Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-02 / 44. szám
A » , Vila6 proletárjai egyesüljetek! NE P UJ SA G AZ MOP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA : IX ÉVFOLYAM, 44. SZÄM. Ára 50 fillér 1955 JÚNIUS ?.. CSÜTÖRTÖK A vas- és gépipari műnk »normákról A szocialista bérezés alap- elve: mindenki a végzett munka mennyisége és minősége szerint részesül a fogyasztásra szánt társadalmi javakból. A munkásoknál a végzett munka mennyiségét és minőségét legjobban a munka- normákkal és a jói megállapított alapbérekkel lehet kiíe- jezni. így a munkanormák képezik az alapját a legkövetkezetesebb szocialista bérrendszer, a darabbérrendszer megvalósításának. Fontos a munkanormák szerepe a szocialista versenyben is. A helyesen megállapított normák teljesítésére, illetve túlteljesítésére tesznek vállalást az üzemek dolgozói. A verseny értékelését is a munkanormák alapján végezzük •— a normák teljesítésével mérjük az egyes dolgozók eredményeit. A helyesen megállapított normák ösztönzik a dolgozókat a jobb eredmények elérésére, újításokra, ésszerűsítésekre, a gyártás technológiájának tökéletesítésére. Azok a munka- normák hasznosak tehát, amelyek ösztönzően hatnak a technika fejlődésére és ezen keresztül elősegítik a termelékenység emelését, a termelés növelését, az önköltség csökkentését. Az elavult normák nem tölthetik be ezt az ösztönző szerepet, mert túlhaladott technikára épülnek. Az elavult normale éppen ezért fékezik a munka termelékenységének növelését — és ezáltal a .t ársadalpnjí ej 1 ódé sé t. A legutóbbi normarende* alatt .gyorsan fejlődött a vasiparban, különösen a gépiparban a technika, a gyártás technológiája. Az elmúlt évek folyamán több mint kétmilliárd forintot < fordítottunk a gépiparban korszerű gépekre. készülékekre, szerszámokra, fejlesztettük a gyártás technikáját, nem is beszélve a sok tízezer újításról, ésszerűsítésről, kiváló munkamódszerről, amelyek üzemeinkben meghonosodtak: ugyanakkor a normák és prémiumfeltételek nem igazodtak az új adottságokhoz és így fellazullak. A normák fellazulásához vezetett másrészt az ipar szerepét lebecsülő, megalkuvó, opportunista nézetek terjedése. Mindezek hatására alakult ki iparunkban, különösen a vasiparban a bér- és normafegyelem terén az a tarthatatlan helyzet, amely, akadályozza gazdasági éleiüiTk egészséges továbbfejlődését, a termelékenység növelését. A dolgozók életszínvonalát viszont csak úgy lehet tartósan javítani, bú a munka termelékenység^ állandóan növekszik és az önköltség rendszeresen csökken. A norma- és bérfegyelem, a normák lazulásának mértékét jól szemlélteti egy-két számadat. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemekben az elmúlt évben csaknem négy százalékkal csökkent a munka termelékenysége, ezzel szemben majdnem tíz százalékkal növekedett a dolgozók átlagos keresete. A munkabérek és a termelékenység változása között tehát mintegy 14 százalékos az eltérés. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Vállalatnál egy-egy dolgozó átlagteljesítménye igen magas volt, de az üzem gyakran mégsem teljesítette a tervét. Minden józan '’gondolkodású ember belátja, hogy ezen az úton nem mehetünk tovább, hogy ez nem előre, hanem visszafelé vezet. A laza normákkal szerzett " magas kereset egyik-má- ték dolgozónak pillanatnyilag tlőnyös. De a dolgozók többségének, az egész társadalomnak mérhetetlen károkat okoz, ha megfelelő ellenérték nélkül fizetünk ki indokolatlanul magasabb béreket. Elképzelhető-e olyan háztartás, ahol a háziasszony többet akar kivenni az éléskamrából, mint ameny- nyit beszerzett? Nyilvánvaló, hogy így még a legdúsabban ellátott éléskamra is előbb- utóbb kiürül. S ha ez így van egy család háztartásában, hogyan lehetne másképp népgazdaságunkban? Ha ezt nem látnánk be és többet akarnánk elosztani, mint amennyit megtermelünk — önmagunk alatt fűrészelnénk a fát. Súlyos hiba volt már eddig is, hogy az életszínvonalat a közelmúltban az állami tartalékokból, a beruházásokra szánt összegekből emeltük, A cél tehát az, hogy helyreállítsuk az egészséges arányt a munkatermelékenység és a kifizetett bérek között. Ez az arány pedig akkor áll helyre, ha a termelékenység gyonsabban emelkedik. mint a munkabérek. Abban, hogy ilyen lazaságok kialakulhattak és hogy ezeket az üzemek többségében megtűrték. nagy szerepe van a párt politikája elferdítésének, a jobboldali elhajlásnak. A jobboldali elhajlásnak számos megnyilvánulása van. A többi között az. hogy a gyártásban, a munkafolyamatokban bekövetkezett műszaki szervezési változásokat a normák megállapításánál nem vették figyelembe holott a Minisztertanács 1952 ben ha'....ozaiüt hozott t-rt . E.u -i rendelkezést azonban az üzenlek gazdtwgi, műszaki vezetői és sok esetben a szakszervezeti funkcionáriusok is liberálisan kezelték. így a normák elavultak, nem tartottak lépést a fejlődéssel. Ezért, ahelyett. hogy újabb erőfeszítésekre mozgósítanák a dolgozókat, a termelés fékjeivé válnak, gátolják a munka termelékenységének továbbfejlődését. klem kisebb szerepe van a ■ ' ' normák fellazulásában annak a gyakorlatnak, amely az életszínvonal emelését úgynevezett „helyi módszerekkel” akarta megvalósítani. Egyes üzemekben olyan nézetek kaptak lábra, hogy egy-egy mum- káscsoportnak „törvényszerűen” el kell érnie a 170—180 százalékos teljesítményt. A normákat tehát úgy határozták meg, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül ilyen százalékkal dolgozzanak a műhelyben. Számos üzemben az is szokássá vált, hogy az új munkák normáit már eleve úgy szabták meg, hogy az első napokban is olyan teljesítményt érjenek el vele, amennyi a műhely, vagy üzemrész átlagos teljesítményszázaléka a már begyakorolt munkáknál. így természetesen a munkásoknak nem érdekük, hogy új eljárások kidolgozásán, ésszerűsítéseken törjék, a fejüket, hiszen a megszokott kereseteket könnyűszerrel, minden különösebb szellemi megerőltetés nélkül is elérhetik. A liberalizmusnak, a normák fellazításának az lett a következménye, hogy a bérezésben aránytalanságok keletkeztek. Azonos munkát végző dolgozóknak különböző üzemekben más az órakeresete. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet sérti a szocialista bérezés egyik alapelvét, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. De felrúgjuk azt az elvet is, hogy szakképzettebb, igényesebb. nehezebb munkáért több bér jár. A laza normahelyzetből fakadó aránytalanságok sértik a magasabb szakképzettségű, jó munkát végző dolgozók igazságérzetét. Ugyanakkor a laza normából fakadó aránytalanságok szinte csábítják a kevéssé öntudatos dolgozókat munkahelyük elhagyására, hiszen nem nehéz üzemet találni, ahol könnyebben kereshetik meg a pénzüket. Az utóbbi időben hatalmas méreteket ültő munkaerővándorlásnak egyik oka éppen a bérezésben kialakult aránytalanság. A laza norma- és bérhelyzet szinte melegágya a fegyelmezetlenségnek. A laza normák miatt egyesek indokolatlanul magas bérekhez jutnak, tehát olyan keresethez, amely mögött nincs megfelelő termelés. A jogtalanul felvett bérek pénzt vonnak el a népgazdaságtól. Emiatt kevesebbet fordíthatunk az üzemi berendezések korszerűsítésére, új gépekre, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésére, közszükségleti cikkek gyártására. Ez viszont kárt okoz az egész társadalomnak, hiszen gátolja az életszínvonal emelését és a technika fejlesztését. A vas- és gépipari normák ■ területén tehát végre rendet kell teremteni. Óriási szerep és felelősség hárul ebben a pártszervezetekre, az üzemi bizottságokra. Kötelességük, hogy öntudatosan, határozottan állást foglaljanak a munkásosztály érdekeit szolgáló intézkedések ' mellett és segítsék azok végrehajtását. dolgozosnáií, miért törveaiyszerű velejárója a fejlődésnek a normák elavulása, miért válik időnként szükségessé rendezésük. Szavaik akkor lesznek meggyőzőek, ha mindezt nem általánosságban fejtegetik, hanem helyi példákkal bizonyítják. Számíthatnak ar.ra is, hogy az ellenség igyekszik a dolgozók kevésbé öntudatos rétegeit befolyásolni. Ezt az aknamunkát az öntudatos dolgozókra támaszkodva akadályozzák meg és már a kezdet kezdetén határozottan utasítsanak vissza minden ilyen próbálkozást. Szakszervezeti aktivistáink egy pillanatig se feledkezzenek meg a verseny szervezéséről. Ellenőrizzék, hogy a dolgozóknak rendelkezésükre áll-e az anyag, a szerszám, a rajz és a munkalap. Követeljék meg a műszaki vezetőktől a munka jobb megszervezését. Fontos feladatuk a munkamódszerátadás, a patronálás megszervezése is. Járjanak az élen a kommunisták, a szak- szervezeti aktivisták az új technika alkalmazásában, a jó munkamódszerek átvételében. Eredményeikkel a gyakorlatban bizonyíthatják be, hogy milyen tartalékaink , vannak még a termelés, a termelékenység fejlesztésében. 1/ őzben ne hanyagolják el a dolgozók ügyes-bajos dolgait, a munkavédelmi előírások betartásának, a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének az ellenőrzését. A cél az, hogy a munka termelékenysége emelkedjék és ezzel megteremtsük az egész társadalom számára az anyagi javak mind nagyobb mennyiségét. További eél a bérek közötti aránytalanságok és a kirívó igazságtalanságok megszüntetése. Ezekkel a célokkal ï munkásosztály nagy része egyetért, helyesli azokat és megérti, hogy csak így jutha- ;unk tovább előre az életszínvonal emelésének és a szocia- izmus építésének útján, Erdős, hegyes megyénk kedvelt helye a kirándulóknak. Egy-egy kiemelkedő pontról festői látványt nyxijt az öreg Bükk TRAKTOROS NAP: június 12 Az idei „traktoros napot” június 12-én rendezik meg Budapesten a megyeszékhelyeken, gépállomásokon és azokban az állami tan-, kísérleti és cél gazdaságok ban, ahol legalább tíz traktoros dolgozik állandóan, A traktoros nap ünnepsé- s ói : adják á* a eredr lény* fcièï* traktorosoknak a földművelésűgyi miniszter és a MEDOSZ elnökségének jutalmait. Ugyanekkor adják át a felszabadulási versenyben kiváló eredményt elért gépállomásoknak, traktoros-brigádok na k és traktorvezetőknek s Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ ■ noksegének juta ir a es «ftebanovTste okleveleket. jó tejbeadáséit jutalom-korpát kaptak a legjobb termelőszövetkezetek Megyénk termelőszövetkezetei közül három tsz: a tárnáméról Alkotmány, az egerfar- mosi Űj barázda és a verpeléti Dózsa kiváló tejbeadásáért jutalmat kapott. Ezek a csoportok élen jártak a kötelező és a szabad tejbeadásban az első negyedévben. Teheneik mind törzskönyvezettek, így a beadott szabad tej után a megfelelő áron felül literen- kint még 30 deka korpát is kapnak. És a tarnamérai Alkotmány 9000 liter után 25 mázsa, az egerfarmosi Üj barázda 5000 liter után 15, és a verpeléti Dózsa 3000 liter tej után 10 mázsa jutalom korpában is részesült Ez a jutalom szolgáljon buzdításul a többi csoportoknak, hogy a következő negyedév után ők is hasonló jutalomban részesüljenek. Heves megyei Tejipari Vállalat Eger Új bérházak épülnek Gyöngyösön Egyre szépül és- épül Gyöngyös városa. A munkásosztály, valamint a dolgozó parasztság részére ebben az évben kétszáz lakást építettéit. Nagy ütemben épül a két, egyenként negyvenlakásos bérház is, melyek közül az egyik már tető alatt van, a másikra pedig most húzzák a második emeletet. A tizenkettes bányaüzem dolgozói részére negyven ikerházat építenek fel, melyben nyolcvan család talál otthonra. Az ásványbánya dolgozói is tizenkét lakáshoz jutnak ebben az évben. À lakásépítkezés mellett gyors ütemben folyik a. város közkút jainak rendbehozatala is. Rövidesen elkészül a kórházhoz vezető új bekötőút és a régi, töredezett maka- dámutat új betoiíúttal cserélik feL A város kultúrájának fejlesztéséért a régi Orczy-kas- tély udvarán szabadtéri színpadot építenek, ahol a nyári hónapokban a város színjátszói szórakoztatják majd Gyöngyös lakóit; Többezer hold vegyszeres gyomirtást végeztek el ebben az évben megyénkben. Az új agrotechnikai eljárás lényegesen növeli kalászosaink terméshozamát Negyvenezer formt megtakarítás Az. Egri Gépállomás dolgozói az elsők között csatlakoztak a Bai'anya, megyei gépállomások versenyfelhívásához. Elhatározták. hogy a termelőszövetkezetek gabonavetés területének mintegy 70 százalékát gépi erővel takarítják be, s ezenkívül jelentős segítséget nyújtanak a: egyém’eg dolgozó parasztoknál: i.i. Alaposan fe !: •« szültek a nagy nyári mca- gozdaság: munkára 51 cséplőgépet, négy kévekötő-arató gépet és egy kombájnt javítottak ki. A kombájnra tisztító berendezést szereltek fel, hogy csépié® után ne kelljen még külön rostálni a gabonát- Jelentős megtakarítást értek el a gépjavítás során. Egy-egy cséplőgép javítását a tervezett 220 óra helyett átlag 167 óra alatt végezték el. Ezzel közel 15 ezer forintot takarítottak meg. Régi alkatrészek felhasználásával is jelentősen csökkentették a javítási költséget; 14 kiselejtezett cséplőgépből közel 25 ezer forint értékű alkatrészt használtak fel. Szőlőlermelőínk növelik a lermcsátlagokait Az elmúlt esztendőben is szép termést takarítottak be szőlőtermelőink. A jó termést gondos, szakszerű munkával az idén is biztosítják. A szőlő első permetezését már csaknem teljesen befejezték, s mintegy 4000 holdon elvégezték a .tőkék másodszori permetezését. A peronoszpera elleni védekezést 40 peronoszpóra jelző állomás segíti. Állandóan ellenőrzik a határt, s a jó termés érdekében legalább hétszer- nyolcszor permeteznek az idén* Száznegyven mázsa vasat gyűjtöttünk Bélapátfalva utcáin gyakran hívja fel kocsik zörgése az a.r- rajárók figyelmét, A vasgyűjtők szorgalmasan szállítják a MÉH-hez az összegyűjtött hulladékokat. Mi úttörők is bekapcsolódtunk a fémgyűjtésbe. Még a legkisebbek, a pajtások is derekasan kivették részüket ebből a munkából. Május végéig 143 mázsa vasat gyűjtöttünk. De a tanulást sem hanyagoljuk el. Kettős feladat áll előttünk: vasgyűjtéssel és jó tanulásunkkal teszünk hitet a varsói egyezmény mellett. Dudics Zsuzsanna Bélapátfalvi Petőfi Úttörőcsapat csapattanácselnöke,
