Népújság, 1955. május (35-43. szám)

1955-05-19 / 40. szám

NÉPÚJSÁG

1935 május 19. csütörtök.

V

Az egri hősök emlékének tartozunk ezzel.

A végvári harcok küzdel- mányát meiről, a kuruc szabadságharc eseményeiről beszélnek az egri vár kövei... ha szavukra figyelnek a kutatók. Pár évtizeddel ezelőtt a kutató ásó segítségével már megszólaltatták történelmünk e tanúit... s még mennyi minden lehet, amit nem mondtak el.

Ezért hangzik fel egyre gyakrabban mind a hivatalos szervek, mind a látogatok részéről a kérdés: mikor folytatódnak a várásatások? Sokan még tovább érdeklődnek: milyen eredmények várhatók a további kutatásoktól?

Azt a hatalmas érdeklődést bizonyítják ezek a kérdések, amely népünkben, különösen fiataljainkban múltunk dicsőséges eseményei, hősei iránt megnyilvánul. Ezekre a kérdésekre szeretnénk most válaszolni. Sokak szántára talán ez neríi lesz kielégítő, azonban csak az eddigi kutatásokból lelhet következtetni.

j? ovidén szólni kell tehát az eddigi kutatásokról.

1925 és 1934 között Pálosi Ervin és Pataki Vidor vezettek ásatásokat a vár területén.

Ezen munka során kerültek napfényre a vár középkori és egyházi építményeinek maradványai, a XVI. századi ágyútermek, laktanyatermek, valamint az összekötő (aknafigyelő) folyosók. Az ásatás nyolcadik évében találta meg Pataki Vidor levéltári kutatások során a vár XVI. századi építkezéseire vonatkozó rajzókat, terveket, jelentéseket. Ezek sok addigi problémát megoldottak, s megkönnyítették a további munkát, Mindkét kutató nagy gonddal, hozzáértéssel vezette a munkát és kezelte az előkerült anyagbt. A feltárt építészeti részleteket, valamint a levéltári anyagot felhasználva írta meg Pataki Viktor tanulV

az egri vár életéről. Ezt Egerben bizonyára többen is ismerik. Valószínűleg azonban kevésbé ismert Banfi Florio, egy Olaszországban dolgozó hadtörténész bírálata, amely a Századok című történelmi folyóirat 1935. évi kötetében jelent meg. Banfi Florio erősen vitatja Pataki Vidor megállapításait. Az egri vár építészeti jelentőségének túlbecsülését, a régi térképek helytelen értelmezését veti szemére. Az mindenesetre tény, hogy Pataki Vi- dornak lehetősége volt a levéltári anyag legnagyobb és legfontosabb részének tanulmányozására. amely lehetőséggel élt is. Tévedései a bíráló szerint inkább a hadi építészet általános alapelveinek nem ismeréséből fakadnak.

Igen komoly tehát áz ása1 tást megelőző munka fel- adatá. Szükséges lenne a Pataki Vidor által felhasznált régi térképek, jelentésék (ha lehet, az eredeti iratok) újbóli áttanulmányozása. Nincsenek felhasználva a legapróbb részletekig a számadáskönyvek, leltárak sem.

Az egri vár építéstörténetét valóban csak a hadiépítészet fejlődésének ismeretében lehet rekonstruálni. Nem elég a levéltári anyag áttekintése, szükséges az eddig feltárt építészeti részletek gondos vizsgálata — esetleg hitelesítő ásatások. Csakis ezek alapján lehet eldönteni, hogy Pataki Vidor megállapításai helyesek az egyes építészeti korszakokra vonatkozóan, vagy a bírálat ellenvetései jogosak.

Felelőtlenség lenne a vita- cott kérdés eldöntését most megkísérelni. Az eddigi eredmények felülvizsgálásának és az azt követő ásatásoknak kell a vitát eldönteni, megadni az egyes építészeti részletek építési idejét, és ezáltal az egész építkezés menetének pontos rekonstruálását.

Az ásatást (Pataki Vidor véleménye szerint is) a jelenlegi laktanyaépület mellett kell elkezdeni. Az egykorú térképek itt jelzik a középkori lakóépületeket. Igen fontos, hogy ezen a részen várható a régi használati tárgyak felszínre kerülése is a legnagyobb számban. Nincsenek végig feltárva az aknafigyelő folyosók. Itt azonban nem. sok eredményre vezetne a további munka. Mint az 1704-ben készült felmérési rajzok mutatják, a folyosók nemigen hosszabbak, mint a ma látható részek.

int tudjuk, 1704-ben a belső vár (a ma látható részek) még ép volt. Ismeive a XVI. századi bástyák szerkezeti felépítését, arra lehet következtetni, hogy még a fold alatt kell lenni egyes részeknek, különösen az Új kapun belüli Baldigara bástyánál. A Dózsa tértől kiindulva, a Var- koch kapuig vezető út szintjét egy-két méterrel leszállítva — a korábbi próbálkozások tanul ságait figyelembe véve — elő kerülne az egykori fel járat kövezet-burkolata. Érdekes kísérletnek ígérkezik a vár belsejében, valamint a várudvaron levő kutak kibontása is. Körülbelül egy éve annak, hogy a budai vár területén lévő régi kutat tisztították ki, és XIII XIV. századi faedényeket találtak. Ilyen régi időből származó faedények a legritkább leletek, mert ilyen hosszú időn keresztül nem maradnak tneg csak iszapban, légmentesen elzárva. Igen értékes, és főleg a vár fennállásának legkorábbi idejéből származó használati tárgyak felszínre kerülésére lehet számítani itt is. A várban lévő kút kitisztítását megkezdték már régebben, onnan került elő az egyik ágyú, amelyik az ágyúteremben van kiállítva.

Csak néhány kiragadott példát említettem. Az előkészítő munka során kell kirajzolódnia a várható eredményeknek.

Gárdonyi Géza regénye irodalmunkban állít örök emléket az egri hősöknek. Az ostrom 400 éves fordulója pedig történészeiül figyelmét fordította az esemmyek részletes, pontos kutatására, feldolgozására. Igen fontos tehát, hogy az ásatások folytatásával a vár történetének feldolgozása újabb anyagot nyerjen.

TT z azonban csak egyik, ol- dala a teendőknek. Az utókor kegyeletének még egy másik — sokkal fontosabb — munkában kellene megmutatkoznia. Nagyon kevés az eredmény a műemlék megóvása, a további pusztulás megakadályozása terén. A Népújság május 5-i száanában Herbst Ferenc: Séta az egri várban című cikkében részletesen kitér a vár pusztulásának ecsetelésére. Igen helyesen mutat rá arra, hogy a várnak, ebben az esetben, nem akad gazdája. A helyreállítás „nem tanácsi feladat“, az Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoportjának, a Népművelési Minisztériumnak nincs rá pénze. A vár pusztul ... s ezért mindhárom szerv felelős.

A látogatóknak az egri hő sök példájáról beszélünk. Elmondjuk, hogy vérükkel öntözték e helyet, hogy megvédjék a törököktől. Védjük meg mi is az idő pusztításaitól!.. ;

Az egri hősök emlékének tartozunk a további kutatásokkal, de főleg a dicsőséges történelemről beszélő kövek megőrzésével.

Galván Károlyné

régész-művészettörténész

Az egri járási kultűrbáz művészegyüttesének hangversenye

Sajnos, igen kevesen tudnak arról, hogy városunkban egy vidéki színvonalból magasan kiemelkedő. együttes működik. Az egriek büszkék városukra, sportjukra, de sajnos, legtöbben nem tekintik még magukénak azt az együttest, amely megérdemelné, hogy a város lakói szívükbe zárják. Az egri járási kültúrház nagy feladatra vállalkozott, amikor körülbelül másfél évvel ezélőtt 150 taggal nekikezdtek a munkának. 80 tagú kórus, 30 tagú zenekar és 40 tagú tánckar tagjai önként, társadalmi munkával, vállalták ezrt a nehéz feladatot, mert szeretik a dalt, a zenét és a táncot. Idős és fiatal munkás, iparos, paraszt, főiskolás diák együtt énekli a Kállai kettőst, ipari tanuló, középiskolás diák és ifjúmunkás vidáman táncolja a Juhász pihenőt, s 25 hegedűből lopják be magukat a szép népi dallamok az emberek szivébe.

Május 11-én az együttes hangversenyt tartott a Dózsa Színházban.

Alcik ott voltak, egy felejthetetlen szép este emlékével távoztak. Kodály: Kállai kettősének . utolsó hangjai után olyan tapsvihar tört ki, amilyet régen hallott a színház. Ismételni kellett a számot. Amikor

az együttes tagjai és Valentin Kálmán karnagy ott álltak'ki- pirultan â lelkesen tapsoló közönséggel szemben. tudták, hogy nem volt hiábavaló a fáradság. Nem volt könnyű az út idáig. Heti két nehéz próba a napi munka után, sok-sok ismétlés és gyakorlás kellett ehhez a teljesítményhez. Ma a kórus bátran állhat a közönség elé, bő, ízlésesen összeállított műsoruk van. Igaz, hogy egy részét már ismerjük, de mégis szívesen hallgatja mindenki Verdi: „Nabucco“-ját, vagy

Bárdos: „Tréfás házasító“-ját, annál is inkább, mert reméljük, hogy a Heves megyei népdal szvittel és a Kállai kettőst újabb, szép művek követik. Biztosíték erre a kórus tagjainak lelkes hangulata, vezetőinek, Szöllösi Gyulának, Huszti Zoltánnak és Valentin Kálmánnak akaratereje és tehetsége.

Örvendetes a" fejlődés az együttes tánokaránál is, amely hosszú ideig csak régi számaival szerepelt, de most két igen szép, új tánckompozíciót mutatott be, a Hevesaranyosi: Juhász pihenőt és a Tunyogma- tolcsi: Leánytáncot. Az ügyes koreográfia és a betanítás Veres Évát dicséri. De nagy részt vállaltak e munkában Párizsa

Tibor, Verés Lajos és a csoport többi fiatal, tehetséges táncosa.

Hatalmas taps köszöntötte a népi zenekar minden számát. A zenekár vezetője, Suha-Ba- log Pál, akit ezért a munkájáért a népművelési miniszter április 4-én tüntetett ki dicsérő oklevéllel. Az egri népi zenekart hallhattuk már a rádióból, de még szebb élmény volt látni is ezt az országoshírű zenekart, hallani szépen kidolgozott számaikat, a Petőfi tobor- zót, a Heves megyei népdalokat. a Titána keringőt, s Di- nicu: Vihar című művét.

A május 11-i nagysikerű hangversenyén Eger város együttese megérdemelt sikert aratott, s akik ott voltunk, büszkén gondolunk együttesünkre, akiktől több ilyen szép hangversenyt, s további fejlődést vámnk.

Sdkan jogosan hiányolták, hogy az együttes nem vett részt a kulturális seregszemle bemutatóján. Az igaz, hogy nagy előnye lett volna, de ez az előny a rendszeres, jó munkának a következménye, ha versenyen kívül is, de a vidékről összegyűlt kultúrmunkásoknak be kellett volna mutassák művészetüket, mert ez mindnyájuk számára tanulságos lett volna.

Nagy sikerrel szerepeit a szűcsi énekkara gyöngyösi járási bemutatón

Gyöngyösön május 15- én tartották meg a kulturális seregszemle járási bemutatóját. A gyöngyösi járásról eddig is úgy beszéltek, mint a megye kultúrmunkában élenjáró járásáról, ezt igazolja a népművelési csoportvezető asztalán álló versenyzászló, és ezt húzta alá a seregszemle gyöngyösi bemutatója is. Már a korareggeli órákban telve volt a kültúrház és az éjszakába nyúló színvonalas bemutató minden számát telt nézőtér tapsolta végig. Túri Elemér, a népművelési csoport vezetője teljes apparátusával olyan jól szervezte meg a nagy tömeget, közel 1000 főt megmozgató versenyt, hogy minden hiba nélkül, gördülékenyen folyt le mindvégig a műsor. A verseny nagy meglepetése volt az öt hónapja alakult szűcsi hatvan tagú énekkar kitűnő szereplése. A

jó hanganyagú kórus magas színvonalon tolmácsolta Kodály. Bárdos népdal-feldolgozásait, Liszt és Csajkovszkij nehéz, komoly felkészülést igénylő kórusműveit. Nehéz feladata lesz a bírálóbizottságnak eldönteni, hogy melyik énekkar érdemelte ki az első helyet, a szűcsi, vagy a gyöngyösi járási kültúrház kórusa, amely szépen kiválasztott műsorával, kulturált hangjával, mértéktartó, Ízléses előadásmódjával a megye legjobb kórusainak egyike. Szabó Tivadar karnagynak művészi munkája mellett érdeme az is, mely követendő példa lehet az egri és a megye többi kórusai számára, hogy általános iskolei tanulókkal, középiskolás diákokkal biztosí- totta az énekkar utánpótlását. Különösen szép volt Kodály Esti dal című kórusművének előadása.

A megtartott járási /bemutató egyikén sem volt olyan komoly mezőnye a színjátszó- csoportoknak, mint itt. A gyöngyösi MSZT-szinjátszó- csoport a „Bujócskából“, a vámos gyűr ki csoport a „Szabin nők elrablásából", Karácsond az Aranyemberből, a gyöngyösi járási kültúrház színjátszócsoportja a Leány vásárból mutatott be részleteket. A Vak Bottyán általános gimnázium Két kapitány című kisoperet- tet mutatta be. A tánccsoportok közül a gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat, a Do- moszlói Állami Gazdaság, a tizenkettes akna, és visznek tánccsoportja között (jól el az első hely.

A verseny eredményét következő lapszámunkban, a zsüribizottság döntése után közöljük. Ugyanekkor közöljük az egri városi bemutató eredményeit is.

Kűnwipár

a ifelpiá nők segítésére

Az Egri Kézműipari Vállalat a dolgozó asszonyok kérésére, munkájukí megkönnyítésére. női, férfi fehérnemű, felsőruha javítására, stoppolá&ra, szemfelszedésre, ruhavasalásra külön részleget állított fel. .A munkákat olcsón és szépen, határidőben elkészítik.

— A miskolci Déryné Színház május 24-én mutatja, be a Dózsa Színházban Verecz- key Zoltán: Vizsgázik a tanár úr című vígjátékát. A főszerepet Vcreczkey Zoltán, a darab írója játssza.

Isten hozta, Mr. Marshall

Egy kis spanyolországi városkába visz el az Isten hozta Mister Marshall című szatirikus spanyol —francia film.

A lakosok a polgármester vezetésével nágy előkészületeket tesznek az amerikaiak fogadtatására. A vár- va-várt vendégektől mindenféle földi jókat

remélnek, de hoppon maradnak. Mulattató jelenetek sora. érdekes történet, jó alakítások teszik kellemessé a filmet, amelyet május 19-től 24-ig mutat be az egri Vörös Csillag fikásZifiház,

Jézsef Attila siavaiówrsfiny erdménte

Május 10-én tartották még a .járási kultúrházban a József Attila szavalóversényt. A versenyen résztvevők komoly felkészülésről tettek tanúságot, szépen, mélyen átélve tolmácsolták József Attila forradalmi, s lírai verseit. A versenynek talán égy hibáját lehetné megemlíteni, hogy a részvevők nem tanulmányozták elég mélyrehatóan József Attila gazdag skálájú költészetét. így fordulhatott elő az. hogy például az Altató című versét hárman, a Mondd, mit érlel című verset pedig ketten, is szavalták.

A verseny eredménye a következő Volt: Az általános iskolások versenyében első helyezést ért el Sárost Lenke. A második Darvas László lett. A felnőttek versenyében Kovács Irén gimnáziumi tanuló lett az első. Szabó Lászióné az Állami Aruház, Béres Marqit, a MÉSZÖV dolgozója megosztva nyerték a második díjat. Majtényi Júlia gimnáziumi tanuló harmadik helyezést ért el.

Egri Vörös Csillag:

május 19—24. Isten hozta Mr. Marshall (francia-spanyol).

Egri Dózsa:

19—22. Hégyl tó titka (szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

19— 25. Díszelőadás (magyar). Gyöngyösi Puskin:

20— 25. Â kis szökevény (amerikai).

Hatvan:

20- án. Amikor a mezők virágoznak (svéd).

21 — 23. Hárc a sínekért (francia).

Füzesabony:

19-én. Két krajcár reménység

(olasz).

21— 23. Hűség próbája (szovjet).

ki IdSS. évi költségvetést tárgyalta Eger varas tanácsa

A városi tanács nagytermében kedden délelőtt tárgyalta Egér város tanácsa a város 1955. évi költségvetését. A költségvetés végösszege több mint 15 millió forint, melyből döntően a kulturális ágazat részesül több mint 9 millió összeggel. A javaslat szerint ebből az összegből több egri iskolánál új beruházást eszközölnek. A Kertész úti iskolának két tanterembe bútorzatot vásárolnak, míg a Cifra téri iskolának új

kerítést készítenek. Az alsöfo~ kú oktatás költségei több mint két és fél millió forintot ölelnek fel. Bővítik a szertárakat, új könyvekkel, berendezési tárgyakkal gazdagítják a diákotthonokat.

Sök százezer forintot fordít a városi tanács bölcsődék és óvodák fenntartására, bővítésére is. Nagy összeggel szérepel a költségvetésben a szociális ágazat és a népgazdasági ágazat la,

A FUKAR KERESKEDŐ

(Udmurt népmese)

T? Óvszer volt, hol nem ruhába, ölts bundát, tégy hues- dolgoztatok. Menjetek ahid-ml Pj volt, élt egyszer egy mát « fejedre, lábadat tneg Elzsibbadt a kereskedő ke- fuJkar kereskedő, bújtasd szőr csizmába. Kosarat ze, a lába meg úgy megdagadt, Evett, ivott, sokat vegyél a váltadra és ebben vi- hogy séhogysem boldogult ve- aludt, de ő maga sohasem dől- gyél magadnak valami enni- le. Elengedte a vasvillát — de gozott, hanem béreseket foga- valót. Aztán fogj egy jó falusi az megakadt az egyik ágon.

dott fel. Dolgozzanak azok he- vas-villát, mássz fel a legma- Le akart mászni __ de leesett

l

yette. Folyvást csak azon gasabb nyírfád legmagasabb a földre. Az volt a szerencséje, bosszankodott, hogy nem elég ágára és tartsd, mozdulatlanul, hogy hetvenhét meleg ruha és hosszú a nap. hogy még a napsugár is ha- bekecs volt rajta. Nem ütötte

Annak a nyattvágódjék rajta. Míg így meg magát, de megtanulta, bölcsnek a ke- ülsz ott, nem nyugszik le a milyen hosszú a nap. resésére indult, nap: Ez neki is jót tett, a béreabi megtanita- Száz tallérral köszönte meg seknek se ártott meg és Lopsa ná, hogyan le- a kereskedő a bölcs tanácsát Pedunynak is hozott valamit hét megnyújta- és hazament, hogy megngúj- a Konyhára.

■ ni a napot. Ke- tassa a nyári napot. Hetvenkét ; resgélt, huta- meleg ruhába öltözött, felöltöi- j toit, végül egy le a bundát, kucsmát vett, lá- I bölcs szegény- bét szőrcsizmába bújtatta, en- imberre talált, nivalóval megrakott kosarat j xkit Lopsa Pc- vett a vállára, fogta a vas- duny-nák hív- villát és felült egy nyírfára. A tak. nap felé tartotta a villát és

— Mi szél hozott a házamba, csak üldögélt.

gazdag vendég? — leérdezte Lopsa,

— Nem vagyok megelégedve a nappal! — válaszolt a kereskedő. — Még nyáron is ■rövidebb a nyúl farkánál. Taníts meg arra, te bölcs ember, hogy meg tudjam nyújtani a nyári nap világát.

— Iáé figyeljetek, béresek! helye?

— kiáltotta. — Az én páron- 5' Ki volt csőm. nélkül abba ne hagyjátok a munkát!

Ott ült egy óra hosszat a kereskedő — bizony melege volt. A második órában már nyomasztónak érezte a hóséTudod-e pajtás, hogy...

1. Hol született Arany János?

2. Ki volt a Rákóczi-szabád- ságharc megindítója?

3. Mi a csalogány eredeti neve?

4. Heves megyének mi a székTemesvár találta fel a

hős vé- torziós

dője?

6. Ki ingái?

7. Melyik nagy magyar fró született Komáromban?

8. Ki osztotta be a hőmérőn a fagypont és a forrpont közötti. távolságot 100 fokra?

9. Melyik folyó

get, a harmadikban pedig már Kazin^barcikaT^ van

r _ . e£fz tejéről folyt a viz. Ügy Ha a helyes feleletek kezdőLopsa Peduny hamis!casan elfáradt, hogy meg a villát is betűit összeolvassátok, egy vi- nézett a kereskedőre és így alig tudta tartani. rágnevet kaptok megfejtésül.

válaszolt: — No, béresek — kiáltott a MA^itaiobb reitvénvm*»«#*-» Öltözz hetvenhét meleg nyírfáról * ma már eleget könyvjutalmat kapnák.^^eqf#jtók

I