Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-30 / 52. szám

1935. június 30. csütörtök. NÉPÚJSÁG Az űj oktatási év előkészítése ^ a Bélapátfalvi Cement- és Mészműveknél íor a KozDonti Vezpt.n- nnV ** •Púi *■»+«> **«•*'** <-,n> I __i_ _ ... A mikor a Központi Vezető' ség határozata megjelent az isKOlán fr.ívüli oictatási rend­szerről — az 1955—1950-03 ok­tatási évről —, felülvizsgáltuk, hogy üzemünkben milyen ok­tatási formákat indíthatunk be. A párt VB javaslatára egy po­litikai iskola első évfolyama, három elsőéves marxista— leninista tanfolyam, egy első és egy második éves politikai gazdaságtan iskola szervezésé­hez láttunk hozzá. Ennek el­döntéséhez az vezet bennünket, hogy csak annyi és olyan is­kolát szervezünk, ahány jól képzett propagandistánk van, akik színvonalasan, minden torzításoktól mentesen tudják tanítani a párt politikáját. Az oktatási év jó előkészíté­sének egyik előfeltétele, hogy képzett, politikailag fejlett gaz­dag tapasztalatokkal rendelke­ző propagandisták legyenek a politikai iskolák vezetői. Eze­ket figyelembevéve a párt VB ismét propagandista munkával bízta meg a vállalat igazgató­ját — aki vörös-akadémiát végzett s több éven át politikai gazdaságtant tanított — a II. számú alapszervezet titkárát, az üzemi bizottság elnökét, a párt VB titkárát — akik vala­mennyien öthónapos pártisko­lát végeztek és eddig is propa­gandisták voltak —, Ambrus József műszaki dolgozót és Pelyhe Balázs elvtársat, akik eddig is szép eredményt értek el a propagandista munkában. A másik fontos lépésnek az oktatási év előkészítése érdeké­ben a hallgatók kiválogatását tartottuk. A hallgatókat a KV határozata értelmében az ön­kéntesség elve alapján szervez­zük a politikai iskolákra. Ez azt jelenti, hogy minden párt­tag azon az oktatási formán tanul, amely politikai képzett­ségének megfelel, számára fej­lődést jelent, s amelyen kedve van tanulni. A hallgatók kivá­logatására, az elmúlt évhez ha­sonlóan alapszervezetenként háromtagú bizottságot szervez­tünk, amelynek tagja az alap­szervezet titkára, a propagan­dista és egy pártcsoport- bizaími. (Mindig az a pártcso- port-bizalmi, amelyiknek cso­portjával a háromtagú bizott­ság foglalkozik.) A bizottság­nak az a feladata, hogy az alapszervezetben minden párt­tagnak megmagyarázza a tanu­lás fontosságát, jelentőségét, hogy felhívja a párttagok fi­gyelmét a Szervezeti Szabály­zatra, amely kimondja, hogy minden párttag kötelesége sza- Kadatlanul fejlesztem politikai és szakmai tudását, emelni mű­veltségét, elsajátítani a marxiz­mus—leninizmus alapjait. Eddig üzemünkben két alap- szervezetnél történt meg teljes egészében a hallgatók kiválo­gatása. Itt a bizottságok a párt­tagság 50 százalékát javasolták politikai iskolára. A bizottság elsősorban az alapszervezet ve­zetőségének tagjaival a part- csoport-bizalmiakkal, a tömeg­szervezeti funkcionáriusokkal beszélgetett, s biztosították, hogy a legfontosabb beosztás­ban lévő elvtársak ez évben is tanuljanak. Véleményünk sze­rint helyes volt az a határozat, amelyet alapszervezetünk veze­tősége javasolt, s amelyet a taggyűlés jóváhagyott, hogy eb­ben az évben a pártvezetőség minden egyes tagja, min­den pártcsoport-bizalmi köteles résztvenni politikai oktatás­ban. Az elmúlt évek tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy nem minden vezetőségi tag, nem minden pártcsoport-bizalmi ta­nul rendszeresen. Hogy ez most ne így legyen, azért az alap­szervezet titkárát tették fele­lőssé. Igen fontosnak tartjuk, hogy a bizottság a hallgatók kivá­logatása után is tartsa a kap­csolatot egészen az oktatási év megkezdéséig a hallgatókkal, az iskolai év megkezdésékor pedig segíteni kell a felkészü­lésben, a helyi anyagok feldol­gozásában. Az elmúlt évek ta­pasztalata az is, hogy ahol nem jó a kapcsolat a propa­gandisták és a hallgatók kö­zött, ott az iskolák megszűn­nek. így volt ez Berec Béla elvtársnál is, aki tehernek érezte a propagandamunkát, s nem sokat törődött az iskolák sorsával. Hanyag munkájáért a párt VB figyelmeztette, s most nem is javasolja propagandis­tának. A propagandisták mel­lett az elmúlt évben a hallga­tók közül is sokan visszaéltek az önkéntesség elvével, sokan úgy gondolták, hogy néni kö­telesek tanulni. Több elvtárs, mint Veimért Mária, Bocsi lm. re, Kormos László önként je­lentkeztek oktatásra, mégsem jártak el. Ezeket az alapszer­vezet vezetősége felelősségre vonta, sőt Kormos Lászlót a pártból is kizárta. Az elmúlt oktatási évben az előző évekhez viszonyítva, ér­tünk el eredményt a helyi anyagok feldolgozásában. Pro­pagandistáink — különösen Vitányi és Pelyhe elvtárs — előadásukban rendszeresen fel­dolgozták a község, az üzem 10 éves fejlődését és a konfe­renciákat mindig úgy irányí­tották, hogy a hallgatók mun­kahelyükről vett példákkal is magyarázzanak, egy-egy kér­dést. Ezeket az eredményeket tovább fokozzuk, mert a múlt évi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy sokkal nagyobb kedvvel látogatják a hallgatók az iskolákat, ha nem elvontan, általánosságban tárgyalunk egy-egy fontos anyagot, hanem azt összekapcsoljuk a mával, a gyakorlattal, az élettel. Barta Károly párt VB titkára Érdemes követni Pefhő Kristóf példáját Ha Tarnabodon Pethő Kristó­fot keresi az ember, az útba­igazító megkérdi, melyiket, azt akinek olyan sok jószága van? és magyarázza is: lemegy ott a temető mellett... Jó állatte­nyésztői munkájáról ismerik a községben, azért kapott Minta- gazda-jelvényt is. Valóban gyönyörű a jószágállománya. 13 és fél hold földön két tehe­net, két ökröt tart és három növendéket neveL Törzsköny­vezett tehenei vannak. Nem kis gond előteremteni a sok jószág takarmányát, pontos, szakszerű gazdálkodás kell eh­hez — s ebben nincs is hiba. A gépállomás segítségével bizto­sítja a jó talajművelést. Két hold régi, és két hold új lucer­nája bőven ad szénát, kuko­ricát, árpát, takarmányrépát fő növényként termel, s amikor a kalászosok lekerülnek a földről, négy hold csalamádéí, muhart, méznádat vet másod­növényként. Minden őszön megtölti másodvetésből a 43 köbméteres betonsilót. így egész éven át értékes, jó ta­karmányt tud biztosítani álla­tai részére. Kivesz a földből mindent, ami kivehető, de  hatvani állomás MÁÖHSZ-szervezete teljesíti vállalását (yL-~' A hatvani vasútállomás, a fűtőházzal közösen ez év már­cius 24-én tartotta meg a MAÖHSZ-t egyesítő taggyű­lést. A lelkes taggyűlésen ha­tározat született — melyet a Népújság is ismertetett. A ha­tározatban versenyre hívtuk az ország összes MAÖHSZ alapszervezeteit. A versenyben már eddig szép eredményeket értünk el: megjavult a szervezeti élet, a vezetőségi értekezleteket két­hetenként rendszeresen meg­tartottuk, s ezekre minden esetben meghívtuk a párt és a DISZ-szervezet vezetőit, alka­lomadtán a szakszolgálati ve­zetőinket is. Az új vezetőség az egyesítő taggyűlés határozata értelmében és a versenykihí­vás szellemében a tagszerve­zési munka érdekében tagszer­vezési hónapot szervezett, 2(7 ^ ír Az utolsókból - elsők lettek melynek eredménye, hogy évi tervünket június 5-re 30 szá­zalékkal túlteljesítettük. Be­léptek a szövetség tagjai közé állomásunk DISZ-vezetői, ezen­kívül a tömegszervezeti veze­tők, a pártvezetőség egyes tag­jai és számos jó dolgozó, akis eddig távol álltak szövetsé­günktől. Kiképzési tervünket ezideig 100 százalékig teljesítettük, s ezt az ötödik vasutasnap tisz­teletére, augusztus 8-ra túltel­jesítjük. Eddig a járásban eb­ben a munkában elsők va­gyunk, melyért köszönetét ér­demel Teliér Sándor csapat- kapitány is. Anderkó Ferenc Hatvan gondoskodik utánpótlásról is. Évente mintegy 900 má-sa is­tállótrágyát hord ki a földre. Ennyi trágya mázsánként 5 fo­rintot számolva, 4500 forintot ér, de lemérhetetlen az értéke, ha a terméseredményeket néz­zük. Minden harmad évben is­tállótrágyázza a földet, ennek köszönheti, hogy a rossz időjá­rás ellenére is búzából tíz, ár­pából 18, kukoricából 25, répá­ból 300 mázsás átlagtermésre számíthat. A tej után is szép pénz jön a házhoz. Törzskönyvezett te­henei közül az egyik 6385, a másik 5400 kilogramm tejet ad egy laktáció alatt, négy száza­lékon felüli zsírtartalommal. Leszerződött 4800 liter szabad tej leszállítására a Tejipari Vállalattal, ezért 16 mázsa kor­pát kap hivatalos áron, má­zsánként 40 forintért, a tejért pedig 14 400 forintot. Ezenkí­vül a háztól js elvisznek na­ponta 4—5 litert, ez négy-öt­száz forintot jelent havonta. A legnagyobb hasznot — ahogy mondja — a borjúneve­lés hozza. Az állatforgalmi vál­lalattal két növendék-bika ne­velésére kötött szerződést. Er­re tíz mázsa abrakot kapott hivatalos áron, 864 liter tej beadása alól mentesül s ami­kor átadja őket, 77 kilogramm vágómarha-beadását is letudja, figyelembe véve az anyaálla­tok tejhozamát, és a növendé­kek küllemét, darabonként 14 —16 ezer forintot kap a biká­kért. A felnevelésük körül­belül 7—8 ezer forintba kerül, bőven megtérül tehát fárad­sága. Van egy kétéves vemhes üszője is. Még nem döntötte el, hogy eladja-e, vagy megtartja saját gazdaságában. A három növendék után 1200 forint adó- kedvezményt is kapott. Pethő Kristófnak jó jövedel­met jelent az állattenyésztés, s megbecsülést is hoz neki. Az ősszel kiállításra viszi jószá­gait. Példája azt bizonyítja minden dolgozó paraszt előtt, hogy a szakszerű tenyésztői munka meghozza a gyümölcsét, érdemes követni. KÁPOLNÁN még 1949-ben, a 'megyében az elsők közöli alakított nyolc csa'ád ter­melőszövetkezetet, Május 1 néven. A fiatal termelőszövetkezet­nek sok nehézséggel kellett megküzdenie. A falu kulákjai, ellenséges elemei nem nézték jó szemmel a csoport fejlődé­sét és azon mesterkedtek, hogy szétbomlasszák. Sokan a tsz-tagok közül hallgattak a kulákok rémhíreire, másnap nem mentek a közösbe dolgozni, veszekedtek. Ez aztán munká­jukban is nyomott hagyott, veteményeik fűben voltak, elhanyagolták a kapálást, a növényápolást. A falu kulák- jainak tetszett ez, már azt hitték, hogy övék lesz a győ­zelem. Terjesztették a hírt, hogy a termelőszövetkezetek­ben dolgozók annyit sem kap­nak év végén, ami kenyér­szükségletük fedezésére ele­gendő lenne. A MÁJUS 1 TSZ-ben per­sze voltak többen, becsületes dolgozók, akik szorgalmasan dolgoztak. De a megnöveke­dett földterületet nem tudták kellően művelni. Azoknak pedig, akik a hírverésre hall­gattak, hiába beszéltek, nem tudták őket jó munkára bírni. Azok már csak kifelé tekint- gettek a szövetkezetből. Az 1953-as év nyarán a kápolnai Május 1 TSZ tagjai nagyrészt elmentek és csak hat család maradt. Ez a hat család bízott a pártban, a kormányban és újból hozzá kezdett a meg­maradt 101 hold föld művelé­séhez. Egy év múlva már szép eredményt értek el és bebizo­nyosodott, hogy a közös gaz­dálkodás sokkal előnyösebb, mint egyénileg művelni a földet. A kis tsz erős egység­ben forrva visszavert minden rága'mat és ellenséges agitá- ciót és nagy útat tett meg a fejlődésben. Az idén már ismét 11 csa­láddal kezdhettek a munká­hoz. Bővebben van munkaerő is, hiszen a családtagok állan­dóan kint szorgoskodnak a földeken és azok nagy része, akik 1953 őszén meggondolat­lanul kiléptek a tsz-ből, ma már újból kérik felvételeiket. Ez év kora tavaszán újabb fordulat állott be a termelő- szövetkezet életébe. A buda­pesti Kártolószalaggyárból új munkások jöttek a csoporthoz. Nagy Mihály a Kártolószalag- gyár szövetvágó üzemrészé­nek művezetője volt. Eredeti szakmája kertész, ezért is vá­gyott vissza a falura, a kerté­szetbe. A termelőszövetkezet­ben örömmel fogadták, lakást, gabonát és pénzelőleget bizto­sítottak részére, hogy őszig se érezze hiányát a gyárnak, az üzemnek. Nagy Mihály, ami­kor beköltözött új otthonába, körülnézett a tsz gazdaságban és földterületén. A falu szé­lén a Tárná folyómenti rész­hez érve, tüstént megszületett benne az elhatározás: ezen a területen öntözéses konyha­kertészetet létesíthetünk. A Tárná vize elegendő lesz az öntözésre, csak szivattyút kell szerezni hozzá. Elhatározását közgyűlésen beszélték meg és a tagok örültek javaslatának, valamennyien segítségére siet­tek. A községi tanács közben­járásával hamar megszerezték a megfelelő szivattyút és utána semmi akadálya nem volt a konyhakertészet meg­teremtésének. NAGY MIHÁLY egy hat­tagú kertészeti brigádot ala­kított, melynek négy tagja nődolgozó. Megépítették a víz­vezetékeket, a csatornákat és megkezdték a kertészeti elő­készületeket. A gépállomás segítségével emellett gyorsan ment a tavaszi szántás-vetés is, a községben elsőnek fejez­ték be a tavaszi munkákat. Ha szükséges volt, a kertészeti brigád más munkában is se­gített, Amint kikelt a répa, kukorica, napraforgó, hozzá láttak a kapáláshoz, gyorr talanításhoz. A május 1-i vet senyszakaszban megyénk töb mint 110 termelőszövetkezel közül, a kápolnai Május j TSZ lett első a növényápolás versenyben. Ezért 1000 torn, pénzjutalomban részesülte!' Az egyéni gazdák most i gyakran megnézik a tsz föle jeit, amelyeket ma is gondi san művelnek. De térjünk vissza Nag, Mihály kertészetére. A hat­tagú brigád kezenyomán szép eredménnyel bíztat a kerté­szet. Van ott korai saláta, pal radicsom, paprika, karfiol, karalábé, melyekből eddig közel 10 000 forint bevételre tettek szert. Ügy tervezik, hogy augusztus 20-ra 100 000 forintot vesznek be a kerté­szetből. A kertészeti brigád tagjai nem elégednek meg a konyhakertészeti munkákkal, ezek mellett az idén még egy hold cukorrépát és két és fél­hold krumplit is öntöznek majd. A répaföldről 300 má­zsát, a krumpliföldről pedig holdanként 200 mázsát fognak betakarítani. A jövő évben tovább akarják növelni az öntözéses burgonya és répa­földeket. A KÁPOLNÁI Május 1 TSZ, amelyről pár évvel ez­előtt úgy vélekedtek, hogy ..életképtelen” és az utolsó ’ helyen volt megyénkben, rövid idő alatt bebizonyította, hogy a közös munka eredménye­sebb az egyéni gazdálkodás­nál. Tavaly 30 forintot ért egy munkaegység, az idén úgy tervezik, hogy az egy munka­egységre eső részesedés meg­haladja a 60 forintot. A tsz- tagok elhatározták, hogy jó munkával továbbra is meg­tartják az első helyet, s úgy dolgoznak, hogy az egyéniek­kel is mielőbb megszerettes­sék a közös gazdálkodást. Készéi István A vílágiíjúsági találkozó előtt : ;. Leányfejek hajolnak egy hatalmas terítő fölé. Ügyes kezek kihímezik különböző nyelven a szót: békét. Ruko- jarva svéd falu leányai ezt a térítőt küldik ajándékba a var­sói VIT-re. Malmberget köz­ség ifjúsága más ajándékot küld Varsóba: egy vasércdara­bot, amelybe a következő sza­vakat vésik: „A béke Norrbot- tan tartománybeli híveitől“. Tevékeny munkát fejtenek ki a stockholmi, malmöi, upp- salai és más városokbeli szer­vezőbizottságok. E városokból többszáz küldött indul majd Varsóba. Svédország nyugati kerületeiből körülbelül ezer delegátust küldenek. A kétezer főt számláló svéd küldöttség Varsóban átadja majd a svéd ifjúság legőszintébb jókívánsá­gait a többi országokból össze- sereglett fiataloknak. Az angol ifjúság előkészüle­teit az országos előkészítő bi­zottság irányítja. A bizottság filmbemutatókat rendez a leg­utóbbi bukaresti VIT-ről. da­losünnepségeket tart. Ezenkí­vül az országban 28 helyen elő­készítő bizottság működik. A varsói találkozót sok an­gol ifjúsági és diákszervezet támogatja. Az angol ifjúságot ezer küldött képviseli majd Varsóban. 17 ifjúsági szervezet már megválasztotta képvise- leit A küldöttség tagjai ifjú-? munkások, diákok, fiatal mű­vészek lesznek. Az Angliában élő gyarmati ifjúságot valószí­nűleg 200 küldött képviseli. A londoni fiatalok három híres kórust küldenek Varsóba, Hanoiban nagy diáksport­ünnepséget rendeztek a varsói VIT-tel kapcsolatban. A váro6 napsütötte utcáin és terein ko­ra reggel végigvonultak a spor­tolók oszlopai. Reggel 7 órára a nézők, a közvélemény képvise­lői és a néphadsereg harcosai megtöltötték a városi stadion lelátóit Megszólal a gong, s a diák­sportolók oszlopai egymás után vonulnak fel a stadion zöld gyepére.

Next

/
Thumbnails
Contents