Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-17 / 57. szám

Az első gabonát a hazának A legújabb jelentések szerint a megye déli részén megkezdték az őszi búza aratását is. Ahogy a szőlőben a borszőlő szüretelésével, s nem a csemegézéssel veszi tulaj­donképpen kezdetét a. munka dandárja, úgy az aratásnál is a búza betakarítása jelenti: itt van az igazi nagy mun­ka. Ha azt mondjuk „aratás” — a búzára gondolunk, né­pünk legdrágább növényére, amelyből a mindennapi ke­nyér lesz, amely az életet jelenti számunkra. Az elmúlt esztendők szűkmarkúak voltak hozzánk, ihol az aszály, hol a sok eső, de mindig jött közbe valami, amely hívatlanul dézsmálta népünk éléstárát, (ügy nézett ki, hogy az idei esztendő — az őszi szárazság, a nyomában íellépö egérkártétel — ismét megkurtítja a kenyeret. De a párt útmutatása és segítése, dolgozó parasztságunk töld- szeretete és szakértelme, no meg persze a kedvezőre for­dult időjárás biztatóra váltotta kenyerünk sorsát. Ha vé­gigtekintünk a súlyosfejú kalászok tábláin, megnyugodha­tunk: lesz kenyér, mert van búza. A jó termés azonban még csak az első. ha nyilván­valóan legfontosabb lépés is a dolgozó nép ellátásához. Ezer esztendős szabadságnarcunkban, vert és életet áldo­zott népünk a hazáért, nemzetéért, a botdog életért, dióst a szovjet nép által kivívott szabadságunk birtokában nem vérre, nem életre, hanem kenyérre van szükség. Minél több és minél jobb kenyérre, mert most ez a haza erő­sítése, a szabadság, a függetlenség védelme. Az, hogy az első gabona, anieiy kibuggyan a cséplőgép garatján a hazáé legyen, amelyet erősíteni, védeni, szent kötelessé­günk és egyéni érdekünk. Ez a második, s legalább oly­annyira döntő lépés, mint a jó termés. Sok a panasz a kenyér, a liszt minőségére. Nem vélet­lenül: francia búzából sütöttük, s a francia búza bizony csak lágy ólom, a mi búzánk acélosságához. De szükség tolt rá, hogy ne legyen fennakadás népünk ellátásában, mert komoly mértékben veszélyeztette azt az elburjánző spekuláció. Hogy jó kenyeret együnk, hogy jó lisztből süssön a város és a falu — ahhoz arra van szükség első­sorban, hogy dolgozó parasztságunk becsülettel teljesítse a törvényben reáháruló feladatokat: cséplőgép alól telje­sítse beadási kötelezettségét. Tíz egynéhány évvel ezelőtt az átlag városi ember nem látott tovább a péküzlet ajtajánál — számára óit vetet­tek, avatták a kenyeret. Ma? Épp olyan aggódva kémleli az eget, vajon jó-e az idő a termésre; ma, kaszával, a gépek javításával, két keze munkájával is segít, hogy mi­nél gyorsabban betakarítsa a falu, az egész ország „éle­tét”. Tíz egynéhány évvel ezelőtt az átlag falusi ember sze­me nem látott tovább a szatocsboit ajtajánál — számára ott bányászták, öntötték, formálták a vasat. Ma? Gyermeke esztergályos, vagy gépészmérnök, esetleg bányász; ma, ér­deklődve figyeli, hogyan teljesítik az üzemek az előírt ter­vet, mert tudja, hogy a száraz számok mögött több ipar­cikk, gazdagabb élet, az erősebb haza rejtőzik. Valit vállhoz vetve építi a párt vezette magyar nép a szocialista hazát, s ebből az építésből falunak, városnak egyformán ki kell vennie részét. A munkásosztály segít­sége nyilvánvaló: kevesebb a panasz a kaszára, a l’enö- köre, ott kúszik a kombájn, ott csattog az aratógép a földeken, megkönnyítve a legnehezebb paraszti munkát, Kell ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték a segítésre? A mun­kásosztály cserébe azt várja el a falutól — és joggal — , hogy gép alól teljesítse gabonabeadását, segítse népünk bőséges élelmiszer ellátását. A boconádi Petőfi Termelőszövetkezet tagsága példát mutatott az egész megyének: elsőnek teljesítették, közvet­lenül a gép alól, 105 mázsa búzával, gabonabeadásukat. Ha minden szövetkezet, minden becsületes egyénileg dol­gozó paraszt követi ezt a példát, betartja a törvény elő­írásait — hatalmas lépést tettünk népünk életszínvonala továbbemelésében. De szükség van arra is. hogy megértse a falu: az állami szabadfelvásárlásról szóló határozat is ezt a nagy célt szolgálja. Az állam — amely becsületes árat fizet a szabadon átadott gabonáért (ha semmiféle jut­tatásra nem tart igényt a termelő a búza mázsájáért 280 forintot) — a központi készletek megszervezését, kibőví­tését kívánja ezzel is biztosítani. Ez az intézkedés, amely legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a dolgozó paraszt­ság személyes érdekeit, súlyos csapást jelent a spekulá­cióra, üzérkedésre. Márpedig a spekulánsok, a falu dol­gozó parasztjainak épp olyan ellenségei, mint a városi munkásoké. Hogy a jelszóból — első gabonát a hazának — eleven valóság váljon, ahhoz nagy rmumára van szükség part­es állami szerveink részéről. Különösen a cséplőgépek mellett dolgozó népnevelők jo felkészülésén, azok lelkes és gyakorlati agitációján múlik a munka sikere. Rendkívül fontos, hogy a falu vezetői, elsősorban a kommunisták, valamint a tanácstagok, az állandó bizottságok tagjai mu­tassanak példát a gyors beadásban az értékesítési szerző­dések megkötésében. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Feltétlenül szükség van arra is, hogy állami szerveink pillanatnyi meg­alkuvás nélkül alkalmazzák a törvény előírásait azokkal szemben, akik nem akarják megérteni a jó szót, akik a törvény kijátszására spekulálnak. Elsősorban a kulákok, a falusi osztályellenség fékentartása, s kemény felelősség­re vonása a legfőbb feladat, hogy megtanulják, s példá­jukon keresztül mindenki megtanulja, akire tartozik: a népi demokráciával nem lehet kukoricázni. Még néhány nap és mindenütt a megyében felbúgnak a cséplőgépek és dagadtra telnek a zsákok. Első gabonát a hazának — ez legyen a jelszó. Dolgozzon e jelszó valóra- váltásáért becsülettel, eredménnyel a falu minden kom­munistája. minden becsületes dolgozója. Dübörög a cséplőgép Kere- csenden. Egyelőre még nem búzával telnek meg a zsá­kok, borsót csépel a gép. De talán csak néhány nap és a búzára is sor kerül. MUNKÁBAN AZ ÚJ KENYÉRÉRT — ■■■ ■■■■■■■■——k m ^ «—■—■■ — Aratják már a kenyérgabonát | Aratnak az egri járásban is a megyében A megye gépállomásainak aratógépei eddig 352 holdon arattak kenyérgabonát. A he­vesi gépállomás 85 q búzát már el is csépelt. A hevesveze- kényi Béke TSZ földién is megkezdték az őszi búza ara­tását. Tihanyi István elnök és Fülöp Sándor párttitkár nem­csak az irányításban, hanem a munkában is példát mutatnak. A helyszínen ellenőrzik az aratógép munkáját a hevesi gépállomás igazgatója és agro- nómusa is. Három erőgép ké­szen áll, hogy a tarlóhántást időben elvégezze. Első jelentések a gabonabeadásról A boconádi Petőfi TSZ jú­lius 14-én 105,45 mázsa búzát adott át az állami felvásárló szerveknek. A Poroszlói Állami Gazdaság július 15-én 100 mázsa búza beadásával segí­tette elő dolgozó népünk ke­nyérrel való ellátását. Az atkári tsz-ek is példa­mutatóan élenjárnak a beadási kötelezettségek teljesítésében. A Petőfi TSZ 90 mázsa árpát, a Micsurin TSZ pedig 20 má­zsa tavalyi búzát adott be. Hajdú György ifjúsági munkacsapata csatlakozik az országos cséplési versenyhez Megyénkben a cséplési mun­kák végzésében a múlt évek­ben kimagasló eredményeket ért el Hajdú György ifjúsági munkacsapata. Elhatározták, hogy az idén csatlakoznak a DISZ, MEDOSZ, Földművelés- ügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériumának versenyfelhívásához. Az ötven vagon gabona elcséplését vál­lalják s ugyanakkor versenyre hívják ki a megye összes mun­kacsapatát. Vállalásuk teljesí­tésében segíti őket Tura And rás. a gép felelős vezetője is. A munkacsapat tagságának mintegy 90 százaléka öt év óta együtt dolgozik. I ársonyre hívja a mvyyót Xíádai Károly ifjú traktorista Mádai Károly 17 éves DISZ- traktoros a megye összes DISZ- traktorosát cséplési versenyre hívja. Vállalja, hogy a cséplési tervét nyolc nap alatt fejezi be, minőségi munkát végez, a szemveszteséget minimálisra csökkenti. Az őszi szántást­vetést határidő előtt öt nappal elvégzi. Erőgépét és munka­gépét mindig üzemképesen és tisztán tartja. Napi tervét 150 százalékra teljesíti. Ezzel járul hozzá hazánkban a szocializ­mus építéséhez, népgazdasá­gunk megerősítéséhez. Az egri járás területén elő­ször a felnémeti Petőfi TSZ kezdte meg az aratást. Hat és fél hold őszi árpájukat levág­va azonnal hozzákezdtek a tar­lóhántáshoz is. A verpeléti Dózsa TSZ-ben 22 holdon, a kerecsendi Kossuth TSZ-ben kilenc holdon kombájn végzi az aratást. Javákon dolyoznak as aratóyópttk a Kiskörei Állom! Gasdasáyhon A 836 katasztrális hold terü­leten négy kombájn és egy aratógép dolgozik. Egyéni vál­lalásokkal igyekeznek elérni, hogy a 12 napos határidő előtt elvégezhessék munkájukat. Kiss József kombájnvezető 200 holdas aratásával 200 százalék­ra akarja teljesíteni tervét. A fogatosok a gyors betakarítás» ra tettek ígéretet. Például Vaj» da István 130 százalékos telje­sítésre tett felajánlást. A műhelybeliek megszervezték, hogy az esetleges hibákat a helyszínen a legrövidebb időn belül fogják kijavítani. Ifjúsági aratóferiplük segítik a; özvegyeket, időseket a betakarításban A DISZ-szervezetek eredmé­nyesen mozgósították az ifjú­ságot az ai-atás-cséplés mun­kájába való bekapcsolódásra. Viszneken, Nagyfügeden ifjú­sági aratóbrigádokat szervez­tek, akik vasárnap, részben tsz-ek. részben az özvegyek és idősebb emberek számára fog­nak segítséget adni. Elmennek azokhoz is aratni, akiknek fiai katonai szolgálatot teljesítenek. A Gyöngyösi Váltó és Kitér® Gyár DlSZ-brigádja a helybeli tsz-t patronálja. Lelkesen csatlakoztak az if­júsági cséplő-munkacsapatok országos versenyéhez is fiatal­jaink. A Sarudi Gépállomáson 19, a füzesabonyiti 16, a heve­sin 15 ifjúsági cséplő-munka­csapat jelentette be a verseny­ben va:ó részvételét. A jó munka titka a jó szervezés Viszneken a Béke TSZ tag­sága a növényápolás befeje­zése után hozzákezdett az ara­táshoz. Az első nap 12 hold őszi árpát vágtak le kézi erő­vel. Előzőleg kijavították a szükséges felszereléseket, meg­szervezték a munkacsapatokat és megkötötték a szerződést a gépállomással, mivel az aratás nagy részét géppel fogják vé­gezni. A munkába bevonták a családtagokat is. Július 20-a után az idei gabonát őrli a selypi Zsófia malom Július végén, augusztusban nagy feladatok várnak a selypi . Zsófia-malomra. A termelőszö- I vetkezetekből egyre több ga­Frdemes nézni. kitűnően dolgozik a gabonaföldek Kossuth Termelőszövetkezet hajója, a kombájn árpatábláján. kerecsendi bona érkezik őrlésre. Tészta­gyáraink már várják az új lisztet. Előreláthatólag július 20-a után kezdik meg az idei gabo­na őrlését. Az üzem karban­tartási munkáit már július 7-én befejezték, két nappal a határ­idő előtt. Ebben a munkában és a még tavalyi gabona őrlés­ben kiváló teljesítményt ért el: Tóth István lezsákoló 194,7, Szálkái Kálmán 157.9. a zsák­raktári női brigád 148, Rácz András őrlőbrigádja 117,1 és Táncos János brigádja 114,7 százalékkal. Az idei őrlési munka meg­gyorsítására sokat korszerűsí­tettek az üzem gépezetén. A lakatosműhely tagjai a kar­bantartási munkák mellett még két gabonamosó gépet is felszereltek, számítva arra, hogy a terményt esetleg a megengedettnél gazosabban kapják. Az asztalosműhely pe­dig a negyedik emeletre sze­relt fel egy porszívógépet és két felhordó gépet. A malom dolgozói azt tervez­ték, hogy havonta 200—220 va­gon terményt őrölnek meg. Világ proletárjai egyesüljetek! nêpujsA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ix. Évfolyam, 57. szám. Ára 50 fillér 1955. jülitjs 17.vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents