Népújság, 1955. május (35-43. szám)
1955-05-08 / 37. szám
VU ÀS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG : MD P HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 MÁJUS 8. VASÁRNAP 1945 május 9 — 1955 május 9 ..Elvtársak! Eljött a Németország feletti győzelem nagy napja. A fasiszta Németország, melyet a vörös hadsereg és szövetségeseink haderői térdre- kényszeritettek, elismerte, hogy legyőzték, és feltétel nélkül kapitulált.“ Egy évtizeddel ezelőtt, 1945. május 9-én ezekkel a szavakkal jelentette be Sztálin elvtárs, a szovjet népnek, a világ minden népének, hogy a vörös hadsereg, a szovjet nép teljesítette történelmi hivatását, saját barlangjában zúzta szét a fasiszta Németországot, felszabadította Európa népeit a hitlerizmus vérgőzös járma alól, fegyvereivel tett pontot az emberiség történetének egyik legvéresebb korszaka után. A világ fellélegzett! Véget ért egy véres, nagyon is igaz lidérces álom, megszűntek dobogni a nácizmus csizmái, kihunytak a krematóriumok tiizei, elhallgattak az ágyúk, a szirénák: a halál birodalmát az élet országa váltotta fel. Hét éven keresztül a „Deutschland, Deutschland über alles“ — dallamára százezrek és milliók meneteltek, vagy vánszorogtak a halálba, hét éven keresztül egész Európa, Párizstól Varsóig, Brüsszeltől Budapestig egy dermedt félelem volt. ahol nem lehetett tudni, hogy egy erélyes kopogás, nem a halál kopogása volt-e az ajtón. Az imperialista hatalmak fejére nőtt fasizmus, mint Goethe „Bűvészinasba megállás nélkül hét esztendőn, majd pár hónapon keresztül feltartott kézzel übermensch-et rikoltoz- va -redte az áldozatát. Varsó és Lidice. Oradour és Auschwitz döbbent rémülettel rettegte a világ: hová fejlődött az imperializmus. A becsületes emberek, a kommunisták ezrei és tízezrei a koncentrációs táborokban, a gázkamrákban. börtönökben, a gyilkosok, tolvajok, őrültek és gazemberek pedig a népek nyakán — sa világ legkorszerűbbnek vélt hadigépezete ügy látszott, feltartóztathatatlanul tör előre az egyetlen bizalom országának szíve, Moszkva felé... A kishitűek, azok, akik nem bíztak az igazságban, akik nem bíztak a világ akkori egyetlen olyan prszágában, ahol a népé a hatalom, hitüket. reményüket vesztetten, teljes apátiában szemlélték az élet katasztrófáját. A hitleri hadiszálláson a moszkvai díszmenet tervei készültek, az orosz földek végtelenbe vesző útjain a szovjet ország szíve felé dübörögtek a tankok, ágyúk, masíroztak a zöld egyenruhák, s velük szemben Berlin felé vánszorogtak a kolhozDarasztok. s munkások, gyermekek és az asszonyok. A nagy vándorlás színhelye volt akkor Európa minden or- ■üágútja, az irány csak kétfelé vezetett: előre Moszkvának, vagy Németországba, a halálba. S aztán jött Sztálingrád, s Leningrád, Kiev és Harkov, Odessza és a Kárpátok — menekült a fasiszta had, nyomában rettenetes lendülettel, s erővel zúdult előre a vöröshadsereg, útjában sorban egyesülve a hős partizán ezredek- kel, útjában sorban felszabadítva a lengyel, román, bolgár, magyar, csehszlovák, osztrák népeket. A sztálini stratégia, a szovjet népből nőtt vöröshadsereg, a#szovjet haditudomány megszabadította Európát a legborzalmasabb járomtól, a fasizmus vériszapos jármától. Megszabadította közte a magyar népet, a magyar munkást, s parasztot, minden magyar dolgozó kisembert. S ennek tíz esztendeje. Még füstölögtek a romok, még nem hűltek ki a hét évig állandóan tűzzel táplált krematóriumok kemencéi, még nem hittek, nem bíztak az emberek, hogy ez igaz — de a szovjet nép teremtő ereje, s akarata nyomán Európa-szerte, nálunk Magyarországon is megindult az építés, a háború nyomainak eltüntetése. S azóta tíz esztendő telt el. Már elfelejtettük, milyen is a bomba robbanása, milyen a szirénák hangja, azóta a szovjet nép segítségével, nagy pártunk és munkásosztályunk vezetésével nem újjá — új országot építettünk. Auschwitzből múzeum lett, Lidicében ott virítanak a tódebrői rózsák is, Varsó ma szebb, mint valaha — a mi hazánk szabad, független ország. a nép szocializmust építő országa, tankok helyett traktorok dübörögnek a földeken, rombolás helyett új házak épülnek, és ha kopogtatnak az ajtón, hát legfeliebb arra gondolunk. hogy tanácsülésre hívnak. »hol .szőkébb naaank sorsat, az életet kell megvitatni. Építünk, alkotunk — békét akarunk, mert mi. s velünk együtt a világ népei tudják, mi a háború, mert a népek békében akarnak élni, mert az anyák az életre akarnak szülni, s nem a halálra ;.. De most. a tízesztendős évfordulón nem hallgathatjuk el, mert bűnös vétek volna elhallgatni, hogy az őrültek nem pusztultak még ki, hogy vannak még nem is kevesen, akik megelégelték a számukra legrosszabb üzletet: a békés életet. Ha házat építünk, az száz évig is ház lesz. A ruha, mit megvásárolunk, évekig ruha lesz. A könyv, amit írnak az írók, amelyet kinyomnak a nyomdászok, a könyv, amely annyi boldogságot ad, évszázadokig. évezredekig könyv lesz. Hát hol itt az üzlet? — hisz az elkészült gránát egy pillanat alatt semmivé lesz, lehet újat eladni, s újat kilőni... S az emberek? — úgyis sok van belőlük, vélik a rnai kor „Malthusai“ Washingtonban és Londonban. Még el sem csitultak a fegyverek, még füstölögtek a romok, amikor az építéssel egy- időben az „istenek tanácsa“ hozzálátott, hogy az imperializmus boszorkánykonyhájában kikotyvassza az új háború receptjét. A recept eddig sorban csődöt mondott. Csődöt mondott Koreában és Vietnamban, csődöt mindenütt, mert a népek békét akarnak, mert a békének olyan őre van, mint a nagy Szovjetunió, a világ országainak munkásosztályai. De az imperialisták nem csüggednek, nagy hangon gyártják az atom- és hidrogénbombákat, építik támaszpontjaikat, fenyegetőznek — s Bonnban letétbe helyezték a párizsi szerződések ratifikációs okmányait. Felélesztették a legveszélyesebb tüzet, amely pedig már egyszer véresre égette élesztgető ujjaikat, felélesztették a német milita- rizmust, felfegyverzik Nyugat- Németországot Mindenre készek a haszonért, mindenre készek, hogy elpusztítsák a szabad és független népek országait, építésük eredményeit. S mindezt akkor teszik, amikor a Szovjetunió kész országvilág előtt segíteni — többek között hazánkat is — az atomerő békés felhasználásában. Hogy eddig nem sikerült az új háború kirobbantása, a ther- monucleáris fegyverek bevetése, az a Szovjetunió, a népi Kína, a népi demokráciák erejének, összefogásának, a világ népeinek egyre keményebb ellenállásának köszönhető, melyet a bandungi értekezlet is minden szónál fényesebben bizonyít. Arra van most szükség, hogy ez az összefogás, ez az egység még szilárdabb legyen, s arra, hogy magmik is felkészüljünk egy esetleges agresz- szió méltó fogadására. Ezért váltott ki nagv megelégedést a mi népünkből is a béke tábor országai varsói tanácskozásának összehívása, ahol a közös védelem megszervezésé ről, a béke megőrzéséről, az agresszorok megfékezéséről lesz szó. „A béke fennmarad, s tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét“ — tanítja Sztálin elvtárs. A magyar munkásosztály, eddig is megszívlelte ezt a tanítást. Az a feladat. hogy továbbra is mindvégig kitartson mellette, hogy fő szervezője, lelkesítője legyen a békéért vívott harcnak, hogy munkájával, fegyelmezettségével példát adjon egész népünknek. Erre kötelezi a béketábor országainak, a világ népeinek bizalma, erre a varsói tanácskozás. Meg vagyunk győződve arról, hogy most. amikor a világ népei a fasizmus felett aratott győzelem tízesztendős évfordulóját ünnepük, még szilárdabbá, még egységesebbé kovácsolódnak a béke védelmében. az atom- és hidro- génfegyverek eltiltásáért folyó harcban a háborús uszí- tókkal szemben. Maradjanak továbbra is a börtönben Buchenwald hóhérai, a mérges- gázgyárak igazgatói, ne a fegyverek, hanem a tudomány, a technika, a kultúra, az élet döntse el a két rendszer versenyét. Békét a világnak! Békés, boldog otthon, — beragyogja az anya szeretete, gondossága. Ezt az otthont, a családot, a gyermekek jövőjét védik és óvják az anyák, védi és óvja népünk, amikor a békéért harcol Újult €*rürt*í aa ünnep után Két nap alatt 120 torna klkker és 303 tonna cement terven felél Kiváló eredményekkel köszöntötték május elsejét a bélapátfalvi Cementgyár dolgozói. A gyár klinkerégetői áprilisban 1322 tonna klinkerrel, cementörlői pedig 2575 tonna cementtel teljesítették túl havi előirányzatukat. Ezzel túlszárnyalták a május 1-re tett vállalásaikat. Elsején és másodikén pedig 120 tonna klinkerrel és 303 tonna cementtel szárnyalták túl esedékes havi előirányzatukat. Az ünnep után újult erővel indult a munka. A dolgozók és a műszaki vezetők úgy határoztak, hogy csatlakozva a húsz budapesti üzem felhívásához, határidő előtt teljesítik éves tervüket és több ezer tonna künkért és cementet adnak terven felül. Befejezték a répasarabolást a viszneki Béke TSZ-ben A viszneki Béke Termelő- szövetkezet tagjai jó munkával ünnepelték május elsejét. A nagy nap tiszteletére elültették a cukorrépa vetőmagot és a 35 holdas kukoricavetésüknek — H?lyet négvzeiesen tesznek a főidbe — mintegy negyedét elültették. Május 3-án regre! újult erével indult meg a munka. A gépállomás segítségével megkezdték a cukorrépa sara- bolását. Délig csaknem befejezték a 25 hold sarabolását és KAZINCBARCIKAI LEVÉL Kedves Szerkesztőség! A Népújság április 24-én megjelent „A béke városa, ,.Kazincbarcika” című cikkére az alábbi sorokban szeretnék válaszolni. Gyurká Géza elvtárs fenti című újságriportját nagy örömmel és büszke öntudattal olvastam, mert én is abban a szerencsés helyzetben lehetek, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozója vagyok és munkámmal én is hozzájárulhatok ennek a hatalmas és csodálatos gyárnak mielőbbi megindulásához. Sajnálom, hogy nem találkoztunk, de ennek ellenére úgy érzem,, hogy Gyurkó elv- társ színes, gazdag élményekkel távozott a „mi ^ gyárunkból és városunkból’’. Egriek is vagyunk egynéhányan és büszkén elmondhatjuk, hogy nem hozunk szégyent városunkra, mert munkánk után megbecsülésben van részünk. Itt kell meg említenem egyik egri dolgozótársamat, Bárány József művezető elvtársat (lakik: Eger, Pacsirta utca 13. sz.), aki előttem néhány héttel került a gyárhoz, s alig két hónapi kiváló munkája után, április 4-én párt-dicséretben és 300 forint pénzjutalomban részesült. Nélküle egy gép meg nem indul, s olyan kiváló szakember, hogy még a mérnökök is kikérik véleményét. Még egyet szeretnék megemlíteni, amiről az újságcikk nem emlékezett meg, valószínűleg helyhiány miatt! A dolgozók életerői. Az ellátásunk kitűnő, bőséges koszt, szállásunk rendes, tiszta, meleg szobák, fürdőszobák, pihenés, elsőrangú szórakozás munka után biztosítva van, nem beszélve a vezetőségnek a dolgozókhoz való barátságos, közvetlen és megértő viszonyáról! öröm itt az életünk. örömmel és hálatelt szívvel írom ezen sorokat, s kérem, ha lehet közöljék le a Népújsáaban. mert ez a nagy építkezés megérdemli, hogy dolgozó népünk széles tömegei is megismerjék a Béke-város, a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozóinak hatalmas munkáját és boldog életét. Elvtársi üdvözlettel: Tasnádi István a BVK dolgozója Eger, Szvorényi út 39. szám hozzáláttak a hátralévő kukorica ültetéséhez, A tsz tagjai az idén nyolc holdon termelik a híres hevesi dohányt. A dohánykertészek mór előkészültek a palánták ki ültetéséhez. Úgy tervezik, hogy még ezen a hétéi! elültetik a palán tálcát. A szövetkezet tagjai gondosan felkészültek a növényápolásra. A kapások területét egyénekre osztották fel. a kukorica kapálására pedig a gépállomással szerződtek. E hónap végén lesz már paradicsom a hatvani Petőfi termelé'szö vetkezetten A hatvani Petőfi Termelőszövetkezetből minden évben nagyobb mennyiségű primőr árut szállítanak a budapesti és az ország több nagy városának piacaira. A nyolcszáz négyszög- öles üvegházi kertészetből az idén is már kétszer indítottak szállítmányt a budapesti nagy- vásártelepre. Korai karalábéból 2568 darabot, paprikából 815 darabot vittek piacra. Még a hét folyamán újabb primőr árut indítanak útnak Budapestre és Miskolcra. Előreláthatólag karalábéból mintegy ezer darabot, paprikából pedig 5—600 darabot értékesítenek a héten. A tsz üvegházi kertészetében szépen fejlődik a paradicsom is. Számításuk szerint a hónap vége felé útnak indítják az első paradicsomszállítmányt is. A termelőszövetkezetek 2700 négyszögöles gyönyörű üvegházi virágikertészetéből is sokezer szekfűt és szebbnél-szebb virágokat visznek minden évben piacra. Május elsejéig több mint százezer szál szekfűt értékesítettek a fővárosban Az üvegházi kertészet magas jövedelmet biztosít a szövetkezet tagjainak. Primőr áruból és szekfűből már 200 000 forint bevételre tettek szert. Hárem gépállemásoá teljesítette tavaszi tervét Megyénk gépállomási dolgozói kimagasló munkasikerekkel ünnepelték május elsejét, a munka ünnepét. Május 1 tiszteletére az atkári, a péter- vásárai és a horti gépállomás dolgozói jelentették, hogy tavaszi tervüket határidő előtt egy nappal teljesítették, illetve túlteljesítették. Közel áll a terv teljesítéséhez a lőrinci és az egri gépállomás is. Az atkári gépállomás dolgozói közel 3000 normálhold talajmunkát végeztek a körzetükben lévő termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. A tavaszi vetések után a növényápolásban is nagy segítséget akarnak adni gépállomásaink: a termelőszövetkezeteknek. A tavaszi munkában élenjáró atkári gépállomás 635 hold gépi növényápolásra kötött Szerződést: A j;i~esabo- ny gépállomás 611, a horti gépállomás 566, a sarudi gépállomás 536, a tarnaszenimik- lósi gépállomás 440 hold gépi növényápolást vállglt. A megyében eddig összesen 3643 hold kapálását vállalták gépállomásaink, ezzel szerződés- kötési tervüket 82,9 százalékra teljesítették. Lemaradás a pétervásárai és a hevesi gépállomáson van. Arra kell törekedni ezeken a gépállomásokon is. hogy minél nagyobb segítséget adjanak a növényápolási munkákhoz is. ÚJ CSOPORT MARÓIT ÚJTŐRUliCFAIVÁfi Ujlőrincfalva községben április 4-e tiszteletére két termelőszövetkezetet alakítottak a dolgozó parasztok. És most, május 1. tiszteletére egy harmadik csoport is alakult „Május 1.“ néven. Tíz középparaszt 149 hold földdel választotta a közös gazdálkodás útját; Tóth István kápolnai 10 holdas dolgozópanszt és felesége a Jól előkészített földbe veti a kukoricát.
