Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-05 / 45. szám
1953 június 5. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Mii jelent az önköltség egyszázalékos csökkentése Minden üzemben mást és mást. Az egercsehi szénbányában például pénzben 27 300 forintot eredményez. Másként kifejezve, egy tonna szén ki- bányászása és felszínre hozatala ezzel 2,50 forinttal kevesebbe kerül. Vagy azt is mondhatjuk, hogy ha az egercsehi bányászok csak egy százalékkal is olcsóbban termelnek, az így megtakarított pénzből ötvenhat pár bányász gumicsizmára telik, illetve 50 család évi tüzelőszükségletét fedezi ez a megtakarított összeg. Varga Lajos, Egercsehi főmérnöke mondotta el ezeket. Alig jegyeztem le az egyik mondatát, máris — hol a papír és a ceruza segítségével, hol pedig a logarléc tologatásával — újabb példákkal érzékeltette az önköltség egy százalékos csökkentésének jelentőségét. Kettős okból kerestem fel éppen Varga Lajost: részben azért, mert mint főmérnök, ő adhat leginkább felvilágosítást a műszakiak eddigi munkájáról és az olcsóbb termeléssel kapcsolatos terveikről, másrészt azért, mert a bányászok szerint is egyike azoknak a vezetőknek, akik a legtöbbet beszélgetnek az emberekkel és munkaidejük nagy részét a bányákban töltik. Sok mindenről beszélgettünk. A napi eredményekről a fiatalok munkájára terelődött a szó, majd a főmérnök elmondotta, hogy tegnap mi mindent tapasztalt lent a bányában. Szinte észre sem vettük és máris arról beszélgettünk, hogy az önköltség egy százalékos csökkentését hogyan lehet elérni. Az a háziasszony vezeti jól a konyhát, aki a konyhapénzzel takarékosan bánik. Az a bányász végez jó munkát, aki a tervteljesítés mellett a szántér_ meléshez szükséges anyagok felhasználásával takarékoskodik. Egercsehiben a bányafa nagy részét, több mint a hetven százalékát drága pénzért importáljuk. Komoly összeget jelent tehál a legkisebb famegtakarítás is. Ezért anyagmentő brigádokat szerveztek, amelyeknek feladatuk robbantás után a bányafa kiszedése („a bánya- kirablása”). A kirabolt bányafát azután, ha lehet, újból felhasználják. Ezáltal áprilisban például a tervezett 651 köbméter fából csak 467 köbméter új faanyagot használtak fel. Á szükséglet többi részét „a brigádok pótolták. És hasonló jó eredményt mutat május hónap anyagfelhasználása is. Robbanóanyaggal, villamosenergiával és a műhelyüzem dolgozóinak ésszerű munkájával pedig 33 ezer forintot takarítottak meg egy hónap alatt. Az olcsóbb termelésre, tehát csak akkor számíthatunk, ha takarékosan dolgoznak. Az elmúlt hónapok alatt sokat változott a bányászok munkája, Egercsehi belső élete. A bányának szinte a legkisebb részén is megszüntették a kézifúrást, a szállítást mindenütt gépesítették, és ahol kellett, a kaparóberendezéseket is felújították. A csilleellátás — amely eddig sok kiesést okozott — most mór mindig biztosítva van, késlekedése nem hátráltatja a folyamatos termelést. Módosítottak a vastagszén fejtésnél is. Több mint egy hónapja már széles sávban fejtik, mert amíg a keskeny résen haladtak befelé, a munka közben kivágott agyag víztől megduzzadva, gyakran eltorla- szoita hátuk mögött az utat. Ezek a termelési módosítások. a bánya gépeinek állandó tökéletesítése és az új gépek munkába állítása egyre nagyobb szaktudást követel. Ez ad rendkívül nagy jelentőséget az Egercsehiben nemrégen megkezdett sztahanovista oktatásnak és a különféle termeléssel kapcsolatos feladatok megbeszélésének. S nem utolsósorban annak, hogy a bánya új vezetősége sokszor órákat tölt a bányászokkal és a legkisebb hibákra is ott nyomban felhívja a figyelmet. A közös beszélgetések, a bánya járások és a párttagok példamutatásának köszönhető az is, hogy ebben a bányában egyre inkább elterjedt a régi módszernél sokkal előnyösebb hazafelé haladó fejtés. A korszerű technika és a dolgozók nagyobb hozzáértése a termelésre is kihatott.- Ezek a módosítások javították meg a tervteljesítést: áprilisban 103,8 százalékra, májusban közel 102 százalékra. Nem lehet és nem is közömbös ez számukra, hiszen tapasztalhatták, hogy a termelés emelkedésével fizetésük is több lesz. A több szénért többet fizetnek, a terv- túlteljesítését pedig prémiummal jutalmazzák. Egercsehi dolgozóinak bérezése egy hónap alatt — áprilisban márciushoz hasonlítva — 110 százalékra nőtt. Mindezek — a technika fejlesztése, a szaktudásuk (gyarapítása és a bérezés javítása — a termelékenység növekedésének tartozékai, amelyek mindenkor beleszólnak az önköltségcsökkentés alakulásába. Olcsóbb lesz tehát a szén, ha növekszik a termelékenység. Nagy hatással van az önköltség alakulására, végül, de nem utolsósorban az, hogy a dolgozók becsülettel helytáll- nak-e. Fegyelmezett munkájuknak köszönhető,, hogy áprilisban 1,1 százalékkal olcsóbban termeltek, mint a megelőző hónapban. Az itt dolgozók munkafegyelme az utóbbi időben sokat fejlődött. A párttagok, a DISZ-fiatalok példamutatása magával ragadta a többieket is. Az április 4-i, a május 1-i versenyszakaszok itt is rég nem tapasztalt nagyszerű eredményeket hoztak. Ezt segítették elő: a kisebb-nagyobb újítások bevezetése, a háromhetes mozgalom, s a Loy-moz- galom alkalmazása. És mindenek előtt a legjobb dolgozók, Péró Nándor DISZ-csapatának, Nagyninó Sándor, Garamszögi József és a többi kiváló brigád dolgozóinak jó munkája' és a megjavult munkafegyelem, a kölcsönös segítségnyújtás Egercsehi dolgozói az áprilisban és májusban elért önköltségcsökkentési eredményeket a jövőben tovább akarják növelni. A műszaki vezetők, a párt- és a DISZ-szervezet rendszeres szakmai oktatással, új vágatok biztosításával, az igazságos bérezéssel, a szak- szervezet a versenyszervezéssel — a dolgozók pedig társaik és az új bányászok nevelésével, fegyelmezett, ésszerű munkával segítik az olcsóbb termelést. Még egyszer: mit jelent az önköltség egy százalékos csökkentése? Röviden azt felelhetjük erre: olcsóbb szenet, a tüzelőellátás és ipari üzemeink szénellátásának megjavítását, árubőséget, a bányászok bérének növekedését, egy újabb ár- leszállítást ... mindent, ami életünk szebbétételében segíthet. Dohai Margit Pedagógusok Feladataink a szarvasmarha-tenyésztésben jy ^ Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesatéséről hozott határozatában igen fontos feladatként szabta mega szarvasmarha tenyésztés fejlesztését és ezen belül a te- hénállpmány növelését. Megyénk szarvasmarha-állománya ezzel szemben nem emelkedett az 1953. évhez viszonyítva, hanem csökkent: tervünkét 99,4 százalékban teljesítettük. Különösen súlyos a lemaradás a tehénállomány fejlesztésében. A múlt évi tervünket itt mindössze 83,2 százalékra teljesítettük. A szarvasmarha-állománynál és ezen belül a tehénállománynál mutatkozó tervlemaradásnak egyik oka az 1952. évi aszály következtében előállott súlyos takarmányhiány. A rossz takarmányellátás miatt 1953-ban szarvasmarha-állományunknak mintegy öt százaléka került kényszervágásra, vagy elhullott. A megmaradt állatok kondíciója igen leromlott, sez még 1954-ben is éreztette hatását a szaporulati tervek teljesítésénél. Hozzájárult a szaporulati tervekben mutatkozó nagy lemaradáshoz az is, hogy nem tudtunk megfelelő számú és minőségű apaállatot biztosítani. Mindezeket a hibákat súlyosbította, hogy az igazgatási apparátus — elsősorban az állattenyésztők és állatorvosok— nem kísérték kellő figyelemmel a szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállomány alakulását. Nem figyeltünk fel kellő éberséggel a spekulánsok és a feketevágók bűnös tevékenységére. A Központi Vezetőség márciusi határozatának útmutatásai alapján felülvizsgáltuk az állattenyésztés munkáját. A hibák megszüntetéséért végzendő legfontosabb tennivalónkat megszabta a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanácsülés. Elsősorban fokozott felvilágosító munkával meg kell győzni a mező- gazdasági termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztságot a szarvasmarha- tenyésztés jelentőségéről és jövedelmezőségéről, elsősorban arról, hogy érdemes gondosan felnevelni a növendék jószágokat. A dolgozók széles tömegér nek segítségével le kell leplezni a spekulánsokat, feketevágókat, akik tudatosan akadályozzák megyénk szarvasmarha-tenyésztésének fejlesztését. Az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztésének másik alapvető feltétele a takarmánybázis biztosítása. Ezért igen fontos, hogy megyénk növénytermelési szakemberei, karöltve az állattenyésztőkkel, biztosítsák elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szálastakarmányainak időben való gyors levágását és betakarítását, a nyári zöld silózási terv teljesítését. Biztosítani kell a másodvetésű takarmánynövények tervszerinlti elvetését és ápolását is. A gépállomások pedig adjanak fokozottabb segítséget a takarmánygabona-növények ápolásához, betakarításához, hogy ezzel is magasabb átlagterméseiket érjünk el. A szaporulat növeléséért az állattenyésztőknek, községi apaállatgondozóknak és pásztoroknak a feladata, hogy minden esetben biztceítsákjiz ivarozó anyaállatok időbeni beíedeztetését. A meddőség eredményes leküzdésére biztosítani kell azt is, hogy a második eredménytelen fedeztetés után is medçlôn maradt állatokat állatorvosi gyógykezelés alá vonják. A megfelelő szaporulat elérése még nem elegendő. Igen nagy gondot kell fordítani a növendék-állatok felnevelésére is. Súlyos mulasztást követ el az a tenyésztő, aki a pillanatnyi hasznot veszi figyelembe és a szopós borjút napi egy-két liter tejen koplaltatja, mert a szabadpiacon három-négy forintot kaphat a tej literjéért, így nem használja ki kellőképpen a fiatalkori nagy növekedési erélyt, ezek az állatok a későbbi idők folyamán lesatnyulnak, csökötté válnak, de nem ritka az sem, amikor kényszervágásra kerülnek, vagy elhullanak. Természetesen az így felnevelt állatoktól nem várhatunk sem sem magas tejjó utódokat, hozamot. Elsősorban termelőszövetkezeteinknek kell élen járni a tenyésztői munka megjavításában, nekik kell ösztönző példát adni az egyénileg dolgozó parasztoknak. A szövetkezetek elnökei, kommunistái, a jószággondozók küzdjék le a meddőséget, neveljenek minél több jó minőségű tenyészállatot, s a megfelelő takarmányozás biztosításával növeljék szakadatlan az állati termékek, a tej hozamát. A mezőgazdaság szakembereinek, elsősorban az állattenyésztőknek az a feladata most, hogy politikai és szakmai tudásukkal segítsék termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk szarvasmarha tenyésztésének gyors megjavítását. Minden erőnkkel legyünk azon, hogy a minisztertanács által megszabott terveket 1956. március 1-re maradéktalanul teljesítsük. Papp Sándor megyei főállattenyésztő Goncsarov elvtárs, a kiváló szovjet pedagógus tavaly ellátó ;g- tott Egerbe, s igen sok hasznos tanáccsal segítette a város pedagógusainak munkáját. Dr. Szántó Imre kandidátus, az egri Pedagógiai Főiskola tanár- a történelem tudományra oktatja a fiatal pedagógus nemz déket Dr. Lengyel Gábor, „kiváló tanár“, fizika szakkört vezet az egri Dobó gimnáziumban Kedves Erőművi munkás elvtársak! Leveleteket megkaptuk, azt taggyűlésen, a tanács végrehajtó bizottságának ülésén és az operatív bizottság ülésén ismertettük. Érezzük, szégyen ránknézve, hogy községünk neve, — mely mindig az elsők között szerepelt, — most az utolsó helyen kullog. Mindig büszkék voltunk eredményeinkre, de ez a rossz teljesítés most csorbát ejtett hírnevünkön. Annál is inkább . szégyeljük ezt a lemaradást, mert községünk lakossága, a munkásosztálytól mindent megkap, a gazdálkodás biztosításához, az élet szebbé tételéhez. A munkások által előállított téglából, cementből, mészből, faanyagból 47 új ház épült községünkben az utóbbi évek során, bekötötték faiunkat a közlekedési hálózatba, az újonnan létesült szövetkezeti áruházunkban minden árucikket megkapunk. 300 lakásban ég a villany, világosak közútjaink, tereink, s A pélyi dolgozó parasztok válasza /<n^ a Mátravidéki Erőmű dolgozóinak levelére 60 házban szól a rádió. Mi tudjuk, hogy a villamosenergiát Ti, a Mátravidéki Erőmű dolgozói állítjátok elő, s nagy részetek van abban is, hogy a többi üzemben gyárthatják a gépek a falunak oly szükséges ipari cikkeket. Mi, mindezért hálásak vagyunk a munkásosztálynak, s hálónkat a beadási lemaradásunk felszámolásával is be akarjuk bizonyítani. A Népújság cikke óta már értünk el eredményeket. Begyűjtési tervteljesítésünk azóta 13 százalékkal emelkedett, s ma már — az évű tervhez viszonyítva — 33 százaléknál tartunk. Községünk dolgozó parasztjai érzik, hogy tartoznak az államnak, tartoznak a munkásoknak, éppen ezért igyekeznek tartozásukat megadni. Május havi adótervünket például már 27-én teljesítettük. Mindez azonban még nem elég. Községünk a hevesi járás 17 községe közül, még mindig a 14. helyen áll a versenyben. Éppen ezért, hogy ezt a szégyenfoltot letöröljük magunkról, beadási lemaradásunkat az alábbiak szerint kívánjuk rendezni: Amikor ezt az ígéretet tesz- szük, tisztában vagyunk községünk adottságával, lehetőségeivel. és ennek figyelembevételével ígérjük, hogy: Tejbeadási tervünket a lemaradással együtt, június 5-ig teljesítjük. Tojásbegyűjtési kötelezettségünknek június 10-ig eleget teszünk. Baromfi tervünket június 15-ig teljesítjük, míg vágómarha- és sertésbegyűjtési előirányzatunknak június 30- ig teszünk eleget. Azt akarjuk, ennek a vállalásnak teljesítésével elérni, hogy a második félévet rnár adósság nélkül kezdjük. Mindezek valóraváltására lehetőségeink megvannak. Sok olyan — főként kommun'sta — dolgozó paraszt lakik községünkben, aki már teljesítette — a gabona kivételével —, egész évi beadását. A kommunisták további példamutatásával és a népnevelő munkával elérjük, hogy a most még hátralékban lévők is eleget tegyenek államunk iránti kötelezettségüknek. Elérjük, hogy a jók mögé felzárkózzanak mindazok, akik a lemaradók listáján szerepelnek. A kulákokat és egyéb osztályidegen elemeket — akik notórius tartozói az államnak, és a begyűjtés teljesítése ellen spekulálnak, kupeckednek, — leleplezzük és velük szemben a törvény szigorával járunk el. Nem engedjük, hogy az osz- tályellenség miatt a becsületes dolgozó parasztokat érje a szégyen és a károsodás. Azon leszünk, hogy rövid idő múlva, jó eredményeink kel is válaszolhassunk leveletekre. Pély, 1955. május 31. A pélyi dolgozó parasztok nevében: Földvári József tanácselnök Rab Sándor, párttitkár. Kovács Lukács, begyűj. áll. biz. elnök Vona József begyűjtési, hiv. vez. Ungvári László, 9. kh. dől. paraszt. Kovács Albert, a Rákosi TSZ elnöke Kovács László 8 kh. dóig. p. Bodor István dolgozó paraszt
