Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-17 / 57. szám

1955. július 17. vasárnap. NÉPÚJSÁG Őrségen a Tisza gátján [redményesen védekeznek a tíz ellen a tiszamenti községek A tiszamenti községekben. Poroszlón és Sarudon már va­sárnap jelezték, hogy a Tisza nagyobb arányú emelkedésére lehet számítani, ami azt je­lenti, hogy az árterületekre felnyomul a víz. Poroszlón va­sárnap a párt, a tanács veze­tői, valamint a pénzügyi igaz­gatóság közös megbeszélést tartott. Összehívták a dolgozó parasztokat is a veszély elhá­rításának megtárgyalására. A község határában mintegy négy ezer hold föld van árte­rületen, melyen legnagyobb­részt takarmány terem. A po­roszlói dolgozó parasztok a megbeszélés után nem vártak biztatásra. Szinte egy ember­ként vonultak a Tiszapartra. hogy gátat emeljenek a növek­vő víznek és megmentsék az árterületen lévő gabonát és ta­karmányt. Vasárnap óta éjjel­nappal folyik a munka az ár­területen és az ott lévő takar­mány legnagyobb részét már betakarították. Hasonló hősies munkát vé­geznek a sarudi dolgozó pa­rasztok is — akiknek szintén négy-öt ezer- hold földjük van az árterületen —, a gátak erő­sítésén és a takarmány gyors betakarításán. Itt is több szá­zan dolgoznak éjjel-nappal. A Tisza vize Kisköre község határában is elöntötte az ár­területek egy részét. Igv az egyénileg dolgozó parasztok­nak több mint 1200 hold kapás veteménye került veszélybe. A veszély elhárítására az egyé­nileg dolgozó parasztok segít­ségére siettek a község terme­lőszövetkezeteinek tagjai is. A kommunisták vezetésével va­sárnap óta mintegy százan éjjel-nappal dolgoznak a gáta­kon az egyéni gazdákkal. Ed­dig több száz méter hosszúsá­gú nyúlgátat készítettek és több mint 150 köbméter föld megmozgatásával elrekesztet- ték a gátakon levő áteresztő­ket. A termelőszövetkezeti ta­gok és az egyénileg dolgozó pa­rasztok hősies munkájának eredményeként sikerült meg­akadályozni a víz betörését. Két új üzemrésszel bővítik a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Vállalatot Közlekedésünk állandó növe­kedése szükségessé tette, hogy az ötéves tervben épült Gyön­gyösi MÁV Kitérőgyártó Üze­mi Vállalatot ismét két üzem­résszel bővítsék. A napokban megkezdik egy 100 négyzetmé­ter alapterületű alátétlemez kikészítő üzemrész építését. Az új üzemrészben készített alátét­lemezek a MÁV sínrendszeré­nek fejlődését segítik elő. Al­kalmazásukkal mégégyszer olyan hosszú síneket lehet hasz­nálni, mint az eddigiek. A hosszabb sínek kímélik a vas­úti járműveket és nagyobb se­bességgel tudnak rajtuk közle­kedni. Még ebben az évben meg­kezdik a második új üzemrész, egy sínhegesztő-telep építé­sét is. ELŐRE AZ ÉVES TERV SIKERÉÉRT! — Jelentések az új félév első napjairól Az első fél év lezárása után, annak értékeléséből megfelelő képet kapnak üzemeink mun­kájukról. Az elért eredmények megmutatják, hogy megtet- tek-e eddig mindent, hogy az éves terv sikerrel záruljon. A hat hónap értékelése a hibá­kat is feltárja, amelyek za­varták a termelést, a termelés különböző mutatóinak teljesí­tését, és az értékelés elenged­hetetlen része a hibák kijaví­tása módjainak megjelölése is. Üj fél évet kezdtünk július elsején. Most már minden de­kád. hónap és negyedév ered­ménye döntő lehet az éves terv­teljesítés alakulásában. Nincs késlekedni való idő, nem lehet hagynunk és belenyugodni abba, hogy a napi eredmények 100 százalék alatt maradjanak. S üzemi dolgozóinknak a terv teljesítése mellett gyártmá­nyaik önköltségének csökken­tésére is törekedniük kell. Nézzük meg, megyénk né­hány nagyobb üzemében mi­lyen eredményt hozott az első tíz nap. A Mátravidéki Erőmű dolgozói az első félév 107,1 százalékos tervteljesítése után dolgozóink nagy lendülettel kezdtek munkához a második félév első napjaiban. Szor­galmuknak eredménye nem késlekedett. Július első de­kád jáhan 116,4 százalékos az eredményük. Az üzem dolgo­zói közül kiváló munkát vég­zett Máder Oszkár villany- szerelő-turbinajavító csoport­jával. Kaszás Pál szintén tur­binajavító, a kazánüzemnél a Kozma-brigád, a lakatosok kczött pedig Katona IV. Ist­ván. Ezeknek a dolgozóknak és csoportjuknak teljesítmé­nye mindig megközelíti a 140 százalékot és gyakran meg is haladja. Az éves terv sikerét nem­csak a termelési terv teljesí­tésével, hanem újítások be­vezetésén keresztül az önkölt­ség csökkentésével is biztosí­tani akarják. Az elmúlt hó­napban 114 ezer forint érték­ben újítottak és a vállalat összes önköltségcsökkentése 1 209 743 forint volt. Az éves tervteljesítésre vonatkozó vál­lalásukban szerepel, hogy az önköltséget minden hónapban 450 ezer forinttal csökkentik. A különböző k i.sebb-n agy ob b újítások bevezetésével, takaré­kossággal. ez az összeg jú­liusban is nagyobb lesz. A gyöngyösi MÁV Váltókitérőket Gyártó UV anyagellátásában nagy javu­lás mutatkozik a második félév megkezdése óta. A terv teljesítése szerint az első tíz nap eredménye arra enged következtetni, hogy a havi terv teljesítése 100 százalék felett lesz. Az első napokban az új normák bevezetése után kisebb zavarok mutatkoztak. A párt, a szakszervezet és az üzem vezetőségének segítsé­gével ma már újból zavarta­lan a termelés. Legszebb Ismét 130 százalék a Gyöngyösi Szerszámgyár tervteljesítése SÁRGÁRA érlelte a nyár az árpa-, búzatáblákat, hetekkel ezelőtt megkezdődött az ara­tás. Gépállomásainkon alig lát­ni már traktort és cséplőgépet. A nagy, nyitott színek üresen állnak, s az udvarokon is csaK a kerékvágások maradtak a munkába induló bséplők után. Minél előbb befejezni az ara­tást — ez most valamennyiünk gondolata. Sok kárt Okozhat a késlekedés, ha elromlik a gép és javításra kell várni, még többet akkor, ha a javításhoz szükséges alkatrészeket nem tudják idejében biztosítani. Ez ad rendkívül nagy jelentő­séget a traktoralkatrészeket gyártó Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyártó Vállalat munkájának, ezért kell nekik mindig teljesíteni a tervet. Egy év óta sokat változott, csinosodott az üzem képe. Uj épületrészt emeltek, környékén virágoskertes lakóházakat épí­tettek. De az igazi változást a belső életében mérhetjük le: szervezettebb fegyelmezettebb lett a munka, a terv teljesítése ma már biztos alapokon nyug­szik, különösen július 1-e, az új bérezés bevezetése óta. A GYÁRI kollektíva nagy­részt fiatalokból áll, vidám, munkaszerető, becsületes em­berekből, akik az évtizedes gyakorlatok hiányát igyekvé- sükkel pótolják. A normák rendezése idején még a veze­tőségben is felmerült a kérdés: telik-e az ifijúi erőből még na­gyobb eredmények elérésére, sikerül-e a kapura tűzött él­üzem jelvényt továbbra a III. negyedévben is megtartani? — Ha így dolgoznak, sikerülni fog! Mert ebben az üzemben mindenki ezért él és küzd. s mert a dolgozók lendülete, kö­zös akarata a műszakiak jó munkaszervezésével párosul. Július első napjai egyre emel­kedő eredményt hoztak: 110. 115. 123, 130 százalék — mu­tatja a versenytábla. És július 6-án, már a 140 százalékot is megközelítették. Hogyan dol­goznak itt az új normákkal? A normák megváltoztatását itt is, mint a többi üzemben, maguk a dolgozók kérték, s a technika előrehaladása tette szükségessé. Erre egyetlen pél­dát. Szemeti Sándor 1954 má­jusában 2900 forintot keresett, 1955 áprilisában pedig 4169 forintot vett fel havi béreként. Ez a keresetnövekedés nagy­részben a technikai fejlődés eredménye volt. Az aránytalan bérkifizetések különösen a részlegek munkájának vizsgá­latainál mutatkozott meg. A TMK is nagy szaktudást köve­telő, nehéz munka, ahol rit­kaságszámba ment az 1400 fo­rintos fizetés, másutt. a ter­melésben dolgozó lakatosoknál, a 4000 forintos havi kereset nem jelentett különösebb meg­lepetést mivel ezen a terüle­ten a munkaszervezés állan­dóan fejlődik. A műszaki vezetőség. a párt és a szakszervezetet segítségül híva. elhatározta, hogy felül­vizsgálja a normákat, kikéri a dolgozóktól javaslataikat, s ahol szükséges, ott módosít a feladatok elvégzésének munka­idején. A részlegvezetők indít­ványaira, külön nagy figyel­met fordítottak, s később, a kifüggesztett új normák terve­zetét aláíratták velük. Ezáltal a jövőre nézve biztosították a részlegvezetők messzemenő se­gítségadását, mert ha valóban így látták jónak, ha helyesnek találták, kell, hogy a műszaki feltételeket is biztosítsák ezek megvalósításához. A TMK DOLGOZÓIT meg­bízták a hibás szerszámok ki­javításával, a gépek felülvizs­gálatával. az anyagosztályt pe­dig a júliusra szükséges ösz- szes anyag beszerzésével. Ha­tározatba fektették, hogy a jö­vőben szerszámhiányból adó­dóan nem lehet kiesés, a terv teljesítését ez nem veszélyez­tetheti. Másik intézkedésük a „szekrénymunka" megszünte­tése volt. Az elkészített trak­toralkatrészeket a jövőben nem szabad az esetleges „ín­séges“ időkre tárolni, hanem az aznapi készletet minden este kötelesek leadni A vezetőség az újí tőségére, s nagy is felhívta a műnk mét. Minél több, annál nagyobb ex érhetnek el. A szí tósokkal, a patron lom kiszélesítésév, segítségükre sietne Ezután már csak ra hogy az üzem nyi dolgozójával is módosításokat, s a keres munkára bus A párt és a szaksz jai, a kiváló diszi hatatlanul járták az üzemré­szeket, beszélgettek társaik­kal, s ahol tanácsra volt szük­ség, öfömittei sáőltáft: Eloszlott a bizonytalan hangulat, a két­kedés. helyet adva az elszánt­ságnak, a közös erős akarat­nak. Elérkezett július első napja. A munka megkezdése előtt még egy rövid megbeszélést tartottak, megnézték, rendben van-e minden, azután a gépek mellé álltak, s megkezdték az első csavarok, alkatrészek ké­szítését. Itt-ott néha fennaka­dás volt. fiatal munkás az idő­sebb szakmunkástól kért taná­csot. A párttagok, az üzem vezetőinek tanácsadása sem maradt el. A versenytábla a legfrissebb eredményeket hir­dette: esztergályos részleg, első mű­szak. 114 százalék; esztergályos részleg, második műszak, 134 százalék; esztergályos részleg, harma­dik műszak, 104 százalék. A MÁSODIK napon Lökös Gábor már 311, Kocka Ferenc és Legény Béla 250. Szukár Balázs 225 százalékot értek el. S egyre kevesebben voltak 100 százalékon alul teljesítők. Még a köszörű részlegnél is — ahol sokat szigorítottak a normákon — túlteljesítették a tervet. A párttagok mindenütt példát mutattak. Szabó Sándor köszö­rűs. Kiss II. István szerszám- készítő és a többiek valamerry- nyien. Sőt á példamutatás és a patronálás mellett maguk kö­zül állandó éjjeli inspekciót szerveztek hogy ha a harma­dik műszaknál üzemzavar ke­letkezik. azonnal segítsenek. A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyártó Vállalat dol­gozói naponta egyre iobb.­KARDOS JÁNOS, az aratás­nál nagyon fontos szíj tárcsá­kat készíti, eredménye most is Kifogástalan! — Nálunk nem volt hiba az új normákkal, itt mindenki zavar nélkül dolgo­zott az első naptól kezdve, s ma valamennyien megelége­dettek vagyunk — mondja, s közben többször a falitáblára néz. Lehetetlen nem észreven­ni, hogy a táblán elsők között van a neve. s mellette 109 szá­zalék. Legény Béla szakszer­vezeti aktívának is az a véle­ménye. hogy a laza normákat már régebben is megszigorít­hatták volna. Fenyvesi István pedig főként azért örül ennek, mert ahogy mondotta: „Eddig többször megakadtunk mun­kánkban az anyaghiány, vagy géphiba miatt, ami napok óta sehol nem fordul elő". Dobai Margit eredmények a szerelőknél és a marásoknál mutatkoznak. Kez­deményezésük, a tanácsadó bizottság létrehozása sokban könnyítette a munkát. A há­romtagú bizottság feladata, hogy a műszak végén a dolgo­zók kéréseit megvizsgálja, ta­nácsot adjon. Az új normával kapcsolatban is volt néhány javaslat, illetve reklamációi Valamennyit felülvizsgálták. Július 1-től 9-ig újítási he­tet tartottak, amelyen örven­detes tényként az idősebbek mellett a fiatalok is beadták észrevételeiket. A 14 újítás nagy része elfogadható és ha­marosan bevezetik üzemük­ben. Főként szerszámtakaré­kosságra vonatkoznak. A Selypi Cementgyár az élüzem cím elnyeréséért küzd. Első féléves tervüket sikerült túlteljesíteni, ami elég ritkán fordul elő ennél az üzemnél. Az első hat hónap­ban 300 kislakáshoz elegendő cementet termeltek terven felül. Jó eredményüket a dol­gozók igyekezete mellett a jó vezetésnek, különféle újí­tások bevezetésének, s a tech­nika fejlesztésének köszönhe­tik. Mindezek segítségével a második negyedévben a kün­kéi- önköltsége tonnánként 18,33, a cement pedig 9,75 fo­rinttal olcsóbb lett A harmadik negyedévben is úgy határoztak hogy a hasz­nosnak talált újításokat, ter­melési módosításokat beveze­tik, szorgalmukat tovább fo­kozzák. Az első tíz nap itt is tervtúlteljesítést hozott. Az eredmény eléréséhez hozzájá­rult a kiváló munkát végző négytagú Hernádi-brigád és Illés Ferenc brigádja. A Ce­mentgyár a 20 budapesti üizem felhívásához csatlakozva meg­ígérte. hogy az éves tervet december 22-re befejezik. Ha továbbra is így dolgoznak. ígé­retük valóra válik és kíván­ságuk, hogy éves tervüket tel­jesítsék — ami eddig soha nem fordult elő — megvaló­sulhat. A Bélapátfalvi Cementgyár sem akar lemaradni a nagy­üzemek közötti versenyben. Az első dekádban mindenből túlteljesítették a tervet. Klin- kerből 102,5, cement 104.1, mész 110,2 zsák 107,6, és áram- termelésben 133,5 százalékot értek el. Az első tíz napban is főként azok jártak élen, akik már hosszabb ideje pél­dát mutatnak. Berecz Zoltán mészégető brigádja, most is 132 százalékkal büszkélked­het. Nem sokkal marad mö­götte Bajusz Mihály mészvá­logató 120 százalékos brigád­eredménye sem. A palaterme­lésben Pelyhe Sándor munká­ját kell kiemelni, aki a szak­ma kiváló dolgozója kitünte­tését az első napokban 157 százalékkal erősítette meg. A legjobbak közé tartozik még Bársony Kálmán nyersmolnár 122. Pelyhe Kálmán klinker- égető brigádja 119. Petliő Ba­lázs cementmolnár 104, és özv. Berecz Jánosné zsákkószítő brigádjának 158 százaléka. Gyújtsunk több papírhulladékot! Elsőrendű feladatunk, hogy alaposan megvizsgáljuk a ha­zai lehetőségeket, s amennyi­ben lehet a papíripar foko­zódó szükségleteit hazai nyers­anyagból fedezzük. Ennek egyik módja a papírhulladék- gyűjtés. A papírhulladéknak az adja meg különös jelentőségét, hogy olyan rostokat tartalmaz, ame­lyek elpusztííhatatlanok. s még ha kis darabokra szaggatjuk, pépesítéssel akkor is újból fel­használhatjuk. A papír újra felhasználása többet jelent, mint pénzmegtakarítást, bár ez is fontos. Azt jelenti, hogy ér­iékes importanyagokat takarí­tunk meg, illetve ezeket más célokra használhatjuk fel. A harmadik negyedév kivá­lóan alkalmas arra, hogy a háztartásokban, s üzemekben található papírhulladékot ösz- szegyűjtsük. Ebből a munká­ból a fiatalok is kivehetik ré­szüket, úgy mint a vasgyűjtő hónapok alatt, amikor igen szép eredményeket értek eL Nagy feladat hárul az állami vállalatok vezetőire,- a műsza­ki vezetőkre, akiknek felada­tuk az üzemen belüli anyag­összegyűjtés megszervezése. Az irattári anyagokat az előírt határidőre ki kell selejtezni, így lehetőség van arra. hogy az összegyűlt papírhulladékot eljuttassák a MÉH-hez. Haso\ ló nagy feladat hárul a taná­csok hulladékgyűjtő bizottsá­gaira is. A tömegszervezetek, főleg a DISZ és az Ingatlan- kezelő Vállalatok is vegyék ki részüket ebből a munkából: össze kell fognunk, hogy pa­píriparunk hulladékanyag szükségletének fedezését elő­segítsük. Révész Andor Melléktermék és Hulladék­gazdálkodási Iroda, A nyolcadik küldöttgyűlését tartotta a megyei KISZÖV V< A Heves megyei KISZÖV nyolcadik küldöttgyűlését tar­totta július 9-én. A vezetőség beszámolóját Polgár Miklós, megyei KISZÖV-elnök mon­dotta. Beszámolója első részé­ben a szövetkezeti mozgalom munkáját értékelte. 1954. no­vember 24-e. a második veze­tőségválasztó küldöttgyűlés óta eltelt időben. Megállapította, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát a szövet­kezetek jól támogatják. Fejlő­dés mutatkozik munkájukban, a szövetkezeti élet fejlesztésé­ben. Egyes szövetkezetek kü­lön részlegeket nyitottak, így 1 asztalos-, kőműves- ket. Megszűnt a mun- ullámzás. s ma már az kisiparosok nagy érdek­el figyelik munkájukat, büket felhívta arra, z önálló kisiparosokat kor fogadják szívesen, ikbe kívánnak lépni. Vámoló másik része az éves terv értékelésé- ílkozott. Az eredmé- llett a hibákra is rá­vannak részlegek, »enged h etet 1 énül ma- apórabér, vagy köny- unkával indokolatla­nul 180—200 százalékot érnek el. Néhány helyen túllépték a béralapot, például a faiparban, legutóbb öt százalékkal. A vállalási árakra is sok pa­nasz érkezik, nagyon maga­sak. A hibák kijavításának módját a KISZÖV-től kapott nagyobb segítségnyújtásban, a munkafegyelem megszilárdí­tásában és a szakmai tudás emelésében jelölte meg. Azok­nál a részlegeiknél, ahol a mű­helyek elavultak. — korsze­rűsíteni kell, növelni a gép­állományt. Nagyobb gondot kell fordí­tani az ipari tanulók oktatá­sára is. A szakmai tudásuk növelése mellett politikailag is foglalkozni kell velük, se­gíteni nekik a helyes világné­zetük kialakításában! Ehhez a sz< vetkezetek pártszervezetei - nek jó munkája szükséges. Befejezésül a KISZÖV dolgo­zóinak munkaversenyéről a sztahanovista körök alakulásá­ról szólt. Székely Bél ICSZKB-elnök, a táppénzzel kapcsolatban tar- J előadást. — Az egészségvédelem nem mindenütt megfelelő — mon­dotta. Az 1954. novemberében több alkalommal bebizonyí­totta már ezt. A dolgozók szívesen keresik fel az ügye­letes orvost, Egerben például a tüdőszűrő vizsgálat többek­nél megbetegedést mutatott ki. Ezeket a dolgozókat ma már kezelik, s jótanácsokkal látják eL A táppénzcsalások megszün­tetésére megígérte, hogy a nyári hónapokban. — tekintet­tel a mezőgazdasági munkák­ra —. gyakrabban meglátogat­ják a betegeket, s bárhol rendellenességet tapasztalnak, minden esetben szigorúan jár­nak el. Majoros Sándor, a KISZÖV ellenőrző bizottság elnöke rö­viden a gazdasási fegyelem javulásáról emlékezett meg: A küldöttgvűlés beszámolói­hoz sokan hozzászóltak. Hoz­zászólásaikban munkaeredmé- nyeiket ismertették a vezető­ség segítségét köszönték meg, s ' - ték jövőben is. ígérete­ket tettek a tervteljesítés meg­javítására, a fegyelem meg­szilárdítására, s a szakmai to­vábbképzésre. A KISZÖV dolgozóinak ér­tekezlete után eredményesebb megindított orvosi szolgálat | munkát várunk tőlük.

Next

/
Thumbnails
Contents