Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-05 / 45. szám

1953 június 5. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Mii jelent az önköltség egyszázalékos csökkentése Minden üzemben mást és mást. Az egercsehi szénbányá­ban például pénzben 27 300 fo­rintot eredményez. Másként kifejezve, egy tonna szén ki- bányászása és felszínre hoza­tala ezzel 2,50 forinttal keve­sebbe kerül. Vagy azt is mond­hatjuk, hogy ha az egercsehi bányászok csak egy százalék­kal is olcsóbban termelnek, az így megtakarított pénzből öt­venhat pár bányász gumicsiz­mára telik, illetve 50 család évi tüzelőszükségletét fedezi ez a megtakarított összeg. Varga Lajos, Egercsehi fő­mérnöke mondotta el ezeket. Alig jegyeztem le az egyik mondatát, máris — hol a pa­pír és a ceruza segítségével, hol pedig a logarléc tologatásá­val — újabb példákkal érzékel­tette az önköltség egy százalé­kos csökkentésének jelentősé­gét. Kettős okból kerestem fel éppen Varga Lajost: részben azért, mert mint főmérnök, ő adhat leginkább felvilágosí­tást a műszakiak eddigi mun­kájáról és az olcsóbb termelés­sel kapcsolatos terveikről, más­részt azért, mert a bányászok szerint is egyike azoknak a ve­zetőknek, akik a legtöbbet be­szélgetnek az emberekkel és munkaidejük nagy részét a bá­nyákban töltik. Sok mindenről beszélget­tünk. A napi eredményekről a fiatalok munkájára terelődött a szó, majd a főmérnök elmon­dotta, hogy tegnap mi mindent tapasztalt lent a bányában. Szinte észre sem vettük és máris arról beszélgettünk, hogy az önköltség egy százalékos csökkentését hogyan lehet elérni. Az a háziasszony vezeti jól a konyhát, aki a konyhapénzzel takarékosan bánik. Az a bá­nyász végez jó munkát, aki a tervteljesítés mellett a szántér_ meléshez szükséges anyagok felhasználásával takarékosko­dik. Egercsehiben a bányafa nagy részét, több mint a het­ven százalékát drága pénzért importáljuk. Komoly összeget jelent tehál a legkisebb fa­megtakarítás is. Ezért anyag­mentő brigádokat szerveztek, amelyeknek feladatuk robban­tás után a bányafa kiszedése („a bánya- kirablása”). A kira­bolt bányafát azután, ha lehet, újból felhasználják. Ezáltal áprilisban például a tervezett 651 köbméter fából csak 467 köbméter új faanyagot hasz­náltak fel. Á szükséglet többi részét „a brigádok pótolták. És hasonló jó eredményt mutat május hónap anyagfelhaszná­lása is. Robbanóanyaggal, vil­lamosenergiával és a műhely­üzem dolgozóinak ésszerű munkájával pedig 33 ezer fo­rintot takarítottak meg egy hónap alatt. Az olcsóbb terme­lésre, tehát csak akkor számít­hatunk, ha takarékosan dolgoznak. Az elmúlt hónapok alatt so­kat változott a bányászok mun­kája, Egercsehi belső élete. A bányának szinte a legkisebb részén is megszüntették a kézi­fúrást, a szállítást mindenütt gépesítették, és ahol kellett, a kaparóberendezéseket is fel­újították. A csilleellátás — amely eddig sok kiesést oko­zott — most mór mindig biz­tosítva van, késlekedése nem hátráltatja a folyamatos ter­melést. Módosítottak a vastag­szén fejtésnél is. Több mint egy hónapja már széles sávban fejtik, mert amíg a keskeny ré­sen haladtak befelé, a munka közben kivágott agyag víztől megduzzadva, gyakran eltorla- szoita hátuk mögött az utat. Ezek a termelési módosítá­sok. a bánya gépeinek állandó tökéletesítése és az új gépek munkába állítása egyre na­gyobb szaktudást követel. Ez ad rendkívül nagy jelentőséget az Egercsehiben nemrégen megkezdett sztahanovista okta­tásnak és a különféle termelés­sel kapcsolatos feladatok meg­beszélésének. S nem utolsósor­ban annak, hogy a bánya új vezetősége sokszor órákat tölt a bányászokkal és a legkisebb hibákra is ott nyomban felhív­ja a figyelmet. A közös beszél­getések, a bánya járások és a párttagok példamutatásának köszönhető az is, hogy ebben a bányában egyre inkább elter­jedt a régi módszernél sokkal előnyösebb hazafelé haladó fej­tés. A korszerű technika és a dol­gozók nagyobb hozzáértése a termelésre is kihatott.- Ezek a módosítások javították meg a tervteljesítést: áprilisban 103,8 százalékra, májusban közel 102 százalékra. Nem lehet és nem is közömbös ez számukra, hi­szen tapasztalhatták, hogy a termelés emelkedésével fizeté­sük is több lesz. A több szé­nért többet fizetnek, a terv- túlteljesítését pedig prémium­mal jutalmazzák. Egercsehi dolgozóinak bérezése egy hó­nap alatt — áprilisban már­ciushoz hasonlítva — 110 szá­zalékra nőtt. Mindezek — a technika fejlesztése, a szaktu­dásuk (gyarapítása és a bére­zés javítása — a termelékeny­ség növekedésének tartozékai, amelyek mindenkor beleszól­nak az önköltségcsökkentés alakulásába. Olcsóbb lesz te­hát a szén, ha növekszik a termelékenység. Nagy hatással van az ön­költség alakulására, végül, de nem utolsósorban az, hogy a dolgozók becsülettel helytáll- nak-e. Fegyelmezett munká­juknak köszönhető,, hogy ápri­lisban 1,1 százalékkal olcsób­ban termeltek, mint a megelő­ző hónapban. Az itt dolgozók munkafegyelme az utóbbi idő­ben sokat fejlődött. A pártta­gok, a DISZ-fiatalok példamu­tatása magával ragadta a töb­bieket is. Az április 4-i, a május 1-i versenyszakaszok itt is rég nem tapasztalt nagyszerű eredményeket hoztak. Ezt se­gítették elő: a kisebb-nagyobb újítások bevezetése, a három­hetes mozgalom, s a Loy-moz- galom alkalmazása. És minde­nek előtt a legjobb dolgozók, Péró Nándor DISZ-csapatának, Nagyninó Sándor, Garamszögi József és a többi kiváló bri­gád dolgozóinak jó munkája' és a megjavult munkafegyelem, a kölcsönös segítségnyújtás Egercsehi dolgozói az ápri­lisban és májusban elért ön­költségcsökkentési eredménye­ket a jövőben tovább akarják növelni. A műszaki vezetők, a párt- és a DISZ-szervezet rendszeres szakmai oktatással, új vágatok biztosításával, az igazságos bérezéssel, a szak- szervezet a versenyszervezéssel — a dolgozók pedig társaik és az új bányászok nevelésével, fegyelmezett, ésszerű munká­val segítik az olcsóbb terme­lést. Még egyszer: mit jelent az önköltség egy százalékos csök­kentése? Röviden azt felelhet­jük erre: olcsóbb szenet, a tü­zelőellátás és ipari üzemeink szénellátásának megjavítását, árubőséget, a bányászok béré­nek növekedését, egy újabb ár- leszállítást ... mindent, ami életünk szebbétételében segít­het. Dohai Margit Pedagógusok Feladataink a szarvasmarha-tenyésztésben jy ^ Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesatéséről hozott határozatában igen fon­tos feladatként szabta mega szarvasmarha tenyésztés fej­lesztését és ezen belül a te- hénállpmány növelését. Me­gyénk szarvasmarha-állomá­nya ezzel szemben nem emel­kedett az 1953. évhez viszo­nyítva, hanem csökkent: ter­vünkét 99,4 százalékban telje­sítettük. Különösen súlyos a lemara­dás a tehénállomány fejlesz­tésében. A múlt évi tervün­ket itt mindössze 83,2 száza­lékra teljesítettük. A szarvas­marha-állománynál és ezen belül a tehénállománynál mu­tatkozó tervlemaradásnak egyik oka az 1952. évi aszály következtében előállott súlyos takarmányhiány. A rossz ta­karmányellátás miatt 1953-ban szarvasmarha-állományunknak mintegy öt százaléka került kényszervágásra, vagy elhul­lott. A megmaradt állatok kondíciója igen leromlott, sez még 1954-ben is éreztette ha­tását a szaporulati tervek tel­jesítésénél. Hozzájárult a sza­porulati tervekben mutatkozó nagy lemaradáshoz az is, hogy nem tudtunk megfelelő számú és minőségű apaállatot biztosítani. Mindezeket a hibákat sú­lyosbította, hogy az igazgatá­si apparátus — elsősorban az állattenyésztők és állatorvo­sok— nem kísérték kellő fi­gyelemmel a szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállo­mány alakulását. Nem figyel­tünk fel kellő éberséggel a spekulánsok és a feketevágók bűnös tevékenységére. A Központi Vezetőség már­ciusi határozatának útmutatá­sai alapján felülvizsgáltuk az állattenyésztés munkáját. A hibák megszüntetéséért vég­zendő legfontosabb tenniva­lónkat megszabta a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanácsülés. Elsősorban fokozott felvilágosító munká­val meg kell győzni a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teket és az egyénileg dolgozó parasztságot a szarvasmarha- tenyésztés jelentőségéről és jövedelmezőségéről, elsősorban arról, hogy érdemes gondosan felnevelni a növendék jószá­gokat. A dolgozók széles tömegér nek segítségével le kell lep­lezni a spekulánsokat, fekete­vágókat, akik tudatosan aka­dályozzák megyénk szarvas­marha-tenyésztésének fejlesz­tését. Az állattenyésztés mi­nőségi és mennyiségi fejlesz­tésének másik alapvető felté­tele a takarmánybázis bizto­sítása. Ezért igen fontos, hogy megyénk növénytermelési szakemberei, karöltve az ál­lattenyésztőkkel, biztosítsák elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szálasta­karmányainak időben való gyors levágását és betakarí­tását, a nyári zöld silózási terv teljesítését. Biztosítani kell a másodvetésű takar­mánynövények tervszerinlti el­vetését és ápolását is. A gépállomások pedig ad­janak fokozottabb segítséget a takarmánygabona-növények ápolásához, betakarításához, hogy ezzel is magasabb átlag­terméseiket érjünk el. A szaporulat növeléséért az állattenyésztőknek, községi apaállatgondozóknak és pász­toroknak a feladata, hogy minden esetben biztceítsákjiz ivarozó anyaállatok időbeni beíedeztetését. A meddőség eredményes leküzdésére biz­tosítani kell azt is, hogy a második eredménytelen fedez­tetés után is medçlôn maradt állatokat állatorvosi gyógyke­zelés alá vonják. A megfelelő szaporulat el­érése még nem elegendő. Igen nagy gondot kell fordí­tani a növendék-állatok fel­nevelésére is. Súlyos mulasz­tást követ el az a tenyésztő, aki a pillanatnyi hasznot ve­szi figyelembe és a szopós borjút napi egy-két liter te­jen koplaltatja, mert a sza­badpiacon három-négy forin­tot kaphat a tej literjéért, így nem használja ki kellő­képpen a fiatalkori nagy nö­vekedési erélyt, ezek az álla­tok a későbbi idők folyamán lesatnyulnak, csökötté vál­nak, de nem ritka az sem, amikor kényszervágásra ke­rülnek, vagy elhullanak. Ter­mészetesen az így felnevelt állatoktól nem várhatunk sem sem magas tej­jó utódokat, hozamot. Elsősorban termelőszövetke­zeteinknek kell élen járni a tenyésztői munka megjavítá­sában, nekik kell ösztönző példát adni az egyénileg dol­gozó parasztoknak. A szövet­kezetek elnökei, kommunistái, a jószággondozók küzdjék le a meddőséget, neveljenek mi­nél több jó minőségű tenyész­állatot, s a megfelelő takar­mányozás biztosításával nö­veljék szakadatlan az állati termékek, a tej hozamát. A mezőgazdaság szakembe­reinek, elsősorban az állatte­nyésztőknek az a feladata most, hogy politikai és szak­mai tudásukkal segítsék ter­melőszövetkezeteink és egyéni­leg dolgozó parasztságunk szarvasmarha tenyésztésének gyors megjavítását. Minden erőnkkel legyünk azon, hogy a minisztertanács által megsza­bott terveket 1956. március 1-re maradéktalanul teljesítsük. Papp Sándor megyei főállattenyésztő Goncsarov elvtárs, a kiváló szovjet pedagógus tavaly ellátó ;g- tott Egerbe, s igen sok hasznos tanáccsal segítette a város pe­dagógusainak munkáját. Dr. Szántó Imre kandidátus, az egri Pedagógiai Főiskola tanár- a történelem tudományra oktatja a fiatal pedagógus nemz déket Dr. Lengyel Gábor, „kiváló tanár“, fizika szakkört vezet az egri Dobó gimnáziumban Kedves Erőművi munkás elvtársak! Leveleteket megkaptuk, azt taggyűlésen, a tanács végre­hajtó bizottságának ülésén és az operatív bizottság ülésén ismertettük. Érezzük, szégyen ránknézve, hogy községünk neve, — mely mindig az el­sők között szerepelt, — most az utolsó helyen kullog. Min­dig büszkék voltunk eredmé­nyeinkre, de ez a rossz telje­sítés most csorbát ejtett hír­nevünkön. Annál is inkább . szégyeljük ezt a lemaradást, mert községünk lakossága, a munkásosztálytól mindent megkap, a gazdálkodás bizto­sításához, az élet szebbé téte­léhez. A munkások által elő­állított téglából, cementből, mészből, faanyagból 47 új ház épült községünkben az utóbbi évek során, bekötötték fa­iunkat a közlekedési hálózat­ba, az újonnan létesült szö­vetkezeti áruházunkban min­den árucikket megkapunk. 300 lakásban ég a villany, vi­lágosak közútjaink, tereink, s A pélyi dolgozó parasztok válasza /<n^ a Mátravidéki Erőmű dolgozóinak levelére 60 házban szól a rádió. Mi tud­juk, hogy a villamosenergiát Ti, a Mátravidéki Erőmű dol­gozói állítjátok elő, s nagy ré­szetek van abban is, hogy a többi üzemben gyárthatják a gépek a falunak oly szüksé­ges ipari cikkeket. Mi, mind­ezért hálásak vagyunk a mun­kásosztálynak, s hálónkat a beadási lemaradásunk felszá­molásával is be akarjuk bizo­nyítani. A Népújság cikke óta már értünk el eredményeket. Be­gyűjtési tervteljesítésünk az­óta 13 százalékkal emelkedett, s ma már — az évű tervhez viszonyítva — 33 százalék­nál tartunk. Községünk dolgo­zó parasztjai érzik, hogy tar­toznak az államnak, tartoznak a munkásoknak, éppen ezért igyekeznek tartozásukat meg­adni. Május havi adótervünket például már 27-én teljesítet­tük. Mindez azonban még nem elég. Községünk a hevesi já­rás 17 községe közül, még mindig a 14. helyen áll a ver­senyben. Éppen ezért, hogy ezt a szégyenfoltot letöröljük magunkról, beadási lemara­dásunkat az alábbiak szerint kívánjuk rendezni: Amikor ezt az ígéretet tesz- szük, tisztában vagyunk köz­ségünk adottságával, lehető­ségeivel. és ennek figyelembe­vételével ígérjük, hogy: Tejbeadási tervünket a le­maradással együtt, június 5-ig teljesítjük. Tojásbegyűjtési kötelezett­ségünknek június 10-ig eleget teszünk. Baromfi tervünket június 15-ig teljesítjük, míg vágó­marha- és sertésbegyűjtési előirányzatunknak június 30- ig teszünk eleget. Azt akarjuk, ennek a vál­lalásnak teljesítésével elérni, hogy a második félévet rnár adósság nélkül kezdjük. Mindezek valóraváltására lehetőségeink megvannak. Sok olyan — főként kommun'sta — dolgozó paraszt lakik köz­ségünkben, aki már teljesítet­te — a gabona kivételével —, egész évi beadását. A kommu­nisták további példamutatásá­val és a népnevelő munkával elérjük, hogy a most még hátralékban lévők is eleget tegyenek államunk iránti kö­telezettségüknek. Elérjük, hogy a jók mögé felzárkózza­nak mindazok, akik a lema­radók listáján szerepelnek. A kulákokat és egyéb osztályide­gen elemeket — akik notórius tartozói az államnak, és a be­gyűjtés teljesítése ellen speku­lálnak, kupeckednek, — le­leplezzük és velük szemben a törvény szigorával járunk el. Nem engedjük, hogy az osz- tályellenség miatt a becsüle­tes dolgozó parasztokat érje a szégyen és a károsodás. Azon leszünk, hogy rövid idő múlva, jó eredményeink kel is válaszolhassunk levele­tekre. Pély, 1955. május 31. A pélyi dolgozó parasztok nevében: Földvári József tanácselnök Rab Sándor, párttitkár. Kovács Lukács, begyűj. áll. biz. elnök Vona József begyűjtési, hiv. vez. Ungvári László, 9. kh. dől. paraszt. Kovács Albert, a Rákosi TSZ elnöke Kovács László 8 kh. dóig. p. Bodor István dolgozó paraszt

Next

/
Thumbnails
Contents