusztus 2: 1919-ben, 36 évvel ezelőtt gyil­kolták meg Szamueli Tibort, a kommunista párt egyik nagy har­1940, 15 évvel ezelőtt alakult meg a Moldvai Szovjet Szo­cialista Köztársaság. 1945- ben, 10 éve halt meg Pietro Mascagni, a világhírű olasz zeneszerző. Pentaprlzmás Exa fényképező­gép eladó, Balogh, Bajcsy-Zs. u. 7. Eger. Kifogástalan „Meridor” kötő­gép eladó. Megtekinthető délután 5—7-ig. Eger, Bartakovics u. 1. Varrógép, süllyesztő, kitűnő gyártmány és használt tetőcse­rének eladó. Eger. Lenkey utca. Kánya-ház. >

Next

/
Thumbnails
Contents