Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-05 / 36. szám

\hla6 proletárjai egyesüljetek! < NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM. Ara 50 fillér 1955 MÄJUS 5. CSÜTÖRTÖK Május 1 J Építésünk tíz esztendeje s alatt mindenkor népünk — t nagyszerű munkásosztályunk I példáján — munkával köszün- ?tötte életének egy-egy na- ) gyobb ünnepet. A munka győ­zelmeivel való ünneplés a leg­szebb kifejező tormája az Í ' egységnek, hazánk erejének, iegméítóbb tormája az ünne­pi készülődésnek. így volt ez most is, amikor megyénk dol­gozó népe, elsősorban munkás- osztályunk lelkes, s igen ered­ményes munkaversennyel kö­szöntötte a világ dolgozóinak nagy ünnepét, seregszemléjét. A május 1-i verseny, s annak eredményei jelentős lépéssel vitték előbbre népünket a Központi Vezetőség márciusi határozatában mutatta úton, szorosabbra vonta sorainkat, növelte erőnket, s a mi erőnk növekedése ösztönzést, bizal- .mat, erőt ad a világ népeinek ( is. t A május 1-i versenyszakasz ) lelkesedésére, s eredményessé- ?gére mi sem jellemzőbb, hogy (a szinte már í'ekeíebáránynak / kikiáltott Egeresein bánya Í * hosszú-hosszú hónapok után teljesítette tervét, hogy a Ró­zsa IX-es akna, a Mátravidéki Erőmű, s még egy egész sor , más üzemünk magasan túl- ( szárnyalta előírt tervét és vál- > iaiását. Az eredményeket kü- ílön is aláhúzza, hogy hat üze- ' műnk nyerte el az élüzem cí- )meí: a rózsái IX-es akna és a ? Mátravidéki Erőmű mellett az \ Egri Dohánygyár, a Recski ) Ércbánya, a Gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyár, vala- ' mini. az Apej Fértrtúriml* V i ■ \ laíat. ! Az elmúlt hetek tapasztala­im azt bizonyítják, hogy ál­talában minden üzemünkben nőtt a termelékenység, emel­kedett a termelés, szilárdult a ç fegyelem, csökkent az önkölt­I ség. A politikai munka javu­lása mellett igen nagy szeg-e­pe volt ebben a műszakiak helytállásának, a szakszerve­zet versenyszervező és érté­kelő munkájának. Megyénk üzemeinek dolgozói nemcsak ) megértették, de a május 1. ver­senyben tettekkel is válaszol­jak a márciusi határozatra. 1 ‘ A munkásosztály példája nyomán lelkes, lendületes ver­seny alakult ki gépállomásain­kon, községeinkben is. A ver­seny eredménye, hogy a kez­deti kedvezőtlen időjárás el­lenére időre földbe került ka­pásaink nagy része, hogy pél­dául Adács község már ápri­lis 26-án befejezte a tavaszi vetést, hogy a pétervásári és atkári gépállomás április utol­só napjaira túlteljesítette ta­vaszi tervét. Javulás volt ta­pasztalható a begyűjtésben is, megyénk feltört az élcsoport­ba. s a gyöngyösi járás a má- ísodik kategóriában megőrizte } országos első helyezését. I Joggal lehetünk tehát büsz­kék elért eredményeinkre, joggal jelenthetjük ki, hogy becsületes munkával ünnepel­tük a 11. szabad május else­jét. Az eddigi versenyszaka­szok példái azonban arra in­tenek, hogy különösen ki­hangsúlyozzuk: május 1 után nincs vége a versenynek. Má­jus 1 után nem lehet megtor­panni, tovább kell halad­nunk a márciusi úton, harc­ban az éves terv teljesíté­séért az iparban, az időszerű mezőgazdasági munkák sike­réért a községekben. Bár na­gyok és elvitathatatlanok el­írt eredményeink, korántsem elegendőek. Biztos alapot — de mégcsak alapot — adnak, hogy valóban győzelemmel fejez­zük be az 1955-ös népgazda­sági tervet, hogy kellő ala­possággal, s körültekintéssel készüljünk fel a szocializ­után... mus alapjait lerakó új ötéves tervünkre. Az a feladat áll most ipari üzemeink vezetői előtt, hogy minden erejükkel biztosítsák a további, lendületes munkái, hogy ne álljon be törés, meg­torpanás a május 1 verseny­szakasz lezártával. Cél: az éves terv teljesítése, azon be­lül elsősorban a második ne­gyedéves terv sikerének bizto­sítása. A pártszervezetek, a kommunisták meggyőző szóvá’, jó politikai munkával mozgó-1 sítsák erre a dolgozókat, tart­sák továbbra is a köztudat-■ ban: a termelékenység eme­lése, az önköltség csökkenté-' se, a jó minőség biztosításai nélkül aligha beszélhetünk, tartós életszínvonal emelés-' ről. Csak rajtunk, a megye! bányászain és cementgyári i dolgozóin, gyalusain, és kő-' művesein, — a dolgozókon' múlik, hogy több népi demok-| ratikus országhoz hasonlóan < nálunk is újabb árcsökkentést] hajthasson végre kormányza-l tunk. A politikai munka színvo-] na Iának biztosítása mellett nagy szükség van, hogy a szakszervezet továbbra is kézben tartsa, szervezze és ér tékelje a dolgozók versenyét ! Akkor végez jó munkát egy-! egy szakszervezeti bizottság,! ha a verseny, a Központi Ve-I zetőség márciusi határozatai alapján, az üzem legfontosabb] problémáinak megoldására irá­nyul, ha segíti és meghallgat-1 ja a dolgozok javaslatait, ész-l revételeit. A párt és a szak-! -zprvr zet különösen i »nímza-i ki vezetőknek nyújtson szá-l mottevö segítséget A tnű'-za-; kiakon múlik elsősorban, hogy' kibontakozzon a dolgozók új | versenye, hogy legyen ele-; gendő munkahely, szerszám ] anyag munkájukhoz. Ahol a műszaki vezetők szoros kap-, csolatot tartottak a fizikai! dolgozókkal, ahol problémáik-! hoz megkaptak minden se-j gitséget a párt és a szakszer­vezettől, ott az eredmény sem maradt el, — mint az élüzcm kitüntetések is igazolják. A mezőgazdaságban a tava­szi vetések elvégzése után al növényápolás, s az aratásra való felkészülés áll a munka homlokterében. Rendkívül fontos, hogy a gépállomások, községi tanácsok, a mezőgaz-i daság szakemberei minden se-! gitséget megadjanak eisősor- í ban termelőszövetkezeteinknek.! de az egyénileg dolgozó pa-í rasztoknak is, hogy a korsze-j ríí agrotechnikai előírások fi-! gyelembevéíelével végezzék aj növényápolás terméstnövelő i munkáját. A növényápolás? gyors és eredményes elvégzé-j se egyik legfontosabb eszköz! a nagy nyári mezőgazdasági! munkákhoz való felkészülés-! ben. S A mezőgazdasági munkák^ mellett döntő feladat, hog.y ' az utóbbi időben kibontako-í zott, egyre több eredményt ho- i zó begyűjtési versenyt még) szélesebbé, még eredménye- ( sebbé tegyék a párt és az állam) szervei. Népünk ellátása, élet ) színvonalunk emelése elkép- j zelhetetlen a begyűjtési ter-í vek teljesítése nélkül. A cél! itt: törjön föl most már az) elsők közé Heves megye az or-! szagos begyűjtési versenyben minél több járásunk és köz-, ségünk, minél több termelő-1 szövetkezetünk érjen el ki­tüntető helyezést. Elmúlt a nagy ünnep, — új, ünnepek, új feladatok előtt állunk. Megyénk minden be-, csületes dolgozója végezze, olyan egységesen, olyan len-' dületesen munkáját, mint ! amilyen egység, lendület, lel­kesedés jellemezte a színpom-, pás május 1-1 felvonulásokat.' A Halászbástya május 1 éjjelén Népünk egységének, a pártba vetett bizalmán voltak a 11.szabad május 1 megyei ünnepségei A természet üdezöldbe, a házak zászlódíszbe öltöztek május elsejére. Eger, Gyöngyös, Hat­van, végig az egész megyén minden községben, üzemben ünnepi láz kísérte a nagy napra való 'készülődést. S az idő? — szikrázó napfény, kel­lemes meleg: ünnepelt a természet is. Feled­hetetlen volt ez a május 1, feledhetetlen volt ez a kétnapos ünnep... Együtt szórakozott, ün­nepelt a megye minden dolgozója, ünnepelte a tizenegyedik szabad május elsejét, ünnepelte munkája ezernyi győzelmét. Az egység, az erő, a pártba vetett bizalom, a béke melletti harcos kiállás jegyét hordta magán a két nap minden eseménye, elsősorban a színpompás felvonulás, amely sok ezres tömegeket mozgatott meg mindhárom városunkban, sőt még községeink­ben is. S most, a két nap emlékezetével szivürűcben, erőben, hitben tovább erősödve, lélekben, test­ben felüdülve — előre a munkára, az új győ­zelmeidért. Tízezer ember színpom pas felvonulása Egerben a városi tanács dolgozói követ­keznek, majd vidám népdal harsan a hegedűkből, éne;-: szárnyal a magasba: a Heves megyei Népi Együttes tagjai vonulnak fel. Lelkes taps kö­szönti a már sok sikert ara­tott együttes zenészeit, éneke­seit, táncosait. Hatalmas tábla: rajta do­hánylevél A táblát színes, Az ősi múltú Eger évszáza­dos falai ámuiva nézhették a megyeszékhely dolgozóinak színpompás felvonulását. Tíz­Pedagógiái Főiskolával szem­ben elhelyezett díszemelvényen helyet foglalnak a megye párt­állami és gazdasági szerveinek Vonulnak az Egri Dohánygyár dolgozói M. Békét akarunk ezer ember másfélórás ünnepi menete köszöntötte a nagy ün­nepet. A zenés ébresztő hangjaira egymás után nyíltak ki az ab­lakok, kémlelő szemek kutat­ták az eget: mit ígér az idő mára. S nyolc óra után már zsongott a város, ünneplőbe öl­tözött emberek vidáman, izga­tott arccal siettek a gyülekező- hely felé. Nincs még 10 óra, amikor a vezetői, néphadseregünk, a fia­talság képviselői, legjobbjai. S 10 óra után néhány perccel pattogó indulók hangját hozta magávál végig a Széchenyi ut­cán a zászlókat lobogtató szél. „Jönnek“ — zsong fel az út két oldalát zsúfolásig megtöltő tö­meg. Valóban, a zenekar nyo­mában feltűnik a menet éle, magasan lobognak a vörös és nemzeti színű zászlók — a me­gyei tanács dolgozóit érte az a kitüntetés, hogy megnyissák a színpampás felvonulást. Aztán hosszú selyemruhában öltözött lányok viszik: jön az élüzem címmel kitüntetett Egri Do­hánygyár. Méltóképpen ünne­pelnek. Ott mennek a gyár dolgozói, asszonyai között hős honvédeink is, magasra tart­ják a zászlókat, táblákat, ame­lyekről a Hiunkásmozgalom legkiválóbb harcosai, Lenin és Sztálin, népünk vezetői tekin­tenek le az ünneplő tömegre. Aztán jön az l-es pártkörzet, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, jönnek a postás dolgo­zók, akik dísztáviratban tidvöz- lik, — s azt a helyszínen kéz­besítik ki — a díszemelvényen helyetfoglalóknak. Aztán fel- morajlik ismét mindenki, jön­nek a Megyei Kórház dolgozói. Mind fehér ruhában, valóság­gal vakít a visszaverődő nap­fény. A menet élén a kórház kiváló dolgozói, a szakma leg­jobbjai haladnak. Közvetlen mögöttük hatalmas, emelet­magas földgömb, a gömb tete­jén hófehérruhés, olajágat tar­A Megyei Kórház felvonni (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents