Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-24 / 59. szám

1955. július 21. vasárnap. NÉPÚJSÁG &£ádtyá6a*c A ROSSZ, gidres-gödrös, sebhelyes makadám úton, a festői hegyekkel szegélyezett Eger-patak völgyében, mely sok helyt olyan szűk, hogy a vasút, a csörgedező patak és az országút fér csak el, s mellet­tük már meredeken emelked­nek a félelmetes sziklafalak, fürgén halad a kis Csepel. Az úton kövekkel megrakott te­herautók verik rám a port, az egyik alagútból most robog elő a putnoki vonat és zaka­tolva elhalad az út felett hú­zódó hídon. Ablakában sok kí­váncsi fej nézi a szép tájat. A zöld hegyoldalban néhol hatalmas kőbányáit, vörös, fe­hér vagy szürke foltjai látha­tók, olyanok mintha egy ha­talmas óriás harapott volna ki egy darabot a nyugodt Bükk kőtestéből. Nemsokára feltű­nik Szarvaskő, ez a magányos, hatalmas szikla, melynek me­redek, megmászhatatlan szirt­iéin mér az Árpádok idején erős vár dacolt a betolakodó idegenekkel, de vigyázó sze­mekkel nézett a Bükk oldalán legeltető pásztorokra, favágók­ra és kőtörőkre. Nevét a mon­da szerint onnan kapta, hogy­ha szarvas vagy egyéb vad a vadászok elől a sziklacsúcsra menekült üldözői elől. a biztos halált jelentő mélységbe kel­lett ugrania. A szikla felett a mély kék nyári égen rohan­nak a fehér felhők. Az ember félni kezd, úgy érzi, hogy a hatalmas sziklaóriás lassan rá- dő] az útra. Már idehallatszik a kőbánya hatalmas zúzóinak zöreje és egy kanyar után feltűnik a ha­talmas bánya is. Rekkenő nyá­ri hőség van, a bánya felett vibrál a forró levegő, a hatal­mas kőfal ontja magából a me­leget. Közelebb mennék a bá­nyához, de áll jt parancsol­nak. Robbantás lesz. A bányászok egy hatméteres mély lyukat fúrtak a hegy gyomrába és most már a be­helyezett nagymennyiségű di­namit felé közeleg a gyújtózsi- nor kis lángnyelve. A bányá­szok messze elhúzódtak a szín­helyről és most az árnyékban h üdülve beszélgetnek. Lövei Jánost és Barta Mihályt kere­sem, akik a bánya legrégibb dolgozói, mindkettő 30 éve kő­bányász. Idős embert vártam és vezetőm egy fiatal, erős, napbarnított férfira mutatott, aki egy csille alá bújt a nap­sugarak elől és nyugodtan ci­garettázott, ügyet sem vetve a készülő robbantásra. Megké­rem, mesélje el, milyen volt régen a kőbánya. — TIZENHÉTÉVES korom óta dolgozom kőbányában. Ke­serves volt az nagyon. Gépnek hírét sem ismertük. Egyetlen „gépünk” a 8—10 kilós kala­pács és a fúró. öt-hat napig is elkínlódtunk, amíg egy-egy ilyen lyukat ki váj tunk, amit ma kompresszorral egy nap alatt játszva elvégzünk. Min­den munkát gép nélkül végez­tünk, a fejtéstől, a szállításon keresztül a törésig. És ezért az emberfeletti, naponta 12 órás munkáért 90 fillér volt a nap­szám — meséli Lövei János. Nem véletlen, hogy régen er­ről a munkáról úgy beszéltek, mint a legnehezebb, legrosz- szabbul fizetett szakmáról. A kő nem arany, a gép nem ki­fizető. drága, az ember pedig olcsó — ez volt az elv akkor. De azóta ez az elv megválto­zott és ezt érzik Lövei elv- társék is. Az ember drágább lett mindennél, ehhez azonban sok mindennek kellett történ­nie. Eltűnt Varga Ákos, a bá­nya utolsó tulajdonosa, ott­hagyta a bányát, az egyetlen rozoga gőzgépet és a sok ke- ményizmú. de a mégtöbb fá­radt embert. Elsöpörte őt is a vihar, amely oly sok szenve­dést és bűnt tisztított el ebből az országból. Nézze — figyelmeztetnek —. mindjárt robban. A jelzett irányba nézek. Még minden csendes. Egyszerre megemel­kedik a föld. a sziklafalból ki­válik egy hatalmas tömb és a hegy tetején lévő földdel a rajta lévő növényzettel és fák­kal együtt lassan dőlni kezd. A robbanás hangja csak ké­sőbb ér hozzánk, ekkorra már földet reszkettető- robajjal el­dől az egész fal. Visszhangzik a környék, a leomló kőtömbök zajától, majd lassan leül a por és megállapítjuk, hogy a robbantás sikerült. Mikor már további omlás veszélye nem fenyegetett, benépesül a bá­nya. A kompresszor fülsike­títő zajjal vágja szét a na- nagyobb darabokat, melyeket izmos kezek csillébe raknak. A teli csillét a vontatógép vi­szi a törőműhöz, melynek szíve egy 75 lóerős Sztalinyec mo­tor. Ez hajtja a két előtörőt és két utántörőt. A hatalmas ere­jű gép szájába a csilléből öm­lik a kő. Félelmetes belenézni a hatalmas erejű gép tátongó torkába, melynek vasfogai éhesen falják, rágják a nagy- szilárdságú köveket, a gabbrót és diabázt. Ugyanez a gép nagyságszerint válogatja a zú­zott köveket, melyek innen a törőmű alatt álló vagonokba vagy autókba kerülnek. SOKAT lehetne még me­sélni erről a bányáról, de már ezek is azt mutatják, hogy itt is, mint mindenütt, győz a gép, az ember pedig csak irá­nyít. Egy bányász átlagban 1200—1500 forintot keres, üze­mi étkeztetést és munkaruhát kap. A bánya teljesítménye a felszabadulás előtt havi 100 vagon volt. Ma havonta 1500 vagont visz el a pöfögő moz­dony, utak, házak építéséhez. Ebből épül a felsőtárkányi út és megyénk sok más útja, épülete és kis családiháza. Elhagyjuk lassan a bányát. Az út kihalt, félbehagyott fej­tések mellett halad. Ezeken a helyeken nem termeltek, mert a kőnek nem volt meg a kellő szilárdsága. A magas kőfal sokhelyt vöröses színezésű, je­lezve, hogy a vulkáni műkö­dés a kővel vasércet is ho­zott a felszínre. Még egy félő pillantást ve­tek a meredek falra és elbú­csúzom új ismerőseimtől, a kő­bányászoktól. Lassan elvész a kőtörők zaja, egyedül robog a motor a vadregényes patak mellett. Éleset csattan a tele­szkóp rugója, amikor a motor egy-egy gödörbe szalad. Az út tényleg rossz, de nem baj. Szarvaskőt elhagyva egy mun­kacsapattal találkoztam, akik a jellegzetes műszereikkel, a fehér-piros csíkos - rúddal és teodolittal mérték fel az utat. Talán nemsokára új út épül itt is és a szarvaskői bányá­szok termelte kőből épített új úton száguldhatnak a bányá­szok autóbuszai, a gazdag Bükk szép tájai felé Igyekvő autók és motorkerékpárok. Herbst Ferenc Huszonnégy és fél mázsás j átlagtermés őszi árpából A szorgalmas munkának ÍJ megmutatkozik az eredménye s a mezüszemerei Nincs Akadály j TSZ-ben is. Befejezték az a őszi árpa aratását kombájnnal.? A termés holdanként 24,5 má-S zsa lett. Megkezdték a tavaszié árpa aratását is és a tagság S úgy vélekedik, ennél is elérik ; a 15 mázsás átlagtermést. A§ bűz a is nagyon szépnek mond-x ható — 12 mázsás átlagtermés- 9 re számítanak. Kukoricából8 35, burgonyából 100, cukorrá-8 púból 200 mázsás termést vár-8 nak holdanként. Az árpabe-§ adást már 100 százalékban a teljesítették, a búzából 84 má-g zsát adtak be eddig. Seres János vb-elnök Szedik a rukordinnvéi | a rsányi határban Megyénkben több mint ezer holdon érik a híres hevesi dinnye. Csányban és környé­kén, ahol a dinnye legnagyobb részét termelik, mán meg­kezdték az első beérett cukor- dinnye szedését. Az egyénileg dolgozó parasztok az első sze- désű 70—80 dekás cuikordiny- nyét már útnak indították Bu­dapestre. Rövidesen megkez­dődik a dinnye szedése a Kál környéki dolgozó parasztok földjén is. Előreláthatólag a jövő héten már több mázsa cukordinnyét szállítanak majd a megyéből a fővárosba és az ország különböző vidé­keire. ÁTÁNYI „MÁKVIRÁGOK“ A JOSZIVU CZAKO Jól ismerik Czakó István volt hentest Átányban. De ha eddig nem ismerték volna, most „jó szívéről” válna ismertté. Az történt ugyanis, hogy még a tavaszon eladott egy tehenet, vett is helyette egy másikat. Vem­hesét. Ez eddig rendjén is volna. A hiba ott kezdődött, mikor megellett a tehén. Czakó Ist­ván gyorsan számot vetett magában és úgy gondolta, jobban jár, ha a tejet szabadpiacra viszi, a barjút meg valahogy eltünteti. Le­vágni feketén nem akarta, nyilván azért, mert igen „törvénytisztelő” ember, fogta hát magát és odaajándékozta a kéthetes szopósborjút, ne­velje fel más. De hát a borjú új gazdái nem tudtak mit kezdeni a kis jószággal, s bizo­nyára egy-kettőre kényszervágásra került volna a sor, ha fel nem fedezik, mi van a jószívűség mögött. Czakó Istvánnak most a bíróság előtt kell számot adnia arról, miért szegte meg a tör­vényt, miért akarta szabotálni a szarvas­marhatenyésztést. De azt sem ártana számon- kémi tőle, hogy tett szert olyan rövid idő alatt három házra, földre. Mert feltehető, hogy nem egészen becsületes úton jutott ahhoz sem. ADDIG JÁR A KORSO A KÚTRA... Miért nincs elég kenyér Átányban? Nem törődik most senki azzal, hogy a népnek ke­nyere legyen.. ; — így hangoskodott, vagy suttogott nem egyszer Ötvös Józsefné átányi kulákasszony, mikor kenyérre, vagy lisztre várt a boltban. Lázítani szerette volna a dol­gozókat, pedig ő is tudott volna egy-két szót mondani arról, hová is lesz néha a búza. Hi­szen az ő férje is egyike azoknak, akik ga­bonával spekulálnak. Az elmúlt hónapban nem egyszer összevásárolt a hevesi piacon is ku­koricát meg búzát. A kukoricán kis idő múlva túladott, természetesen magasabb áron, de a búzával máshogy spekulált. A malmokban átcserélte korpára, azután mázsánként 700 forintért árulgatta. Legkevesebb 300 forint haszna volt minden mázsa korpán. S közben mialatt így spekulált a búzával, rendszeresen vitte a boltból az asszony a kenyeret, a lisztet. Azt mondja a régi közmondás: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Hát ötvösé eltört, mégpedig alaposan. Most már a rácsok mögött fontolgathatja, érdemes-e szembe­kerülni a néppel, a nép törvényeivel. KÉT HÍR - KÉT VILÁG 1925. január 27. VILÁG (Harcos hangú, bátor kis­polgári-értelmiségi napilap volt. Betiltották). A földművelésügyi miniszter az aratógépek lomtárba helyezését óhajtja. A földművelésügyi minisztérium’ az idei mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzése érde­kében rendeletet adott ki. Azt ajánlja a miniszter, hogy az aratógépeket mindaddig ne vegyék igénybe, míg meg­felelő számban munkaerő áll rendelkezésre. Ha a mi­niszter úgy gondolja, hogy a mezőgazdasági gépek lom­tárba helyezése útján segíthet a munkanélküliségen, ak­kor ezzel olyan intézkedést adott ki, amelynek mása ta­lán sikerrel volna alkalmazható az ipari munkanélküli­ség leküzdésére is. A munkanélküliség leküzdésének új és igen hasznos lehetőségére mutat rá a földművelésügyi miniszter rendelete, csak az a baj, hogy a rendeletet már ötödik éve ismétli meg a miniszter és a munkanélküli-* ségen még sohasem segített. ★ Tizenhat kombájn és 66 aratógep dolgozik a megyé- ben. Kevés, még mindig kevés ennyi gép, valósággal ve­szekednek értük az egyes termelőszövetkezetek. S bár a gépek a holdak százait, ezreit aratják, takarítják be* mégis kevés a munkáskéz. Nem munkanélküliség, mun­kaerőhiány van 1955. júliusában Heves megye mezőgaz­daságában éppen úgy, mint a magyar mezőgazdaság bár­mely területén. OOOOOOOQ°C)00c^ooc>oooooooc000000OOCXXX»OOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOeOOCXXXXXOOOOB> Heves megyében is lehet már szerződést kötni az új szarvasmarha- és sertéshizlalási akciókra A Központi Vezetőség Június 8-i határozata fontos feladatként jelölte meg az állattenyésztés, kü­lönösen a szarvasmarha tenyész­tés fejlesztését. Ennek megfelelő­en a minisztertanács a tenyésztők tenyésztési kedvének fokozására, valamint a közellátásunk biztosí­tására új szerződéses éllatneve- lési és hizlalási akciókat Indí­tott. A szerződéses akciókban bika (tinó) és sertés hizlalásra ezután is lehet szerződést kötni, de az eddiginél, kedvezőbb feltételek mellett. Hizottbikát eddig csak 250 kilóig lehetett beállítani, s legalább 9 hónapig kellett hiz­lalni a termelőknek. Most mér 300 kg-ig terjedő súlyú borjút le­köthetnek és négy hónap múlva — ha eléri a 400 kg-ot, már át­veszik azt. A lekötéskor 300 fo­rint előleget kap a szerződő. A sertéshizlalási akcióban igen Jelentős a december 31-ig átadott állatokra engedélyezett takar­mány-kedvezmény. Eszerint be­adásra kötelezett egyéni termelők minden lekötött darab sertés után — a súlytól függően — 100—180 kg. tszcs taggok pedig 130—230 kg takarmány kedvez­ményt kapnak. Változatlanul ér­vényben maradt a mennyiségi prémium, melyet már 5 darab ser­tésre megkaphatnak a szerződők, esetleg társulással is. A mennyi­ségi prémium 20 darabig 80 fil- fér. ezenfelül 1 forint kilogram­monként. Egyén) termelő a lekö­téskor 400 forint, tszcs pedig 600 forint darabonkénti előleget kap. Igen Jelentősek és kedvező fel­tételűik a tenyészüsző akciók, melyeknél tenyészérett és vemhes üszőre lehet szerződni. 4—10 hó- napos megfelelő üszőt 12—18 hó­napig kell nevelni, legalább C. te nyészminőségre, s legalább ll'. osztályzatra. Három részletben 1500 forint előleget, átvételnél pedig 9—12 forintos kilónkénti vételárat kap a tenyésztő. A gazdaközönség számára kü- lönösen kedvezőnek Ígérkezik az ún. felnőtt szarvasmarha akció, melynek keretében bármilyen korú, hizlalásra alkalmas ökröt, tinót, vagy bikát ezenkívül kise­lejtezett tehenet és üszőt lehet lekötni, Egyösszegben 1500 fo- rintot kap a szerződő a lekötött állat után. 3—6 hónapon belül pedig legalább 100 kg-ot kell az állatra ráhízlalni. Átvételkor a ráhfzalt súlyért 14 forint, a be­állítási súlyért pedig az átvétel Idejében megállapított osztályzata nak megfelelő állam; szabad vá­gómarha árát fizetik. Felhívjuk megyénk gazdakőt zönségének, egyéni termelőinek és tszcs-inek figyelmét a nagy­jelentőségű szerződéses akcióra abban a reményben, hogy a kor­mányzatunk által biztosított ked­vező lehetőségeket nagyszámban fogják igénybe venni, mert ezzel hozzájárulnak a szántóföldi ter­melés hozamainak növeléséhez s ezáltal dolgozó népünk élelmi szerekkel történő bőséges ellátá­sához 1». Részletes tájékoztatást a Heves megyei Allatforgalml Vállalat járási kirendeltségei és körzetei felvásárlói adnak. A bányásznapra készülnek az egri bányászok Is A II. negyedév kezdete óta jól megy a munka az Eger- csehl bányaüzemben is. Az I. negyedév adósságából már több mint ezer tonnát törlesz­tettek le a lelkesen verseny­ző bányászok és frontbrigá­Teljesíiettfe évi hiís- és tc-j beadásai a nagyfügedi Dózsa A nagyfügedi Dózsa TSZ dolgozói úgy készültek fel az aratásra, hogy kapásnövényei­ket gondosan ápolták, kukori­cájukat háromszor kapálták. A legjobb munkát Friez János brigádja végezte. Az első ne­gyedévben 90 százalékra, ara­tás megkezdése előtt pedig 100 százalékra teljesítették élőállat beadási kötelezettségüket. így a tsz hús- és tejbeadását egész évre teljesítette. Tíz hold őszi árpájukat egy nap alatt learatták, s már el is csépelték. Egyenest a gép­től teljesítették árpabeadási tervüket. Juhász József Nagy fügéd Estek na nrnk n gyöngyösi pinçon Gyöngyösön a piaci árak a hét közepén a következőkép­pen alakultak: burgonya 2,40— 2,60. hagyma 80—1,00, fejes­káposzta 0,70—0,80, kelkáposz­ta 0,80—1,00. saláta 0,30—0,40, karfiol 2,00—3,00 paradicsom 8,00—10,00, zöldpaprika 11,00 —12,00, tök 0,40—0,50, ubor­ka 1,80—2,00, zöldbab 3,00— 3,20, alma 2,50—3,00, körte 280—3,00, meggy 4,00—4,50, barack 3,00—3,50, őszi 4,00— 4,50, eper 7.00—7,50, málna 8,00 —900, ribizli 3,50—4.00. dió 24,00 forint kilogrammonkint. Jó termést ígér a hevesi állami gazdaság szőlője Az aratási munka mellett nem feledkeznek meg a nö­vényápolási munkákról sem. A hevesi állami gazdaság sző­lőjében 240 ember végzi az időszerű munkákat. Hétfőn estig befejezték a szőlő hete­dig permetezését, és a napok­ban befejezik a negyedik ka­pálást is. Jelenleg tizenkét ló­kapa dolgozik. A jó munkának máris meg­látszik az eredménye. Terv szerint 23 mázsát kell1 termel­niük az 50—60 éves telepítésű szőlő holdjáról azonban he­lyenként ennél is többet ígér már most a szőlő. Nagy gondot fordítanak a dolgozók a 30 holdas szőlőis­kola gondozására is. Tervük szerint év végére 750 ezer el­sőosztályú gyökeres dugványt kell előállítaniuk. A jelek szerint ennek épp kétszeresét, másfél millió elsőosztályú gyö­keres oltványt tudnak adni. Növekszik a tej hozam A megye termelőszövetkeze­teiben egyre nagyobb gondot fordítanak a tehénállomány hozamának növelésére. A szak­szerű gondozás, a megfelelő ta­karmányozás következtében a tamazsadányi Táncsics Ter­melőszövetkezet például a leg­utóbb 16,5 kilós istállóátlagot ért el. A komlói Kossuth Ter­melőszövetkezet 16 tehenénél a áprilisi 10,2 literről 11,2 literre emelte a tejhozamot júliusban. Kinn van a falu népe, apraja, nagyja, nekigyűrkőzik a leg­szebb. legnehezebb munkának..-. dók. Értesülve a komlói bá­nyászok bányásznapi felhívá­sáról, elhatározták, hogy erre a napra újabb vállalást tesz­nek. Azt ígérték, hogy a foko­zottabb anyagtakarékosság, az önköltség jelentős csökkentése mellett újabb 200 tonna sze­net törlesztenek le az V. ma­gyar bányásznap tiszteleté­re. első negyedévi adósságuk- bóL Tudod-e pajtás, bogy...? lapunk 17-i számában megjelent rajtvény helyes megfejtése « kö­vetkezői Középeurópai Kupa. 1. Kádas Géza. 2. öttusa 3. Zságot Irén. 4. Érmet. 5. Pankrácló. 6. Elek Ilona. 7. Uruguay. 8. Rúd­ugrás. 9. Owens. 10. Pentatlon. 11. Atlétika. 12. Iharos 13. Ke­rékpározás. 14. úszás. 13. Pus­kás. 16. Ausztrália. Ezen a héten könyvjutalmat nyartek: Aba Péter, örsi Agnes, Eger; Győrfi János, Poroszló. A következő rejtvényünket a Bükk és Eger nevezetességeiből állítottuk össze, aki szereti a ter­mészetrajzot, biztosan gyorsan megfelti. Re|tvényünk a követ­kező: 1. A Bükk lakója volt régen, 2. Erdei vadvirág, gyógyszer­nek Is használják, 3. Heves megye’i kis község. 4. Aranyáról híres bánya. 5. A putnoki vasútvonalon Is található. 6. Erről híres Eger. 7. Bükki táj, Időnként források fakadnak Itt. 8. Egerben van a szobra. 9. Erről a fáról nevezték •! Egert. 10. Hatvanban található Ipari üzem. 11. Mátra és a Bükk között fekvő kis község. 12. Kialudt vulkán Eger köze­lében. 13. Szőlőfajta, Gyöngyösön éS Egerben egyaránt található 14. A Bükk-hegységben sok ilyen kis állat van. 15. Török-korabeli templom. 16. Parádsasvárj kis üzem. Ha helyesen megfejtitek, akkor megyénk eqylk legjelentősebb üze­mét kapjátok meg. A megfejte­teket augusztus 1-lg kell bekül­deni, a későn érkező megfejtése­ket már nem vehetjük figyelem* be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents