Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-05 / 36. szám
4 NÉPÚJSÁG 1955 májns 5. csütörtök Ha nehezen is, de lassan kitavaszodik. Megélénkülnek az utcák, élet költözik a vár eddig kihalt falai közé. Az egykori hősi csaták helyén kizöldül a fű. Gárdonyi csendes sírja felett, csivitelnek a madarak. Azokon a helyeken, ahol talán a haldokló hősök utolsó pillantásukkal búcsúztak a vár felett rohanó felhőktől, most fiatal szerelmespárok sétálgatnak önfeledten, boldogságtól mámorosán. Ha valaki, egyedül jár itt, elnézi a falakat, leül egy padra, érzi az omladozó kövekből áradó történelmet. Ezek a ma porladozó kövek látták hajdan Dobó Istvánt, látták a magyar hősiesség és gy őznia kanás ragyogó példáit. Iskolák, kiránduló-csopor- iok az ország minden tájáról, külföldiek, szívesen keresik fel az egri várat. Nap mint nap hátizsákos emberek látogatnak ide, fényképeznek, lemennek a kazamatákba, meghallgatják a vezető elbeszéléseit, az egykori hős harcokról. Olyan embert is láttunk. aki fent a várban Gárdonyi sírja mellett olvasta az ,,Egri csillagokat”. NíPgyon szép élménye lehetett. 1954-ben, mintegy százezer látogató fordult meg a várban. Százezren álltak meg egy egy néma pillanatra, Gárdonyi Géza sírjánál és csodálták a szép kilátást. Százezer kusza aláírás ás dicsérő megjegyzés tanúskodik erről* a vár emlékkönyvében. Bejegyezte nevét a könyvbe sok itt járt szovjet elvtárs, Richard Prazsák Prágából, Sze- lim Islami Tiranából, Kathe- rina Deleau Párizsból. A húsz vaskos kötetben a világ miiv den nyelvén vannak bejegyzések, kínai és cirilbetűs aláírások. Eljött ide Szabó Valéria Győrből, Márton Mihály Ceglédről, hogy megnézze az ország egyik legszebb műemlékét. A vár, amely valamikor dacolt a törökkel, ma nem tudja felvenni a harcot az időjárással, az eső és a szél romboló munkájával. A tufakőből lévő falak porladnak, a Setét-kapu keleti oldalán lévő falrész leomlott. A leomlott falrészen át a környék kecskéi járnak ide legelni és lerágják az újonnan ültetett facsemetéket. Nem egy külföldi és magyar látogatónak volt az a véleménye, hogy ilyen érték több megbecsülést érdemel. Javíttatni, parkíroz- tatni kellene a várat, de az értékes műemléknek nincs gazdája. A népművelési minisztérium, s a Műemlék Országos Bizottsága nem ad ATUD0MÀN J Az ősember a természetben lelt anyagokat úgy használta fel, ahogyan azokat megtalálta. !A történelem előtti időkben azonban fokozatosan rájött az ember az anyagok bizonyos fokú átalakíthatóságára. Próbálgatások és véletlenek vezettek a téglaégetés, üveggyártás, rézkohászat titkaihoz. Több évezreddel ezelőtt történt ez. Alig több mint száz éve annak, hogy olyanfajta anyagokat is sikerült előállítani, amelyekhez hasonlók a természetberr nem fordulnak elő. 1839-ben állítota elő az angol Goodyear a kaucsukfa nedvének vulkani- zálásával a gumit, az első műanyagot. Pár évvel később sikerült elkészíteni lenolajból és töltőanyagokból a linóleumot, később gyapotból a celluloidot, a tej fehérjéből (a kazeinből) a múcsontgombokat. A múlt század végének nagy felfedezése a műselyem előállítása volt. Mindezek a műanyagok azonban a természetben készen lévő állati vagy növényi nyersanyagok kisebbfokú átalakítása révén keletkeztek. A huszadik század elején végül olyan műanyagokat sikerült gyártani, amelyeknek nyersanyagát egészen egyszerű vegyilletek képezték. így a kőszénkátrányban található fenolból (karbolsavoldatból) és formaiinból Bake- land állított elő egy műanyagot. A műanyagoknak ezt a fajtáját a feltaláló emlékére ma is bakelitnak nevezzük. Különösen az elektromos ipar használ sokféle bakelittárgyat (telefon, villanykapcsoló, rádiótok), de a mindennapi életben is sokszor találkozunk a bake- littal (fogmosópohár, szappantartó stb.) A harmincas években a bakelithez hasonló műanyagok egész sorát állították elő, így már válogatni lehetett a különböző célokra alkalmas műanyagokban Más utakon is megindult a tudományos kutatás. A negyvenes években sikerült ennek alapján előállítani azt a műanyagot, amelyet ma a műanyagok királyának tartanak, a nylont. Milyen anyag is a nylon? A belőle készült szálak a szakítással szemben igen jól ellenállának. A horgászzsinórok is bizonyítják ezt a megállapítást. Ejtőernyő is készül belőle, jobb ez, mint a régi. selyemből készített. Egyes helyeken drótkötél helyett is használják, igaz, valamivel vastagabb kötél szükséges nylonból, mint acélból, de a súlya még így is kevesebb, mint a hasonló hosz. szó acél-sodronykötélé. A kopással, dörzsöléssel szembeni ellenállóképessége egészen rendkívüli. A legjobb minőségű lenáruk is tízszer könnyebben kopnak el, mint a nylon. Ezért használják műfogak készítésére, de készülnek nylonból már gépalkatrészek, fogaskerekek, sőt csapágyak is, amelyek még kenés nélkül sem könnyen kopnak el. Rugalmassága a gumiéhoz hasonló, a szálak nyúlásuk után visszaszerzik eredeti hosz- szukat. Nem egykönnyen megy tönkre, nem öregedik úgy, mint a selyem, nem támadja meg a penészgomba, de a moly sem, mert ezek nem tudják megemészteni a nylon anyagát. A nylon közkedveltségét fokozza az is, hogy igen könnyen mosható, a felülete ugyanis — eltérően a természetes fonatoktól — teljesen sima, nem tapad meg rajta a szenny, a víz is lepereg róla. Ez azonban az egyik rossz tulajdonsága is. Fehérneműnek önmagában nem tökéletesen alkalmas, mert a test kipárolgását nem veszi be. ezért érezzük hidegnek a nylonból készült ruhaneműt, annak ellenére, hogy a nylon hőszigetelő képessége jobb, mint a pamuté. Rugalmassága miatt vasalni sem kell. Nem is ajánlatos vasalni, mert könnyen elérhetjük a nylon olvadáspontját, ami 200 fok körül van. Kályha közelében is vigyázni kell, nehogy tönkremenjen. Ez a nem előnyös tulajdonság azonban megkönnyíti a nylon-szálak és nylon-tárgyak gyári előállítását, megolvasztott anyagból húzzák ki a szálat vagy öntik a tárgyat és az a lehűtés közben szilárdul meg. pénzt, mert a vár nem az övé. Hát akkor kié? Tekintsünk vissza egy kicsit a múltra. Annak idején Mária Terézia újjá akarta építtetni, az akkor még majdnem ép várat, de félt egy esetleges felkeléstől, — mert a rebellis magyaroknak újra fellegvára lehetett volna az egri vár. Ezért inkább 7000 forintért eladta Eszterházy Károly egri püspöknek. A dicső vár az építkező püspökök és érsekek kőbányája lett. A vár köveit megtalálhatjuk a Lyceum falában, a minoriták templomában, de innen hordták a követ a kerecsendi és a maklá- ri templomok építéséhez is. Vásároltak innen építőanyagot lakóházak építéséhez is. így ment ez az 1870-es évekig, amikor rájöttek, hogy ezzel a gazdálkodással egy értékes műemléket tesznek tönkre. És ezért a vár írjeg- maradt részeit az akkori katonai kincstár vette át, majd a felszabadulás után, ennek jogutódja, a Honvédelmi Minisztérium örökölte. Ezért nem ad pénzt erre a Népművelésügyi Minisztérium és a műemlék bizottság, pedig nyilvánvaló, hogy a vár restaurálása e két szerv feladata volna. De a városi tanácsnak is több gondot kellene fordítani a várra. Ideiglenes kerítéssel megakadályozhatnák a ,.kecske inváziót”, és parkírozhatnák a belterületeket. Elhanyagolt a vár környéke is. Legutóbb két leningrádi elvtárs nézte a Gáirdomyi-ház felé vezető Bástya utca szemétdombjait, valamint az elhanyagolt várat és rosszalóan jegyezte meg, hogy nagyon kultúrálatlan körülmények között áll ez a szép műemlék. Valahol olvastam egy felírást, amelyen ez állt, hogy legyünk méltók, büszkék az egri névre. Igen, legyünk rá büszkék. Becsüljük, őrizzük emlékeinket, a múlt hagyatékait, úgy, hogy 300 év múlva is büszke tekintettel nézzék utódaink, akik idezarándokolnak az igazi hazafiság moh-lepte köveiből állított emlékműhöz. Elindulok lefelé a várból, mégegyszer végignézek a napfényben pompázó városon, ahol az utcákon sétáló emberek innen fentről olyan kicsinek látszanak, mintha törpék lennének. Elbúcsúzom a vártól, melynek minden köve a hősies helytállást és az izzó hazaszeretetet tanítja, — Elgondolkozom. Adott helyzetben lennének-e belőlük Dobó Istvánok, Bornemissza Gergelyek, — egri hősök? Herbst Ferenc MILYEN ANYAG A NYLON ? A nylont főleg 'kőszénkátrányból állítják elő, de ismernek olyan eljárást is. amely szerint növényi anyagokból, főleg kukoricacsutkából is ke-’ szí th et ők a nylon alapanyagai. Egy szerves savat és egy nitrogéntartalmú szerves vegyü- letet (diamint) állítanak elő és ezeknek a vegyületeknek egy- másrahatásából jön létre a nylon. A nylontárgyakon feltüntetett számok azt jelzik, hogy milyen sav és milyen diamin felhasználásával készült. A nylon 66-os fajtájában a 6 szénatomot tartalmazó sav egy ugyancsak 6 szénatomot tartalmazó diaminnal alkot ve- gyületet. A nylon tehát összefoglalója mindazoknak a műanyagoknak, amelyekben hasonló vegyi kapcsolódás van. A nylon nem a véletlennek köszönheti létét. A tudományos eredmények logikusan hozták magukkal, hogy ezen az úton jól használható műanyagot lehet előállítani. A Szovjetunióban az elektromos szigetelőipar követelményei, Amerikában a műselyemipar fejlődése tárta fel az elméleti vonalon már tisztázott műanyagféleség készítésének lehetőségét. A szovjet Ikapron, a német perion, az amerikai nylon nagyjából egy- időben születtek. Ma ez a műanyag rendelkezik azokkal a legértékesebb tulajdonságokkal, amelyeket a természetes anyagok meg sem közelíthetnek. Tévedés volna azonban azt hinnünk, hogy a nylon jótulajdonságaii felülmúlhatatlanok. Az újabb kutatások újabb műanyagféleségek előállításának útjait egyengetik, amelyek felülmúlják majd a mostaniakat. Az emberi ész alkotó ereje a természet törvé. nyernek felhasználásával legyőzte a természetet és céljainak megfelelően alakítja azt át. Dr. Szőkefalvi Nagy Zoltán docens, TTIT szakosztályelnök DÍSZELŐADÁS A Díszelőadás című új magyar filmet május 10-ig játssza az egri Dózsa filmszínház. A film egy-két órás színházi estét mutatja be. Színházban vagyunk, a nézőteret zsúfolásig megtölti a közönség és a színpadon egymást követik a szebbnél-szebb műsorszámok. Gyurlcovics Mária Strauss Kék Duna keringőjét énekli, az operaházi balettkar lehelet- könnyű táncot lejt. Székely Mihály a Faust világhírű ékszeráriáját énekli. A könnyű zene kedvelői nagy örömmel hallhatják az örökifjú Honthy Hannát, aki élete legkedvesebb dalaira emlékszik A tánc is méltó helyet kapott a f ilmben. Csaniády Dóra és Für löp Viktor Csajkovszkij „Romeo és Júliá“-jánák erkély- jelenetét adják elő. Az AUa- mi Népi Együttes Kodály Kállai kettősét táncolja. Mindenki megtalálja ebben az új magyar filmben azt, amit szeret. — AZ EGRI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA I. gyakorló iskolája május 6-án a Dózsa Színházban mutatja be Molnár Ferenc- Pál utcai fiúk című regényének színdarabváltozatát. Az előadásban közreműködnek az iskola volt növendékei és az egri központi színjátszó együttes tagjai. — A MAGYAR—SZOVJET TÁRSASÁG gyöngyösi titkársága május I-én ünnepélyes keretek között adta át az eziist- és bronzkoszoriís MS ZT-jelvényeket a barátsági hónap idején kiváló munkát végzett aktíváknak. Az ünnepély keretében bemutatták a „Bújócskct '. — A HATVANI JÁRÁS kulturális seregszemléjének járási bemutatóját május 2-án tartották. Délelőtt a legjobb színjátszó csoportok bemutatója városi kultúr- otthonban volt. Felléptek a cukorgyár, a MÁV-állomás. Boldog, Ecséd. Zagyvaszántó, Nagykökényes és Heréd színjátszó csoportjai. A legjobb énekkarok tánccsoportok, zenekarok és magánszámok bemutatóját a Rákosi- kertben felállított színpadon tartották, ahol Petőfibánya, Apc, Zagyvaszántó, Hort, Ecséd, Csány Boldog, Lőrinci, Heréd. Nagykökényes Kerekharaszt és Hatvan művészeti csoportjai léptek fel. — A GYÖNGYÖSI VAK BOTTYÁN Általános Gimnázium április 30-án Vak Boty- tyán kuruc tábornok emlékére ünnepi estet tartott. Az ünnepélyen kuruc verseket és dalokat, valamint az iskola tanárai és diákjai által írott jeleneteket és verseket adtak elő. — GYÖNGYÖSÖN, a Petőfi Gazdakörben mutatkozott be április 23-án a gazdakör színjátszó csoportja. A tehetséges parasztfiatalokból álló csoport esztrádműsort adott elő. Eger, Vörös Csillag: Május 5-től 10-ig Hamlet (angol!. 10-től 11-lg Gyöngyvirágtól lombhullásig (magyar). 8-án matiné: Sárkány rabja. Eger, Dózsa: Május 5-től 10-ig: Díszelőadás (magvar) • 12-től 17-ig: Harc a sínekért (francia). Május 8-án de. matiné; A bűvös szék. Egri Béke: Május 7-től 8-ig: Egy nyáron ít át táncolt (svéd). Gyöngyösi Szabadság: Május 5-től 9-ig: Harc a sínekért (francia). 10-töl 11-ig: Sztálingrádi csata, I. 12-től 13-ig: Sztálingrádi csata, II. (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Május 6-tól 9-ig: Valahol már találkoztunk (szovjet). 10-től 13-ig: Frigiai csiiiag alatt (lengyel). Hatvan: Május 5-től 8-ig; Szitakötő (szovjet). 9-től 11-ig; Két hektár föld (indiai). (y A magyar helyesírás időszerű kérdései in. Örvendetes jelenség, hogy J helyesírásunk időszerű ■kérdéseiről írott cikkünk visszhangjaként néhány levelet is (kaptam. Ezek a levelek újabb Jés újabb problémákat vetettek [fel. Vegyük sorba a íelme- ült kérdéseket: 1. „Az egybe- árás és a külömrás a legprob- ématikusabb kérdés számunk- jra” — írták ketten is. A ma- igyar helyesírási szabályzatot készítő Akadémiai Helyesírási (Főbizottság számára is. A legújabb szabályzatban is ezt olvashatjuk: „A szarosabban ösz- I szét art ózó szókapcsolatoknak ás az összetételeknek az írása ■a magyar helyesírás legnehezebb kérdése.” De más nyelvek helyesírásában is hasonló Ja helyzet. Az angol szakiroda- Jlom gyakran emlegeti, hogy „káosz“ van ebben a kérdésben A német Duden szerint: „Fes- e Regein lessen sich hier 'nicht geben.” (Biztos szabályo- I kát nem lehet itt adni.) i A magyar helyesírás gya- ' korlátú, eddig inkább az egybeírást terjesztette, s nagyon elszaporodtak az önkényesen egybeírt szavak. Sokszor csak a nyelvérzék döntött ebben a kérdésben. Figyeljük csak meg egy rőfös öszetételünk kialakulását: élelmiszer, élelmiszer- jegy, élelmiszerjegyhivatal, élelmiszerjegyhivatalvezető. élelmiszerjegyhivatalvezető- helyettes. A gyakorlatban sokan összeírták ezt a hangsort is, mert „nyelvérzékük” egy fogalmat kifejező hangsornak, egészen egybeforrt, egybetapadt összetételnek érezte. A z új szabályzat inkább a különírást javallja. Ennek a különírási tendenciának is van előzménye a magyar szakirodalomban és a régiek gyakorlatában. A Magyar Nyelvőr egyik cikkírója már 1899-ben elítélte a „feleslegesen összeírt” szavakat. „A régiek bizony nem igen írták egybe az összetett szavakat, ha csak egészen egybe nem forrtak.” Azt javasolta tehát, hogy még ezeket a hangsorokat is írjuk külön: kőház, faház, aranylánc, vaslapát, összetétel, együttlét, tehát így: kő ház, fa ház, arany lánc, vas lapát, ösz- sze tétel stb. Bérezi Géza egyik írásában (Felsőoktatási Szemle: 1955. 1. sz.) meevallja, hogy az Akadémiai Helyesírási Főbizottság „mess-ze túlnyomó része a kü- lönírás híve, nem akart azonban gyökeresen szakítani a gyakorlattal, tehát csak néhány óvatos mozdulatot tett a különírás irányában.” é Figyeljük csak meg a mozdulat eredményét. Az eddigi egybeírástól eltérően különírjuk pl. alkotó erő (A Magyar Nyelvőr már 1899-ben azt kérdezte: „Minek írjuk össze a jelzőt a jelzettjével? álló írás, bal kéz, birtokos osztály, csatlós állam döntő mérkőzés, eggyé forr, élen jár. (A Magyar Nyelvőr már 1899-ben azt is megkérdezte: Minek írjuk ösz- sze a határozót igéjével?) magába száll, számba vehető, tudni vágyó, zsebbe való, stb. Külön fogjuk írni még pl. a következő hangsorokat: fél kéz, fél világ, rossz szemű, hosszú nyakú, ennek álcáért, ennek utána stb. Nem írjuk egybe: általános iskolai (a melléknévi jelző alkalmi és hosszabb kapcsolatban van a jelzett szóval.) IT gyanakkor az egybeírás irányában tett mozdulatot az új helyesírási szabályzat pl. a következő, eddig különírt szavak írásában: boroshordó, borospohár, borosüveg, cserbenhagy, villamosvasút, naphosszat, nyakoncsapás, ottfelejt, otthagy, estefelé, különír, legalábbis, mandulavágású, igásállat, énmellettem, énmiat- tam, énutánam. őáltala, ömel- lette. mimellettünk (a határozószó értékű személyragos határozószókat és névutókat egybeírjuk a melléjük tett nyomósító személyes névmáscfckal.) dr. Bakos József főisk. tanár.
