Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-12 / 47. szám
AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. 1955 JÚNIUS 13. VASÁRNAI VUAS PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG Ül) VÖZÖLJÜK A GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓIT Őszinte szívvel, meleg szeretettel köszönti az ország, a falu dolgos népe a mai napon a gépállomások dolgozóit, a mezőgazdaság gépesítésének, szocialista fejlesztésének harcosait. A szeretet, a köszöntés, annak a mély megbecsülésnek a kifejezője, amelyet a falu érez azokkal szemben, akik nemcsak könnyebbé, de sokkal gyümölcsözőbbé is teszik dolgozó parasztságunk munkáját. Az elmúlt esztendők alatt megismerte, megszerette a falu népe a gépek munkáját, s a kezdetben több helyen tapasztalható idegenkedést a gépek munkája iránti igények állandó növekedése váltotta fel. Hogy a falu megbarátkozott a korszerű agrotechnikával, hogy felismerte a gépek segítségének felbecsülhetetlen erejét, hogy a mi megyénkben is erőteljes lépésekkel halad a mezőgazdaság szocialista fejlődése, — ebben elévülhetetlen érdemeik vannak a megye traktoristáinak, a gépállomások minden dolgozójának. Stupek Benedek, Sály András, Balogh Ferenc és a többi traktorista, akik együttes erővel vívták ki a megye első helyezését a gépi növényápolásban — büszkén vallhatják magukat a mező- gazdaság átalakítása „gépesített” osztagának. Az ő áldozatos és fegyelmezett munkájuk nélkül, gép nélkül, meg- oldhatatlanok lennének a párt által a mezőgazdaság elé tűzött nagyszerű feladatok. Ezért a megbecsülés és a tisztelet, ezért ünnepli ma az egész ország, az egész megye a horti és lőrinci, a péter- vásári és hevesi gépállomásokkal együtt a traktoristák napját. S ez az ünneplés nemcsak a köszönet kifejezője, hanem az új tettekre lelkesítés a'kalma is. Sok nehéz és nagyszerű feladatot oldottak már meg gépállomásaink dolgozói, akik egyre inkább elsajátítják a korszerű mező- gazdasági gépekkel való bánás technikáját, akik egyre inkább mestereivé és gazdáivá válnak a gépeknek. De az igazi, nagy feladatok még előttük állnak: megvalósítani a Központi Vezetőség június 7-i nagyjelentőségű határozatát, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazda- sági termelés fellendítését. Nagyjelentőségű ez a határozat azért is, mert akkor látott napvilágot, amikor a mi gépállomásaink is lázasan készülnek idei kenyerünk betakarítására, amikor azon dolgoznak, hogy gépeik segítsége nyomán több és ize^ehb ten. f t adjon a fa'.u az egész országnak. A határozat elóifja, hogy a g. p, toiiiasaknat kell elvégezni a termelőszövetkezetek szántás-vetési munkáinak 85—90, a gabonafélék betakarításának 65—70, a növényápolás — elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálásának 55—60 százalékát. Ugyanakkor a gépállomások dolgozói, vezetői egyetemlegesen felelősek a termelő- szövetkezetek gazdálkodásáért. Nem kis feladatok ezek, kemény, tervszerű és fegyelmezett munkára, odaadásra, bátor he’ytállásra lesz szükség ezek megvalósításához. Ügy véljük, nem ünneprontás, hanem inkább segítés a nagy feladatokkal való megbirkózáshoz, ha emlékeztetjük a gépállomások dolgozóit, hogy vitathatatlan és nagy eredményeik ellenére számos területen — mint ezt a határozat is megállapította — nem sikerült jelentősebb fejlődést elérniük. Munkájuk nyomán nem emelkedik még megfelelően a szövetkezetekben a növénytermelés és az állattenyésztés hozama. Nem használják ki megfelelően a gépeket, alacsony a munka termelékenysége, s ugyanakkor, sajnos, magas az önköltsége. Sok kifogásolni való akad még a munka minőségében, szervezettségében is. Mindezek együttvéve azt eredményezik, hogy még kevés segítséget tudnak adni a kapálásban, a gabona betakarításban. „Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelkedőbb, mindent megelőző feladata kenyérgabona termelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből zavartalanul biztosítsuk, és rendelkezzünk gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal” — szögezi le a Központi Vezetőség határozata, A kenyérgabona termelésének segítése — elsősorban a termelőszövetkezetekben — tehát most traktoristáink legfontosabb feladata. Minden traktorista. a gépállomások minden dolgozója, a mezőgazdászok nyújtsanak messzemenő szakmai- és gépi segítséget, a „több kenyér” megtermeléséhez. Az most a legfontosabb, hogy alapos körültekintéssel készüljünk fel a betakarításra, hogy ne legyen gépkiesés, üzemzavar az aratás, cséplés idején. Érezze át minden traktorista — s itt jut nagy szerephez a gépállomási pártszervezet, s minden kommunista —, hogy az ő vállán, az ő gépén nyugszik az idei betakarítás, a határozat végrehajtásának sikere. Helytelen volna természetesen megfeledkezni a növényápolásról. A kukorica, s egyéb kapásnövényünk felbecsülhetetlen jelentőséggel bírnak népünk élelmiszerellátása, életszínvonala növelése szempontjából. A gépállomások jó növényápolási munkája, az aratásra való felkészülés mellett biztosítja, hogy a friss, fehér kenyérhez hús, tej, vaj is bőven jusson a dolgozó nép asztalára. Köszöntjük a traktoristákat: köszönti az egész ország, köszönti a megye minden becsületes dolgozó parasztja. S azt kéri tőlük, hogy munkájuk továbbjavításával vigyék maguk is sikerre a Központi Vezetőség júniusi határozatát, nyújtsanak még nagyobb segítséget a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek, az egyéni gazdáknak a kenyér és takarmánygabonatermelés fokozásában, segítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Elévülhetetlen érdemeket szereztek traktorosaink a termelés növelésében és a falu szocialista fejlesztésében; bizton számíthatunk a jövőben is rájuk. Ünnepeljük őket segítő munkájukért, versenyszellemükért Luklider József, a lőrinci gépállomás traktorosa indulás előtt átvizsgálja gépét Sisa Mihály, a kiváló fiatal traktorista tkokat olvastuk ezt a nevet újságokban, hallottuk a rádióból és akik a horti gépállomás közelében jártak, a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok dicsérő szavaiból is megismerhették. Ö a honi gépállomás és megyénknek is egyik ;.gjobb fiatal traktoristája. Múlt év őszen került a gépállomásra. Előző munkahelyén, a csányi állami gazdaságban vontatás volt. Jó munkájáért és szorgalmáért mindenki szerette, becsülte. Nem akarták elengedni. De Sisa Mihályt a szántó-vető traktorra húzta a szíve, a határban, a földeken akart dolgozni. A gépállomáson La-nz Bulldog ot adtak neki, ezt könnyebb félkézzel is vezetni, nem veszi úgy észre balkezének hiányát. A hatvani Dózsa Termelőszövetkezet éppen segítséget kért az őszi kalászosok vetéséhez, ide küldték Sisa Mihálut és társát. Néhány nap múlva a csoportelnök a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a két fiatal munkájáról. Ott tartották. őket a tavasziaik vetésénél, a henge- rezésnél, sőt a gépi növényápolásnál is. Ha a Dózsában, vagy más tsz-ben nem volt számára munka. Sisa Mihály örömmel segített az egyénieknek is. A tavaszi hóna- pókban elindított „ifjú traktoristák“ versenyéhez a horti gépállomás fiataljai is csatlakoztak. Sisa és a DISZ- titkár, Kiss elvtárs, a párttitkár segítségével a. legjobb fiatalokból külön brigádot alakított „DISZ-brigád“ néven. Kitüntetésnek számított tagjának lenni, éppen ezért csodálkoztak a gépállomáson, amikor meghallották, hogy Pécsi Istvánt is maguk közé vették. Pistát több mint két év alatt gyenge munkásnak. kicsit lustának és nagyszerű borivónak ismerték meg. Arról persze nem tudtak, hogy Sisa Mihály szavaira megfogadta: ezután ő is jő munkás lesz, kevesebbet iszik. A DISZ-brigád mindenben példát mutatott. Hatvan városnak éppen azon a homokos határrészén dolgoztak, ahol sok. lettek. Példájukra a gépállomás traktoristáinak egyre javult az eredménye. A felszabadulási versenyben a megye második legjobb traktoristája Sisa Mihály lett, csak Stupek Benedek előzte meg. Sisa tavaszi tervét 243 százalékra teljesítette és abban is nagy része van, hogy Pécsi István munkája megjavult, ma már őt is az elsők között emlegetik. Megyénk fiatal- jaival együtt Sisa Mihály is a DISZ II. kongresszusára készül. Eves tervének teljesítését vállalta e nap tisz. - leiére auguszuts vénapra valóra is váltotta. A fiatalok tanítását ezután is fontos feladatának tartja, ennek szép példáját adta a cséplő- és aratógépek javításánál. Most elhatározta, hogy a nyári nagy munkákban páros versenyre hívja Stupek Benedek hevesi traktoristát. Az első helyet szeretné elnyerni. A gépállomás vezetősége jó munkájáért kitüntetésre javasolta, a pártbizottság pedig a legközelebbi taggyűlés egyik napirendi pontjának Sisa Mihály tagjelölt-fel vételét tűzte ki. Becsületesen helytáll, megérdemli. Ifjú traktorosaink versenyeredményei a tavaszi terv teljesítésében I gyénkben 42 brigád 103 egyéni ' traktorista nevezett be. A briI Ifj. Sályi András, a tizenhatesztendős pétervásárai traktorista előre biztosítja gépe zavartalan működését. gádok tervükön felül ősz- szesen 27,191 normálho’d megmunkálását vállalták. az egyéniek pedig 16,363 normálholdat. A brigádok közül a horti Csábi Ferenc brigád 236 százalékot, a pétervásári Sályi András 221 százalékot és Pet- ken, Herpelgel István csoportja 107 százalékot ért el. Az egyéniek közül 58 traktorista teljesítette tavaszi tervét. ezek közül többen a 200 százalékon felüli eredményt is elérték. így például Balogh Sándor a füzesabonyi ÁMG traktorosa 260 százalékra dolgozott. Ferenc Béla szintén füzesabonyi AMG traktoros 257 százalékos eredménye is dicséretre méltó. Az atkán gépállomáson Szerencsés Ferenc (267 százalék). Bizella János (237 százalék) és Mara- czi György (223 százalék) mutat példát. Az egyéni traktoristák versenyértékelésénél az elsők között szerepel még Szalai Mihály sarudi, Tóth István egri, Svella Pál lőrinci és Szűcs Károly atkári traktoristák eredménye. Gépállomásaink együttesen 110,5 százalékra teljesítették tavaszi tervüket, Fodor László lőrinci gépállomás Svella Pál Zvara Albert pétervásárai gépállomás Szilágyi István lőrinci gépállomás Holló Géza nétervásarai gépállomás Az ifjú traktoristák tavasz- szal elindított versenyében me-
