Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-03 / 53. szám

A FALUSI NÉPNEVELŐRE A SZÓ Pártunk Központi Vezetősége június 8-án határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a mező­gazdasági termelés fellendítésének feladatairól. A határo­zat megjelenése óta eltelt nem egészen egy hónap tapasz­talatai azt tükrözik, hogy megyénk dolgozói — elsősorban a párttagság — örömmel és megelégedéssel fogadták « hatá­rozatot, mely jelentős lépés a falu, az ország felemelkedése, a szocializmus felé, A párthatározat végrehajtása most a legfontosabb fel­adat. S a határozat végrehajtása csak úgy lehetséges, ha a párt és állami funkcionáriusok, párttagok, tömegszervezeti vezetők, a népnevelők lelkes munkát végeznek, ha a határoza­tot elmélyülte« tanulmányozzák, gondosan kidolgozzák a helyi feladatokat és valamennyi dolgozót megnyerve azon­nal hozzálátnak a határozat végrehajtásához. Abban, hogy a határozat megvalósításáért folyó harc milyen lendülettel folyik, nagy szerepük van népnevelőink­nek. Tőlük, az ő felvilágosító szavuktól függ, hogy makor jut el a dolgozókhoz a párt szava, hogy előbb, vagy' ké­sőbb érti-e meg minden ember, hogy a határozat az ő érde­kében született, s ennek megvalósulása tőle, mindany- nyiunktól függ — és egy percig sem szabad késlekedni. A figyelmet most a kettős, de egymástól elválaszthatat­lan feladatra — a termelőszövetkezetek fejlesztésére, s a mezőgazdasági termelés növelésére — kell irányítani. Gyor­sítani a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s vele pár­huzamosan fokozni a mezőgazdaság termelését — hogy dol­gozó népünk életszínvonala tovább emelkedjen — ez a tennivalónk. Szép és nagy feladat ez, körültekintő, gondos, jó munkát igényei minden népnevelőtől, minden kommu­nistától. Nézzük meg, hogyan mozgósíthatnak napjainkban nép­nevelőink e kettős feladatra? Hogyan állunk mi most a termelőszövetkezeti mozgalom terén, mi itt a tenni­való? A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége megyénk- ben is sokkal okosabban, eredményesebben gazdálkodik, mint az elmúlt évben. Ezt a jól művelt földek ezer holdjai minden ékes szónál jobban bizonyítják. A tsz-ek vagyona 29 százalékkal, a tagok jövedelme kétszeresére növekedett az elmúlt másfél év alatt. Mély gyökeret eresztett, s terebé­lyesedik megyénkben is a szövetkezeti gazdálkodás. A me­gye területének csaknem 13 százaléka szövetkezeti tulaj­don, s ez napról napra nő az új belépések nyomán. Ebben az évben csaknem 900 család 1104 tagja 2520 hold föld­del lépett a szövetkezés útjára. Töbj> községben előkészítő bizottságok működnek, mind. nagyobb az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődése a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Az alap az egyik feladat megoldásához megvan. Ter­melőszövetkezeteink jó példája vonzó az egyénileg dolgozó parasztok között. A ittezőtárkányi szövetkezetek látogatásá­nál több tarnamenti dolgozó paraszt kijelentette: ősszel ők is a szövetkezetbe lépnek. S egyre gyakoribbak az ilyen ki­jelentések. Mégsem lehetünk megelégedve. A hiba ott van, hogy még mindig nem jut el minden dolgozó paraszthoz a szövetkezetek eredménye, jó híre. Több helyen a szövetke­zet kerítésén belül maradnak az eredmények, a népnevelők *— sem a szövetkezetiek, sem az egyénileg dolgozó parasztok — nem népszerűsítik ezeket. Különösen akadályozza ez a tsz növekedését, a dolgozó parasztok meggyőzését, ha figye­lembe vesszük, hogy az ellenség — eltúlozva, felnagyítva a tsz-ekben található hibákat —, igyekszik elriasztani a dol­gozó parasztokat a számukra kedvező és az egyedüli helyes útról. A népnevelők feladata, hogy reálisan, az eredménye­ket és a meglévő hibákat a valóságnak megfelelően tárják az egyénileg dolgozó parasztok elé. De még ez sem elég. Mu­tassanak rá felvilágosító munkájukban azokra a nagyszerű lehetőségekre is, melyek csak a szövetkezetben, a nagy­üzemi gazdálkodásban találhatók, melyek a tsz-tagok jobb jövedelmét segítik elő, mely nem egy helyen jóval na­gyobb, mint a középparasztoké. A másik feladat — a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése mellett — a mezőgazdaság terméshozamá­nak növelése. Feladatunk, hogy már ebben az évben m(aga- sabb termést takaríthassunk be, mint az előző esztendők­ben. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha gondosabb, jobb munkát végzünk a földeken. Megyénk déli részén itt is ott is megjelentek az aratógépek, marokszedőikkel az aratók — megkezdődött az aratás. Az elkövetkezendő hetek munkájának eredményessége a gyorsaságon is múlik. Nép­nevelőink a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok kö­zött végzett felvilágosító szavukkal segítsék, hogy időben, szemveszteség nélkül végezzük el az aratást, s nyomban utána a tarlóhántást. De az aratás nagy munkája idején sem feledkezhetünk meg a növényápolásról és az egyéb munkákról — a mezőgazdasági munka minden ágában elő kell segíteni, hogy minél jobban megteljenek a hombárok, s hogy már most elősegítsük — például a tarlóhántással — a jövő évi termést. Nagyon fontos, hogy az aratás, cséplés ideje alatt ne csökkenjen, sőt erősödjön a felvilágosító munka. Legyenek a kommunista és pártonkívüli népnevelők az aratási, csép- lési verseny kezdeményezői, példamutató harcosai. Hívják versenyre dolgozó társaikat, buzdítsák a gépállomások, a tsz-ek, a falu dolgozóit. Segítsék elő példamutatásukkal, s szavukkal, hogy nagyszerű versengés alakuljon ki az arató- gépek és kombájnok kezelői között. Mérjék össze erejü­ket, tudásukat a kaszások és a fogatosok, a cséplőgépeknél dolgozók. Beszéljenek naponta a közelükben dolgozókkal, ha azoknak valamilyen segítségre van szükségük, járjanak el a pártszervezetnél, a gazdasági szerveknél. A déli szünetek ben, vagy este hazafelé induljon meg a szó az aratásról, az állam iránti kötelezettségről, a munkáról, a feladatokról, a határozatról. Népnevelőink munkájukkal az elmúlt évek alatt be­bizonyították, hogy méltók „a párt zászlóvivői“ jelzőre, Bi , zonyítsák ezt újból a Központi Vezetőség június 8-i hatá- j rozatának végrehajtásáért folyó munkájukkal. i Ezren és ezren látogatnak el vasár naponkint az ország különböző részéből Egerbe; Búcsúzáskor egy-két kedves emléktárgyat vásárolnak a kirándulók V/lAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÈPUJSA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. Ära 50 fillér 1955. JÚLIUS 3. VASÁRNAP. (Avatunk... Az aratógép nyomában tárcsa, vetőgip jár a boconádi Petőfi TSZ földjén A meleg idő már több he­Az ipari üzemek segítsége Dolgozó parasztságunk egyik legnagyobb munkája, a gabo­na betakarítás előtt állunk. Ipari üzemeink dolgozói elha­tározták, hogy segítik a beta­karítás gyors elvégzését a termelőszövetkezetekben. A szemveszteség nélküli betaka­rítás egyik feltétele a gyors hordás. Éppen ezért a gyön­gyösi Aknamélyítő Vállalat dolgozói három fuvarral, s ahhoz szükséges emberekkel segítik a hordást egy olyan tsz-ben, ahol nem győzik igá­val a munkát. A Heves megyei Téglagyári Egyesülés gyöngyö­si telepének dolgozói 8, a Méntelep dolgozói 10 kocsifu­varral segítenek egy-egy t.sz- nek. A Szerszám- és Készülé­kek Gyára dolgozói tehergép­kocsikkal és vontatókkal ad­nak segítséget a hordáshoz. A gyöngyösi Cipész KTSZ dol­gozói vasárnapi munkával se­gítik a betakarítást; Iyen megérlelte az őszi árpa dús kalászait: A boconádi Pe­tőfi TSZ-ben az elmúlt napok­ban a hevesi gépállomás arató­gépével megkezdték a gépi aratást. Első nap 11 holdat vágtak le, túlteljesítve a napi normát. Aratás után azonnal hozzáláttak a tarlóhántáshoz és a tárcsa nyomában ott járt a vetőgép: vetették a másod­növényt. A Petőfi TSZ tagjai silókukoricát termelnek az ősziárpa tarlóján. A tarnabodi Kossuth és a jesíűhetik a beadást, hamarabb nyeri vissza a község a gabo­na szabadpiaci értékesítés jo­gát. Arról is beszéltek, hogy miután kevesebb üzemanyag kell, olcsóbb is egy fél száza­lékkal a cséplés a közös szé­rűn. Fél százalék? Nem valami sok. mondták többen, de sok kicsi sokra megy. Miután az egész falu közös szérűn csé­pel (szabadpiaci áron számol­va) több mint 12 ezer forint ér­tékű gabona marad a gazdiák­nál. A hordásban segítik egymást a dolgozó parasztok, s a tsz is ad igát néhány fogatnélküli­nek, majd visszasegítik más munkával. A közös szérűre hordással nincs is semmi baj. A dolog neheze ott kezdődik, hogy a tarlóhántást is el kell végezni aratás után. A mintegy 1200 hold tarlóból 600 holdon elvégzi a gépállomás ezt a munkát, a fennmaradó 600 hold igára vár. Ha minden jól megy, a községben levő igákkal is el tudják végezni a hordás mellett is 5—6 nap alatt. A baj azonban ott kez­dődik, hogy többen nem akar­ják elvégezni a tarlóhántást. A termelési bizottságon a sor, hogy okosan megmagyarázza a húzódozóknak, mire jó a tarló- hántás. Csak egy dolog': majd­nem mindenki azon panaszko­dik a gyöngyösihalászi határ­ban, hogy gyenge a kukorica, mert kevés az eső. Különösen tamaőrsi Dózsa TSZ-ben is megkezdték az aratást, most még csak kaszával a kisebb parcellákon. Hevesen, Erdőtel­ken, Tarnabodon, Tarnaőrsön aratnak az egyénileg dolgozó parasztok is. Erdőtelken egyik­másik szorgalmas gazda ara­tás után rögtön elvégezte a tarlóhántást. A hevesi és tamaszentmiklósi gépállomás aratógépei készen állnak a brigádszállásokon, hogy amint nagyobb területen beérik az árpa, munkáhos lát­hassanak a traktoristák. a tavaszi szántáson csak síny­lődik a növény. De szép az őszi szántásba vétett kukori­ca és még szebb ott, ahol az őszi szántás előtt tarlót buk­tattak. Abban a földben több a víz, nem párolgott el. A másodvetésre készülnek a faluban. Már mind elhordták a szövetkezetből a másodvetésre alkalmas köles-, muharmagot. A tsz mint a hordásnál, itt is segít. Hat mázsa kölesmagot adtak az egyénieknek, s ha szükség lesz rá, vetőgépeket is kölcsönöznek. Sok gazdának ott van már a kamrában a mag, de akadnak olyanok, akik nem akarnak másodnövényt vetni. Szűcs Istvánná bejelen­tette a tanácsnál, ő nem vet, mert gyenge a földje, s csak kizsarolná vele. Más Is gondol­kozik igy. Itt is felvilágosító munkára van szükség, arra, hogy megmagyarázzák a má­sodvetés nemcsak a takar­mánybiztosításra jó, hanem az a talajerő pótlását is szol­gálja. Agronómus útmutatásá­val lehet másodvetést zöldtrá­gyának vetni, aztán, ha ősszel alászántják, jövőre nagyobb lesz a termés. Felkészültek a gyöngyösha­lásziak. de van még teendője a termelési bizottságnak ab­ban. hogy megmagyarázzák minden egyes dolgozó paraszt­nak: a tarlóhántás, a másodve­tés elválaszthatatlan a betaka­rítási munkától. Negyvennyolc idénynapközi A nagy nyári munkák idején komoly gondot okoz a szülők­nek a gyermekek elhelyezése* Csak akkor tudják az asszo­nyok is teljes mértékben segí­teni a betakarítást, ha gyerme­keiket biztos helyen tudják. A megyei tanács hathatósan se­gített e probléma megoldásá­ban. Negyvennyolc olyan köz­ségben, ahol nincs állandó napközi, vagy óvoda, három- hónapos nyári idénynapközit létesítettek. Itt 1598 gyermek­nek biztosítanak egésznapi el­látást, gondozást. Ilyen nyári napközi létesült többek között Ujlőrincfalván, Mezőszemerén, Felnémeten, Dormándon, Fel. debrőn, Mozgó cséplőjavító brigádok A Gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat dolgozói elhatározták, hogy erejükhöz mérten segítik a cséplés zavartalan elvégzését; Már most megalakították • mozgó cséplőjavító brigade A brigádok tagjai azonnal ki­mennek ha valahol üzemzavar miatt megáll a cséplőgép és a helyszínen megjavítják hogy nagyobb időkiesés nélkül vé­gezhessék a cséplési munkát; Versenyben a nagyobb szőlőtermésért A gyöngyösi járás szőlőter­melői többtermelési versenyre hívták a megye összes szőlő- termelőit. A járás 12 községe, 12 termelőszövetkezete és több mint 2000 egyénileg dolgozó parasztja dolgozik lelkesen azért, hogy a tsz-ekben terve­zett 18 mázsás átlagtermést 20, az egyénieknél tervezett 16 mázsás termést 10 százalékkal túlszárnyalják. A lelkes verseny eredménye a szőlőmunkák gyors elvégzése lett. A tsz-ek már háromszor megkapálták a szőlőt, s most még aratás előtt hozzáfogtak a negyedik kapáláshoz. Az egyé­niek is befejezik hamarosan a harmadik kapálást. Mind a ter­melőszövetkezetek. mind az egyéniek háromszor permetez­tek már, s a terület mintegy 30 százalékán már a negyedik per­metezést is elvégezték. A má­sodik kötözést az egész járásban befejezték, a harmadik kötö­zésben azonban már egy kis le* maradás mutatkozik. Gyöngyöshaíászon készen állnak az aratásra A hevesi járásban már arat­nak. Gyöngyöshalászon a Mát­ra aljában még csak most sző- kül az árpa, a búza, mégis úgy áll a falu, ha holnap híre száll­na, hogy aratni leihet, máris hozzá tudnának látni. Alapo­san felkészültek rá. A termelési bizottság, a ta­nács nagy segítséggel volt a felkészülésben. Mikor tanács­ülésen megvitatták a község aratási tervét, a termelési bi­zottság tagjai: Nagy Ferenc, az elnök, Varga Vilmos, Ács Fe­renc és a többiek ismertették meg a tanácsülés határozatait a falu dolgozóival. Az első, amit megszerveztek, a határfigyelő szolgálat volt. Gulyás János, Bakos József jó néhány paraszttársukkal együtt elvállalták, hogy naponta be­járjáik a határt és ha úgy lát­ják, hogy kasza alá érik a ga­bona, figyelmeztetik a gazdát, jó lesz, ha hozzáfog a nagy munkához. Arról is gondoskod­tak, hogy az egész esztendei munkájuk eredményét megóv­ják: tűzfigyelő szolgálatot szer­veztek. A tűzesetek lehetőségét csökkenti az is, hogy nem a házakhoz hordják az asztago- kat, hanem a dolgozó parasz­tok 98 százaléka a közös szé­rűre hordja. Természetesen ez csak az egyik oldala annak, miért rakodnak közös szérűre. A másik nem kevésbé fontos az, hogy így hamarabb vég­zik el a cséplést, hamarabb tel­Meqkezdték az aratást a hevesi járásban Tárcsa jár az aratógép nyomában. Már most gondolnak a Jövd esztendei be termésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents