Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-26 / 51. szám

1955. június 26, Vasárnap NÉPÚJSÁG 3 AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSI VITÁHOZ Sok hasznos tapasztalatot hozott a Népújság önköltségcsökkentési vitája A Népújság május 29-i vasárnapi számában „Az ön­költség csökkentés néhány problémája” címmel cikket írt Lapis Péter a gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat főmérnöke. A cikk aktualitására semmi sem jellemzőbb, mint az a széles visszhang, amelyet keltett. Szerkesztőségünk vitára bo­csátotta Lapis Péter főmérnök írását, s a vitához a párt és a gazdasági élet különböző terü­letéről számosán szóltak hoz­zá, a legértékesebb hozzá­szólásokat közöltük is. Bár a vita — kétségtelen eredményei ellenére — nem mozgatott meg szélesebb ol­vasó és szakértő tömegeket, mégis értékesnek bizonyult, mert tapasztalatait általánosít­va, fény derült nemcsak az ön­költség emelkedésének okaira, de a csökkentés lehetőségeire is. A hozzászólók kivétel nél­kül mind megegyeztek abban, hogy „ ... A lazaságok elter­jedése fokozatosan drágítja a nyersanyagot, így a fogyasz­tási cikkek előállítási költsé­geit is. Ez pedig az életszín­vonal csökkenéséhez vezet” — mint Lapis elvtárs megállapí­totta. Melyek ezek a lazaságok? Számos példáját hozták fel ennek a hozzászólók, elsősor­ban Marosán Lajos elvtárs a gyöngyösi párt-végrehajtó­bizottság első titkára, Nyárádi Győző építészmérnök. A ma­gas anyagköltség, a selejt, a rossz gépkihasználás, a forgó­eszközökkel, anyagkészletek­kel, pénzeszközökkel való helytelen gazdálkodás, az egyenletes termelés hiánya, a rossz munkafegyelem —, hogy csak a legfontosabb olyan szempontokat említsük meg, amelyeket a hozzászólók az önköltségcsökkentés emel­kedése okának hoztak fel. S az okok egyszerű felsoro­lásán túl, a hozzászólók meg­jelölték az önköltségcsökken­tés lehetőségeinek útját is. Idézzünk csak Nyárádi Győző cikkéből : „A tervezésnél meg kell szüntetni a luxus jellegű szer­kezeteket. (Építkezésekről van szó. A szerk.) Ugyanakkor az egyszerű szerkezetek tartós­ságát feltétlenül szem előtt kell tartaniA kivitelezés anyagpazarlása közismert. Az egyéni felelősség alapján kell betartani az anyagnormákat, de a meglévő anyagnormákat feltétlenül felül kell vizs­gálni ... ! Berec Sándor, a Bélapát­falvi Cementgyár brigádveze­tője munkamódszerének is­mertetésével ad választ az ön­költség csökkentésének „ho­gyanjára”. Elmondja például, hogy jó kapcsolatot építettek ki, az úgynevezett kisegítő gépegységek dolgozóival is. A A párt Központi Vezetősége márciusi és a napokban meg­jelent a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséről és a ter­melés fellendítéséről szóló ha­tározta a DISZ-re is fokozott feladatot hárít. A határozat megvalósításában igen fontos szerep vár a termelőszövetke­zet fiataljaira, DlSZ-szerveze- teire. A füzesabonyi járásban a DISZ II. kongresszusára való felkészülés ideje alatt az ötö­dik tsz-ben alakult DlSZ-szer- vezet. Legutóbb a poroszlói Békében. Nem világraszóló ter­vek hangzottak el ezen a gyű­lésen. Szerények voltak a hoz­zászólások. a tervek is. De egy biztos: a poroszlói Béke TSZ DISZ-szervezete jól indult eL • Amikor befejeztem felszóla­lásomat, a fiatalok néhány percig megilletődve ültek he­lyükön. Gondolom, nem annyi­ra felszólalásom hatására, ha­nem inkább azért, mert nem szokták meg a hozzászólást. Bezzeg — mint később meg­tudtam — a lányok nem tesz­nek lakatot a szájukra. De a fiúk sem. Munkaközben a lá­nyok is, a fiúk is megvitatnak egy-egy dolgot. Egyszer a mun­káról, máskor a szerelemről. De nem sokáig tartott ez a néma csend. Lassan megindult a vita. helyesebben inkább a kapcsolat eredménye, hogy a gépegységeket így jobban ki tudják használni, ez aztán nagyobb termelést, csökkenő önköltséget eredményez. Mérnök, fizikai munkás, pártfunkciónárius szólt hozzá az önköltségcsökkentés vitájá­hoz. Sok hasznos és értékes tapasztalat került felszínre, most arra van szükség, hogy gazdasági szerveink meg is szívleljék, alkalmazzák is eze­ket a tapasztalatokat. Takaré­kos, fegyelmezett munkával, a termelékenység fokozásával, a tervek túlteljesítésével küzd­jenek az életszínvonal emelé­beszélgetés. Először akadozva, majd mindjobban nekitüzesed- ve. Az előbbi néma csendet felváltotta a tervezgetés, s nem egyszer a kacagás zsivaja. Mert mi tagadás, ha a fiatalok bele­jönnek. úgy megoldódik a nyelvük, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja a szélsebes, s mindig változó gondolatukat. Ilyenkor a vi­dámságról sem feledkeznek meg. Mester Lajos, aki szék hí­ján az ablak párkányára ült, szólott elsőnek hozzá, kurtán, de a lényeget hangsúlyozva. — Olyan DISZ-szervezetet kell teremtenünk, amely a környe­ző házakban lakó, egyénileg dolgozó parasztfiatalokat is idevonzza. — Megígérte, hogy feleségét is beszervezi és segí­teni fog az egyénileg dolgozó parasztfiatalok szervezésében is. Legnagyobb érdeklődést Szá­lai István tsz-elnök felszólalá­sa váltotta ki. Először a tsz DISZ-szervezet feladatáról be­szélt, arról, hogy mit vár a vezetőség a most megalakult BISZ-szervezettől. Elmondotta, hogy a tsz vezetősége elhatá­rozta: ha az ifjúsági szervezeti megalakul, kapnak egy tang^- harmónikát, kis- és nagydobot, meg egy röplabda-felszerelést. Erre aztán felcsillant a fia­Demeter István, a Tűzip V. dol­gozója a napokban nyerte el jó munkájáért a „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést. A Népújság elintézte Bakos Ferenc néhány héttel ezelőtt panasszal fordult Szer­kesztőségünkhöz, hogy adóját nem a valóságnak megfelelően állapította meg a sarudi községi tanács. Közbenjárásunkra a Já­rási Tanács Pénzügyi Osztálya kivizsgálta Bakos Ferenc pana­szát s csökkentette adókivetését. talok szeme, s rögtön a kul- túrmunkára terelődött a szó. Mindjárt * elhatározták, hogy színdarabot tanulnak be az aratási ünnepre. A röplabda- pálya elkészítését is tervbevet­ték, s a gyűlés végeztével te­repszemlét tartottak az udva­ron. Ott nyomban elhatározták, vasárnap reggel 6 órára min­den fiatal a tsz udvarán lesz, s megépítik a röplabda-pályát. Sok jó terv és megoldásra váró feladat hangzott még el. S hogy megvalósul, arra bizto­síték az a vezetőség, melyet megválasztottak: titkárnak Ha- bóczki Gyulát, titkárhelyettes­nek Kocsis Ilonát, gazdaság­felelősnek pedig Nagy Antalt. A gyűlés végén előkerültek a munkaegység-könyvek. Bár még a munka dandárja hátra van. jó néhány fiatalnak tekin­télyes számú munkaegysége van. Fazekas Lajos kocsisnak 209, Rédei Máriának 85, Faze­kas Idának 88. Az utóbbi kettő ígéretet tett arra, hogy zárszá­madásig 200 munkaegységük lesz. Ezek az ígéretek, tervek, cé­lok mind azt bizonyítják, hogy a poroszlói Béke TSZ DISZ- jvezete betölti hivatását: a pártnak odaadó segítője lesz. Török Péter járási DISZ-titkár sét jelentő önköltségcsökken­tési tervek teljesítéséért. I ———Bjpgamsanm.... DISZ-szervezet alakult a poroszlói Béke TSZ-ben^u Peck János újra lát r\reg Peck János két kezét maga elé kapva neki- neki támaszkodva a falnak, ta­pogatózva jutott el az asztalig. Nehézkesen, öregesen, szinte lezuhant a székre. Két öklére támasztotta ősz fejét, és elho­mályosodó szeméből, ráncos, barázda szántotta arcára pe­regtek a könnyek. Már évek óta érezte, hogy egyre ködö­sebb, sötétebb előtte minden; Előbb egyik, azután másik sze­mére borult szürke hályog. Ta­valy nyáron már simogatta csak két kérges tenyerével a búza szárbaszökkenő fejét, s füle fogta fel az összecsapodó szárak halk zizzenését, Fölös­legesnek érezte magát. Olyan­nak, aki még arra se jó, hogy a házat őrizze, míg a többiek dolgoznak. Biztatták a faluba, forduljon orvoshoz, hiszen Sza- lók nincs messze Egertől, még nagy fáradságba sem telik. De ő csökönyösen csak egyet haj­togatott: „Nekem már csak a koporsó való, öreg vagyok én már, öreg, s fáradt.“ Azután kis unoka született. Ujjai már jól ismerték a selymes, pihés fejecskét — de szerette volna látni is. Akkor határozta el magát, mégis csak elmegy Egerbe — segítsenek rajta, csak még egyszer láthassa kis unokáját, csak még egyszer vé­gigfuthasson tekintete a szaló- ki határon. * Kísérjük el útján Peck Já­nost, látogassuk meg a szemé­szeti osztályt, ismerkedjünk meg a főorvossal, múnkatársai- val, akik visszaadták Peck Jánosnak, legnagyobb kincsét •— látását. ★ Az egri szemészeti osztály­nak 10 éves múltja van. Tíz év alatt fejlődött számok­ban, méretekben, esztétikailag és nagyszerű új gyógyítási módszereiben. Hosszú volt az út a „kölcsönágyas“, félrende- lős szemészettől (a másik felét a fül, orr, gégészettel osztották meg), a mai 30 áeyas modern kitűnően felszerelt, szinte kis klinikának tűnő szemészeti osz­tályig. Le kellett rombolni a régi papi lakások falait, s ez­zel együtt az ellenséges néze­teket az ezernyi ellenvetést, maradiságot. A Clausura falait törték át, hogy ragyogó, vilá­gos, hófehér-csempés műtőt, járóbeteg-rendelőt, kórtermet, nővérpihenőt, s társalgót léte­sítsenek. A régi, barátságtalan falak helyén, ma már halvány­zöld falak várják a betegeket, a zöld nyugtatja a beteg sze­met. Az új műtőben hőlég- sterilizátor, a kórtermekben fe­hérre lakkozott ágyak, beépí­tett szekrények, minden a be­tegek kényelméért, gyógyulá­sáért. Minden — és mindenki az osztályon. Ma már két orvos és nyolc munkatárs, ápolónő, s műtősök segítenek gyógyu­láshoz minden beteget, figyeljünk végig egy járó- beteg rendelést. Óvatosan, mintha kisgyereket tanítaná­nak járni, két kezüknél fogva vezetik be a betegeket. Olya­nok is, mint a gyerekek. Ki­csit elszakítva a világtól, a fénytől gyámoltalanok, félve lépegetnek. Legtöbbje öreg, szürkehályog fedi szemüket. De vannak fiatalok is. Jönnek egy­más után. A 86 éves Deák Já­nos Tiszafüredről — az orvos műtétre javasolja — Göböly István Tarnabodról, Farkasné Felsőtárkányról — galy fúrta át a szemét. A hároméves Túró Ágnes (egyébként olyan fekete szeme van, mint a legfeketébb egri cseresznyének) hősiesen tűri a szemcseppentést. Tóth Barna salgótarjáni acélmun­kásnak szilánk fúródott a sze­mébe. Délelőtt folyamán 30— 40 beteg is megfordul a rende­lőben. Két orvos között néha rövid megbeszélés folyik, hol az egyik, hol a másik javasol. Most Peck bácsira is sor kerül — javaslat: műtét. Novokain- injekciót kap, amely teljesen érzéstelenít. Kedd a műtéti nap. Az óra 11-et mutat, Wülk Anna műtős készíti elő az operációt. Hét éve dolgozik az osztályon, az­előtt takarítónő volt, a főorvos segítségével lett műtős, s ma már nélkülözhetetlen. Pontos, gyors, ami legfontosabb fel­adata a műtősnőnek. A két or­vos rövid cigaretta-szünetet tart. Dr. Varga Béla főorvost a telefonhoz hívják, addig a fia­tal Egresi Jenővel ismerkedünk meg. Náluk tradíció a szemé­szet. Édesapja is szemész volt, az édesanyja pedig az egri ren­delőintézet doktorasszonya, Garzó Erzsébet. Jó mesterek keze csiszolta tehát, így nem is csoda, ha már ilyen fiata­lon is végez önálló műtéteket, gyors, határozott, pontos a diagnózisa. Két éve dolgozik együtt a főorvossal, s azóta is igen sokat, s állandóan tanul. Őszintén, s erős nyomatékkai mondja Egresi Jenő: Nálunk az osztályon nincs félreértés, nincs" ellenségeskedés, egy cé­lunk van, a betegek minél jobb ellátása, gyógyítása. — Szavai bebizonyosodnak, mikor elkísérjük a két orvost, s Peck bácsit a műtőbe. TTtemes mozdulatokkal sú- rolja a két orvos külön- külön minden ujját. Felkerül­nek a steril köpenyek, a beteg végtelen nyugalommal fekszik a műtőn, (az én szívem azonban úgy kopog, hogy attól félek, az orvosok is meghallják.) A szem környékét bejódozzák, s most Varga főorvos a beteg izolált szeme fölé hajol. Varra­tok kerülnek az elkészített zárólebenyekbe, sebbiztosító varratok, amelyek a műtét után azonnali sebzárást biztosítanak. Varga főorvos újítása ez, ezzel elérte, hogy ma már egyszerre mindkét szemen végezhet mű­tétet, ezzel is meggyorsítja a látást, a gyógyulást. Most egy lélegzet elállító pillanat, az éles, fűs2ál-vékony kés áthatol a tizedmilliméter vastagságú hártyán. Félcentiméternyi te­rületen dolgozik a sebészkés, egy hihetetlenül gyors mozdu­lat, s már kint remeg, a kocso­nyás, hályogos lencse. A beteg nem érez semmit, egy sóhaj sem hagyja el száját. Á sebész­kéz megmozdul. A főorvos kér­dez: látja-e az újamat? És Peck bácsiból az örömtől és izgalomtól nehezen tör ki a szó: lótok! Varratokat össze­húzzák, gyors kötés kerül a szemre, a főorvos átkarolja a beteget, leemeli az asztalról, s a segédműtős kivezeti a boldog Peck bácsit a műtőből. Egy félig szívott cigaretta, és Deák János kerül műtétre, utána Tóth Miklósné, s erre a napra vége a műtéteknek. JT Ikísérjük Varga főorvost szobájába. A falon ké­pek. saját rajzai. — Mikor ér erre rá? — kérdem. Nem is tudja, hiszen a legelfoglaltabb orvosok közé tartozik. Az or­vosegészségügyi szakszervezet elnöke előadásokat tart, operál, tudományos munkákat ír, kí­sérletezik, újít és három isko­lás gyermekét neveli. S mind­ezt hihetetlen energiával és lendülettel, az élet és az em­berek iránti nagy és mély sze­retettel. Egyetemi éveiről kér­dezem: válasza meglepő: fizi­kusnak készült, de érdekelte az orvostudomány is. így kapcsol­ta össze a kettőt. Hiszen a szemészet szorosan fűződik a fizikához, a fénytörést, a vetí­tést a lencséket és igen sok fizikai tudományi művet mind­két részről tökéletesen ismerni kell. így bontakozott ki a fi­zikus hallgatóból az orvos, aki már 1939-ben tankönyvet he­lyettesítő jegyzetet írt, és ugyanekkor a budapesti Rókus kórház orvosa is lett. Azóta minden évben számtalan jegy­zetet. értekezést írt. Nehezen — mert nem akar róla beszél­ni — térünk rá legújabb kísér­leteire. Legérdekesebb az, amit a rövidlátás keletkezéséről, gyógyításának és megelőzésé­nek lehetőségeiről szóló tanul­mányához végzett. Saját magán próbálta ki kísérletét, Elvonta Heves megye ismét első az országos növényápolási versenyben Megyénk ismét megszerezte az első helyet az országos nö­vényápolási versenyben. A leg; jobban a füzesabonyi, hatvani és gyöngyösi járásokban ha­ladt a munka, e járások dol­gozóinak igen nagy- része van abban, hogy visszaszereztük az első helyet. A községek között Kerekharaszt, Boldog és Nagy- ltút termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai végeztek jó munkát. Tiszta, gyommentes kapásaik és szép kalászosaik méltán érdemelnek dicséretet. Lemaradás a pétervásárai járásban tapasztalható. Itt a kukorica első kapálását sem végezték el mindenütt. Igye­kezniük kell a pétervásárai járás dolgozóinak, mert ké­sőbb, amikor mór a szemvesz- teség nélküli aratásra kell minden erőt fordítani, nehe­zebb lesz a lemaradást be* hozni. Kivétel nélkül minden já­rásban a termelőszövetkezetele mutattak példát a növényápo­lási munkában. Megyénk tsz-ei a cukorrépa harmadik (kapálá­sát végezték el. Szinte kivétel nélkül mindenütt bevonták a családtagokat is a munkába* Az elmúlt héten a mezötárká- nyi Győzelem, a verpeléti Dó* zsa, a felnémeti Petőfi, az at* kán és a kerekharaszti ter­melőszövetkezetek érték el a legjobb eredményt. Javítani kell a munkán az ecsédi és a noszvaji Új Elet termelőszö- ve tkezetekbe®. Megyénk minden községében úgy kell most igyekezni, hogy az aratásig minden soronlevő növényápolási munkát elvé­gezzünk, hogy aztán minden erőt a gyors betakarításra for­dítsunk. Több olyan kisiparostól vonták meg az engedélyt A’ aki nem a lakosság megelégedésére végzi munkáját c ^ Pártunk Központi Vezetősé­gének márciusi határozata megállapította, hogy a meg­növekedett jobboldali veszély eredményeként meglazult az állampolgári fegyelem is. Vá­rosunkban a magán kisipar­ban a fegyelem meglazulása az adófizetési kötelezettség nem teljesítésében, az engedély nélkül alkalmazottak tartásá­ban, meg nem engedett tőkés vállalkozásokban mutatkozott meg. Eger Város Tanácsa ipari osztálya és az illetékes szervek leleplezik az ilyen kisiparoso­kat és gondoskodnak arról, hogy elnyerjék méltó bünteté­süket. Rátkai András kőmű­ves, Lukács György kőműves nem a lakosság megelégedésé­re végezték a munkát és ez­zel megkárosították az épitte- tőket. Vas László kőműves en­gedély nélkül két alkalmazot­tat tartott és nem fizette ren­desen adóját. Magyar László kárpitos nem rendezte több­szöri felszólítás ellenéfe sem 6000 forint adótartozását. Szél Kálmán és Kréti András hen­tes árdrágítást követtek el. A tanács illetékes osztálya felelősségre vonta az iparjogo- sítvánnyal visszaélő kisiparo­sokat. Vigh László Eger VT ip. oszt. vez, Visszakérjük Csemóczki Bélát A termelőszövetkezetek meg­szilárdítása, terméshozamaink növelése terén a párthatáro­zat nagy felelősséget és köve­telményt állít a járás termelő- szövetkezetei elé. Ezért a ter­magától a „D“-vitaminban gaz­dag napfényt, mész-szegény ételekkel táplálkozott és tizen­négy hónapon keresztül elsötí- tett szobában dolgozott. így idézett elő magán angolkórt. Mikor kísérletét abbahagyta, hirtelen robbanás-szérűén tört elő rövidlátása. így bizonyítot­ta be, hogy a rövidlátás, tulaj­donképpen a szemre vonatkozó rachitis (angolkór). Most kísér­leteit tovább folytatja. Meg akarja szüntetni, meg akarja előzni a rövidlátást. Rendkívü­li erős emberszeretete a bete­gek iránti fokozott felelőssége adott erőt. hosszú és veszélyes kísérletezéseihez. — Betegek iránt érzett foko­zott felelősség — ezt sokszor hangoztatja beszéde közben dr. Varga Béla. Egyformán, teljes lelkiismeretünk tudatában kell gyógyítanunk. Mindig a leg­fontosabbat kell szem előtt tartanunk, a betegség súlyos­ságát. Azt hiszem, ez nálunk orvosoknál is a munkafegyelem kérdése. Az orvos-etika kérdé­se. Hiszen mindnyájan, akik végeztünk, esküt tettünk arra, hogy minden erőnkkel, leg­jobb tudásunkkal állunk a gyógyítás szolgálatában. Ezt tehát soha egy pillanatra sem szabad egyéni érdekekre fel­váltani. Azt hiszem, hogy a magyar orvosoknak most az a legfontosabb feladata, hogy az orvosi etikát szigorúan betart­sák. "D égen túl járunk már az ebédidőn, de meglátogat­juk még Peck bácsit a kórte­rembe. Mikor ágyához érünk és a főorvos megszólal, az öreg Peck János kinyújtja ráncos, vastageres kezét, és szótlanul megszorítja a főorvos vékony, sebész-ujjait. Mindketten tud­juk, hogy szótlansága mögött mi rejlik, mire gondol most Peck bácsi. Az idén újra lát­hatja a pirosló szalóki cseresz­nyefákat. a haragos zöld erdő­ket, a sárguló búzaföldeket. S belenézhet unokája tisztán csil­logó két szemébe — hiszen Peck bácsi újra lát. Törös Károlyné melőszövetkezetek a járás ré­széről fokozottabb szakmai se­gítséget várnak, amit az utóbbi időben a járási főagronómus részéről nem kaptak meg. Ez hátráltatta a szövetkezeti moz­galom fejlődését és gazdasági megerősödését. Mi, a hevesi járás termelő­szövetkezeti elnökei, vissza­kérjük Csemóczki Bélát, a hat­vani Cukorgyártól, a hevesi járás mezőgazdasági osztály főagronómusának. Csernócziki elvtárs éveken keresztül a hevesi járás fő- agronómusa volt, akit a köz­vetlen segítség adásáért a szö­vetkezetek szerettek. Csernócz- ki elvtársat igazságtalanul bo­csátották el állásából, mégis a hevesi járáshoz kérte az ^ új munkahelyét és beosztását* ahhoz a járáshoz, ahol a jog­talan sérelem érte. Az új mun­kahelyen is jó munkát végez, Csernócéki elvtárs ma is sok segítséget ad a termelőszövet­kezeteknek, de még több se­gítséget várhatnának tőle, ha visszakerülne régi munkahe­lyére. Mi, a hevesi járás tsz-elnö- kei kérjük az illetékes szerve­ket, tegyék lehetővé, hogy Cser- nóczki elvtárs a legrövidebb időn belül újra a hevesi járás főagronómusa lehessen. Besenyei József, hevesi Pej tőfi TSZ elnöke, Kiss Zsig- mond. hevesi Kossuth TSZ el­nöke, Juhász Károly, átányt Petőfi elnöke, Kalóckai Jó­zsef, erdőtelki Rákosi TSZ el­nöke, Tihanyi István, heyes- vezekériyl Béke TSZ elnöke.” HaiógfT'Tászló, tarnamiklósl Petőfi TSZ elnöke. Kovács Albert, pélyi Rákosi TSZ elnö. ke. Varjú Ágoston, pélyi VöJ rös Szikra elnöke. Szántó Ist­ván kiskörei Dózsa TSZ elnöJ ke, Tóth József, tiszanánai Vö_ rös Csillag TSZ elnöke, Him- mer Géza. kömlői Rákóczi TSZ elnöke, Antal József kömlöl Kossuth TSZ elnöke, Besse­nyei József, kömlői Dózsa TSZ elnöke. Varga János, kömlői Szabadság TSZ elnöke. Molnár József, kömlői Haladás TSZ el­nöke. Tóth M. József, a tenkl Béke TSZ elnöke. Fehér Már­ton. boconádi Petőfi TSZ elnöj ke. Haraszti János, a tárná­méra! Alkotmány TSZ elnöke. Szabó József tamazsadányl Táncsics TSZ elnöke, Csepje Gáspár, tarnabodi Kossuth TSZ elnöke, Lövei András, tarna­bodi Április 4 TSZ elnöke és Hallal Mihály, a tarnaörs! TSZ elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents