Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-12 / 47. szám
1955. június 12. vasárnap. 7 NÉPÚJSÁG (Folytatás a 6. oldalról) melók nagyobb gondot az üszők takarmányozására és gondozására. Azokat az üsző- borjúkat, amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis csököttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30 000 darabos keretben vágás céljára fel kell vásárolni. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a feketevágások ellen. 5. A Földművelésügyi Minisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállat-ellátásnak megjavításáról, A számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyett, a legjobb egyedek gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az eevénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat és az állami "azdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek befedeztetésé- vel. a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvasmarhaállományukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek tejhozamát. IX. Zöldség-, burgonya-, gyümölcséi szőlőtermelés 1. Zöldség- és burgonyatermelés. Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfoavasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legalább 132 kilóra emelkedjék; Tovább kell fejleszteni a Zöldségtermelést, a nagyvárosok közül főként Budapest, Gvőr. Miskolc és Ózd környékén, valamint a Balaton mellett. A városellátó övezetekben már 1956-ban nieg kell kezdeni a gépállomások könnyű traktorokkal, kultivátorokka! való ellátását és néhány gépállomás ez évi tapasztalata a’anign kéj] kezd“''’ a zöldség vetésének és sorközi művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni növényházak és rnelegágyi telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek felhasználásával. A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges-tápkockás palántacevelést. Ezért 1955 Végéig ki keli alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzeg- kockakészítő gép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956- ban meg kell kezdeni ennek sorozatgyártását A Központi Vezetőség ismételten felhívta a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontosságára. Meg kell iavítani a jóminő- ségű vetőgumóval való ellátást' és a termelőszövetkezetekben. s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a bureonvatermelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell. 2. Gyümölcstermelés Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők elleni védekezés. A házikertek gyümölcsfaállományának erőteljes növelése mellett, folytatni kell az új, üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét 10—15 éven belül 300—320 ezer ka- tasztrális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homokterületeken és kopárokon kel) telepíteni. A Földművelésügyi Minisztérium 1956 végéig állítsa össze az egyes termőtájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét. Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, különösen a Jonatán-alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését 3 év alatt be kell fejezni. 3. Szőlőtermelés. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118 000 katasztrális hold oltványszőlőt és 192 000 katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani; ezen belül 1960-ig 65 000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold oltványszőlőt. A szőlő-ahyatélepek területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban' 1800 katasztrális holddal kell növelni. Az anyatelepek támberendezései- nek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdankint 10 000 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visszafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1956-ban 35 millió, 1960-ig pedig évi 40 millió darabra kell növelni. Tokaj-Hegyalja kormánybiztosa és a Borsod megyei tanács gondoskodjék arról, hogy Tokaj-Hegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét, X. A mezőgazdasági termékek begy űj téséről, fel vásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelési és hízlalási szerződések kiszélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszilárdításához. termelési kedvének növeléséhez. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábra- kapott iobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a ku- lákok többsége és a dolgozó parasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagy mértékben elburjánzott az üzérek tevékenysége. akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására logtalanul ie- lentős hasznot szereznek. Î. Dolgozó népünk állandóan hövekvő élelmiszerszükségletének kielégítése megköveteli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének, valamint a szerződéses termelési és hízlalási rendszer ki- szélesítését. 2. A beadási kötelezettséget a termelőszö\7etkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a lövőben is állandó ielleagel. több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdekében b’ztosítani kell. hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. A törvény telles szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kell őket zárni a szabad- «s-tékesüés lehetőségéből. Azokban g községekben, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették. annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabad felvásárlást. 3. Az 1954—55. évi szerződéses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésének módszereit. Enneu alapján az 1955—56. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy kell megkezdeni, hogy az legkésőbb ez év november 30-ig befejeződjék. 4. Tovább kell fokozni az állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására. A dolgozók élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekében egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek eladását a falun részben mezőgazdasági termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet kötni. Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások — ezekhez az iparcikkekhez hozzájussanak. 5. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, beadási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A íöldművesszövetkeze- tek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelő- szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mezőgazdasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását, azaz a mezőgazda- sági termékekkel való üzérkedést. XI. A mezőgazdaság állami irányításának megjavításáról Az 1953. decemberi párt- és kormányhatározat óta lényeges változások történtek a mezőgazdaság állami irányításának szervezetében. Már nem oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a mezőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember került a termelést közvetlenül irányító beosztásba. A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem voltak elégségesek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobboldali nézetek, amelyek különösen a termelőszövetkezetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsértésének eltűrésében nyilvánulták meg. t. A Földművelésügyi Minisztériumnak. az Állami Gazdaságok Minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgazda- sági szerveinek legfőbb feladata a gazdasági szervező- munka megjavítása és az élenjáró módszerek elterjesztése. A mező<rn'7docá<*; szerveket fokozott felelősség terheli az irányításukra bízott területen a termelőszövetkezetek gazda- sári. szervezeti megerősítéséért. a hozamok emeléséért, valamint az önköltség csökkentéséért. 2. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megszilárdítása, továbbá a termelési színvonal eme’ése érdekében, elsősorban a termelő- szövetkezetek termelését közvetlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztályok és a gépállomások mezőgazdászi szervezetének munkáját kell megjavítani. 3. A mezőgazdasági szak- igazgatási szerveken kívül, elsősorban a tanácsok és végrehajtóbizottságaik felelősek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. fejlesztéséért és termelési színvonaluk emeléséért. A megyei tanácsok végrehaj tóbizottságai kiemelten és rendszeresen foglalkozzanak a gépállomások munkájával. ellenőrizzék működésüket, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget. 4. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben oh'an tervezési rendszert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elősegíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását, s főként az árutermelés jelentős növelését. A mezőgazdasági tervezés módosított rendszerére az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma 1955. szeptember 1-ig terjesszen javaslatot a Minisztertanács elé. 5. A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági igazgatási szervek jelentősen javítsák meg a szakpropagan- dat és tegyék azt a mezőgazdaság irányításának egyik főeszközévé. A mezőgazdasági szakigazgatás minden dolgozójának. minden mezőgazdasági szakembernek szakadatlanul harcolnia kell az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetéséért és bevezetéséért. Szorosabban együtt kell működniük a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat dolgozóinak. A mezőgazdasági termelés fő kérdéseire kell irányítani a tudományos és kutatómunkát. A tudósok és kutatók feladata mindenekelőtt, hogy tudományosan megoldják a termelés és a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatában felmerülő agrotechnikai, zootechni- kai és üzemszervezési kérdéseket. Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat rendelkezésének megfelelően ez évben és a következő években is meg kell rendezni az országos mezőgazdasági kiállítást, s évről évre több helyi kiállítást kell rendezni, elsősorban a járásokban. XII. A párt- és a tömegszervezetek feladatairól A pártszervezetek, a kommunisták sikeresen vezették a harcot a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mező- gazdasági termelés fellendítéséért. Munkájuk nélkül nem szilárdulhatott volna meg a munkás-paraszt szövetség, nem jöhetett volna létre erőteljes szövetkezeti mozgalom és nem folyhatna sikeres harc a kulá- kok gazdasági korlátozásáért, politikai befolyásuk megszüntetéséért. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fellendítésének jelenlegi feladatait csak a párt irányításával. a pártszervezetek, a kommunisták mozgósításává’, a Központi Vezetőségnek a falusi pártmunka megjavítá- á a vonatkozó, ez év februári íih.ározatának következetes végrehajtásával lehet megoldani. 1. A Központi Vezetőség felhívja a párt minden tagját, mindenekelőtt a falusi kommunistákat, hogy céltudatosan és kitartóan küzdjenek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért. Erőfeszítéseiket a meglévő termelőszóvetkezetek megszilárdítására, a gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavítására, s ezzel együtt a dolgozó kis- és középparaszti tömegek meggyőzésére keli irányítani, hogy azok megértsék a mező- gazdasági termelés fellendítésének feladatait és elvégezzék az ebből rájuk háruló részt; mind többen magukévá tegyék a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ügyét, önként, sajat elhatározásukból, meggyőződésből lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A Központi Vezetőség felhívja a falusi kommunistákat, hogv példamutatásukkal és harcos kiállásukkal járjanak élen a terméshozamok növeléséért. az új módszerek elterjesztéséért. a termelőszövetkezetek fejlesztéséért és az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folyó harcban. 2. A falusi pártszervezetek a dolgozók körében folytatott politikai munkájuk közben támaszkodjanak a tömegszervezetekre és tömegmozgalmakra. A Központi Vezetőség utasítja a falusi pártszervezeteket. a párt iárási bizottságait, hogy segítsék a Dolgozó Ifjúság Szövetségének falusi szer- v^oteit és vonják be a mező- gazdaság szocialista átszervezésével és a mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos feladatok elvégzésébe. A gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavításában fontos feladatok várnak a MEDOSZ szervezeteire. A MEDOSZ Központi Vezetősége gondoskodjék arról, hogy a MEDOSZ-szerve- zetek a munkaverseny szervezésével s a dolgozók mozgósításával járuljanak hozzá a termelékenység fokozásához és az önköltség csökkentéséhez. A falusi pártszervezetek a népfront-bizottságokban, termelési bizottságokban, gazdakörökben, földművesszövetkezetekben és más falusi tömeg- szervezetekben népszerűsítsék a szövetkezeti gazdálkodást. E szervezetekben működő MDP-csoportokon keresztül érjék el, hogy ezek a széles paraszti tömegeket magokban foglaló szervezetek, illetve mozgalmak cselekvőén támogassák pártunk szövetkezeti politikáját, egyben szolgálják a termelőszövetkezeti parasztság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti barátság elmélyítését és váljanak a mezőgazdaság élenjáró termelési módszerei elterjesztésének szerveivé. 3. A Központi Vezetőség felhívja a városi és üzemi párt- szervezeteket: politikai munkájukkal érjék el. hogy egész munkásosztályunk tekintse saját ügyének a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott határozatainak végrehajtását. Fokozzák a munkásosztály felelősségérzetét. kiváltképpen azt a tudatot, hogy a párt céltudatos irányításával csakis a munkásosztály képes rávezetni az egyénileg dolgozó parasztságot a szocializmus útjára. A városi és üzemi pártszervezetek szervezzék meg. hogy az üzemek adianak sokoldalú támogatást a falunak. Vállaljanak védnökséget a termelő- szövetkezetek. a gépállomások és az állami gazdaságok munkájának megjavítására, fejlesszék tovább a patronázs- mozgalom különböző formáit, adják át a termelőszövetkezeteknek a termelés, a munkaverseny szervezésében szerzett tapasztalataikat. 4. A Központi Vezetőség a falusi munka megjavítására további jelentős káderátcsoportosítást tart szükségesnek. Még 1955. év folyamán 1200 vezetésben jártas, szervezőképes, politikailag szilárd, tehetséges elvtársat kell küldeni városból a falusi párt- és gazdasági munka megjavítására a legfontosabb területekre: termelőszövetkezetekbe, gépállomásokra és állami gazdaságokba. A Központi Vezetőség felhívja a minisztériumokban, központi hivatalokban, üzemekben, megyei és járási központokban dolgozó kommunistákat, hogy vállalják a falusi munkát. Azok a kommunisták, akik falura mennek, fontos pártmegbizatást teljesítenek. A Központi Vezetőség nagyra becsüli ezeket az elvtársakat, mint olyanokat, akik önként vesznek részt abban a forradalmi harcban, amelyet dolgozó népünk — élén dicső pártunkkal — a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a szocializmus szent ügyének győzelméért vív. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat — városiakat és falusiakat egyaránt—, a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiségieket, hogy ki-ki a maga munkaterületén, képességeihez és ereiéhez mérten vegye ki részét a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó munkából, amely hatalmas lépéssel viszi előre a szocializmus' építésének, a népjólét emelésének, hazánk további e ősíté- sének nagy ügyét. (MTI) (A határozat rövidített szövegét közöltük.) \ termelőszövetkezetekkel együtt íinneplik a traktorosnapot a lőrinci gépállomáson A lőrinci gépállomás dolgozói március 10-i üzemi értekezletükön szép célt tűztek maguk elé: ebben az évben élüzem lesz gépállomásuk. E cél jegyében készültek a traktoros napra, s mivel a gépállomáson sok fiatal dolgozik, a DISZ II. kongresz. szusára való készülődés is az élüzem cím elnyerése jegyében folyik. A gépállomás tavaszi tervét 118 százalékra teljesítette. A traktoros napra kapálási tervüknek több mint felét elvégezték. A DISZ-fiatalok közül Svella Pál, lanzbuldogos, Luk- lider József zetoros, Varga Ernő traktoros tavaszi tervét 200 százalék felett teljesítette. A fiatal Luklider a növényápolásban is kiváló munkát végzett. Kapálási tervét eddig már 80 százalékban teljesítette. Ma ünnepelnek a traktoristák. a gépállomáson jutalmakat, kitüntetéseket kapnak a legjobbak. A traktorosokkal együtt ünnepelnek a körzetihez tartozó tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok is, akiknek képviselőit vendégül látja a gépállomás. Ott lesznek a patronáló üzemek — a hatvani MÁV-fűtőház és a budapesti Ipari Villanyszerelő Vállalat küldöttei, kul- túrcsoportjai is. Az ünnep után még lelkesebben folyik majd a munka. A traktorosok cséplésre, tarlóhántásra, versenyre hívják egymást. Kampány-tervük teljesítése mellett, évi tervüket 120 százalékra akarják teljesíteni a gépállomás dolgozói, Lidicére emlékeznek a Mátravidéki Erőmű dolgo zói A Mátravidéki Erőmű békebizottságának javaslatára s a dolgozók hozzájárulásával elkészült a három magyar motívumokkal és az Erőmű dolgozóit, anyáit, gyermekeit ábrázoló fényképekkel díszített — három virágzó rózsatövet tartalmazó tulipános láda —. amelyet Lidicének küldtünk el. Lidicének fájó emléke van. A három tulipános ládának viszont kedves, rövid története. Kedves, mert szívből készült. mert tervezésében és készítésében részt vettek dolgozóink. Kedves, mert eddig e három rózsatő lakótelepünk ékességei közé tartozott. És felejthetetlenül kedves emlékünk azért, mert a hazánkban tartózkodó csehszlovák nagy- követség a cseh dolgozó nép nevében olyan szeretettel vette át, mint amilyen szeretettel készítettük. A nagykövetségi fogadáson sok mindenről volt szó. De minden szóban, minden gondolatban, a népek összefogásának ereje és a béke legyőzhetetlenségének gondolata izzott. Úgy érezzük, hogy ez a három tő rózsa, melyet szívből küldtünk Lidicére, még szorosabbá fűzi a cseh és a magyar dolgozó nép barátságát, még szilárdabbá teszi a jó szomszédi együttélést, s a béke megvédésére való együttes törekvést. Bodor Mihály békebizottság titkára.
