Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-29 / 43. szám

Î355. május 29, vasárnap nIpujsXg 3 Gurúz István jószággondozó Délután négy óra felé jár az idő. A malacok már visíta­nak a rekeszekben, orrukkal lökdösik a zsilipes kis faajtó­kat: itt az ideje az etetésnek. Gurúz István, a Szabadság TSZ állatgondozója tisztogat­ja a kis vályúkat, majd miután elkészítette a korpás tejet és az árpadarát, vályúra engedi az apró jószágokat 101 malac ugrándozik hegyén-hátán a kis nyílásokon kifelé. Törik magukat, s lábukkal a vályú­ba állva vedelik a moslékot és a darát. Gurúz bácsi szere­tettel vakargatia a habzsoló, leerídő hízók hátát s botjával zavarja szét a moslékért vere­kedőket. Bodri is a rendtartó szerepét tölti be, de nincs te­kintélye. a hízójelöltek annyi­ra megszokták , már jelenlétét, hogy egyszerre öten-hatan is lökdösik orrukkal a kutya ol­dalát — álljon már odébb. Gondozójuk mosolyog a je­lenetén, s örömmel nézegeti a sok szép, fiatal állatot. Sok tízezer malacot nevelt fel régen is szeretettel, gond­dal, mégsem volt haszna be­lőle. 12 éves korában szegő­dött el először apja mellé boj­tárnak, éppen a népdalbeli Tarnócára, a Károlyi-féle bir­tokra. Több mini 20 évig dol­gozott itt egyfolytában, majd Fleischmann Henrik és Bökö- nyi Viktor földbirtokosoknál, később pedig a községnél pró­bálkozott, de a bér mindenütt egy volt: 20 pengő fertálypénz, tíz mázsa termény. Mindig a másét őrizte, neki soha nem volt a kondában egyetlen malaca sem. Gurúz bácsi ma is sertés­gondozó, ma is a kondával tö­rődik. A különbség azonban rögtön kitűnik, mikor beszél­getünk vele. „20 anyaserté­sünk. félszáz süldőnk, 101 ma­lacunk, van“ — mondja olyan természetesen, mint amilyen természetes, hogy a gazda szá- montartja vagyonát. S ebben a természetességben van Gurúz István életének nagy változá­sa, a különbség a régivel szem. ben. Azt mondja: „miénk". Mint jó gazda tartja számon a gaz­daságot, hisz öt év óta szor­goskodik itt. öt éy óta dolgos tagja a szövetkezetnek. — Volt idő, mikor meg­eső kön y ősöd lem — mondja —. 1953 őszén úgy gondoltam, jobb lesz, ha napszámba megyek, mert a csoport úgyis feloszlik. De a szívem csak visszahúzott, két-három hét múlva, mér vissza-visszajöttem szétnézni az ólak körül és másfél hóna­pi „egyéniéikedés“ után újra „visszafogadtak“. Nem is fi­zettem rá. Már túlhaladtam a 60 esztendőt, mégis a múlt év­ben töbtí, mint tíze&er forintot tett ki részesedésem — sertést, tehenet is tartok otthon.“ Ez évben még nagyobb jöve­delmet akar. Hogy ez meg is lesz, arra eddigi munkája a biztosíték. 260 munkaegysége van már, melyet az állatte­nyésztéssel szerzett. Gondos kezeléssel érte el, hogy a fia- lási átlag; a tervezett 5-el szem­ben 7,7 darab. De' a nevelés­ben is példásan dolgozik. Fia lás óta egyetlen malac sem hullott el. Atlagsúlyuk pedig 8—9 kilogramm. Minden szor­galmával, tudásával az álla­tok iránti saeretetével azon fá­radozik, hogy a malacok vá­lasztási átlaga meg legyen a 14 kilogramm. Megérdemli hát Gurúz István, hogy a szövet­kezet vezetősége megismertes­se eredményét, munkásságét a község és á járás minden ter­melőszövetkezeti tagjával, de- még az egyénileg gazdálko­dókkal is. Amíg beszélgettünk, a rózsa­színű malacok pukkadásig za- bálták magukat. Már nőm a vájú körül nyüzsögnék, hanem a karámban futkároznák. Pista bácsi egy percre sem áll meg a munkával. Míg a malacok futkároznák, játszadoznak, ki­tisztítja a rekeszeket, új almot készít alájuk, hogy friss szal­mán pihenjenek a szépen fej­lődő állatkák. Lassan esteledik, Bodri — ismerve már a házi szokást — kezdi terelni a malacokat a rekeszek felé, de azok nem nagy hajlandóságot mutatnak a szófogadásra. Be kell avat­kozni a gazdának is, hogy hű­séges segítő társának helyre­állítsa a tekintélyét. Egy kis csavargó még így is elszaba­dul a nyájtóL Nem tudja, ho­vá menjep, szaladgál, nagyo­kat, visítva egyik rekesztől a másikig, míg csak gondozójuk ölébe nem fogja a kis tékozlót s anyjához nem teszi. A visí­tások elhalkulnak s lezárul az utolsó kis zsilip is. Bódi János Egésznapos ünnepség lesz Füzesabonyban a traktorosnapon Gépállomásaink lelkesen ké­szülnek a II. traktorosnapra, úgy is hogy tavaszi tervüket túlteljesítik, de úgy is, hogy már előre tervezik, hogyan ünnepük meg ezt a napot. A füzesabonyi gépállomás dolgozói reggel zenés ébresz­tővel köszöntik a község la­kóit. Délelőtt nagy gyűlés lesz, utána ünnepi ebéd. Délután sportműsor, este pedig a gép- állomás-pátronáló Vasútépítő Géptelep dolgozóinak 15 tágú színjátszó- és tánccsoportja szórakoztatja a részvevőket. Kiváló szövetkezét lett aí egri fodrász KTSZ A KISZÖV vezetősége első negyedévi munkájuk alapján a „Kiváló szövetkezet1 vándor­zászlót és bélyegzőt, valamint az ezzel járó 2500 forint jutal­mat az egri fodrász KTSZ-nek ítélte oda, A KTSZ termelési tervét 93 százalékos létszám­mal 105 százalékban teljesítet­te. Az egy főre eső termelés átlaga 7980 forint volt. — Az egri Gyógyfürdő Vál lalat értesíti a fürdőző közön­séget, hogy június 1-től októ■ bér 1-ig a gőz- és kádfürdő minden csütörtökön zárva lesz. A strandfürdő minden nap reggel 8-tól este 8 óráig tart nyitva. SZTAHANOVISTA ANKETOT TARTOTTAK A MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰBEN (? ,r A Máíravidéki Erőmű sztahanovistái májusban szta­hanovista ankéton beszélték meg az önköltségcsökkentéssel kapcsolatos feladataikat. Mint­egy 200 különböző szakmájú és beosztású dolgozó és szta­hanovista gyűlt o .sze. bqgy közösen utat találjanak a víl- lamosenergiaipar egyik leg­fontosabb feladatának, az ön­költségcsökkentésnek teljesí­téséhez. A főmérnök, a fő­könyvelő. a vállalat igazgatója és a TMK vezetője ismertette az üzem jelenlegi állását ön­költség terén és röviden vá­zolták a jövőben rájuk váró feladatokat is. Beszédeiket az egymást segíteni akarás jelle­mezte. Az osztályok vezetői és dol­gozói beszámolójukban arra törekedtek, hogy tiszta képet nyújtsanak az olcsóbb terme­léssel kapcsolatos feladatok­ról. Azután a dolgozók nagy- része vállalásokat tett. Győrfi Gábor sztahanovista művezető a TMK csoportok nevében az üzem gépeinek lelkiismeretes javítását, a javításnál a régi anyagok felhasználását ígér­te. Felajánlásához csatlakozott Tárnok József, Szocialista Munkaérdemérem tulajdonos, sztahanovista művezető, Gólya Mihály szállítóüzemi vezető és még sokan. Szó volt a hulladékanya­gok felhasználásáról is. A Gazda-mozgalom alkalmazásá­ban az Erőmű szép eredmé­nyeket ért el, de még ezen a téren is