Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-12 / 47. szám
2 NÉPÚJSÁG Í955. június 12. vasárnap. ARTELBT Hozzászólás az önköltségcsökkentési vitához : Megkezdtük az 1955/56-os pártoktatási év A takarékosság sokat javíthat az önköltségen hallgatóinak a kiválcgatását A KÖZPONTI Vezetőség határozata alapján az 1954— 1955-ös pártoktatási évben a III. pártkongresszus anyagát tanulmányoztuk minden oktatási formán. A kongresszusi anyag tanulmányozásával megértettük azokat a tennivalókat, melyet a szocializmus építése jelenlegi szakaszán előttünk állnak. Az anyag tanulmányozása nagyban elősegítette dolgozóink öntudatának növelését, a kommunisták aktivitásának kibontakozását, példamutatásának érvényesülését, serkentően hatott a termelésre. A kongresszusi határozat tanulmányozásával egyidőben üzemünkben javult a munka- fegyelem, nőtt a termelékenység, csökkent az önköltség. Az elmúlt oktatási évnek azonban üzemünkben is megvolt az árnyoldala. Még mindig nem sikerült úgy megszerveznünk az oktatást, hogy az zökkenőmentesen, lemorzsolódás nélkül fejeződhetett volna be. Vidéki pártoktatásunk — Egerbocs kivételével — majdnem teljesen megszűnt. Egercsehiben az alső- és a középfokú iskolán szintén nem folyt megfelelően a tanulás. Egercsehiben csak egy középfokú iskola fejezte be teljes létszámmal, jó eredménnyel az oktatási évet. Lazaság volt a felsőfokú iskolán is. ahol a műszaki vezetők, 'ko^épkáderek tanultak. Többen a hallgatók közül kényszernek tartották a tanulást, nem készültek lelkiismeretesen a foglalkozásokra, általában a nagy elfoglaltságra hivatkoztak. AZ OKTATÄSI évben mutatkozó hibák forrása döntően a propagandisták munkájában volt. A propagandisták nem foglalkoztak a hallgatókkal, belenyugodtak abba, hogy egyesek nem jelentek meg az iskolákon, hogy nem készültek fel megfelelően, azt. gondolták, a hallgatókkal való foglalkozás csak a párttitkár, a DISZ-titkár. az ÜB-el- nök feladata. így gondolta ezl még a felsőfokú iskola propagandistája Ficzere elvtárs is. de így vélekedett a gépüzemi középfokú iskola propagandistája. Sokszor a propagandisták sem készültek fel megfelelően az egyes foglalkozásra. Igaz, hogy a propagandistáknak sem a pártbizottság, sem a gazdasági vezetőség nem adott elég segítséget munkájukhoz. A pártbizottság e'nézte azt. hogy az oktatás színvonala nem megfelelő, nem vonta felelősségre ezért a propagandistákat, az iskolák hallgatóit. Az elmúlt oktatási év hibáin okulva, a pártbizottság, mcst sokkal alaposabban, tervszerűbben látott hozzá az 1955— 1956. pártoktatási év előkészítéséhez. A pártbizottság az alapszervezetek vezetőivel közösen válogatta ki. hagyta jóvá a propagandistákat. Olyan elvtársakat bíztunk meg propagandamunkával, akik politikailag képzettek, munkában, fegyelemben példamutatók. A propagandisták támogatásával, segítségével már most megbíztunk egy-egy vezetőségi tagot. A közeljövőben ösz- szehívjuk a propagandistákat, s megbeszéljük velük azokat a tennivalókat, melyet az oktatási év beindulásáig végezniük kell. A hallgatók kiválogatását is megkezdtük üzemünkben. A belüze.mben, a gépüzemben Monosbélbem és az irodában előkészítő bizottságokat hoztunk létre. Az előkészítő bizottságban egy-egy pártvezetőségi tag, egy-egy propagandista és egy pártcsoport-bizalmi felvilágosítja a hallgatókat a politikai képzés fontosságáról, a Szervezeti Szabályzatban vállalt kötelezettségről. A hallgatók kiválogatásánál minden egyes kommunistával beszélünk. Tisztázzuk velük az önkéntesség elvét, melyet tavaly is sokan félreértettek. Megmagyarázzuk, hogy minden kommunistának kötelessége tanulni, s az önkéntesség azt jelenti, hogy minden kommunista maga választhatja meg. milyen fokon vesz részt rendszeres pártoktatásban. AZ ELMÚLT oktatási évben tapasztalhattuk, hogy az előkészítő bizottságok tagjai nem beszéltek minden párttaggal és több olyan párttag volt. aki elmondta, hogy szívesen tanult volna, ha figyelmeztették volna kötelességére. Hogy ezt elkerüljük, az előkészítő bizottságok mellett megszerveztük az instruk- tori hálózatot is. Ebben szintén vezetőségi tagok és párt- csoport-bizalmiak dolgoznak, ellenőrzik az előkészítő bizottságok munkáját, s maguk is foglalkoznak a hallgatókkal. A pártvezetőség, a pártbizottság nem elégszik meg azzal, hogy csak egy alkalommal beszél a párttagokkal az oktatási év előkészítéséről, tanulásukról. Az oktatási év megkezdéséig az előlkészítő bizottságok, az instruktor! hálózat állandóan foglalkozik az oktatási fokozatok szerint kiválogatott hallgatókkal. Az oktatási év előkészítését felhasználjuk arra is, hogy felvilágosító munkát végezzünk a dolgozók között, összekapcsoljuk a kommunisták tanulásét a termelésre való mozgósítással és a dolgozók ügyes-bajos problémáinak megoldásával is. Szecskó Kálmán, Egercsehi. pártbizottság titkára. Napjainkban, a szocializmus építése során, egyik legdöntőbb kérdését tárgyalja Lapis elvtárs május 29-i cikkében. Szükségesnek érzem, hogy építőipari vonalon néhány dolgot én is elmondjak. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt állítom, hogy az önköltség magassága terén az építőipar vezet. Ennek meg vannak a maga objektív okai, de az okok felismerése kell, hogy azok megszüntetésére késztessen bennünket. Nálunk a felszabadulás előtt az építőipar kisipari jellegű volt és az a mélyreható politikai és gazdasági változás, amely országunkban végbement, megteremtette a szocialista je-legű építő-nagyipar szüKSégessígét és feltételeit. ,.Sürgősen újjáépíteni és újat építeni”, ez volt a jelszó és természetesen az első időben a mennyiségi problémán' kívül az ipar új káderei nem igen érintették a minőségi, még inkább a gazdasági kérdéseket. Erős műszaki káderproblémák voltak, hogy ne is említsük a politikai káderhiányt. Az ország legjobb műszaki vezetői elfoglaltak egy-egy harcálláspontot, de a vezetés nagyon kevés pontjára került nagyipari gyakorlattal rendelkező szakember. Az elmúlt 10 év új műszaki csoportot nevelt ki, amelynek tagjai a mennyiségi követelmény mellett lassan minőségi célokat is tűztek maguk elé. A mennyiségi és minőségi Négynapos előnnyel dolgozik a Recski Ércbánya A Recski Ércbánya dolgozói, amikor csatlakoztak a húsz budapesti nagyüzem felhívásához, úgy határoztak, hogy éves tervüket december 20-ra fejezik be. ígéretük valóraváltásá- hoz nagy szorgalommal láttaa hozzá és máris komoly eredményeket értek el. Január elsejétől június 8-án reggelig majdnem száz tonna színport adtak tervükön felül népgazdaságunknak és ezzel már négynapos előnyre tettek szert tervük teljesítésében. A többtermeiés mellett nagy gondot fordítanak az olcsóbb, gazdaságosabb termelésre is. Ezen a téren szintén jelentős eredményt érték már el. Az előírt tervhez viszonyítva az egy tonna színpor előállításának önköltségét száz forinttal csökkentették már az ércbánya dolgozói. követelményekért vívott harc alatt mutatott rá a pártkongresszus az önköltség fontosságára és a gazdaságosabb termelést tűzte ki Iparunk egyik fontos feladatának. Ezt persze nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Az ipar minden dolgozóját segítségül kellett hívni a következetesen olcsóbb termelésért. Nézzük meg, melyek azok a területek, ahol az önköltség csökkentésére legtöbb lehetőség van. Az anyagtakarékossággal — kivitelezésnél és t-rvezésnél — sokat el lehet érni. A tervezésnél meg kell szüntetni a luxus- jellegű szerkezeteket, ugyanakkor az egyszerű szerkezetek tartósságát feltételemül szem előtt kell tartani. Nincs szükség arra. hogy vidéken bérka- szárnyákat építsünk, egyrészt az ott lakók sem kívánják ezt, másrészt pedig ezek építési költségei semmivel sem o csób- bak, mii t a földszintes lakóépületeké. A kivitelezés anyagpazarlása közismert. Az egyéni felelősség alapjár kell betartani az any :gnormákat, de a meglévő any’gnormákat feltétlenül felül kell vizsgálni. Az olyan norma, amely soha nem tartható be (például a mész, homok stb. anyagnorrnája) lazaságokra ösztönöz a többi normával szemben. A munka- és bérfegyelem megszilárdítása csökkenti az önköltséget. A selejtes munka leértékelése ösztönöz a minőségi munkára és sok felesleges utánjavítási költség felmerülésétől óv meg. A munkafegyelemben a teljes munkaidő ledolgozása, az igazolatlan mulasztások megszüntetése a gyártmány egységére eső költséget csökkenti, nem beszélve a munka láncfolyamatát megzavaró, az egyes dolgozók fegyelmezetlenségéből adódó munkaidő kiesésekről. Az Önköltség ^csökkentését az is elősegíti, ha az igazgatást költségekkel takarékoskodnak A gépírópapírtól a telefon- és postaköltségek, vagy a gépkocsik használatáig minden fillért meg kell nézni, mire fordítjuk és a feltétlen szüi-séges- től egy hajszálnyival sem szabad többet megengedni. Meg kell szüntetni a felesleges adminisztrációt, ami viszont szükséges ebben a munkában, azt a lehető legjobban kell elvégezni. Az adminisztrációs munkát úgy kell elosztani, hogy mindenkinek 100 százalékos legyen a terhelés és felesleges munkaerő adminisztratív vonalon ne legyen. Ugyanakkor azonban a túlterhelést is meg kell szüntetni egy-egy dolgozónál. A takarékosság mindenkinek becsületbeli ügye kell, hogy legyen, mert a népgazdaságnak megtakarított minden fillér hozzájárni szocialista hazánk építéséhez. Az említett témakörökön belül és még ezeken kívül is számtalan lehetőség van az önköltség csökkentésére, például az újítási mozgalom. (Lényeg, hogy érdemtelen vagy bevezetésre alkalmatlan újításokat ne díjjazzunk.) Feltétlen meg kell még emlékezni arról, hogy az önköltség csökkentésnek alapfeltétele az önköltség mérése, mely az építőipar területén mos! kezdett kialakulni. Szükséges, hogy a meglévő költségvetési rendszerünket jobbá tegyük úgy, hogy az önköltség csökkentésre ösztönözzön. Az úgynevezett bázis árrendszer fenntartása me’Iett egyidejűleg meg kell oldani a folyóár kérdését is. Napjainkban annj’i sokféle tényező befolyásolja a vállalatok akkumulációját és így a folyó ár alapján minden nyereséget és veszteséget könnyűszerrel ki lehet mutatni. E kérdések megoldása folyamatban van, de eredményt csak úgy érhetünk el, ha mir- den dolgozó a saját munkahelyén mindent megtesz a Központi Vezetőség határozatainak megvalósításáért. Nyárády Győző, oki. mérnök, ÉM Heves megyei Áll. Építőipari Váll. termelési osztály vezetője. OOÛOOOOOOÛGOOOOOOO XXÖCODCCO^CCOOCOOCOOOOCOOCC<XXXXX)OOOOCOC v> oooooooooc- Ooococooccx3coooocoooaoocx3oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocoooooc LLOOUJUUUbUIUU 1 7Q4 "‘ben a Becsben meg- jelenő Magyar Hírmondó február 28-i számához érdekes felhívást mellékelt. A felhívás a magyar nőkhöz fordult „Jelentés a magyar asz- szonyi nemhez“ címmel. Kármán József fiatal pesti ügyvéd. Pajor Gáspár orvostanhallgató és Schedius Lajos, a pesti egyetem 25 éves esztétika profesz- szora, magukat névszerint meg sem nevezve, azt a szándékukat jelentették be az ország közvéleményének, hogy folyóiratot kívánnak kiadni és pedig egyenesen a nők számára, így volt az akkor szokásban. A magyar írónak előbb előfizetőket kellett gyűjtenie és csak azután akadt olyan nyomda, amelyik vállalkozott a folyóirat vagy könyv kinyomtatására. A jelentés bevezető része a nőket dicsőíti: „A jó anyatermészet különös szorgalommal formálta az asszonyt. A kellemetességeket adakozó kézzel ruházta erre a teremtések első szülöttjére. A szépség, az ő vonzó isteni erejével a világ díszévé kente fel... Puszta és üres volna az élet, setét mint a sír, irtóztató mint a kietlen tömlöc, az asszonyi kedvesség nélkül.“ Ezek a bókok bármely férfi díszére válnának, de a három fiatalembert éppen nem a bókolás üres szándéka vezeti, ök azt is látják, hogy az ő korukban ezek a szén tehetségek és adományok „titkos pólyában feküsznek ... az asz- szonynál." Hiába formálta a természet különös gonddal a nőt. tehetségeit a társadalom, az akkori társadalmi rend nem engedi kifejlődni. „Az emberi nemzet szép felének formálását t hasznos gyönyörködtetését“ kzinte elfelejti és „minden írások csak a férfit, annak oktatá. lát va<ry mulatságát tárgvoz- zák“. A nők minden ember első nevelői, „akik a legmaradandóbb érzéseket nyomják a neSzázkívan éve jeleni meg az első magyar női folyóirat, az Uránia velés által a gyenge gyermeki szívbe“ és mégis szinte semmi figyelmet nem fordítanak az asszonyok nevelésére. úgy, hogy azok „esméretlenek azok. kai a kötelességekkel, s módokkal, amelyeknek teljesítése lételéknek első célja“. T lyen elgondolások késztették Kármán Józsefet és társait, hogy olyan folyóiratot adjanak ki, „amely különösen az asszonyi nemet illető esmé- reteket hozzon forgásba, ked- veltetó móddal hasznos tanításokat adjon, mulattasson és oktasson is, készítsen jó gondolkodó anyákat, ossza vélek a nevelés terhét, formáljon hű s tiszta erkölcsű házastársakat, kellemetes társalkodónékat: — egyszóval, amely kézikor)- -e lem-en hazánk leányainak". A folyóirat címéül a magyar asszonyi nemet tisztelő s kedvelő hazafiak“* a csillagászat múzsájának, Urániának nevét választották. 160 évvel ezelőtt Magyarországon nem sokat törődtek általában a nők nevelésével, de még nemes értelemben vett szórakoztatásával, olvasmányaival som. Mint minden osztálytársadalomban, a feudalizmusban is elnyomott helyzetben él a nő és másodrangú szerepre van kárhoztatva. 1783- ban ezzel a címmel jelenik meg e*v kis füzet, valamelyik magyar nyomdában: „Megmutatás. hogy az asszonyi személvek nem emberek; az írásból és a józan okoskodásból napfényre hozatott.“ A kis füzet címe azt is elárulja, hogy az asszonyok ember számba sem véte’ének indokait az egyház tanításaiból merítik. A magyar felvilágosodás e^nk legnemesebb vállalkozása volt ilyen körülmények között az első női folyóirat kiadása. Mit Ígért tartalmában az Uránia? A jelentés részletes tervet közöl erre vonatkozólag. Az első. ami szembetűnik benne, hogy csupán világi tudományokat irányoz elő a nők számára, akik pedig a korban egy kis zenén és rajzon kívül alig tanultak egyebet a katekizmusnál. Erkölcsnemesítő regényeket, novellákat, nevelés- tani cikkeket, történelmi, ter. mészettudományi, esztétikai ismereteket kívánnak adni Kár- mánék a külföldi és hazai színházról szóló tudósításokat, új színdarabokat, anekdótákat, de ezen felül apró házi mesterségek és orvosságok leírását ígérik a magyar asszonyoknak. Arra is törekednek majd, ho^v széD formát adjanak a folyóiratnak és képekkel is díszítsék azt. Évenként négy kötet jelenik meg belőle a mai könyv formának megfelelően, összesen 6 Ft-ért. (A Magvar Hírmondónak ugyanebből a számából tudjuk, hogy ebben az időben a székesfehérvári gimnázium igazgatójának a fizetése évi 500 Ft volt.) 1 70/1 nvarán megjelent a folyóirat első kötete és büszkén felsorolta minden előfizetőjét. Bizony nem voltak sokan a két magyar hazából, mindössze 103 család fizetett elő 114 példányra. Az előfizetők között ott találjuk a korabeli értelmiséget és néhány birtokos nemes családot. A II. kötetnek 138. a Ill-nak 142 előfizetője volt. A bátor szerkesztők az első kötetben kijelentik, hóm- az előfizetőik kevés száma nem rettenti el őket a vállalkozás folytatásától, sőt bizto. sítiák olvasóikat, hogy ha újabb előfizetők nem jönnének, akkor is kihozzák az I. évfolyamot a maguk erejéből. Az Urániából három nyol- cadrét alakú könyvformáiú kötet jelent meg. A kötetnek tartalma nagyrészt megfelel a szerkesztők terveinek. A legértékesebb darabokat Kármán József, a magyar széppróza egyik első igazi mestere írta. Az Uránia hasábjain jelent meg az ő tollából az első magyar eredeti regény, a Fanni hagyományai, itt látott napvilágot irodalmunk egyik legbátrabb hangú kritikai tanulmánya. A nemzet csinosodása. A folyóirat változatos tartalma csakugyan a nőknek szólt, hiszen a közölt kis regény hősnője is vidéki magyar nemes kisasszony. De szépen megírt eszmefuttatások tárgyalják a szerelem és házasság kérdését, ostorozzák a szülők akaratával a lányokra kényszerített érdek- házasságot. A folyóirat egy másik érdekes darabja az idegen divatot majmoló, erkölcstelen na°vúri dámát csúfolja ki. A Módi divathölgye megveti a ma°var irodalmat, idegen kultúrák adófizetőjévé vált. Az Urániának éppen az is célja volt, hogy magasszínvo- nalú olvasmányt adjon a magyar nők kezébe, kiket eddig a táblabírói bölcsesség selejtes német és francia regények olvasására kényszerített. A magyar szellemi életnek nem kis érdeke fűződött ahhoz. hogy olvasóközönséget toborozzon a nők körében. A felvilágosult magyar irodalom nemcsak segíteni akart tehát a magyar nőkön, hanem szövetségeseket is keresett bennük, kiknek segítségével maga is felemelkedhessek. — Az Uránia tartalmát eredeti magyar mesék, novellák, anekdoták, műtörténeti olvasmányok. Csokonai Vitéz Mihálynak néhány ifjúkori verse kották, recepjek és apró hasznos h*ri tudnivalók tették teljessé. Mértán írta róla valamivel később a kortárs iro- dalomtörténetíró. Pápay Sámuel, hogy ez a folyóirat „min. den megkívántató tökéletességgel fel lévén ruházva, beillett volna Európa elsőbb dámáinak csinos kezeibe ...“ A z Uránia IV. kötete már nem jelent meg. Hiába fogadkoztak a lelkes szerkesztők. a III. kötet után kénytelenek bevallani, hogy a 142 helyett 289 előfizető lenne legalább szükséges a folyóirat további megjelenéséhez. De Pápay Sámuel szavaival élve, a nagyra törekedő kiadóknak „nem lehetett szerencsének ezen kis számot is öszveszerez- ni. s ezen angyali munka, két- három darabja után félben szakadott.“ A folyóirat lelke, Kármán József, kevéssel a III- kötet megjelenése után hazatér Losoncra apja temetésére, és néhány hét múlva tragikus hirtelenséggel meghal. A családi hagyomány úgy tartotta, hogy annyi magyar íróhoz hasonlóan ő is részese volt Martinovics Ignác köztársasági mozgalmának... Az Urániát, az első magyar női folyóiratot pedig eltemette a veszedelmes idő, mely századok óta ü'dözte már a magyar szellem alkotásait. A francia felvilágosodás és a nagy francia polgári forradalom nálunk is erős visszhangra talált. 1790 táján pezsgő politikai és szellemi élet támadt és úw látszik, mintha megoldáshoz közelebb kerülnének a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás nagy problémái. Ennek a nagy szellemi felbuzdulásnak a jegyében szü. letett meg az Uránia is, az első magyar női folyóirat. — Azonban egyenlőre minden máskép fordult. Az uralkodóház és a magyar nemesség egyaránt megijedtek a francia forradalom eseményeitől és hamarosan véd- és dac-szövetséget kötöttek egymással a haladás ellen. Az értelmiség egy maroknyi csoportja forradalmi mozgalmat szervez, de Martinovics Ignác, ősz Pál, Hajnóczy József és társainak feie a porba hull 1795 nyarán, a magyar irodalom kiválóságait pedig súlyos börtönbüntetés várja. Az országra rászakadó sötét reakció idején jelenik meg tehát az Uránia. A kiadók még töretlenül hisznek a felvilágosodás eszméiben, a világosságban és a haladásban és kísérletük mintegy tiltakozás a sötétség terjeszkedő árnyaival szemben. Magasröptű törekvéseik azonban nem találnak visszhangra. A kortárs, Pápay Sámuel, is úgy látja, hogy az Urániának „azért nem lett kívánt kelete, hogy dámáink már ekkorra majdnem egészen idegenekké válván, nyelvünket nem igen értették, a középrendnek magyar ízlése pedig még nem volt annyira kifinomodva, hogy a gráciáknak igaz kellemeit Urániában érezhette volna.“ ^ haladó magyar társadalmi erőknek hosszú küzdelmeire volt még szükség, hogy a felvilágosodás szép törekvései síkért érjenek el. Végül is a munkásosztály győzelme hozta meg a rég óhajtott eredményt. — Ma. amikor a magyar nő a politikai és társadalmi életben, minden munkahelyen egyenjogú társa a férfinak, elismeréssel gondolunk vissza a bátor kezdeményezőkre, elsősorban Kármán Józsefre. Hálával tartozunk nekik, akik 160 évvel ezelőtt oly kedvezőtlen körülmények közt elsőként vállalták, a jobb jövőben bízva a magyar asszonyok kiművelésének és hasznos szórakoztatásának nemes hivatását, elsőnek igyekeztek a nőket a társadalmi életbe, a nemzet életébe bevonni, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratuk, az Uránia által. Némedi Lajos, az egri Ped. Főisk. igazgatója.
