Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-14 / 56. szám

Dupla élvezet! Nem marad el a vasárnap; olvasás, ha strandidő is van. . . Ül a világhír felél Kispajtásunk első úszóieckéje. A szocializmusért folytatott harc első vonalában — A hevesi járási tanács munkájáról — Termelőszövetkezeti mozgal­munknak hatalmas eredményei vannak a hevesi járásban is. Ez év tavaszán már közel ezer- háromszáz család, több mint tizennégyezer holdon közösen gazdálkodott — túlnyomó több­ségük a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek alapsza­bálya szerint. Terméseredmé­nyeik évről-évre magasabbak, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztoké, és ezzel természete­sen együtt jár az, hogy nem egy szövetkezetben, mint pél­dául a kiskörei Dózsa, a boco- nádi Petőfi TSZ-ekben a tagok évi jövedelme meghaladja a középparasztokét. Abban, hogy a hevesi járás­ban is gyökeret vert a szövet­kezeti mozgalom, hogy ilyen eredményeket értek el, része van a járási tanács kommunis­táinak, dolgozóinak. A jó ered­mények mellett azonban jóné- liány hiba gátolta a szövetke­zetek nagyobb ütemű fejlődé­sét. Ezeknek a hibáknak a fel­számolásához a Központi Ve­zetőség márciusi határozata után láttak hozzá. „Pártunk Központi Vezető­sége ... szükségesnek tartja, hogy az önkéntesség lenini el­vét betartva, párt- és állami szerveink sokoldalú politikai, gazdasági és szervező munkát végezzenek a szövetkezeti moz­galom megerősítése és meg­szilárdítása érdekében“ — mondja ki többek között a KV márciusi határozata. E hatá­rozat szellemében vitatták meg a járási tanácsok a tsz moz­galom fejlesztése terén elért eredményeket, a végzett mun­kát. Megállapították, hogy a segítség-adás nem volt mindig kielégítő, jóformán csupán a mezőgazdasági osztály tsz szer­vezői foglalkoztak a szövetke­zetek problémáival, azonban sokszor ez is a futó ellenőrzé­sekre korlátozódott. A határozat végrehajtásáért folyó harc döntő fordulatot ho­zott a járási tanács munkájá­ban. Elsősorban a mezőgazda- sági osztályon belül minden ember szívügyévé vált a szö­vetkezetek megszilárdítása. Az­óta két-három napra, ha szük­séges, egy egész hétre mennek ki egyegy termelőszövetkezet­hez. Megszüntették teljesen azt a gyakorlatot, hogy csak az irodában, az elnökkel beszél­nek. hanem kint a helyszínen nézik meg a dolgokat és úgy adnak segítséget a problémák megoldásához. így' érték el pél­dául a tarnaörsi Dózsa TSZ- nél nevelő, felvilágosító mun­kával, hogy megszüntessék a túlméretezett háztáji gazdasá­gokat. Most már csak az alap­szabálynak megfelelő egy hold van a háztáji gazdaságokban. Alaposabban ellenőrzik a szö­vetkezetek könyvelését is, s ezzel segítik a szövetkezeti va­gyonnal való helyes gazdálko­dást. Igen helyes jelszóvá vált: addig nem utazunk tovább egy­egy tsz-ból. míg a vitás kérdé­seket meg nem oldottuk. Már rendszeresebben felke­resik a gyengébben dolgozó termelőszövetkezeteket is. Az ilyen szövetkezetekben a veze­tés megszilárdítását segítette elő, hogy az elnököket tapasz­talatcserére küldték a boconádi Petőfi TSZ-be. Hogy milyen hasznos volt, azt az erdőtelki Rákosi TSZ példája is bizo­nyítja. Az elnök tanulva a bo­conádi tapasztalatokból alapo­sabban felkészül a közgyűlés­re, jobban figyelembeveszi a tagok javaslatait. Arra is gondot fordítanak, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztok mind nagyobb tömege ismerje meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, a már el­ért eredményeket. 480 egyéni­leg dolgozó paraszt ment el lá­togatásra, s hogy ezek a láto­gatások eredményesek voltak, azt bizonyítja, hogy Zaránkon és Erdőtelken, ahol még nem volt szövetkezet, a látogatás után előkészítő bizottság ala­kult. s számos dolgozó paraszt gondolkozik a zaránki Ka kuk Istánhoz hasonlóan a belépé­sen. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata óta mindig napirenden tartja a járási ta­nács VB a szövetkezetek prob­lémáit, rendszeresen beszámol­tatják a munkáról a mezőgaz­dasági osztály vezetőjét. A jú­niusi párthatározat után pedig ismét megvitatták az addig végzett munkát, azt, hogyan te­hetnék még jobban az egész járási tanács apparátus ügyévé a szövetkezeti mozgalom fej­lesztését. Eredmények már ezen a té­ren is vannak. A komlói Kos­suth TSZ-ben például az ille­tékes osztály segítségével ha­marosan befejezik az istálló építését, s a tanács jó munká­ját dicséri, hogy a termelőszö­vetkezeti építkezések elvégzé­sében országosan a második helyen áll a járás. A kereskedelmi osztály jobb áruellátással, a népművelési osztály kultúrmunkával segíti a szövetkezeti mozgalom fej­lesztését, azonban még igen sok lehetőség van arra, hogy például a kirakat-agitációval, a kultúrbrigádokkal még hat­hatósabban segítsék ezt a mun­kát. A járási tanács tsz-fejlesz- tési munkája tükröződik a helyi tanácsok munkájában is. Számos helyen, mint például Tenken, Komlón, Kiskörén, Tarnamérán a tanácselnökök rendszeresen részt vesznek a szövetkezet közgyűlésein, veze­tőségi ülésein, s nem egy el­nöknek felesége bent dolgozik a termelőszövetkezetben. A munka eredményessége lemérhető azon, hogy ebben az évben már 286 dolgozó paraszt­család választotta a szövetke­zés útját, a meglévő szövetke­zetekben pedig betartják az alapszabályokat, például egyet­len olyan tsz sincs, ahol túl­méretezett háztáji gazdaság volna. És nem utolsósorban lemérhető azon is, hogy a tsz- ek növényei jóval gazdagabb termést ígérnek, maguk mö­gött hagyják az egyéniekét, s állattenyésztésük is fejlődik. Ezeknél az eredményeknél azonban még nem lehet meg­állni. De ahhoz, hogy további eredményeket érjenek el, job­ban kell segíteni az alacso­nyabb típusú termelőesoporio- kat és az egyéni dolgozók kü­lönböző termelői szakcsoport­jait. S emellett sok tennivalója van a járási tanácsnak még ab­ban is — és elsősorban a végre­hajtó bizottságnak —, hogy minden községi tanácsnál töb­bet törődjenek a helyi tsz-ek- kel. Tarthatatlan az, hogy pél­dául Erdőtelken, Tarnazsa- dányban a tanácselnökök soha nem vesznek részt a szövetke­zetek rendezvényein. El kell érni, hogy mindenütt többet törődjenek a tsz-ek eredmé­nyeinek széleskörű ismerteté­sével. A további jó eredmény biz­tosítéka az lesz, ha a hevesi járási tanács dolgozói egy haj­szállal sem térnek el a Köz­ponti Vezetőség határozataiban leszögezett feladatok végrehaj­tásától. így válhatnak még erősebbekké, szilárdabbakká a termelőszövetkezetek, így ér­hetik el, hogy a ma még egyé­nileg dolgozó parasztok újabb tömegei lépjenek a közös gaz­dálkodás útjára. A zuhataq alatt mintha hűvösebb volna! Festői környezet szegélyezi a medencét, amely ezer és ezer egri dolgozó és vendég vidám lubickolásától hangos. Vasárnap Egerben Csúcsforgalom a strandon A vasárnapi jó idő igen sok embert vonzott az egri strand­ra, így nem csoda, hogy ezen a napon volt eddig legnagyobb a forgalom. Négyezren keres­ték fel a strandot, hogy szóra­kozzanak, pihenjenek. Közöt­tük igen sok idegen, az ország legkülönbözőbb területéről, akik nem győztek gyönyörköd­ni az újjáalakított strand szép­ségeiben. Állandóan növekszik az idegenforgalom A múlt vasárnap három fil­léres vonattal, 3500 idegen ér­kezett városunkba, ugyanakkor a budapesti IBUSZ-kocsijával 30 francia tekintette meg a vá­ros nevezetességeit, a várat, a minarettet, az újjáépített stran­dot és a város műemlékeit. A hét folyamán gépkocsival ér­kezett 16 angol, akik a Bükk legszebb tájait látogatják majd meg. Ezenkívül igen nagy a száma a városunkba érkező diákoknak. Ezen a héten Deb­recenből 30, Nyíregyházáról 45, Miskolcról 30 általános iskolás táborozik városunkban. Huszonkétezer forintos vasárnapi forgalom a Park-szálló éttermében A nagy idegenforgalom, nagy áruforgalmat is biztosított ven­déglátóiparunknak. Különösen nagy volt a forgalom az újjá­alakított, reprezentatív Park­szálló éttermeiben, ahol csak vasárnap 22 ezer forintot for­galmaztak. Csak sörből 2153 pohárral fogyott el, míg a 14 forintos menüből 376 adagot rendeltek. Nagysikerű dalos ünnepély Vasárnap a Pedagógiai Főis­kola udvarán tartották meg a „Dalos ünnepélyt“. Az ünne­pen részt vettek a Budapesti Telefongyár Vasas énekkara, a Szolnok megyei Központi Ének­kar, a karcagi, gyöngyösi, egri járási kultúrház, a petőfibányai Erkel Ferenc és a Heves me­gyei Szűcsi község énekkara. Az ünnepélyt több száz főnyi közönség hallgatta és tapsolta végig. A hangverseny után sor került a legjobbak megjutal- mazására. A zsűri-tagok dön­tése alapján, a Népművelési Minisztérium vándordíját, a közel fél méter magas ezüst­serleget a karcagi járási kul­túrház nagyszerű énekkara nyerte, a második díjat, a He­ves megyei tanács népművelési osztályának serlegét, a Buda­pesti Telefongyár Vasas ének­kara, a harmadik díjat, egy Bartók-plakettet, Szolnok me­gyei Központi Énekkar nyerte. Kitüntették a Heves megyei népi zenekar vezetőjét Vasárnap, a Népművelési Minisztérium küldötte adta at Suha Balogh Pálnak jó és lel­kiismeretes munkájáért a „Szo­cialista kultúráért“ című ki­tüntető jelvényt, A népi zene­kar pedig a Népművelési Mi­nisztérium dicsérő oklevelet kapta. Bőséges felhozatal főzelékféléből, gyümölcsből, olcsó árak a piacon A nagy esőzések után bősé­ges felhozatal volt az egri pia­con. A legjobban keresett áru­cikkből, a burgonyából 20 má­zsát hoztak a ZÖLDSZÖV áru­dájába, ára 2,60 forint a múlt heti 3 forinthoz viszonyítva lé­nyeges olcsóbbodást jelent. Ugyancsak olcsó lett a főzőtök, kilója 80 fillér, ebből 40 má­zsát hoztak az egri piacra. Uborkából 15 mázsa érkezett, a salátának való 3,80, ková- szolni való 4,60. A zöld fejes­káposztából 12 mázsát 1,30 fo­rintos árban, a kelkáposztából 10 mázsát 1,20 forintos ári hoztak a piacra. Megjelent befő2ni való Pándi-meggy, ái 5—6 forint, az ízes erdei má na 12 forintos árban. Ige nagy volt a felhozatal á sári; barackból, amelyet 4 formte árban mértek. Kevés volt a fe hozatal azonban a répábc zöldségből és a hagymából, vásárló közönség sokkal n gyobb mértékben keresi ezek az árucikkeket. A javuló i< után még bőségesebb felhoz; taira, s olcsóbb árakra leh számítani, tfUA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG 9 AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM. Ära 50 fillér 1955. JÚLIUS 14. CSÜTÖRTÖK.

Next

/
Thumbnails
Contents