sok javítanivaló akadt. A hulladékanyagok felhaszná­lásával sokban csökkenthetik az önköltséget. A dolgozók erre szavukat is adták és kér­ték az adminisztratív dolgozó­kat, hogy jó munkájukkal se­gítsék elő a hulladék felhasz­nálásának ügyvitelezését. A szállítóüzem dolgozói ar­ról beszéltek, hogy sok szenet menthetnek meg, ha a szén- tároló oldalán lepergő szenet összegyűjtik. De még több szenet takaríthatnak meg ak­kor, ha a kazánfűtők és gépé­szek — a turbinagépészek és algépészek. jobban ügyelnek a salakban maradó éghető anyag csökkentésére, a fejlesztett gőz gazdaságosabb felhasználásá­ra. Az ankéton elhangzott szá­mos értékes javaslatot az ér­tekezleten megalakult önkölt- ségcsökkentési brigád a jövő­ben felülvizsgálja, s mindazt, ami megvalósítható és ered­ményt ígér, a jövőben beveze­tik. A hozzászólók között Pallos József párttitkár, az elért ered­mények méltatása és a felada­tok ismertetése mellett a kom­munisták példamutatására hív- ,tói ïçi. a figyelmet. — A párt­tagoktól, a DISZ-szer vezet tagjaitól többet várunk, mint a szervezeteken kívüliektől, a nem párttagoktól. Ugyanakkor azt is megígérjük, hogy a párt is több segítséget ad mind­azoknak, akik bizalommal for­dulnak a párthoz. Bodor Mihály, nz. üzem Sé- kebizottsági titkára hozzászó­lásában az ankétot, mint a bé~ Megyénk gépállomásainak dolgozói megbeszélték a Bara­nya megyei gépállomások ver­senyfelhívását és úgy határoz­tak, hogy a versenyből nem maradnak el. Tavaszi tervüket határidő előtt 10 nappal telje­sítették, ezzel sokban hozzá­járultak ahhoz, hogy megyénk győztesen került ki a felsza­badulási verseny első szaka­szából. Most a növényápolás és a nagy nyári mezőgazdasági munkák idején is meg akarják őrizni jó hírnevüket. Elhatá­rozták, hogy a Baranya me­gyei gépállomások példájára mozgalmat kezdeményeznek a mezőgazdaság termelékenysé­gének növelése, az önköltség csökkentése érdekében. Vál­lalták. hogy a tervszerűség be­Kompolton 1918. óta műkö­dött egy nővén.ynemesítő telep, amelyet a híres búzanemesítő, Székács Elemér alapított, s melynek szervezését és veze­tését 32 éven keresztül világ­hírű tudósunk az 1950-ben el­hunyt dr. Fleischman Rudolf látta el. Fleischman működése alatt a telep számos kiváló nö­vényfajtát állított elő. Itt ne­mesítették ki a híres F. 481-es őszibúzát (Fleischman-búza), az F-kukoricát, az F-zabot, az F-fozsot, az F-kendert és még számos más növényfajtát. A felszabadulás után a telepet kibővítették, később már 1300. holdas kísérleti gazdaság mű-1 ködött Kompokon, melynek I keharcosok találkozóját és vitaestjét méltatta. — Ügy vélem, hogy az elhangzottak a szoros barátságnak és egyet- akar ásnak, a szebb és boldo­gabb jövőnek feltételei. — Tari Ferenc ÜB-titkár, a munkaverseny-mozgalom to­vábbi feladatait, az önköltség- csökkentés lehetőségeit és cél­jait, annak eddig elért ered­ményeit ismertette. Hozzászó­lását egy ígérettel zárta: „A jövőben még több segítséget nyújt a dolgozóknak az ÜB, e feladatok teljesítésében. Mik- lódy Géza főmérnök a műsza­ki dolgozók támogatását, se­gítségnyújtását említette. végeznek. Szerződés kötési ter­vüket, melyet határidő előtt teljesítettek, igyekeznek a leg­nagyobb gondossággal végre­hajtani. Évi termelési tervüket határidő előtt teljesítik. A tsz-eknsk különösen nagy segítséget kívánnak nyújtani, de a nyári növényápolásban nem. feledkeznek meg az egyé­ni gazdákról sem. A termés­átlagok főleg a kukorica ter­méshozamának növeléséért, gépi növényápolási tervüket 120 százalékra teljesítik. A ter. vezett 4400 hold helyett 5280 holdon végeznek gépi növény- ápolást, Nagy segítséget nyújtanak az aratás-cséplés Idején is. Ezért nyári gépjavítási ^érvükét ha­táridő előtt akarják befejezni. A tarlóhántást és a másodve­tést pedig az aratással egy­egyik üzemegysége, a Nógrád tnegyei Bér község határában Virágmajoron van. A kísérleti gazdasághoz tartozik a Mátra- szentlászlón létesített fagy­kísérleti állomás is. A felszabadulás óta a kísér­leti gazdaság további értékes fajtákkal szai>orította az or­szág növényfajta készletét. Itt állították elő a H. 1108-as sör­árpát, a kpmpolti szálkás ta­vaszibúzát, a kpmpolti balta- cimot, a kompolti simabük­könyt, továbbá a B. 7-es hete- rózis kendert. Kompolt és a Mosonmagyaróvári Intézet együttműködésével jött létre az Ö. 3-as és az Ó. 5-ös jelzésű heterózis kukorica. A sztahanovista nap Zá­rai Géza váilalatigazgató sza­vaival végződött. Az igazgató arról beszélt, hogy bízik a sztahanovisták, az élenjárók ígéretében, melynek megvaló­sítása nemcsak lehetséges, de kötelesség is. Az üzem dolgozói' munkáju­kat most már az ankéton meg­beszéltek szellemében végzik. De nem feledkeznek el a terv- teljesítéséről sem, hiszen a hó­nap első dekádjában 114,4, a másodikban pedig már 117 százalékot értek eL Tari. Ferenc Mátravidéki Erőmű ÜB-elnöke Határidő előtt teljesítették tavaszi tervüket gépállomásaink tartásával minden területen kifogástalamaninőségű munkát Mezőgazdasági Kísérleti Intézet létesült Kompokon időben végzik el. Ezekben a munkákban a tsz-eknek és egyénieknek • akarnak segítsé­get nyújtani. A termelési tervek hiányta­lan teljesítésén kívül az üzem­anyaggal és az alkatrészekkel egyaránt takarékoskodnak. A munka helyes megszervezésé­vel csökkentik az üres járato­kat, ezzel 4 százalékos üzem­anyag megtakarítást érnek el. A karbantartások fontos elvég­zésével hét százalékkal csök­kentik az alkatrészek felhasz­nálását. Ilyen módon, mintegy fél millió forint megtakarítá­sát tervezik. Megyénk gépállomásai már­is megkezdték a feladatok tel­jesítését. A kapásnövények gyomtalanítását gépi kapálás­sal közel 1000 holdon végez­ték el. A kísérleti gazdaság jó mun­kájának elismeréseként a Földművelésügyi Minisztérium itt létesítette az új intézetet, amelynek feladata ezután már nemcsak a növénynemesítés, hanem a hatáskörébe tartozó táj, illetve a megyék növény- termesztési problémáinak ku­tatása is lesz. Az intézet munkája haszno­san járul majd hozzá megyénk mezőgazdaságának fejlődésé­hez, s reméljük, hogy a ter­melők szívesen fordulnak majd problémáikkal az intézet szakembereihez, akiknek leg­főbb célj-a Északkelet-Magyar- O'-szág mezőgazdaságának to­vábbfejlesztése. Földművesszövetkezetek / I termelőszövetkezetekért A Minisztertanácsnak, a ter- melőiszövetkezetek és az ala- csdnyabb típusú termelőszövet­kezeti csoportok megszilárdítá­sával kapcsolatban hozott ha­tározata nagy feladatot tűz földművesszövetkezeteink elé a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztéséért, azok meg­szilárdításáért. Megyénk föld­művesszövetkezetei megértve a határozatot, az eddiginél szo­rosabb kapcsolatot építettek ki tsz-eínkkel. így minden eset­ben biztosítják, hogy a föld­művesszövetkezetek vezetői részt vegyenek a tszcs vezető­ségi ülésén és a gyűléseken, ahol megbeszélhetik a felada­tokat és a segítségnyújtás mód­jait. A pusztaszikszói Szabad Nép Termelőszövetkezet pél­dául már mo6t megállapodott a földművesszövetkezettel ab­ban, hogy felesleges termelvé- nyeit a földművesszövetkeze­tek által értékesíti. A szoro­sabb kapcsolat kiépítésének legmeggyőzőbb példája az, hogy számos földművesszövet­kezeti tag hozzátartozója kérte felvételét a tszlbe. A tamaszentmiklósi és kis­körei földművesszövetkezetek ügyvezetőinek feleségei, a szö­vetkezeti gazdálkodás útját vá­lasztották. A vámosgyörki tsz-nél, az első negyedévben például a több mint 30 új be­lépőnek 80 százaléka földmű- vesszövetkezeti tag. A földművesszövetkezetek úgy is segítik a tsz-eket, hogy szakcsoportokat alakítanák, ezeken belül aztán különféle fontos feladatokat tárgyalnak, tanulnak meg. A dolgozók megismerkedhetnek a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeivel, és mindazokkal a feladatokkal, amelyeket eddig nem tudtak megoldani, a szakcsoportokon belül megtanulhatják. Verpe- léten és Poroszlón például a gyümölcsösök szakszerű ápo­lása okozott mindig nagy gon­dot, most a szakcsoporton be­lül egy külön brigádot alakí­tottak erre a célra, amelynek tagjai 16 ezer faegységet, azaz 46 ezer gyümölcsfát permetez­nek s ápolnak közösen. A szak­csoportok és a tsz-ek eredmé­nyeit a földművesszövetkezeti taggyűléseken ismertették, és énnek nyomán májús 8-án Gyöngyösön és DomosZlón, a tagság egyöntetűen elhatározta, hogy megalakítja a szőlőter­melő szakcsoportot. Ezek méllett több helyen a íöldművesszö vetkezet mező­gazdasági kisgépeket adott a tsz-nek és a szakcsoportnak. Valamennyi földművesszövet­kezet üzemeltet kisgépeket, amelyeket kölcsön ad a cso­portoknak. A verpeléti föld­művesszövetkezet támogatásá­val itt alakult meg az ország legnagyobb szőlőtermelői szak­csoportja. Ez évben a peronosz- pófa kár veszélyének elhárítá­sa végett, peronoszpóra jelző állomást állítanak fel. Büsz­kék erre a verpeléti szőlőter­melők. Földművesszövetkezeteink mér most készülnek arra is, hogy amikor a tszcs-ben elő­legkiosztás van, vagy majd zárszámadás lesz, a földmű­vesszövetkezetek üzleteiben árubőség legyen, a különféle iparcikkek nagy választékban álljanak rendelkezésükre. Ezenkívül biztosítják a tsz közös termelvényeinek napi felvásárlását. A szövetkezet biztosítja a tsz-nek és a tsz- tagjainak, hogy a földműves­szövetkezetnél vásárolt és ér­tékesített áruféleségek forint összege után vásárlási és érté­kesítési visszatérítést adjon. Erről meggyőződhettek már Kisköre, Sarud, Füzesabony, Heves stb. dolgozói, ahol szá­mos szövetkezeti tag részesül 200—300 forint visszatérítés­ben. A Minisztertanács, arra is felhívta figyelmünket, hogy se­gítséget nyújtsunk a tsz-ek könyvelési munkájában. Me­gyénkben eddig 11 földműves- szövetkezet könyvelője jelen­tette be csatlakozását a patro­náló munkához, többek között Hengert Mátyás Hatvan, Kus­tos Gyuléné Tiszanána, Kokai István Boldog, Dorkó László Bélapátfalva és Kiss Anna Tarnaszentmiklóson vállalta, hogy megtanítják a tsz-ek könyvelőit a helyes könyvelés­re. Süveges Benedek EGER, MÉSZÖV Az igazán szorgalmas gazda nem marad adósa az államnak Sok esztendőn át ette a Horthy-hadsereg keserű ke­nyerét Antal János. Harcolt a Donnál a német és magyar urak érdekeiért, s megtanulta, csak addig van rá szüksége az uraknak, amíg ereje van. Parasztember volt, semmibe se nézték. Akkor határozta el, ha hazamegy, kitaníttatja a fiát, „uraf‘ nevel belőle még akkor is, ha rámegy a 14 hold föld... Úgy gondolta, úgy látta ak­kor, hogy a dolgozó paraszt­embernek sehol sincs becsüle­te, még ha bele szakad is a munkába. De azóta megvál­tozott -a véleménye, hiszen a történelem nagy forgószele el­söpörte az urakat. És tíz esz­tendővel ezelőtt millió társá­val együtt, új életet kezdett a már deresedő hajú Antal Sán­dor. Tizennégy hold elég nagy terület, nagyon meg kell ám fogni a kapanyelet, ha az em­ber egyedül akar boldogulni rajta. De hát Antal Sándor sohasem félt a munkától, most is megbirkózik vele. Még a hat holdnyi sziket is termőre kény­szeríti. Az idén 96 kocsi trá­gyát hordott ki rá. Ahol pedig vad, terméketlen volt a szik, ott a digózás ^gített. Két mé­ter mélyről hozta fel az agya­gos termőföldet. Nagyon nehéz munka volt. de megérte. Olyan acélos búza terem ott, hogy örül az ember lelke, ha látja. Aki jó gazda, az minden év­ben megtalálja a maga szá­mítását. Antal Sándor pedig jó gazda. Szorgalma és sok esztendős tapasztalata mellett hasznát veszi annak is, hogy 50 esztendős fővel sem rös- telli kezébe venni a könyvet és tanuL Jól megmunkálni a földet, nagy termést betakarítani, szép jószágot tartani, az csak fél büszkeség. Az igazán szor­galmas, becsületes gazda nem marad adós semmivel. Az nem tűri, hogy akár a begyűjtés, akár adó miatt szó, érje a ház elejét. így vélekedik Antal bá­csi és így is cselekszik. Hozzá a begyűjtéstől, meg a pénzügyi osztálytól soha sem mennek hátralékért, csak úgy, hogy köszöntsék, hogy megmondják, mint jó ismerősnek, jó volna, ha sok ilyen gazda lenne a fa­luban. De másról is beszél Antal Sándor, ha megkérdezik; miért teljesíti mindig a beadást. A hűségről, amit az állam iránt érez. Ilyenkor felidézi a múl­tat, a régi katonaságot, s ösz- szehasonlítja, mennyire meg­változott az élet. Lépten-nyo- mon érzi, hogy egyenrangú, megbecsült ember lett. Látszó­lag apróság, amin leméri, de apróságokból tevődnek össze a nagy dolgok. Például este, ha a határból hazafelé menve be­tér a tanácshoz, kézfogással köszöntik, hellyel kínálják. Megkérdezik és megfogadják 3 véleményét S ha egy-egy nagy ünnep van, oda ültetik őt is a díszhelyre, elismerő, köszönő oklevelet kap. A fia pedig, akiből „urat“ akart nevelni, tanul. Nem megy rá a tizennégy hold a tanításra. Mikor leérettségizett, felment Budapestre üzemi munkásnak. És onnan a gyárból, a párt, a többi munkások egyetemre küldték, hogy tanult ember­ként segítse majd munkájukat. Mikor beviszi Antal Sándor a géptől a búzát, mikor estén­ként bekarikázik a faluba a beadásra szánt tejjel, egy ki­csit arra is gondol; a munká­soknak viszem, akik tanulni küldték a fiam. : -, D. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents